A 10. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Átírás

1 A 10. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK (HÉTFŐ) KÚRIA KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem K. Józsefné II. r. Hatóság félrevezetésének vétsége Az elsőfokú bíróság a II. r. terheltet felbujtóként elkövetett hatóság félrevezetésének vétségében, mint többszörös visszaesőt mondta ki jogerősen - bűnösnek. Az irányadó tényállás szerint a II. r. terhelt a televízióból szerzett tudomást arról, hogy a vagyon elleni bűncselekmények áldozatai segélyben részesülnek. Így nehéz anyagi helyzete miatt rábírta a vele együtt élő I. r. terheltet, hogy olyan valótlan tartalmú feljelentéssel éljen a rendőrségen, hogy a táskáját az irataival és készpénzzel együtt ellopták, mivel így segélyben fog részesülni, amit majd vele megoszthat. Az I. r. terhelt így cselekedett, mely valótlan tartalmú feljelentés alapján büntetőeljárás indult, ismeretlen tettessel szemben, lopás vétsége miatt. A jogerős döntés ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a II. r. terhelt terhére. Információ: Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem K. István Garázdaság vétsége Az elsőfokú bíróság a terheltet az ellene lopás vétsége, garázdaság vétsége és könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette és elrendelte a vádlott kényszergyógykezelését. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a cselekményeket a hatályos Btk. szerint minősítette, valamint mellőzte a vádlott kényszergyógykezelését elrendelő rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. 1

2 I. Az irányadó tényállás szerint a terhelt a sértett ingatlanához ment, ott a nyitott teraszra bement, az onnan a lakásra nyíló ablakot befeszítette, azon át behatolt a lakásba és onnan több ingóságot eltulajdonított. II. A terhelt egy nagy város egyik terén járkált, miközben hangosan kiabált. Észrevette a téren gyalogosan közlekedő sértettet, akihez minden előzmény nélkül odament és egy alkalommal a nyakán ököllel megütötte. A terhelt ezt követően folyamatosan trágár szavakat kiabált és fenyegetőzött, hogy megöllek benneteket, megdöglötök. A sértett értesítette a rendőröket, mire a vádlott ismételten ideges lett, majd belerúgott a sértett bal combjának felső részébe, majd nagy erővel megütötte a sértett állkapcsát. A sértett erélyesen távozásra szólította fel a terheltet, melynek következtében a terhelt letépte magáról a felsőruházatát és trágár szavak kiabálva elhagyta a helyszínt. A jogerős döntés ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére. Információ: Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem K. Józsefné II. r. Hatóság félrevezetésének vétsége Az elsőfokú bíróság a II. r. terheltet felbujtóként elkövetett hatóság félrevezetésének vétségében, mint többszörös visszaesőt mondta ki jogerősen - bűnösnek. Az irányadó tényállás szerint a II. r. terhelt a televízióból szerzett tudomást arról, hogy a vagyon elleni bűncselekmények áldozatai segélyben részesülnek. Így nehéz anyagi helyzete miatt rábírta a vele együtt élő I. r. terheltet, hogy olyan valótlan tartalmú feljelentéssel éljen a rendőrségen, hogy a táskáját az irataival és készpénzzel együtt ellopták, mivel így segélyben fog részesülni, amit majd vele megoszthat. Az I. r. terhelt így cselekedett, mely valótlan tartalmú feljelentés alapján büntetőeljárás indult, ismeretlen tettessel szemben, lopás vétsége miatt. A jogerős döntés ellen a Fejér Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a II. r. terhelt terhére. Információ: Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla J. J. + 4 fő Rablás bűntette :00 2

3 Információ: Debreceni Ítélőtábla Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 novemberében J. J. I.r. vádlottat felbujtóként elkövetett rablás bűntette miatt, mint különös visszaesőt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. F. M. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett rablás bűntette miatt 3 év 2 hónap börtönbüntetésre, Ft pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. R. J. III.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett rablás bűntette miatt 3 év 8 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. N. I. K. IV.r. vádlottat, bűnsegédként elkövetett rablás miatt 3 év 8 hónap börtönbüntetésre, Ft pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Sz. Gy. Á. V.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottak és védőik enyhítésért illetve felmentésért fellebbezetek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2007 februárjában az ügy egyik sértettjéhez a Berettyóújfaluban élő T. Gy-hez került tárolásra 23 karton, magyar adójeggyel ellátott cigaretta összesen Ft értékben. Mivel korábban I.r. vádlottat V.r. vádlottal együtt cigarettacsempészés közben tetten érték az Ártándi Határátkelőhelyen, I.r. vádlott a kára megtérülése érdekében elhatározta, hogy megszerzi a sértettnél tárolt cigarettát. Ennek magvalósításához segítséget kért a többi vádlottól, akiknek cserébe a megszerzett cigarettából részesedést ígért. Hajdúszoboszlón béreltek egy kisbuszt, majd elindultak még másik 2 autóval Berettyóújfaluba. V.r. vádlott magához vett egy fekete símaszkot és az eljárás során nem azonosított fegyvernek látszó tárgyat is. I. II. és III.r. vádlott a környéken figyeltek, nehogy a sértett időközben hazamenjen. V.r. vádlott és két ismeretlen társa a kora esti órákban az udvaron keresztül a ház bejárati ajtajához értek, amikor ott szembetalálkoztak a sértett élettársával. V.r. vádlott kezében a fegyvernek látszó tárggyal felszólította az asszonyt a cigaretta átadására. A házban tartózkodott a sértett 17 hónapos kislánya és 12 éves unokaöccse, aki mobiltelefonon próbál segítséget kérni, azonban V.r. vádlott kikapta kezéből a telefont és eldobta. Az elkövetők a ház oldalsó részében megtalálták a cigarettát, bepakolták a kisbuszba. Amikor a pakolás végére értek, érkezett haza T. Gy. sértett, akire V.r. vádlott ráfogta a fegyvernek látszó tárgyat, visszaültette a gépkocsijába. A sértett ennek eleget tett, így a vádlottaknak sikerült az eltulajdonított cigarettát megtartani. A bűncselekménnyel okozott kárból Ft lefoglalás útján, míg további Ft egy karton helyszínen való hátrahagyásával megtérült. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ M. J. Testi sértés bűntette :00 HATÁROZAT HIRDETÉS Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 októberében M. J. vádlottat testi sértés bűntette, testi sértés bűntettének kísérlete és rablás bűntettének kísérlete miatt, mint többszörös visszaesőt 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője részbeni felmentésért és enyhítésért fellebbezett. A 3

4 Információ: bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2013 decemberében Mátészalkán ismerőseinél alkoholt fogyasztott. A délutáni órákban elhatározta, hogy az egyedül élő, időskorú N. Jné sértettet kirabolja. Az asszony korábban a házánál zöldséget és néha más terméket árusított, tőle a vádlott is vásárolt. A vádlott az arcára csuklyát húzott, a ház udvarára érve az áramot lekapcsolta, majd elrejtőzött. Az asszonynál volt F. Gné sértett is. N. Józsefné kiment a villanyórához, amikor szembetalálkozott a vádlottal. Az asszony kérdőre vonta a férfit, majd be akart menni a házba, azonban a vádlott az ajtóban pofon vágta, a ház folyosóján alkalommal, ököllel arcon ütötte és közben pénzt követelt. Az asszony segítségül hívta testvérét, aki egy kalapáccsal a vádlott kezére sújtott. A vádlott elvette az idős F. Gné sértettől a kalapácsot és azzal nyakszirten ütötte. Bár a sértett feje erősen vérzett el tudott menekülni segítségért. Eközben a vádlott N. Jné sértettet a kalapáccsal többször megütötte, majd elmenekült. N. Jné sérülései 8 napon túl gyógyultak. A fejsérülései miatt közvetlen életveszélyes állapot alakult ki, melyet az időben végzett orvosi beavatkozás hárított el. F. Gné 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II., Fő u B.1284/2014 csalás I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, alá-fölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok 4

5 végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. 5

6 A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják, valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, 6

7 PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz.ii. tárgyalóterem K. J. és két társa különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntette és más bűncselekmények A vádirat szerint - röviden - K.J. I. r. vádlott ismeretlen személyektől lopásból származó, ép gépkocsikat vásárolt jóval a jármű piaci értéke alatt, azokat szétszerelte, majd alkatrészként értékesítette, megélhetését ily módon biztosította, tudva, hogy a járművek bűncselekmény elkövetéséből származnak. Tevékenységéhez raktárhelyiséget bérelt. Így az összesen 19 darab gépkocsi vonatkozásában a bűncselekményt forint értékre követte el, melyből a nyomozás során csupán forint térült meg. K.J. I. r. vádlott 2009 vagy évben K.Z. sértettől, évben Gy. T. sértettől sérült, de üzemképes gépkocsikat javítás érdekében vett át, azonban azokat alkatrészeikre szétbontotta, és így tovább értékesítette, azokkal sajátjaként rendelkezett. Az ügyészség folytatólagosan, üzletszerűen, különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntettével, nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével és más bűncselekmények elkövetésével vádolja az I.r. vádlottat. K. T. II.r. vádlott a ténylegesen általa használt, a Lombard Lízing Zrt. tulajdonában lévő, de az élettársa által üzemben tartott Skoda Fabia gépkocsi esedékes díjait fizetni nem tudta, ezért közvetítőn keresztül kapcsolatba lépett K.J. I.r. vádlottal annak érdekében, hogy a fizetési kötelezettségétől megszabaduljon. K.J. I.r. vádlott - az akkori piaci értékén forintot érő - járművet tőle forintért megvásárolta, annak indító kulcsait a II.r. vádlott neki átadta. K.J. I. r. vádlott a gépkocsit szétbontotta és annak alkatrészeit értékesítette. K.T. II.r. vádlottat az ügyészség sikkasztás bűntettével vádolja. H. G. III. r. vádlott segítséget nyújtott K. J. I.r. vádlottnak bűncselekmények elkövetéséhez, miután K.J. I.r. vádlott segítséget kért tőle két gépkocsi hatékonyabb, gyorsabb szétszereléséhez. A III.r. vádlott tudott arról, hogy a gépkocsik bűncselekményből származnak, őt az ügyészség bűnpártolás vétségével vádolja. Információ: A bíróság folytatja a bizonyítási eljárást. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő sebestyena@pecsit.birosag.hu 7

8 (KEDD) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla P. L. Emberölés bűntette :00 Információ: Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 októberében P. L. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete és zaklatás vétsége miatt 7 év fegyházbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 5 év járművezetéstől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést téves minősítés, illetve enyhítés érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint P. L: vádlott és H. T. G. sértett évek óta ismerték egymást Kazincbarcikán. A sértett külföldi munkavégzés lehetőségét ajánlotta fel a vádlottnak, aki érdeklődött a lehetőség iránt. Az ezzel kapcsolatos beszélgetések során ismerkedett meg a vádlott a sértett feleségével és annak testvérével, O. É-vel, több alkalommal együtt szórakoztak. O. É. ebben az időszakban kölcsönkért és kapott forintot testvérétől és a vádlottól forintot, amit határidőre nem fizetett vissza. A sértettet ez bosszantotta, mert a pénzét nem kapta vissza, ugyanakkor tudta, hogy O. É. szórakozni jár a vádlottal. P. L. vádlott 2013 májusában külföldre utazott dolgozni. A sértett ekkor úgy gondolta, hogy ha felfedi a vádlott és O. É. közötti viszonyt a vádlott felesége előtt, akkor hamarabb juthat a pénzéhez. A vádlott felesége kérdőre vonta férjét, aki mindent tagadott, majd hazajött külföldről, hogy tisztázza a helyzetet feleségével. Ez azonban nem vezetett eredményre. Ezen felindulva a sértetteteket kereste meg a helyzet rendezése érdekében. H. T. G. és élettársa lakása előtt trágár kijelentéseket kiabált, majd telefonon 39 alkalommal és személyesen többször kereste, megöléssel fenyegette rendszeresen háborgatta a sértetteket azért, hogy rábírja őket, hogy a felesége előtt vonják vissza hűtlenségével kapcsolatos állításaikat. A sértettek feljelentést tettek zaklatás vétsége miatt a vádlott ellen, aki a rendőrség épületéből távozó sértetteket néhány utcával távolabb személygépkocsijával elütötte. A vádlott ekkor megállt, kiszállt a gépkocsiból és késsel a kezében üldözni kezdte a földről felkelő és menekülő H. T. G. sértettet, majd utána dobta a kést. Amikor a helyszínen már hallani lehetett a kiérkező rendőrségi autó szirénáját, a vádlott felvette a kést és elhajtott a helyszínről a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság épületéhez, ahol őrizetbe vették. H. T. G. sértettnek 8 napon belül, élettársának viszont 8 napon túl gyógyuló sérülései keletkeztek az ütközés miatt. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla P. K. Testi sértés bűntette :00 8

9 Információ: Debreceni Ítélőtábla Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 októberében P. K. vádlottat testi sértés bűntette miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint P. K novemberében Fehérgyarmaton egy presszóból távozva a kerítés mellett beszélgető házaspár hölgy tagját véletlenül meglökte. A férj, P. L. sértett ezt szóvá tette. A két férfi szóváltásba keveredett, majd a sértett a már úttesten haladó vádlott után ment. Amikor utolérte, a vádlott szembe fordult a sértettel és ököllel megütötte a férfit. P. L. az ütéstől hanyatt esett, fejét az aszfaltozott úttestbe ütötte és azonnal elveszítette az eszméletét. A vádlott elmenekült a helyszínről. A sértett a gondos orvosi kezelés és kórházi ápolás ellenére 2013 márciusában elhunyt. Halálát koponyatörés és annak szövődményei okozták, amelyek ok-okozati összefüggésben álltak a vádlott által elkövetett bántalmazással. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ P. T. I. + 5 fő Hivatali visszaélés bűntette :00 Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 decemberében P. T. I. I.r. vádlottat hivatali visszaélés bűntette, befolyással üzérkedés bűntette miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. M. Zs. II.r. vádlottat felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés miatt 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. S. T. III.r. vádlottat felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés miatt forint pénzbüntetésre ítélte. R. Cs. IV.r. vádlottat vesztegetés bűntette miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre ítélte Dr. N. Sz. F. V.r. vádlottat felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés büntette miatt forint pénzbüntetésre ítélte. Sz. G. VI.r. vádlottat vesztegetés bűntette miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést I.r. és V.r. vádlottak terhére eltérő minősítésért és súlyosításért. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott 2003 júliusa és 2011 júliusa között a Debreceni Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán dolgozott rendőrfőtörzsőrmesterként. Szolgálatteljesítés során, szolgálati ügyben, kötelességének teljesítésével összefüggésben volt jogosult a rendelkezésére álló nyilvántartásokba betekinteni októberében II.r. vádlottól ismerőse kért és kapott kölcsön forintot. A férfi azonban időközben elköltözött és a kölcsönt huzamosabb ideig nem adta meg. II.r. vádlott 2010 novemberében megkérte barátját, I.r. vádlottat, hogy a nyilvántartásokból állapítsa meg az adósa személyes adatait, elérhetőségét. I.r. vádlott a kérésnek eleget tett és közölte II.r. vádlottal az adós személyes adatait, lakcímét. I.r. vádlott jogtalan előnyben részesítette II.r. vádlottat, aki ennek köszönhetően kapta vissza az általa kölcsönadott összeget év végén 2011 elején II.r. vádlott az egyik debreceni edzőterembe járt, ahol felfigyelt egy számára vonzó hölgyre, akinek azonban a nevét sem tudta. II.r. vádlott szeretett volna a hölggyel megismerkedni, 9

10 Információ: ezért arra kérte I.r. vádlottat, hogy állapítsa meg a hölgy autójának forgalmi rendszáma alapján a nő nevét és személyi adatait. I.r. vádlott ezt megtette. A rendőrségi rendszerből megszerezte a kért adatokat és közölte II.r. vádlottal, hogy a barátja megismerkedhessen a hölggyel decemberében S. T. III.r. vádlottól egy ismerőse forintot kért és kapott kölcsön. A férfi azonban egy hónap után sem fizette vissza a kölcsönt és se telefonon nem volt elérhető illetve bejelentett lakcímén sem tartózkodott. I.r. vádlott III.r. vádlott kérésére a központi nyilvántartásból lekérte az adós személyes adatait, nyilvántartott lakcímét és fényképét. R. Cs. IV.r. vádlott gépkocsijával 2010 áprilisában gyorshajtást követett el Debrecenben, ezért forint közigazgatási bírságot szabtak ki rá. Mivel IV. r. vádlott a bírságot nem fizette meg, az ügy a debreceni önkormányzat adóügyi osztályára került behajtásra. IV.r. vádlott forintot meg nem haladó összeget adott át I.r. vádlottnak, aki azt állította, hogy az ügyében eljáró hivatalos személyt megvesztegeti, hogy kedvezően bírálja el az ügyet februárjában IV.r. vádlott az autójára foglalási jegyzőkönyvet kapott a hatóságtól. Emiatt újra felvette a kapcsolatot I.r. vádlottal, aki újra megígérte, hogy segít elintézni az ügyet. Azonban I.r. vádlott sem ezt megelőzően, sem ezt követően nem vette fel a kapcsolatot a polgármesteri hivatal egyik dolgozójával sem februárjában Nagykálló belterületén Sz. T. ittas állapotban lesodródott autójával az útról és elütötte S. Jnét és S. A-t, akik a helyszínen életüket vesztették. A balesetet okozó férfi a helyszínről elmenekült. V. r. vádlott ügyvédi praxisából fakadóan elhatározta, hogy felkeresi a sértettek hozzátartozóit, hogy ügyvédi szolgálatait ajánlja, meghatalmazást kapjon a büntető ügyben a sértetti képviseletre. V.r. vádlott és I.r. vádlott évek óta barátok voltak. Ezért megkérte I.r. vádlottat, hogy a központi nyilvántartásból szerezze meg a sértettek személyes adatait. A sértettek örökösei 2011 februárjában meghatalmazták V.r. vádlottat képviseletük ellátására februárjában Sz. G. VI.r. vádlott személygépkocsijával Debrecen felől Polgár felé haladva az autópályán megengedett 130km/h legnagyobb sebesség helyett 206 km/h-s sebességgel közlekedett. Észlelte, hogy a rendőrök sebességmérést végeznek és gyanította, hogy gyorshajtását megállapították. Ezért megkereste I.r. vádlottat, hogy nézzen utána a dolognak és annak, hogy mit lehet tenni ebben az ügyben. I.r. vádlott egy kollégáját megtévesztve megtudakolta, hogy 175 km/h-s sebességtúllépésnél milyen összegű bírság várható. Majd felhívta VI. r. vádlottat, és forintban jelölte meg az összeget, de ha VI.r. vádlott azonnal visszamegy, akkor a fele összegben letudhatja a bírságot. Nem sokkal később azt mondta VI.r. vádlottnak, hogy a bírság elkerülése érdekében megvesztegeti a hivatalos személyt, akik mentesítik a VI.r. vádlottat a joghátrány alól forintot kért és kapott erre a célra. I.r. vádlott semmilyen módon nem vesztegetett meg senkit az ügyben márciusában a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte VI.r. vádlottat. A vádlottak az utolsó szó jogán szólnak. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla B. S. Sz. Testi sértés bűntette :30 10

11 Információ: Az első fokon eljárt Egri Törvényszék 2014 novemberében B. S. Sz. vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete, garázdaság bűntette miatt, mint különös visszaesőt 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetése 3/4 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott enyhítésért, védője felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2013 májusában a vádlott Kál településen ittas állapotban, minden előzmény nélkül egy durván élezett bozótvágó késsel hadonászva kergette a majálisról hazafelé tartó embereket, akikben a cselekmény riadalmat keltett. Az utcai zajra felfigyelt B. K. sértett és kiment az utcára. A vádlott a tömeg irányába haladó sértett felé szaladt, majd futás közben a kezében lévő bozótvágó késsel a sértett feje, nyaka felé sújtott. A sértett ösztönösen elhajolt, így sérülése nem keletkezett. A vádlott ezt követően tovább futott, majd az utca másik oldalán álló emberek közül kiszemelte K. M. R. sértettet, akinek azt kiabálta, most megöllek!. A férfi az ölében lévő kisgyermeket átadta a párjának és a vádlott elől futásnak eredt. A vádlott egy ideig üldözte, majd visszafordult és azt kiabálta Én vagyok a menő, mindenki fél tőlem!. A bozótvágó kés alkalmas volt arra, hogy akár halálos kivérzéssel járó sérülést okozzon. A vádlott tagadta bűnösségét. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II., Fő u kb.393/2013 előljárói intézkedés elmulasztása A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója 11

12 volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház szeptember 18-i ostromakor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére két kivétellel elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az Ignácz és Árvai - jelentések, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. 12

13 A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban szeptember között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen 13

14 módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. A következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék II B.794/2010 sikkasztás bűntette Az úgynevezett brókerügy azt követően került ismét a Fővárosi Bíróság elé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen indított büntetőügyben hatályon kívül helyezte az I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fővárosi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetőügy további hat vádlottja esetében az első fokú ítélet jogerőre emelkedett.) A december 1-jén kezdődött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság a augusztus 28-án kihirdetett első fokú ítéletében a következőképpen döntött: Az I. r. vádlottat különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtől, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint forint vagyonelkobzásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint forint, valamint a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztettfogházbüntetésre és a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. Az V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és forint vagyonelkobzásra ítélte. A VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. A VII. r. vádlottat különösen jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól. 14

15 A VIII. r. vádlottat orgazdaság bűntette miatt 1év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben előzetes mentesítésben részesítette. A IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint forint vagyonelkobzásra ítélte. A X. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen, elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól eltiltásra és forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és forint vagyonelkobzásra ítélte. A XII. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és forint vagyonelkobzásra ítélte. A XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és forint vagyonelkobzásra ítélte. A XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bűnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A XIX. r. vádlottat bűnpártolás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és forint vagyonelkobzásra ítélte. A XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIII. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az első fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzése indoklásakor előrebocsátotta, hogy a büntetőügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182 kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentős a további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértői vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsőfokon eljáró bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban nem sikerült maradéktalanul. A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú döntést részben megalapozatlanság, részben eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező határozatában kimondta, hogy a megismételt eljárás során elsőként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát, azaz, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetőjogi 15

16 KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK következmény fűzhető, s ez milyen minősítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minősítés esetleges megváltoztatása az I. r. vádlott esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel arra, hogy az eddigi szakértői bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád megváltozása alapvetően új helyzetet teremtene. A Fővárosi Ítélőtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád az I. r. vádlottal szemben változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellett- az eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható. A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az első fokon eljáró bíróságnak. Azt ugyanakkor előírta, hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi előírások megtartásával lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedő mérlegeléssel kell értékelni, majd annak mikéntjéről számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minősítésével összefüggésben az alapos, elemző vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során figyelemmel kell lenni a Be (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellően konkrét legyen. A Fővárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes az ügyet a Be a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen rendelkezése értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró. A Fővárosi Bíróság öttagú tanácsa a február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott tekintetében az előző bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik kerültek felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt. 25. Fk. B.J. testi sértés bűntette március Információ: A fiatalkorú vádlott családja és a sértett családja éve ót rossz viszonyban voltak július 21-én köztük összetűzés alakult ki, melynek során a vádlott a láthatóan terhes sértettet nagy erővel hasbarúgta. A sértettet azonnal kórházba szállították, azonban a magzat még méhében elhunyt, a sértett pedig életveszélyes állapotba került. Első tárgyalás. Marosiné Tumó Tünde sajtótitkár 06/ marosit@kaposvarit.birosag.hu 16

17 SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. A. vádlott és 45 társa Bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette, ún. Takszöv-ügy március 10. Az ügy lényege: Az ügyben a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több 10 ezer oldalas. A vádirat szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK 9.00 óra Szolnoki Törvényszék - I. emelet 53. tárgyalóterem SCH.A.E. életveszélyt okozó testi sértés bűntette március A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség SCH.A.E. vádlottal szemben életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat. A vádirati tényállás szerint SCH.A.E. vádlott július 7-Én 16 óra körüli időpontban Szolnokon, a MÁV strandon szóváltásba került az ittas állapotban lévő Cz.M-mel és O.J-val azért, mert Cz.M. majdnem rálépett a vádlott 8 éves gyermekére. A vitatkozás során a vádlott és Cz.M. kölcsönösen lökdösték, majd ütlegelték egymást, végül a vádlott Cz.M-et a járda melletti sövénykerítésbe lökte. Az erősen ittas állapotban lévő O.J. sértett a két férfi dulakodásába fizikailag nem avatkozott bele, amikor társa elesett, akkor a helyszínről elment. A vádlott a sértett után ment, aki ekkor már a trafóház előtt a járdán támolygott, kezében egy pohár sörrel. Amikor észlelte a szitkozódva, hátulról közeledő vádlottat, megpróbált visszafordulni, de eközben a vádlott két kézzel felső testén erőteljesen meglökte, melynek következtében a sértett elesett. Fejét olyan erővel ütötte a betonjárdába, hogy elvesztette eszméletét, az orrából és szájából vér kezdett folyni. A vádlott magatartásának következtében a sértett keményburok és lágyburok alatti vérzést, agyzúzódást, a jobb oldali falcsont halántékcsont törését szenvedte el. Sérülése közvetlen életveszélyes sérülésnek tekinthető, életmentő beavatkozásra nem került sor, hagyományos, konzervatív terápiával a koponya boltozat törése 6-8 hét alatt gyógyult, az agyzúzódás gyógytartama 1-1,5 évben határozható meg. A vádirat szerint a vádlott észlelte a sértett nagyfokú ittasságát, bizonytalan járását, ezért a tőle elvárható figyelem, körültekintés mellett számítania kellett arra, ha 17

18 erőteljesen meglöki a rendkívül ingatag egyensúlyi helyzetben lévő sértettet, eleshet és akár életveszélyes sérülést is szenvedhet. A március 10. napján tartandó folytatólagos tárgyaláson a bíróság a bizonyítási eljárást tanúk kihallgatásával folytatja. Információ: Dr. Sándor Géza Tel.: / sandorg@szolnokit.birosag.hu Dr. Papp Judit Tel.: 56/ , mellék soosrdr@szolnokit.birosag.hu ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Nagykanizsai Járásbíróság S. Z. Sikkasztás bűntette :30 Információ: A vádlott 2003 februárja óta volt egy nagykanizsai társasház közös képviselője. A vád szerint között több esetben is kifogásolható volt a társasház gazdálkodása. A ház nem rendelkezett például számviteli politikával, illetve pénzkezelési szabályzattal, költségvetés, leltár, pénzleltár sem mindig készült. A pénzeszközök könyvelése nem volt teljes körű: a pénztárba befolyt összegek nem, vagy nem szabályszerűen lettek befizetve a ház üzemeltetési bankszámlájára, illetve a bankból felvett összegek se mindig lettek bevételezve a pénztárba. A vád szerint években a vádlott a társasház számlájáról Ft összeggel a sajátjaként rendelkezett. Mint kiderült, a vádlott hamis bizonyítványokat mellékelt a jegyzőnél leadott társasház kezelői tevékenységet bejelentő formanyomtatvány mellé. Érték: Ft Dr. Beznicza Árpád 0630/ BezniczaA@zalaegerszegit.birosag.hu Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit 0630/ BartalneMJ@zalaegerszegit.birosag.hu 18

19 (SZERDA) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla L.-B. G. + 1 fő Rablás bűntette :00 Információ: Debreceni Ítélőtábla Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 júliusában L.-B. G. I.r. vádlottat és L. I. T. II.r. vádlottat rablás bűntette, testi sértés bűntette és magánlaksértés vétsége miatt mondta ki bűnösnek. Ezért a bíróság I.r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt 9 év fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra, míg II.r. vádlottat 7 év fegyházbüntetésre és7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az I.r. vádlott büntetése 4/5 részének kitöltése, II.r. vádlott pedig 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlottak felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott 2012 szeptemberében Hajdúhadházon egy baráti társaságban italozott. Amikor elfogyott az innivaló, a vádlottak elindultak utánpótlásért. L. B. sértett házához érve, annak ajtaját berúgták és a már ágyban fekvő sértettet egy akácfa léccel bántalmazták. Közben II.r. vádlott a szobát is átkutatta, megtalálta a férfi forintját. Ezután távoztak a helyszínről. Majd kb negyed óra elteltével visszatértek és testszerte ismét bántalmazták a sértettet, majd elmentek a lakásból. A sértett 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ K. B. Vesztegetés bűntette :00 A megismételt eljárásban első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 szeptemberében K. B. elítéltet az ellene 2 rb. vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a felmentés miatt, bűnössége megállapításáért. A vádlott védője bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében fellebbezett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2011 decemberében K. B. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében s ezért őt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A Debreceni Ítélőtábla másodfokon pontosította a a vádlott terhére megállapított bűncselekményt. Az elítélt védője 2013 márciusában perújítási indítványt terjesztett elő, mely alapján a Debreceni Ítélőtábla elrendelte a perújítást és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatására megküldte az alapügyben, első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszéknek. A vádirat szerint K. B., korábban rendőr főtörzsörmesterként a Kisvárdai Rendőrkapitányság állományában teljesített szolgálatot 2010 márciusában a 4. számú főúton. Döge község közelében közúti 19

20 Információ: Debreceni Ítélőtábla forgalomellenőrzést végzett, melynek során több ukrán rendszámú gépkocsit ellenőrzött. Arra hivatkozva, hogy a gépjárművek túlsúlyosak jogtalan anyagi előnyt kért, melynek az ukrán sofőrök eleget tettek. Az egyik ukrán sofőrtől 20 eurót, a másiktól 10 eurót vett át. A vádlott a megismételt eljárás keretében is tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ B. Cs. Hivatali vesztegetés bűntette :00 Információ: Debreceni Ítélőtábla Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 decemberében B. Cs. vádlottat hivatali vesztegetés bűntette miatt 312 óra közérdekű munka büntetésre ítélte, amelyet könnyű fizikai munkakörben köteles letölteni. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a büntetés súlyosítása, közérdekű munka helyett végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2013 januárjában személygépkocsival Debrecen irányából Hortobágy felé haladt úgy, hogy az autó nem volt kivilágítva nappali menetjelző lámpával, illetve tompított fényszóróval. Az úton szolgálatot ellátó Sz. Cs. törzszászlós és Z. L. polgárőr ezt észlelve a vádlottat megállították és igazoltatták. A vádlott az intézkedés során elismerte a közlekedési szabálysértés tényét és a kiszabott Ft összegű helyszíni bírságot elfogadta. Majd amikor a rendőr visszaült a szolgálati gépkocsiba, hogy a bírságról a nyomtatványt kitöltse, a vádlott a leeresztett ablakon keresztül egy Ft-os címletű bankjegyet nyújtott át Sz. Cs-nek, hogy társával osszák szét a pénzt és tekintsenek el a bírságolástól. Sz. Cs. közölte a vádlottal, hogy magatartásával bűncselekményt valósított meg, majd előállította a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányságra, ahol szabálysértési feljelentést tett. A vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ T. L. + 1 fő Emberölés bűntette :00 Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 decemberében T. L. I.r. vádlottat emberölés bűntette és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt, mint erőszakos többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. T. R. II.r. vádlottat emberölés bűntette és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt, mint erőszakos többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottak 20