5. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Átírás

1 5. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK (hétfő) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla B. A. + 2 fő Csalás bűntette :00 Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 júniusában B. A. I.r. vádlottat bűnsegédként folytatólagosan elkövetett csalás, bűnsegédként elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége, hamis tanúzásra felhívás vétsége és felbujtóként elkövetett hamis tanúzás vétsége miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és forint pénzbüntetésre ítélte. M. I. II.r. vádlottat jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra, valamint forint pénzbüntetésre ítélte. M. J. III.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, közokirat-hamisítás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év 8 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és forint pénzbüntetésre ítélte. A törvényszék kötelezte I. és II.r. vádlottat, hogy a NAV magánfélnek csaknem forint kártérítést fizessen meg. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak a jogszabály nyújtotta lehetőség felhasználásával elhatározták, hogy megváltozott munkaképességű dolgozók látszólagos foglalkoztatásával állami támogatást igényelnek jogosulatlanul, amelynek megszerzése után a megkötött munkaszerződésben szereplő munkabér nettó összegének töredékét fizetik ki, ugyanakkor a papíron kifizetett munkabér teljes összege alapján igénylik az állami támogatást. A vádlottaknak egy Debrecenben, majd Kislétán, később Mikepércsen bejegyzett Bt-je és egy Budapesten bejegyzett Kft-je volt, amelyek alkalmazták a 106 megváltozott munkaképességű embert 2002 és 2003 között. Ebben az időszakban a törvényes minimálbér bruttó forint volt és dolgozónként forintot lehetett igényelni az államtól erre a célra. A munkavállalók bár a bérszámfejtő papíron igazolták a nekik járó nettó Ft átvételét, valójában csupán forintot kaptak. A vádlottak a valótlan tartalmú bérszámfejtő lapok alapján készítették el az adóbevallásokat is. A Bt. Az államtól az igénylések alapján több mint 21 millió, a Kft pedig 62 millió forintot kapott. Ezekből az összegekből azonban csak 2 millió illetve 11 millió forintot fizettek ki a munkabérekre ben a Bt. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központhoz nyújtott be pályázatot a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő, munkahelyteremtő beruházás támogatásáért. A valótlan adatokat tartalmazó pályázat sikeres volt és a rehabilitációs alapból 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a betéti társaság. A cég valójában nem alkalmazta a pályázatban vállalt 15 személyt, a dolgozók csak papíron igazolták a nekik járó minimálbér átvételét, valójában illetve forintot kaptak. Egy APEH ellenőrzés során pedig I.r. vádlott arra kérte a dolgozókat, hogy esetleges kihallgatásukkor mondják azt, hogy a szerződésben járó munkabért hiánytalanul megkapták. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/

2 Debreceni Ítélőtábla R. J. r.tzls. + 3 fő Hivatali visszaélés bűntette :00 Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 szeptemberében R. J. I.r. vádlottat hivatali visszaélés bűntette és hamis tanúzás vétsége miatt forint pénzbüntetésre ítélte. K. D. II.r. vádlottat hamis vád vétsége miatt forint pénzbüntetésre ítélte. J. T. III. és N. J. IV.r. vádlottat hamis tanúzás vétsége miatt forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 októberében II.r. vádlott, volt r.őrm. Nyírmártonfalván a saját gépkocsijával az út mentén lévő villanyoszlopnak ütközött és azt kidöntötte. II.r. vádlott telefonon értesítette a történtekről kollégáját, a szolgálatban lévő I.r. vádlottat, aki hivatali kötelességét megszegve nem jelezte az eseményt az áramszolgáltató felé, nem ment ki a helyszínre, hogy meggyőződjön arról, hogy nem kell-e a helyszínt biztosítania. Mindezt annak érdekében tette, hogy ne induljon szabálysértési eljárás II.r. vádlott ellen. Az esetről két helyi lakos értesítette a rendőrséget. Az akkor szolgálatban lévő körzeti megbízott és r.őrm. intézkedett a balesettel kapcsolatban. A helyszíni szemle során II.r. vádlott azt állította, hogy a baleset időpontjában édesapja vezette az autót. A szabálysértési eljárás során I.r. vádlott a baleset körülményére vonatkozóan valótlan tartalmú vallomást tett, amikor azt állította, hogy tudomása szerint II.r. vádlott édesapja vezette a gépkocsit. III. és IV.r. vádlottak szintén valótlanul állították, hogy II.r. vádlott a baleset idején velük volt, illetve a II.r. vádlott édesapja vezette az autót. A Hajdúböszörményi Járásbíróság 2013 októberében a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés miatt forint pénzbírságot szabott ki II.r. vádlottra és 1 hónapra eltiltotta a járművezetéstől. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla L.-B. G. + 1 fő Rablás bűntette :00 Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 júliusában L.-B. G. I.r. vádlottat és L. I. T. II.r. vádlottat rablás bűntette, testi sértés bűntette és magánlaksértés vétsége miatt mondta ki bűnösnek. Ezért a bíróság I.r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt 9 év fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra, míg II.r. vádlottat 7 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az I.r. vádlott büntetése 4/5 részének kitöltése, II.r. vádlott pedig 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlottak felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott 2012 szeptemberében Hajdúhadházon egy baráti társaságban italozott. Amikor elfogyott az innivaló, a vádlottak elindultak utánpótlásért. L. B. sértett házához érve, annak ajtaját berúgták és a már ágyban fekvő sértettet egy akácfa léccel bántalmazták. Közben II.r. vádlott a szobát is átkutatta, megtalálta a férfi forintját. Ezután távoztak a helyszínről. Majd kb negyed óra elteltével visszatértek és testszerte ismét bántalmazták a sértettet, majd elmentek a lakásból. A sértett 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 2

3 0630/ DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. I/100. Vádlott: B. 70/2014 K. László Zsolt Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés védőbeszéd, ÍTÉLETHIRDETÉS A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség vádirata szerint K. László Zsolt és B.M. több éven át éltek együtt, kapcsolatuk azonban a vádlott játékszenvedélye miatt megromlott, végül a nő el is költözött közös otthonukból. A férfi nem tudott belenyugodni a szakításba, ezért arra kérte a nőt, hogy vasárnaponként hadd látogassa meg. B.M. megengedte neki. Időközben a sértettnek egy új párkapcsolata kezdett kialakulni a munkahelyén, egy kollégájával, amiről a vádlott is tudomást szerzett szeptember 30-án, vasárnap a vádlott éppen a nőnél volt látogatóban, amikor új udvarlója közvetlen hangvételű sms-t küldött neki, a nő azonnal, hasonlóan válaszolt az üzenetre. Az üzenetváltásnak a vádlott is szemtanúja volt, rosszul esett neki a dolog, szemrehányást is tett miatta, összeszólalkozott a nővel, majd elment. Másnap a vádlott a történtek miatt újra felkereste volt élettársát, aki a munkából hazaérkezve beengedte magához a férfit. A vádlott a lakásban rátámadt a sértettre, kézzel és egy ismeretlen eszközzel többször, nagy erővel megütötte. Ezután egy kést vett magához, többször megsebesítette, megszúrta és elvágta a nyakát írja a vádhatóság. Hogy másra terelje a gyanút, kinyitogatta a lakásban a szekrények ajtaját, mintha kutatott volna ott valaki, a magatehetetlen, erősen verző sértettet pedig behúzta a szobába. Ezt követően próbált összetakarítani, majd kulcsra zárva maga mögött az ajtót, távozott a lakásból. A sértett testén az orvos szakértők csaknem 20 sérülést találtak, eltört a koponyacsontja, a kés átvágta a nyaki főverőerőeret, a nyaki fővisszért és részben az áldozat nyelőcsövét is áll a vádiratban. Sérülései olyan súlyosak voltak, hogy életét a gyors orvosi segítség sem menthette volna meg. Az ügyészség szerint a vádlott emberi mivoltából kivetkőzve, kirívó brutalitással hajtotta végre a gyilkosságot. Tatár Timea, Debreceni Törvényszék 36/ Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/ sajto@debrecenit.birosag.hu, FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II B.2309/2013 Emberölés ; :00 A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. 3

4 A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek. Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá. Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni. Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gy-t a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A nyarán a vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére, ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették. Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével, személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , ,

5 PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Fax.: Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz.ii. tárgyalóterem Sch. M. testi sértés bűntette és más bűncselekmény A vád szerint a vádlott október 30-án otthonában, édesanyjával összeveszett, ennek következtében megfélemlítés céljával éjjel, a konyhában, egy macsétát tett az anyja nyaka elé. Amikor az anyja nem adott fogfájására fájdalomcsillapítót, egy zacskóba hígítót öntött, s mikor édesanyja ezt megpróbálta megakadályozni, a kezéből a zacskót kivenni, annak tartalmát az anyjára öntötte, majd egy öngyújtót csattogtatott előtte, azt a látszatot keltve, hogy az bármikor begyulladhat és felgyújthatja. A vádlottat ugyanezen a napon testvére kérdőre vonta az édesanyjával történtek miatt, és felszólította, hogy hagyja békén a szüleiket, eközben a vádlott testvérét bántalmazta, macsétával fenyegette, és eltörte a bal keze kézközépcsontjának fejét. A bíróság megkezdi a tárgyalást. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő sebestyena@pecsit.birosag.hu SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 11. számú tárgyalóterem N. E. P. vádlott és társa Csődbűntett január óra A vádirati tényállás lényege szerint N. E. P. I.r. vádlott november 24. napjától szeptember 25. napjáig, a társaság végelszámolásának kezdetéig ügyvezetője volt a sertéstenyésztéssel foglalkozó B. Kft.-nek. L. Á. II.r. vádlott január 24. napjától ügyvezetői tevékenységet látott el a B. Kft. részévételével működő B.-P. Kft.- ben, majd június 1. napjától az ügyvezetői feladatokat N. E. P. I.r. vádlott vette át azzal, hogy a termeléssel kapcsolatos operatív munkát L. Á. II.r. vádlott látta el. A fenti két kft. a gazdálkodását összehangolta, az üzleti tárgyalások során egyes esetekben mindkét vádlott jelen volt, illetve N. E. P. I.r. vádlott alkalmanként L. Á. II.r. vádlott helyett és nevében eljárt a cégek képviseletében. Mindkét vádlottnak rálátása volt a kft.-k működésére és gazdasági helyzetére. A B. Kft. megalakulásától kezdve folyamatosan veszteséges gazdálkodást folytatott, amely az első gazdasági évet követően már azt eredményezte, hogy a megrendelt takarmányok ellenértékét kifizetni nem tudta. A társaság fizetésképtelensége legkésőbb december 31-én bekövetkezett. A veszteséges gazdálkodás oka az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen megkezdett, majd továbbfolytatott üzlet volt, ugyanis a társaság által előállított, illetve felnevelt és értékesített sertések előállítási szűkített önköltsége nagyobb volt, mint a szerződéseiben rögzített eladási áruk. 5

6 A Csongrád Megyei Bíróság február 5. napján elrendelte a B. Kft. felszámolását. A felszámolási eljárás során összesen ,- forint hitelezői igényt vett nyilvántartásba a felszámoló, amely csupán kis részben került kielégítésre. N. E. P. I.r. vádlott az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdett, és a fenti módon a hitelezői igények kielégítését részben meghiúsította. A B.-P. Kft. nevében L. Á. II.r. vádlott május 02-án svájci frank összegű hitelt vett fel a sertések tenyésztéséhez szükséges ingatlan, eszköz és állatállomány megvásárlása céljából a CIB Bank Zrt.-től, valamint egy svájci frank összegű kölcsönszerződést is kötött. Ezt meghaladóan kizárólag a kft ,- forint összegű törzstőkéje állt rendelkezésre. A társaság és évben veszteséges gazdálkodást folytatott, melynek legfőbb oka az volt, hogy az általa felhízlalt sertéseket alacsonyabb áron értékesítette, mint amennyi a sertések előállítási költsége volt. A kft. realizált árbevétele nem fedezte a hízlaláshoz szükséges, illetve felmerült költségeket sem, így nem volt fedezet a működéshez szükséges költségekre. L. Á. II.r. vádlott tudomással bírt a veszteséges gazdálkodásról, ugyanis a felvett hitel kapcsán rendszeresen adatszolgáltatási kötelezettség terhelte a bank felé. N. E. P. I.r. vádlott ügyvezetősége idején a B.-P. Kft. továbbfolytatta a veszteséges, ésszerűtlen gazdálkodást. Jóllehet a B.-P. Kft. fizetésképtelensége december 31-én bekövetkezett, tartozásai folyamatosan növekedtek. A fizetésképtelen helyzet bekövetkezte után megkötött szállítói szerződések kiegyenlítésére nem volt reális esély, hiszen a társaság kötelezettségei, így a felmerülő költségek folyamatosan meghaladták eszközvagyonát. A megrendelt takarmányszállítmányok ellenértékét a B.-P. Kft. több esetben nem tudta kiegyenlíteni. A működés fenntartásához szükséges forrást a társaság csak a szállítói számlák ki nem egyenlítésével tudta biztosítani, amely fokozatosan növelte a hitelezői követelések nagyságát. A vádirat szerint megállapítható, hogy a veszteséges gazdálkodás oka az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon megkezdett és továbbfolytatott azon üzleti tevékenység volt, hogy a társaság a hízlalt sertések értékesítésére kötött szerződésben rögzített árnál nagyobb összegben tudta csak felhízlalni a sertéseket. Árbevételei nem biztosították sem a tevékenység finanszírozását, sem pedig a hitel és kamatainak visszafizetését. A Csongrád Megyei Bíróság március 11. napján elrendelte B.-P. Kft. felszámolását. A felszámolási eljárásban mindösszesen forint hitelezői igényt vett nyilvántartásba a felszámoló. L. Á. II.r. vádlott az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdett, majd azt N. E. P. I.r. vádlott továbbfolytatta, és ezáltal a fent írt módon, az ismertetett hitelezői igények kielégítését meghiúsították. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu 6

7 SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék I. emelet 53. sz. tárgyalóterem Dr. K.K.E. és 85 társa különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények január 26. és A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség által benyújtott vádirat szerint dr. K. K. E. I. rendű vádlott a vád tárgyává tett cselekményekkel érintett január 17. napjától július 12. napjáig terjedő időszakban a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház ortopéd szakorvosa volt. Az I. rendű vádlott a dr. V. K. E. nevet használta orvosi tevékenysége során. Az I. rendű vádlottnak az ortopéd szakorvosként nyújtott egészségügyi ellátásokon túl egészségügyi igazgatási feladatkörébe tartozott a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 21.) Kormány rendelet 10. (1) bekezdésében és II. számú mellékletben meghatározott I. fokú szakvélemény eseti kérelmek alapján történő elkészítése évtől kezdődően a magánszemélyek és vállalkozók igen széles körében Jász- Nagykun-Szolnok Megyére, Pest Megyére, Heves Megyére, Borsod-Abaúj Zemplén Megyére kiterjedően ismert volt az a körülmény, hogy dr. K. K. E. I. rendű vádlott, a kórház ortopéd szakorvosa hivatali kötelezettségét megszegve hét pontos papír néven elhíresült, az egészségkárosodás súlyos fokát és végleges voltát a valósággal ellentétesen tartalmazó I. fokú ortopéd szakorvosi véleményeket állít ki. A vádirat szerint dr. K. K. E. I. rendű vádlott az említett időszakban hivatali kötelezettségét megszegve, 1433 esetben állított ki az egészségkárosodás súlyos fokát és végleges voltát a valósággal ellentétesen tartalmazó I. fokú ortopéd szakorvosi véleményt a vádiratban felsorolt személyek vonatkozásában és külön megjelölt időpontokban a vádiratban II-XLII. tényállásokban részletezettek szerint. Az ügyészség az I. rendű vádlottat ezért többek között 1433 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja, továbbá 7 rendbeli az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés bűntettével, továbbá bűnsegédi minőségben elkövetett különböző mértékű és minősítésű költségvetési csalás bűntettével, összesen 40 rendbeli esetben. A II-LXXXVI. rendű vádlottakat az ügyészség különböző módon és minőségben elkövetett, az egyes vádlottak esetében eltérő számú tényállás alapján, részben különböző minősítésű költségvetési csalás, részben közokirat-hamisítás bűntettével vádolja. A II-LXXXVI. rendű vádlottak cselekményei az I. rendű vádlott által kiadott orvosi igazolások megszerzésével kapcsolatosak részben, a másik részben pedig a kiadott igazolások felhasználásával elkövetett bűncselekményekkel, amelyek az említett valamelyik bűncselekményhez tartoznak és amelyek többsége a költségvetés számára vagyoni hátrányt eredményeztek különböző mértékben. Az elkövetések egyik jellemző módja az volt, hogy az ún. hétpontos papírt, az orvosi igazolást, a minősítést a munkáltatók, illetve a vádlottak, mint munkavállalók állami támogatások igénybevételéhez használták fel, ismerve az igazolás vádirat szerinti jellegét. 7

8 A munkáltatók, a vádlottak ennek alapján jogtalanul kaptak költségvetési támogatást a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható támogatásra rendelkezésre álló állami pénzösszegekből, a közlekedési támogatáshoz nyújtható alapokból, pénztári igazolvánnyal kapcsolatban, akadálymentesítésre rendelkezésre álló alapokból. A január hó 26. és 29. napján tartandó folytatólagos tárgyalásokon tanúk kihallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás. Dr. Sándor Géza 06-30/ sandorg@szolnokit.birosag.hu Gyöngyné Dr. Kovács Gabriella 06-56/ as mellék gyongyneg@szolnokit.birosag.hu 8

9 (kedd) KÚRIA 9

10 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem H. V. I. r. Lopás bűntette Az elsőfokú bíróság az I. r. terheltet - jogerősen - bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében. Az I. r. és II. r. terhelt egy üzemben dolgoztak. A II. r. terhelt munkája végzése közben processzorokkal dolgozott, az I. r- terhelt nem. Az I. r. terhelt az üzem területén összesen 28 darab, összesen forint értékű processzort készített elő azért, hogy azokat az üzem területéről, jogtalan haszonszerzés végett kihozza. Ebből 23 darabot ki vitt az üzem területéről, 5 darabot pedig asztal fiókjában rejtett el a későbbi kivitel szándékával. A processzorok 2 ismeretlen személy részére lett értékesítve. A jogerős határozat ellen a főügyészség nyújtott be felülvizsgálatot az I. r. terhelt terhére. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem M. Cs. V. r. Lopás bűntette és más bűncselekmények Az elsőfokú bíróság az V. r. terheltet - jogerősen - bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás vétségében, 2 rb. társtettesként elkövetett lopás vétségében, társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében, 2 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntettének kísérletében, társtettesként elkövetett lopás bűntettének. Az V. r. terhelt társaival összesen 7 alkalommal ingatlanokból különböző értéktárgyakat, a jogtalan haszonszerzés végett eltulajdonított. A jogerős határozat ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálatot az V. r. terhelt terhére. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem V. J.né Lopás vétsége Az elsőfokú bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében, mint különös és többszörös visszaesőt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az egyéb rendelkezések mellett, a vádlott különös és többszörös visszaesői minőségének megállapítását mellőzte. A terhelt egy bevásárló központ egyik boltjában, ismeretlenül maradt társaival bement, majd szatyrába rejtett több tárgyat, összesen forint értékben, amely megtérült, mivel gyanús viselkedés miatt az üzletből való kimenetelben megakadályozták. A jogerős határozat ellen a főügyészség nyújtott be felülvizsgálatot a terhelt terhére. 10

11 Dr. Kónya István 06-1/ DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla K. S. + 2 fő Sikkasztás bűntette :00 A megismételt ejárásban első fokon eljárt Egri Törvényszék 2014 márciusában K. S. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt, mint különös visszaesőt 3 év börtönbüntetésre és 3 és közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. V. S. II.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és 32 rb. magánokirat-hamisítás vétsége miatt 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. M. S. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, 32 rb. bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, mint visszaesőt 6 hónapi börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság kötelezte I.r. vádlottat, hogy fizessen meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak 13 millió forintot és ennek 2007 januárja óta esedékes késedelmi kamatát. A bíróság kötelezte I. és II. r. vádlottat, hogy az MVH-nak fizessenek meg 39 millió forintot és ennek 2007 februárja óta esedékes késedelmi kamatát. A bíróság kötelezte II.r. vádlottat, hogy az MVH-nak fizessen meg 120 millió forintot és ennek 2007 decembere óta esedékes késedelmi kamatát. A bíróság kötelezte továbbá I. és II.r. vádlottat, hogy a Magyar Államnak fizessenek meg másfél millió forint eljárási illetéket. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője enyhítésért, II.r. vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért, III.r. vádlott és védője enyhítésért, pénzbüntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott jó üzleti lehetőséget látott az intervenciós gabona tárolásában, ezért 2005 augusztusától vezető tisztségviselője lett egy először Vámospércsre, majd később Újlétára bejegyzett kft-nek. A társaságnak 2007 januárjától II.r. vádlott lett az egyetlen tagja és ügyvezetője. Az MVH 2005 júliusában és szeptemberében raktározási szerződést kötött a céggel. Ennek alapján, Vámospércsen és Bélapátfalván összesen több mint tonna intervenciós kukoricát tároltak be. Ezt követően 2006-ban többször ellenőrizték a raktárakat és megállapították, hogy a kft nem tett eleget a szerződésben vállaltaknak. / a raktár beázott, nem különítették el megfelelően a kukoricát, így annak minősége károsodott, a készlet hiányos volt/ Az MVH 2006 novemberében felbontotta a raktározási szerződéseket és a betárolt kukorica után több mint 300 millió forint megfizetésére szólította fel a kft-t. Az MVH az érintett időszakban több csaknem 58 millió forint, tárolási díjat fizetett ki a társaságnak. A szerződések felbontása miatt I.r. vádlott elhatározta, hogy a megmaradt, takarmányozás céljára alkalmas árukészletet értékesíteni fogja. Annak érdekében, hogy a más büntetőügyben eljárás alatt álló I.r. vádlott fogvatartásba kerülése esetén a még megmaradt kukoricát II.r. vádlott el tudja adni, a kft-nek 2007 januárjától II.r. vádlott lett az egyetlen tagja és ügyvezetője. Felkutatták a vevőket, megszervezték a fuvarokat, felügyelték az áru szállítását és rendelkeztek a kifizetett vételár felett. Az értékesítések során hamis számlákat is felhasználtak. Ezek egy részét III.r. vádlott állította ki saját cége nevében, esetenként 5000 forintért. A vádlottak összesen 4.546,9 tonna mennyiséget értékesítettek, illetve egyes tételeket szolgáltatás ellenértékeként adtak át. A megmaradt több mint

12 Debreceni Ítélőtábla tonna kukorica további sorsa nem ismert. Az intervenciós készlet jogtalan eltulajdonításával I.r. vádlott több mint 51 millió forint, II.r. vádlott 163 millió forint értékű árura követte el a sikkasztást áprilisában II.r. vádlott színlelt szerződéssel eladta a kft-t III.r. vádlottnak, azért, hogy mentesítse magát és I.r. vádlottat az árukészlet hiánya miatti felelősség alól. Az okozott kár nem térült meg. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ S. Zné + 2 fő Vesztegetés bűntette :00 Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 márciusában S. Zné I.r. vádlottat többrendbeli társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és többrendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 7 év börtönbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra, 7 év államigazgatási feladat ellátásával, hatósági jogkör gyakorlásával járó köztisztviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlott leghamarabb a büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a vádlottal szemben Ft vagyonelkobzást rendelt el. K. L. Zs. II.r. vádlottat többrendbeli társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és többrendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 6 év 8 hónap börtönbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra, 7 év államigazgatási feladat ellátásával, hatósági jogkör gyakorlásával járó köztisztviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlott leghamarabb a büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság II.r. vádlottal szemben Ft vagyonelkobzást rendelt el. F. A. J. III.r. vádlottat 2 rb. társtettesként elkövetett vesztegetés bűntette miatt végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett 2 év börtönbüntetésre, 2 év államigazgatási feladat ellátásával, hatósági jogkör gyakorlásával járó köztisztviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és forint pénzbüntetésre ítélte. Hné B. M. M. IV. r. vádlottat 2 rb társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt forint pénzbüntetésre ítélte. T. Z. Iné V. r. vádlottat 2 rb társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen I. és II.r. vádlott felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. III.r. vádlott felmentésért jelentett be fellebbezést. Az ítélet IV. és V. r. vádlottak esetében első fokon jogerőre emelkedett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak valamennyien Felsőzsolca Város Önkormányzatának tisztviselői voltak. I.r. vádlott a város jegyzője, II.r. vádlott a város aljegyzője, III.r. vádlott a város polgármestere, IV.r. vádlott a Hatósági Osztály, V. r. vádlott az Építésügyi Osztály előadója volt, így valamennyien hivatalos személynek minősültek és 2010 között I., II. és III. r. vádlott különböző pénzösszegeket kért és kapott vállalkozóktól, telephely engedélyeztetése, működési, építési engedély utólagos kiadása, hivatali ügyek soron kívüli intézése, önkormányzattól kapott vállalkozói megbízás elnyerése érdekében. IV. és V. r. vádlott I.r. vádlott utasítására készítette el az ügyekhez szükséges fiktív iratokat. Bizonyítás felvétele. 12

13 Fórizs Ildikó 0630/ PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem S.J.J. befolyással üzérkedés bűntette január óra Dr.Makai Lajos tanácsa nyilvános ülés határozathozatal várható Az első fokon eljárt Szekszárdi Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A II.r. és a III.r. vádlottak élettársakként éltek együtt szeptemberében a II.r. vádlott eladta lakóházát, ezt követően lakhatásukat egy tanya biztosította október 17-én a II.r. és a III.r. vádlott Szekszárdon egy segélyosztáson állt sorban, amikor a III.r. vádlott meglátta az általa korábbról ismert kisebbségi önkormányzati képviselő I.r. vádlottat. Beszélgetésbe elegyedtek, mely során a III.r. vádlott elmondta, hogy szeretnének a városban lakáshoz jutni és a bankban Ft áll rendelkezésükre. Az I.r. vádlott felajánlotta, hogy amennyiben Ft-t átadnak neki, akkor két héten belül szükséglakásba költözhetnek, utalt arra, hogy a kért pénz egy része az önkormányzatnál lévő ismerősei számára kell. A II.r. és a III.r. vádlott elfogadta az ajánlatot, együtt a bankba mentek, ahol a kért összeget átadták az I.r. vádlottnak. A III.r. vádlott kérésére kölcsönszerződést írtak annak érdekében, hogy ha az I.r. vádlott nem intézkedik az érdekükben megfelelően, akkor az átadott pénzt tartozásként követelhessék tőle. Az I.r. vádlott az ígért két hét alatt nem juttatta lakáshoz a II.r. és a III.r. vádlottat, akik több alkalommal felkeresték őt a pénz visszafizetése, illetve intézkedés érdekében. Az I.r. vádlott elzárkózott a pénz visszafizetésétől azzal, hogy nincs miből, azonban segítséget nyújtott a vádlottaknak szükséglakás iránti pályázatot benyújtani az önkormányzathoz. Az I.r. vádlott ténylegesen senkit nem próbált megvesztegetni, ugyanakkor az önkormányzat illetékes bizottságának ülésén megjelent és kérte a bizottság elnökét a pályázat támogatására. A bizottság a kérelemnek nem adott helyt, a vádlottak azonban jogszerűen egyébként sem kaphattak volna szükséglakást az önkormányzat erről szóló rendeletében foglalt kizáró ok fennállása miatt (már részesültek e juttatásban és 10 éven belül pénzbeni térítés ellenében lemondtak róla). Miután az I.r. vádlott a kapott pénzt részben sem fizette vissza, a II.r. vádlott a kölcsönszerződéssel megjelent a Szekszárdi Járásbíróság panasznapján, majd az ott kapott tanács alapján a rendőrkapitányságon feljelentést tett. A Szekszárdi Törvényszék az I.r. vádlottat bűnösnek találta befolyással üzérkedés bűntettében, ezért őt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A II.r. és a III.r. vádlottakat a bíróság társtettesként elkövetett befolyás vásárlásának bűntettében találta bűnösnek. A II.r. vádlottat emiatt és korábbi jogerős próbára bocsátást kimondó ítéletének eme rendelkezésének hatályon kívül helyezése folytán hatósági eljárás megzavarásának vétsége és testi sértés vétsége miatt 5 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A III.r. vádlottat pedig 150 óra közérdekű munkára ítélte. Az ítélet a II.r. és a III.r. vádlott vonatkozásában 13

14 Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem jogerőre emelkedett, míg az I.r. vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/ K.Z.M. emberölés bűntette január óra Dr.Makai Lajos tanácsa nyilvános ülés határozathozatal várható Az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott feleségével élt Kaposváron, kapcsolatukból két gyermek született. A második gyermeket születésekor (2013. június) mivel a szülők a gyermek érkezésére nem megfelelően készültek fel nevelőszülőknél helyezték el, október 11-én azonban hazavihették a gyermeket november 27-én este a vádlott felesége megfürdette a gyermeket, majd a szobában lévő rácsos ágyba tette le aludni. Ugyanebben a szobában feküdt le a vádlott is aludni. Kb. este 8-9 óra között a vádlott arra ébredt, hogy a kisgyermek sír. A vádlott ekkor ideges lett, a gyermek nyakát jobb kezével megragadva őt a gyermekágyból saját vállának magasságáig felemelte, nyakánál fogva a levegőben megrázta, majd amikor a gyermek elhallgatott őt az ágyba visszadobta úgy, hogy a fejére esett. Ezt követően a kislány fejét a vádlott egy kemény felszínű tárgyhoz nyomta, nyakánál leszorítva ütlegelte. Miután a sértett a bántalmazás következtében elhallgatott, a vádlott visszafeküdt aludni. Később a felesége keltette fel azzal, hogy a gyermek nem lélegzik, hívták a mentőket, akik azonban már nem tudták újraéleszteni a kislányt. A vádlottat a törvényszék bűnösnek találta tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében, ezért őt 15 év fegyházra ítélte, mellékbüntetésül 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/ sajto@pitb.birosag.hu DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Széchenyi u. 9. I/123 Vádlottak: B. 591/2013 I.r. id. B. Ferenc II.r. ifj. B. Ferenc Emberölés bűntette Mindkét napon: bizonyítási eljárás folytatása, tanúkihallgatások 14

15 A Debreceni Ítélőtáblánál a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség indítványozta a perújítást. A vádhatóság szerint új és perdöntő bizonyítékokat sikerült beszerezni a perújítási nyomozás során. A táblabíróság szeptemberben alaposnak találta az indítványt, így megismételt eljárásra kötelezte a törvényszéket. A Debreceni Ítélőtábla indoklásában kiemelte, a bíróságnak most azt kell megállapítania, hogy mennyire helyállóak a beszerzett új bizonyítékok és megdőlhet-e az a korábbi álláspont, miszerint nem bizonyítható, hogy id. és ifj. B. Ferenc követte el a bűncselekményt. Mint ismert, a bűncselekmény még 1999 márciusában történt Újszentmargitán. A sértettre álmából felriasztva támadtak rá és a vád szerint betonvassal - olyan brutálisan bántalmazták, hogy életét vesztette. Másnap egy arra járó vette észre az udvaron fekvő férfit, orvost azonban már hiába hívott hozzá. A férfi lakóházáról egy forint értékű tetőantenna tűnt el. A perújítási nyomozás során új tanúk és szakértők kerültek képbe, új tárgyi bizonyíték került elő, illetve titkos adatszerzés útján is jutott új információ a nyomozóhatóság birtokába. A Debreceni Törvényszéknek most ezeket az okirati szakértői és személyi bizonyítékokat kell górcső alá vennie. Az ügy kronológiája röviden: március 4. Emberölés Újszentmargitán április A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádiratot nyújtott be id. és ifj. B. Ferenc ellen társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt a Debreceni Törvényszékre. Az ügyben a III.r. vádlott id. B. Ferenc felesége, a IV.r. ifj. B. Ferenc élettársa, őket bűnpártolással vádolta meg az ügyészség március A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság kihirdeti elsőfokú ítéletét: I.r. id. B. Ferenc és II.r. ifj. B. Ferenc bűnös társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében; III.r. B. Ferencné és IV.r. Á. Erika bűnös emberöléssel kapcsolatban elkövetett bűnpártolás bűntettében. A büntetések: I.r. 15 év fegyház, II.r. 13 év fegyház, III.r. 10 hónap börtön 2 évre felfüggesztve, IV.r. 6 hónap börtön 2 évre felfüggesztve szeptember A Szegedi Ítélőtábla másodfokú végzése: hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot január Id. és ifj. B. Ferenc előzetes fogvatartásból házi őrizetbe kerül. A későbbi (2006) keresetlevél szerint Id. B. Ferenc 2127 napot, ifj. B. Ferenc 2138 napot töltött előzetesben július A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a megismételt elsőfokú eljárásban meghozta ítéletét, bizonyítottság hiányában felmentette id. és ifj. B. Ferencet a társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés, a III. és IV.r. vádlottat pedig a bűnpártolás vádja alól április A Debreceni Ítélőtábla másodfokú végzése: helybenhagyta a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság felmentő határozatát június Id. és ifj. B. Ferenc polgári pert indított a Magyar Állam ellen. Keresetlevelükben kártalanítás címén millió forintról nyilatkoztak. Az indokok többek között: az emberi méltóság és a jó hírnév sérelme, lelki megpróbáltatások, elmaradt jövedelem január/február A felek megegyeztek a kártalanításról, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság végzésben rögzítette a megállapodást, miszerint id. B. Ferenc 20 millió, ifj. B. Ferenc 25 millió forint kártalanítást kaphat március A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség perújítási nyomozást rendelt el az ügyben, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott le július 15

16 A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt nyújtott be a Debreceni Ítélőtáblára szeptember A Debreceni Ítélőtábla elrendelte a perújítást és a Debreceni Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására. Tatár Timea, Debreceni Törvényszék 36/ Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/ sajto@debrecenit.birosag.hu, Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. I/100. Vádlott: B. 513/2012 Zs. Ferenc Tibor Társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult tagja által elkövetett vesztegetés bűntette Bizonyítási eljárás szakértő, hangfelvételek. Iratismertetés. Ha sikerül befejezni a bizonyítási eljárást és nem érkezik új indítvány, akkor perbeszéd is lehet. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint Zs. Ferenc a bűncselekmény elkövetésekor és jelenleg is a Tiszántúli Természetvédők Társulatának elnöke. A környezetvédelmi tevékenységeket végző nonprofit szervezet bevételei főként pályázatokból, támogatási szerződésekből, időnként szaktanácsadásból származtak. A német autógyártó leányvállalata 2010 nyarán kötött megállapodást a kormánnyal, miszerint Győr környékén földterületeket vásárolnak és egy napi 500 személygépkocsi gyártására alkalmas gyárat létesítenek. A beruházás Natura 2000 besorolású természetvédelmi területet érintett, ezért a cégnek be kellett szereznie egy ún. egységes környezethasználati engedélyt. A cég emellett azt is vállalta, hogy 650 millió forint kompenzációt fizet a Magyar Államnak. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség első fokon 2011 februárjában megadta az engedélyt. A vádlott két közmeghallgatáson már hangsúlyozta aggályait a beruházással kapcsolatban és az engedély megadása után az általa elnökölt nonprofit szervezet fellebbezést jelentett be az elsőfokú határozattal szemben. Ezt követően vette fel a vádlottal a kapcsolatot a beruházó egy ügyvéd közreműködésével, március végén egy személyes megbeszélésre is sor került, ahol a beruházó képviselői a fellebbezés okát firtatták. Az ügyészség azt állapította meg, hogy már ezen a találkozón szóba került egy milliós támogatás, amelynek fejében a TTT visszavonná a fellebbezését áprilisában a másodfokú hatóság, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elutasította a TTT fellebbezését. A felek két héttel később ismét tárgyalóasztalhoz ültek, hogy folytassák a támogatási szerződéssel kapcsolatos megbeszélésüket. A találkozó másnapján a TTT felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokú határozattal szemben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz. A beruházó képviselői és a vádlott között újabb találkozóra került sor. Zs. Ferenc a vádirat szerint egy 400 milliós projektre hivatkozva ekkor azt mondta, a projekt értékének fele összegéért, kb. 200 millió forint ellenében megegyezés születhet a felek között. Több egyeztetés és több verzió után május végén végül alá is írták a támogatási szerződést, amelyben a cég 200 millió forintos támogatást vállalt, 5 évre lebontva. Az első 72 millió forintos részletet a beruházónak 3 napon belül kellett volna megfizetnie. Az aláírást követően Zs. Ferenc a TTT tagjainak értesítése nélkül áll a vádiratban visszavonta a felülvizsgálati kérelmet és kérte az eljárás megszüntetését. A bíróság két napra rá ennek eleget tett, a döntés július elején pedig jogerőre is emelkedett. Az ügyészség szerint a felülvizsgálati kérelem visszavonásának feltétele a jogtalan előny megfizetése volt. A beruházó egyébként nem kezdte el a támogatási szerződésben vállaltak teljesítését, nem fizette ki az első 72 millió forintos részletet sem, hanem feljelentést tett. 16

17 Tatár Timea, Debreceni Törvényszék 36/ Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/ FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II B.600/2011 emberölés bűntette :30 A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a vádlottat a Fővárosi Bíróság május 8-án kelt, január 25-én jogerős ítéletével felmentette az ellene előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól. Az ügyben általa előzetes letartóztatásban töltött időre tekintettel 2007 decemberében jogerősen befejeződött kártérítési per nyomán a vádlott Ft kártalanításban részesült a Magyar Államtól. A vádlott kokain Magyarországra történő behozatalával és továbbértékesítésével kezdett foglalkozni. Így került üzleti kapcsolatba a sértettekkel. Egy kábítószer-szállítmány behozatalával kapcsolatban a vádlott és az egyik sértett egy perui utazást szerveztek. A tervezett utazással kapcsolatos részletek egyeztetése miatt a sértettek felkeresték a vádlottat a házában. A vádlott még a találkozó előtt elhatározta, hogy a sértetteket megöli és az egyikük lakásán tartott pénzt és korábbi behozatalból származó kokaint megszerzi. Ennek megfelelően, amikor a sértettek megérkeztek a vádlott a házban tartózkodó élettársát elküldte sétálni. Ezt követően a vádlott a sértetteket fejbe lőtte. A holttesteket később feldarabolta és zsákba rejtette. A lövések hallatára a pincében szerelési munkát végző személy - a vádlott volt zárkatársa felment az emeletre, ahol meglátta a sértettek holttestét. A vádlott megfenyegette a személyt, hogy megöli, ha bárkinek beszél arról amit látott. Az egyik sértett lakásán található pénz és kokain megszerzése végül meghiúsult. A vádlott a holttesteket Balatonboglár és Balatonlelle között a nádasban rejtette el. Az ügyészség a vádlottat előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettével. Az ügyben a következő tárgyalásokon a perbeszédek megtartása várható. Fővárosi Törvényszék II. Fő u kb.393/2013 előljárói intézkedés elmulasztása ; :00 A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy 17

18 az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház szeptember 18-i ostromakor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. 18

19 Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére két kivétellel elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az Ignácz és Árvai - jelentések, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben 19

20 KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban szeptember között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt.22. D.F. csalás bűntette január A 48 éves kaposvári vádlott kortárs festőkkel korábban élt neves művészek alkotatásait készíttette el, melyeket eredetinek feltüntetve adott el a sértetteknek, ezzel összességében több tízmilliós kárt okozva. Folytatólagos tárgyalás. Dr. Vadócz Attila 06/ vadocza@kaposvarit.birosag.hu Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt.19. B.L. és társa kifosztás bűntette január