A 43. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Átírás

1 1 / (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla A 43. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK P. M. + 3 fő Rablás bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 májusában Fk. P. M. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 6 év fiatalkorúak börtönbüntetésére és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. K. Z. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 18 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. N. L. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban 20 év kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. P. I. IV. r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette, társtettesként elkövetett rablás bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 14 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a 4 vádlott 2011 novemberében, decemberében, Mezőkeresztes térségében arcukat takarva támadtak meg lakásukban vagy bérleményükben idős sértetteket, akikről úgy vélték, hogy egyedül élnek, betegesek és valamiféle szerény jövedelemmel vagy vagyonnal bírhatnak. A bűncselekmények során, durván bántalmazták az idős embereket és Ft között tulajdonítottak el készpénzt és használati eszközöket a sértettektől. A vádlottak közül megbánást kizárólag III.r. vádlott mutatott. A többiek teljes közömbösséggel viseltettek a sértettek sorsa iránt. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék I. em. 53. sz. tárgyalóterem T. M. és társai Hűtlen kezelés bűntettének kísérlete október óra A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. M- I. rendű, Cs. Zs. II. rendű, M. A. III. rendű, F. Zs. IV. rendű vádlottakat, a II. és IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft.

2 2 / 29 értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. A vádirat szerint egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. - o - Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép-Dunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja többek között az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás- csereilletve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam.

3 3 / 29 A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. A vádirat szerint mivel az Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. Továbbra is és mindvégig a vádirat megállapításait idézve a csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. A vádirat szerint magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. A vádiratban kifejtett álláspont szerint ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének

4 4 / 29 látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. Az ügyben a bíróság az öt vádlott meghallgatása után eddig több mint negyven tanút hallgatott meg a bizonyítási eljárás keretében. A tanúk meghallgatása folytatódik. Dr. Víghné dr. Tigyi Anikó sajtóreferens /3209 mellék tigyia@szolnokit.birosag.hu Pardi Erika sajtótitkár - 56/ pardie@szolnokit.birosag.hu

5 5 / (KEDD) KÚRIA

6 6 / 29 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem J. A. és társai Lopás vétsége Az elsőfokú bíróság az I. r. terheltet lopás vétségében, a II. r. és III. r. terhelteket bűnsegédként elkövetett lopás vétségében mondta ki bűnösnek. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a terhelteket felmentette a vádpontok alól. Az irányadó tényállás szerint az I. r. terhelt egy áruházban 1 üveg 0,5 literes kis rum üvegéről lekaparta az áruvédelmi címkét, majd úgy, hogy a II. r. és III. r. terheltek fedezték, a nadrágjába csúsztatta. Egy másik üveg italt kifizetve, kifelé indultak az áruházból, mikor a biztonsági szolgálat a kijáratnál feltartóztatta őket. A jogerős döntés ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu

7 7 / 29 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem V. Z. I. r. Kábítószerrel visszaélés bűntette Az elsőfokú bíróság a terheltet kábítószerrel visszaélés bűntettében mely részben kísérlet és kábítószerrel visszaélés vétségében mondta ki bűnösnek. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta annyival, hogy a részben kísérletre történő utalást mellőzte. Az irányadó tényállás szerint a terhelt december és áprilisa között naponta 100 gramm marihuánát értékesített, akitől ezért Ft-ot kapott. A jogerős döntés ellen a terhelt védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu

8 8 / 29 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem O. M. Szemérem elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények Az elsőfokú bíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntettében, folytatólagosan elkövetett erőszakos közösülés bűntettében és lőfegyverrel visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. Az irányadó tényállás szerint a terhelt 2003 és közötti időben 12. életévet még be nem töltött nevelt unokáit, nemi vágyának kielégítése érdekében különböző fajtalan cselekedetekre bírta rá, illetőleg életkorukat és pszichoszexuális fejlődésüket tekintve védekezésre képtelen állapotukat kihasználva különböző fajtalan cselekményekre használta fel őket. A másodfokú bíróság határozata ellen a vádlott és védője nyújtottak be másodfellebbezést. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Ny. I. Emberölés bűntette :00 HATÁROZAT HIRDETÉS! Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 márciusában Ny. I. vádlottat emberölés bűntette miatt, mint különös visszaesőt, életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 30 év időtartamban határozta meg. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből történő kizárás érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott felmentés, védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhébb minősítés érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2010 májusában szabadult a váci fegyházból és hazatért Debrecenbe, ahol édesanyjával együtt élt, aki viszont nem sokkal ezután elköltözött a lakásból ben ismerkedett meg L. Lné K. P. sértettel. Egyikük sem rendelkezett állandó munkahellyel, italozó életmódot folytattak júliusában a sértett a késő délutáni órákban érkezett a vádlotthoz, akivel alkoholt fogyasztottak. A sértett kedélyjavító gyógyszereket szedett így mozgása labilissá vált és nekiesett a szobában lévő vitrines szekrénynek, annak üvegrésze összetörött kisebb sérüléseket okozva az asszonynak. A vádlott segített a sértettnek rendbe hoznia magát és elment az italboltba. Az esti órákban már otthon Ny. I. vádlott tovább ivott, majd nemi kapcsolatot akart létesíteni a sértettel, aki viszont képtelen volt eleget tenni a férfi elvárásainak. A vádlott az elutasítás miatti indulatában tenyérrel megütötte az egyébként gyenge testalkatú asszonyt, aki úgy esett rá egy székre, hogy a gerince két csigolya találkozásánál eltörött, ezért azonnal mozgásképtelenné vált. A vádlott megpróbálta őt felállítani, de nem sikerült. Ezt követően a férfi durván bántalmazni kezdte az asszonyt. Többször ököllel megütötte, megtaposta, fojtogatta. A sértett bántalmazása mintegy egy órán keresztül tartott. A vádlott értesítette a mentőket, hogy a sértett szívbetegsége miatt rosszul van, majd kis idő múlva ismét telefonált, ekkor már azt adta elő, hogy a sértett jobban érzi magát, nem kér orvosi ellátást. Az ügyeletes azonban már elindította az esetkocsit. A mentőszolgálat dolgozói, már csak a sértett halálának tényét tudták megállapítani. Észlelték, hogy a sértetten idegenkezűségre utaló rendkívül súlyos sérülések vannak és értesítették a rendőrséget. Az elszenvedett sérülések és a sértett halála között egyértelműen közvetlen ok-okozati összefüggés van, a sérülések összességükben olyan súlyosságúak és kiterjedésűek voltak, hogy életének megmentésére reális esély nem volt.

9 9 / 29 Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla M. F. + 3 fő Emberölés bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 májusában emberölés bűntette miatt, mint bűnsegédet, M. F. I.r. vádlottat 11 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra, T. É. II.r., G. T. IV.r. vádlottat, 14 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, T. M. III.r. vádlottat 14 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére, a társtettesi elkövetés megállapítása és a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint II. és III. r. vádlott élettársak volta, albérletben laktak, amelynek költsége teljesen felemésztette jövedelmüket nyarán III.r. vádlott édesanyjához, T. Mné sértetthez költöztek egy debreceni önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásba. Egy idő után azonban a sértett kérésére II. és III. r. vádlott újra albérletbe költözött, ami jelentős anyagi terhet jelentett számukra. A két vádlott eltervezte, hogy a sértett megölése útján visszaköltöznek a lakásba úgy, hogy a bérbeadó Cívis Ház Zrt.-t nem tájékoztatják a sértett haláláról, majd a bérleti jogviszonyt folytatják. Így arra is lehetőségük nyílt volna, hogy megvásárolják bérlőként a lakást. Tervükbe beavatták az I. és IV. r. vádlottat is. G. T. IV. r. vádlottnak közreműködéséért pénzt és ékszereket ajánlottak fel illetve azt, hogy I.r. vádlott ingyen elvégzi IV.r. vádlott lakás felújítási munkálatait. Előzetes megbeszélésüknek megfelelően 2008 februárjában a II. és IV. r. vádlott munkába állt munkahelyén, az egyik helyi idősek otthonában, III.r. vádlott pedig egy betegszállítással foglalkozó cég telephelyén lépett szolgálatba. Onnan érkeztek a sértett lakásához. A lakásba bejutva a vádlottak közül valaki a sértettet egy vékony műanyag borítású elektromos kábellel megfojtotta. IV. r. vádlott egy műanyag nylon szatyrot húzott az asszony fejére, I.r. vádlott pedig meghúzta a szatyor kötését. III.r. vádlott a lakásban talált Ft készpénzt magához vette, majd a vádlottak kulccsal bezárták a lakást és távoztak. Másnap T. M. III.r. vádlott megjelent a sértett lakásánál, ahová saját kulccsal bement és mintha akkor fedezte volna fel a bűncselekményt telefonált a mentőszolgálatnak és a rendőrségnek. III.r. vádlott 2008 júniusáig nem közölte a sértett halálát a Cívis Ház Zrt-vel. A sértett halála erőszakos úton, zsinegelés és következményes fulladás révén következett be. A vádlottak a bűncselekmény elkövetését és bűnösségüket az eljárás során mindvégig tagadták. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem K. Z. emberölés bűntette és más bűncselekmény Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (1981) az édesanyjával, a sértettel élt közös háztartásban tokodaltárói ingatlanukban. A sértett miután nyugállományba vonult, italozó életmódot folytatott, a vádlott léha életet élt, heti rendszerességgel bántotta, verte a sértettet. A vádlott július 8. napjára szabadnapot kért a főnökétől. A reggeli ébredés után az édesanyjával kávéztak, dohányoztak, majd a sértett elment

10 10 / 29 boltba, hogy kenyeret és bort vásároljon. Hazatérése után takarított, közben italt fogyasztott, amely miatt tántorgott a lakásban. A vádlott ráparancsolt a sértettre, hogy feküdjön le, azonban a sértett nem tett eleget a felszólításnak, ezért a vádlott odament hozzá, és az ágyhoz kísérte, rálökte az ágyra, de a sértett felállt, ekkor a vádlott a nyakánál fogva az ágyra taszította, esés közben beütötte a csípőjét, az ágyra zuhant. Nem sokkal később a sértett felkelt, és kiment a kertbe, amelyet a vádlott észlelt, és feldühödve utána ment, az ellenkező sértettet testszerte ütlegelte. A sértett a bántalmazás és a súlyos ittassága következtében eszméletlen, menekülésre képtelen állapotba került, a vádlott ezt kihasználva a sértettet az udvar hátsó részében található, a konyhai mosogatólé elvezetésére szolgáló 60 cm mélyen a földbe ásott kútgyűrűhöz vitte, ahol a sértettet magzati pózban belefektette úgy, hogy a légzőnyílásai víz alá kerüljenek. Magára hagyta a még életben lévő sértettet, és visszament a házba, számolva azzal, hogy édesanyja belefullad a szennyvízbe. A szennyezett víz bejutott a sértett légutjaiba és gyomrába, ettől fulladásos tüdő alakult ki nála. A vádlott a sértett vízbe fojtása után annak legjobb barátnőjéhez ment, és úgy tett mintha keresné édesanyját, amit a nevezett meglehetősen furcsállt. A vádlott felszólításra nem, csak rendőri intézkedés hatására távozott. A sértett barátnője többször kereste a sértettet telefonon. A vádlott másnap közölte a szomszédasszonnyal, hogy az édesanyja egész éjjel nem volt otthon, majd 8 óra után bejelentette a rendőrségen, hogy édesanyját az emésztőgödörben holtan találta. A vádlott az ölési cselekményt megelőzően, június 11-én bántalmazta a sértettet, mert nem adott neki pénzt. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat emberölés bűntette és testi sértés bűntette miatt halmazati büntetésül - 12 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést. Az ügyész indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg, és az élet elleni cselekményt védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének minősítse (Btk (2) bekezdés j) pont), a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapítsa meg, és bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést pontosítsa. Dr. Ferenczy Tamás 0630/ ferenczyt@gyoritb.birosag.hu Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem P. L. Több emberen elkövetett emberölés bűntette Vadkan presszós gyilkosság Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (1978) győri családi háza földszintjén lévő Vadkan presszót üzemeltette április 21-ről 22-re virradó éjszaka szóváltásba keveredett M. Á-mal, ennek során közös ismerősüket, N. M. sértettet is szidalmazta. A vádlott hajnali 5 körül elküldte M. Á-t és társaságát a presszóból. Április 22-én 9 óra körül N. M. sértettnek elmesélték az előző esti presszóbeli történéseket. N. M. sértett ezt hallva felhívta a vádlottat, hogy számon kérje rajta az előző este mondottakat. A vádlott a presszóhoz hívta a sértettet, aki Ú. G. sértettel együtt jelent meg a presszónál. A vádlott az engedéllyel tartott csőre töltött vadászpuskájával ment ki a ház elé. A vádlott és N. M. sértett között 1 percig tartó indulatos szóváltás alakult ki, amelynek végén a vádlott N. M. sértett felé fordította a fegyvert. N. M. sértett megtorpant és közölte, még visszajön. A vádlott odafutott a gépkocsihoz és belerúgott annak hátsó lökhárítójába. N. M. sértett visszafordult, megnézte a rúgás nyomát, és Szétbaszom a fejedet te geci! kijelentéssel a vádlott felé indult. A vádlott hátrálni kezdett és kiabálta: Állj meg baszd meg, állj meg!. N. M. nem tett eleget a felszólításnak, a vádlott felé haladt ökölbe szorított kezekkel. Amikor a távolság 3 méterre csökkent köztük, a vádlott figyelmeztetés nélkül mellkason lőtte a sértettet, aki azonnal összeesett. Ú. G. a történteket látva beugrott a kocsiba és az anyósülésen át a vezetőülésre próbált átülni, azonban a vádlott a jobb első ajtó

11 11 / 29 felhúzott üvegén keresztül Ú. G. sértettet a hátán meglőtte. A vádlott a helyszínen lévő személyt kérte meg, hogy hívja a rendőrséget, majd maga is bejelentést tett. A sértettek életét a kiérkező mentők nem tudták megmenteni, mindketten a helyszínen elhaláloztak. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban 30 év elteltével feltételes szabadságra bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a büntetés súlyosítása, ténylegesen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélés, a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés mellőzése érdekében, míg a vádlott felmentésért, védője részben felmentésért, részben enyhítésért jelentett be fellebbezést. Dr. Ferenczy Tamás 0630/ ferenczyt@gyoritb.birosag.hu PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem Fk. H.T. És 4 társa emberölés bűntette október óra 30 Dr.Makai Lajos tanácsa másodfokú nyilvános ülés határozathozatal várható Az első fokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék a következő tényállást állapította meg. Az öt vádlott november 3-án a kora délutáni óráktól italozott. Amikor elfogyott az ital, közülük az I.r. és a III.r. vádlott a helyi italboltba ment. Az italboltban tartózkodott a sértett is, aki évek óta haragos viszonyban állt a vádlottakkal. Amikor a vádlottak elhagyták az italboltot, magukkal vitték a sértett bolt előtt hagyott kerékpárját. A sértett este 9 óra körül szintén távozni készült az italboltból, amikor észrevette, hogy kerékpárja eltűnt és feltételezte, hogy azt a vádlottak vitték magukkal. Elhatározta, hogy felkeresi őket és házukhoz érve az udvaron meg is látta kerékpárját, majd annak elvitelét számon kérte az V.r. vádlottól. Kiabálva szidalmazták egymást, majd dulakodni kezdtek. A vitára a többi vádlott is kiszaladt a házból és bántalmazni kezdték a sértettet, aki menekülni próbált. A vádlottak azonban követték őt, a földre került sértettet az I.r., a II.r., a III.r. és a IV.r. vádlottak tovább ütötték és rúgták, az V.r. vádlott pedig hangosan kiabálva biztatta őket a további bántalmazásra. A bántalmazás kezdeti helyszínétől mintegy 100 métert tettek meg úgy, hogy a sértett többször talpra állt menekülni próbált, ami a vádlottak jelentős számbeli és fizikai erőfölénye miatt nem sikerült. A bántalmazással végül először a II.r. Vádlott hagyott fel, majd társait is a verés abbahagyására kérte. A sértett a bántalmazás következtében a helyszínen meghalt. A Zalaegerszegi Törvényszék az I.r., a II.r., a III.r. és a IV.r. vádlottat bűnösnek találta társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében, ezért az I.r. vádlottat 12 év fiatalkorúak börtönére és 10 év közügyektől eltiltásra, a II.r. vádlottat 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra, a III.r. Vádlottat, mint többszörös visszaesőt 18 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra, míg a IV.r. vádlottat 14 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az V.r. vádlottat a bíróság bűnsegédként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében találta bűnösnek, ezért őt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az I.r. vádlott és védője enyhítésért, a II.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a III.r. vádlott enyhítésért, védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a IV.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan

12 12 / 29 enyhítésért, az V.r. vádlott elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 0630/ sajto-pit@t- .hu DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. fszt.10. Kb. 11/2012. Vádlottak: Dr. N. K. + 6 fő Jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények Tanács: dr. Vatai István 1. tárgyalás - A bíró döntése értelmében a tárgyalásról kép- és hangfelvétel nem készíthető. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az ügy elsőrendű vádlottja, Dr. N. Kálmán 2007 és 2010 között a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kancellárja, a hetedrendű vádlott, dr. Sz. János 2010-ig az intézmény rektora volt. A vádhatóság szerint az I.r. vádlott szervezeti egységét illetően önálló pénzgazdálkodási jogkörrel rendelkezett nyarán a rájuk eső büdzsét a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséből 25 millió forinttal megemelték. Az elsőrendű vádlott ebből kívánt eltulajdonítani 8 millió forintot áll a vádiratban. Ennek érdekében Dr. N. Kálmán közbeszerzési eljárást indított, A szervezetei kultúra legfontosabb jellemzői a magyar Honvédség egyes szervezeteinél, változásának tendenciája, összhangja a szervezeti célokat szolgáló strukturális folyamatokkal címmel egy szociológiai vizsgálat elkészítésére. A fiktív közbeszerzési eljárás lefolytatásával alárendeltjét bízta meg, aki az elsőrendű vádlott által megjelölt három cég nevében elkészítette a pályázatokat, és a megnevzett céget hozta ki nyertesként. A pályázat nyertese egyébként szociológiai kutató tevékenységet nem végzett, sem a tulajdonosok, sem az alkalmazottak ilyen jellegű végzettséggel nem rendelkeztek. Miután az eljárásban téves összeghatár szerepelt, a közbeszerzést meg kellett ismételni, az újrázás szintén az elsőrendű vádlott utasításai szerint zajlott le. A nyertes céggel kutatási szerződést kötött a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem es évkeltezéssel, hónap és nap megjelölése nélkül. A szociológiai vizsgálat elkészítésének határideje február vége lett. Az ügyészség szerint a cég vezetője a szerződés aláírásakor tudta, hogy a szerződési kötelezettségeket nem kell teljesítenie, mindössze a pénz visszajuttatásában kell szerepet vállalnia. A szociológiai vizsgálatot végül munkaidőben a Stratégiai Védelmi és Kutató Intézet munkatársa készítette el. A szerződés szerinti teljesítést március elején Dr. N. Kálmán leigazolta, a 8 millió forintot pár napra rá az intézmény átutalta. A pénz visszajuttatása érdekében egy vállalkozásipénzügyi láncolat indult el, több szerződéskötés és utalás után vették ki a pénzt a bankból. A közreműködő cégek képviselői szintén a vádlottak padjára kerültek. A vádirat egy másik bűncselekményt is taglal, amelyben a ZNME volt rektora érintett. A vádpont egy lőtér bérleti jogviszonyát érintően állapított meg törvénysértést ben ugyanis a bérleti jogviszony megújításakor nem a szerződésben, hanem annak mellékletében kívánták rögzíteni a bérleti díjat, ez azonban végül elmaradt. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint ezzel a volt rektor megszegte vagyonkezelői kötelezettségét, és bő két év alatt havi Ft bérleti díjjal számolva több mint 6 millió forint vagyoni hátrányt okozott az egyetemnek. Ezért dr. Sz. Jánost az ügyészség jelentős értékre elkövetett hanyag kezelés vétségével vádolja. Tatár Timea, Debreceni Törvényszék, 36/ Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/ sajto@debrecenit.birosag.hu,

13 13 / 29 Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. I/100. B. 513/2012 Vádlott: Zs. F. T. Társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult tagja által elkövetett vesztegetés bűntette Tanács: Csizmadiáné dr. Pethő Tímea Ügyészi, védői kérdések, tanúk kihallgatása. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint Zs. F. a bűncselekmény elkövetésekor és jelenleg is a Tiszántúli Természetvédők Társulatának elnöke. A környezetvédelmi tevékenységeket végző nonprofit szervezet bevételei főként pályázatokból, támogatási szerződésekből, időnként szaktanácsadásból származtak. A német autógyártó leányvállalata 2010 nyarán kötött megállapodást a kormánnyal, miszerint Győr környékén földterületeket vásárolnak és egy napi 500 személygépkocsi gyártására alkalmas gyárat létesítenek. A beruházás Natura 2000 besorolású természetvédelmi területet érintett, ezért a cégnek be kellett szereznie egy ún. egységes környezethasználati engedélyt. A cég emellett azt is vállalta, hogy 650 millió forint kompenzációt fizet a Magyar Államnak. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség első fokon 2011 februárjában megadta az engedélyt. A vádlott két közmeghallgatáson már hangsúlyozta aggályait a beruházással kapcsolatban és az engedély megadása után az általa elnökölt nonprofit szervezet fellebbezést jelentett be az elsőfokú határozattal szemben. Ezt követően vette fel a vádlottal a kapcsolatot a beruházó egy ügyvéd közreműködésével, március végén egy személyes megbeszélésre is sor került, ahol a beruházó képviselői a fellebbezés okát firtatták. Az ügyészség azt állapította meg, hogy már ezen a találkozón szóba került egy milliós támogatás, amelynek fejében a TTT visszavonná a fellebbezését áprilisában a másodfokú hatóság, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elutasította a TTT fellebbezését. A felek két héttel később ismét tárgyalóasztalhoz ültek, hogy folytassák a támogatási szerződéssel kapcsolatos megbeszélésüket. A találkozó másnapján a TTT felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokú határozattal szemben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz. A beruházó képviselői és a vádlott között újabb találkozóra került sor. Zs. F. a vádirat szerint egy 400 milliós projektre hivatkozva ekkor azt mondta, a projekt értékének fele összegéért, kb. 200 millió forint ellenében megegyezés születhet a felek között. Több egyeztetés és több verzió után május végén végül alá is írták a támogatási szerződést, amelyben a cég 200 millió forintos támogatást vállalt, 5 évre lebontva. Az első 72 millió forintos részletet a beruházónak 3 napon belül kellett volna megfizetnie. Az aláírást követően Zs. F. a TTT tagjainak értesítése nélkül áll a vádiratban visszavonta a felülvizsgálati kérelmet és kérte az eljárás megszüntetését. A bíróság két napra rá ennek eleget tett, a döntés július elején pedig jogerőre is emelkedett. Az ügyészség szerint a felülvizsgálati kérelem visszavonásának feltétele a jogtalan előny megfizetése volt. A beruházó egyébként nem kezdte el a támogatási szerződésben vállaltak teljesítését, nem fizette ki az első 72 millió forintos részletet sem, hanem feljelentést tett. Tatár Timea, Debreceni Törvényszék, 36/ Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/ sajto@debrecenit.birosag.hu, FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, fsz P.26118/2009 kártérítés :00 A kk. sértett manduláját augusztus 28-án vették ki a SOTE II.sz. Gyermekklinikáján. A műtét után a pulmonológia osztály VIP szobájában helyezték el. Az operáció után a kisfiú elaludt, majd az egyik családtagja vette észre, hogy nem lélegzik, ezért riasztotta az ápolókat és az orvosokat. A kisfiút újraélesztették, azonban kómába esett február 26-án halt meg, addig nem tért magához.

14 14 / 29 A BRFK közigazgatási eljárás keretében vizsgálta a kisfiú halálát. Az ennek során beszerzett orvosszakértői vélemény megállapította, hogy a gyermek halála a műtét utáni légzés-és keringés leállás következtében kialakult súlyos oxigénhiányos állapot miatt kialakult agykárosodás és annak következményei miatt következett be. A szakértő megállapította, hogy a kezelőorvos és az ápolók által a gyermek műtét utáni ellátásában bekövetkezett súlyos hibák következtében alakult ki a légzésleállás és az oxigénhiány miatti agykárosodás, mely végül a gyermek halálához vezetett. A kereset szerint a gyermeket a műtét után nem az erre rendszeresített intenzív őrzőben helyezték el, hanem a Pulmonológiai Osztály VIP kórtermében, s a szakma szabályaival ellentétesen hason fekvő helyzetben, s mivel nyugtalan volt, nyugtatót adtak be neki, s a szakértői vélemény szerint annak az adagnak a kétszeresét, amely a nyugtató hatásnak megfelelt, ezért az általános érzéstelenítésből még teljesen fel nem ébredt gyermeknél a mély alvás állapotát elmélyítette. A gyermeket a kóma bekövetkezte után 6 hónapig az intenzív osztályon ápolták, s ez idő alatt mindennap mellette volt az egész család. Ez nemcsak útiköltségben jelentett jelentős kiadást, de ez idő alatt munkát sem tudtak végezni. Az ügyben az októberi tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, I P.24692/2011 Személyiségi jog :00 A felperes személyhez fűződő jogának megsértése miatt keresetet nyújtott be az alperesek ellen. A felperes keresetében előadta, hogy az alperesek évek óta lejárató kampányt folytatnak ellene, mely azon a két valótlan alap-tényállításon alapul, hogy a töméses hízlalás illetve a tolltépés állatkínzás. A két valótlan alap-tényállítás mellett, illetve ezekből következően az alperesek a 2007 óta tartó lejárató kampányukban számtalan valótlan tényt állítottak, illetve híreszteltek a felperesre vonatkozóan. Az alperesek évek óta tartó kampánya a felperesnek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolta, a felperes piacokat és üzletfeleket veszített. A felperes évi éves beszámolója szerint az értékesítés árbevétele 4 milliárd Ft-tal esett vissza. A felperes kéri a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy az alperesek megsértették a személyhez fűződő jogát, ezért kötelezze az alpereseket a jogsértő magatartás abbahagyására és tiltsa el őket a további jogsértéstől, kötelezze I. r. és II. r. alpereseket, hogy írásbeli nyilatkozatukkal adjanak elégtételt, valamint kötelezze az alpereseket egyetemlegesen, hogy általános kártérítés címén fizessenek meg, jogfenntartással, 100,- Ft-ot. Mivel ez az összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság szabjon ki az alperesekre közérdekű célra fordítható bírságot. Az ügyben az októberi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, fsz P.27336/2010 kártérítés :00 A felperesek az iszapkatasztrófa kapcsán indítottak kártérítési pert az alperes ellen. A keresetlevél szerint október 4-én az alperes által használt ajkai zagytározó gátja átszakadt minek következtében Kolontár nagy részét elöntötte a lúgos kémhatású vörösiszap. A felperesek szülei a

15 15 / 29 katasztrófa következtében október 4-én életüket vesztették. A felperesek testvérek és az elhunyt szülők törvényes örökösei. A néhai szülők otthonát a vörösiszap-áradat beborította. A tulajdonukban volt forint értékű fő- és melléképület lakhatatlanná vált, majd le is bontották. Az ingatlanban a szülőknek mintegy forintnyi ingósága is volt. A felperesek az ingatlanban és az ingóságokban keletkezett kár miatt forint vagyoni, a szülők halála miatti stressz és lelki megrázkódtatás kompenzálására pedig fejenként 5-5 millió forint, és a katasztrófa okozta stressz miatt további 1-1 millió forint nemvagyoni kár megtérítésére tartanak igényt. Az októberi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, fsz P.20799/2011 kártérítés :30 A felperesek az iszapkatasztrófa kapcsán indítottak kártérítési pert az alperes ellen. Az I. és II. r. felperesek négy gyermekükkel Kolontáron laktak. A vörösiszap áradat elöntötte otthonukat és 14 hónapos gyermekük meghalt, miután elmerült a vörösiszapban. Másik gyermekük szemsérülést és súlyos nyelőcső károsodást szenvedett. Az I. és II. r felperesek és gyermekük, a III. r. felperes égési sérüléseik miatt kórházba kerültek. A katasztrófa idején a IV. és V. r. felperesek nem tartózkodtak otthon. A felperesek annak megállapítására kérik a bíróságot, hogy a vörösiszap katasztrófa által az alperes megsértette a felperesek személyhez fűződő jogait, továbbá, kötelezze az alperest, hogy fizessen meg nemvagyoni kártérítés címén I. r. felperesnek 14,5 millió forintot, II. r. felperesnek 16,5 millió forintot, III. r. felperesnek 5,5 millió forintot, míg a IV. és V. r. felpereseknek pedig 3,5-3,5 millió forintot. Az októberi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, 34.P.20808/2011 kártérítés :30 A felperesek az iszapkatasztrófa kapcsán indítottak kártérítési pert az alperes ellen. A keresetlevél szerint a felperesek házának értéke a katasztrófa következtében 50%-kal csökkent. El szeretnének költözni, mivel aggódnak az egészségük miatt, azonban a házat nem tudják eladni. A felperesek kérik a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy a vörösiszap katasztrófa által az alperes megsértette a felperesek személyhez fűződő jogait és kötelezze az alperest, hogy fizessen meg a részükre kártérítés címén Ft-ot. Az októberi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu

16 16 / 29 Fővárosi Törvényszék, fsz P.20800/2011 kártérítés :30 A felperesek az iszapkatasztrófa kapcsán indítottak kártérítési pert az alperes ellen. A keresetlevél szerint a felperesek házának értéke a katasztrófa következtében 50%-kal csökkent. Szeretnének elköltözni, mivel aggódnak az egészségük miatt, azonban a házat nem tudják eladni. A felperesek annak megállapítását kérik a bíróságtól, hogy a vörösiszap katasztrófa által az alperes megsértette a felperesek személyhez fűződő jogait, továbbá kötelezze az alperest, hogy fizessen részükre kártérítés címén forintot és nemvagyoni kártérítés címén 8 millió forintot. Az októberi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, II., Fő u , I. 42.Kb.393/2013 előljárói intézkedés elmulasztásának bűntette :00 A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére

17 17 / 29 álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház szeptember 18-i ostromakor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére két kivétellel elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az Ignácz és Árvai - jelentések, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád

18 18 / 29 dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban szeptember között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu

19 19 / 29 NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Törvényszék (Nyíregyháza, Bocskai u.2.) H.I-né zsarolás bűntette és más bűncselekmény óra I.emelet 31. A Nyíregyházi Járásbíróság a február 14. napján meghozott nem jogerős ítéletében H. I-né I. rendű vádlottat, mint felbujtót, 3 rendbeli zsarolás büntettében, melyből 2 rb. folytatólagosan elkövetett, 2 rendeli zsarolás bűntettének kísérletében és 2 rendbeli rongálás vétségében mondta ki bűnösnek és ezért őt - halmazati büntetésül - 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, B. L. II. rendű vádlottat 3 rendbeli zsarolás büntettében, melyből 2 rb. folytatólagosan elkövetett, 2 rendeli zsarolás bűntettének kísérletében és 2 rendbeli rongálás vétségében mondta ki bűnösnek és ezért őt a - halmazati büntetésül - 4 év 8 hónap börtönre és 4 év közügyekre eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint H. I-né I. rendű vádlott és a sértett dr. B. E. B. településen ugyanolyan üzleti tevékenységet folytattak és emiatt ellentét alakult ki közöttük. Az I. rendű vádlott férje először a sértettet arra kérte, hogy zárja be az üzletét, majd különböző hatóságoknál, szerveknél feljelentette a sértettet az üzleti tevékenysége miatt. Amikor szembesültek azzal, hogy ezek a cselekmények eredménytelenül zárultak az I. r. vádlott megkérte a testvérét a II. r. B. L-t, hogy a sértettel szemben alkalmazzon fenyegetést annak érdekében, hogy a városban üzleti tevékenységet ne folytasson, illetve azt szüntesse be. A II. rendű vádlott a sértettet és az alkalmazottját telefonos üzenetben, míg az üzletnek helyet biztosító épület tulajdonosát telefonon több alkalommal megfenyegette, majd a fenyegetése nyomatékosítása végett többször tüzet gyújtott a sértett üzleténél. Ezt követően a II. rendű vádlott a sértett D. településen lévő optika üzlethelyiségének ajtaját felgyújtotta és az üzlet alkalmazottját a sértettnek címzett fenyegetéssel telefonon felhívta. Később a II. rendű vádlott megfenyegette a sértett munkatársát és az újabb üzlethelyiségének helyt adó tulajdonost és annak édesanyját. Ezért a tulajdonos a bérleti szerződést felmondta. A fenyegetések miatti állandó üzlethelyiség költöztetés okán forgalma visszaesett, majd érdemi tevékenységet nem tudott folytatni. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész, a vádlottak és a védők jelentettek be fellebbezést. A vádlottak és a védők a bűncselekmények eltérő minősítését és enyhébb büntetés kiszabását indítványozták. A főügyészség visszavonva az ügyészi - hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabására irányuló fellebbezést, enyhébb büntetés kiszabását indítványozta. Az ügyben másodfokon a Nyíregyházi Törvényszék október 22. napján tart nyilvános ülést, amelyen az eljárás befejezése várható. Dr. Nyakó Zsuzsanna Sajtószóvivő 06-30/ sajto@nyiregyhazit.birosag.hu SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 235. számú tárgyaló B. T. R. Hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette október 22., óra

20 20 / 29 Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint B.T.R. ellen azért folyik büntetőeljárás, mert megalapozott gyanú áll fenn arra, hogy október 11. napján 12 óra 45 perc körüli időben az általa vezetett Hummer típusú terepjáróval a 43-as számú főúton Nagylak irányából Makó irányába közlekedve az őt rendőri intézkedés alá vonni szándékozó és ezért megkülönböztető jelzést használó, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó motorkerékpáros rendőrjárőr felszólítása ellenére nem volt hajlandó megállni. A rendőri intézkedés hatására az Apátfalva belterületén a 42 km szelvénynél található útkereszteződésben megálló gyanúsítottat az eljáró rendőrjárőr ellenőrzés alá kívánta venni. Ennek során az intézkedő rendőr törzszászlós szolgálati motorkerékpárjával a gyanúsított gépjárműve előtt állt meg. A gyanúsított ekkor egy hirtelen gázadással gépjárművével elütötte az előtte álló rendőrmotort és a mögötte intézkedő rendőrt. Ekkor a gyanúsítottal szemben rendőri fegyverhasználatra került sor, melynek következtében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A gyanúsított cselekménye következtében a rendőr törzszászlós olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítás közben elhunyt. A fenti cselekmény alkalmas hivatalos személy ellen elkövetett emberölés bűntettének megállapítására. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló K. B. Gy. különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmény október 22. 9:00 Vádlott, mint eladó ingatlan adás-vételi szerződéseket kötött vevővel. Vevő engedményezőként faktoring szerződést kötött vádlottal. Magánfél a faktoring szerződést eredetben bemutatta az adás-vételi szerződést ellenjegyző ügyvédnek, amelynek alapján egy nyilatkozatot, majd egy megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet készített és átadta azt a magánfél részére. Vádlott felkereste az ügyvédet és azt a valótlan tájékoztatást adta részére, hogy a faktoring szerződést nem ő írta alá, azon nem az ő aláírása szerepel, ezért szeretne elállni az általa eladóként megkötött ingatlan adás-vételi szerződéstől és kéri az eredeti állapot helyreállítását. A benyújtott nyilatkozat alapján az összesen ,-forint értékű ingatlanok tulajdonjoga a földhivatali bejegyzési kérelmének helyt adó döntése esetén annak ellenére került volna vissza vádlotthoz, hogy az ingatlanok vételára vevő részéről megfizetésre került és az ingatlanok tulajdonjogának átszállása a földhivatali nyilvántartásnak megfelelően már korábban megtörtént. Bizonyítás. Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő mnekocki@tatabanyait.birosag.hu sajto@tatabanyait.birosag.hu