ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Átírás

1 ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK HÉTFŐ PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem W.Gy. különösen nagy vagyoni hátányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más Dr.Krémer László tanácsa határozathirdetés!! december óra Az első fokon eljárt Pécsi Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (52 éves, büntetlen előéletű, budapesti férfi) egy Baranya megyei egyházi szervezet gazdasági vezetésére kapott megbízást a 90-es években. A vagyon kezeléséből fakadó kötelezettségeit megszegve az egyházi szervezet és a vádlott által közösen létrehozott gazdasági társaság üzleti ügyeit úgy intézte, hogy azzal munkáltatójának vagyoni hátrányt okozott. A hűtlen kezelést azzal követte el, hogy ingatlanok bérbeadása során a szerződésben megállapítottaknál lényegesen magasabb összeget fizetett ki az egyházi szervezet, 2001 és 2007 között összesen Ft-ot. Ezen túlmenően egy ingatlan bérbe vétele során bérleti díjat egyáltalán nem fizetett, ellenben a bérbeadóra hárította a gazdasági társaságot terhelő egyes költségeket. 10 év alatt összesen Ft vagyoni hátrányt okozott. A vádlott a kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelem pótlékára szolgáló támogatás felhasználása során az állam által ilyen célra szánt adó és járulékmentes összegből olyan személyek részére fizetett járandóságot, akik erre nem voltak jogosultak. Így évtől kezdődően az adóhatóságot megtévesztette a járulékok befizetésének elmulasztásával, 2010-ig 8 millió Ft-tal csökkentve az adóbevételt. A vádlott az egyházi szervezetnél a felügyelete alá tartozó gazdasági hivatal irányítása során nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el, így az egyházi szervezetnél a számviteli szabályokat nem tartották be és sem a pénztár kezelése, sem a könyvelés nem volt megfelelő. A valós pénztári egyenleg és hiány megállapítása is lehetetlenné vált. A fenti tényállás alapján a Pécsi Törvényszék a vádlottat 2 rb. költségvetési csalás bűntette, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés 1

2 bűntette és folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette miatt halmazati büntetésül 3 év 10 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére eltérő minősítés és a büntetés súlyosítása, a vádlott és védője a tényállás részbeni megalapozatlansága, szintén eltérő minősítés és enyhítés érdekében fellebbezett. Információ: Az ítélőtábla az ügyben december 12-én tartott nyilvános ülést, december 22-én határozathirdetésre kerül sor. Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/ sajto-pit@t- .hu 2

3 HÉTFŐ DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla V. L. + 1 fő Hivatali vesztegetés bűntette :00 Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 júliusában V. L. I.r. vádlottat 2 rb. vesztegetés bűntette és bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 3/4 részének kitöltése után helyezhető feltételes szabadságra. V. Zs. II.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett 10 hónap börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész I. és II.r. vádlottak terhére a büntetéseik súlyosítása érdekében, I.r. vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a több rendbeli engedély nélküli vezetés, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése és közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése miatt Derecske Város Jegyzője 2010 márciusában az I.r. vádlott vezetői engedélyét 6 hónapra visszavonta. A jogszabályok szerint a vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy utánképzésen vett részt. I.r. vádlott 2011 júliusában jelentkezett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség debreceni kirendeltségén utánképzésre. Az épületben O. L. I. vizsgabiztost kereste. Az udvaron egy Sándor nevű ismerősére hivatkozva kért segítséget O. L. I-tól, aki közölte, nem áll módjában segítséget nyújtani. I.r. vádlott 100 ezer Ft-ot ajánlott fel a segítségért. Miután O. L. I. elutasította, I.r. vádlott megfenyegette, hogy kirúgatja a munkahelyéről, ha nem segít neki. A vizsgabiztos ekkor is elhárította a vádlott ajánlatát. I.r. vádlott ezt követően elvégezte az utánképzés első részét képező írásbeli feladatokat. T. M. S. teremfelügyelő vizsgabiztos magához vette a vizsgázók jegyzőkönyveit, amikor I.r. vádlott 50 ezer Ft-ot ajánlott neki, ha segít, hogy eredményes legyen a tesztje. T. M. S. visszautasította az ajánlatot, amit az I.r. vádlott az épület udvarán megismételt. A két vizsgabiztos még aznap beszámolt a felettesének a történtekről. I.r. vádlott elhatározta, hogy a következő vizsgára 2011 augusztusában testvérét, II.r. vádlottat kéri meg, aki el is ment helyette a vizsgára. T. M. S-nak azonban feltűnt, hogy nem I.r. vádlott jelent meg, ezt jelezte is felettesének, értesítették a rendőrséget, akik igazoltatták II.r. vádlottat, aki testvére iratait mutatta be, majd hirtelen kifutott az épületből. A rendőrök a közeli buszmegállónál igazoltatták II.r. vádlottat és lefoglalták a testvére nevére szóló okmányokat. I.r. vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, míg II.r. vádlott azt beismerte. Első nyilvános ülés. 3

4 Információ: Fórizs Ildikó sajtószóvivő 0630/ Debreceni Ítélőtábla B. M. + 1 fő Csalás bűntette :00 Az első fokon eljárt Debreceni Városi Bíróság 2011 májusában B. M. I.r. és B. J. II.r. vádlottakat bűnösnek mondta ki 3 rb. csalás bűntettében és 3 rb. magánokirat-hamisítás vétségében, melyet II.r. vádlott felbujtóként követett el. Ezért I.r. vádlottat 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, II.r. vádlottat 2 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását mindkét vádlott esetében 5-5 év próbaidőre felfüggesztette. A másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 áprilisában a vádlottakat 2 rb. csalás bűntette vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette. A tényállás 3. pontjában írt cselekményt sikkasztás bűntettének minősítette. A vádlottak börtönbüntetése tartamát 8-8 hónapra, a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét 2-2-évre enyhítette. A felmentésre tekintettel az autófinanszírozási zrt. magánfél által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Az ítélet ellen I.r. vádlott védője a sikkasztás bűntette alól felmentés és a polgári jogi igény elutasítása, míg II.r. vádlott védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint II.r. vádlott 2005 augusztusában testvérét I.r. vádlottat azzal kereste fel, hogy a saját nevében, azonban az ő részére kölcsönszerződés, illetve lízingszerződés megkötésével autókat vásároljon. Ezért 2005 augusztusa és 2005 októbere között rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el a bűncselekményeket Debrecenben augusztusában egy telephelyen 2,5 millió Ft kölcsönszerződéssel vásárolt I.r. vádlott egy gépkocsit. Ehhez II.r. vádlott által adott hamis munkáltatói igazolást használt fel. A szerződés értelmében I.r. vádlottnak a kölcsönt 120 hónapon keresztül, havonta 126 ezer forintjával kellet volna megfizetnie, azonban a teljes összeget visszafizetni nem tudta. I.r. vádlott 2007 márciusáig törlesztette a kölcsönt, majd az autót továbbadta B. A-nak továbbértékesítésre. Így az autófinanszírozási lízing zrt-nek Ft megtérült az okozott Ft kárból. I.r. vádlott ugyancsak 2005 augusztusában egy másik telephelyen is megjelent és hitelszerződést kötött egy újabb autó vásárlásához Ft kölcsönösszegről. A hamis munkáltatói igazolást II.r. vádlottól kapta. Ezt az összeget I.r. vádlottnak 72 hónapon keresztül havonta Ft törlesztőrészlettel kellett volna visszafizetnie, amit meg is tett 2008 márciusáig, majd ezt az autót is továbbadta Sz. L-nak. Az autófinanszírozási zrt-nek okozott kárból Ft megtérült, illetve a gépjárművet visszakapta. I.r. vádlott 2005 októberében egy újabb autókereskedő telephelyen lízingszerződést kötött egy

5 Információ: Ft értékű személygépkocsira. A hamis munkáltatói igazolással kötött szerzőséd szerint I.r. vádlottnak Ft lízingdíjat kellet volna megfizetni, melyből Ft-ot induló díjként ki is fizetett. A fennmaradó összeget 60 hónapon keresztül kellett volna havonta Ft-os részletekben visszafizetnie. A lízingdíj fizetése 2006 augusztusáig meg is történt, majd ezt követően II.r. vádlott értékesítette az autót. Az autófinanszírozási zrt. sértettnek okozott Ft kárból Ft kára megtérült. A fennmaradó összegre a cég polgári jogi igényt jelentett be. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék I. emelet 53. tárgyalóterem T. Miklós és társai Hűtlen kezelés bűntettének kísérlete január A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti 5

6 vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép-Dunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való 6

7 kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere-, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási 7

8 Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. A január 5-Én tartandó folytatólagos tárgyaláson ingatlanforgalmi szakértő meghallgatására kerül sor. Információ: Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/ sandorg@szolnokit.birosag.hu Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/ ös mellék 8

9 9

10 KEDD DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Cs. T. +2 fő Hűtlen kezelés bűntette :00 Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában Cs. T. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltése után helyezhető feltételes szabadságra. A bíróság kötelezte a vádlottat, hogy a HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft sértettnek fizessen meg forintot és annak jegybanki alapkamatát kártérítés címén, melyből Ft erejéig II.r. vádlottal egyetemlegesen tartozik felelősséggel. T. I. II.r. vádlottat bűnsegédként folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4év próbaidőre felfüggesztette. O. I. III.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltése után helyezhető feltételes szabadságra. A bíróság kötelezte a vádlottat, hogy a HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft sértettnek fizessen meg forintot és annak jegybanki alapkamatát kártérítés címén. A bíróság által megállapított tényállás szerint a HM Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Társaságot a Honvédelmi Minisztérium 2000-ben hozta létre. I.r. vádlott 2005 novembere és 2007 szeptembere között, III.r. vádlott 2007 októbere és 2010 júniusa között volt a társaság ügyvezetője. A cég 2005 szeptemberében december 31-ig szóló szerződést kötött II.r. vádlott kft-jával, melynek bejegyzett főtevékenysége üzletviteli tanácsadás volt. A szerződésben meghatározott feladatok elvégzéséért Ft + Áfa/hó kifizetési kötelezettséget vállalt a Zrínyi Kht. Az I.r. vádlott által képviselt Kht és a II.r. vádlott által vezetett Kft 2006-ra és 2007-re is megkötötte a szerződét, változatlan feltételekkel. A HM Zrínyi Kht az éves kommunikációs tervekben meghatározottak, illetve a HM-től kapott egyedi megrendelések alapján folytathatott gazdálkodási tevékenységet, az azokban meghatározott keretekben. Ezek a szolgáltatások ugyanakkor külső tanácsadói tevékenységet egyáltalán nem igényeltek. A II.r. vádlott cégével kötött szerződések üzletviteli tanácsadásra vonatkoztak, azonban ilyen típusú tanácsadásra a Kht tevékenységének előmozdítása érdekében nem volt szükség. A II.r. vádlott vezette Kft. a Zrínyi Kht részére nem teljesített a szerződés által meghatározott körben ellenértékként értékelhető szolgáltatásokat, ennek ellenére 2006 és 2007-évben I.r. vádlott összesen Ft-ot engedélyezett kifizetni a Kft részére, ezzel vagyoni hátrányt okozott. Mindkét vádlott tudta azt, hogy az egyes kifizetésekhez szerződésszerű szolgáltatás nem kapcsolódott. Végül a 10

11 szerződést III.r. vádlott 2008 januárjától nem kötötte újra. A Zrínyi Kht rendszeres tevékenységi körébe tartozik könyvek, kiadványok, folyóiratok legyártása és terjesztése. Az I. és III.r. vádlottak cégvezetése alatti időben nyomdai előkészítés tárgykörben egy kiadó kft-vel álltak szerződésben és ugyanezzel a céggel kiadványszervezési szerződést is kötöttek. Azonban a HM Zrínyi Kht az általa forgalmazott kiadványokkal összefüggésben kiadványszervezői tevékenységet is végez. Lényegében a nyomdai előkészítési, illetve a nyomdai kivitelezési szerződéshez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget emelték önálló szerződési formává a kiadványszervezői szerződésekben. I. és III.r. vádlott tudta, hogy a szerződésben foglalt szolgáltatások teljesen szükségtelenek, mert azokat tartalmazza a nyomdai előkészítési szerződés, a feladatokat a Kht. saját munkavállalói is elvégezték illetve elvégezhették volna. I.r. vádlott 2006-os, 2007-es évre, a III.r. vádlott pedig a 2008-as évre kötött a kiadó kft-vel kiadványszervezési szerződést. A HM Zrínyi Kht. illetve a jogutódja es években, kiadványszervezési szerződések alapján összesen Ft-ot fizetett ki a kiadó kft-nek, azaz a sértett gazdálkodó szervezetnél ekkora összegű vagyoni hátrány merült fel. I.r. vádlott 2005-ben 3 tanulmány elkészítésére kért ajánlatot 3 cégtől. I.r. vádlott tudta, hogy a tanulmányok beszerzése felesleges, így az ezekkel összefüggő vállalkozási díjak kifizetése indokolatlan többletköltséget, vagyoni hátrányt okoz. Ennek ellenére I.r. vádlott 2005 decemberében szerződést kötött egy kommunikációs kft-vel a tanulmányok elkészítésére Ft vállalkozási díj ellenében, mely összeget a Kht. át is utalta a kft-nek. I.r. vádlott 2006 februárjában ajánlattételi felhívásokat bocsátott ki, hogy az arra vállalkozó a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában vagy kezelésében lévő ingatlanok utcafrontokon kínált potenciális reklámhordozó felületeket kutasson fel. I.r. vádlott tudta, hogy erre vonatkozó mérés már 2005 őszén elkezdődött, illetve a Kht. maga is rendelkezik a méréshez szükséges kapacitással. Ennek ellenére ismét szerződést kötött a kommunikációs kft-vel. A vállalkozási díj Ft volt, mellyel a vádlott vagyoni hátrányt okozott. I.r. vádlott 2005 decemberében egy másik marketinggel foglalkozó céggel kötött szerződést olyan dokumentáció, elemzés készítéséről, melyekre a Kht-nek nem volt szüksége. Az elkészült elemzés ellenértékeként I.r. vádlott Ft díjat utalt át a cégnek. Még ugyanebben a hónapban újabb szerződést kötött ezzel a céggel I.r. vádlott, kommunikációs tevékenység megtervezéséről Ft vállalkozói díj ellenében. A két szerződés lényegében azonos szolgáltatásról szólt. A Magyar Honvédség kommunikációs tevékenységét maga a Kht. valósította meg a kommunikációs tervnek megfelelően. I.r. vádlott a szerződések mellett megbízási szerződést kötött a kft vezetőjével, mint országos hatáskörrel kijelölt igazságügyi szakértővel kommunikációs csatornák vizsgálatáról 8 millió forintos megbízási díjért. A megrendelt és megkapott néhány lapos tanulmányok a HM Zrínyi Kht. Kommunikációs tevékenységét nem mozdították elő. I.r. vádlott informatikai tárgyú szerződéseket is kötött 20 millió forint értékben, azonban ezekről nem 11

12 Információ: állapítható meg kétséget kizáróan, hogy összességükben vagyoni hátrányt okoztak volna. A vádlottak bűnösségüket nem ismerték el, tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését. A vádlottak az utolsó szó jogán szólnak. Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) 18. sz. tárgyalóterem M. Zs. vádlott és társai Különösen nagy értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette január óra A vádirat lényege szerint M. Zs. II.r. és T. I. I.r. vádlott a Zs. M. III.r. vádlott által adott tipp alapján augusztus hó 19-én elkezdték bontani egy szegedi ékszerbolt pincéjének mennyezetét annak érdekében, hogy az üzletben található páncélszekrény tartalmát jogtalanul eltulajdonítsák. Az I. és II.r. vádlottat B. P. IV.r. vádlott szállította a helyszínre, aki a környéket figyelte a lelepleződés elkerülése érdekében. A vádlottak a megkezdett bontást másnap folytatták, azonban mivel rossz helyiségbe fúrtak fel, cselekményükkel felhagytak. Ezt követően október 21-én visszatértek, és immár sikerrel járva a pince mennyezetét megbontották, a páncélszekrényt flexszel kivágták, és abból több mint 105 millió forint értékű aranyékszert és készpénzt tulajdonítottak el. A rongálással 1 millió forint kárt okoztak. A cselekmény elkövetése idején III.r. vádlott a helyszínt ugyancsak figyeléssel biztosította. A vádlottak ezt követően az eltulajdonított értékeken megosztoztak, majd I.r. vádlott a neki jutó részből ,- forint értékű ékszert - annak nem legális voltát elárulva Z. E. VII.r. vádlott közreműködésével értékesített Z. M. VIII.r. vádlottnak. Az eltulajdonított értékből ,- forint lefoglalással megtérült. A fentieket megelőzően T. I. I.r., M. Zs. II.r. és Sz. L. V. r. vádlottak július hó 07. napján 03 óra 15 perc körüli időben Tamásiban a sértett kft. betonkerítésén lévő szögesdrót elvágása után bemásztak a sértett telephelyére. Mialatt T. I. I.r. vádlott a helyszínt figyeléssel biztosította, M. Zs. II.r. és Sz. L. V.r. vádlottak az iroda ablakát befeszítve, és oda bejutva jogtalanul eltulajdonítottak egy 8,2 millió forint készpénzt tartalmazó lezárt kazettát, majd onnan az F. J. VI.r. vádlott által vezetett gépkocsiba beszálltak, és elhagyták a helyszínt. A lezárt pénzkazettát 10 km-rel távolabb feszítővassal együttesen felnyitották. Az eltulajdonított pénz az eljárás során nem került elő. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika 12

13 törvényszéki bíró sajtószóvivő /

14 SZERDA DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla B. A. + 2 fő Emberölés bűntette :00 Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 áprilisában B. A. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 9 év fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. D. J. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 9 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. Sz. Jné III.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottak, büntetésük 2/3 részének, de legalább 3 hónap kitöltését követő napon bocsáthatóak feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére súlyosításért fellebbezett, I., II.r. vádlott és védője enyhítésért, III.r. vádlott és védője eltérő minősítésért és enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2012 augusztusában B. A. I.r. vádlott Hajdúsámsonban alkalmi munkát végzett, majd egyik ismerősének temetésén volt. Hazafelé menet betért az egyik kocsmába, majd estefelé egy másik presszóba ment, ahol újabb alkoholt ivott, ezért erősen ittas állapotba került. II.r. vádlott a napi munkavégzést követően szintén a presszóba ment, ahol III.r. vádlott is megjelent. Mindhárom vádlott zárórakor távozott, ki-ki a saját otthonába tért. II.r. vádlott azonban szóváltásba keveredett élettársával ezért a háza előtt üldögélt. III.r. vádlott ezt észlelve, közölte II.r. vádlottal, hogy tudomása szerint itthon van az a személy, L. I. sértett, aki néhány évvel megelőzően II.r. vádlott kislányának és barátnőjének magát mutogatta. (a sértett az említett cselekmény idején börtönben volt, nem követhette el a cselekményt). A vádlottak úgy döntöttek, hogy felébresztik I.r. vádlottat, és bántalmazni fogják a sértettet tettéért. Elmondták I.r. vádlottnak, hogy a sértett volt az a személy, aki mutogatta magát a gyerekeknek. I.r. vádlottat feldühítették a múlt eseményei ezért elindultak a sértett házához. A kerítés és kapu nélküli házban bántalmazták a férfit, aki közölte, hogy nem is ismeri a gyerekeket. Ennek ellenére II.r. vádlott ököllel ütötte a sértett fejét, majd kivitték az udvarra, ahol I.r. vádlott többször megrúgta L. I. sértettet. Ezután I. és II.r. vádlott többször fejbe rúgta a sértettet. A durva, brutális, embertelen bántalmazást III.r. vádlott végignézte és a férfi nemi szervébe taposott. II.r. vádlott úgy döntött, hogy lova mögé köti L. I-t, majd a házával szembeni füves területen lévő kúthoz húzza és bedobja. Azonban I.r. vádlott nem tűrte tovább a bántalmazást és a kötelet eltávolította a sértett lábáról. L. I. sértett kb. fél órán át tartó bántalmazást követően mindhárman elmentek, otthagyva az eszméletlen állapotban lévő embert a házával szemközti füves területen. 14

15 Információ: I.r. vádlott másnap észlelte, hogy a sértett a házának udvarán mozdulatlanul fekszik és értesítette a mentőket. I.r. vádlott közben stabil oldalfekvésbe helyezte a sértettet és betakarta. A férfi sérülései 8 napon túl gyógyulóak voltak. Az életveszélyt az idejekorán érkező szakszerű orvosi segítségnyújtás hárította el. Orvosi segítség hiányában a sértett halál bekövetkezett volna. A 2013 szeptemberében kelt igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a sértett sérülései maradandó fogyatékosság és súlyos egészségromlás hátrahagyásával jártak. A sértett 2013 októberében elhunyt. Azonban korboncolása nem történt meg, így halálának oka nem állapítható meg. Bizonyítás kiegészítése. Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem H. Zoltán csoportosan elkövetett január vádlott és 3 rablás bűntette és más 07. óra társa bűncselekmények A vádirat lényege szerint H. Zoltán és társai augusztus hó 21. napján a délutáni órákban egy hódmezővásárhelyi kocsmában az ott tartózkodó 26 éves sértettet bántalmazták, miközben pénzt követeltek tőle. A sértett a követelésnek nem tett eleget, ezért a gyanúsítottak őt erőszakkal a gépkocsijukba ültették és az egyik gyanúsított tanyájára szállították. Út közben és a tanyához érve a gyanúsítottak többször kézzel és viperával bántalmazták a férfit, a zsebéből 10 ezer forint készpénzt és 2 mobiltelefont vettek el. Mivel a sértett megkísérelt elszökni, a gyanúsítottak a kezét és lábát összekötözték és lábánál fogva az ágyhoz kötötték, majd távoztak. A sértett később kiszabadult és segítséget kért. Megjegyzés: A bizonyítási eljárás eredményétől függően ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu Szegedi Törvényszék (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) 112. sz. tárgyalóterem G. P. vádlott Lőfegyverrel visszaélés bűntette és más bűncselekmények január óra A Szentesi Járásbíróság első fokon nem jogerősen bűnösnek mondta ki G. P. vádlottat lőfegyverrel visszaélés bűntettében, fegyveresen elkövetett garázdaság bűntettében, 2 rb. személy elleni erőszakos cselekmény 15

16 elkövetésével fenyegetve elkövetett zaklatás vétségében és rongálás vétségében, ezért öt év börtönre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az ítéleti tényállás lényege szerint G. P. vádlott december hó 10. napján 19:00 óra és 20:00 óra közötti időben, Árpádhalom belterületén a tulajdonát képező, lőfegyverré átalakított Slavia 620 típusú légpuskával melynek tartására engedéllyel nem rendelkezett - kilőtt, és így szándékosan megrongált 4 db az EDF Démász Zrt. sértett tulajdonát képező lámpaoszlopokon elhelyezett világítótestet, mellyel ,- forint kárt okozott. A vádlott cselekményét észlelte szomszédja, aki értesítette a polgárőrséget, majd a helyszínre érkező rendőrök a vádlottat intézkedés alá vonták. G. P. vádlott a fentieket követően nehezményezte szomszédja bejelentését, és azt, hogy ennek folytán ellene büntetőeljárás indult, ezért december hó 11. napján 19:30 óra körüli időben, ittas állapotban, félelemkeltés céljából az utcáról azt kiabálta szomszédjának és annak gyermekének, hogy lelövöldözlek benneteket. Az elsőfokú ítélettel szemben a vádlott és védője egyezően enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu 16

17 CSÜTÖRTÖK DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla K. G. + 1 fő Kábítószer kereskedelem bűntette :00 Az első fokon eljárt Hevesi Járásbíróság 2014 márciusában K. G. I.r. vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. B. Zs. II.r. és K. A. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer birtoklása bűntette miatt 1-1-év börtönbüntetésre ítélte. Információ: A büntetés végrehajtását II.r. vádlottal szemben 3 év próbaidőre, III.r. vádlottal szemben 2 év próbaidőre felfüggesztette. A másodfokon eljárt Egri Törvényszék 2014 júniusában I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklása vétségében is. A szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás büntetését 3-3-évre súlyosította. II.r. vádlott büntetését 1 év 6 hónapra súlyosította. III.r. vádlottat pedig felmentette. Az ítélet ellen az ügyész III.r. vádlott terhére felmentése miatt, I.r. vádlott védője pedig enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2013 júliusában II és III.r. vádlott Nagyfügeden amfetamint tartalmazó fehér port vásárolt I.r. vádlottól legalább Ft értékben. II. és III.r. vádlottak gépkocsiját a rendőrség megállította, a kábítószert megtalálta és lefoglalta. I.r. vádlott 2013 júliusa előtt több alkalommal értékesített marihuánát. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla O. Z. + 1 fő Becsületsértés vétsége :30 Az első fokon eljárt Nyíregyházi Járásbíróság 2013 májusában O. Z. I.r. vádlottat becsületsértés vétsége miatt 3 évre próbára bocsátotta. G. J. II.r. vádlottat becsületsértés vétsége miatt 1 év próbára bocsátotta. A másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 júniusában I. és II.r. vádlottakat az ellenük becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen pótmagánvádló fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2010 áprilisában II.r. vádlott szórólapot készített és dobott be Érpatak lakosainak postaládáiba. Ebben a 17

18 Információ: pótmagánvádló által sérelmezett kijelentéseket tett a település polgármesterére. Ezekből az első állítás valós, hiszen a polgármestert jogerősen elítélték magánlaksértés vétsége miatt, ennek ellenére gyakorolta tisztségét, képviselte az önkormányzatot és vette fel a tiszteletdíjat és költségtérítést. A többi állítás nem nyert bizonyítást. I.r. vádlott képviselőjelölt 2010 októberében szórólapot helyezett el Érpatak község lakóinak postaládájába. Ebben több valótlan állítás szerepelt a polgármester személyét illetően. A vádlottak tagadták a bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék I. emelet 53. tárgyalóterem T. Miklós és társai Hűtlen kezelés bűntettének kísérlete január A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti 18

19 vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép-Dunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játékkaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel 19

20 egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere-, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, 20

21 majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. A január 8-án tartandó folytatólagos tárgyaláson ingatlanforgalmi szakértők együttes meghallgatására kerül sor. Információ: Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/ sandorg@szolnokit.birosag.hu Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/ ös mellék pocst@szolnokit.birosag.hu 21