A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM F É L É V E S K O N T R O L L I N G J E L E N T É S E

Átírás

1 A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM F É L É V E S K O N T R O L L I N G J E L E N T É S E Készítette: Fortuna Zoltán költségvetési és kontrolling igazgató Tárgyalta: A BME Vezetői Értekezlet A BME Gazdasági Dékánhelyettesi Értekezlet BUDAPEST, SZEPTEMBER 6.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 1 II. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK... 7 II.1. A KÖZPONTI TARTALÉKOK ALAKULÁSA... 7 II.2. PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY, LIKVIDITÁS II.3. IDEIGLENES KERETEK, TECHNIKAI KERETEK, MEGELŐLEGEZÉSEK II.4. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK MARADVÁNYAI (SZABAD KERETEI) II.5. TÁRGYÉVI BELSŐ TARTOZÁSOK, KARI TAKARÉKSZÁMLA III. SAJÁT BEVÉTELEK III.1. RÉSZLETES SAJÁT BEVÉTELI ADATOK III.2. KÖVETELÉSEK ÁLLOMÁNYA IV. NEM KARI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA IV.1. NEM KARI ÁLTALÁNOS ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA IV.2. NEM KARI LÉTESÍTMÉNY ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA V. KOLLÉGIUMI ALRENDSZER ÉVI GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA... 42

3 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az egyetemi vezetők az éves költségvetés alakulásával kapcsolatos első írásos tájékoztatása a rendszerint szeptember elején tárgyalásra kerülő kontrolling jelentés. E jelentéssel áttekintjük az egyetemi belső költségvetés márciusi elfogadás óta eltelt időszak történéseit, számot adunk az éves tervek megvalósítását jelentősen befolyásoló eseményekről, pénzmozgásokról, továbbá arról, hogyan zárul majd a év költségvetése. Várhatóan november második felében megjelenő következő jelentésünkben már nem csak a költségvetés és a gazdálkodás főbb momentumaira koncentrálunk, hanem akkor már az egyetem alaptevékenységei is elemzésre kerülnek. Annak érdekében, hogy az egyes témakörök minden egyetemi polgár számára könnyebben megérthetők legyenek, a kontrolling jelentést az adott témakör alapjait, főbb összefüggéseit magyarázó lábjegyzetekkel is kiegészítjük. A jelentésben az egyes adatsorok fordulónapjai most is vegyes képet mutatnak. A pénzeszköz állomány és a kari maradványok esetében az augusztus 31-i adatokat ismertetjük, a követelések, kari saját bevételek esetében pedig a negyedéves záróállományok értékeit használjuk. A lényeg minden esetben az, hogy a költségvetés alakulását befolyásoló folyamatok irányát ragadjuk meg helyesen annak érdekében, hogy a költségvetés év végén várható tény állapota prognosztizálható legyen. A legfontosabb megállapításaink: A működési környezet gazdálkodásra, költségvetésre kiható változásaival kapcsolatosan 1. A felsőoktatást érintő zárolások várhatóan a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapot érintik. Az alapból egyelőre 150 M Ft érkezett be, a BME által várt további 450 M Ft sorsa bizonytalan. 2. A PPP épületek után járó állami támogatás összege ebben az évben is alacsonyabb a PPP szerződésben garantált 50%-os minisztériumi költségviselési szintnél. Az elmaradt támogatás idén várhatóan ~96 M Ft, 2010 óta pedig összesítve mintegy 309 M Ft a Kármán és Schönherz kollégium, továbbá idén 150 M Ft, 2010 óta pedig összesítve mintegy 394 M Ft a Q épülettel kapcsolatosan. 3. Az Oktatási Hivatal FIR nyilvántartásra hivatkozva megváltozatta számos államilag támogatott hallgató által igénybevett támogatott félévek számát. Az OH állásfoglalása szerint október 15-én 471 főnek államilag támogatott helyett költségtérítéses hallgatóként kellett volna szerepelnie a BME adatszolgáltatásában. A 2014/2015. tanév kezdésekor pedig 86 olyan hallgató volt, aki a BME jogértelmezése szerint támogatott lett volna, de az OH rendelkezésének megfelelően költségtérítésére kellett átsorolni. Hallgatói perek várhatóak. A támogatott létszám csökkenése kihathat a BME évi állami támogatására, valamint a évi képzési normatíva elszámolására is. 4. Újabb ingatlan, most a Gyorskocsi utcai ingatlan vagyonkezelői joga került elvételre az egyetemtől mindenféle kártalanítás, kompenzáció nélkül. Ezzel ismét mintegy nettó 500 M Ft saját bevételtől esett el a BME. 5. Visszavonásra került a BME V2 épületével illetve a Fraunhofer kutatóhálózattal kapcsolatos támogatások, amelyek eredetileg 2 Mrd Ft, illetve három évre 1,2 Mrd Ft forrást jelentettek volna. 6. A Science Without Borders program folytatódott és várhatóan 2015-ben is folytatódik. A brazil képzésből ben realizált és várt bevétel összesen 1,6 Mrd Ft. 7. Az államilag finanszírozott Stipendium Hungaricum program keretében érkező külföldi hallgatók létszáma növekszik. Sajnos számos gazdasági vetületet is érintő részletkérdés nincs még szabályozva, a BME háromoldalú szerződés megkötését tartja indokoltnak.

4 8. Számos külső ellenőrzés folyt és folyik az idén: nagy kutatóegyetem pályázat, laborműszer pályázat, időszaki gazdálkodásának, működésének ÁSZ ellenőrzése, MAB látogatás, KEHI PPP vizsgálat. 9. A gazdálkodási rendszert fejlesztő új belső szabályozási részletek kerültek előkészítésre, illetve részben tárgyalásra is: Költségvetési szabályzat kari (és HDÖK) költségvetéssel kapcsolatos részletszabályai. HÖK vezetők juttatásaira vonatkozó szabályozás. BME cégek kontrolljával kapcsolatos szabályozás. A központi tartalékok alakulásával kapcsolatosan 10. A Likviditási és tartalékalap év végi záró egyenlege várhatóan 230 M Ft-tal lesz alacsonyabb a tervezett összegnél, amely becslést az alábbi bizonytalansági tényezők mellett adjuk: Egyelőre hír sincs arról, hogy mikor kerül sor a évi normatíva elszámolásra. A képzési normatíva elszámolásából tervezett összeg mintegy 350 M Ft, amelyet az év végére vonatkozó becslés során teljes összeggel vettünk figyelembe. A felsőoktatást érintő zárolások a struktúraátalakítási alapot érintették, igaz annak nem teljes összege került zárolásra. Egyelőre az alapból beérkezett 150 M Ft-ot vettük csak figyelembe az LTA várható záróegyenlegének meghatározásakor, a további 450 M Ft sorsa bizonytalan. A bérkompenzáció összege várhatóan közel kétszerese lesz a tervezett 100 M Ft-nak. A laborműszer pályázat önerő támogatása várhatóan elmarad a tervezett összegtől. A rezsiköteles bevételek utáni LTA-ba történő befizetésekre, a féléves adatok ismeretében csak nyers becslések adhatók. Figyelembe véve a nem a BME-re érkezett céges bevételek után várható rezsit is, mintegy 125 M Ft összegű növekedése várható az LTA-ba befizetésre kerülő általános költségekhez való hozzájárulásnak. A vitatott tételekkel kapcsolatos vezetői értekezleti/rektori döntés függvényében az LTA rezsi bevételei módosulhatnak. Az egyéb befizetések tervezett összege a tanszéki kompenzációs díjak összegével nő. 11. A nem kari alrendszernek várhatóan 132,5 M Ft összegű szabad maradványa lesz év végén. Az ÜZO-nál az év hátralevő időszakában 20 M Ft-os póttámogatási igény fog jelentkezni. A pénzeszközállománnyal, likviditással kapcsolatosan 12. Az egyetem június 30-i összesített bankszámlaegyenlege 12,2 Mrd Ft volt, ami 2,3 Mrd Ft-tal magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés oka a évi költségvetési támogatás 9%-os növekedésének és a saját bevételek vizsgálat időszak alatti növekedésének köszönhető, valamint annak, hogy mindeközben az intézmény költségszintje a bevételek növekedésénél kisebb mértékben nőtt. A számlaegyenleg növekedésével a kari, tanszéki keretek növekedtek. 13. A III-IV. negyedévben további jelentős pénzmozgások várhatóak: kutatóegyetem 542,9 M Ft, PPP támogatás 1,051 Mrd Ft, ugyanakkor a várt évi normatíva elszámolás (717 M Ft) és az FSA támogatás (további 450 M Ft) beérkezése még kétséges. 14. A pénzeszközállomány nyilvántartását tekintve a legjelentősebb változás, hogy az egyetem befektetési számlán lévő összes pénzeszköze átkerült a főszámlára, az intézményi önköltségi számla egyenlege pedig augusztusi nyitása óta 2,5 Mrd Ft-ra hízott. Utóbbira a Kincstár folyószámla kamatot fizet. 15. Kifutott az egyetem által tartott utolsó államkötvény is, ezzel az egyetem befektetési tevékenységét befejezte. Az idénre tervezett befektetési bevételek terv szerint teljesültek között a BME 5,2 Mrd Ft befektetésből származó bevételre tett szert. 2

5 Belső hitelekkel kapcsolatosan 16. Míg a keretek kiosztása előtt 8,5 Mrd Ft, addig augusztus 31-én mindössze 10,8 M Ft volt az ideiglenes keretek állománya, amelyet a bérfeladások rendszerben előre nem rögzített, számított tételei (például műszakpótlékok), valamint a KIR-be és a Nexonba történő számfejtés közötti eltérések (rögzítési hibák) okoznak. 17. A technikai keretek augusztus 31-én kizárólag az ÜZO-nak álltak rendelkezésére az alábbiak szerint: 450 M Ft közüzemi költségek fedezetére a belső költségvetési támogatási keret teljes összegben történő rendelkezésre bocsájtásáig. Raktári készletek beszerzésére forgótőke 70 M Ft. 18. A központi megelőlegezések augusztus 31-i állománya (a kutatóegyetemi előleg nélkül) 1,958 Mrd Ft volt, ami 500 M Ft-tal magasabb az egy évvel korábbi értékhez képest. A teljes állományából 601,8 M Ft összeget jelentett a felszólító levelek eredményeképpen átütemezett megelőlegezés, azaz olyan megelőlegezés, amelynek a visszatérítési határideje már lejárt. Az összeg a teljes állomány 32,8%-át jelenti, amelyből 85 M Ft augusztus 31-ig volt esedékes. 19. Az összes kari megelőlegezés 41,9%-át a Villamosmérnöki és Informatikai Kar igényelte, ugyanakkor a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar a tavasz folyamán elérte a megelőlegezések állományának szabályzatban rögzített maximumát. A kar számára jeleztük, hogy további egyetemi megelőlegezést a kar az egyetemi szabályok értelmében egyelőre nem kaphat. A megelőlegezések állományának összesített maximuma az elmúlt 90 nap pénzeszközállományának gördülő átlaggal számított értékének 30%-a lehet, ez jelenleg 2,49 Mrd Ft. A belső tartozásokkal kapcsolatosan 20. A nem kari oldalon az ÜZO kivételével minden szervezeti egység megkapta a költségvetésben számára megítélt költségvetési támogatási keretet. Az egyetem ÜZO felé fennálló tartozása 556,131 M Ft. 21. Az alfa.bme.hu weboldal kialakításáért és gondozásáért a karoknak 1,9 M Ft-ot kell átadni a TTK részére. 22. A TTK részéről nem történt még meg a folyóirat rendelés önrészének (15,279 M Ft) átadása. 23. Még nem került sor az L épületi rekonstrukcióhoz való TTK hozzájárulás átadására, ennek összege 2 M Ft. 24. Még nem történt meg a minden kart érintő, a TIO által várt, több jogcímen mindösszesen 56 M Ft-nyi keretek átadása. Az MGR Számvitel 2014 fejlesztéshez való kari hozzájárulásnak várhatóan 5 M Ft-tal történő megemelése látszik szükségesnek. 25. Nem történt meg a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos keretek DIK által történő átadása (17,940 M Ft) a BKO részére, amely sorsa további egyeztetést igényel. 26. Az első félévben az egyetemre befolyt saját bevételek után augusztus 31-ig csak az TTK (11,839 M Ft) nem térítette meg a rezsit. Ennek várhatóan fele-kétharmada szeptemberben befolyik az LTA-ba. 27. A részben vagy egészben BME tulajdonú cégek bevételeivel kapcsolatos rezsifizetési részletszabályok vezetői értekezleti vitái a végéhez értek, a kapcsolódó rektori döntést követően kerülhet sor a vonatkozó elszámolásokra. 28. A kari takarékszámla rendszer jól működik, 2014-ben további befizetések érkeztek. A KJK csatlakozni fog a kari takarékszámla rendszerhez, ami a Költségvetési Szabályzat soron következő módosításakor kerül beépítésre. Ennek előzetes lépéseként a GTK 18 M Ft kölcsönt adott a KJK-nak májusban azzal, hogy a kölcsönt 2014-ben kell visszafizetni. Amennyiben ez nem történik meg, abban az esetben a KJK 2015-ös támogatása adja a kölcsön végső fedezetét. 29. Szeptemberben megtörténik a tanszéki kompenzációs díjak korábbi években elmaradt 6,7 M Ftnyi összegének rendezése. 3

6 A saját bevételek alakulásával kapcsolatosan 30. A költségvetésben tervezett saját bevételi szinthez képest év végére mintegy 3%-os (~400 M Ft) csökkenést prognosztizálunk, ugyanakkor az LTA saját bevételeinek várható alakulása jelentős bizonytalanságot visz a becslésbe. 31. A Hallgatói alrendszer, a Nyelvoktatási alrendszer, a Sport és testnevelési alrendszer saját bevételei, valamint az Egyéb bevételek kategória várhatóan nagyjából a tervek szerint alakulnak. A nem kari alrendszer, valamint a Nukleáris technika alrendszer saját bevételei várhatóan jelentősen meghaladják a tervezett szintet. Előbbi esetben ez részben átfolyó bevételeknek köszönhető (KTH mobilitási programok), részben egyszeri saját tételeknek (BKO áramkontingens értékesítése). 32. Egyes karok időarányos saját bevételeit vizsgálva megállapítható, hogy a VBK, VIK, KJK első féléves saját bevétele jelentősen elmaradt, a GPK saját bevétele duplája, az ÉMK, ÉPK, GTK és a TTK saját bevétele pedig nagyjából megegyezik az időarányos szinttel. 33. Amennyiben az egyes tevékenységek saját bevételeit vizsgáljuk, elmondható, hogy a pályázati bevételek, az innovációs kutatási bevételek és az egyéb saját bevételek időarányos szinttől való elmaradása jelentős, a befektetési és az ÜZO-hoz tervezett ingatlanhasznosítási bevételek a tervezettnek megfelelően alakulnak, az oktatási bevételek esetében pedig várható a teljes évre tervezett bevételek túlteljesítése. 34. Miután a saját bevételek csak a központi rezsielvonáson keresztül állnak kapcsolatban az egyetemi költségvetéssel, célszerű áttekinteni a Likviditási és tartalékalapba befolyó tervezett, kirótt és várható rezsi jellegű bevételeket. Ezek alapján az LTA-ba beérkező rezsi, várhatóan mintegy 125 M Ft-tal lesz magasabb a tervezett összegnél. A követelések kezelésével kapcsolatosan 35. Az egyetem követelésállományának II. negyedévi korrigált adata 1,4 Mrd Ft, amely lényegében megegyezik az egy évvel korábbi állománnyal, ugyanakkor a követelések nyilvántartásában jelentős számviteli változások történtek év végén jelentős, a vevőkövetelés 10%-át kitevő mintegy 135 M Ft értékű értékelési különbözet került elszámolásra, ami azt jelenti, hogy követelések értéke, vagy másképpen a realizálható bevételek várható értéke ennyivel lett alacsonyabb. Ez kihat a követelések lejárat szerinti szegmentálására is, hiszen a lejárt követelések értéke, így állományon belüli részaránya az értékvesztés elszámolásával együtt csökken. Az értékvesztéssel arányaiban leginkább terhelt vevői követelésállománnyal az ÉPK, TTK és a GTK rendelkezett, a legnagyobb összegű értékvesztés a GPK, a VIK valamint az ÜZO követelésállományára került elszámolásra. 37. A vevői követelésállomány az első félévben jelentős összeggel 1,1 Mrd Ft-ról 766 M Ft-ra csökkent. A lejárt állomány összege stagnált, részaránya ugyanakkor 30%-ról 43%-ra nőtt. 38. A június 30-i adatok alapján az átértékelt, lejárt határidejű vevő követelésállományból az ÉMK (37,4 M Ft), a GPK (31,6 M Ft), a VIK (29,5 M Ft), a GTK (23,9 M Ft) és a KJK (14,2 M Ft) értékei kiemelkednek június 30-án mintegy 41 M Ft volt annak az ÁFÁ-nak az összege, amelyet az adott gazdálkodó szervezetek már befizettek a 45 napon túl lejárt vevőköveteléseik után. A karok között az ÉMK-t (7,5 M Ft), a GPK-t (9,2 M Ft) és a VIK-et (6,9 M Ft), a nem kari szervezetek közül pedig az ÜZO-t (10,3 M Ft) terhelte a legtöbb ebből fakadó dologi kiadás február 1. előtt keletkezett 278,6 M Ft-nyi hallgatói eredetű adósság aktív kezelése kezdődött meg 2013 júliusában. Ebből 83,6 M Ft (30%) folyt be június 20-ig. A karok közül a legmagasabb behajtási arányt, 46,5%-ot az ÉMK érte el június 20-án a hallgatók BME felé fennálló lejárt tartozásai 3 csoportba sorolhatók: február 1. előtt keletkezett adósság, amellyel kapcsolatban a 2013 nyarán kezdett akció nem vezetett eredményre (194 M Ft). Az akciót javasolt megismételni. 4

7 2013. február 1 és május 17-én között keletkezett adósság (27 M Ft). Szegmentálni kell a kapcsolódó rektori utasításnak megfelelően. Az állomány követelésgazdáknak történő kiküldése után elkezdhető a követeléskezelés május 17. és február 1. között keletkezett, szegmentált adósság (35 M Ft). Az állomány követelésgazdáknak történő kiküldése után elkezdhető a behajtása. A nem kari gazdálkodással kapcsolatosan 42. Az egyetemi belső költségvetés elfogadását követően a terveknek megfelelően hosszabb időszakra visszanyúlóan áttekintésre kerültek a nem kari kiemelt kategóriákhoz tartozó mintegy munkatárs személyi juttatásai, illetve ezek illeszkedése a BME nem kari dolgozóira érvényes bérpolitikai elvekhez. Rektor úr döntése alapján mintegy 30 fő esetében megtörtént a személyi juttatások utólagos rendezése, az érintettek kompenzációja. Továbbá mintegy 10 fő esetében elismerésre került az év végi, év eleji időszakban végzett kiemelkedő munkateljesítmény szintje. A két intézkedés 23 M Ft bér és járulék kifizetéssel járt. 43. Az OMIKK várhatóan bérbe tudja adni a törökbálinti szabad raktári kapacitását, amellyel 2016 végéig mintegy 20 M Ft-os saját bevételre tehet szert. 44. A kari folyóirat-beszerzés összege 13 M Ft-tal emelkedett a tervezetthez képest, amely mögött minden bizonnyal az új folyóirat támogatási modell ösztönző hatása áll. A karok 66,3 M Ft saját forrást fordítottak beszerzésre, ezt egészítette ki 22,5 M Ft központi támogatás. A folyóirat rendelés önrészének fedezetére a TTK nélkül eddig összesen 11,3 M Ft OTKA forrást biztosítottak a karok, ami bizonyára emelkedik a TTK szeptember eleji önrészének átadásakor. A karok ebben az évben részben olyan OTKA pályázatok terhére rendeltek folyóiratot, melyeknél még az 5%-os keretet teljes egészében dokumentum beszerzésre lehetett felhasználni. Az OTKA keret 2,5%-os Open Access publikálásra való felhasználásának módjáról az OMIKK egyeztetést kezdeményezett a karokkal. 45. A költségvetés tervezésekor az MTA KIK hivatalos értesítése alapján meg kellett emelni az EISZ költségvetési összegét 85,6 M Ft-ra, mivel a ScienceDirect beszerzési árát az Elsevier közel 10 M Ft-tal megemelte. A MTA KIK az Elsevierrel folytatott tárgyalások során elérte, hogy a kiadó végül a 2013-as áron értékesítette az adatbázist. Így a tervezettnél olcsóbban beszerzett Cambridge University Press csomaggal együtt 11,1 M Ft-tal kevesebb EISZ önrész befizetési kötelezettsége keletkezik az egyetemnek. 46. A KTH-n átfolyó összegek mintegy 100 M Ft-tal nőnek a mobilitási programok támogatására, valamint a Stipendium Hungaricum Ösztöndíjra kapott állami támogatás miatt. 47. A GB június 27-ei ülésén elfogadta a KTH évre tervezett egyes IT beruházásainak bérleti formában történő lebonyolításáról szóló előterjesztést, amely az egy évvel korábban jóváhagyott konstrukció folytatásáról szólt. 48. Az angol nyelvű képzés adminisztrációs költségeihez való kari hozzájárulás számítási módja megváltozott. Így idéntől nem csak a reguláris angol nyelvű képzésben résztvevő hallgatói létszám, hanem minden fizetős angol képzésben résztvevő hallgató létszámadatai alapján kerül kiszámításra a kari hozzájárulás mértéke. 49. A Synergon Integrator Kft. szóban jelezte, hogy szeretné felbontani az MGR szerződést. Amennyiben a Kft. kilép, reményeink szerint a szerződéses feladatok jelenlegi feltételek szerinti teljesítését egy speciális szerződéses megállapodással az egyik jelenlegi alvállalkozó, a First Line Kft. tudja folytatni, 50. A TIO 2014-ben forrást kapott az évek óta halasztott másodlagos gépterem kialakításával kapcsolatos beruházások megkezdésére. Sajnálatos módon a beruházás csúszik, ezért a kiadások 2015-re tolódnak. 51. Folyamatban van, és várhatóan év végéig elkészül az a koncepció, amely a HSZK középtávú (várhatóan a 2015/2016-os tanévtől kezdődő) bezárását/részleges bezárását, vagy a finanszírozási konstrukciónak a költségvetési évtől történő megváltoztatását tűzte ki célul. 52. Az összesített közüzemi költségek várhatóan a terveknek megfelelően fognak alakulni. 5

8 53. Az ÜZO az Építőmérnöki Kar kérésére szeptember 1-i hatállyal visszaveszi a Balatonkenesei Mérőtelep üzemeltetését. Ez várhatóan csekély kiadásnövekedést fog jelenteni. A Mérőtelepet zárva kívánjuk tartani. 54. A Bay Zoltán Nonprofit Kft-nél kezelt IKMA pénzek terhére kerül elszámolásra (a saját bevételnél betervezettek szerint) az ÉL Sportközpont fejlesztés finanszírozása. A becsültnél magasabb kivitelezési költség miatt, a tervezett 150 M Ft helyett várhatóan 188 M Ft átvételére kerül sor. A BME-t illető IKMA vagyon értéke a lehívásokat megelőzően első félév végén 465 M Ft-ot tett ki. 55. Az I és Q épületek elektromos ellátó hálózatában rendelkezésünkre álló áramkapacitás többletünket értékesítettük az ELMŰ felé, mert erre a kvótára szüksége volt a megépülő Tüskecsarnok betáplálásához. A Tüskecsarnok megvalósítása érdekében értékesített energiakvóta ellenértéke bruttó 83,210 M Ft. A befolyt nettó összeget (65,520 M Ft) 9,8 M Ft összegű rezsitérítés terhelte. 56. Egy tervezési hiba miatt nem került beállításra a BKO keretátadásai közé a Létesítményalap még 2013-évből származó tartozása a VIK (5 M Ft) és a GTK (19 M Ft) felé. Ezeket a keretátadásokat az egység teljesítette, a keretmozgás fedezetét a költségvetési területtel történt egyeztetést követően technikailag az áramkvóta értékesítéséből származó terven felüli bevétel teremtette meg. 57. A Q2 épület MTA általi túlépítése miatt is kár érte a BME-t. Ennek kompenzálása több tízmilliós nagyságrendű saját bevételt jelenthet. Sajnálatos módon a tárgyalások elhúzódtak. 58. A Kari létesítményprogram keretében a tervezett 150 M Ft-os keretnek várhatóan fele kerül lehívásra az idén. Megjegyezzük viszont, hogy a VBK már a évi keretét is igénybe vette, ugyanakkor van olyan kar, amelyik még a felhasználási célt sem határozta meg. 59. A nem kari alrendszerbe allokált 162,871 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan nem ütközik nehézségekbe. 60. A nem kari alrendszer várhatóan jelentős, mintegy 676 M Ft-nyi maradvánnyal fog rendelkezni év végén. Ugyanakkor a maradványok zöme kötelezettségvállalással terhelt. Az összes szabad maradvány várhatóan csupán az alábbi egységeknél lesz, mindösszesen ~111 M Ft összegben, ahol az ÜZO-nál jelzett negatív szám póttámogatási igényt jelent: JMO 6 M Ft KTH 13 M Ft RK 1,5 M Ft BKO 112 M Ft ÜZO -20 M Ft. 61. A kiemelkedő teljesítmények rektor úr általi elismerésére valamint váratlan, előre nem látható kiadások fedezetére az év hátralévő részében összesen még 106 M Ft áll rendelkezésre. A kollégiumi alrendszer gazdálkodásával kapcsolatosan 62. A évi kollégiumi normatíva valamint a lakhatási támogatás utólagos elszámolása alapján mintegy 70 M Ft-nyi támogatást vár még a Kollégiumi alrendszer az év elején költségvetésében tervezett támogatáson felül, ám a fenntartó részéről az elszámolásra vonatkozóan még semmiféle információt nem kaptunk. 63. Az eredetileg tervbe vett ~700 M Ft-os költségű Vásárhelyi vizesblokk felújítás 1. üteme helyett a nagyobb szükségszerűséget jelentő Baross ablakcsere befejező üteme (valamennyi külső nyílászáró immár cserére került), valamint a Wigner kollégium B és C szárnyak közösségi vizesblokk felújítása került megvalósításra (jóval szerényebb összeggel). 6

9 II. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK II.1. A KÖZPONTI TARTALÉKOK ALAKULÁSA A költségvetés egyes alrendszereinek tárgyévi maradványai az alábbiak szerint vehetők figyelembe a következő évi költségvetés tervezésekor: a Hallgatói-, a Kari-, a Nukleáris technika-, a Testnevelési és sport-, valamint a Nyelvoktatás alrendszer maradványa a zárt alrendszeren belül kerül felhasználásra; a költségcenterként működő nem kari alrendszerek 1, valamint a Likviditási és tartalékalap 2 (LTA) maradványa, mint központi általános tartalék tekinthető. Likviditási és tartalékalap éves mozgása (takarékszámla nélkül) évi terv évi várható Likviditási és tartalékalap az év elején Saját bevétel Likviditási és tartalékalapba való szervezeti egység befizetés (rezsi és egyéb) Likviditási és tartalékalapba való ÁFA befizetés Likviditási és tartalékalapba való egyéb adó és járulék befizetés Belső költségvetés finanszírozása a LTA-ból Likviditási és tartalékalap az év végén táblázat: A Likviditási és tartalékalap alakulása (adatok E Ft-ban) évi terv évi várható Likviditási és tartalékalap saját bevétele (nettó) Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele Befektetési tevékenység bevétele Ingatlanértékesítések bevétele Egyéb LTA-ba kerülő bevétel Bérkompenzáció Pályázat önerőtámogatás Függő bevétel Normatíva elszámolás (hallgatói nélkül) Struktúraátalakítása alap WECO travel Adomány Nyelvi kurzusok díja Lejárt visszautalásra kerülő SZÉP kártya utalványok ellenértéke PÉP EMMI zárolt álláshelyhez kapcsolódó megtakarítások befizetése táblázat: A Likviditási és tartalékalap saját bevétele (adatok E Ft-ban) 1 A nem kari alrendszerek rendelkezhetnek el nem vonható személyi maradvánnyal is. 2 A Likviditási és tartalékalap funkciója az, hogy átmeneti jelleggel többletforrást biztosítson a költségvetés számára ben az egyetem állami támogatása a kutatóegyetemi támogatással együtt 13,861 Mrd Ft. Ahhoz, hogy a költségvetésben kiosztott 16,555 Mrd Ft a szervezeti egységek részére biztosítható legyen, az LTA terhére év közben 2,695 Mrd Ft-nyi keret kerül kiosztásra. Ennek fedezete az LTA-ba befolyó saját bevételek, a befizetett rezsi és egyéb keretátadások. 7

10 Ahogyan a fenti táblázatokban látható, a Likviditási és tartalékalap év végi záró egyenlege várhatóan 230 M Ft-tal lesz alacsonyabb a tervezett összegnél, amely becslést az alábbi bizonytalansági tényezők mellett adjuk: Egyelőre hír sincs arról, hogy mikor kerül sor a évi normatíva elszámolásra. A képzési normatíva elszámolásából tervezett összeg mintegy 350 M Ft 3, amelyet az év végére vonatkozó becslés során teljes összeggel vettünk figyelembe. A felsőoktatást érintő zárolások a struktúraátalakítási alapot érintették, igaz annak nem teljes összege került zárolásra. Egyelőre az alapból beérkezett 150 M Ft-ot vettük csak figyelembe az LTA várható záróegyenlegének meghatározásakor, a további 450 M Ft sorsa bizonytalan. A bérkompenzáció összege várhatóan közel kétszerese lesz a tervezett 100 M Ft-nak. 4 Itt a rendszerint év végén korrigálásra szokott kerülni az év elején az egyetem rendelkezésére bocsájtott összeget. A laborműszer pályázat önerő támogatása várhatóan elmarad a tervezett összegtől. A rezsiköteles bevételek utáni LTA-ba történő befizetésekre, a féléves adatok ismeretében csak nyers becslések adhatók. Figyelembe véve a nem a BME-re érkezett céges bevételek után várható rezsit is 5, mintegy 125 M Ft összegű növekedése várható az LTA-ba befizetésre kerülő általános költségekhez való hozzájárulásnak. (A saját bevételekről szóló későbbi fejezetben részletesen elemezzük a rezsiköteles bevételek várható alakulását.) Rezsi befizetések az LTA-ba évi terv évi várható Hallgatói alrendszer Kari alrendszer Nukleáris technika alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Testnevelés és sport alrendszer Nem kari általános alrendszer Nem kari létesítmény alrendszer Rezsi befizetések összesen táblázat: A Likviditási és tartalékalapba befolyó rezsi alakulása (adatok E Ft-ban) A LTA-ba érkező egyéb befizetések csak kis mértékben haladják meg a tervezett összeget. A karok esetében a tanszéki kompenzáció évek óta nem rendezett összegeivel, míg a Hallgatói alrendszer esetében annak évi létesítményköltségeivel kalkuláltunk. 3 Az éves elemi költségvetési beszámoló során történik meg a normatívákkal való elszámolás. Az elszámolás eredménye az volt, hogy az egyetemet különböző tételek eredőjeként 717 M Ft illetné meg. Az LTA-n keresztül a karokhoz kerülő képzési normatíva jogosultság 732 M Ft, amelynek közel felét 350 M Ft-ot terveztünk be az éves költségvetés összeállításakor. Ennek az volt az oka, hogy a fenntartót semmi nem köti arra, hogy az egyetemnek pontosan a kalkulált összeget fizesse ki. Most, az év végi állapotra vonatkozó becslés összeállításakor azzal kalkulálunk, hogy a tervezett 350 M Ft be fog érkezni. 4 Az év eleji tervezéskor 0 Ft és 200 M Ft átlagával terveztünk, ezért lett 100 M Ft a beállított összeg. 5 A vitatott tételekkel kapcsolatos vezetői értekezleti/rektori döntés függvényében az LTA rezsi bevételei módosulhatnak. 8

11 Egyéb befizetések az LTA-ba évi terv évi várható Hallgatói alrendszer Kari alrendszer (tanszéki kompenzáció) Nukleáris technika alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Testnevelés és sport alrendszer Nem kari általános alrendszer Nem kari létesítmény alrendszer Egyéb befizetések összesen táblázat: A Likviditási és tartalékalapba befolyó egyéb befizetések alakulása (adatok E Ft-ban) A tartozások rendezésével függ össze a Likviditási- és tartalékalapból fedezett belső költségvetési támogatás változása is. A nem kari egységek közül kizárólag az ÜZO nem kapta még meg a költségvetési támogatást, erre a III-IV. negyedévben kerül sor. Egyedüli póttámogatásként 15,513 M Ft került kiadásra a BKO részére a CH homlokzat felújításához, mely összeget a költségvetési szabályoknak megfelelő módon vett igénybe a VBK a évi központi létesítménytámogatási kerete terhére. A nem kari alrendszer várhatóan jelentős, mintegy 676 M Ft-nyi maradvánnyal fog rendelkezni év végén. Ugyanakkor a maradványok zöme kötelezettségvállalással terhelt. Az összes szabad maradvány várhatóan csupán az alábbi egységeknél lesz, mindösszesen ~111 M Ft összegben, ahol az ÜZO-nál jelzett negatív szám póttámogatási igényt jelent, amelynek indokai a IV.2. fejezetben kerülnek kifejtésre: JMO 6 M Ft KTH 13 M Ft RK 1,5 M Ft BKO 112 M Ft ÜZO -20 M Ft. 9

12 II.2. PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY, LIKVIDITÁS 6 Az egyetem június 30-i összesített bankszámlaegyenlege 12,2 Mrd Ft 7 volt, ami több, mint 2 Mrd Ft-tal magasabb a 2013-as év végi egyenlegnél, és az előző negyedévi záró állományt is 780 M Ft-tal meghaladja. 8 (2014. augusztus 31-én a bankszámlák összesített egyenlege 12,3 Mrd Ft volt.) DÁTUM Előirányzat felhasználási keretszámla Intézményi önköltség és adomány számla Fedezetbiztosítási számla (Kármán kollégium) Fedezetbiztosítási számla (Schönherz kollégium) Célelszámolási forintszámla Európai Uniós programok célelszámolási számlák Intézményi letéti számla Fedezetkezelői számla (Q épület) Devizaszámlák Pénztárak Összesen Befektetett összeg Mindösszesen táblázat: Az egyetem összesített bankszámlaegyenlege adott napon (Ft-ban) Az összesített pénzeszközállomány előző év azonos időpontjaihoz mért növekedése elsősorban a költségvetési támogatás növekedésének tudható be, hiszen 9%-kal (~1,1 Mrd Ft) magasabb a tárgyévre eredetileg előirányzott költségvetési támogatás, mint tavaly. A havi ütemezés szerint érkező (az előző évinél magasabb) finanszírozási egységek, a költségszint kisebb mértékű növekedése mellett, a számlaegyenleget növelték. A pénzeszközállomány szintje másodsorban a klasszikus saját bevételek és a belső költségvetésben a saját bevétel között nyilvántartott összegek második félévétől tapasztalt növekedése miatt emelkedett. A számlaegyenleg növekedésével a kari, tanszéki keretek növekedtek. Az alábbiakban néhány jelentősebb (várható) pénzmozgás alakulását tekintjük át: A kutatóegyetemi projekt fedezetére tervezett 542,9 M Ft-ot még nem kapta meg az intézmény (aláírt támogatási szerződésünk a mai napig sincsen). Várhatóan szeptember végén fog megérkezni a támogatás első negyede az egyetem bankszámlájára, amelyet az év hátralévő hónapjaiban azonos összegű részletek követnek. 6 A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Tóth Balázs (Rektori Kabinet). 7 Ez az egyetem összes adott napi záró pénzeszköze, függetlenül attól, hogy a részösszegek mely bankszámlákon vannak. Amikor a szervezetek kereteik terhére költenek (vagy kötelezettséget vállalnak), akkor a ~200 bankszámlánk valamelyikét terhelik meg. 8 Meg kell jegyezni, hogy minden hónap 20-án esedékes költségvetési támogatás jóváírása átmenetileg jelentősen megemeli az összesített bankszámla egyenleget, de ez csak a következő hónap elejéig tart, hiszen akkor a bérek kifizetése miatt visszaesik. 10

13 A kormányzat által júliusban bejelentett 110 Mrd Ft zárolásból 4,2 Mrd Ft jutott a felsőoktatásra, amely összeget a fenntartó kizárólag a ~10 Mrd Ft-os keretösszegű Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapra (FSA) terhelt. Ugyanakkor a költségvetés készítésekor úgy terveztük, hogy az egyetem az idén 600 M Ft-ot kap majd az FSA-ból. 150 M Ft-ot márciusban megkaptunk (még a tavalyi szerződés alapján), a fennmaradó 450 M Ft sorsa kétséges. A PPP épületek után a tárgyévben fizetendő díjak állami részének fedezetére a fenntartóval folytatott egyeztetést követően 1,069 Mrd Ft fenntartói támogatást terveztünk (Q épületre 604,624 M Ft, Schönherz és Kármán kollégiumokra 464,419 M Ft). Ezzel szemben júliusdecember hónapban havi ütemezésben mindösszesen 1,051 Mrd Ft fog befolyni az egyetem számlájára. 9 Számításunk szerint a évi normatíva elszámolása alapján az egyetem 717 M Ft összegre számíthat, amelynek pontos megállapítása még tart a fenntartó részéről, pénzügyi rendezése pedig ugyancsak a második félévben várható. 10 A Science Without Borders program keretében ittlévő brazil hallgatók után a brazil fél jellemzően előre fizet. Idén a képzés pénzforgalmilag várhatóan 1 Mrd Ft-nyi bevételt jelent a BME számára. 11 Az alábbiakban egyes bankszámla csoportok egyenlegének változását tekintjük át: Az intézményi önköltség számlára 2013 augusztusa óta érkeznek bevételek. A számla létrehozását az indokolta, hogy egyenlege után a Kincstár folyószámla kamatot fizet, mely az aktuális jegybanki alapkamat fele. A számlán mára jelentős, közel 2,5 Mrd Ft-nyi összeg halmozódott fel. A bevételek megközelítőleg fele-fele arányban származtak a brazil hallgatók képzéséért kapott összegből, és az egyéb önköltséges hallgatók képzéséért, vagy adományként kapott összegekből. Kifizetés csak két esetben történt a számláról A befolyó összegek, a korábbi évek tapasztalatai alapján, várhatóan most sem fogják fedezni a szerződésekben rögzített 50%-os állami költségviselési arányt (lásd az Üzemeltetési Osztály, illetve a Kollégiumok kisköltségvetései). 10 Az összeg a költségvetés több alrendszerét érinti. A normatíva elszámolás rendezése sem egyszerre történik meg, mivel bizonyos intézmények befizetnek, mások pedig visszakapnak a közös kalapból, így a befizetések teljesítése ütemében történhet meg a jogosultak részére a pénzügyi teljesítés. 11 A teljesség kedvéért közöljük a brazil képzés keretében beérkezett/várhatóan beérkező bevételeket. A bevétel befolyásának időpontja / számla Hallgatók száma, igénybevett szolgáltatás Bevétel augusztus / önköltségi számla Képzését 2013 szeptemberében kezdő hallgatók közül a nyelvi képzésen résztvevő 160 fő nyelvi képzési díja és kollégiumi díja november / önköltségi számla Képzését 2013 szeptemberében kezdő 241 fő éves képzési díja június / önköltségi számla Képzését 2014 februárjában kezdő 222 fő éves képzési díja. Képzését 2014 szeptemberében kezd 78 fő éves képzési díja július / devizaszámla A februárban kezdő hallgató közül a januárban nyelvi képzésen résztvett 51 fő nyelvi képzési díja. A szeptemberben kezdők közül a 6 hónapos (68 fő), valamint 3 hónapos (10 fő) nyelvtanfolyamon résztvevők nyelvi képzési díja III-IV. negyedév / önköltségi számla Képzését 2014 szeptemberében kezdő, 2014 tavaszán nyelvtanfolyamon részt nem vettek éves (129 fő) valamint féléves (7 fő) képzési díja. (Az összeg az átváltáskori árfolyam függvényében változhat.) Összesen Az egyik esetben január 17-én a Diákhitel Központ Zrt-nek került visszautalása 253,3 E Ft összegű képzési díj, míg a másik esetben egy csekkes adomány beszedési díjával került megterhelésre a számla 9 E Ft-tal. 11

14 Hónap Kifizetés összesen Bevétel összesen Bevételek brazil hallgatók képzése nélkül Önköltségi számla egyenlege az adott hónap végén Önköltségi számlára érkezett, brazil hallgatók képzésének bevételei Önköltségi számla egyenlege az adott hónap végén brazil bevételek nélkül aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug Összesen táblázat: Intézményi önköltség és adomány számla egyenlegének alakulása Az intézményi önköltség számlán elhelyezett összegek után augusztus elejéig 12,7 M Ft kamat került jóváírásra. 13 Dátum Kamat Halmozott kamat Önköltségi számla előző havi záróegyenlege Tőkére vetített havi hozam , , , , , , , , táblázat: Hallgatói önköltség számlán lévő összegek utáni kamatok A Gazdasági Osztály 2014-ben kezdeményezte a már nem használt devizaszámlák megszüntetését. A tanszéki kollégák közreműködésével a számlák 20%-ának (mintegy 50 db számla) lezárása történt meg, a számlákon nyilvántartott összegek forintosításra és áthelyezésre kerültek az egyetem főszámlájára. A megszüntetett devizaszámlák döntő többségén kisebb összegű számlaegyenleg volt, ezek jobbára olyan projektekhez kapcsolódtak, amelyek jellemzően kifutottak már, de akadt olyan számla is, amelyen nyilvántartott devizakövetelés nagyobb összegű volt, és még nem lejárt projekthez kötődött. Utóbbi esetre, a projekt várható forint kiadásainak kedvező árfolyam mellett történő átváltása, és a szükséges fedezet biztosítása szolgálhat magyarázatul. Idén 400 M Ft kamat, illetve kamat jellegű bevétel került betervezésre a költségvetésbe. A teljes összegbe beleértendő egyrészt a hallgatói önköltségszámlán elhelyezett összegek után járó kamatok 13 A január elején jóváírt kamat üzemgazdaságilag nem az idei évet illeti meg, hiszen az a 2013 decemberében a számlán lévő összegek után került megállapításra, csak pénzfogalmilag ebben az évben került jóváírásra. 12

15 tervezett összege (7,8 M Ft) másrészt az állampapír befektetésekből származó kamatbevételek (392,2 M Ft). Az első félévben egy államkötvény befektetésünk járt le, amellyel 76,7 M Ft kamatot, és 14,8 M Ft árfolyam nyereséget realizáltunk. A lejárt államkötvény 1.394,1 M Ft névértékű volt, így a jóváírt kamaton túl ez az összeg is megjelent az egyetem előirányzat számláján február 12-én. Az egyetem utolsó államkötvény befektetése augusztus 22-én járt le, amely során az államkötvény 5.025,7 M Ft névértékén túl, 339,2 M Ft kamat, illetve 38,5 M Ft árfolyamveszteség is elszámolásra került. 14 Az egyetemnek ezzel megszűnt az állampapír befektetésekből származó bevételforrása. A befektetési tevékenységet szabályozó 8/2011 (VI.15.) rektori utasítást ( A BME befektetési szabályzata ) hatályon kívül helyeztük. A több, mint 8 éves befektetési tevékenységből, folyó áron, 5,2 Mrd Ft kamat illetve kamatjellegű bevételre tett szert az intézmény. 1. ábra: A BME állampapír-portfoliójának alakulása, (Mrd Ft-ban) Értékpapír típus Diszkontkincstárjegy Kamatozó kincstárjegy Államkötvény Összesen táblázat: A Likviditás és tartalékalapot növelő nettó hozamok állampapír befektetésekből A befektetési számla egyenlegének lenullázódásával jelentős összegek kerültek átvezetésre az egyetem főszámlájára, amely a rendszeres (dologi, személyi, beruházási) forintban történő kiadások fedezetére szolgál. Az egyetem kb. 200 számlája közül egyes számlákon szereplő összegek 14 Gyakorlati értelemben árfolyamveszteséget sem szenvedtünk el és árfolyamnyereségünk sem volt az idei állampapír befektetésünkön, mert, amikor megvettük, ismert kamatok mellett vettük meg, és mivel nem értékesítettünk a lejárat előtt, így pontosan ezeket a tervezett kamatokat kaptuk meg. A hozamok kamatra és árfolyamkülönbözetre történő megosztása, csak számviteli szempontból fontos. 13

16 közvetlenül nem terhelhetők meg kiadásokkal, a kiadást a főszámláról lehet teljesíteni. 15 A likviditás menedzselése azt jelenti, hogy mindig biztosítjuk az egyetem főszámláról történő fizetőképességét. 16 A befektetéssel aktívan érintett időszakban napi szinten kellett biztosítani a fizetőképességet, hiszen kiemelt cél volt, hogy minél több pénzt tartson lekötve az egyetem, maximalizálva ezzel a befektetésekből elérhető bevételt. Látva alább a főszámla magas egyenlegét, valamint ismerve az időszaki kiadások alakulását, kijelenthető, hogy napi szintű likviditásmenedzselére az elkövetkező néhány évben nem lesz szükség az egyetemen. Ezért a főszámla egyenlegének alakulásáról most adtunk utoljára részletes tájékoztatást. 2. ábra: Az előirányzat felhasználási keretszámla napi záró egyenlege és annak éves átlaga, II.3. IDEIGLENES KERETEK, TECHNIKAI KERETEK, MEGELŐLEGEZÉSEK 17 A Költségvetési Szabályzat 67. értelmében az ideiglenes vagy technikai keret olyan speciális megelőlegezés, amely a belső költségvetési keretek év eleji rendelkezésre bocsátásáig, kizárólag olyan kiadási kötelezettségvállalások előzetes fedezeteként jegyezhető be, amely a tárgyévi várható belső költségvetési támogatással reálisan fedezhető lesz. Május 5-én, amikor elkészült a támogatás felosztásának tervezete, a karok 6 Mrd Ft, míg az egyéb szervezeti egységek 2,5 Mrd Ft ideiglenes kerettel rendelkeztek. Augusztus 31-én az IK keretek állománya 10,8 M Ft volt, amelyet a bérfeladások rendszerben előre nem rögzített, számított tételei okoznak (például műszakpótlékok), valamint a KIR-be és a Nexonba történő számfejtés közötti eltérések (rögzítési hibák) okoznak. A technikai keretek augusztus 31-én kizárólag az ÜZO-nak álltak rendelkezésére az alábbiak szerint: 450 M Ft közüzemi költségek fedezetére a belső költségvetési támogatási keret teljes összegben történő rendelkezésre bocsájtásáig. 15 Ezért ha a főszámláról elfogy a pénz, akkor valamely számláról fel kell szabadítani a szükséges összeget, és át kell helyezni a főszámlára. 16 A likvid pénznek ugyanakkor ára van. Kiadásra került az aktív számlakezelésből származó pénzügyi előnyök kihasználásáról szóló 13/2013. (VII.10.) számú Rektori Utasítás, amely megoldásokat nyújt egyes likvid pénzek tartásából származó költségek csökkentésére. 17 A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Babinka Pálné és Drescher Angéla (GMF GO). 14

17 Raktári készletek beszerzésére forgótőke 70 M Ft. A központi megelőlegezések augusztus 31-i állománya (a kutatóegyetemi előleg nélkül 19 ) 1,958 Mrd Ft volt, ami 500 M Ft-tal magasabb az egy évvel korábbi értékhez képest. A megelőlegezések teljes állományából 601,8 M Ft összeget jelentett a felszólító levelek eredményeképpen átütemezett megelőlegezés, azaz olyan megelőlegezés, amelynek a visszatérítési határideje már lejárt. Az összeg a teljes állomány 32,8%-át jelenti, amelyből 85 M Ft augusztus 31-ig volt esedékes. Az összes kari megelőlegezés 41,9%-át a Villamosmérnöki és Informatikai Kar igényelte, ugyanakkor a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar a tavasz folyamán elérte a megelőlegezések állományának szabályzatban rögzített maximumát. A kar számára jeleztük, hogy további egyetemi megelőlegezést a kar az egyetemi szabályok értelmében egyelőre nem kaphat. A megelőlegezések állományának összesített maximuma az elmúlt 90 nap pénzeszközállományának gördülő átlaggal számított értékének 30%-a lehet (ez jelenleg 2,49 Mrd Ft), amit a kutatóegyetemi előleg nélkül számított összesített állomány (1,958 Mrd Ft) még nem ért el. Annak érdekben, hogy az egyetemi megelőlegezés rendszere fenntartható legyen, mindenki azonos feltételek mellett és eséllyel férhessen hozzá az átmeneti belső forrásokhoz, továbbá a belső és külső szereplők magatartásából fakadó kockázatok minimalizálhatóak legyenek, a megelőlegezésre vonatkozó szabályozás áttekintésre került. A készült tervezetről még további egyetemi vitákat kell folytatni az év végéig, ugyanis a reményeink szerint a jövő évtől meg fognak növekedni a pályázati lehetőségek, amelyekből származó forrásokhoz való hozzájutásban az egyetemnek az egyes szervezeti egységeket támogatnia kell. 18 A piaci szervezetek esetén a beruházások, fejlesztések döntő részben hitelből kerülnek finanszírozásra. Piaci hitel felvételére az Egyetemnek és azon belül a gazdálkodó egységeknek nincsen lehetősége, ugyanakkor a beruházási, fejlesztési programokhoz önerőre és likviditásra van szükség. Kifejezetten utófinanszírozású pályázati projektekhez (mivel itt a támogatási szerződés fizetési ígérvénye mögött maga az Állam áll) a gazdálkodó egységek belső hitelt kaphatnak a LTA-ból. Ez a központi megelőlegezés. A karok további karon belüli hitelezési (megelőlegezési) rendszert működtethetnek. A megelőlegezésekre egyrészt kintlévőségként (a támogató szervezetek tartozása az egyetem felé) tekinthetünk, éppen ezért a magas megelőlegezési állomány ebben a tekintetben kedvezőtlen. Másrészt a megelőlegezések szintje jelzi az aktív pályázati projektek volumenét is. Ezért a megelőlegezés alacsony szintje, kevesebb (kisebb értékű) futó projektre utal, amely kedvezőtlen folyamat. 19 A kutatóegyetemi támogatásra a Költségvetési Szabályzat értelmében idén egyetemi megelőlegezés került kiadásra (míg tavaly IK maradhatott). A kutatóegyetemi támogatás még nem került előirányzatosítása, ezért a karok es forrásán továbbra is rendelkezésre áll a megelőlegezett keretek állománya. Amint a teljes támogatás befolyik, a megelőlegezéseket a GMF visszaveszi, a keretet a kutatóegyetemi témaszámon biztosítja. 15

18 Gazdálkodó egység ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK NTI Testnevelési Központ OMIKK KTH Diákközpont Megelőlegezés EIT nélkül EIT Összesen megelőlegezés táblázat: Központi megelőlegezések állománya gazdálkodó egységenként (GMF adatszolgáltatás) Részesedés az összes megelőlegezésből A karra számított maximális megelőlegezés arányában Építőmérnöki Kar 1,2% 5,2% Gépészmérnöki Kar 7,9% 29,2% Építészmérnöki Kar 0,0% 11,7% Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 16,0% 76,9% Villamosmérnöki és Informatikai Kar 41,9% 82,2% Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 18,4% 109,7% Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (TK-val, NYI-vel) 2,4% 5,3% Természettudományi Kar (NTI-vel) 12,2% 64,0% 10. táblázat: A karok által igényelt megelőlegezések ( ) II.4. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK MARADVÁNYAI (SZABAD KERETEI) 20 Egy évvel ezelőtt sommásan úgy fogalmaztunk, hogy sajnálatos módon az MGR-ből bizonyossággal nem állapítható meg az, hogy egy szervezeti egységnek mennyi szabadon felhasználható pénze volt augusztus 31-én. Mára nincsen már olyan rendszerhiba, ami miatt a valóságtól fatálisan eltérő adatok lennének kiolvashatók a rendszerből. Az alábbi táblázat értelmezéséhez meg kell jegyezni, hogy: Az augusztus elején kifizetésre kerülő júliusi főbérig minden a tárgyévet terhelő bérjellegű kifizetés a tény kifizetések között található. Az augusztus-novemberi juttatásokat a 20 A gazdálkodó egységek keretei részben kötelezettségvállalással terheltek, részben kötelezettségvállalással nem terheltek. Ezek összegére úgy tekintünk, mint a szervezeti egység döntése alapján költhető összegekre. A kereteket megelőlegezések (belső hitelek) terhelik. A megelőlegezések (és egyéb technikai keretek) feletti keret maradvány az, amelynek összegét a szervezeti egységek az egyetem bankszámlaegyenlegének terhére jogosan kérhetik. A keretek egy része szerződésileg kötött felhasználású (például pályázati előfinanszírozás, célzott alapítványi támogatás, hallgatói ösztöndíj, kollégiumi támogatás stb.), egy része (például a költségvetési támogatási maradványok, a költségtérítési díjak, a vállalkozói tevékenység bevétele stb.) pedig tipikusan a szabad belső maradványhoz tartozik. Ahhoz, hogy az egyes karok egyes költségvetési intézkedésekre hozott reagáló képessége pontosan látható legyen, az adott karon belül szükséges a keretmaradványok aprólékos áttekintése, szegmentálása. Erre a novemberi kontrolling jelentésben fog sor kerülni. 16

19 kötelezettségvállalás oszlop tartalmazza. Minimális azon juttatások összege, amelyekről már munkáltatói intézkedés született, de nincsen kötelezettségvállalásba állítva. 21 A táblázat nem tartalmazza a költségvetés Egyéb alrendszerének (ÁFA és Egyéb adók, járulékok témaszámok) kereteit. Ugyanakkor a terület szakértői kijelentették, hogy az alrendszer tervezett pénzmozgásai várhatóan a terveknek megfelelően fognak alakulnak. Ahogyan a III.1. fejezetben olvasható, az év hátralévő részében még jelentős bevételi oldali pénzmozgások várhatóak, amelyek értelemszerűen kihatnak majd a keretek változására is. Szervezet Terv Tény Kötváll Szabad keret IK TK Maradvány (szabad+kötváll- IK-TK) Megelőlegezés 11. táblázat: Maradványok augusztus 31-én (GMF adatszolgáltatás és egyéni számítás) Maradvány megelőlegezés nélkül 1. Kollégiumok Osztály ( ) Diákközpont (352) Hallgatói alrendszer összesen (1+2) Építőmérnöki Kar (01) Gépészmérnöki Kar (02) Építészmérnöki Kar (03) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (04) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (05) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (06) Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar (07) Természettudományi Kar (08) Egyesült Innovációs és Tudásközpont (09) Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság (22) Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság (28) Doktoranduszi ösztöndíj (felosztásra vár a karok között) Kari alrendszer összesen (4+ +15) Nukleáris technika alrendszer összesen (37) Nyelvoktatás alrendszer összesen (35) Testnevelési és sport alrendszer összesen (36) Rektori Kabinet (11) Belső Ellenőrzési Csoport (38) Központi Tanulmányi Hivatal (21) BME-OMIKK (13) GMF Főigazgatói Titkárság (410, 414) GMF Jogi és Munkaügyi Osztály (409, 413, 444, 445) GMF Gazdasági Osztály (402) Nem kari alrendszer (általános) ( ) GMF Beruházási és Karbantartási Osztály (405) GMF Telekommunikációs és Informatikai Osztály (561) GMF Üzemeltetési Osztály (406) Nem kari alrendszer (létesítmény) ( ) Likviditási és Tartalék Alap (411) MINDÖSSZESEN II.5. TÁRGYÉVI BELSŐ TARTOZÁSOK, KARI TAKARÉKSZÁMLA A nem rendezett belső tartozásokról az alábbiak mondhatók el: A kutatóegyetemi támogatás (542,871 M Ft) még nem érkezett meg az egyetemre, ezért ennek megfelelő összegű megelőlegezett keret került a karokhoz (és az NTI-hez) továbbá az OMIKK, a KTH és a TIO szervezeti egységekhez. Amint a támogatás megérkezik, a megelőlegezések visszavételre a valós keretek pedig kiosztásra kerülnek. A nem kari oldalon az ÜZO kivételével minden szervezeti egység megkapta a költségvetésben számára megítélt költségvetési támogatási keretet. Az egyetem ÜZO felé fennálló tartozása 556,131 M Ft. 22 Az alfa.bme.hu weboldal kialakításáért és gondozásáért a karoknak 1,9 M Ft-ot kell átadni a TTK részére. 21 Például egy szeptemberre elrendelt túlóra díjazása csak a számfejtéskor kerül kiszámításra. 22 Ez azért lényeges, mert a támogatás kiosztásakor 519,241 M Ft-ot az LTA egyszeri csökkentésével tudtunk a szervezetek rendelkezésére bocsátani, továbbá 2,175 Mrd Ft-ot pedig a LTA ütemezett, évközi csökkentésével (az LTAba befolyó rezsi és egyéb bevételek alapján) tervezetünk kiosztani. 17

20 A tavaszi félév kari tantermeinek karok közötti elszámolása folyamatban van. Megjegyezzük, hogy a központi tantermek tavaszi félévi foglalásainak szokásos újraszámítása folyamatban van, az újraszámolt adatsorokat a költségvetés zárásakor jövő tavasszal fogjuk használni. Egyedül a TTK részéről nem történt még meg a folyóirat rendelés önrészének (15,279 M Ft) átadása. Még nem került sor az L épületi rekonstrukcióhoz való TTK hozzájárulás átadására, ennek összege 2 M Ft. Minden kart érintő, a TIO által várt tételek az alábbiak (lásd még az IV.2. fejezetben leírtakat): o Az MGR alapinfrastruktúrához való kari hozzájárulás (40 M Ft). o A szuperszámítógép üzemeltetési költségeihez való kari hozzájárulás (1 M Ft). o o A KIR-Nexon fejlesztéshez való kari hozzájárulás (5 M Ft). Az MGR Számvitel 2014 fejlesztéshez való kari hozzájárulás (10 M Ft) még nem történt meg, ugyanakkor várhatóan az összeg 5 M Ft-tal történő megemelése látszik szükségesnek. Nem történt meg a fogyatékos keretek DIK által történő átadása (17,940 M Ft) a BKO részére, amely sorsa további egyeztetést igényel. A év végi zárolásból a nem kari oldalra 151,687 M Ft esett. Ebből idén a Rektori Kabinet munkatársai körében terv szerint 285 E Ft került átadásra az LTA-ba. Ezzel a zároláskor meghozott intézkedések maradéktalanul teljesültek. Az első félévben az egyetemre befolyt saját bevételek után augusztus 31-ig csak az TTK (11,839 M Ft) nem térítette meg a rezsit. Ennek várhatóan fele-kétharmada szeptemberben befolyik az LTA-ba. A részben vagy egészben BME tulajdonú cégek bevételeivel kapcsolatos rezsifizetési részletszabályok vezetői értekezleti vitái a végéhez értek, a kapcsolódó rektori döntést követően kerülhet sor a vonatkozó elszámolásokra. A 2013-ban az ÉMK-ÉPK-GTK-TTK által létrehozott kari takarékszámlára az ÉMK 80 M Ft, az ÉPK 60 M Ft továbbá a GTK 160 M Ft-ot fizetett be. A TTK egyes szervezeti egységei az Európai Uniós pályázatokkal kapcsolatban felmerült átmeneti likviditási problémák kezeléséhez 20 M Ft belső finanszírozást igényeltek. A KJK csatlakozni fog a kari takarékszámla rendszerhez, ami a Költségvetési Szabályzat soron következő módosításakor kerül beépítésre. Ennek előzetes lépéseként a GTK 18 M Ft kölcsönt adott a KJK-nak májusban azzal, hogy a kölcsönt 2014-ben kell visszafizetni. Amennyiben ez nem történik meg, abban az esetben a KJK 2015-ös támogatása adja a kölcsön végső fedezetét. A tanszéki kompenzációs díjakról szóló 2/2010. (II.01.) számú Rektori Utasítás alapján a határidőn túli jegybeírás, a kurzuskínálat határidő utáni megváltoztatása, illetve a nem megfelelő számú vizsgahely meghirdetése miatt a tanszékek kompenzációs díjat kötelesek fizetni a Likviditási és tartalékalapba. 23 A tanulmányi rendszerből a KTH állapítja meg a lehetséges hibákat, amelyek alapján a kari tanulmányi bizottságok (KTB) döntenek a tényleges befizetendő összegekről. A KTB által elismert díjakat az alábbi táblázat tartalmazza, amelyek befizetése mindezidáig akadozott, ezért a jelentés vezetői értekezlet által történő tárgyalása után a GO a kari dékáni hivatalokkal egyeztetve megkezdi a tartozások LTA-ba történő befizettetését. Sajnálatos módon egyes jogcímeken keletkezett korábbi féléveket érintő fizetési kötelezettségekről a mai napig nem született meg a kari tanulmányi bizottságok döntése. Ezekre az esetekre vonatkozóan az adott kar, adott jogcímen elismert féléves díjainak átlaga kerül kirovásra május 9-én a KTH igazgatója rektor úrnak írt levélben összegezte a rendszer bevezetésével kapcsolatos tapasztalatait, amely egyértelműen arról szólt, hogy a bevezetett szankciók jó hatással voltak a tanszékek adminisztrációs kötelezettségeinek időbeli teljesítésére. 18

21 Összesen Büntetés nem jelentés miatt 12. táblázat: Tanszéki kompenzációs díjakkal összefüggő kari tartozás Mindösszesen LTA felé rendezett Tartozás ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Összesen III. SAJÁT BEVÉTELEK III.1. RÉSZLETES SAJÁT BEVÉTELI ADATOK Az alábbi két táblázatban a belső költségvetésben saját bevételként tervezett 24 adatok féléves alakulása és éves előrebecslése látható. A költségvetésben tervezett saját bevételi szinthez képest év végére mintegy 3%-os (~400 M Ft) csökkenést prognosztizálunk, ugyanakkor az LTA saját bevételeinek várható alakulása jelentős bizonytalanságot visz a becslésbe. (Erről részletesen az előző fejezetben szóltunk.) A Hallgatói alrendszer, a Nyelvoktatási alrendszer, a Sport és testnevelési alrendszer saját bevételei valamint az Egyéb bevételek kategória várhatóan nagyjából a tervek szerint alakulnak. A nem kari alrendszer, valamint a Nukleáris technika alrendszer saját bevételei várhatóan jelentősen meghaladják a tervezett szintet. Előbbi esetben ez részben átfolyó bevételeknek köszönhető (KTH mobilitási programok), részben egyszeri saját tételeknek (BKO áramkontingens értékesítése). Egyes karok időarányos saját bevételeit vizsgálva megállapítható, hogy a VBK, VIK, KJK első féléves saját bevétele jelentősen elmaradt, a GPK saját bevétele duplája, az ÉMK, ÉPK, GTK és a TTK saját bevétele pedig nagyjából megegyezik az időarányos szinttel. 24 A táblázatban bemutatott saját bevételek nem csak az államszámvitel szempontjából saját bevételnek tekintett adatokat tartalmazzák, hanem minden a költségvetésben saját bevételként tervezett összeg alakulását. Például az ÜZO saját bevételeként került megtervezésre a Q épület PPP állami támogatása, vagy LTA saját bevételeként a szintén póttámogatásként érkező bérkompenzáció összege. 19

22 2013. tény terv évi várható Saját bevételek ("intézményi bevétel") Hallgatói alrendszer nettó saját bevétele Kollégiumok Osztály Diákközpont Kari alrendszer nettó saját bevétele Nukleáris technika alrendszer nettó saját bevétele Nyelvoktatás alrendszer nettó saját bevétele Testnevelés és sport alrendszer nettó saját bevétele Nem kari általános alrendszer nettó saját bevétele Nem kari létesítmény alrendszer nettó saját bevétele Egyéb bevételek ÁFA bevétel OEP bevétel (táppénz) Likviditási és tartalékalap nettó saját bevétele Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele Befektetési tevékenység bevétele Ingatlanértékesítések bevétele Egyéb Likviditási és Tartalékalapba kerülő bevétel táblázat: Saját bevételek alakulása (adatok E Ft-ban) Saját bevétel (hallgatói pótdíj nélkül) tény terv évi várható Építőmérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Építészmérnöki Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Természettudományi Kar Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság Egyetemi Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság Egyetemi központi pályázatok Kutatóegyetemi pályázat ( ) Tehetséggondozás pályázat ( ) Laborműszer pályázat (43308-DH témaszám) Tudástranszfer pályázat ( ) Kari alrendszer saját bevétele összesen táblázat: A karok BME-re befolyó saját bevételének alakulása (adatok E Ft-ban) Amennyiben az egyes tevékenységek saját bevételeit vizsgáljuk, elmondható, hogy a pályázati bevételek, az innovációs kutatási bevételek és az egyéb saját bevételek időarányos szinttől való elmaradása jelentős, a befektetési és az ÜZO-hoz tervezett ingatlanértékesítési bevételek a tervezettnek megfelelően alakulnak, az oktatási bevételek esetében pedig várható a teljes évre tervezett bevételek túlteljesítése. 20

23 A bevétel jellege terv I. félév Éves terv arányában Pályázati bevételek % Oktatási, képzési bevétel (angol nyelvű képzésből származó bevétellel együtt, hallgatói pótdíjakkal) Vállalkozási jellegű tevékenység bevételei (innovációs kutatási bevételek nélkül) % % Létesítmény-hasznosítási bevételek % Kollégiumi térítési díj és kollégiumok hasznosítása % Befektetések hozamai % Ingatlanértékesítési bevételek (vagyoni értékű jogokkal) % Innovációs kutatási bevételek % Kártérítési bevételek % Könyvtárazás, könyv értékesítés bevételei % Egyéb saját bevételek % 15. táblázat: Az egyes saját bevételi típusok terv-tény értéke (adatok E Ft-ban) A függő saját bevételek év végi azonosítása az új számviteli szabályok értelmében kiemelt feladat. Ennek köszönhetően az idén saját bevételként könyvelt tételek közül már mindössze csak 1,027 M Ft volt az, ami már a korábbi években befolyt, de mindezidáig függő tételként szerepelt. A részben vagy egészben BME tulajdonú cégek bevételeivel kapcsolatos rezsifizetési részletszabályok vezetői értekezleti vitái lezárultak, a kapcsolódó rektori döntést követően kerülhet sor a vonatkozó elszámolásokra táblázat: A részben vagy egészben BME tulajdonú cégek értékesítésből és döntően pályázati támogatásból származó egyéb bevételei ban Miután a saját bevételek csak a központi rezsielvonáson keresztül állnak kapcsolatban az egyetemi költségvetéssel, célszerű áttekinteni a Likviditási és tartalékalapba befolyó tervezett, kirótt és várható rezsi jellegű bevételeket: A várhatóan beérkező rezsi becslésekor az alábbiakat kellett figyelembe vennünk: o Az időarányos bevételek alapján megbecsültük a második félévben befolyó saját o bevételeket. Megvizsgáltuk az első félévben befolyt bevételek alrendszerre eső átlagos rezsikulcsának nagyságát, továbbá azt, hogy a saját bevételek jellemzően 1%-a rezsimentes. o A 2014-re betervezett rezsi részben a 2013 decemberében befolyt és részben a hónapjában beérkező saját bevételek után kerül befizetésre. 25 A vitatott tételekkel kapcsolatos vezetői értekezleti/rektori döntés függvényében az LTA rezsi bevételei módosulhatnak. 21