42.Kb.393/2013 elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette

Átírás

1 1 / HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla M.F. Adócsalás bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 januárjában M. F. vádlottat többrendbeli folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év 8 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a tényállás részbeni téves megállapítása, téves minősítés miatt, a büntetés súlyosítása érdekében és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés megváltoztatásáért fellebbezett. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint M. F. és volt felesége létrehoztak egy kft-t. A társaság önálló képviseleti joggal rendelkező képviselője és ügyvezetője a vádlott volt, aki a cég nevében 2006 és 2007-ben gabonafelvásárlással és értékesítéssel foglalkozott. A valóságban azonban kizárólag közvetítői tevékenységet végzett. A beszerzések készpénzben, az értékesítések készpénzben, részben átutalással bonyolódtak, a vevők pedig fuvaronként fizettek a vádlottnak. M. F. vádlott a társaság könyvelésében nem szerepeltette a cég termékértékesítéseiről kiállított számláinak egy részét, illetve valótlan tartalmú beszerzési számlákat könyveltetett le. Bár mindkét adóévben benyújtotta az APEH felé is bevallásokat, azonban az abban foglaltak a valóságot meg sem közelítették, mivel minimális fizetendő ÁFÁ-t vallott, az ÁFA- fizetési kötelezettséget a könyvelésben valótlan, hiteltelen költségszámlákkal ellensúlyozta, melyek beszerzési forrását nem kívánta megnevezni. A gazdasági társaság a es adóévben a költségvetésnek ÁFAadónemben összesen Ft adóhiányt okozott. Társasági adónemben pedig Ft volt az okozott adóhiány. A vádlott beismerte a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u , I. 42.Kb.393/2013 elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette :00

2 2 / 44 A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőrfőkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőrfőkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem

3 3 / 44 érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház szeptember 18-i ostromakor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére két kivétellel elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az Ignácz és Árvai - jelentések, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a

4 4 / 44 fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban szeptember között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi

5 5 / 44 Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, II., Fő u , II. tárgyaló 41.B.2158/2013 emberölés :00 A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint B. Béla a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja, később tagja a Politikai Bizottságnak, az Ideiglenes Központi Bizottságának, majd pedig a Központi Bizottságnak. B. Béla vádlott és társai karhatalmat hoztak létre, melynek célja, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport legyen. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, és eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak. A Kádár János vezette párt- és államvezetés közöttük a vádlott ugyanis december elejére elhatározta, ha kell fegyveres erővel, a karhatalommal lép fel és számol le kíméletlenül a polgári lakosság demonstrációjával szemben. Minderre azért volt szükség, mert a Kádár János vezette kormány támogatottsága minimális volt. Magyarországon kettős hatalom alakult ki melynek során a munkástanácsok szerepe döntővé vált. Mivel a tömegmozgalmak és a munkástanácsok újabb felkelés kirobbanásával fenyegettek, amely a Kádár János vezette kormány uralmát alapvetően veszélyeztette, ezen mozgalmak elfojtását a karhatalom feladatává tették. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága melynek B. Béla vádlott döntési joggal rendelkező tagja volt közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak. A Katonai Tanács december 4-én meghozott döntéseit követően a karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén december 6-án a budapesti Nyugati Pályaudvari ún. vörös-zászlós tüntetésen a karhatalom az ellentüntetőkkel történt összetűzés során fegyvert használt, melynek következtében négyen meghaltak december 8-án Salgótarjánban a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság épülete előtt összegyűlt tömegre szintén tüzet nyitottak a helyszínen lévő magyar

6 6 / 44 karhatalmista és szovjet katonai erők, melynek következtében 46-an életüket vesztették. B. Béla vádlott később mint belügyminiszter a felelősségre vonás iránt azért nem intézkedett, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást, melyek alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének március 9-én a székesfehérvári karhatalom Martonvásárra ment azzal a céllal, hogy a 10 napos őrizetre javasolt személyeket összeszedjék és egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. A házkutatások megtartása után három személyt letartóztattak és a rendőrőrsön súlyosan bántalmazták őket. B. Béla vádlottnak a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést bemutatták, azonban eljárást nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte. Az ügyészség a vádlottat az évi 32 törvényerejű rendelettel kihirdetett, a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan Genfben, augusztus 12-én kelt - a Magyar Népköztársaságra nézve az február 3-tól hatályos nemzetközi egyezmény 2., 4. és 6. Cikkében foglaltakra tekintettel a 147. Cikkben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, - felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, - felbujtóként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, valamint - 2 rb. felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével megvalósított háborús bűntettel. A II. vádpont szerint B. Béla vádlott közelebbről meg nem határozható időpontban megszerzett 11 darab - lőszernek minősülő - sörétes vadásztöltényt, amelyek tartására nem rendelkezett engedéllyel, ennek ellenére a lakásában tartotta azokat. Ezért őt az ügyészség engedély nélküli tartással elkövetett lőszerrel visszaélés bűntettével is vádolja. A büntetőügyhöz egyesítésre került a B. Béla ellen a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt a Budai Központi Kerületi Bíróságon indult büntetőügy, melyben a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség azzal vádolja B. Bélát, hogy a Duna Tv augusztus 4-ei Közbeszéd c. műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelen színben tüntette fel. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, fsz P.26118/2009 kártérítés :30 A kk. sértett manduláját augusztus 28-án vették ki a SOTE II.sz. Gyermekklinikáján. A műtét után a pulmonológia osztály VIP szobájában helyezték el. Az operáció után a kisfiú elaludt, majd az egyik családtagja vette

7 7 / 44 észre, hogy nem lélegzik, ezért riasztotta az ápolókat és az orvosokat. A kisfiút újraélesztették, azonban kómába esett február 26-án halt meg, addig nem tért magához. A BRFK közigazgatási eljárás keretében vizsgálta a kisfiú halálát. Az ennek során beszerzett orvosszakértői vélemény megállapította, hogy a gyermek halála a műtét utáni légzés-és keringés leállás következtében kialakult súlyos oxigénhiányos állapot miatt kialakult agykárosodás és annak következményei miatt következett be. A szakértő megállapította, hogy a kezelőorvos és az ápolók által a gyermek műtét utáni ellátásában bekövetkezett súlyos hibák következtében alakult ki a légzésleállás és az oxigénhiány miatti agykárosodás, mely végül a gyermek halálához vezetett. A kereset szerint a gyermeket a műtét után nem az erre rendszeresített intenzív őrzőben helyezték el, hanem a Pulmonológiai Osztály VIP kórtermében, s a szakma szabályaival ellentétesen hason fekvő helyzetben, s mivel nyugtalan volt, nyugtatót adtak be neki, s a szakértői vélemény szerint annak az adagnak a kétszeresét, amely a nyugtató hatásnak megfelelt, ezért az általános érzéstelenítésből még teljesen fel nem ébredt gyermeknél a mély alvás állapotát elmélyítette. A gyermeket a kóma bekövetkezte után 6 hónapig az intenzív osztályon ápolták, s ez idő alatt mindennap mellette volt az egész család. Ez nemcsak útiköltségben jelentett jelentős kiadást, de ez idő alatt munkát sem tudtak végezni. Az ügyben az áprilisi tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, fsz P.27014/2010 kártérítés :00 A felperesek az iszapkatasztrófa kapcsán indítottak kártérítési pert az alperes ellen. Keresetükben forint vagyoni és nem vagyoni káruk megtérítésére kérik kötelezni az alperest, s ezen túlmenően - fejenként - az ideiglenes elhelyezés bizonytalansága miatt naponta felmerülő többletköltségük, valamint további nem vagyoni káruk átalányjellegű megtérítéseként október 4-től a lakóingatlanuk ellenértékének kifizetéséig napi 2500 forintot. A felperesek kérték, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel kötelezze az alperest, hogy fizessen meg nekik 6-6 millió forintot. A felperesek keresete szerint a vörösiszap október 4-én beborította a kolontári otthonukat. A főépület lakhatatlanná, a melléképület használhatatlanná vált. Bontása elkerülhetetlen. Ingóságaik megsemmisültek, használhatatlanná váltak. A bútorok, elektronikai berendezések, szerszámok, a versenyzésre használt autó megsemmisült. A települést a védelmi bizottság október 9-én kiürítette, azóta ismerősöknél laknak. Az ügyben az áprilisi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya

8 8 / 44 Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, 34.P.20808/2011 kártérítés :30 A felperesek az iszapkatasztrófa kapcsán indítottak kártérítési pert az alperes ellen. A keresetlevél szerint a felperesek házának értéke a katasztrófa következtében 50%-kal csökkent. El szeretnének költözni, mivel aggódnak az egészségük miatt, azonban a házat nem tudják eladni. A felperesek kérik a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy a vörösiszap katasztrófa által az alperes megsértette a felperesek személyhez fűződő jogait és kötelezze az alperest, hogy fizessen meg a részükre kártérítés címén Ft-ot. Az áprilisi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, fsz P.23590/2011 kártérítés :30 Felperesek az iszapkatasztrófa kapcsán indítottak kártérítési pert az alperes ellen. A keresetlevél szerint a felperesek házát teljesen lakhatatlanná tette a vörösiszap áradat, amely az I. és III. r. felpereseket a házuk udvarán érte. A maró anyaggal való érintkezés következtében égési sérüléseket szenvedtek. A felperesek annak megállapítására kérik a bíróságot, hogy a vörösiszapkatasztrófa által az alperes megsértette a személyhez fűződő jogaikat, továbbá, a bíróság kötelezze az alperest Ft nem vagyoni és Ft vagyoni kár megfizetésére. Az ügyben az áprilisi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 118. B.A. emberölés kísérlete bűntettének április

9 9 / 44 A fiatalkorú vádlott egy lánnyal kapcsolatos féltékenység miatt vitába keveredett a sértettel március 1-én a kaposvári buszpályaudvarnál. A vita végén a vádlott a sértettet hátba szúrta egy zsebkéssel. Folytatólagos tárgyalás, befejezés várható. Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivő 06/ vadocza@kaposvarit.birosag.hu SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 108. számú tárgyalóterem B. Z. vádlott Terrorcselekménnyel fenyegetés bűntette és zaklatás vétsége április óra Az ügy lényege: B. Z. vádlott május hó 16. napján a tápióbicskei postahivatal körzetében fenyegető levelet adott fel az egyik országgyűlési képviselő részére, amelyben a képviselőt gyermekei megcsonkításával, savval leöntésével fenyegette meg a képviselő által beterjesztett és a vádlottat, mint nyugállományba vonult rendőrt hátrányosan érintő törvényjavaslat miatt. A vádlott célja az volt, hogy a törvénymódosítást beterjesztő, azt visszavonni és arról szavazni jogosult országgyűlési képviselő fenyegetésével elérje, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot ne fogadja el. A fentiek mellett B. Z. vádlott május hónap közepén közelebbről meg nem határozható időpontban - két alkalommal megjelent személygépkocsijával a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára és családja tápiószentmártoni házánál. Első alkalommal leparkolt a ház előtt, és amint észrevette az egyik családtagot, lassan elindult gépkocsijával, majd az utca végén megfordult, megállt, és a lehúzott ablakból feltűnően a képviselő családtagjának irányába nézett. Második alkalommal a vádlott személygépkocsijával beállt a családi ház kapujához, ezt követően hátratolatott, majd a sarokház másik oldalán lévő feljáróra parkolt, ott kb. 20 mp-ig tartózkodott, végül elhajtott. Mindezeken túl május és június hónapban több alkalommal felhívta az államtitkár családját telefonon, hogy a képviselőt a nyugdíjszabályok változása miatt felelősségre vonja. Megjegyzés: A bizonyítási eljárás eredményétől függően ítélethozatal várható. Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem T. S. vádlott Előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette óra

10 10 / 44 Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint T. S. egy hódmezővásárhelyi tanyán élt élettársával, saját és nevelt gyermekével, édesanyjával és annak élettársával, jelen ügy sértettjével. A vádlott és a sértett között rendszeresek voltak a veszekedések a vádlott italozó életmódja és amiatt, hogy a vádlott állandó munkahellyel nem rendelkezett. Ezen konfliktusok eredményeképpen súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt büntetőeljárás folyt a vádlott ellen, amellyel kapcsolatos vádiratot a vádlott július hó 15. napján vett kézhez. Ezt követően a vádlott betért egy sörözőbe, ahol 14 óra 30 perc körüli időben sört fogyasztott és azt hangoztatta, hogy börtönbe fog kerülni, mivel ezt már nem lehet ledolgozni. A vádlott a vádirat tartalmának megismerése után elhatározta, hogy bosszút áll a sértetten. Hazaérve, a vádlott magához vett egy 11 cm pengehosszúságú kést, hogy megölje a sértettet. Mielőtt ezt véghezvitte volna, felment az emeletre élettársához, hogy töltsön neki cigarettát. Mivel az asszony a kérés teljesítését megtagadta, a vádlott őt hanyatt lökte, rátérdelt, és a kést a nyakához szorította. Ezt követően, késsel a kezében leszaladt az alsó szintre, ahol a kanapén fekvő, alvó sértetthez lépett, és mellé térdelve mintegy 17 alkalommal megszúrta a sértett felsőtestét és fejét. Miután a vádlott a cselekménnyel felhagyott, betelefonált a rendőrkapitányságra, és közölte, hogy megszúrta a sértettet. Kérte a rendőrséget, hogy jöjjenek a helyszínre, és hívjanak mentőt. A kiérkező mentősök már csak a sértett a főverőérsérülésből eredő szívfojtás miatti halálának beálltát tudták megállapítani. Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu

11 11 / (KEDD) KÚRIA

12 12 / 44 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem R. Attila I. r. és V. Attila II. r. Személyi szabadság megsértésének bűntette és (határozathirdetés) más bűncselekmények Az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki az I. rendű terheltet hatósági eljárás akadályozása bűntettének kísérletében, míg a II. rendű terheltet személyi szabadság megsértése bűntettében [Btk (1) bek. és (3) bek. a) pont] és test sértés vétségében. Ezért az I. rendű terheltet pénzbüntetésre, a II. rendű terheltet próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a II. rendű terhelt személy elleni cselekményét személyi szabadság megsértése bűntette alapesetének minősítette, és a büntetését pénzbüntetésre enyhítette. Az irányadó tényállás szerint a megyei rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatóságán dolgozó rendőr I. rendű terhelt és barátja, a II. rendű terhelt éjjel, a város belterületén autóztak, amikor észrevették az utcán egyedül sétáló sértettet. Az I. rendű terhelt a kocsival megállt a sértett mellett és felajánlotta, hogy hazaviszik őt. A sértett mivel az I. rendű terhelt a volt barátjának az ismerőse volt ezt a felajánlást elfogadta. Később, a sértett beleegyezésével az úticélon változtattak: az I. rendű terhelt lakására mentek, ahol italozni és beszélgetni kezdtek. A II. rendű terhelt súlyosan ittas állapotban bókolni, udvarolni kezdett a sértettnek és egyre nyíltabb szexuális tartalmú utalásokat tett. A sértett ettől elzárkózott, s amikor fel akart állni a II. rendű terhelt mellől, a II. rendű terhelt megragadta a csuklóját és a fenekét, és visszahúzta maga mellé, majd szidalmazni kezdte a sértettet. Az I. rendű terhelt nyugtatgatásának hatására a II. rendű terhelt lecsillapodott. Az I. rendű terhelt ezt követően odaült a sértett mellé és miközben dicsérte a külsejét, el kezdte őt simogatni, majd meg akarta csókolni. A sértett hogy meneküljön a helyzetből kiment a mosdóba, a WC ajtaját a lábával kitámasztotta, és mobiltelefonján próbált segítséget kérni ismerőseitől, barátaitól. Az I. rendű terhelt ezt észlelve a sértettre törte a WC ajtaját, és kiabálni kezdett a sértettel, számon kérve rajta, hogy mit csinál. A sértett kirohant a WC-ből, magára kapta a kabátját, kiszaladt a lakásból és utána futni kezdett. Az I. rendű terhel személygépkocsijával a sértett után indult. Amikor utolérte, kiszállt az autóból, a sértettet két ízben meglegyintette, a nyakát is megragadta, és megfenyegette: ne merd értesíteni a rendőrséget, mert a te szavad az enyémmel szemben semmit nem ér. Amikor pedig a sértett közölte, hogy szól a rendőrségnek, az I. r. terhelt azt válaszolta, hogy akkor ennek még következménye lesz. A jogerős határozat ellen a terheltek védője, illetve a megyei főügyészség is felülvizsgálati indítványt nyújtott be. A védő felülvizsgálati indítványában a terheltek felmentését kérte, a főügyészség pedig a II. rendű terhelt törvénysértően kiszabott pénzbüntetése miatt, az egynapi tétel összegének a törvényi minimumra történő felmentésére tett indítványt. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu

13 13 / 44 DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla B. J. + 1 fő Emberkereskedelem bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 novemberében Hné L. Zs. I.r. vádlottat, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat-felhasználása vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte. A törvényszék a szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. B. J. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat-felhasználása vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt 2 év 10 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Cz. J. III.r. vádlottat emberkereskedelem bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, aminek a végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen II.r. vádlott és védője enyhítésért, III.r. vádlott védője felmentés érdekében fellebbezett. Az ítélet I.r. vádlott esetében jogerős. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlottak szomszédok voltak, Pátrohán éltek. Az 1996-ban született kk. P.Cs. jó ismerőse volt I.r. vádlottnak. I. és II.r. vádlott tudta, hogy III.r. vádlott 18 éven felüli nőket visz ki Svájcba prostitúciós tevékenység céljából. I. és II.r. vádlott elhatározták, hogy pénzt szereznek III. r. vádlottól oly módon, hogy forintért felajánlották III.r. vádlottnak a fiatalkorú lányt, akit beavattak a tervükbe. A pénzt az I., II. vádlottak, valamint kk. P. Cs. egymás között elosztották volna júliusában a vádlottak találkoztak Pátrohán. I. és II. r. vádlott valótlanul közölte III. r. vádlottal, hogy a kiskorú már elmúlt 18 éves, de nem rendelkezik semmilyen őt igazoló közokirattal. A vádlottak a tiszaszentmártoni polgármesteri hivatalban igényeltek P. B. névre születési anyakönyvi kivonatot. Ezt követően III.r. vádlott átadott forintot I. és II.r. vádlottaknak, majd gépkocsijában a kk. P. Cs-vel Nyíregyházára távozott. I.r. vádlott sms-t küldött a lánynak, hogy most már megmondhatja, hogy valójában hány éves és nem akar menni Svájcba, illetve mi a valódi neve. III.r. vádlott közölte, hogy visszaviszi a lányt és kéri vissza a pénzét. I. és II.r. vádlottak azonban a pénzt nem akarták visszaadni. Ezért I.r. vádlott bejelentést tette a Kisvárdai Rendőrkapitányságra arról, hogy kk. P. Cs.-t egy ismeretlen férfi fogva tartja és külföldre akarja vinni prostituáltnak. A bejelentés alapján a helyszínre érkeztek a rendőrök és III.r. vádlottat előállították. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla M. A. Garázdaság bűntette :00

14 14 / 44 Az elsőfokon eljárt Nyírbátori Városi Bíróság 2012 júniusában F. D. I.r. vádlottat felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette, magánlaksértés bűntette és rongálás vétsége miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. F. Cs. II.r. vádlottat felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette, magánlaksértés bűntette és rongálás vétsége, garázdaság bűntette és testi sértés vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. F. J. III.r., H. K. V.r. és M. D.VII.r. vádlottat felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette, magánlaksértés bűntette és rongálás vétsége miatt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte. Melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. H. F. IV.r. vádlottat felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette, magánlaksértés bűntette és rongálás vétsége miatt 1 év 4 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. H. Zs. VI.r. vádlottat felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette, magánlaksértés bűntette és rongálás vétsége, garázdaság bűntette miatt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. M. A. VIII.r. vádlottat felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette, magánlaksértés bűntette és rongálás vétsége, garázdaság bűntette miatt, mint különös visszaesőt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. IV. és VIII.r. vádlottak a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsáthatók. A másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 októberében IV. és VII.r. vádlottakat a társtettesként elkövetett rongálás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. M. A. VIII.r. vádlottat a rongálás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. A garázdaság bűntette esetében a felfegyverkezve elkövetett megjelölést mellőzte. H. F. IV.r. vádlott börtönbüntetését 10 hónapra, a közügyektől eltiltás idejét 1 évre mérsékelte. IV. és VIII.r. vádlott a büntetése 2/3 részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú bírósági ítéletet helybenhagyta. Az ítélet ellen VIII.r. vádlott és védője jelentett be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint a Nyírbátorban, egymás szomszédságában lakó F. és Cs. család, hosszabb ideje haragos viszonyban voltak és egymás sérelmére különböző bűncselekményeket követtek el augusztusában I., II., III., IV., V.,VI., VII., és VIII. r vádlottak számos ismeretlen társukkal, szerszámokkal, botokkal, lécekkel betondarabokkal, késsel felfegyverkezve megjelentek Cs. J. sértett nyírbátori házánál. A házat kövekkel, botokkal dobálták. A vádlottak az udvarra is bementek, összetörték a bejárati ajtót. A sértettek a támadás elől a lakásba menekültek. A rongálással okozott kár Ft. Ezután II., VI. és VIII. r. vádlott több ismeretlen személlyel Cs. J. sértett apósának Sz. J. sértett házához mentek. A kisajtót berúgták, a postaládát megrongálták. Az okozott kár Ft. II.r. vádlott az udvaron tartózkodó Sz. I-nek azt kiabálta, hogy mindőtök meghaltok, felgyújtom a házat rátok. Majd fellökte a sértettet, aki 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A további tettlegességnek az vetett véget, hogy Sz. J. értesítette a rendőrséget, akik a helyszínre érkeztek. Ekkor már kb. 70 ember tartózkodott a ház előtt veszekedések, vitatkozások közepette. A vádlottak kihívóan közösségellenes magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. Első nyilvános ülés.

15 15 / 44 Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla T. B. + 1 fő Vesztegetés bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 augusztusában T. B. I.r. vádlottat felbújtóként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és felbujtóként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt Ft pénzbüntetésre ítélte. I.r. vádlottat az ellene emelt, gazdálkodó szervezet dolgozója által folytatólagosan, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének vádja alól felmentette. H. S. A. II.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt Ft pénzbüntetésre ítélte. II.r. vádlottat az ellene emelt gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettének vádja alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész élt fellebbezéssel I. és II.r. vádlottak terhére a vesztegetés bűntette miatt részfelmentő rendelkezések miatt. A vádlottak és védőik az ítéletet tudomásul vették. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott 2011 februárja és áprilisa között egy miskolci székhelyű kft alkalmazásában dolgozott takarító beosztásban. Munkáltatója utasítására azonban ténylegesen a vas- és fémhulladék felvásárlásával foglalkozó, hajdúhadházi székhelyű cég miskolci telephelyén végzett mérlegelői feladatokat. A lakosságtól beérkező hulladékot vette át, osztályozta és mérlegelte. II.r. vádlott nyugdíja kiegészítéseként alkalmanként fémhulladékot gyűjtött és adott le a miskolci telepen. T. B. I.r. vádlott felajánlotta egy alkalommal H. S. A. II.r. vádlottnak, hogy nagyobb mennyiségű fémhulladékot írjon a megállapodásra, majd az így kapott többletpénzt II.r. vádlott odaadja neki, melyből alkalmanként Ft-ot visszakap II.r. vádlott márciusa és áprilisa között összesen 23 alkalommal történt ez meg, így Ft-tal nagyobb összeget fizetett ki a pénztáros II.r. vádlottnak, aki a megállapodásnak megfelelően járt el. A pénztárosnak azonban kételyek merültek fel és a telephely vezetőjével figyelni kezdték I.r. vádlott tevékenységét. A telephely vezetője egy áprilisi tételt ellenőrzött és számon kérte I. és II.r. vádlottakat. I.r. vádlott írásos nyilatkozatban elismerte tettét. Ugyanakkor a tárgyaláson nem érezte magát bűnösnek, tagadta, hogy valótlan adatokat tüntetett volna fel az írásbeli megállapodásokon. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla B. J. Életveszélyt okozó testi sértés bűntette :30

16 16 / 44 Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék2013 novemberében B. J. vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 márciusában a vádlott és élettársa, édesanyja lakásában tartózkodott Rudabányán, amikor átment a szomszédban lakó K. O-né sértett. A két asszony között hangos vita, veszekedés kezdődött, melybe bekapcsolódott a vádlott is, végül trágár szavakkal felszólították a sértettet, hogy hagyja el a házat. A sértett elindult, mindeközben tovább veszekedtek. B. J. vádlott a házból magához vett egy légpuskát, felszaladt a házuk felső szintjére, és az emeleti ablakból 3 alkalommal rálőtt az utcán hazafelé tartó sértettre. Majd a kerítés mellől újabb 3-4 lövést adott le a sértettre, akinek az egyik lövés az arcát eltalálta. A sértett hívta a rendőrséget és a mentőket. Az asszony arcából műtéttel távolították el a golyót. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla F. M. Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 novemberében F. M. vádlottat hivatali vesztegetés elfogadása bűntett miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A törvényszék a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a foglalkozástól eltiltásért és az előzetes bírósági mentesítés mellőzése érdekében fellebbezett. A védő enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint F. M. volt pénzügyőr őrmester vádlott 2010 júniusa és 2013 februárja között állt szolgálatban a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám - és Pénzügyőri Igazgatósága Záhonyi Határkirendeltségén februárjában a kilépő sávban áfa-visszatérítés ellenőreként teljesített szolgálatot. Az ellenőrzéseket követően a kilépő ukrán honosságú kisbuszok ismeretlen vezetőitől jogtalan előnyként személyenként euró készpénzt fogadott el. Ugyanekkor a határkirendeltség vezetői ellenőrzést hajtottak végre, átvizsgálták a vádlott táskáját, amelyben megtalálták az összesen 100 euró készpénzt. A vádlott már a helyszínen elismerte a bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés.

17 17 / 44 Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla Z. D. Testi sértés bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Egri Törvényszék 2013 decemberében Z. D. vádlottat folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete miatt 3 év 6 hónap börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetés fele részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítése és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztéséért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2012 májusában összeveszett az édesanyjával, elköltözött a szülői házból és a barátjánál illetve annak szüleinél lakott Demjénben. Napközben közösen kerti munkákat végeztek és közben házi pálinkát is fogyasztottak. Az esti órákban elmentek a helyi sörözőbe, ahol szintén ott szórakozott F. A. sértett, akivel a vádlott barátja rossz viszonyban volt. A vádlott szóvá tette a sértett egy korábbi lekezelő magatartását, mire a sértett próbált tovább haladni és elkerülni a konfliktust. A vádlott ekkor egy sörösüveggel tarkón vágta a sértettet, aki szembefordult és a vádlottat többször ököllel megütötte. A vádlott ezek után elment a barátja anyósához, a fészerből magához vette a motoros fűkaszát és visszaindult a sörözőbe. A működő géppel a söröző udvarán tartózkodó sértett felé indult. A forgó vágótárcsát a sértett mellkasa magasságába emelte és rátámadt a férfira. A vágótárcsa a sértett jobb alkarját illetve mellkasát sebesítette meg. A sértett testvére illetve a társaságukban lévők a földre teperték a vádlottat és a gépet kikapcsolták. A sértett sérülései 8 napon túl gyógyulóak. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék V/521. Vádlott: E. R. E. + 3 fő Ügy: kereskedéssel, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette óra

18 18 / 44 A vád szerint a vádlottak nyarától amfetamin előállítására alkalmas droglabort terveztek, rendeztek be és működtettek, egészen december 2-i elfogásukig, amikor is a rendőrség balatonalmádiban tetten érte a vádlottakat kábítószer előállítása közben az éppen működő droglaborban. Koszta János Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/ kosztaj@budapestkornyekit.birosag.hu Honlap: Budapest Környéki Törvényszék V/521. Vádlott: M. V. Ügy: különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bcs óra A vádlott társaságának tevékenysége során nem tudott olyan munkát igazolni, melynek elvégzésére az ERNIE Kft-vel kötött volna szerződést, illetve amit a Kft elvégzett volna a részére. Fiktív bizonylatok alapján felvett és az üzletrészek átruházásakor az új tulajdonosok részére át nem adott házipénztár készlet, össz Ft-ot a nem társasága tevékenységi körében, hanem saját céljaira használta fel. Koszta János Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/ kosztaj@budapestkornyekit.birosag.hu Honlap: Budapest Környéki Törvényszék V/501. Vádlott: M. J. Ügy: rablás bűntette óra 08. ELSŐ TÁRGYALÁS Vádirati tényállás: A Váci Járási Ügyészség vádirata szerint a vádlott november 17-én és között Vácott, a buszpályaudvar épülete mögötti nyilvános WC-nél pénzt követelt az általa látásból ismert sértettől. A férfi megtagadta, hogy pénzt adjon a vádlottnak, erre az odalépett és kivett a sértett nadrágzsebéből egy 10,000 Ft-os bankjegyet. A sértett a vádlott után lépett, visszavette a bankjegyet, ekkor azonban a vádlott elővett egy vascsövet és azt a sértett lábára dobta, majd a sértett nadrágzsebéből kivette a bankjegyet. Mielőtt a vádlott távozott a helyszínről, megfenyegette a sértettet, hogy megveri, ha bárkinek is szól a történtekről. A vádlott cselekménye következtében a sértett jobb lábának középső ujja eltörött, így 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.

19 19 / 44 Koszta János Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/ kosztaj@budapestkornyekit.birosag.hu Honlap: Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21. Vádlott: P. K. +1 fő Ügy: különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bcs és óra A vád szerint a vádlott cége egy francia gazdasági társaság alvállalkozójaként pótkocsikat szerelt össze. A vádlott a pótkocsikat a tulajdonos beleegyezése nélkül értékesítette és az eladásokból befolyt összegekkel sem számolt el a tulajdonos felé. Koszta János Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/ kosztaj@budapestkornyekit.birosag.hu Honlap: Budapest Környéki Törvényszék fszt. 20. Vádlott: P. Zs. Ügy: gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója kapcs. elkövetett befolyással üzérkedés bűntette óra A vádlott januárjától augusztusáig betegszállító volt, rendszeresen szállította a vádbeli család beteg kislányát is februárjától a szállítások közben több esetben is, előbb 2 millió Ft-ot, végül 400,000 Ft-ot kért a nőtől azzal, hogy egy főorvosnak fogja adni, hogy a beteg kislányt a főorvos intézetébe felvegyék; az asszony végül 400,000 Ft-ot adott át neki, de a vádlott ezután nem jelentkezett, a nő végül megkereste személyesen a főorvost és elmesélte neki a történteket, majd az orvos feljelentést tett. Koszta János Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/ kosztaj@budapestkornyekit.birosag.hu Honlap:

20 20 / 44 Budapest Környéki Törvényszék V/524. Vádlott: T. Gy. A.-né +1 fő Ügy: kereskedéssel, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette óra A vád szerint az I. rendű vádlott a II. rendű vádlott édesanyja. Az I. rendű vádlott október 3. előtt nagyobb mennyiségű, különböző fajtájú kábítószert vásárolt, amelyet gyömrői otthonukba szállított, hogy azt lányával továbbértékesítsék. A nyomozó hatóság október 3-án házkutatást tartott a gyömrői házban, ennek során marihuánát, amfetamint, ketamint, tablettákat és készpénzt foglaltak le a rendőrök. Koszta János Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/ kosztaj@budapestkornyekit.birosag.hu Honlap: Váci Járásbíróság fszt. 6. Vádlott: Sz. G. T. Ügy: segítségnyújtás elmulasztásának bűntette óra A Budakörnyéki Járási Ügyészség vádirata szerint a vádlott január 18-án perckor Vácon, a dr. Csányi László körúton közlekedett az általa vezetett személygépkocsival a 2-es számú főút irányából a Volán Autóbuszpályaudvar felé. A buszpályaudvarhoz érve a vádlott útját le kívánta rövidíteni, ezért a Mindkét irányból behajtani tilos jelzőtábla utasítását figyelmen kívül hagyva mintegy km/h óra sebességgel behaladt a buszpályaudvarra és a bal oldali forgalmi sávban haladva változatlan sebességgel közelítette meg az ott található kijelölt gyalogátkelőhelyet. A zebra előtt a jobb oldali sávban forgalmi okból állt egy autóbusz, mivel az úttesten gyalogosan, a vádlott számára jobbról balra haladva megkezdte az úttesten való átkelést a 10 éves kiskorú K. A. sértett. A vádlott, annak ellenére, hogy észlelte a jobb oldali forgalmi sávban álló autóbuszt és azt, hogy annak takaró hatása miatt a gyalogos átkelőhely számára nem belátható, a bal oldali forgalmi sávban nem állt meg, hanem folyamatosan haladt az átkelő felé. A kiskorú sértett a vádlott számára mintegy 8-9 méterről vált észlelhetővé, a vádlott ekkor késedelem nélkül fékezett, ennek ellenére az autó elejével a kislányt mintegy 8-12 km/h sebességgel elütötte, aki ennek következtében az úttestre esett. A vádlott a balesetet észlelte és azzal is tisztában volt, hogy gyermekkorú személyt ütött el, ennek ellenére az autóval a helyszínről elhajtott anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy a kiskorú sértett a baleset következtében megsérült-e, vagy más okból segítségnyújtásra szorul-e.