A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Átírás

1 A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM FÉLÉVES KONTROLLING JELENTÉSE Készítette: Fortuna Zoltán költségvetési és kontrolling igazgató Tárgyalta: A BME Vezetői Értekezlete szeptember 9-én BUDAPEST, 2013.SZEPTEMBER 7.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 1 II. A MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA... 5 III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK... 7 III.1. PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY, BEFEKTETÉS, LIKVIDITÁS... 7 III.2. IDEIGLENES KERETEK, TECHNIKAI KERETEK, MEGELŐLEGEZÉSEK III.3. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK MARADVÁNYAI (SZABAD KERETEI) III.4. A KÖZPONTI TARTALÉKOK ALAKULÁSA III.5. BELSŐ TARTOZÁSOK III.6. A KARI TAKARÉKSZÁMLA RENDSZER IV. SAJÁT BEVÉTELEK IV.1. RÉSZLETES TERV-TÉNY ADATOK IV.2. KÖVETELÉSEK ÁLLOMÁNYA V. NEM KARI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA V.1. NEM KARI ÁLTALÁNOS ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA V.2. NEM KARI LÉTESÍTMÉNY ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA VI. KOLLÉGIUMI ALRENDSZER ÉVI GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA... 31

3 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az egyetemi vezetők az éves költségvetés alakulásával kapcsolatos első írásos tájékoztatása a rendszerint szeptember elején tárgyalásra kerülő kontrolling jelentés. E jelentés segítségével áttekintjük az egyetemi belső költségvetés márciusi elfogadás óta eltelt időszak történéseit, számot adunk az éves tervek megvalósítását jelentősen befolyásoló eseményekről, pénzmozgásokról, továbbá arról, hogyan zárul majd a év költségvetése. Várhatóan november második felében megjelenő következő jelentésünkben már nem csak a költségvetés és a gazdálkodás főbb momentumaira koncentrálunk, akkor már az egyetem alaptevékenységei is fókuszba kerülnek. Annak érdekében, hogy az egyes témakörök minden egyetemi polgár számára könnyebben megérthetők legyenek, a kontrolling jelentést az adott témakör alapjait, főbb összefüggéseit magyarázó lábjegyzetekkel is kiegészítjük. A jelentés fordulónapjának kijelölésekor gondban voltunk. Ugyanis az első félév gazdálkodására vonatkozó terv-tény ellenőrzéseket nagymértékben hátráltatták a Központosított Illetményszámfejtési Rendszer használatából, a személyi ráfordítások MGR-be való feladásából eredő problémák. Ezért a június 30-ai fordulónap helyett megállapításainkat, elemzéseinket döntően augusztus 31-ei fordulónapra vonatkozóan tesszük. Ahol a féléves adat releváns, ott azt használjuk. A legfontosabb megállapításaink: A működési környezettel kapcsolatosan 1. A felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatos legfontosabb jogszabályok még mindig nem születtek meg, többnyire még a korábbi szabályokra építés, illetőleg az eseti pénzosztás a jellemző, inkább a rosszul gazdálkodó és/vagy bajba jutott intézmények megsegítése folyik. A költségvetési felügyelet alatt lévő 20 állami felsőoktatási intézmény összesített adósság állománya június 30-án 21,7 Mrd Ft volt, szemben az egy évvel korábbi 9,5 Mrd Ft-tal. Mindössze két intézménynek nem volt adóssága, köztük a BME-nek. 2. Év közben nem tervezett állami támogatások érkeztek az egyetemre, egyrészt a évi normatív támogatás elszámolásával kapcsolatban 637 M Ft, amelyből 418 M Ft a központi tartalékokat az azon felüli összeg pedig a hallgatói juttatásokat növelte, másrészt a hallgatói juttatások újratervezésének eredményeképpen 511,5 M Ft. Itt jegyezzük meg, hogy van reális esélye, egy a felsőoktatási intézményeket érintő, év végére időzített zárolásnak, amelyet tartalékaink részben fedezhetnek. 3. A füredi Hotel Uni és vitorláskikötő vagyonkezelői joga mindenféle kártalanítás nélkül elvételre került az egyetemtől. Ezzel az egyetem jelenértéken, a következő 18 évet tekintve, mintegy500 M Ft saját bevételtől esett el. 4. A Science Without Borders program keretében 234 brazil hallgató érkezett az egyetemre. A projekt tárgyévben befolyó bevétele árfolyamtól függően ~650 M Ft körül várható. 5. A vizsgált időszakban a gazdálkodás szempontjából lényeges belső rektori utasítások készültek el a hallgatói követeléskezelés, az aktív számlakezelés, a brazil bevételek, a kutatóegyetem témában. 6. A szervezeti egységek gazdálkodását, a rendelkezésre álló keretek követését lényegében ellehetetlenítette a Központosított Illetményszámfejtési Rendszerre való áttérés. 7. A hírek szerint a 2013 októberi létszámstatisztika már automatikusan a Felsőoktatási Információs Rendszerbe feladott adatok alapján fog összeállításra kerülni, ugyanakkor az egyetemen egyelőre nem megoldott, hogy akkorra hogyan fognak bekerülni a rendszerbe az oktatók-kutatók hiányzó adatai.

4 A pénzeszközállománnyal, likviditással kapcsolatosan 8. Az egyetem június 30-i összesített bankszámlaegyenlege 9,9 Mrd Ft volt, ami szinte pontosan megegyezik a 2012-es év végi egyenleggel. Az egyenleg a II. félévben jelentős mértékben megnövekedett, augusztus utolsó napján 11,6 Mrd Ft volt. 9. Külön támogatás érkezett a PPP konstrukció keretében épült épületek után fizetendő díjak fedezetére (1,1 Mrd Ft), a kutatóegyetemi projekt fedezetére (570 M Ft), a hallgatói juttatások fedezetére (511,5 M Ft), valamint a évi normatíva elszámolása után (637 M Ft). 10. Lényeges, hogy a tárgyévet érintő egyetemi szintű likviditási problémákra nem kell számítanunk, az egyetem gazdálkodása más hazai felsőoktatási intézményekkel szemben stabil, tartozásaink nincsenek. 11. Mivel az egyetem tavaly szeptember óta nem folytathat értékpapír befektetést, ezért a birtokában lévő értékpapír állomány, a papírok lejáratának megfelelően, folyamatosan csökken. A év végi 8,4 Mrd Ft-tal szemben a záró állomány 6,4 Mrd Ft lesz. Belső hitelekkel kapcsolatosan 12. Augusztus 31-én nem volt megállapítható az, hogy a rendszerben lévő ideiglenes keretek (242,9 M Ft) közül, melyek szűnnének meg egy csapásra egyes kiadások kutatóegyetemi témaszámra való átterhelésével, és melyek kapcsolódnak az első félév bérfeladásából eredő hibákhoz. 13. Mindösszesen 70+5 M Ft (ÜZO, TIO) összegben voltak technikai keretek augusztus 31-én a szervezeti egységeknél, előbbi esetben a raktári készletek, utóbbi esetben az egyetemi telefonköltségek finanszírozásához kapcsolódóan. 14. A központi megelőlegezések június 30-i állománya 1,481 Mrd Ft volt. Ilyen alacsony féléves értéket legutóbb márciusban láthattunk. A teljes állományából 410,1 M Ft-nak már lejárt a visszatérítési határideje. Az állomány augusztus végére 2,026 Mrd Ft-ra növekedett, a kutatóegyetemi források megelőlegezésként történő rendelkezésre bocsátása miatt. A megelőlegezéssel kapcsolatos korlátok sem kari, sem összegyetemi szinten nem kerültek veszélybe. A belső tartozásokkal kapcsolatosan 15. Minden szervezeti egység megkapta a költségvetésben számára megítélt támogatási keretet, az egyetem egyik szervezeti egységnek sem tartozik. 16. A KJK-nak december 15-ig kell rendeznie létesítmény tartozását, 4,85 M Ft-ot. 17. A év végi zárolásból a nem kari oldalra 151,687 M Ft esett. Ebből terv szerint 2013-ban az LTA-ba már átadásra került 17,015 M Ft. A Rektori Kabinet munkatársai körében ben még 284 E Ft-ot kell rendezni. 18. Az első félévben befolyt saját bevételekre eső rezsit augusztus 31-ig csak a VIK (53,7 M Ft) és az NTI (2,3 M Ft) nem térítette meg. 19. A tavaszi félév kari tantermeinek karok közötti elszámolása folyamatban van. 20. A karok az idegennyelvű képzést (beleértve a brazil képzést is) egymás között számolják el. 21. A 2012/2013. tanév költségtérítéses képzésének elszámolásához szükséges adatok (hallgató x kredit) szeptember közepéig kiküldésre kerülnek a karok részére. 22. A Gazdasági Bizottság döntése alapján az MGR CR-ek keretátvétele folyamatban van, augusztus 31-ig nem adta át a keretet a TIO részére az ÉMK (4,675 M Ft), a KJK (4,513 M Ft), a GTK (8,442 M Ft) és a TTK (4,690 M Ft). A saját bevételek alakulásával kapcsolatosan 23. A költségvetésben tervezett saját bevételi szinthez képest év végére mintegy 10%-os (~1,5 Mrd Ft) növekedést prognosztizálunk. A Kollégiumok alrendszer és a Nyelvoktatás alrendszer döntően a brazil képzésnek köszönhetően növeli bevételeit, míg egyes karok esetén 2

5 ezen hatáson túl optimizmusra adhat okot az is, hogy a tervezett időarányos szintnél jóval több bevétel érkezett be az első félévben. Összességében a karok az időarányos szintet 12%- kal haladták meg. A nem kari általános alrendszer esetén a brazil képzésből származó bevételek mellett jelentős hatása van még a mobilitási programokra beérkezett támogatás növekedésének is. 24. Miután a saját bevételek csak a központi rezsielvonáson keresztül állnak kapcsolatban az egyetemi költségvetéssel, célszerű áttekinteni a Likviditási és tartalékalapba befolyó tervezett, kirótt és várható rezsi jellegű bevételeket. A beérkezett saját bevételek adatait látva csak a Kari alrendszer és a Nyelvoktatási alrendszer esetében várható, hogy a tervezettnél több rezsit fizetnek majd be az LTA-ba. Ezek alapján a karok esetén a terveken felül 55, míg a Nyelvoktatási alrendszer esetén 2,5 M Ft rezsi befizetéssel kalkuláltunk. 25. Amennyiben a I. félévben saját bevételként könyvelt bevételek alakulását azok jellege szerint összehasonlítjuk a megelőző két év adataival, kitűnik, hogy teljesen átalakult a saját bevételek szerkezete. A pályázati bevételek, az oktatási bevételek és a vállalkozási bevételek dobogós helye és sorrendje nem változott, de a 10%-nál kisebb részesedéssel bíró saját bevételeket tekintve jelentős ingadozások tapasztalhatók. 26. A nem BME-re befolyó, de BME-hez kapcsolódó bevételekkel kapcsolatos részletszabályok vezetői értekezleti vitái még nem zárultak le, de várhatóan e kérdés szabályozása még idén megtörténik. A követelések kezelésével kapcsolatosan 27. Az egyetem követelésállományának II. negyedévi korrigált adata 1,4 Mrd Ft, amely lényegében megegyezik az előző negyedévi záró állománnyal, viszont 46%-kal nagyobb az egy évvel korábbi értékénél. Ez a növekedés döntően az új kibocsátású vevői számláknak és nem a lejárt állomány növekedésének köszönhető. 28. A II. negyedévi lejárt követelésállomány lényegben stagnált (2013: 355 M Ft; 2012: 328 M Ft). Most és II. negyedévében is az éven túli és az egy hónapja lejárt követelések volumene volt a legnagyobb. 29. Az ÉMK, a VIK és a KJK esetében csökkent, a GPK, a VBK és a TTK esetében nőtt, míg az ÉPK és a GTK esetében stagnált a lejárt követelésállomány összege. 30. A hallgatókkal szembeni követelések kezelésének szükségessége 2010 decemberében került a gazdasági dékánhelyettesek elé. Sajnálatos módon csak idén nyáron került kiadásra e kintlévőségek kezelését szabályozó utasítás. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a közel két és fél év alatt több tíz millió forintnyi reálisan behajtható (korábbi) hallgatókkal szemben fennálló követelés évült el, vált behajthatatlanná. 31. A követelésgazdák közül augusztus 31-ig csak a DIK, a GPK az ÉMK és a KJK kezdte el ezen követelések kezelését. 2 hónap alatt 20 M Ft már befolyt (vagy részletfizetési megállapodással rendezett), 10 M Ft stornózott. A központi tartalékok alakulásával kapcsolatosan 32. A Likviditási és tartalékalap év végi záró egyenlege a mai várokozások mellett, további elvonások, zárolások nélkül várhatóan 500 millióval lesz több a tervezett összegnél. Ennek főbb okai: A évi normatíva elszámolásából nem tervezett módon 417 M Ft érkezett az alapba. A bérkompenzáció összege várhatóan kétszerese lesz a tervezett 100 M Ft-nak. A laborműszer pályázat önerő támogatása várhatóan közel kétszerese lesz a tervezett 37,8 M Ft-nak Jelenlegi tudásunk alapján nem várható az LTA-ba befizetésre kerülő rezsi csökkenése. 33. Áttekintve az egyes nem kari szervezetek kisköltségvetéseit a központi tartalékokat növelő szabad maradvány mindössze 50 M Ft lesz. 3

6 34. Előzetes számítások alapján az ÁFA forgalmából keletkező maradványok címén ez év végéig várhatóan 75 M Ft kerülhet átadásra az LTA-ba a tervezett 100 M Ft-tal szemben. 35. A nem kari létesítmény oldalon az árvízvédelemmel összefüggő tételek póttámogatási igényként jelentkeztek (4,929 M Ft). 36. Annak érdekében, hogy az OMIKK kisköltségvetése egyensúlyban maradjon 5 M Ft költségvetési póttámogatásra van szükség. Ennek oka egy szabad felhasználású pályázati bevétel kiesése. A nem kari gazdálkodással kapcsolatosan 37. A GMF Általános alrendszer tárgyévi kisköltségvetése várhatóan a tervek szerint alakul. 38. Annak érdekében, hogy az OMIKK kisköltségvetése egyensúlyban maradjon 5 M Ft költségvetési póttámogatásra van szükség. 39. A KTH saját bevételei és azzal párhuzamosan külön kezelt keretei is jelentősen nőttek, a brazil hallgatókkal kapcsolatos bevételek (az ezzel kapcsolatos Rektori Utasítás szerint), a mobilitási pályázatokból befolyó bevételek, továbbá az Oktatási Hivatal által a felvételi eljárásokban való közreműködésért fizetett bevételek növekedése miatt. A KTH év végén várható szabad maradványa ~34 M Ft. 40. A Rektori Kabinet kisköltségvetése közel a terveknek megfelelően alakul. 41. A Belső Ellenőrzési Csoport kisköltségvetése várhatóan a tervek szerint alakul. 42. Az ÜZO kisköltségvetéséről elmondható, hogy: o A saját bevételei - az egyes bevételi sorok kisebb változása mellett - a terveknek megfelelően alakulnak. o A közüzemi és energia kiadások jelenlegi ismereteink szerint - várhatóan a terveknek megfelelően alakulnak. Itt jegyezzük meg, hogy a rezsicsökkentésnek egyetemünkre nincs hatása, az alapvetően a lakosságra vonatkozik. o A bevételi és a kiadási oldalt is érintheti, hogy lejárt a gyermekintézményt bérlő szervezettel kötött támogatási szerződés. Amennyiben az nem kerül meghosszabbításra, az érintheti a bérleti szerződést is, ha igen, akkor a támogatási oldalt. o Az ÜZO év végén várható szabad maradványa ~15 M Ft. 43. A BKO beruházásra, felújításra és karbantartásra a KKK soron a korábbi éveknél jelentősen alacsonyabb összeget 1,343 Mrd Ft-ot, valamint az átadott keretek más alrendszerbe soron, a kari létesítményprogramokhoz való hozzájárulásra 130 M Ft-ot tervezett, tervezhetett. A tervezett kiadásokat az év végén várható tény adatok 42,5 M Ft-tal haladják meg. A többlet forrása a kari hozzájárulás (keret átvétel, keret átadás) eredője, valamint egy biztosítási díj és a Q2-höz kapcsolódó energiakvóta MTA-nak való átadása után befolyt összeg. (A BKO-nál meg kell jegyezni, hogy a korábbi IKMA alapítvány megszűnése miatt, a Bay Zoltán nonprofit Kft-től jelentősebb támogatásra számíthatunk. Ennek jelenleg a végső egyeztetései folynak.) 44. A TIO kisköltségvetéséről elmondható, hogy: o A saját bevételek várhatóan csökkeni fognak, amelynek legfőbb oka, hogy az egyetemen kívüli partnerek több esetben lemondták a TIO által biztosított vezetékes telefonszolgáltatást, ugyanakkor házon belül nőtt a telefonhasználat, ami az egység kiadásait és átvett kereteit is növeli. o Folyamatban van az MGR CR-ekre tervezett 53,950 M Ft átvétele, ami ugyanekkora összeggel növeli az egység KKK soron tervezett kiadásait. o A hostolással kapcsolatos díjszabás rendszerének kidolgozása folyamatban van, várhatóan a IV. negyedévre a Gazdasági Bizottság elé kerülhet az ezzel kapcsolatos javaslat. A kollégiumi alrendszer gazdálkodásával kapcsolatosan 45. A kollégiumi normatíva valamint a lakhatási támogatás összege jelentősen nőtt köszönhetően a évi normatív támogatás elszámolásának és a hallgatói juttatások 4

7 újratervezéséből származó összegeknek. A növekményt a KO létesítményfelújítási célokra fordítja. 46. A Kármán és a Schönherz kollégiumok után járó PPP támogatás tényleges értéke ( E Ft) ebben az évben is alacsonyabb a tervezettnél (473,727 M Ft.) 47. A tényleges saját bevételek a Bercsényi és a Martos kollégiumok nyári hasznosítása és a brazil hallgatók nyári elhelyezése miatt várhatóan 45 M Ft-tal meghaladják a tervezettet. II. A MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (NFTV) január 1-jén egyfajta kerettörvényként lépett hatályba azzal, hogy az érdemi rendelkezéseket tartalmazó paragrafusok szeptember 1-jén válnak hatályossá. Sajnálatos módon, a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatos lényegi kiegészítő jogszabályok azóta sem születtek meg, többnyire ad-hoc szabályok szerinti támogatásosztás, a rosszul gazdálkodó és/vagy bajba jutott intézmények megsegítése folyik. 1 A költségvetés készítésekor elmondható volt, hogy a BME más intézményekkel ellentétben csak egy számjegyű támogatáscsökkentésben részesült, így az állami finanszírozást tekintve relatíve kedvezőbb helyzetben van, mint más intézmények. A BME eredeti költségvetési támogatása 12,1537 Mrd Ft, kutatóegyetemi támogatása további 569,886 M Ft volt. Év közben az alábbi nem tervezett állami támogatások érkeztek az egyetemre: A évi normatív támogatás elszámoláshoz szükséges létszámadatokat a fenntartó ismételten bekérte, miután kiderült, hogy fejezetszinten nincsen meg a szükséges fedezet arra, hogy a 2012 szeptemberében belépett hallgatók létszámát, pontosabban az utánuk járó támogatást 100%-os finanszírozottsági szinten vegyék figyelembe és finanszírozzák. 2 Ezzel a BME nagyon jól járt volna, hiszen 2012-ben, amikor drasztikusan csökkent az új belépők körében a finanszírozottak létszáma, a BME megtartotta támogatott hallgatói számát. Végül a évi támogatás utólagos elszámolásával 637,052 M Ft érkezett az egyetemre, amelyből 418 M Ft a központi tartalékokat az azon felüli összeg pedig a hallgatói juttatásokat növelte. A fenntartó látva a hallgatói juttatások csökkenése által elért országos hallgatói elégedetlenkedést, lényegében újraterveztette a hallgatói juttatások iránti szükségletet, a októberi hallgatói létszámokra vonatkozó becslés alapján. A számítás eredményeképpen a BME-nek 572 M Ft póttámogatás járna, amelyből 511,5 M Ft-ot a Kincstár átutalt december 15-i elszámolási kötelezettséggel. Egyelőre nem tudni, hogy a jogcímenként lebontott szükséglet és az egy összegben ideutalt támogatás milyen viszonyban van egymással. Megjegyezzük, hogy 2013 októberre vonatkozó becsült létszámok várhatóan túlbecsülték a tényleges létszámokat, ami később visszafizetési kötelezettséget vonhat maga után. 1 A költségvetési felügyelet alatt lévő 20 állami felsőoktatási intézmény összesített adósság állománya június 30- án 21,7 Mrd Ft volt, szemben az egy évvel korábbi 9,5 Mrd Ft-tal. Összesen két intézménynek, a BME-nek és a hozzá hasonló működési modellt követő győri SZE-nek nem volt lejárt tartozása, a többi intézmény 7 M Ft - 6 Mrd Ft közötti lejárt adóssággal rendelkezett. 2 Tudni kell, hogy az intézmény támogatása döntően normatívák és létszámok szorzataként adódik. A tárgyévre járó támogatást a tárgyévet megelőző év októberi létszáma alapján megbecsülik, majd a tárgyév októberi létszáma alapján korrigálják. Ekkor vagy visszafizetési kötelezettsége vagy további támogatásra való jogosultsága keletkezik az intézménynek. Ahhoz, hogy ez a rendszer fenntartható legyen az utólagos elszámolásnál ún. finanszírozottsági szintet definiálnak, amellyel a rendelkezésre álló (a túlfinanszírozott intézményektől visszaszedhető) források függvényében lenormálják az egyes intézményeket megillető támogatást. A 2012 őszén belépett létszámot eredendően 100%-os finanszírozottsági szinten szerették volna figyelembe venni. Később ezt a fenntartó korrigálta. 5

8 Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a nem tervezett források egyelőre tartalékot képezhetnek egy várható zárolás részbeni fedezetére. Zárolással kapcsolatos híresztelések már többször körbejárták a felsőoktatási intézményeket. Államtitkári felkérésre a felsőoktatási intézményeknek az alábbi jogcímeken volt lehetőségük megadni kiegészítő finanszírozással kapcsolatos igényeiket, valamint felsorolni egyes, jogszabályváltozások miatt, kieső forrásaikat, ezekkel is alátámasztandó a gazdálkodási problémáik okát: A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alapján megtett intézkedések, illetve az intézményi döntés alapján végrehajtott és/vagy tervezett létszámleépítés eredményeként (külön-külön) keletkező, a jogviszony megszüntetéséhez kapcsolódó kiadástöbblet valamint évet terhelő összege. A PPP konstrukcióhoz kapcsolódó, az intézmény rendelkezésére még nem bocsájtott állami hozzájárulás összegét, az azzal összefüggő szállítói tartozás összege. A felsőoktatási intézmények önerőigényéről szóló 1112/2013. (III. 8.) Korm. határozatban meghatározottakon felül az év végéig prognosztizálható EU pályázatok önrész-igénye. A 1103/2013. (III. 7.) Korm. határozat által nevesített Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap terhére megpályázni kívánt összeg. 3 Ezen a soron az egyetem központi informatikai megoldások struktúraváltására igényelt támogatást. 4 Az elmúlt három évben az intézmény saját bevételei részeként az intézménynek juttatott szakképzési hozzájárulás (fejlesztési támogatás), illetve az innovációs járulék összege (mint kieső saját bevétel). Egyelőre nem tudni, hogy a fenti jogcímeken várható-e még további támogatás. A saját bevételekre vonatkozóan két lényeges esemény történt: A füredi Hotel Uni vagyonkezelői joga mindenféle kártalanítás, kompenzáció nélkül elvételre került az egyetemtől, és azzal a állam a vitorlássportot kívánja támogatni. Ezzel az egyetem jelenértéken, a következő 18 évre vetítve, mintegy nettó 500 M Ft saját bevételtől esett el. A Science Without Borders program keretében 234 brazil hallgató érkezett az egyetemre, akik közül 10 hetes nyári angol nyelvtanfolyamon 160 fő vett részt. A projekt tárgyévben befolyó bevétele árfolyamtól függően ~650 M Ft körül várható, amennyiben a brazil fél szándékának megfelelően előre kifizeti a két féléves képzés teljes díját. A gazdálkodás szempontjából lényeges belső rektori utasítások készültek el: A 10/2013. (VI. 21.) sz. Rektori Utasítás - a hallgatókkal szembeni pénzügyi követelések kezeléséről, megteremtette a szervezett kereteit annak, hogy 280 M Ft-nyi, gazdaságosan behajtható hallgatói eredetű kintlévőséget a követelésgazdák realizálhassanak. A 13/2013. (VII. 18.) sz. Rektori Utasítás - az aktív számlakezelésből származó pénzügyi előnyök kihasználására, az árfolyamkockázat, valamint a hallgatói költségtérítési díjból származó források kamatoztatásának a kereteit rögzíti. A 14/2013. (VIII. 28.) sz. Rektori Utasítás Science Without Borders program keretében a BME-re érkező brazil hallgatókkal kapcsolatos bevételek kezelését rendezi. Folyamatban van a kutatóegyetemi támogatás felhasználására vonatkozó utasítás kiadása. A szervezeti egységek gazdálkodását, a rendelkezésre álló keretek követését lényegében ellehetetlenítette a Központosított Illetményszámfejtési Rendszerre való áttérés. Az MGR-be 3 Megjegyezzük, hogy a Korm. határozat csak utal az Alapra és előírja az EMMI számára a konkrét jogszabályi környezet megalkotását, amely azóta sem született meg. 4 Szerverkonszolidáció, központi szolgáltatási felhő kialakításával; áttérés smart grid rendszerű létesítmény üzemeltetési rendszerre; biztonsági jellegű háttér számítóközpont kialakítása; egyetemi központi gerinchálózat megújítása. 6

9 augusztus 31-ig feladott személyi jellegű ráfordítások egyrészt az időszakot tekintve hiányosak, mert nem tartalmazzák a július, augusztus havi béreket, másrészt tartalmukat tekintve hiányosak, harmadrészt előfordul, hogy a kifizetéseket más szervezetre könyvelték, negyedrészt előfordul, hogy nem a bérgazdálkodók által rendelkezett összegeket könyvelték. A tényként könyvelt személyi juttatások a szervezeti egységek által nagyon nehezen ellenőrizhetők. A hírek szerint a októberi létszámstatisztika már automatikusan a Felsőoktatási Információs Rendszerbe feladott adatok alapján fog elkészülni. Sajnálatos módon a FIR a tárolt adatköröket tekintve túlterjeszkedik az egyetemen eddig gyűjtött, tárolt adatokon, így ezek pótlása szükséges. A problémát nehezíti, hogy annak idején mindenféle egyetemi vitát mellőzve a GMF leállt a FIR II. és a Nexon közötti interfész fejlesztésével 5. Ezért az adatszolgáltatást a Nexon-Neptun-FIR II. útvonalon kell megvalósítanunk, most a legnagyobb problémát a Nexon-Neptun adatkapcsolat megteremtése jelenti, amely azért fontos, hogy ne kelljen a Neptunba kézzel adatokat rögzíteni. Nem tudni, hogy hol tart a korábban megkezdett, az egységes nemzeti hallgatói szolgáltató rendszer (kollégiumok központosítása) kialakíthatóságával kapcsolatos koncepciók megalkotása, az elképzelések megvalósítása. A és költségvetési hiánycél biztosításához szükséges további intézkedésekről szóló 1036/2012. (II. 21.) Korm. határozatban a Kormány az irányítása alá tartozó fejezeteknél elrendelt beszerzési tilalom továbbra is érvényben van. III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK III.1. PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY, BEFEKTETÉS, LIKVIDITÁS 6 Az egyetem június 30-i összesített bankszámlaegyenlege 9,9 Mrd Ft 7 volt, ami szinte megegyezik a 2012-es év végi egyenleggel, de 700 M Ft-tal alacsonyabb, mint az előző negyedévi záróegyenleg. 5 A FIR I. és a Nexon közötti interfész közel 20 M Ft-ból készült el, majd a FIR II-re történt verzióváltás után az interfész fejlesztése abbamaradt. 6 A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Tóth Balázs (Rektori Kabinet). 7 Ez az egyetem összes adott napi záró pénzeszköze, függetlenül attól, hogy a részösszegek mely bankszámlákon vannak. Amikor a szervezetek kereteik terhére költenek (vagy kötelezettséget vállalnak), akkor a ~200 bankszámlánk valamelyikét terhelik meg. Bizonyos számlákon szereplő összegek közvetlenül nem terhelhetők meg, ezért ha a főszámláról elfogy a pénz, akkor valamely számláról fel kell szabadítani a szükséges összeget, és át kell helyezni a főszámlára. A likviditás menedzselése azt jelenti, hogy mindig biztosítjuk az egyetem fizetőképességét. A likvid pénznek ugyanakkor ára van. Kiadásra került az aktív számlakezelésből származó pénzügyi előnyök kihasználásáról szóló 13/2013. (VII.10.) számú Rektori Utasítás, amely megoldásokat nyújt egyes likvid pénzek tartásából származó költségek csökkentésére. 7

10 DÁTUM Előirányzat felhasználási keretszámla Intézményi önköltség és adomány számla Fedezetbiztosítási számla Fedezetbiztosítási számla (Schönherz Koll.) Célelszámolási forintszámla Európai Uniós programok célelszámolási számlák Intézményi letéti számla Fedezetkezelői számlák Devizaszámlák ( kincstár ) Pénztárak Összesen Befektetett összeg Értékpapír számlán lévő, de be nem fektetett összeg Mindösszesen táblázat: Az egyetem összesített bankszámlaegyenlege adott napon (Ft-ban) Az egyetem összesített bankszámlaegyenlege a félév óta eltelt időben jelentős mértékben megnövekedett, augusztus utolsó napján 11,6 Mrd Ft volt. A növekedés legfőbb oka, hogy a második félévben az első féléves havi összegeknél magasabb havi támogatásban részesül az egyetem, továbbá voltak egy összegben beérkező póttámogatások is. 8 Támogatás érkezett a PPP konstrukció keretén épült épületek után fizetendő díjak fedezetére (1,1 Mrd Ft), a kutatóegyetemi projekt fedezetére (570 M Ft), a hallgatói juttatások fedezetére (511,5 M Ft) is, valamint a évi normatíva elszámolása után (637 M Ft). Nem szokásos saját bevételként befolyt a brazil hallgatók nyelvi képzésének a díja is (167 M Ft). Azt megbecsülni, hogy várhatóan hogyan alakul majd a záró pénzkészlet állomány egyelőre nem lehet. Lényeges, hogy globális likviditási gondokra nem kell számítani, az egyetem gazdálkodása más hazai felsőoktatási intézményekkel szemben stabil, tartozásai nincsenek (lásd a II. fejezetben leírtakat). Az alábbi ábra az egyetem előirányzat felhasználási számlájának napi záró egyenlegét mutatja, és bejelölésre kerültek az éves átlagos számlaegyenlegek is intervallumban. Ahogyan az ábrán látható, a kifutó értékpapír állományok jelentősen megemelték a főszámla egyenlegét. Ez a magasabb szint állandósulhat a jövőben is. Csökkentése a fejezet elején nevesített rektori utasításban foglaltak szerint lehetséges. 8 Az egyetemi a rendelkezésére bocsátott eredeti költségvetési támogatást havi ütemezésben kapja meg a számlájára. Amennyiben év közben, valamilyen póttámogatás érkezik az egyetemre, az a hátralévő hónapokban megnöveli az Államkincstár által havi bontásban rendelkezésre bocsátott források nagyságát. Az elmúlt néhány évet vizsgálva a tendencia jellemzően a következő: Miután az eredeti költségvetési támogatás az előző évihez képest mindig csökken, a szervezetek a költségvetés elfogadásáig, biztonsági okokból nagyon óvatosan költenek. Ugyanakkor a nem kari oldalon olyan tételek kifizetése történik, amelyek nem elodázhatóak. Ilyenek például a PPP díjak, amelyek költségvetési támogatását ebben az évben is 5 hónapon keresztül meg kellett előlegeznie az egyetemnek, mintegy 470 MFt összegben. Később, amikor ezek a tételek befolynak, a számlaegyenlegek szintje megemelkedik. A normatíva elszámolása rendszeresen, míg a hallgatói juttatásokra érkezett póttámogatás, a kutatóegyetemi póttámogatás, a követeléskezelés, vagy az brazil képzési bevételi ebben az évben szintén a II. félévben fejti ki átmeneti egyenlegnövelő hatását. 8

11 1. ábra: Az előirányzat felhasználási keretszámla napi záró egyenlege és annak éves átlaga, Az egyetem deviza számláinak összevont egyenlege a korábbi időszakokhoz képest jelentősen csökkent. A csökkenésben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a szervezeti egységek a szűkösebb forrásokra való tekintettel forintra váltották át az egyes devizaszámlák maradványösszegeit. Ugyanakkor a félév fordulónapját követően a devizaegyenlegek újra nőttek. A 2013-as évre 556,9 M Ft kamat, illetve kamat jellegű bevétel került betervezésre a költségvetésbe. A tervezett összegnek tervezett módon csak 18%-a folyt be június 30-ig. 9 Az egyetem likviditást biztosító főszámla egyenlege, a legközelebbi lejáratig még hátralévő rövid idő (2 hónap), illetve az addig várható kifizetések alapján úgy gondoljuk, hogy a 2013-ra tervezett kamatbevétel realizálható, államkötvény lejárat előtti visszaváltására, és így kamatveszteségre nem számítunk. Értékpapír típus Diszkontkincstárjegy Kamatozó kincstárjegy Államkötvény Összesen táblázat: A Likviditás és tartalékalapot növelő hozam állampapír befektetésekből (GMF adatok) Mivel az egyetem tavaly szeptember óta nem folytathat értékpapír befektetést, ezért a birtokában lévő értékpapír állomány, a papírok lejáratának megfelelően, folyamatosan csökken. A év végi 8,4 Mrd Ft-ról, májusban 7,9 Mrd Ft-ra csökkent az állomány, amelynek záró állománya 6,4 Mrd Ft lesz. 9 A május 29-én lejárt diszkontkincstárjegyen 23,4 MFt hozamot realizáltunk, míg a 2014/C államkötvény 76,7 MFt kamatot fizetett 2013 februárjában. További 339,2 MFt kamatbevétel érkezett be a 2014/D államkötvény augusztusban esedékes kamatfizetéséből, valamint várunk 108,7 MFt-ot a 2013/E államkötvények kamataiból. Ez utóbbi kötvények októberben kifutnak, névértékük 1 449,2 M Ft, így kamatokkal együtt 1 557,9 M Ft kerül majd jóváírásra az egyetem főszámláján. Az államkötvények nettó árfolyamon (felhalmozott kamatok nélkül) kerülnek be és szerepelnek a könyveinkben, lejáratkor viszont a névértékük kerül jóváírásra az elszámolási számlán (főszámla). A két érték különbözetét a papírok értékesítésekor, illetve lejáratakor számoljuk el, árfolyamnyereségként, vagy veszteségként. (Értelemszerűen, ha névérték alatt történt a vásárlás árfolyamnyereséget, ha névérték felett, akkor árfolyamveszteséget realizálunk.) Az 556,9 M Ft hozam, a fent említett összegeken kívül, tartalmaz 9 M Ft ilyen jellegű bevételt is. 9

12 2. ábra: A BME állampapír-portfoliójának alakulása, (Mrd Ft-ban) III.2. IDEIGLENES KERETEK, TECHNIKAI KERETEK, MEGELŐLEGEZÉSEK 10 A Költségvetési Szabályzat 66. értelmében az ideiglenes vagy technikai keret olyan speciális megelőlegezés, amely a belső költségvetési keretek év eleji rendelkezésre bocsátásáig, kizárólag olyan kiadási kötelezettségvállalások előzetes fedezeteként jegyezhető be, amely a tárgyévi várható belső költségvetési támogatással reálisan fedezhető lesz. Április 11-én, amikor elkészült a támogatás felosztásának tervezete, a karok 5,9 Mrd Ft, míg az egyéb szervezeti egységek 2,3 Mrd Ft ideiglenes kerettel rendelkeztek. A költségvetési támogatás kiosztásakor az a döntés született, hogy a kutatóegyetemi támogatás karra jutó összegével megegyező ideiglenes keret (398,870 M Ft) maradhat a karokon és az NTI-n. 11 A kutatóegyetemi támogatás augusztusi előirányzatosítása után megtörtént a források megelőlegezésként való rendelkezésre bocsátása a kutatóegyetemi témaszámon. Amint a teljes támogatás befolyik, a megelőlegezéseket a GMF visszaveszi. Augusztus 31-én nem volt megállapítható az, hogy a rendszerben lévő ideiglenes keretek (242,9 M Ft) közül, melyek szűnnének meg egy csapásra egyes kiadások kutatóegyetemi témaszámra való átterhelésével, és melyek kapcsolódnak az első félév bérfeladásával kapcsolatos hibákhoz. A technikai keretek augusztus 31-én: Raktári készletek beszerzésére forgótőke (ÜZO) 70 M Ft, Az egyetemi telefonköltségek átmeneti fedezete (TIO) 5 M Ft. 10 A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Babinka Pálné és Drescher Angéla (GMF GO). 11 Azzal a megkötéssel, hogy az ideiglenes keretet a kar részére történő rendelkezésre bocsájtásától számított 30 napon belül meg kell szűntetni. Amennyiben ez a határidő letelte után 20 további napon belül sem történik meg, úgy dékáni véleménykikérés mellett rektori/főigazgatói szinten meg kell indítani az adott kar korábbról átnyúló kötelezettségvállalásainak lehetőség szerinti megszüntetését (pl. kereset-kiegészítések visszavonását, munkavégzésre irányuló jogviszonyok felbontását stb.). Nem minden kar kívánt élni az átmenti IK tartás lehetőségével. 10

13 A központi megelőlegezések június 30-ai állománya 1,481 Mrd Ft volt. Ilyen alacsony értéket legutóbb márciusban láthattunk. 13 A megelőlegezések teljes állományából 410,1 M Ft összeget jelentett a felszólító levelek eredményeképpen átütemezett megelőlegezés, azaz olyan megelőlegezés, amelynek a visszatérítési határideje már lejárt. Az összeg a teljes állomány 28%-át jelenti, amelyből 61,7 M Ft a II. negyedév végén volt esedékes. A évi kutatóegyetemi projekt témaszámának zárásához a karok átadták a szükséges fedezetet (10,772 M Ft) az EIT témaszámára. A kiadások VIK munkatárs általi átvezetése után válik visszavehetővé a témaszámon lévő központi megelőlegezés ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Nukleáris Technikai Intézet OMIKK GMF Diákközpont Egyesült Innovációs és Tudásközpont Összesen megelőlegezés táblázat: Központi megelőlegezések állománya gazdálkodó egységenként (GMF adatszolgáltatás) Az összes kari megelőlegezés 45,2%-át a Villamosmérnöki és Informatikai Kar igényelte, ugyanakkor sem a VIK, sem a többi kar nem érte el a megelőlegezések állományának szabályzatban rögzített maximumát. A megelőlegezések állományának összesített maximuma az elmúlt 90 nap pénzeszközállományának gördülő átlaggal számított értékének 30%-a lehet (ez jelenleg 2,5 Mrd Ft), amit az összesített állomány (1,481 Mrd Ft) még nem ért el. 12 A piaci szervezetek esetén a beruházások, fejlesztések döntő részben hitelből kerülnek finanszírozásra. Piaci hitel felvételére az Egyetemnek és azon belül a gazdálkodó egységeknek nincsen lehetősége, ugyanakkor a beruházási, fejlesztési programokhoz önerőre van szükség. Kifejezetten utófinanszírozású pályázati projektekhez (mivel itt a támogatási szerződés fizetési ígérvénye mögött maga az Állam áll) a gazdálkodó egységek belső hitelt kaphatnak a LTA-ból. Ez a központi megelőlegezés. A karok további karon belüli hitelezési (megelőlegezési) rendszert működtethetnek. A megelőlegezésekre egyrészt kintlévőségként (a támogató szervezetek tartozása az egyetem felé) tekinthetünk, éppen ezért a magas megelőlegezési állomány ebben a tekintetben kedvezőtlen. Másrészt a megelőlegezések szintje jelzi az aktív pályázati projektek volumenét is. Ezért a megelőlegezés alacsony szintje, kevesebb (kisebb értékű) futó projektre utal, amely kedvezőtlen folyamat. 13 A megelőlegezések állománya augusztus végére megnövekedett, 2,026 Mrd Ft összeget mutatott. Ez betudható a kutatóegyetemi források megelőlegezésként történő rendelkezésre bocsátásának. 11

14 Építőmérnöki Kar 9% Gépészmérnöki Kar 33% Építészmérnöki Kar 5% Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 62% Villamosmérnöki és Informatikai Kar 52% Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 19% Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (TK-val, NYI-vel) 10% Természettudományi Kar (NTI-vel) 33% 4. táblázat: A karok által igényelhető megelőlegezések maximumának elért szintje III.3. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK MARADVÁNYAI (SZABAD KERETEI) 14 Ha sommásan szeretnénk fogalmazni, akkor azt mondhatnánk, hogy sajnálatos módon az MGR-ből bizonyossággal nem állapítható meg az, hogy egy szervezeti egységnek mennyi szabadon felhasználható pénze volt augusztus 31-én. 15 Az alábbi táblázat részben tény adatokat, részben számított adatokat tartalmaz, részben pedig hiányos. A központi tartalékoknak az év végén várható alakulását a következő fejezetben részletezzük. 14 A gazdálkodó egységek keretei részben kötelezettségvállalással terheltek, részben kötelezettségvállalással nem terheltek. Ezek összegére úgy tekintünk, mint a szervezeti egység döntése alapján költhető összegekre. A kereteket megelőlegezések (belső hitelek) terhelik. A megelőlegezések (és egyéb technikai keretek) feletti keret maradvány az, amelynek összegét a szervezeti egységek az egyetem bankszámlaegyenlegének terhére jogosan kérhetik. A keretek egy része szerződésileg kötött felhasználású (például pályázati előfinanszírozás, célzott alapítványi támogatás, hallgatói ösztöndíj, kollégiumi támogatás stb.), egy része (például a költségvetési támogatási maradványok, a költségtérítési díjak, a vállalkozói tevékenység bevétele stb.) pedig tipikusan a szabad belső maradványhoz tartozik. Ahhoz, hogy az egyes karok egyes költségvetési intézkedésekre hozott reagáló képessége pontosan látható legyen, az adott karon belül szükséges a keretmaradványok aprólékos áttekintése, szegmentálása. 15 Miután a február-május időszakra vonatkozó bérek nem kerültek feladásra június 30-ig a rendszerben, így nem volt értelme a féléves adatok ismertetésének. 12

15 Szervezet Szabad keret Kötváll IK TK Megelőlegezés Maradvány IK, TK és megelőlegezés nélkül Szabad keret IK, TK és megelőlegezés nélkül Kollégiumok Osztály ( ) 2. Diákközpont (352) Hallgatói alrendszer összesen (1+2) Építőmérnöki Kar (01) Gépészmérnöki Kar (02) Építészmérnöki Kar (03) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (04) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (05) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (06) Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar (07) Természettudományi Kar (08) Egyesült Innovációs és Tudásközpont (09) Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság (22) Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság (28) Doktoranduszi ösztöndíj (felosztásra vár a karok között) Kari alrendszer összesen (4+ +15) Nukleáris technika alrendszer összesen 37) Nyelvoktatás alrendszer összesen (35) Testnevelési és sport alrendszer összesen (36) Rektori Kabinet (11) Belső Ellenőrzési Csoport (38) Központi Tanulmányi Hivatal (21) BME-OMIKK (13) GMF Főigazgatói Titkárság (410, 414) GMF Jogi Osztály (409, 413, 445) GMF Gazdasági Osztály (402) GMF Munkaügyi Osztály (444) Nem kari alrendszer (általános) ( ) GMF Beruházási és Karbantartási Osztály (405) GMF Telekommunikációs és Informatikai Osztály (561) GMF Üzemeltetési Osztály (406) Nem kari alrendszer (létesítmény) ( ) MINDÖSSZESEN táblázat: Maradványok augusztus 31-én (GMF adatszolgáltatás és egyéni számítás) A fenti táblázatot az előző évhez képest módosítanunk kellett, ugyanis a júliusban és augusztusban kifizetett juttatások még nem kerültek feladásra az MGR-be. Ezért a maradványt (szabad keret + kötváll - megelőlegezések) és a szabad kereteket (kötváll nélkül) is tartalmazza a táblázat. Ugyanakkor a kötelezettségvállalási adat sem tartalmazza a július, augusztus havi hóközi béreket. Alapvetően hiányoznak a szervezeti egységeket terhelő tételek közül az első féléves bérkifizetéshez kapcsolódó egyes tételek: hóközi tételek, hibalistára futott tételek, béren kívüli juttatások járulékai, a táppénz 1/3-a. Tovább nehezíti az adatok áttekintését, hogy számos tételt rossz gazdálkodó egységhez könyveltek, az első féléves bérek tisztítása még folyamatban van. Reményt adhat a munkához, hogy a GMF rendelkezésére áll a KIR számfejtési adatait tartalmazó kimutatás, így a felkönyvelt és a kifizetett adatok összehasonlíthatók. Úgy tűnik, hogy a KIR-számfejtéskor érvényesítették az 55 év felettiek SZOCHO-kedvezményét, ami miatt kb. 72 MFt-tal kevesebb járulék lett elszámolva és a témaszámokra feladva. Ugyanakkor a kedvezmény miatti megtakarítást be kellett fizetni a Kincstárhoz, ami 72 M Ft értékben meg is történt főigazgatói utalványozás alapján. Ezeket az összegeket még a témaszámokra kell terhelni. A jelentés készítésének pillanatában folyamatban voltak a évi normatíva elszámolásával kapcsolatos keretmozgások. Ezeket számított értéken vettük figyelembe. Ahogyan látható például a 15. sorban, jelentős tételek kerülnének a kari témaszámokra doktoranduszi ösztöndíj jogcímen. Külön nehezítette a helyzetet, hogy augusztusban nem csak a évi normatíva elszámolásával kapcsolatos támogatás érkezett be az egyetem számlájára, hanem a fenntartói újratervezés eredményeképpen 511,5 M Ft-ot kaptunk ellátottak pénzbeli juttatása (ösztöndíjakra, kollégiumi normatíva, lakhatási támogatás stb.) jogcímen. Sajnálatos, hogy az igényelt és tételesen levezett 572,155 M Ft helyett kevesebb érkezetett be, de ami még sajnálatosabb, hogy mindenféle 13

16 megbontás nélkül, december 15-i elszámolási kötelezettség mellett. Az összeget a tervezett összegre arányosítva, annak bontása szerint könyveltük a táblázatban a HDÖK-DIK, a KO és Kari alrendszer 15. sorára. III.4. A KÖZPONTI TARTALÉKOK ALAKULÁSA A költségvetés egyes alrendszereinek tárgyévi maradványai az alábbiak szerint vehetők figyelembe a következő évi költségvetés tervezésekor: a Hallgatói-, a Kari-, a Nukleáris technika-, a Testnevelési és sport-, valamint a Nyelvoktatás alrendszer maradványa a zárt alrendszeren belül kerül felhasználásra; a költségcenterként működő nem kari alrendszerek 16, valamint a Likviditási és tartalékalap 17 (LTA) maradványa, mint központi általános tartalék használható fel. Likviditási és tartalékalap éves mozgása (takarékszámla nélkül) terv várható Likviditási és tartalékalap az év elején Saját bevétel Likviditási és tartalékalapba való szervezeti egység befizetés (rezsi és egyéb) Likviditási és tartalékalapba való ÁFA befizetés Likviditási és tartalékalapba való egyéb adó és járulék befizetés Belső költségvetés finanszírozása a LTA-ból Likviditási és tartalékalap az év végén táblázat: A Likviditási és tartalékalap alakulása (adatok E Ft-ban) Likviditási és tartalékalap saját bevétele (nettó) (takarékszámla nélkül) terv várható Likviditási és tartalékalap saját bevétele (nettó) Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele Befektetési tevékenység bevétele Ingatlanértékesítések bevétele Egyéb LTA-ba kerülő bevételek = Bérkompenzáció = Laborműszer pályázat önerő = Függő bevétel = Függő kiadás = évi normatíva elszámolás = nyelvi kurzusok = WECO travel = PÉP táblázat: A Likviditási és tartalékalap saját bevétele (adatok E Ft-ban) Ahogyan a fenti táblázatokban látható, a LTA év végi záró egyenlege várhatóan kétszerese lesz a tervezett összegnek. Ennek főbb okai: 16 A nem kari alrendszerek rendelkezhetnek el nem vonható személyi maradvánnyal is. 17 A Likviditási és tartalékalap funkciója az, hogy átmeneti jelleggel többletforrást biztosítson a költségvetés számára ban az egyetem állami támogatása a kutatóegyetemi támogatással együtt 12,724 Mrd Ft. Ahhoz a költségvetésben kiosztott 14,757 Mrd Ft a szervezeti egységek részére biztosítható legyen az LTA terhére év közben 2,034 Mrd Ft-nyi keret kerül kiosztásra. Ennek fedezete az LTA-ba befolyó saját bevételek, a befizetett rezsi és egyéb keretátadások. 14

17 A évi normatíva elszámolásából nem tervezett módon 417 M Ft érkezett az alapba. A bérkompenzáció összege várhatóan kétszerese lesz a tervezett 100 M Ft-nak. Itt rendszerint év végén korrigálják az év elején az egyetem rendelkezésére bocsájtott összeget. A laborműszer pályázat önerő támogatása várhatóan közel kétszerese lesz a tervezettnek. Az LTA szintjének alakulása egyelőre kedvező képet mutat, ugyanakkor tudomásunk szerint küszöbön áll egy a felsőoktatási intézményeket is érintő zárolás. Amennyiben ez bekövetkezik az egyetem elsődlegesen a központi tartalékokat fogja felhasználni a zárolások teljesítéséhez. A rezsiköteles bevételek utáni LTA-ba történő befizetésekre, a féléves adatok ismeretében csak nyers becslések adhatók. A saját bevételekről szóló későbbi fejezetben részletesen elemezzük a rezsiköteles bevételek várható alakulását. Itt csupán megjegyezzük, hogy jelenlegi tudásunk alapján csak kis mértékű növekedése várható az LTA-ba befizetésre kerülő általános költségekhez való hozzájárulásnak. Rezsi befizetések az LTA-ba terv várható Hallgatói alrendszer Kari alrendszer Nukleáris technika alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Testnevelés és sport alrendszer Nem kari általános alrendszer Nem kari létesítmény alrendszer Rezsi befizetések összesen táblázat: A Likviditási és tartalékalapba befolyó rezsi alakulása (adatok E Ft-ban) A LTA-ba érkező egyéb befizetések csak kis mértékben haladják meg a tervezett összeget. Itt döntően, már a költségvetésben nevesített tartozások rendezéséről van szó. Ezek a évi különeljárási és vizsgaismétlési díj rendezése, a központi pályázatok utáni rezsi tartozás rendezése, a létesítmény tartozás rendezése, vagy éppen a hallgatóknál a létesítményköltségek rendezése. Egyéb befizetések az LTA-ba terv várható Hallgatói alrendszer Kari alrendszer Nukleáris technika alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Testnevelés és sport alrendszer Nem kari általános alrendszer Nem kari létesítmény alrendszer Egyéb befizetések összesen táblázat: A Likviditási és tartalékalapba befolyó egyéb befizetések alakulása (adatok E Ft-ban) A tartozások rendezésével függ össze a Likviditási- és tartalékalapból fedezett belső költségvetési támogatás változása is. A kisköltségvetéssel rendelkező nem kari egységek munkatársainak feladatellátását könnyíti, hogy augusztus 31-ig minden szervezet megkapta a költségvetési támogatást (erre tavaly csak a III. negyedév végével került sor). Az ÉMK, a TTK és az NTI a költségvetési támogatásának csökkentésével kívánta rendezni a tartozásait, amely csökkentette a költségvetés LTA-ból való finanszírozásának szükségletét 40,561 M Ft-tal. Ugyanakkor a nem kari 15

18 létesítmény oldalon az árvízvédelemmel összefüggő tételek póttámogatási igényként jelentkeztek (4,929 M Ft 18 ). Az OMIKK kisköltségvetésének áttekintése után elmondható, hogy annak érdekében, hogy az egység kisköltségvetése egyensúlyban maradjon 5 M Ft költségvetési póttámogatásra van szükség. Ennek oka egy szabad felhasználású pályázati bevétel kiesése. Előzetes számítások alapján az ÁFA forgalmából keletkező maradványok címén ez év végéig várhatóan 75 M Ft kerülhet átadásra az LTA-ba a tervezett 100 M Ft-tal szemben. Pontosabb számot csak a arányosítással visszaigényelhető ÁFA elszámolásakor lehet mondani, amelyet jelentősen befolyásol a folyó évi beruházások mértéke. Áttekintve az egyes nem kari szervezetek kisköltségvetéseit a központi tartalékokat növelő szabad maradvány 48 M Ft, az alábbiak szerint: KTH ~34 M Ft, ÜZO ~12,6 M Ft. III.5. BELSŐ TARTOZÁSOK A belső tartozásokat a III. negyedéves jelentésben foglaltuk először össze. Azért tartottuk ezt szükségesnek, mert az akkori zárolások korábban nem látott házon belüli körbetartozáshoz vezettek. A belső elszámolásokról az alábbiak mondhatók el: Minden szervezeti egység megkapta a költségvetésben számára megítélt költségvetési támogatási keretet, az egyetem egyik szervezeti egységnek sem tartozik. 19 Az alfa.bme.hu weboldal kialakításáért és gondozásáért a karok 1,9 M Ft-ot a TTK-nak átadtak. A év végi zárolásból a nem kari oldalra 151,687 M Ft esett. Ebből terv szerint 2013-ban az LTA-ba már átadásra került 17,015 M Ft. A Rektori Kabinet munkatársai körében ben még 284 E Ft-ot kell rendezni. A KJK-nak december 15-ig kell rendeznie létesítmény tartozását, 4,85 M Ft-ot. A tavaszi félév kari tantermeinek karok közötti elszámolása folyamatban van. Az elszámolás ellenőrzésének első határideje szeptember Megjegyezzük, hogy a központi tantermek tavaszi félévi foglalásainak szokásos újraszámítását elvégeztük, az újraszámolt adatsorokat a költségvetés zárásakor jövő tavasszal fogjuk használni. Az első félév bérfeladása után kiderült, hogy a KIR-számfejtéskor érvényesítették az 55 év felettiek szocho-kedvezményét, ami miatt kb. 72 MFt-tal kevesebb szocho lett elszámolva és a témaszámokra feladva. Ugyanakkor a kedvezmény miatti megtakarítást be kellett fizetni a Kincstárhoz, ami 72 M Ft értékben meg is történt főigazgatói utalványozás alapján. Ezeket az összegeket a témaszámokra kell terhelni. A karok az idegennyelvű képzést (beleértve a brazil képzést is) egymás között számolják el. Az első félévben befolyt saját bevételek után augusztus 31-ig csak az NTI (2,3 M Ft) és a VIK (53,7 M Ft) nem térítette meg a rezsit. 18 ÜZO 1,177 M Ft, BKO 3,334 M Ft, TIO 0,419 M Ft. 19 Ez azért lényeges, mert a támogatás kiosztásakor 935,617 M Ft-ot az LTA egyszeri csökkentésével tudtunk a szervezetek rendelkezésére bocsátani, továbbá 1,057 Mrd Ft-ot pedig a LTA ütemezett, évközi csökkentésével (az LTAba befolyó rezsi és egyéb bevételek alapján) tervezetünk kiosztani. A keretek kiosztását az tette lehetővé, hogy az LTAba befolyt egy nem tervezett jelentősebb tétel a évi normatív elszámolás eredményeként, továbbá a bérkompenzáció beérkezett összege is jelentősen felülmúlta a tervezettet. 20 A beérkezett jelzések korrekciója után, szeptember 9-én egy hetes határidővel az elszámolás újra kiküldésre kerül. 16

19 A évi kutatóegyetemi projekt témaszámának zárásához a karok átadták a szükséges fedezetet (10,772 M Ft) az EIT témaszámára. A kiadások VIK munkatárs által történő átvezetése után válik visszavehetővé a témaszámon lévő központi megelőlegezés. A Gazdasági Bizottság döntése alapján az MGR alapinfrastruktúra üzemeltetésre a karok és a HÖK-DIK 40 M Ft-nyi keretet adott át a GMF TIO számára. Az MGR CR-ek keretátvétele folyamatban van, augusztus 31-ig nem adta át a keretet az ÉMK (4,675 M Ft), KJK (4,513 M Ft), GTK (8,442 M Ft) és a TTK (4,690 M Ft). A 2012/2013. tanév költségtérítéses képzésének elszámolásához szükséges adatok (hallgató x kredit) már március végén rendelkezésre álltak, de ennek elszámolásra mindezidáig nem került sor. Az adatok szeptember közepéig kiküldésre kerülnek a karok részére. III.6. A KARI TAKARÉKSZÁMLA RENDSZER A tárgyévi költségvetés elfogadásával egy időben a zárójelben található összegek egyes szervezeti egységek általi befizetésével az ÉMK (80 M Ft), ÉPK (20 M Ft) és a GTK (160 M Ft) létrehozta a kari takarékszámla rendszert, amelynek keretében az ÉPK egyes szervezeti egységei 40 M Ft belső finanszírozást igényeltek. IV. SAJÁT BEVÉTELEK IV.1. RÉSZLETES TERV-TÉNY ADATOK Az alábbi két táblázatban a belső költségvetésben saját bevételként tervezett 21 adatok féléves alakulása és éves előrebecslése látható. A költségvetésben tervezett saját bevételi szinthez képest év végére mintegy 10%-os (~1,5 Mrd Ft) növekedést prognosztizálunk. A KO és a Nyelvoktatás alrendszer döntően a brazil képzésnek köszönhetően növeli bevételeit, míg egyes karok esetében ezen hatáson túl optimizmusra adhat okot az is, hogy a tervezett időarányos szintnél jóval több bevétel érkezett be az első félévben. Összességében a karok az időarányos szintet 12%-kal haladták meg. A nem kari általános alrendszer esetén a brazil képzésből származó bevételek mellett jelentős hatása van még a mobilitási programokra beérkezett támogatás növekedésének is. A LTA saját bevételeinek jelentős növekedéséről a Központi tartalékok alakulása című fejezetben szóltunk. A évben saját bevételként könyvelt bevételek közül mindössze 34,8 M Ft volt az, ami már a korábbi években befolyt, de mindezidáig függő tételként szerepelt. Itt is megjegyezzük, hogy egyelőre nem történt még meg a korábban befolyt, ám azóta is függő bevételként nyilvántartott tételeknek a LTA-ba történő átadása. 21 A táblázatban bemutatott saját bevételek nem csak az államszámvitel szempontjából saját bevételnek tekintett adatokat tartalmazzák, hanem minden a költségvetésben saját bevételként tervezett összeg alakulását. Például az ÜZO saját bevételeként került megtervezésre a Q épület PPP állami támogatása, vagy LTA saját bevételeként a szintén póttámogatásként érkező bérkompenzáció összege. 17

20 Saját bevétel pénzforgalmi szemléletben (EFt) tény terv módosított terv* várható Hallgatói alrendszer saját bevétele (nettó) Kollégiumok Osztály Diákközpont Kari alrendszer saját bevétele (nettó) Nukleáris technika alrendszer saját bevétele (nettó) Nyelvoktatás alrendszer saját bevétele (nettó) Testnevelés és sport alrendszer saját bevétele (nettó) Nem kari általános alrendszer saját bevétele (nettó) Nem kari létesítmény alrendszer saját bevétele (nettó) Egyéb bevételek (+ ÁFA) ÁFA bevétel OEP bevétel (táppénz) Likviditási és Tartalékalap saját bevétele (nettó) Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele Befektetési tevékenység bevétele Ingatlanértékesítések bevétele Egyéb Likviditási és Tartalékalapba kerülő bevétel Saját bevétel összesen * A KTH esetében a brazil képzés miatt lett módosítva 258,845 M Ft-ról 321,001 M Ft-ra a saját bevétel, egyes karok esetében pedig a kari költségvetések keretében módosultak a saját bevételek. 10. táblázat: Saját bevételek alakulása (adatok E Ft-ban) Saját bevétel (EFt) 2012 tény terv terv kari tanács után várható Építőmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Gépészmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Építészmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Természettudományi Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság Egyetemi központi pályázatok Kutatóegyetemi pályázat ( ) Tehetséggondozás pályázat ( ) Laborműszer pályázat (43308-DH témaszám) Tudástranszfer pályázat ( ) Kari alrendszer saját bevétele összesen táblázat: A karok saját bevételének alakulása (adatok E Ft-ban) Miután a saját bevételek csak a központi rezsielvonáson keresztül állnak kapcsolatban az egyetemi költségvetéssel, célszerű áttekinteni a Likviditási és tartalékalapba befolyó tervezett, kirótt és várható rezsi jellegű bevételeket: A beérkezett saját bevételek adatait látva csak a Kari alrendszer és a Nyelvoktatási alrendszer esetében várható, hogy a tervezettnél több rezsit fizetnek majd be az LTA-ba. A várhatóan beérkező rezsi becslésekor az alábbiakat kell figyelembe venni: o A 2013-ra betervezett rezsi részben a IV. negyedévben befolyt és részben a I-III. negyedévben beérkező saját bevételek után kerül befizetésre. o o A saját bevételek jellemzően 1-2%-a rezsimentes. Nem szabad számolni a központi pályázati bevételek költségvetésben már rendezett rezsijével. 18