A projekt záró rendezvénye

Átírás

1 TÁMOP-3.4.4/B/08/1 Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája projekt Zalabér, 2010.V IV.31. A projekt záró rendezvénye A kiadványt szerkesztette: Kiss Albert 1

2 Tartalom A KGYTK Projekt főbb eseményei, rendezvényei... 3 Néhány számadat a KGYTK projektbe kapcsolódásról... 6 Hálózatépítés a KGYTK projektben... 7 KGYTK Tehetségsegítő Tanács... 7 A KGYTK Pártolók Köre A KGYTK projekt Tudományos Diákköre A KGYTK - kutatás tíz éve publikációrészletek tükrében A TDK lehetőségei az általános iskolai tehetséggondozásban Kutatói utánpótlás már tízéves kortól A tudományos diákköri munka kihívásai az általános iskolai pedagógusok számára A zsűritagok körében végzett kérdőíves felmérés összegzése Tájékoztató egy 1997-ben kezdődött tudománypedagógiai akciókutatásról A KGYT országos döntőn résztvevő iskolák A záró rendezvényre meghívott tanulók és előadásaik EMBER ÉS TÁRSADALOM / I. MŰVELTSÉGTERÜLET EMBER ÉS TÁRSADALOM / II. MŰVELTSÉGTERÜLET ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK MŰVELTSÉGTERÜLET ANYANYELV ÉS IRODALOM EMBER ÉS TÁRSADALOM /III FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK EMBER A TERMÉSZETBEN A záró rendezvényre meghívott tanulók felkészítő pedagógusai A KGYTK régióközpontok tehetséggondozásának bemutatása Zalabér Osztopán Balmazújváros Százhalombatta Karancslapujtő

3 A KGYTK Projekt főbb eseményei, rendezvényei Régiókoordinátorok felkészítése (Budapest, IV.) Célcsoport feltérképezése regionális fordulók (2010.IV.) o Zalabér o Osztopán o Karancslapujtő o Balmazújváros Nyitórendezvény (Budapest, V.) Pedagógusok regionális továbbképzése (IX-XI.) o Zalaegerszegen X.06. o Osztopánban XI.08. o Karancslapujtőn X.22. o Balmazújvárosban X.29. o Százhalombattán X.25. o Zalabérben XI.08. Tehetségsegítő pedagógusok 30 órás akkreditált továbbképzése (Zalabér XI.) o oklevelek Tehetségazonosítás (IX-XI.) o alkotói napok o kreatív szabadidő eltöltése o tanulási erősségek o Renzulli Hartman skála o Czillinger Éva pszichológus Tehetségpont létrehozása o Zalabérben (VI.) o Karancslapujtőn (X.) Kreatív önképző kör bemutató foglalkozások, szakmai napok o Budapesten az olvasáskutatás konferencián (2010.XI.26.) TAMOP századi közoktatás-fejlesztés, koordináció Az olvasás, szövegértés és az internet pedagógiai tartalékainak feltárása komplex tehetséggondozó műhely kreatív önképző kör (fókuszban az élet) o Zalabérben: egyetemi hallgatóknak Pannon Egyetem tehetséggondozás Zalabérben XI.22. tehetség műhelyfoglalkozás (regionális rendezvény). komplex tehetséggondozó műhely I. ( ) o kreatív önképző kör (fókuszban a hideg) komplex tehetséggondozó műhely II. (2011.III.1.) o kreatív önképző kör (fókuszban az ógörög istenek világa) Tehetségnap tartása o Zalabérben (Esély és ösztönzés I.19.) o Karancslapujtőn (Mocsáry tehetségnap 2011.II.23.) Megyei KGYTK fordulók o Zalabérben III. 09. o Osztopánban III.29. 3

4 o Hatvanban III.07. o Egerben III.07. Regionális KGYTK fordulók (2011.III.) o Zalabérben III.28. o Karancslapujtőn III.21. o Balmazújvárosban III.28. o Százhalombattán III. 23. o Osztopánban IV.04. KGYTK projekt hálózatépítés (2011. III IV.) o KGYTK Tehetségsegítő Tanács, o KGYTK Pártolók Köre, o KGYTK projekt Tudományos Diákkör o előadás konferenciákon I. KÁRPÁT MEDENCEI NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KONFERENCIA Kaposvári Egyetem Kaposvár október 8. o Poszter szekcióban o Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolában o Cseh Németh Rafael 8.o. A zalavégi lakosság gazdaságetikai szemléletének formálási szükségessége a reményteljes jövőképért o Szocsics Karolin Horváth Andrea 6.o. Lehet könnyebb és szórakoztatóbb is a tanulás? A jövő iskolája, a közoktatás-fejlesztési szolgáltatásokat nyújtó referenciaintézmények minősítési rendszerének bemutatása Keszthely 2010.XII.2-3. Kiss Albert: Jó gyakorlatok KGYTK, Művészeti projektek, M(i)ért pont érték A Közép-Dunántúli Régió pedagógusképzését segítő szolgáltató és kutatóhálózat kialakítása Pannon Egyetem MFTK NI, Pápa 2010.szeptember 18. Kiss Albert: Tudományos munkára való felkészítés az alapfokú képzésben Olvasáskutatás Konferencia Pannon Egyetem, Budapest, 2010.XI.26. Bemutató foglalkozás (Kreatív önképző kör) előadások tehetségnapokon Zalaegerszeg Komplexen funkcionáló Zala megyei tehetségeket segítő program Kiss Albert: Tehetségpont Zalabér Zalaszentgrót Zseni-ális Kiss Albert: Tehetségpont Zalabér Karancslapujtőn (Mocsáry tehetségnap 2011.II.23.) Kiss Albert: Magyar Géniusz Program aktuális kérdései Tapolca Tapolcai Kistérség Tehetségsegítő Tanácsa Kiss Albert: Tehetségpont Zalabér o TUDOK ra közvetítés Országos KGYTK döntő (2011. április 11-12) o Együttműködés a Pannon Egyetem MFTK NI Országos ÉKP Központjával o Tehetségígéretek előadásai a NAT műveltségterületeinek megfelelően Anyanyelv és irodalom Ember és társadalom Ember a természetben Életvitel és gyakorlati ismeretek 4

5 Földünk és környezetünk o Záró rendezvény (2011. április 12.) o diákok előadásai o projektértékelés diákok jutalmazása pedagógusok jutalmazása Mester és tanítvány díj régióközpontok jutalmazása a hálózatépítésről KGYTK Tehetségsegítő Tanács KGYTK Pártolók Köre KGYTK projekt Tudományos Diákkörei Hatásvizsgálat (2011. április ) o alkotói napok (értékelőlap) o Renzulli Hartman skála o KGYTK fordulók értékelőlapjai tanulók előadásának értékelőlapja a zsűri értékelőlapja o Hatásvizsgálati kérdőív (Bakonyi Anikó) Kerekasztal fórum (2011. április 29. Hogyan tovább KGYTK projekt?) 5

6 Néhány számadat a KGYTK projektbe kapcsolódásról nevezés a KGYTK projektre gyerekek 3-4.o 5.o 6.o 7.o 8.o Zalabér Osztopán Karancslapujtő Balmazújváros Százhalombatta pedagógusok a projekt rendezvényein felnőtt férfi nő összes Zalabér Osztopán Karancslapujtő Balmazújváros Százhalombatta a projekthez kapcsolódó intézmények száma Zalabér 7 Osztopán 6 Karancslapujtő 5 Balmazújváros 3 Százhalombatta

7 KGYTK Tehetségsegítő Tanács Részletek az alapító okiratból Hálózatépítés a KGYTK projektben A tanács szakterülete: tudományos diákköri munka az általános iskolákban Területi szerveződési szintje: országos Funkciói: szakmai - az általános iskolai tudományos diákköri munkát vállaló közoktatási intézmények és tehetségpontok számára tájékozódási lehetőség és közvetlen vagy közvetett szakmai segítségadás biztosítása a KGYTK projekt folytatásához, terjesztéséhez - a partnerek által megfogalmazott (tehetséges gyerekek számára érthető) tudományos problémák megoldási lehetőségeire és annak szervezeti keretekben történő segítésére pályázat kiírása - tehetségnapok szervezésének segítése a KGYTK projektet vállaló közoktatási intézményekben, ahol a tehetséggondozó modellek kerülnek bemutatásra az együttműködés, egymástól tanulás, tehetséggondozó tevékenység átadása céljából társadalompolitikai - a tudomány iránt érdeklődő fiatalok számára tudományos alkotási lehetőség biztosítása o a kulturális értékek megőrzésére o a helyi identitástudat erősítésére - hátrányos helyzetű térségben élő, a tudomány iránt érdeklődő fiatalok számára többletlehetőség biztosítása o a kulturális értékek megőrzésére o a helyi identitástudat erősítésére gazdasági - a KGYTK projektben kiemelkedő teljesítményt nyújtó mentorok erkölcsi támogatása - a tehetségek és tehetségígéretek bevonása a gyerekek regionális és országos önszerveződésébe és önmenedzselésébe - a tudományos kutatásokat végző, tudományos eredményeket alkalmazó, innovációt folytató intézmények képviselőinek bevonása a KGYTK Tehetségsegítő Tanács patronálói körébe - KGYTK produktumok helyi menedzselése, hasznosulásának segítése a helyi társadalmi, gazdasági és civil szervezetekkel történő kapcsolatfelvétel támogatásával erőforrás-bővítő - regionális erőforrások feltérképezésének segítése a KGYTK projekt fenntarthatósága érdekében (emberi, szervezeti, anyagi erőforrások) társadalmi tőkét erősítő - tehetségbarát társadalom kialakulásának segítése (kohéziót erősítő helyi programok, korosztályok egymásra találását segítő rendezvények) 7

8 Célkitűzései: - Az általános iskolai tudományos diákköröket működtető tehetségpontok és közoktatási intézmények számának bővítése és a határon túli magyar iskolák bevonása a KGYTK projektbe - Szakmai segítségadás az intézmények tehetségsegítő munkájának fejlesztéséhez o pedagógusok továbbképzése: tehetségazonosítás, kiválasztás, tudományos diákkör működtetése, alkottató pedagógiai klíma biztosítása, a tudománypedagógia alkalmazása o partnerek felkutatása, kiválasztása és bevonása a projekt megvalósításába (a projekt iránt érdeklődő 9-14 éves tanulók, szülők, nagyszülők, aktív és nyugdíjas kutatók, szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények) o programok szervezése a projektben résztvevő partnerek számára (alkotói napok; tehetségnapok; KGYTK iskolai, megyei, regionális, országos fordulók; KGYTK országos kerekasztal) o önszerveződés és önmenedzselés segítése a KGYTK iskolai és regionális diákköreinek kialakításához, működtetéséhez o KGYTK projektben kiemelkedő teljesítményt nyújtó tehetséges tanulók bejutásának segítése a TUDOK középiskolai tehetséggondozó hálózatba o a hazai és határon túli tanulmányutak szervezése a projektben résztvevő pedagógusok tehetségsegítő kompetenciájának növeléséhez és a nemzetközi kapcsolatok bővítéséhez, fejlesztéséhez o a nyári alkotó tábor szervezése (az in vivo kutatóhelyek, terepek megismerésével) a tudományterületek kutatásmódszereinek, eszközeinek, kutató terepeinek megismeréséhez - Szakmai együttműködés o a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézet Országos ÉKP Központtal együttműködve közvetíti és felhasználja a Zsolnai pedagógia eredményeit o a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal együttműködve: a Nemzeti Tehetségprogramban foglaltak értelmében hozzájárul a tehetséges fiatalok képességeinek kibontakoztatásához, annak társadalmi hasznosulásához tájékozódik a tehetségsegítéssel összefüggő szakmai programokról, egymásnak közvetlen és közvetett segítséget nyújt ezek megvalósításában lehetőséget teremt arra, hogy tagjai a róluk szóló információkat egymás web-oldalain, kiadványokban, helyi fórumokon és a médiában közreadják közreműködik a szunnyadó tehetségígéretek kibontakoztatási lehetőségeinek bővítésében növeli a KGYTK projekt versenyképességét azzal, hogy segíti a kapcsolatok kialakítását a tehetségnevelésben érintett szervezetek, felsőoktatási intézmények és a gazdaság szereplői között a KGYTK Tehetségsegítő Tanács szakmai álláspontját képviseli a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács ülésein - Szakmai elismerés és önmenedzselés segítése o Tanács évenként pályázatot ír ki a projektben szerepet vállaló tehetséggondozó pedagógusok számára o a Tanács közreműködik a KGYTK országos fordulójára meghívott legjobb pályamunkák és a pedagógusok benyújtott pályázatainak Mester és Tanítványa Díj odaítélésében és a Mester és tanítványa című CD megjelentetésében. 8

9 o o a Tanács segíti a tehetségnapok szervezését és azon belül a KGYTK projekt közoktatási intézményeinek bemutatkozását a tehetségsegítő jó gyakorlat akkreditálása érdekében Tanács segítséget nyújt a KGYTK projektben szerepet vállaló intézmények tehetségpontként történő regisztráció előkészítésében A KGYTK Tehetségsegítő Tanács szervezete - A KGYTK Tehetségsegítő Tanács szakmai szervezet o A szervezet áll a tanácstagokból legalább egy tehetségsegítő szakértőből, aki a tanács tagja pártoló tagokból o a Tanács tanácstagok által választott vezetősége áll az elnökből (Kiss Albert) az alelnökből (Tóthné Dobi Éva) a titkárból (Ladányiné Sütő Tünde) o a Tanács tagjai az alakuláskor a felkért intézmények képviselői (alapító tagok), majd a tanács bármely tagja által felterjesztett és a tanács által megválasztott közoktatási intézmény képviselője o a pártoló tagok KGYTK Tehetségsegítő Tanács célkitűzéseit vállaló és pártoló tagsági kérelmet kitöltő partnerek szakmai vagy civil szervezetek képviselői (intézményenként egy-egy fő) tudományos tevékenységet folytató magánszemély gazdasági tevékenységet folytató szervezetek képviselői (intézményenként egy-egy fő) Alapító tagok - a KGYTK projekt kutatói legitimálója: Dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária - országos koordinátor: Kiss Albert - Nyugat-Dunántúl régió koordinátor: Cseh Németh Zsuzsanna (Zalabér) - Dél-Dunántúl régió koordinátor: Ősz János (Osztopán) - Tiszántúl régió koordinátor: Tóthné Dobi Éva (Balmazújváros) - Duna Tisza köze régió koordinátor: Dr. Szondi Béláné (Karancslapujtő) - Közép Magyarország régió koordinátor: Szuláné E. Laura (Százhalombatta) - Budapest koordinátor: Nagyné Bitter Ilona (Budapest Rózsakert) - Tehetségsegítő szakértő: Bakonyi Anikó (Várpalota) 9

10 A KGYTK Pártolók Köre részletek az alapító okiratból a KGYTK pártoló kör a TÁMOP 3.4.4/B/08/1 Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája projekt keretében jön létre. területi szerveződési szintje: regionális (Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Tiszántúl, Duna Tisza köze, Közép Magyarország, Budapest) feladatai: - a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája projekt támogatása - a KGYTK projekten belüli tehetségígéretek kibontakoztatási feltételeinek segítése - az információs forrásközpontokkal (könyvtár, levéltár, múzeum, kutatóhely stb.) való kapcsolatkialakítás és együttműködés segítése - a tudományos kutatómódszerek megismerésének segítése - a KGYTK pályázatok értékelése - a KGYTK fordulóinak szervezése, lebonyolítása célkitűzései: - a Pártolók Körének bővítése - a KGYTK projektben folyó tehetséggondozás menedzselése - a KGYTK Tudományos Diákköre, Zalabér tanulói szervezet működésének segítése - Kapcsolatfelvétel és együttműködés kialakítása a régión belüli tehetségpontokkal - Nyomtatott és elektronikus információs csatornák kialakítása, működtetése a KGYTK Pártolók Köre: szakmai szervezet a szervezet áll - vezetőségéből - pártoló tagokból - a vezetősége (vezetőséget az alapítók választanak) o elnök o alelnök o titkár - a pártoló tagok a KGYTK Pártolók Körének feladatait és célkitűzéseit elfogadó, a tagsági nyilatkozatot kitöltő személyek (pártoló tagságra a vezetőség tesz javaslatot és a tagság dönt) KGYTK Pártolók Körének regionális szervezetei Székhely elnök alelnök titkár alapító tagok száma Zalabér Cseh Németh Dézsi Ágnes Ács Klaudia 13 fő Zsuzsanna Osztopán Tormáné Mulik Szpiszár Radics Natália 14 fő Márta Ferencné Karancslapujtő Dr. Szondi Béláné Fenesné Tóth Hives Adrien 13 fő Ágnes Balmazújváros Tóthné Dobi Éva Varga Erika Dobiné Molnár 13 fő Erika Százhalombatta Szuláné E.Laura Bokodi Erika Kalácska 10 fő Budapest Rózsakert alakulóban összes létszám Tiborné 63 fő 10

11 A KGYTK projekt Tudományos Diákköre részletek az alapító okiratból a KGYTK projekt tudományos diákköre a TÁMOP 3.4.4/B/08/1 Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája projekt keretében jön létre. területi szerveződési szintje: iskolai feladatai: - a tudomány iránt érdeklődő tanulók bevonása az általános iskolai tudományos diákköri munkába - az általános iskolai tudományos diákköri munkát vállaló diákok számára tájékozódási lehetőségek biztosítása a KGYTK munkáról - mentori feladatok vállalása, közvetlen vagy közvetett segítségadás biztosítása a tudományos diákköri munkát elkezdő gyerekek számára - az intézmény volt diákjainak bevonása az iskolai tudományos diákköri munkába - KGYTK iskolai fordulójának szervezése és a regionális forduló lebonyolításának segítése - KGYTK s pályázatok kiállítása, archiválása, menedzselése - szülők, nagyszülők bevonása az információs forrásközpontokkal történő kapcsolatok és együttműködések kialakításába célkitűzései: - Önszerveződési és önmenedzselési technikák elsajátítása - A KGYTK tudományos diákköreinek bővítése - Kapcsolatfelvétel és együttműködés kialakítása a régión belüli diákkörökkel - Közös tevékenységek (információs forrásközpontok, kutatóhelyek látogatása; közös szabadidős programok stb.) szervezése. - Nyomtatott és elektronikus információs csatornák kialakítása a KGYTK Tudományos Diákköre szervezete - a diákkör tanulói szervezet - a szervezet áll (vezetőségéből; diákkör tagjaiból; pártoló tagokból) o a vezetősége (vezetőséget a tagság választ: elnök, titkár, mentor pedagógus) o a diákkör tagjai a KGYTK munkát vállaló és tagsági nyilatkozatot kitöltő tanulók o pártoló tagjai a KGYTK Tudományos Diákkör feladatait és célkitűzéseit elfogadó és tagsági kérelmet kitöltő személyek pedagógusok, szülők, nagyszülők, tudományos tevékenységet folytató felnőttek (pártoló tagságról a vezetőség dönt) KGYTK projekt Tudományos diákkörének szervezetei Székhely elnök titkár mentorpedagógus alapító tagok száma Zalabér Nyerges Csenge Pető Dóra (8.o.) Kiss Albert 23 fő (8.o) Osztopán Bogdán Kovács Vanda Matucza Tiborné 12 fő Henrietta Karancslapujtő Berta Ildikó Donkó Petra Csontosné 13 fő Havran Éva Balmazújváros Tóthné Dobi Éva Vértesiné Tar Kecskésné Mező 12 fő Márta Márta Százhalombatta Szatmári Kristóf Verebi Zsanett Gere László 11 fő Budapest Rózsakert alakulóban összes létszám 71 11

12 A KGYTK - kutatás tíz éve publikációrészletek tükrében A TDK lehetőségei az általános iskolai tehetséggondozásban [ ] Az 1998/1999-es tanév második felében Zsolnai József instrukciói alapján elindítottuk a "Kutatás tanítása az általános iskolában" című programot. E program azt az empirikus mikrokutatást foglalta magában, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy: "A kutatás tanítása kutatható-e a éves gyerekek körében egy kisiskolában?" [ ] az empirikus kutatási folyamat Zsolnai alapfelvetéséből indult ki, miszerint a tudományrendszertan eredményeinek adaptálása révén a napi pedagógiai gyakorlat számára feltárható a tanulási lehetőségek olyan sora, amelyben a gyermekek megismerhetik a tudomány, illetve a kutatás szervezeti, szociális és emberi (kutatásszociológiai), valamint kreatológiai (oktatástani) oldalait. A tanulók így kisiskoláskoruktól kezdődően megérthetik az új születését, beláthatnak az ismerettermelés, a tudáscsinálás fárasztó, de egyben individuumérlelő, öntevékenységre késztető folyamatába. [ ] A diákok kutatási tevékenységeit tipizáltuk és rendszereztük. A tipizáláskor az ÉKP-ban kidolgozott tevékenységrendszert vettük alapul (vö.: Zsolnai József 1995). A tevékenységrendszer elemei: könyvtárhasználat, kézikönyvtár kialakítása és használata a "kutatószobában", szakszöveg feldolgozása, szakszöveg alkotása írásban, riport készítése szakértővel, kutatási napló vezetése és készítése, gondolkodási műveletek alkalmazása, félreproduktív tudományos szöveg alkotása szóban. A megfigyelt tevékenységek rendszere mozgatta és fejlesztette azokat a képességeket és viszonyulásokat, melyeket célul tűztünk ki: az alapképességeket (diszpozíciós, gondolkodási, grammatikai), a kommunikációs képességeket (beszéd, beszédértés, írás és olvasási), a szociális képességeket (észlelés, alkalmazkodás), a tanulási, önszabályozási képességeket (önirányítás, önellenőrzés, tanulási önismeret, önálló tanulás, irányított tanulás), valamint a pozitív viszonyulások megerősítését és kiépítését, a negatív viszonyulások megelőzését és korrekcióját. Ezen belül a viszonyulást a tanuláshoz, a társakhoz, az értékekhez és az esztétikai minőséghez. [ ] Tapasztalataink alapján azt állíthatjuk, hogy a tanulási folyamat eredményeként létrejött kutatási részeredmények és azok bemutatása, valamint az arról folyó kommunikáció az egyetem kutatóival lehetővé teszi a TDK működtetését éves korban. A TDK működtetése magában hordozza azt az újabb lehetőséget, hogy az empirikus mikrokutatást kiterjesszük Zala megye néhány kisiskolájára is. Kiss Albert: A TDK lehetőségei az általános iskolai tehetséggondozásban Új Pedagógiai Szemle, június 17. ( Kutatói utánpótlás már tízéves kortól [ ] Ha valaki a Magyar Tudomány hasábjain tizenöt-húsz évvel ezelőtt hasonló címmel és alcímmel találkozott volna, bizonyára arra gondol, hogy a cikk szerzője meghibbant. Cikkével sértegeti a Magyar Tudomány olvasóit illetve az MTA tagjait. Ma már, amikor a kutatói utánpótlás problémaköre új rovatot kapott a Magyar Tudományban, még előfordulhat, hogy többen fejüket csóválják, és azt gondolják, hogy az olyasféle írás, amelyet most közzéteszek, inkább bulvárlapokba vagy legjobb esetben ismeretterjesztő lapokba kívánkozna. De én abban bízom, hogy a fenti címen megfogalmazott beszámolóm nem kavarja fel a kedélyeket, s a Magyar Tudomány igen tisztelt olvasói közül szép számmal lesznek olyanok, akik visszagondolnak gyermekkorukra, tudományos pályafutásuk korai 12

13 indulásának körülményeire és indítékaira, s megbocsátóbban, megértőbben és némi empátiával követik nyomon rövid beszámolómat. [ ] Legutóbb augusztus 6-án írtam egy rövid előszót azon kézikönyv elé, amelyet Kiss Albert állított össze azon tíz-tizennégy éves tanulók számára, akik az ÉKP mozgalom keretei között a tudománnyal és a tudományos kutatással nemcsak fogyasztóként, hanem alkotóként is szembesülnek. E kézikönyv mellett készült még egy másik kézikönyv is azoknak a felkészítő pedagógusoknak, akik vállalják a fiatal tehetségígéretekkel való foglalatosságot napi munkájuk mellett. Az említett, s az általános iskolás diákok számára készített kézikönyv főbb fejezetcímeiből a legfontosabbakat hadd soroljam fel azért, hogy elgondolható legyen, hogy az a tudományos diákköri munka, amelyet az Értékközvetítő és képességfejlesztő program (ÉKP) keretei között folytatunk, nem szakkör, nem önképzőkör, nem ismeretterjesztő szembesülés a tudomány és a tudomány világával, hanem erőfeszítést, szellemi erőfeszítést igénylő munka. Lássunk néhány címet a hivatkozott kézikönyvből: A tudomány és a tudományos kutatás; A tudományos alkotás minősége: szubjektív alkotás, minőségi alkotás; Téma- és felkészítő pedagógus választása; Ismeretháttér; Problémafeltárás; Hipotézisalkotás; Újabb ismeretgyűjtés a hipotézis vizsgálatához; A hipotézis vizsgálata; A tudományos kutatás összegzése; Etikusság a tudományos diákköri munkában; Önreflexió a kutatói munkában; Felkészülés a kutatómunka során született előadás ismertetésére. [ ] Többen nekem szegezték a kérdést, hogy mi tulajdonképpen a szándékunk azzal, hogy ennyire fiatal életkorban - a tudományos utánpótlás-nevelés zászlaja alatt - szembesítjük a diákokat a tudománnyal és a kutatással, és késztetjük őket, minimum, szubjektív alkotásra. Sietek leszögezni: semmiképpen sem arról van szó, hogy tudóskákat neveljünk, hogy elvegyük a kisdiákok és a serdülők szabadidejét. Törekvésünk sokkal egyszerűbb. Magas színvonalú érdeklődést és kognitív képességeket, illetve a szakmai kommunikációval összefüggő érvelési kompetenciákat szeretnénk a fiatalok körében meggyökereztetni. Mindezeken túl természetesen tiszteletet ébreszteni azon kutatók és alkotók iránt, akik felfedezéseikkel tőlük telhetően hozzájárultak és hozzájárulnak az emberiség boldogulásához, humanizáltabb együttéléséhez és egy más típusú, alkotóbb szellemiségű életminőség kialakulásához. [ ] Jól tudom, ezek a célok utópisztikusan hangzanak, s a pedagógiai realizmus földhözragadt képviselői valami olyasmivel áltatják magukat, hogy majd a középiskolában, majd az egyetemen is ráérnek még szembesülni a tényleges tudományos praxissal. Hiszen néhány pszichológus például attól óv bennünket, hogy a korai alkotásra késztetés nemcsak megterhelő a fiatalok számára, hanem énképzavarokhoz, magyarul túlzott öntudathoz, gőghöz, nagyképűséghez vezethet. Szinte minden lehetséges váddal szembesültünk 1997 óta, tehát attól az évtől kezdve, ahogyan a tehetségígéretek felismerésére irányuló akciókutatásunkat Zalabéren, egy kis faluban megkezdtük. Öt évig dolgoztunk és vártunk. S csak öt év után álltunk a nyilvánosság elé akkor, amikor már meggyőződtünk arról, hogy az általunk kezdeményezett akciókutatás nem megterhelő a gyermekek számára, sőt élményt adó még azoknak a gyerekeknek is, akik az országos megmérettetés során, az általános iskolás diákok számára szervezett Országos Tudományos Diákköri versenyek során nem jutnak el a dobogós helyekig, tehát nem lesznek első, második vagy harmadik helyezettek az országos versenyeken. [ ] Mi tagadás, az 1998-as esztendő saját pedagógiai felfogásomat is gyökeresen átformálta, hisz Zalabéren zsűrielnökként győződhettem meg kutatótársaimmal arról, hogy a tudományra, a kutatásra neveléssel nem kell kivárnunk az egyetemet. Úgy tűnik, van lehetőség arra, hogy a világ végén, egy kis faluban tíz-tizenkét gyerek - tíz és tizennégy év közötti életkorban - valami szokatlant produkáljon a tudomány területén, valami olyasmit, amit a magyar iskolázás hagyományában - elsősorban az irodalom terén - önképzőköri, szakköri formában ugyan megvolt, de a 20. század második felében mintha feledésbe merült 13

14 volna. Emellett a hagyomány mellett azonban bizonyossá vált az is, hogy az előző évszázadok iskolatörténete a tudományos alkotásra nevelés terén nem vállalhatta azt a metodológiai tudatosságot, amelyet a 20. század tudományfilozófiai gondolkodása, illetve a neopozitivista tudományszemlélet próbált közkinccsé tenni Magyarországon és világszerte is. [ ] A zalabéri diákok dolgozatai interdiszciplináris jellegűek voltak, s erről maguk is tudtak, hisz ekkor már forgathatták Schranz András szerkesztésében A tudomány térképe című, részben ismeretterjesztő, részben enciklopédikus igényű, a diszciplináris gondolkodást mintegy történeti jelleggel leíró és bemutató munkát. [ ] A versenyek lebonyolítására ma már régiókat szervezünk. Létezik tiszántúli, déldunántúli, nyugat-dunántúli, Budapest és környéke, valamint Duna-Tisza köze régió. Hálózattá fejlődött tehát az általános iskolai TDK-s munka, amely Csermely Péter professzor úr közreműködésével napjainkban már megtalálta a kapcsolatot a középiskolákban folyó tudományos diákköri munkát végzőkkel, de megtörtént a kapcsolatfelvétel a nagyok, az egyetemisták körében folyó OTDK-s mozgalmat irányító Szendrő Péter professzor úrral is. Így elmondható, hogy az általános iskolától, kilenc-tíz éves kortól a doktori iskolákig bezáróan kiépült, illetve kiépülőben van a magyarországi kutatói utánpótlás rendszere. Dr. Zsolnai József: Kutatói utánpótlás már Tízéves kortól. (Tájékoztató egy 1997-ben kezdődött tudománypedagógiai akciókutatásról) Magyar Tudomány február ( A tudományos diákköri munka kihívásai az általános iskolai pedagógusok számára [ ] A tízéves empirikus kutatás tapasztalatai alapján megfogalmazhatjuk, hogy a közoktatás keretében a tudományos diákköri munka fejleszti azokat a képességeket, amelyek előfeltételei az önálló tudományos ismereterjesztésnek vagy mikrokutatásnak. a diákköri munkát végző éves diákok (vezető pedagógus, elkötelezett szülő vagy kutató irányításával) képessé válnak a tudományos kutatás elemeinek megértésére és alkalmazására; a lezárt vagy nyitott kutatási eredmények feltárására, releváns tudományos probléma elemzésére és bemutatására. [ ] A TDK döntőre meghívott diákkörök tanulói képesek tény- és problémafeltárásra: könyvtári és levéltári munkával; reproduktív kísérletezéssel, kérdőíves felméréssel, interjúval, megfigyeléssel; internet használatával. Képesek oldalas beszámolót írni szövegszerkesztő programmal a megadott formai követelményeknek megfelelően. Képesek az eredményeiket ismeretterjesztő vagy kutatásmódszertani követelményeknek megfelelően bemutatni PowerPoint szemléltetéssel kötött vagy szabad előadásban. [ ] A diákköri munka során a tanulók önként vállalják (és pedagógus segítségével véghez viszik a kutatás különböző szakaszáig) azt az erőfeszítést, lemondást, ami a tény- és problémafeltáráshoz, a kutatási beszámoló megírásához; az előadásra készüléshez és a tudományos diákköri konferenciákon (iskolai-, megyei-, regionális-, országos fordulók és kutatóintézetben történő előadás) való részvételhez elengedhetetlen. [ ] A TDK munkában szerepet vállaló pedagógus paradigmaváltásra kényszerül. Tehát a lezárt ismeretek tantárgyszemléletű értékességét felváltja a folyamatosan bővülő és változó ismeretrendszer értéke, a tanulók repetitív tanulását pedig az öntevékeny kreatív tudáselsajátítás. A pedagógus nem a lezárt ismeretközlő szereppel segíti a tanulást, hanem a diákok képességeit fejleszti, ami előfeltétele a tudományos ismeretek öntevékeny bővítésének, fejlesztésének és teremtésének. A paradigmaváltás kényszerűsége a tudományos diákköri munka tanulásának segítésében érhető leginkább tetten. A pedagógus szembesül a diákok tankönyveken túlmutató érdeklődési körével; a 14

15 kreativitásukon nyugvó alkotva megismerés késztetésükkel; az elkötelezettségükkel valamely téma iránt és esetlegesen azzal a kétkedéssel, amivel a tankönyvben leírtakhoz viszonyul. Felismeri annak a kompetenciának a szükségességét, amely elengedhetetlen az iskolán kívüli forrásközpontok kezeléséhez; a kutatás megtervezéséhez; az empirikus-, és a teoretikus kutatás folyamatához, a kutatási beszámoló készítéséhez, az előadás megtartásához. Megérti azt, hogy a tudományos diákköri munka elengedhetetlen része a képességfejlesztés (kommunikációs, problémamegoldási, és szociális képességek). Emellett szembesül azzal, hogy a lojális önreflexió (a kutatás eredményességének reális önértékelése) az alapja a tanulás segítésének. Enélkül a tanuló tudományos diákköri produktumának, teljesítményének megítélése irreálissá válik, és kudarcba fullad. Kiss Albert: A tudományos diákköri munka kihívásai az általános iskolai pedagógusok számára. Pedagógusképzés, szám ( A zsűritagok körében végzett kérdőíves felmérés összegzése A zsűritagokat 2008-ban az előadások elbírálása után kérdőívek kitöltésére is kértük, hogy segítségükkel pontosabb válaszokat kapjunk az alábbi kérdésekre. (A kérdőíven a feltett kérdésekre maximum 5-5 pontot lehetett adni.) 1. Fejleszti-e a diákok képességeit a tudományos diákköri tevékenység? A tudományos diákköri tevékenység a diákok kommunikációs és problémamegoldó képességeit 4,8-as, míg szocializációs képességeit 4,5-ös átlagban fejlesztette. A tudományosdiákköri tevékenység 4,7-es átlaggal fejlesztette a diákok képességeit. 2. Megjelentek-e a kutatás elemei a tudományos diákköri produktumokban? A diákok tudományos diákköri produktumaiban a téma bemutatása 4,7-es, a probléma bemutatása és a feltételezés a probléma megoldására egyaránt 4,2-es átlaggal jelent meg. A tudományos diákköri produktumokban a kutatás folyamatának három fő eleme 4,3-asátlagot kapott. 3. Pozitív-e a tudományos diákköri diákok attitűdje a tudomány iránt? A tudományos diákköri diákok attitűdjében az érzékenység a tudomány témái és problémái iránt 4,5-ös; az öröm megjelenése a tudományos tevékenységük eredményének bemutatásakor 4,9-es; a hitelesség megjelenése a munkájuk bemutatásakor 4,1-es átlagot mutat. A tudományos diákköri diákok pozitív attitűdje a tudomány iránt 4,4-es átlagot ért el. 4. Megjelennek-e a tudományművelés kritériumai a tudományos diákköri alkotások eredményeiben? A tudományos diákköri alkotások túlmutatnak a tantárgyi ismeretek szintjén, lezárt tudományos eredményeket, ismereteket mutatnak be 4,4-es átlaggal; ezekben az alkotásokban a tudomány aktuális kutatásai, problémái 3,9-es átlaggal jelennek meg. A tudományos diákköri alkotások eredményi 4,2-es átlaggal felelnek meg a tudományművelés kritériumainak. 5. Lehetőséget ad-e az önművelésre a tudományos diákköri tevékenység? A tudományos diákköri tevékenység közben a felkészítő pedagógusok munkájának megjelenése 3,0, a diákok öntevékenysége 3,4 és a közös munka megjelenése 4,1-es átlagot mutat. A tudományos diákköri tevékenységben a közös munka 3,6-os átlaggal ad lehetőséget a diákoknak az önművelés technikáinak elsajátítására. 6. Előkészít-e a tudás alapú társadalomra a tudományos diákköri tevékenység? A tudományos diákkörös diákok az iskolán kívüli, tudást közvetítő forrásközpontok felhasználására 4,4-es; az önálló ismeretszerzés eredményeiről kommunikálni 4,1-es átlaggal képesek; a tudás felelőtlen alkalmazását követő problémákra felelősen reagálni 3,8-as, a folyamatos tanulási képesség elsajátítására 4,5-ös átlaggal képesek. A tudományosdiákköri 15

16 tevékenység 4,2-es átlaggal alkalmas arra, hogy a diákokat előkészítse a tudás alapútársadalomban való helytállásra. 7. Ajánlható-e a tudományos diákköri tevékenység az általános iskoláknak? A tudományos diákköri tevékenységet minden pedagógusnak 4,4-es; a tehetséggondozó pedagógusnak 4,7-es; minden tanulónak 3,6-os; a tehetséges tanulónak 4,8-as átlaggal ajánlják a zsűritagok. A tudományos diákköri tevékenységet 4,4-es átlaggal ajánlják a zsűri tagjaiaz általános iskoláknak. A tudományos diákköri pályamunkák, az országos döntőkön elhangzott előadások, valamint a felkészítő pedagógusok és az országos döntő zsűritagjainak körében végzett kérdőíves felmérések elemzése megerősíti azt az előfeltevésünket, amely szerint az általános iskolai tudományos diákkörök bevezethetik a tehetséges gyerekeket a (képességeiknek, ismereteiknek, tudásuknak megfelelő) szubjektív tudományos alkotásba, és felkészíthetik őket a tudomány művelésére (a gimnáziumi TUDOK-os, majd az egyetemi TDK-s tevékenységekre), a tudás alapú társadalomban való helytállásra, az új tudás létrehozására és annak felelős alkalmazására. Előfeltevésünk vizsgálata, igazolása további akciókutatást igényel. Kiss Albert A tudományos diákkörök szerepe a tudományos alkotómunkára való felkészítésben. Új Pedagógiai Szemle, szám ( Tájékoztató egy 1997-ben kezdődött tudománypedagógiai akciókutatásról [ ] Mi hát a hozadék? Nagyon leegyszerűsítve az és annyi, hogy minden diákköri munkára vállalkozó általános iskolás elmondhatja magáról, hogy önként vállalva, könyvtárakban búvárkodva, tanári vagy szülői segítséggel képes tizenöt-harminc oldalas diákköri dolgozat illetve kisebb volumenű kutatási beszámoló elkészítésére, előadására és megvitatására. A kihívás, a helytállni tudás, az önmaga teljesítőképességének, megmérettetésének, a nemes önérvényesítő képességnek a felvállalása tulajdonképpen a tét, s aki ilyen próbán fiatalon átesik, az meg tudja ítélni az alkotások, az emberi alkotások, a tudományos alkotások erőfeszítést, akarati összpontosítást kívánó voltát. Kezdi magát becsülni, s egyre kritikusabban kezdi nézni azt a leckefelmondó és leckét kikérdező, teszteket kitöltető iskolai világot, amely csak a gyerekek repetitív képességeire kíváncsi, de arra nem, hogy a fiatal diák mire lenne képes, ha az alkotás kihívásaival és normáival szembesülhetne. Hangsúlyozom, az általános iskolai TDK-s munka vállalása nem biztosít minden TDK-s fiatalnak fényes iskolai karriert. Biztosít azonban önbecsülést, önművelést, önfegyelmet, kitartást, érdeklődésbővülést és tiszteletet a fáradságot jelentő alkotómunka iránt. A pedagógiai realista álláspontúak itt megint azzal vádolhatnak, hogy a pedagógiai teleologikum, a pedagógiai utópizmus csapdájába estem, hisz nem lehet mindenki alkotó és kutató, egyébként is illúzió az egész próbálkozás, az iskola leginkább értő olvasóvá nevelje az odajárókat. Az így érvelőknek csak részben van igazuk. Azt állítjuk ugyanis, hogy a tudományos diákköri munka az általános iskolában éppen arra alkalmas a maga önreflektív kompetenciákat mozgósító erejével, hogy értelmessé tegye az iskolai életet, szabadságot biztosítson azoknak, akik az önművelés révén az önálló tanulás képességét már elsajátították. [ ] Dr. Zsolnai József: Kutatói utánpótlás már Tízéves kortól. (Tájékoztató egy 1997-ben kezdődött tudománypedagógiai akciókutatásról) Magyar Tudomány február ( 16

17 A KGYT országos döntőn résztvevő iskolák Zalabér: Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda Keszthely: Egry József Általános Iskola és AMI Nagykanizsa: Hevesi Sándor Általános Iskola Sármellék Általános Művelődési Központ Borsfa: Fekete István Általános Iskola, AMI és Óvoda Karancslapujtő: Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskola Hatvan: Óhatvani Óvoda és Általános Iskola Székhelyintézménye Kisnána: Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Eger: Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Szolnok: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Százhalombatta: Arany János Általános Iskola és Gimnázium Dorog: DOKI Zrínyi Ilona Általános Iskola Dorog: DOKI Petőfi Sándor Általános Iskola Székesfehérvár: Vasvári Pál Általános Iskola Mány: Hársfadombi Általános Iskola Szentendre: Szentendrei Református Gimnázium Balmazújváros: Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola Hortobágy: Központi és Petőfi Sándor Kistérségi Általános Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó Hortobágyi Tagintézmény Orosháza: Város Általános Iskolája és Pedagógiai Szolgáltató Intézménye József Attila Székhelyintézmény Város Általános Iskolája és Pedagógiai Szolgáltató Intézménye Czina Sándor Tagintézmény Osztopán: Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda Osztopáni Tagiskolája Várdomb-Alsónána Bölcsőde: Óvoda és Általános Iskola Somogyjád: Illyés Gyula Általános Iskola Somogyjád Mesztegnyő: Ladi János Általános Iskola Siklós: Batthyány Kázmér Általános Iskola 17

18 A záró rendezvényre meghívott tanulók és előadásaik EMBER ÉS TÁRSADALOM / I. MŰVELTSÉGTERÜLET Molnár Villő 4. o. Dorog: Mire tanítanak családi tárlatunk karikatúrái Csontos Gergő Ödön 7. o. Dorog: Jehova tanúi a koncentrációs táborokban Székely Zalán 8. o. Szentendre: Balkezesség avagy egy hátrányos kisebbség Turi Ákos 6. o Százhalombatta:. Tanulási módszerek és szokások változása az Arany J. Ált. Isk. és Gimnáziumban Tóth Nikolett 7.o. Balmazújváros: Szótanulási szokások, iskolánk felső tagozatos angolt tanuló diákjai körében A zsűri véleményezi az előadásokat Vincze Viktória 4.o. Hortobágy: A Kilenclyukú kőhíd Séllei Anett 5.o. Orosháza: Justh Zsigmond kultusza Békés megyében Csutorás Dániel 8. o. Eger: Korompai János dédunokája vagyok én! Püski Gyöngyi 8.o. Orosháza: Indián kultúra Múlt, jelen, magyar vonatkozások A zsűri véleményezi az előadásokat EMBER ÉS TÁRSADALOM / II. MŰVELTSÉGTERÜLET Bogdán Roland 4.o. Osztopán: Az önellátás lehetősége a XXI.századi Osztopánban, egy családi minta alapján Kapási Tamás 4.o. Balmazújváros: Hortobágyon gulyásbojtár vagyok én Pásztorélet pásztordalok! Kovács Vanda 5.o. Osztopán: Ej jányom, így nem mehetsz férjhez! - avagy milyen volt az osztopáni stafirung Szalay Vivien 5. o.zalabér: A zalabéri diákok viszonyulása a néptáncórához A zsűri véleményezi az előadásokat Bogdán Henrietta 6.o. Osztopán: Az osztopáni cigány családok vallási szokásai Ardelán Ádám 7. o Kisnána: Gyökereim. A cigány nép eredete, nyelvi hagyományai Szoboszlai Roland 8. o. Dorog: Komárom-Esztergom megye meghatározó nemzetiségeinek identitástudata a XXI. század elején Szukán Laura - Szukán Lilla 8. o. Karancslapujtő: Határtalan palóc babák 18

19 ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK MŰVELTSÉGTERÜLET Kaló Eszter 5. o. Keszthely: Lovaglás mint gyógyterápia Várnagy Nikoletta 6.o. Várdomb Alsónána: Fűben, fában orvosság- A gyógynövények szerepe napjainkban a Várdombon élő emberek életében Dufka Diána 7.o.- Illés Júlia - Molnár Vanda 8. o. Sármellék: A 7. és 8. osztályos tanulókat ért agresszió vizsgálata Zala megyében Berta Adrienn - Baksa Boglárka 8. o. Karancslapujtő: Palóc ízek nyomában A zsűri véleményezi az előadásokat Pető Dóra 8. o. Zalabér: Diáktársaim szexuális kulturáltsága kitüntetetten a pornófilm nézésére Somoskői Gitta 8. o. Karancslapujtő: Divatos betegségek Tóth Gabriella 8. o. Szentendre: Tényleg lusták a kamaszok? Bogdán Hajnalka 8.o. Somogyjád: A barátságos láthatatlan- A kétélű kard felhasználása az orvostudományban Kaló Eszter 5. o. Keszthely: Lovaglás mint gyógyterápia ANYANYELV ÉS IRODALOM Magony Gellért 4. o. Székesfehérvár: Ahová a sárkány lépett. A sárkányos földrajzi nevek keletkezéséről Barna Benjámin 4.o. Balmazújváros: Találkozásom Sven Nodqvisttal Tavaszi Anna 5. o. Keszthely: Magyar képregények Berta Ildikó - Soós Anita 6. o. Karancslapujtő: Édes anyanyelvünk Lantos Zsuzsanna 7. o. Karancslapujtő: Spray vagy permet? EMBER ÉS TÁRSADALOM /III. Kovács Adél Sára 4. o. Mány: Vitézség és vitézi rend Kürti Benedek 4. o. Mány: A maja civilizáció Zsohár Balázs 5. o. Zalabér: A makedón falanx és a római légió a Kynoskaphalai csata tükrében Berkovics Aliz 6. o. Zalabér: Egy eltűnt kastély nyomában Gál Gábor 7. o. Nagykanizsa: Pákozd jelentősége a magyar szabadságharcban Horváth Dániel - Simon Csaba 8.o. Mesztegnyő: A II. világháború civil áldozatai és anyagi veszteségei Mesztegnyőn Gál Fanni 8. o. Szolnok: A végvárak 19

20 FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Bogdán Zsuzsanna 4.o. Osztopán: Kóbor kutyák Osztopánban Szilágyi Borbála 4.o. Hortobágy: Kutak a Hortobágyon Szakálas Emese - Bodzsár Bálint 4.o. Orosháza: Gondolatok az állatvédelemről Eszenyi Laura - Veres Dóra 5.o.Balmazújváros: Mentsd meg a rackát! Nagy Ákos 6.o. Balmazújváros: Iskolai környezetünk Élő és élettelen környezeti tényezők az osztályteremben A zsűri véleményezi az előadásokat Kispál Luca 6. o. Hatvan: Harmóniában a természettel Bedő József Marcell 7.o. - Szűcs Márton - Bekő Bálint 8.o. Borsfa: A Haraszti erdő védett növényei Zeller Mátyás 8. o. Dorog: Városom épített öröksége az ipartelepítés és munkahelyteremtés útvesztőjében Fábos Cintia - Molnár Csanád 8.o. Siklós: Ami a szelektív szemétgyűjtés után következik, avagy a hulladék útja a szelektív gyűjtés után EMBER A TERMÉSZETBEN Zsohár Veronika Juhász Dominika 3. o. Zalabér: A vízipálma gyökereztetése vízben Borbás Áron - Víg Levente 4. o. Hatvan: A Bér-patak szitakötőfajai Orova Dorina 4. o. Székesfehérvár: Babszemnyi élet a bab csírázását befolyásoló külső tényezők vizsgálata Bak Gábor 5. o. Osztopán: Az osztopáni Tarasica-patak szennyezettségének vizsgálata III 20

21 A záró rendezvényre meghívott tanulók felkészítő pedagógusai Albert Zoltánné Ács Klaudia Árvai Ilona Baji-Gál Ferencné Borbás Katalin Csontosné Havran Éva Dorcsák Mária Dulai Terézia Erdős Kornél Feiler Zsuzsa Fenesné Tóth Ágnes Gere László Gyárfásné Kovács Marianna Hives Adrienn Holczerné Megyes Gabriella Hornyák Andrásné Jósné Kiss Erzsébet Kádár Krisztina Kecskésné Mező Mária Kissné Varga Erika Kiss Albert Kovács Gáborné Kovács Klára Kovács Lajos Dr. Kristonné Tóth Ilona Laskay Annamária Matyi József Nagy Lajosné Nagyné Bognár Katalin Nászné Suszták Judit Novák Sándorné Ősz János Pataki Gabriella Pratz Attila Radics Natália Szekeresné Bereczki Rita Székely Zsuzsanna Végh Judit Víghné Pintér Lilla 21

22 A KGYTK régióközpontok tehetséggondozásának bemutatása Zalabér A Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda tehetségművelő munkájának bemutatása Iskolánk a hátrányos helyzetűként ismert Zalaszentgrót kistérségnek az egyik oktatási intézménye, az átlagos gyermeklétszámunk 110 fő. Intézményünk pedagógiai programja a Zsolnai pedagógiára épül. A hátránykompenzálás, tehetségmentés és művelés, a pedagógiai megújulás és elkötelezettség, a paradigmaváltás igénye mozgatta azt a törekvést, majd a tettekben realizálódó cselekvési programot, amelynek eredményeként ma elmondható, hogy az ország egyik regisztrált tehetségpontja vagyunk. Országosan ismert (Oktatási Minisztérium által támogatott) az egyik legnagyobb büszkeségünk, a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája (KGYTK) nevű pedagógiai innovációnk, de a festészet és néptánc tanszakú, kiváló minősítésű művészeti iskolánk is egyedülálló a környéken. Több mint másfél évtizede folytatunk tanóráinkon differenciált tanulásszervezést és irányítást, a képességkülönbözőségeket figyelembe vevő felzárkóztatást és tehetséggondozást. Ezt nem is kerülhetnénk meg, hiszen a hátrányos helyzet az óvodánkat és iskolánkat egyaránt érinti, mert meglehetősen magas a halmozottan hátrányos helyzetű, köztük a roma tanulók aránya. Ennek ellenére közülük is minden éven be tudjuk vonni a legtehetségesebbeket a tudományos diákköri tevékenységbe, sőt nem egyszer országos helyezéseket tudhatnak magukénak. Ugyanez érvényes a művészeti produktumaikra, a néptáncban és festészetben elért eredményeikre. A mindennapi tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a szabadon választható órakínálataink is a folyamatos és tervszerű fejlesztést garantálják, ahol ifjaink inspirációt kapnak a fokozatos teljesítményjavítás igényére, az önbecsülésük, akaratuk, kitartásuk erősítésére. (Szabadidősávban például sakkozni tanulnak, pingpongoznak, társasjátékokkal, fejlesztő játékokkal ismerkednek, barkácsolnak.) Rendszeresen hirdetünk ezekből a tevékenységekből többfordulós versenyeket. A tehetségígéretek formálását, a majdani civil szerveződések elindítóit és irányítóit a Diákönkormányzaton keresztül is megcélozzuk, mert ösztönözni kívánjuk a társadalmi szerepvállalást és az aktív társadalmi létre való készülődést. A Zala Megyei Pedagógiai Intézet partnereként és a saját nyertes pályázataink révén tovább bővíthettük kínálatainkat,így indíthattunk kreatív önképző kört, roma tehetségműhelyt (1-5.osztályosoknak), roma mentor projektet (Nemzetek, kultúrák, értékek címmel a felső tagozatosoknak). A tehetségek és a tehetségígéretek gondozásakor kiemelt teendőnknek tartjuk a tehetséges gyerekek erős oldalának (kimagasló, specifikus képességeinek) finomítását. Ugyanakkor, ezzel párhuzamos fejlesztést igényelnek az ún. szerényebb adottságok (pl. szocializációs hátrány, biztonságérzet hiánya, önértékelési zavar) is. Mindezekhez alkalmazzuk a kreatológia, a projektpedagógia, a drámapedagógia, a művészetpedagógia eszközeit, hogy megteremtsük azt a pozitív pedagógiai klímát, amely alapul szolgál a kiegyensúlyozott társas kapcsolatokhoz, a konfliktuskezelési technikák, az alkotói miliők, az önszerveződési törekvések, a státuszhoz jutási ambíciók gyakorlásához. Összességében ennek a tehetségmentő és művelő tevékenységnek köszönhetjük, hogy létrehozhattunk és elfogadtathattunk több jó gyakorlatot is, és esélyesek lehetünk a referencia intézmény cím elnyerésére. Zalabér, október 26. Az intézményről az összefoglalót készítette: Cseh Németh Zsuzsanna 22

23 Osztopán Az Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda Osztopáni Tagiskolája tehetségsegítő munkájának bemutatása Iskolánk a kaposvári kistérség peremén, hátrányos helyzetű térségben helyezkedik el. Az elmúlt 15 évben folyamatos átalakuláson ment át. A megyében egyedüliként felvállaltuk és folyamatosan működtetjük az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Programot, amely leginkább alkalmas arra, hogy az egyéni képességek differenciált fejlesztésén keresztül segítse a tehetségek felismerését és folyamatos fejlesztését. Hátrányos helyzetünket fokozza, hogy tanulóink több mint ötven százaléka cigány, továbbá sok a részképesség zavarral küzdő tanulónk. Ahhoz, hogy ezeknek a problémáknak a megoldását folyamatosan tudjuk segíteni nagyon elkötelezett és innovatív tantestületre van szükség. Ebből az indítatásból adódik, hogy a testület tagjai folyamatosan képezik magukat. (Új szak, szakvizsga, speciális tanfolyamok) Szívesen kapcsolódunk be olyan programokba, kísérletekbe, amelyek segítik a szociális és egyéb hátrányokkal küzdő tanulóink hátrányának leküzdését és természetesen a kiemelkedő tehetségek fejlesztését is. Ennek egyik konkrét megvalósulási formája a éves tanulók számára meghirdetett és kísérletileg kipróbált tudományos kutatómunkába való bekapcsolódás. Egészen a kísérlet kezdetétől a mai napig részt veszünk ebben a munkában. Az elmúlt tíz év során folyamatosan, egyre növekvő tanuló és segítő pedagógus létszámmal veszünk részt ebben a programban. Jelenleg a pedagógusaink közel 100%-a készít vagy készített fel már tanulókat a kutatómunkára. Külön érdekesség, hogy a mi tanulóink közül került ki a legtöbb olyan tehetséges cigánytanuló, akik eljutottak és eredményesen szerepeltek az országos Tudományos Diákköri konferenciákon. Sőt több esetben arra is lehetőségük nyílt, hogy a Veszprémi Egyetem tudományos kutatóinak bemutathassák kutatási eredményeiket. Az eddig elért eredményeink elismerését jelenti, hogy megkaptuk a Pannon Egyetem kutató iskolája címet, valamint több mint öt éve mi szervezzük és rendezzük a Kutató Gyerekek Dél-dunántúli regionális konferenciáját. Kiemelten kezeljük az idegen nyelv, a számítástechnika, sport és művészeti oktatást. A sport területén is országos eredményeket értünk el. A 2007-es esztendő lényeges változást hozott iskolánk életében, mert megszűnt az önállóságunk. A somogyjádi iskola tagiskolája lettünk, és csak 1-6 osztály maradt helyben. Ez az elért eredményeinket és munkánkat nem változtatta meg, inkább a mi jó gyakorlatunk további elterjedését, bemutatásának a lehetőségét hozta. Összegezve, tehát azt mondhatjuk, hogy a tantestületben összegyűlt tapasztalatok, valamint a tehetségígéretek felismerése és támogatása továbbra is azt fogja eredményezni, hogy iskolánkban a tehetséges tanulók nem kallódhatnak el. Osztopán, április 7. Ősz János tagiskola-vez. 23

24 Balmazújváros A balmazújvárosi Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola, Bocskai tagintézményének tehetségművelő munkájának bemutatása A balmazújvárosi Bocskai István tagintézmény a település külterületi tagiskolája. Tanulólétszámunk 422 fő. A településünkről igen sok szociálisan és kulturálisan hátrányos helyzetű család gyermekeit fogadjuk. A pedagógiai megújulás és elkötelezettség igénye vezetett oda, hogy a minőség- elvének megvalósítása érdekében felvállaltuk az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Pedagógiát. Közel két évtizede folytatunk tanóráinkon differenciált tanulásszervezést, a képességbeli különbözőségeket figyelembe véve felzárkóztatást, tehetséggondozást, egyéni fejlesztést. Ennek szükségszerűségét indokolja az a tény is, hogy iskolánkban meglehetősen magas a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók aránya. A képességfejlesztés a gyerekek személyiségének megismerésére alapozódik, mely a képességbeli különbözőséget nem, mint akadályozó tényezőt kezeli, hanem a pedagógiai munka feladatát és ütemezését határozza meg. A mindennapi tanórai és tanórán kívüli foglalkozások a folyamatos és tervszerű fejlesztést garantálják. Olyan tevékenységeket kínálunk a tanulóknak, amelyek során kibontakozhatnak képességeik, bebizonyosodhat az, a tézis, hogy mindenki tehetséges valamiben. Ehhez széleskörű tevékenységrendszert kínálunk tanulóinknak a szabadon választott sávban: furulya, báb, dráma, idegen nyelv, néptánc, vöröskeresztes, környezetvédő, újságszerkesztő, sportfoglalkozásokon vehetnek részt. A furulyázó, a színjátszó, a néptáncos gyerekek rendszeresen lépnek fel iskolai rendezvényeinken. A Katrinca nevet viselő néptánccsoportunk a városi és más településeken szervezett programokat is színesítik előadásaikkal. A vöröskeresztes és környezetvédő tanulók számos versenyen kiválóan teljesítenek. Több mint egy évtizede a Vöröskereszt bázisiskolája vagyunk. A civil szervezetekkel való szoros kapcsolattartás a társadalmi szerepvállalás erősítését és az aktív társadalmi létre készülődést hivatott elősegíteni. A Nyelvi Irodalmi Kommunikációs program nyújtotta fejlesztési lehetőségeket több mint, két évtizede alkalmazzuk a személyiségfejlesztés során. Tanulóink (köztük hátrányos helyzetű és roma tanulók is) számos rendezvényen és szavalóversenyen szerepelnek sikeresen. Az Aranyszáj olvasási és szépkiejtési verseny valamint a Lélektől lélekig irodalmi gyermekfesztivál területi illetve regionális döntőjének szervezői vagyunk. Iskolánk tanulói 10 éve minden évben bekapcsolódnak a tudományos diákköri kutatómunkába. A diákköri munkában való részvétel során a diákok megtanulják a szubjektív és minőségi alkotás kreatív technikáinak elsajátítását. Tanulóink kisiskolás koruktól kezdődően megértik, átélik az új születését. A diákköri munkában azzal foglalkoznak, ami érdekli őket. Évről- évre egyre több tanulónk kapcsolódik be a kutatómunkába és jut el az országos döntőbe. A siker inspirálja a tanulókat, nevelőket, szülőket egyaránt. Ugyanis a gyermekek mellett nemcsak a pedagógusok állnak ott, hanem sokszor az egész család részt vesz a kutatásban. A tudományos diákköri munka egyik fontos színtere lett az iskola és a család együttműködésének. Tagintézményünk 4 éve kapott felkérést a tiszántúli régió koordinátori feladatainak ellátására és a regionális KGYTK szervezésére. Az utóbbi években a sport területén is számos kiváló eredményt értünk el. Kézilabdásaink országosan elismertek kimagasló teljesítményeik által. Több tanuló közülük a Jó tanuló, jó sportoló díj büszke tulajdonosa. Összességében ennek a széleskörű tehetségművelő tevékenységnek köszönhetjük, hogy tanulóink számos területen kibontakoztathatják tehetségüket. Balmazújváros, március 30. Készítette: Tóthné Dobi Éva 24