42. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Átírás

1 HÉTFŐ 42. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla F. A. + 1 fő Emberölés bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2012 novemberében F. A. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntette, társtettesként elkövetett rablás bűntette, társtettesként elkövetett lopás bűntette és társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete miatt, mint többszörös és részben különös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban 40 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Fk. Sz. J. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntette, társtettesként elkövetett rablás bűntette, társtettesként elkövetett lopás bűntette társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete és lopás bűntette miatt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen I. r. vádlott és védője az emberölés alóli felmentésért és enyhítésért fellebbezett. II.r. vádlott az ítélet hatályon kívül helyezése és enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott Sátoraljaújhelyen illetve Sárospatakon 2007 februárjában több idős ember házába hatolt be, hogy onnan különböző értékeket tulajdonítsanak el. Kitépték a lakások villamoshálózatának biztosítóját illetve a telefonvezetéket is a falból. Volt olyan eset, amikor bántalmazták az egyedül élő időseket és ezután távoztak a megszerzett értékekkel. / ékszerekkel, készpénzzel, ágynemű garnitúrával, kávéskészlettel / özv. U. Oné 77 éves sértett sátoraljaújhelyi házába is betörtek. Amikor az asszony kiabálni kezdett, befogták a száját és lerántották a földre, aki így hanyatt esett, majd a hátsó udvarra vonszolták, ahol falécekkel, seprűvel és sárkaparó vassal testszerte bántalmazták. Ezután a II.r. vádlott értékek után kutatott a lakásban, ahol Ft-ot talált. Miután más számukra értékes dolgot nem talált, a sértettet, aki ekkor még élt, a február végi, fagyponthoz közeli hőmérsékletben, az udvaron hagyták sérüléseivel együtt. Az idős asszonyt másnap délben a rendszeresen neki ebédet hozó szociális munkás találta meg, aki értesítette a néni lányát, majd hívták a mentőket. A kiérkező orvos, már csak a halál tényét tudta megállapítani. A vádlottak magatartása és a sértett halála ok-okozati összefüggésben áll. A II.r. vádlott az eset után 2 nappal Sátoraljaújhelyen eltulajdonította F. L. segédmotorkerékpárját, hogy valakinek majd eladja. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/

2 2 Debreceni Ítélőtábla CS. Gy. Emberölés bűntette :00 HATÁROZAT HIRDETÉS!! Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék Cs. Gy. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint Cs. Gy. vádlott több társával együtt egy kft-nél dolgoztak. Miskolcra egy munka miatt 2011 januárjában érkeztek a cég által bérelt lakásba. Egyik este a közeli presszóba mentek inni. A vádlott közben visszament a lakásba és a nála található kábítószernek minősülő anyagot fogyasztott, majd visszament a társaihoz. Az italozásból a lakásba visszaérkezve berontott M. P. szobájába és a szintén ott tartózkodó B. A. J-t lefejelte, majd kétszer ököllel is megütötte. A dulakodást egy harmadik társuk É. R. állította le, akinek sikerült a vádlottat a földre dönteni. Felszólították az igen agresszív vádlottat, hogy hagyja abba cselekményét. Ezt követően elengedték. A konyhában vacsora készítése közben, amikor É. R. és B. A. J. sértett beszélgetett, berontott újra a vádlott, és a konyhaszekrény fiókjából kivett egy kést. Hevesen kiabált és újra megütötte B. A. J-t, majd egy határozott, erőteljes mozdulattal annak szíve irányába szúrt. A sértett ijedtében bal karját reflexszerűen maga elé rántotta, így sikerült elhárítania a szúrást. Azonban eközben megsérült, mert a kés beleállt a nyakába. Cs. Gy. ismételten szúrásra lendítette a kezét, ekkor azonban É. R. elkapta a karját és a földre döntötte, majd tovább szorította a vádlott karját, aki időközben lenyugodott. A sértett nyakából ekkor már spriccelt a vér, ezért értesítették a rendőrséget és a mentőket. Amennyiben védekezés nélkül, a szúrás nagyobb erővel érinthette volna a sértett nyakának bal oldalát és mélyebbre hatol, súlyosabb, akár életveszélyes sérüléseket is eredményezhetett volna. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla P. I. Z. Szemérem elleni erőszak bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Szolnoki Törvényszék 2013 áprilisában P. I. Z. vádlottat, folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette és kiskorú veszélyeztetése bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosításáért, a vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint P. I. Z. vádlott 2004-ben létesített élettársi kapcsolatot T. M-mel, aki súlyosan látássérült. G. D. sértett az asszony házasságon kívüli kapcsolatából született 1999-ben. A vádlott élettársával, annak nevelőanyjával és a sértettel lakott egy családi házban Karcagon. P. I. Z. vádlott és élettársa italozó életmódot folytattak, az asszony rokkantnyugdíjából éltek. 2005

3 3 augusztusától a vádlott agresszív magatartása miatt a családon belül feszült légkör alakult ki. Gyakran bántalmazta a gyermek előtt annak édesanyját, rendszeresek voltak a veszekedések. Az ekkor 6 éves sértettet is többször bántalmazta a vádlott augusztusában a gyermek öngyilkosságot kísérelt meg. T. M. élettárs nevelőanyja és a szomszéd bejelentést tett a Karcagi Gyermekjóléti Szolgálathoz, minek eredményeképpen a szolgálat a gyermekkorú sértettet gondozásba vette szeptembere és októbere között T. M. kórházban volt, mert a vádlottal közös gyermeküket várta, aki extrém éretlenséggel született és elhalálozott. Ebben az időszakban a vádlott és a sértett maguk voltak, albérletbe költöztek, a vádlott folytatta az italozást. Hetente több alkalommal, rendszeresen, minden ok nélkül bántalmazta a fiút. Szexuális kielégülés érdekében a szobában többször orálisan kellett kielégítenie a vádlottat. A sértett akarata ellenére, félelmében minden alkalommal megtette ezt. G. D. sértett 2006-ban kezdte az általános iskola első osztályát, ahol egyre fokozódóan jelentkeztek magatartási problémái márciusában T. M. a rendőrség segítségével távolította el a férfit a lakásból. Azonban 2-3 hét múlva visszafogadta. Amikor a vádlott egyedül maradt a sértettel a lakásban szexuális vágyainak kielégítésére kényszerítette a sértettet. Gyakran a gyermek megbüntetésére fegyelmezési eszközként használta ezt a módszert júliusában a gyermekjóléti szolgálathoz újabb bejelentés érkezett, miszerint a gyermek sokszor éhes és gyakran elszökik otthonról. Meghallgatása során a sértett kijelentette, hogy intézetbe szeretne menni szeptemberétől a sértettet nevelőszülőknél helyezték el, ahol feltárta a vele történteket. Ezt követően a gyámhivatal jelzése alapján a nyomozó hatóság elrendelte a nyomozást. A vádlott agressziója, szexuális zaklatása, tettlegessége miatt a sértett folyamatos pszichiátriai kezelés alatt állt. A vádlott tagadta bűnösségét. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, fsz B.532/2011 súlyos testi sértés bűntette :30 A Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség vádirata szerint a vádlott 2010 januárjában egy szadomazo film forgatása alkalmával a forgatásra jelentkező I. és II. sz. sértetteket 36 percen keresztül, különböző bántalmazás céljából a filmforgatás kellékeit képező eszközökkel testszerte ütötte. A sértettek a bántalmazások következtében összességében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szereztek. Az ügyészség a vádlottat 2 rb. súlyos testi sértés bűntettével vádolja. Az ügyben az októberi tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: , sajto@fovarosit.birosag.hu

4 4 BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék V/521. Vádlott: G. T. Ügy: emberölés bűntettének kísérlete és más bcs óra ÍTÉLET VÁRHATÓ A vád szerint a vádlott június 9-én Vecsésen a házban élő szomszédokat fenyegette, az ajtajukat rugdosta; a lakásban gyermekeivel tartózkodó nő értesítette a rendőrséget, de mivel azok nem jöttek, a házban élő egyik férfi lakótól kért segítséget. A vádlott a segíteni érkező férfira is rátámadt, őt a mellkasán meg is szúrta, végül egy másik lakó segítségével sikerült a vádlottat a rendőrség kiérkezéséig lefogni. Koszta János Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/ kosztaj@budapestkornyekit.birosag.hu Honlap: Budapest Környéki Törvényszék V/521. Vádlott: Sz. C. A. Ügy: halált okozó testi sértés bűntette és más bcs óra ÍTÉLET VÁRHATÓ A vád szerint a vádlott január 17-én este Kókán egy környéken lakó haragosát és egy másik környékbelit is súlyosan bántalmazott, a megvert férfi január 19-én belehalt a sérüléseibe, a bántalmazott környékbeli nő pedig csak az orvosi ellátásnak és a véletlennek köszönhetően nem került közvetlen életveszélybe. Koszta János Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/ kosztaj@budapestkornyekit.birosag.hu Honlap: DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. I/126. Vádlott: B. 48/2013 Sz. N (25) Előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés Tanács: dr. Virágh Pál Szakértő meghallgatása, iratismertetés Perbeszéd várható Ítélet várható A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint Sz. N visszahúzódó alkat, szexuális identitásában nagy valószínűséggel feszültségekkel küzd és gyűlölettel viseltetett a homoszexuálisokkal és a cigányokkal szemben. A fiatal férfi a bűncselekményt megelőző egy évben sorra azt tapasztalta, hogy egyre több

5 5 homoszexuális által feladott hirdetés jelenik meg a sajtóban, ezért elhatározta, hogy több homoszexuális életére tör. Akkoriban Egerlövőn lakott a testvérével. Az egyik kereskedelmi televízió teletext oldalán fedezte fel a sértett hirdetését, illetve telefonszámát és még aznap egy bemutatkozó SMS-t küldött neki. A sértett jól menő gyógyszerészként dolgozott egy Tisza-tóhoz közeli kistelepülésen. Homoszexuális beállítottsága miatt Debrecenben tartott fenn egy lakást, ahol alkalmi férfi ismerőseivel találkozott. A bűncselekmény napján, augusztus 25-én az első bemutatkozó üzenet után pár órával már sor került a személyes találkozóra is a leendő elkövető és a leendő áldozat között. Sz. N az ügyészség szerint ekkorra már részletesen eltervezte a gyilkosságot, váltóruhát vitt magával, zsebébe pedig egy bicskát rakott. Egerfarmoson találkoztak és a sértett autójával indultak el Debrecenbe. Kora délután érkeztek meg a gyógyszerész debreceni, belvárosi lakásába. A vádlott először a mosdóba ment, kinyitotta a bicskát és az alsónadrágjába rejtette. A szobába visszaérve azt látta, hogy a sértett már alsóneműre vetkőzött, így ő is levette a ruháit, ügyelve a nyitott bicskára. Amikor a sértett a vállára tette a kezét, előrántotta a bicskát és a nyakánál többször megszúrta. A férfi védekezni próbált, a bejárati ajtó felé menekült, Sz. N azonban utolérte és földre rántotta. Rátérdelt, csaknem tucatszor mellkason szúrta, hasra fordította, a hátába is többször belevágta a bicskát. Miután észlelte, hogy a férfi nagy valószínűséggel meghalt, lezuhanyozott, felöltözött a váltóruháiba, a holttestet behúzta a konyhába, letakarta egy lepedővel, nagyjából feltakarított a szobában, elmosta a bicskát és távozott. Kulcsra zárta a lakást és magával vitte a kocsi kulcsát is. Véres ruháit egy közeli szelektív hulladékgyűjtőbe dobta, majd elindult az állomásra. Útközben még egy elterelő SMS-t küldött a sértett telefonjára: Miért nem írsz? Nem tudok menni, mert dolgozom, behívtak. Kisebb kitérő után talált oda az állomásra, megszabadult közben a bicskától és a kulcsoktól, majd vonat nem lévén egy menetrend szerinti busszal utazott haza. A sértett asszisztense két nappal később vette fel a kapcsolatot az áldozat fiával, mondván, napok óta nem hallott felőle. A fiú autóba ült, pótkulccsal jutott be a debreceni lakásba, ahol rátalált halott édesapjára. Mint utóbb az orvos szakértő megállapította, az egyik szúrás a nyaki főverőeret érte, a férfi néhány percen belül elvérzett. A vádlott ugyanezen a napon újabb négy homoszexuális személlyel vette fel a kapcsolatot, de ezúttal az SMS-nél nem ment tovább. Két nap múlva rendőrkézre került. A vádirat szerint a bűncselekmény kiindulópontja az volt, hogy a vádlott gyűlölte a homoszexuálisokat, a bűncselekményt pedig az átlagot meghaladó brutalitással követte el. Tatár Timea, Debreceni Törvényszék, 36/ Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/ sajto@debrecenit.birosag.hu, GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék B.287/2012. Kábítószerrel visszaélés bűntette október Fszt. 16. tárgyaló A bíróság H. Mihály és társa ügyében elsőfokú határozatot hirdet. dr. Máté Kinga matek@gyorvb.birosag.hu sajto_gyor@gyorit.birosag.hu

6 6 SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék fszt. 12., I. emelet 53. sz. tárgyalóterem B.E.Gy. Vesztegetést állítva üzletszerűen elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette október 14. és 18. 8,30 óra II. rendű vádlott magáról azt állítva, hogy hitelügyintéző és pályázati menedzser, a vádlott-társaktól pályázatok kedvező elbírálásának elintézésére hivatkozva vett át pénzösszegeket. Első tárgyalás, vádlottak és tanúk meghallgatása. Dr. Sándor Géza / sandorg@szolnokit.birosag.hu Pardi Erika sajtótitkár - 56/ pardie@szolnokit.birosag.hu Szolnoki Törvényszék I. emelet 53. sz. tárgyalóterem K.O. Adócsalás bűntette október 14. Hamis tartalmú számlák kiállításával adóbevallás benyújtásának elmulasztásával megvalósított adócsalás. Első tárgyalás, vádlott kihallgatása. Dr. Sándor Géza / sandorg@szolnokit.birosag.hu Pardi Erika sajtótitkár - 56/ pardie@szolnokit.birosag.hu 9.00 óra Szolnoki Törvényszék I. em. 53. sz. tárgyalóterem T. M. és társai Hűtlen kezelés bűntettének kísérlete október 14., 16. és óra A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. M- I. rendű, Cs. Zs. II. rendű, M. A. III. rendű, F. Zs. IV. rendű vádlottakat, a II. és IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. A vádirat szerint egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése

7 tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlannyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép-Dunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja többek között az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. 7

8 Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladáscsere- illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. A vádirat szerint mivel az Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. Továbbra is és mindvégig a vádirat megállapításait idézve a csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna 8

9 szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. A vádirat szerint magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. A vádiratban kifejtett álláspont szerint ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. Az ügyben a bíróság az öt vádlott meghallgatása után eddig 39 tanút hallgatott meg a bizonyítási eljárás keretében. A most folytatólagosan kitűzött hat tárgyalási napon október 11. napján 4, október 14-én 5, október 16-án 4, október 18-án 5, október 21-én 6, december 2-án egy tanú meghallgatása tervezett. Dr. Víghné dr. Tigyi Anikó sajtóreferens /3209 mellék tigyia@szolnokit.birosag.hu Pardi Erika sajtótitkár - 56/ pardie@szolnokit.birosag.hu 9

10 10 KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 12. tárgyaló vádlott F.I. ügy emberölés bűntette időpont október óra várhatóan HATÁROZATHIRDETÉS LEHET Kezdődik a helvéciai emberölés tárgyalása Dr. Sárközy Szabolcs Tárgyalja a Kecskeméti Törvényszék annak a 63 éves helvéciai férfinek a büntetőügyét, akit emberölés bűntettével vádol a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat megállapítása szerint a vádlott skrizoféniában szenved, melynek lényege, hogy magatartását téves eszméi irányítják és a bűncselekmény elkövetésekor magatartása következményeit képtelen volt felismerni. A vádiratban írtak szerint a vádlott az utcájában lakó sértettet olyan személynek vélte, aki egy csoport tagjaként az életére tört. Ezért május 18. napján a délutáni órákban amikor a háza előtti útszakaszon kaszált az előtte segédmotoros kerékpáron elhaladó sértettet a kezében tartott kaszával hasba szúrta, melynek következtében nevezett a motorról leesett, és perceken belül a helyszínen elhalálozott. Halálát belső sérülések okozták. A vádlott ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll. A tárgyaláson a bizonyítási eljárás eredményeként határozathozatalra is sor kerülhet. elérhetőségek sarkozysz@kecskemetit.birosag.hu

11 KEDD KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem N. Zs Lopás bűntette A terhelt társával év első felében két csalási ház kertjébe mászott be és a gazdasági épületeket befeszítve szerszámokat és fagyasztott élelmiszert tulajdonítottak el. A felülvizsgálat tárgya a vagyonelkobzás összegének téves meghatározása. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem D. J Csalás bűntette A terheltek évben gazdálkodó szervezet képviseletében, részben képviseleti jogosultságot színlelve több hamis magánokiratot készítetek teljesítési hiányosságokról, amelyet egyikük büntető feljelentéshez használt fel. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem T. S Hűtlen kezelés bűntette A terhelt mint egy pénzügyi vállalkozás ügyvezető igazgatója években hitelek szabályzatot sértő kihelyezésével, és a kölcsönök behajtásával kapcsolatos kötelezettségek megszegésével forint vagyoni hátrányt okozott. Az eljárt bíróságok hűtlen kezelés bűntettében marasztalták. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu

12 12 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem D. Z Testi sértés bűntette A terheltet az eljárt bíróság bűnösnek mondta ki maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettében és ezért pénzbüntetésre ítélte. Az irányadó tényállás szerint a terhelt előzetes szóváltást követően többször arcul ütötte a sértettet, majd miután a sértett földre esett és eszméletét vesztette, a terhelt kétszer fejbe rúgta. A sértett a bántalmazás következtében maradandó fogyatékosságot szenvedett. A jogerős határozat ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére törvénysértő büntetés-kiszabásra hivatkozva. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem B. I és társa Lopás bűntette és más bűncselekmény Az I. rendű terheltet az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett bűntettében és zártörés vétségében, és ezért börtönbüntetésre ítélte. A másodfokú bíróság az I. rendű terhelt vagyon elleni cselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett lopás vétségének minősítette, a terhelt szabadságvesztésének mértékét csökkentette és fogházban rendelte végrehajtani. A felülvizsgálattal érintett I. tényállási pont lényege szerint a terheltek október és január közepe között jogtalanul eltulajdonítottak a sértettől 5 m 3, forint értékű tűzifát. A terheltek a fenti időszakban egy héten át minden nap egy alkalommal mentek a sértett tulajdonát képező területre és hoztak el alkalmanként két darab fát. A jogerős határozat ellen a megyei főügyészség nyújtott be az I. rendű terhelt terhére felülvizsgálati indítványt a bűncselekmény törvénysértő minősítése és törvénysértő büntetéskiszabás miatt. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu

13 13 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem H. L Csalás bűntette A terheltet az eljárt bíróságok bűnösnek mondták ki 4 rb. - 3 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében. Az irányadó tényállás szerint a terhelt egy kft. ügyvezetőjeként szállítási és bizományosi szerződéseket kötött a sértettekkel, de őket fizetési hajlandósága és teljesítési képessége felől tévedésbe ejtette. A jogerős határozat ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítvány a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése érdekében. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla K. J. Emberölés bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Szolnoki Törvényszék 2013áprilisában K. J. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 11 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a főbüntetésként kiszabott fegyház tartamának súlyosításáért, a vádlott a vádelejtésért, a védője a tényállás téves megállapítása miatt, felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2010 októberében a vádlott Berekfürdőn egy kft-nek dolgozott. A munka végeztével az egyik helyi presszóban alkoholt fogyasztott, minek következtében 22 óra tájban már ittas állapotban volt. Folytatva az italozást egy sörözőben cigarettát kért a pult közelében ülő K. I. sértettől, aki nem adott neki. Ezt követően a vádlott másoktól is kért és kapott cigarettát, majd visszament a sértetthez és az égő csikket annak farmerjához nyomta. Ezért közöttük szóváltás alakult ki, miközben lökdösték is egymást. A sértett unokatestvére akadályozta meg a további tettlegességet. Rövid idő múlva, miután a vádlott elpanaszolta a munkatársainak, hogy vele tiszteletlenül beszélte a sörözőben, visszament a helyiségbe, hogy megbeszélje a történteket. A sértett és a vádlott között újabb szóváltás alakult ki, majd kimentek a söröző bejárata elé hogy lerendezzék a vitát. Ott kölcsönösen ütötték egymást, majd a vádlott egy hegyes eszközzel kétszer egymás után mellkason szúrta K. I. sértettet, aki a földre került. A vádlott megpróbált a helyszínről elmenekülni, azonban a sértett unokatestvére és egy társa utolérték és visszavitték a helyszínre. A sértett elszenvedett sérülései egyenként és összességükben véve is 8 napon túl gyógyulóak voltak, a súlyosabb, életveszélyes, halált okozó sérülések keletkezésének reális lehetősége fennállt. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu, 0630/

14 14 Debreceni Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Sz. K. + 1 fő Egyéb közélet tisztasága elleni bűntett :00 Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 májusában Sz. K. I.r. vádlottat vesztegetés bűntette és hatósági eljárás akadályozásának bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette. M. A. B. II.r. vádlottat vesztegetés bűntette ás hamis tanúzás bűntette miatt 1 év próbaidőre felfüggesztett, 4 hónap fogházbüntetésre ítélte. K. Gyné III.r. vádlottat, 2 rb. hamis tanúzás bűntette miatt 1 év próbaidőre felfüggesztett 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Fk. T. G. I. IV.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt 1 évre felfüggesztett, 6 hónap fiatalkorúak fogházbüntetésére ítélte. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést I. és III.r. vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádbeli időben a III.r. vádlott a II.r. vádlottól várta gyermekét. Kapcsolatukat megelőzően egy rövid ideig barátnője volt az I.r. vádlottnak. M. A. B. II.r. vádlott 2010 decemberében bejelentést tett a rendőrségre, hogy igrici házában I. és IV. r. vádlott őt megverték januárjában K. Gyuláné III.r. vádlott üzenetet küldött II.r. vádlottnak, amelyben arra kérte, hogy vonja vissza a bejelentését és állítsa azt, hogy őt az I.r. vádlott nem verte meg. Az üzenetben arra is kitért, hogy a hamis tanúvallomás fejében az I.r. vádlott fizetni is hajlandó. Sz. K. I.r. vádlott a lakásában kereste fel a II.r. vádlottat és rávette, hogy olyan valótlan tartalmú tanúvallomást tegyen, mely szerint őt sem az I.r. vádlott, sem más nem verte meg. Sérüléseit elesés miatt szerezte és erről írásbeli nyilatkozatot is tegyen. A hamis tanúvallomás megtétele érdekében I.r. vádlott megfenyegette és ezen túlmenően Ft-ot ajánlott fel neki. M. A. B. II.r. vádlott a fenyegetés és az ígért pénz hatására a nyilatkozatot megírta és hamis tanúvallomást tett a rendőrségen. Ezek után az I.r. vádlott korábbi ígéretét részben megtartva Ft értékű tűzifát szállíttatott II.r. vádlott igrici lakásához júniusában M. A. B. II.r. vádlott önként megjelent a rendőrségen és feltárta, hogy a korábban tett vallomásai nem igazak, azokat csak azért mondta, mert I.r. vádlott megfenyegette illetve pénzt ígért neki. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ P. L. + 3 fő Magánlaksértés bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Szolnoki Törvényszék 2013 márciusában P. L. I. r. vádlottat magánlaksértés bűntette miatt 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. L. E. III. r., P. Kné IV. r., P. Cs. VI.r. vádlottat társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérlete vádja alól felmentette. Id. P. K. II. r. valamint ifj. P. K. V. r. vádlottak vonatkozásában, a vádlottak halála miatt az eljárást megszüntette. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést III., IV., és VI. r. vádlottak terhére felmentésük miatt, az ítélet

15 15 megalapozatlansága miatt, annak hatályon kívül helyezése érdekében. I. r. vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek, a védő másodsorban eljárási szabálysértés okán is. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2009 márciusában ismeretlen személyek betörtek P. L. I. r. vádlott abádszalóki lakásába. P. L. emiatt nem tett feljelentést, viszont ismeretségi körében rendszeresen érdeklődve igyekezett kideríteni, hogy ki lehetett az elkövető. Arra a meggyőződésre jutott, hogy a lakásába P. Cs. VI. r. vádlott tört be valamelyik családtagjával és elhatározta, hogy éjjel megy el a lakásukra és tisztázza a tőle történt lopás körülményeit. A lakás kerítésén bemászott, a lakószoba ablakán lévő szúnyoghálót, a nála lévő borotvával kivágta, de a csukott borotvát a kezében tartotta. Az ablakon bemászva az ott alvó VI. r. vádlottra és annak kisfiára esett. A zajra felébredt a helyiségben alvó III. r. vádlott, kiabálni kezdett, majd mindketten ütni kezdték P. L-t. A bántalmazásba bekapcsolódott a másik szobában ébredő id. P. K. és P. Kné is. Majd megjelent ifj. P. K. és három ismeretlen személyazonosságú férfi is. P. L. I.r. vádlottat az udvar hátsó részébe vitték, ahol különböző eszközökkel folyamatosan ütötték. A sérülteket a karcagi kórházba szállították. Azt nem lehetett megállapítani, hogy melyik sérülést ki okozta. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem N. A. és társai erőszakos közösülés bűntette és más bűncselekmény Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a következő tényállást állapította meg: Az I. r. vádlott (1977) és a III. r. vádlott (1977) óta házasok, előtte élettársi kapcsolatban éltek Tatán, ahol 3 gyermeket, közöttük A. A. sértettet együtt nevelték. A sértett (1996) és az I. r vádlott között nem alakult ki jó kapcsolat, többször megverte a kislányt, ennek ellenére többször vitte magával a sértettet horgászni. Az I. r. vádlottban 2008-ban a még nem 12 éves sértett iránt szexuális érdeklődés támadt, ezért horgászat közben, vagy otthon a sértettet simogatta, fogdosta, arra kényszerítette, hogy orálisan kielégítse őt, illetve közösült vele. A sértettet ellenállása esetén lefogta, megpofozta és szöges léccel történő megveréssel fenyegette. A II. r. vádlott (1978), aki az I. r. vádlott testvére, gyakran felügyelt élettársával A. A. sértettre. Közöttük nem volt jó a kapcsolat, házimunkát végeztettek vele nyarától (több alkalommal, szinte napi rendszerességgel) a II. r. vádlott kihasználta azokat a helyzeteket, amikor a még nem 12 éves sértettel kettesben maradt. Ilyenkor szexuálisan közeledett hozzá, és orális szexre kényszerítette. A sértettet panaszkodás esetére megöléssel fenyegette meg. A III. r. vádlott A. A. sértett édesanyja több alkalommal elmulasztotta gondozási kötelezettségét: a sértett kezén lévő égési sérüléseket nem látta el, a sértettet magas vérnyomása ellenére nem vitte orvoshoz, a gyermek megfelelő táplálását több alkalommal elmulasztotta, lelki gyötrelmeknek tette ki- a sértettnek végig kellett néznie, hogy a testvérei esznek, miközben ő nem kapott enni, szidalmakkal illette a

16 16 lányát, a házi munkák elvégzését a korát és a képességét meghaladó mértékben várta el a sértettől. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat 1 rb. erőszakos közösülés bűntette miatt 10 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, a II. r. vádlottat 1 rb. szemérem elleni erőszak bűntette miatt 7 év fegyházra és 7 év közügyektől eltiltásra, a III. r. vádlottat 1 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 3 év börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint elrendelte II. r. vádlott vonatkozásában a vele szemben korábban kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetés végrehajtását. Az ítélet ellen az I. r., II. r. vádlottak és védőik, III. r. vádlott enyhítés, míg III. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. Az ügyész indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg, és az I. r. vádlottat mondja ki bűnösnek nevelése alatt álló, tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére, erőszakkal, folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntettében, míg a II. r. vádlott cselekményét felügyelete alatt álló, tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére, erőszakkal, folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntettének minősítse. Egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. Dr. Ferenczy Tamás 0630/ ferenczyt@gyoritb.birosag.hu FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u , I. 42.Kb.393/2013 előljárói intézkedés elmulasztásának bűntette , 17. 9:00 A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság

17 csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőrfőkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház szeptember 18-i ostromakor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. 17

18 18 Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére két kivétellel elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az Ignácz és Árvai - jelentések, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei,

19 19 az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban szeptember között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Pesti Központi Kerületi Bíróság, fsz B.12180/2013 hűtlen kezelés bűntette :30 A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott, mint Bp. Főv. Erzsébetváros VII. Ker. Önkormányzatának polgármestere és a II. r. vádlott, mint Bp. Főv. XIV. Ker. Önkormányzatának polgármestere 2007 áprilisában, illetve novemberében döntöttek a másik kerület egyes önkormányzati képviselőinek, a III. r. vádlott, a IV. r. vádlott, a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott és a VIII. r. vádlott, valamint I. és II. r. vádlottal egyaránt baráti viszonyban álló a V. r. vádlott külső tanácsadóként történő alkalmazásáról, annak vizsgálata nélkül, hogy a tanácsadói munkát az önkormányzat saját munkaszervezete képes-e megoldani. Ez a vizsgálat a vádirat szerint azért maradt el, mert a tanácsadói szerződésekkel valójában az érdekkörükbe tartozó személyeket akarták

20 20 pluszjövedelemhez juttatni, amelyre ilyen módon találtak lehetőséget. A vádirat szerint az I. r. vádlott, mint a VII. Ker. Önkormányzat működéséért felelős polgármester a XIV. Ker. Önkormányzat képviselőinek, a III. r. vádlottnak, a VIII. r. vádlottnak és a IV. r. vádlottnak jogtalan előnyt adott oly módon, hogy részükre tényleges tanácsadás nélkül, az általa havonta kiállított, a tanácsadás szerződésszerű teljesítését igazoló okiratok alapján a VII. Ker. Önkormányzat a III. r. vádlott vonatkozásában összesen bruttó Ft, a VIII. r. vádlott vonatkozásában összesen bruttó Ft, a IV. r. vádlott vonatkozásában összesen bruttó Ft kifizetést teljesített. A II. r. vádlott, mint a XIV. Ker. Önkormányzat működéséért felelős polgármester az V. r. vádlottnak, a VII. r. vádlottnak és a VI. r. vádlottnak jogtalan előnyt adott oly módon, hogy részükre tényleges, érdemi tanácsadás nélkül, az általa havonta kiállított, a tanácsadás szerződésszerű teljesítését igazoló okiratok alapján a XIV. Kerület Önkormányzat az V. r. vádlott vonatkozásában összesen bruttó Ft, a VII. r. vádlott vonatkozásában összesen bruttó Ft, a VI. r. vádlott vonatkozásában összesen bruttó Ft kifizetést teljesített. Az I. és II. r. vádlottak a tanácsadóktól nem kértek írásbeli igazolást a tanácsadás szerződésszerű teljesítéséről. Az I. r. vádlott a III. r. és a VIII. r. vádlott vonatkozásában, a II. r. vádlott a VII. r. vádlott vonatkozásában úgy állította ki a szakmai teljesítésigazolásokat, hogy a szerződések teljesítését okmány, írásos anyag nem támasztotta alá. A vádirat szerint a III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r. és VIII. r. vádlottak annak tudatában kötöttek megbízási szerződést I. r. illetve II. r. vádlottakkal, mint vagyonkezelőkkel, hogy a vádlottak a VI. r. vádlott kivételével tényleges, érdemi tanácsadás ellátásához nem rendelkeznek szükséges szakirányú végzettséggel, a megbízási díjakat tényleges szerződésszerű teljesítés nélkül elfogadták, ezáltal segítséget nyújtottak ahhoz, hogy I. r. és II. r. vádlottak az önkormányzati vagyon kezeléséből fakadó kötelességük megszegésével a VII. Kerületi és XIV. Kerületi Önkormányzatoknak vagyoni hátrányt okozzanak. Az ügyészség a vádlottakat folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja, melyet a III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r. és VIII. r. vádlottak bűnsegédként követtek el. Az ügyben az októberi tárgyalási napon határozathozatal várható. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu