MIT TEHET A FIZIKUS A RÁKKUTATÁSÉRT? Pipek Orsolya ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék. Atomoktól a csillagokig, Budapest, február 23.
|
|
- Emil Somogyi
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MIT TEHET A FIZIKUS A RÁKKUTATÁSÉRT? Pipek Orsolya ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék Atomoktól a csillagokig, Budapest, február 23.
2 Pipek Orsolya, ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék február 23. ÁTTEKINTÉS 1
3 Pipek Orsolya, ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék február 23. ÁTTEKINTÉS Motiváció 1
4 Pipek Orsolya, ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék február 23. ÁTTEKINTÉS Motiváció A DNS szerkezete, története 1
5 Pipek Orsolya, ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék február 23. ÁTTEKINTÉS Új kutatási lehetőségek Motiváció A DNS szerkezete, története 1
6 Pipek Orsolya, ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék február 23. ÁTTEKINTÉS Új kutatási lehetőségek Motiváció Szekvenálási technikák A DNS szerkezete, története 1
7 Pipek Orsolya, ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék február 23. ÁTTEKINTÉS Kihívások az adatfeldolgozásban Új kutatási lehetőségek Motiváció Szekvenálási technikák A DNS szerkezete, története 1
8 Pipek Orsolya, ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék február 23. ÁTTEKINTÉS Kihívások az adatfeldolgozásban Új kutatási lehetőségek Motiváció Reményteli jövő Szekvenálási technikák A DNS szerkezete, története 1
9 Pipek Orsolya, ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék február 23. ÁTTEKINTÉS Szükséges szaktudás Kihívások az adatfeldolgozásban Új kutatási lehetőségek Motiváció Reményteli jövő Szekvenálási technikák A DNS szerkezete, története 1
10 ÁTTEKINTÉS Szükséges szaktudás Kihívások az adatfeldolgozásban Új kutatási lehetőségek Összegzés Motiváció Reményteli jövő Szekvenálási technikák A DNS szerkezete, története 1
11 MOTIVÁCIÓ: MIÉRT FOGLALKOZUNK GENETIKÁVAL? 2
12 MOTIVÁCIÓ: MIÉRT FOGLALKOZUNK GENETIKÁVAL? főleg fizikusként 2
13 MOTIVÁCIÓ: MIÉRT FOGLALKOZUNK GENETIKÁVAL? főleg fizikusként hasznos genetikai betegségek 2
14 MOTIVÁCIÓ: MIÉRT FOGLALKOZUNK GENETIKÁVAL? főleg fizikusként hasznos genetikai betegségek szükséges óriási feldolgozatlan adatmennyiség 2
15 MOTIVÁCIÓ: MIÉRT FOGLALKOZUNK GENETIKÁVAL? főleg fizikusként hasznos genetikai betegségek szükséges óriási feldolgozatlan adatmennyiség érdekes új, felfedezetlen területek, kihívások 2
16 MOTIVÁCIÓ: MIÉRT FOGLALKOZUNK GENETIKÁVAL? főleg fizikusként hasznos genetikai betegségek szükséges óriási feldolgozatlan adatmennyiség érdekes új, felfedezetlen területek, kihívások képesek vagyunk rá fizikusok jó problémamegoldók 2
17 MI A DNS? 3
18 MI A DNS? dezoxiribonukleinsav Feladata: genetikai utasítások összességének kódolása örökítőanyag, genom (vírusoknál RNS) utód megörökli az apai és anyai DNS felét öröklött tulajdonságok Felépítése: hatalmas makromolekula, két egymás köré csavarodott polinukleotid szál monomer egysége: nukleotid adenin A G purin váz guanin T C pirimidin váz timin dezoxiribóz foszfátcsoport nukleobázis citozin 3
19 MI A DNS? P nukleotid D C 4
20 MI A DNS? nukleotid 5 P P D CA D C P D C polinukleotid szál P D CT P D CT 3 4
21 MI A DNS? P nukleotid D C polinukleotid szál 5 P P P P D D D bázispár CA T C G CT A D D D P P P 5 kettős polinukleotid szál 3 D CT A D P 3 4
22 MI A DNS? P nukleotid D Humán genom: 3 milliárd ( ) bázispár minden testi sejtben! C polinukleotid szál 5 3 P P P P D D D D bázispár CA T C G CT A CT A D D D D P P P P 5 3 kettős polinukleotid szál 4
23 MI A DNS? Humán genom: 3 milliárd ( ) bázispár minden testi sejtben! 5
24 MI A DNS? Bázispárok átlagos távolsága: 0,34 nm (0, m) Humán genom: 3 milliárd ( ) bázispár minden testi sejtben! 5
25 MI A DNS? Emberi test: 37,2 billió (3, ) sejt! (2013, DOI: / ) Bázispárok átlagos távolsága: 0,34 nm (0, m) Humán genom: 3 milliárd ( ) bázispár minden testi sejtben! 5
26 MI A DNS? Emberi test: 37,2 billió (3, ) sejt! (2013, DOI: / ) 3, m 250 CSE Bázispárok átlagos távolsága: 0,34 nm (0, m) Humán genom: 3 milliárd ( ) bázispár minden testi sejtben! 5
27 MI A DNS? Emberi test: 37,2 billió (3, ) sejt! (2013, DOI: / ) 3, m 250 CSE Bázispárok átlagos távolsága: 0,34 nm (0, m) 250x Humán genom: 3 milliárd ( ) bázispár minden testi sejtben! 5
28 MI A DNS? Emberi test: 37,2 billió (3, ) sejt! (2013, DOI: / ) 3, m 250 CSE Ezt nagyon be kell csomagolni! Bázispárok átlagos távolsága: 0,34 nm (0, m) 250x Humán genom: 3 milliárd ( ) bázispár minden testi sejtben! 5
29 MI A DNS? Emberi test: 37,2 billió (3, ) sejt! (2013, DOI: / ) 3, m 250 CSE Ezt nagyon be kell csomagolni! Bázispárok átlagos távolsága: 0,34 nm (0, m) Humán genom: 3 milliárd ( ) bázispár minden testi sejtben! 6
30 MI A DNS? Információ kódolása: bázissorendben 3 egymás melletti bázis ( kodon ) kódol egy aminosavat aminosavak fehérjék A szervezet működésében a konkrét bázissorendnek meghatározó szerepe van. transzkripció transzláció Cél: a bázissorend (és következményeinek) feltérképezése SZEKVENÁLÁS 7
31 A DNS TÖRTÉNETE 8
32 1879 izzólámpa 1869 Friedrich Miescher izolálja a nukleint eddig ismeretlen, a sejtmagban ( nukleusz ) elhelyezkedő anyag nem fehérje A DNS TÖRTÉNETE A tübingeni egyetem laboratóriuma (1879 körül) 8
33 1879 izzólámpa 1931 TEM 1869 Friedrich Miescher izolálja a nukleint 1919 Alkotórészek azonosítása, polimer szerkezet A DNS TÖRTÉNETE 8
34 1879 izzólámpa 1931 TEM 1869 Friedrich Miescher izolálja a nukleint 1919 Alkotórészek azonosítása, polimer szerkezet 1937 Első röntgen-diffrakciós felvétel A DNS TÖRTÉNETE rossz minőségű de látszik a rendezett térszerkezet a szerkezet azonosítása nem sikerült (William Astbury) 8
35 1879 izzólámpa 1931 TEM 1869 Friedrich Miescher izolálja a nukleint 1919 Alkotórészek azonosítása, polimer szerkezet 1937 Első röntgen-diffrakciós felvétel A DNS TÖRTÉNETE Nyitray László, Pál Gábor: Griffith-kísérlet 1944 Avery MacLeod McCarty kísérlet: a DNS hordozza a genetikai információt! RNS-, fehérje- és DNS-bontó enzimek mi okozza a transzformációt? RNS? fehérjék? DNS? 8
36 1879 izzólámpa 1931 TEM 1869 Friedrich Miescher izolálja a nukleint 1919 Alkotórészek azonosítása, polimer szerkezet 1937 Első röntgen-diffrakciós felvétel A DNS TÖRTÉNETE Nyitray László, Pál Gábor: Griffith-kísérlet 1944 Avery MacLeod McCarty kísérlet: a DNS hordozza a genetikai információt! RNS-, fehérje- és DNS-bontó enzimek mi okozza a transzformációt? RNS? fehérjék? DNS? 8
37 1879 izzólámpa 1931 TEM 1869 Friedrich Miescher izolálja a nukleint 1919 Alkotórészek azonosítása, polimer szerkezet 1937 Első röntgen-diffrakciós felvétel A DNS TÖRTÉNETE 1947 tranzisztor 1944 Avery MacLeod McCarty kísérlet: a DNS hordozza a genetikai információt! 1953 Watson-Crick kettős hélix modell (Franklin felvétele alapján) Franklin fizikus volt! elméleti megfontolások Crick is! 8
38 1879 izzólámpa 1931 TEM 1869 Friedrich Miescher izolálja a nukleint 1919 Alkotórészek azonosítása, polimer szerkezet 1937 Első röntgen-diffrakciós felvétel A DNS TÖRTÉNETE 1947 tranzisztor 1944 Avery MacLeod McCarty kísérlet: a DNS hordozza a genetikai információt! 1953 Watson-Crick kettős hélix modell (Franklin felvétele alapján) 1957 Crick: centrális dogma (transzkripció, transzláció) 8
39 1879 izzólámpa 1931 TEM 1869 Friedrich Miescher izolálja a nukleint 1919 Alkotórészek azonosítása, polimer szerkezet 1937 Első röntgen-diffrakciós felvétel A DNS TÖRTÉNETE 1947 tranzisztor 1970 számológép 1944 Avery MacLeod McCarty kísérlet: a DNS hordozza a genetikai információt! 1953 Watson-Crick kettős hélix modell (Franklin felvétele alapján) 1957 Crick: centrális dogma (transzkripció, transzláció) 1977 Első szekvenálás (Sanger, Maxam, Gilbert) 8
40 1879 izzólámpa 1931 TEM 1869 Friedrich Miescher izolálja a nukleint 1919 Alkotórészek azonosítása, polimer szerkezet 1937 Első röntgen-diffrakciós felvétel A DNS TÖRTÉNETE 1947 tranzisztor 1970 számológép 1990 WWW 1944 Avery MacLeod McCarty kísérlet: a DNS hordozza a genetikai információt! 1953 Watson-Crick kettős hélix modell (Franklin felvétele alapján) 1957 Crick: centrális dogma (transzkripció, transzláció) 1977 Első szekvenálás (Sanger, Maxam, Gilbert) 1990 Megkezdődik a humán genom szekvenálása 8
41 1879 izzólámpa 1931 TEM 1869 Friedrich Miescher izolálja a nukleint 1919 Alkotórészek azonosítása, polimer szerkezet 1937 Első röntgen-diffrakciós felvétel A DNS TÖRTÉNETE 1947 tranzisztor 1970 számológép 1990 WWW 2000 τ-neutrínó 1944 Avery MacLeod McCarty kísérlet: a DNS hordozza a genetikai információt! 1953 Watson-Crick kettős hélix modell (Franklin felvétele alapján) 1957 Crick: centrális dogma (transzkripció, transzláció) 1977 Első szekvenálás (Sanger, Maxam, Gilbert) 1990 Megkezdődik a humán genom szekvenálása 2001 A teljes humán genom publikálása 8
42 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK 9
43 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK különbségek DNS és DNS között: örökletes és szerzett mutációk nagy része ártatlan : szemszín, hajszín stb. genetikai betegségek okozói: a DNS egyes szakaszainak hibái, mutációi (akár egy bázis megváltozása is!) színvakság (örökletes) sarlósejtes vérszegénység (örökletes) laktózérzékenység (lehet szerzett) naponta 500 ezer molekuláris hiba (endogén és exogén tényezők miatt) 9
44 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK különbségek DNS és DNS között: örökletes és szerzett mutációk nagy része ártatlan : szemszín, hajszín stb. genetikai betegségek okozói: a DNS egyes szakaszainak hibái, mutációi (akár egy bázis megváltozása is!) színvakság (örökletes) sarlósejtes vérszegénység (örökletes) laktózérzékenység (lehet szerzett) naponta 500 ezer molekuláris hiba (endogén és exogén tényezők miatt) Miért ritkák ehhez képest a genetikai betegségek? a hibák véletlenszerűek nagyon hatékony javító-mechanizmusok! 9
45 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK különbségek DNS és DNS között: örökletes és szerzett mutációk nagy része ártatlan : szemszín, hajszín stb. genetikai betegségek okozói: a DNS egyes szakaszainak hibái, mutációi (akár egy bázis megváltozása is!) színvakság (örökletes) sarlósejtes vérszegénység (örökletes) laktózérzékenység (lehet szerzett) naponta 500 ezer molekuláris hiba (endogén és exogén tényezők miatt) Miért ritkák ehhez képest a genetikai betegségek? a hibák véletlenszerűek nagyon hatékony javító-mechanizmusok! Nem akkor van baj, ha a DNS elromlik, hanem ha nem tudjuk kijavítani! 9
46 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK Néhány lehetséges mutáció: Kis-skálás Nagy-skálás pontmutáció (T>G) 10
47 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK Néhány lehetséges mutáció: Kis-skálás Nagy-skálás pontmutáció (T>G) inzerció 10
48 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK Néhány lehetséges mutáció: Kis-skálás Nagy-skálás pontmutáció (T>G) inzerció deléció 10
49 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK Néhány lehetséges mutáció: Kis-skálás Nagy-skálás pontmutáció (T>G) inzerció deléció kromoszómán belüli: deléció 10
50 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK Néhány lehetséges mutáció: Kis-skálás Nagy-skálás pontmutáció (T>G) inzerció deléció kromoszómán belüli: deléció inzerció/duplikáció 10
51 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK Néhány lehetséges mutáció: Kis-skálás Nagy-skálás pontmutáció (T>G) inzerció deléció kromoszómán belüli: deléció inzerció/duplikáció inverzió 10
52 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK Néhány lehetséges mutáció: Kis-skálás Nagy-skálás pontmutáció (T>G) inzerció deléció kromoszómán belüli: deléció inzerció/duplikáció inverzió kromoszómák közti: inzerció 10
53 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK Néhány lehetséges mutáció: Kis-skálás Nagy-skálás pontmutáció (T>G) inzerció deléció kromoszómán belüli: deléció inzerció/duplikáció inverzió kromoszómák közti: inzerció transzlokáció 10
54 Néhány DNS-javító mechanizmus: ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK egyik szálon sérült DNS javítása: 1. hiba felismerése, hibás szakasz eltávolítása 2. másik szálról komplementer szakasz legyártása BER: oxidálódott, alkilizálódott vagy hidrolizálódott nukleotidok cseréje NER: hélixszerkezetet torzító mutációk javítása MMR: nem összetartozó (tehát nem AT vagy CG) bázispárok korrekciója kettős szál törés: szálak összeragasztása NHEJ: minta nélkül, rövid átfedő szakaszt keresve ( rövid deléciók) rekombináció: minta alapján NHEJ mechanizmus 11
55 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK 12
56 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK A DNS másolása és javítása nagyon komplex feladat, nagyon sok enzim és fehérje vesz részt benne! egyelőre nagyon keveset tudunk a konkrét mechanizmusokról, ezek feltérképezése lenne a cél BRCA1 13
57 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK A DNS másolása és javítása nagyon komplex feladat, nagyon sok enzim és fehérje vesz részt benne! egyelőre nagyon keveset tudunk a konkrét mechanizmusokról, ezek feltérképezése lenne a cél BRCA1 Módszer: 13
58 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK A DNS másolása és javítása nagyon komplex feladat, nagyon sok enzim és fehérje vesz részt benne! egyelőre nagyon keveset tudunk a konkrét mechanizmusokról, ezek feltérképezése lenne a cél BRCA1 Módszer: 1. Egy adag sejtben direkt, célzottan rontsuk el valamelyik fontosnak gyanított gént. ( mutáns sejtek) 13
59 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK A DNS másolása és javítása nagyon komplex feladat, nagyon sok enzim és fehérje vesz részt benne! egyelőre nagyon keveset tudunk a konkrét mechanizmusokról, ezek feltérképezése lenne a cél BRCA1 Módszer: 1. Egy adag sejtben direkt, célzottan rontsuk el valamelyik fontosnak gyanított gént. ( mutáns sejtek) 2. Kezeljük az egészséges és a mutáns sejteket valamilyen károsító anyaggal, ami véletlenszerű mutációkat hoz létre. 13
60 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK A DNS másolása és javítása nagyon komplex feladat, nagyon sok enzim és fehérje vesz részt benne! egyelőre nagyon keveset tudunk a konkrét mechanizmusokról, ezek feltérképezése lenne a cél BRCA1 Módszer: 1. Egy adag sejtben direkt, célzottan rontsuk el valamelyik fontosnak gyanított gént. ( mutáns sejtek) 2. Kezeljük az egészséges és a mutáns sejteket valamilyen károsító anyaggal, ami véletlenszerű mutációkat hoz létre. 3. Vizsgáljuk, hogy a mutáns és az egészséges sejtek mennyire jól tudják kijavítani a véletlenszerű mutációkat. 13
61 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK A DNS másolása és javítása nagyon komplex feladat, nagyon sok enzim és fehérje vesz részt benne! egyelőre nagyon keveset tudunk a konkrét mechanizmusokról, ezek feltérképezése lenne a cél BRCA1 Módszer: 1. Egy adag sejtben direkt, célzottan rontsuk el valamelyik fontosnak gyanított gént. ( mutáns sejtek) 2. Kezeljük az egészséges és a mutáns sejteket valamilyen károsító anyaggal, ami véletlenszerű mutációkat hoz létre. 3. Vizsgáljuk, hogy a mutáns és az egészséges sejtek mennyire jól tudják kijavítani a véletlenszerű mutációkat. 4. Abból, hogy a mutáns sejtekben milyen típusú végleges mutációkat találunk, következtetni lehet arra, hogy az eredetileg megrongált génnek melyik javító-mechanizmusban milyen szerepe van. 13
62 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK A DNS másolása és javítása nagyon komplex feladat, nagyon sok enzim és fehérje vesz részt benne! egyelőre nagyon keveset tudunk a konkrét mechanizmusokról, ezek feltérképezése lenne a cél BRCA1 Módszer: 1. Egy adag sejtben direkt, célzottan rontsuk el valamelyik fontosnak gyanított gént. ( mutáns sejtek) 2. Kezeljük az egészséges és a mutáns sejteket valamilyen károsító anyaggal, ami véletlenszerű mutációkat hoz létre. 3. Vizsgáljuk, hogy a mutáns és az egészséges sejtek mennyire jól tudják kijavítani a véletlenszerű mutációkat. 4. Abból, hogy a mutáns sejtekben milyen típusú végleges mutációkat találunk, következtetni lehet arra, hogy az eredetileg megrongált génnek melyik javító-mechanizmusban milyen szerepe van. SZEKVENÁLÁS + SZEKVENÁLÁSI ADATOK ELEMZÉSE 13
63 ÚJ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK Közös projectek az MTA Enzimológiai Intézetével: 14
64 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK Sanger-szekvenálás 15
65 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK 5 Sanger-szekvenálás C C C 3 DNS C C 15
66 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK 5 Sanger-szekvenálás C 3 C C + primer 5 C 3 DNS C DNS-polimeráz 15
67 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK 5 Sanger-szekvenálás C 3 OH C C + primer 5 + OH OH C 3 DNS C DNS-polimeráz OH dgtp, dctp, datp, dttp 15
68 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK 5 Sanger-szekvenálás C 3 OH C C + primer 5 + OH + H X OH C 3 DNS C DNS-polimeráz OH dgtp, dctp, datp, dttp ddatp 15
69 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK 5 Sanger-szekvenálás C C C 3 DNS C C 16
70 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK 5 Sanger-szekvenálás 3 3 C C C X 5 C 3 DNS C X 5 16
71 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK 5 Sanger-szekvenálás 3 3 C?? C gélelektroforézis?? A C X 5?? C A 3 DNS C X 5 16
72 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK 5 Sanger-szekvenálás C ddatp ddgtp ddttp ddctp C C C T C G C A G T A A G C G T C A T 3 DNS C 17
73 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK NGS: next-generation sequencing 18
74 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK NGS: next-generation sequencing 1. DNS felszaporítása (PCR), darabokra ( short read ) tördelése 18
75 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK NGS: next-generation sequencing 1. DNS felszaporítása (PCR), darabokra ( short read ) tördelése 2. Egyszálú short readek rögzítése a cellán primerekkel 18
76 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK NGS: next-generation sequencing 1. DNS felszaporítása (PCR), darabokra ( short read ) tördelése 2. Egyszálú short readek rögzítése a cellán primerekkel 3. Short readek felszaporítása a közvetlen környezetükben klaszterenként (1000+) teljesen azonos short readek 18
77 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK NGS: next-generation sequencing 1. DNS felszaporítása (PCR), darabokra ( short read ) tördelése 2. Egyszálú short readek rögzítése a cellán primerekkel 3. Short readek felszaporítása a közvetlen környezetükben klaszterenként (1000+) teljesen azonos short readek 4. Cella leöntése a négyféle festékanyaggal megjelölt ddntp-vel és DNS-polimeráz enzimmel 18
78 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK NGS: next-generation sequencing 1. DNS felszaporítása (PCR), darabokra ( short read ) tördelése 2. Egyszálú short readek rögzítése a cellán primerekkel 3. Short readek felszaporítása a közvetlen környezetükben klaszterenként (1000+) teljesen azonos short readek 4. Cella leöntése a négyféle festékanyaggal megjelölt ddntp-vel és DNS-polimeráz enzimmel 5. Klaszterenkénti színes foltok rögzítése képként 18
79 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK NGS: next-generation sequencing 1. DNS felszaporítása (PCR), darabokra ( short read ) tördelése 2. Egyszálú short readek rögzítése a cellán primerekkel 3. Short readek felszaporítása a közvetlen környezetükben klaszterenként (1000+) teljesen azonos short readek 4. Cella leöntése a négyféle festékanyaggal megjelölt ddntp-vel és DNS-polimeráz enzimmel 5. Klaszterenkénti színes foltok rögzítése képként 6. Beépült bázisok semlegesítése 18
80 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK NGS: next-generation sequencing 1. DNS felszaporítása (PCR), darabokra ( short read ) tördelése 2. Egyszálú short readek rögzítése a cellán primerekkel 3. Short readek felszaporítása a közvetlen környezetükben klaszterenként (1000+) teljesen azonos short readek 4. Cella leöntése a négyféle festékanyaggal megjelölt ddntp-vel és DNS-polimeráz enzimmel 5. Klaszterenkénti színes foltok rögzítése képként 6. Beépült bázisok semlegesítése 18
81 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK NGS: next-generation sequencing 1. DNS felszaporítása (PCR), darabokra ( short read ) tördelése 2. Egyszálú short readek rögzítése a cellán primerekkel 3. Short readek felszaporítása a közvetlen környezetükben klaszterenként (1000+) teljesen azonos short readek 4. Cella leöntése a négyféle festékanyaggal megjelölt ddntp-vel és DNS-polimeráz enzimmel 5. Klaszterenkénti színes foltok rögzítése képként 6. Beépült bázisok semlegesítése 18
82 SZEKVENÁLÁSI TECHNIKÁK NGS: next-generation sequencing 19
83 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 1. Képekből szöveges short read x koordináta színintenzitás y x y A C G T G C? G? T 20
84 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 1. Képekből szöveges short read x koordináta színintenzitás y x y A C G T G C? G? GATTTGGGGTTCAAAGCAGTATCGATCAAATAGTAAATCCATTTGTTCAACTCACAGTTT +!''*((((***+))%%%++)(%%%%).1***-+*''))**55CCF>>>>>>CCCCCCC65 ID szekvencia (ID) megbízhatóság (quality) FASTQ formátum 20
85 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 2. Short read-ből teljes genom: összeillesztés A. referencia genom (minta) nélkül: de-novo illesztés tt_és elada z_egy s_fel iviál sszet ez_eg _és_n etett is_fe s_nem gy_ös em_tr _triv _össz viáli szetet adat. ett_é 21
86 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 2. Short read-ből teljes genom: összeillesztés A. referencia genom (minta) nélkül: de-novo illesztés z_egy_össz tt_és em_tr viális_feladat. ez_eg szetet iviális_fe gy_ös ett_és_nem_triv elada sszet _és_n etett 21
87 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 2. Short read-ből teljes genom: összeillesztés A. referencia genom (minta) nélkül: de-novo illesztés z_egy_össz tt_és em_tr viális_feladat. ez_eg szetet iviális_fe gy_ös ett_és_nem_triv elada sszet _és_n etett ez_egy_összetett_és_nem_triviális_feladat. 21
88 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 2. Short read-ből teljes genom: összeillesztés A. referencia genom (minta) nélkül: de-novo illesztés B. referencia genom segítségével ez_így_már_sokkal_könnyebb. már_s künny nyebb így_m ez_íg yebb. z_így l_kün _künn ár_so 21
89 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 2. Short read-ből teljes genom: összeillesztés A. referencia genom (minta) nélkül: de-novo illesztés B. referencia genom segítségével ez_így_már_sokkal_könnyebb. ez_íg már_s l_kün yebb. így_már_so nyebb z_így _künn künny De még ez is bonyolult! 21
90 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 2. Short read-ből teljes genom: összeillesztés A. referencia genom (minta) nélkül: de-novo illesztés B. referencia genom segítségével ez_így_már_sokkal_könnyebb. ez_íg már_s l_kün yebb. így_már_so nyebb z_így _künn künny De még ez is bonyolult! deléció pontmutáció 21
91 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 3. Illesztett short read-ekből mutációk Alapfeladat: hosszú szöveges fájl elemzése soronként (genomi pozíciónként) a) eltérnek-e a readek a referencia genomtól? b) több vizsgált minta esetén (pl. kezelt/kezeletlen): eltérnek-e a readek egymástól a mintákban? ez sokkal fontosabb! Bonyodalmak: a) van-e elég read az adott helyen (lefedettség)? b) mennyire megbízható a readen belül az adott bázis? ( base quality ) c) mennyire megbízható a read felillesztése? ( mapping quality ) d) eléggé eltérnek-e a minták, a többi minta mennyire zajos? rengeteg, különböző feladatra specializált mutáció detektáló algoritmus és eszköz 22
92 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 3. Illesztett short read-ekből mutációk sok izogenikus minta estén referencia genomtól való eltérések, illesztési hibák korrigálódnak egyéni mutációk detektálására (például kezelés hatása) gyors pontos (megfelelő paraméterválasztással nagyon kevés fals pozitív eredmény) 23
93 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 4. Mutációkból következtetések 1. Mutációs spektrumok felvétele mintánként (páciensenként): G T G G GTA > G A A 24
94 bázishármasra eső mutációk száma Pipek Orsolya, ELTE TTK Komplex rendszerek fizikája tanszék február 23. KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 4. Mutációkból következtetések 1. Mutációs spektrumok felvétele mintánként (páciensenként): G T G G GTA > G A A 96-komponensű vektorok 24
95 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 4. Mutációkból következtetések 1. Mutációs spektrumok felvétele mintánként (páciensenként): 2. Páciensek csoportosítása, mátrixba rendezése ráktípusonként (szervenként): mutációs katalógus K = 96 páciensek: (G-1). G. 25
96 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 4. Mutációkból következtetések 1. Mutációs spektrumok felvétele mintánként (páciensenként): 2. Páciensek csoportosítása, mátrixba rendezése ráktípusonként (szervenként): 3. Feltételezzük, hogy a konkrét páciensek spektrumai kikeverhetők néhány mutációs folyamatra jellemző spektrum ( szignatúra ) kombinációjaként: M = P E mutációs katalógus szignatúrák súlyfaktorai mutációs szignatúrák Feladat: egy ismert mátrix felbontása két másik (ismeretlen dimenziójú!) mátrix szorzatára 26
97 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 4. Mutációkból következtetések 1. Mutációs spektrumok felvétele mintánként (páciensenként): 2. Páciensek csoportosítása, mátrixba rendezése ráktípusonként (szervenként): 3. Feltételezzük, hogy a konkrét páciensek spektrumai kikeverhetők néhány mutációs folyamatra jellemző spektrum ( szignatúra ) kombinációjaként: 4. Kérdések: Igaz-e, hogy az egyes ráktípusoknál megjelenő konkrét spektrumok visszavezethetők néhány (3-5) mutációs folyamat hatásának a kombinációjára? Ha igen, találunk-e olyan folyamatokat, amik többféle ráktípusnál is aktívak? 27
98 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 4. Mutációkból következtetések 1. Mutációs spektrumok felvétele mintánként (páciensenként): 2. Páciensek csoportosítása, mátrixba rendezése ráktípusonként (szervenként): 3. Feltételezzük, hogy a konkrét páciensek spektrumai kikeverhetők néhány mutációs folyamatra jellemző spektrum ( szignatúra ) kombinációjaként: 4. Kérdések: Igaz-e, hogy az egyes ráktípusoknál megjelenő konkrét spektrumok visszavezethetők néhány (3-5) mutációs folyamat hatásának a kombinációjára? IGEN. Ha igen, találunk-e olyan folyamatokat, amik többféle ráktípusnál is aktívak? IGEN. 27
99 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 4. Mutációkból következtetések öregedés dohányzás kettős DNS-szál törések javítómechanizmusának hiánya 28
100 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 4. Mutációkból következtetések Mire jó ez az egész? Tegyük fel, hogy egy daganatban a mutációs spektrum felbontásából kiderül, hogy a kettős DNS-szál törések javítómechanizmusa hibásan működik. Ekkor a daganatot olyan kemoterápiás szerrel kezelve, mely gátolja az alternatív DNS-javító mechanizmusokat, a daganat megsemmisíthető. Az egészséges sejtek túlélik, hiszen bennük az eredeti javítási útvonal jól működik. Viszont az olyan daganatokra, ahol ez a javítómechanizmus nem hibás, ugyanez a szer nem fog jól hatni. A kezelést nem az határozza meg, hogy a daganat melyik szervben van, hanem a mutációs folyamatok összessége! 29
101 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 4. Mutációkból következtetések 30
102 KIHÍVÁSOK AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN 4. Mutációkból következtetések Mit kell ehhez még tenni? Meg kell ismerni a különböző DNS-javító mechanizmusok hibáira utaló jeleket (szignatúrákat), hogy azonosíthatóak legyenek a mutációs spektrumokból. Meg kell ismerni a különböző kemoterápiás szerek hatásait és olyanokat kell fejleszteni, melyek kiaknázzák a daganatsejtek hiányosságait. Ez egy nagyon fontos és nemes feladat. 31
103 REMÉNYTELI JÖVŐ NGS módszerek egyre olcsóbb adatot gyártani egyre több adat publikus online 32
104 REMÉNYTELI JÖVŐ 33
105 REMÉNYTELI JÖVŐ 34
106 REMÉNYTELI JÖVŐ Nanopore MinION akkora mint egy pendrive USB csatlakozóval csatlakoztatható a számítógéphez élőben szekvenál a DNS megfelelő preparálása után semmilyen további laborfelszerelést nem igényel 1000 USD (< 300 ezer HUF) 35
107 REMÉNYTELI JÖVŐ Diagnosztika, szűrések egyes cégek 300 ezer HUF alatti összegért teljes genomot szekvenálnak, elemeznek Rizikófaktorok korai felismerése magzati DNS az anya véréből (180 ezer HUF) főleg kromoszóma-többszöröződéssel járó genetikai betegségek (pl. Down-kór, Turnerszindróma) kimutatása a terhesség korai szakaszában Személyre szabott gyógyítás ( personalised medicine ) a konkrét genetikai háttér nagyban befolyásolja a különböző terápiákra adott reakciót ha rutinfeladattá válik a teljes genom szekvenálása a diagnosztikában, a pácienseket csak olyan jellegű kezeléseknek kell alávetni, amire várhatóan jól reagálnak Kutatás: még nagyon sok mindent nem tudunk! 36
108 SZÜKSÉGES SZAKTUDÁS erős természettudományos képzettség: fizika, vegyész szak jó választás egyéni problémamegoldásra tréningel modellalkotás statisztikai, matematikai ismeretek programozói készség (nem feltétlenül informatikai szaktudás!) angol nyelvtudás kreativitás (jó kérdéseket kell jól feltenni) hajlam a csapatmunkára (molekuláris biológiában nincs egyéni eredmény) érdeklődés a biológiai kérdések iránt adatvizualizációs készség Nem feltétlenül tudás! 37
109 ÖSSZEGZÉS A molekuláris biológia eszközei egyre gyorsabban fejlődnek, a kísérletek egyre olcsóbbá válnak. Az így keletkező hatalmas adatmennyiséggel a biológusok nem tudnak mit kezdeni. Rengeteg ígéretes kutatási terület van, amibe érdemes munkát befektetni. Mind a tudomány, mind az orvoslás szempontjában kiemelkedő jelentőségű eredmények születnek. Európában az adatok elemzéséhez értő bioinformatikusok kevesen vannak és viszonylag ritkán biológusok vagy informatikusok. (És soha nem orvosok.) Hasznos és fontos terület, melyben a komplex rendszerek elemzéséhez értő tudósokra van szükség. 38
110 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
111 ÁBRÁK, VIDEÓK Nap (5): Föld (5): DNS nagy-skálás szerkezete (6): Transzláció, transzkripció (7): Tübingeni egyetem laboratórium (8): Astbury diffrakciós felvétele (8): Griffith-kísérlet (8): Watson és Crick (8): Franklin diffrakciós felvétele (8): Gélelektroforézis (8): Kettős száltörés javítása, PARP inhibitor hatása (videók, 12, 30): BRCA1 komplex (13): MTA TTK épülete (13): Illumina szekvenálás, világító klaszterek (18): Illumina szekvenálás (videó, 19): Nanopore szekvenálás (videók, 33-34): Nanopore MinION (35):
Human genome project
Human genome project Pataki Bálint Ármin 2017.03.14. Pataki Bálint Ármin Human genome project 2017.03.14. 1 / 14 Agenda 1 Biológiai bevezető 2 A human genome project lefolyása 3 Alkalmazások, kitekintés
RészletesebbenNukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció
Nukleinsavak Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére
RészletesebbenPoligénes v. kantitatív öröklődés
1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
Részletesebben12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!
Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher
RészletesebbenDNS-szekvencia meghatározás
DNS-szekvencia meghatározás Gilbert 1980 (1958) Sanger 3-1 A DNS-polimerázok jellemzői 5'-3' polimeráz aktivitás 5'-3' exonukleáz 3'-5' exonukleáz aktivitás Az új szál szintéziséhez kell: templát DNS primer
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenA bioinformatika gyökerei
A bioinformatika gyökerei 1944: Avery a transforming principle a DNS 1952: Hershey és Chase perdöntő bizonyíték: a bakteriofágok szaporodásakor csak a DNS jut be a sejtbe 1953: Watson és Crick a DNS szerkezete
RészletesebbenGenetika. Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai
Genetika Előadás a I. éves Génsebészet szakos hallgatók számára Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai 2.1. Tantárgy címe Genetika 2.2. Előadás felelőse Dr. Mara Gyöngyvér, docens 2.3. Egyéb oktatási tevékenységek
RészletesebbenA gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét.
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: DNS molekula szerkezetének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: színes gyurma, papírsablon Szükséges eszközök: olló, hurkapálcika, fogpiszkáló, cérna,
RészletesebbenJohann Gregor Mendel Az olmüci (Olomouc) és bécsi egyetem diákja Brünni ágostonrendi apát (nem szovjet tudós) Tudatos és nagyon alapos kutat
10.2.2010 genmisk1 1 Áttekintés Mendel és a mendeli törvények Mendel előtt és körül A genetika törvényeinek újbóli felfedezése és a kromoszómák Watson és Crick a molekuláris biológoa központi dogmája 10.2.2010
Részletesebben2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)
2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység
RészletesebbenCHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2
4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense F. Miescher (Svájc) 1882 Flemming: Chromatin elnevezés Waldeyer:
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenI. A sejttől a génekig
Gén A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.
RészletesebbenCHO H H H OH H OH OH H CH2OH CHO OH H HC OH HC OH HC OH CH 2 OH
4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense nuclein Friedrich Miescher (Svájc, 1844-1895) 1970: FM Insitute
RészletesebbenGenomika. Mutációk (SNP-k) és vizsgálatuk egyszerű módszerekkel. DNS szekvenálási eljárások. DNS ujjlenyomat (VNTR)
Genomika (A genom, génállomány vizsgálata) Mutációk (SNP-k) és vizsgálatuk egyszerű módszerekkel DNS szekvenálási eljárások DNS ujjlenyomat (VNTR) DNS chipek statikus és dinamikus információk vizsgálata
RészletesebbenNukleinsavak építőkövei
ukleinsavak Szerkezeti hierarchia ukleinsavak építőkövei Pirimidin Purin Pirimidin Purin Timin (T) Adenin (A) Adenin (A) Citozin (C) Guanin (G) DS bázisai bázis Citozin (C) Guanin (G) RS bázisai bázis
RészletesebbenEngedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2460-06 Humángenetikai vizsgálatok követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Ismertesse a gyakorlaton lévő szakasszisztens hallgatóknak a PCR termékek elválasztása céljából végzett analitikai agaróz gélelektroforézis során használt puffert! Az ismertetés során az alábbi
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
RészletesebbenTÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben
esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek
Részletesebben2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)
2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység
RészletesebbenSCHRÖDINGER mi is az élet? Rausch Péter ELTE TTK kémia-környezettan
Rausch Péter ELTE TTK kémia-környezettan A természettudományok nem véletlenül képeznek szerves egységet, hiszen a körülöttünk lévő világ a természet működését igyekeznek tudományos igényességgel leírni.
RészletesebbenMUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.
MUTÁCIÓK A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. Pontmutáció: A kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.
RészletesebbenA BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI
A BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI Műszaki menedzser MSc hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: március 06?, április 10?, május 02?. dr. Pécs Miklós egyetemi docens
RészletesebbenGENOMIKA TÖBBFÉLE MAKROMOLEKULA VIZSGÁLATA EGYIDŐBEN
GENOMIKA TÖBBFÉLE MAKROMOLEKULA VIZSGÁLATA EGYIDŐBEN Strukturális genomika Genomkönyvtárak DNS szekvenálás Genom programok Polimorfizmusok RFLP DNS könyvtár készítés humán genom 1. Emésztés RE-kal Emberi
RészletesebbenBiológus MSc. Molekuláris biológiai alapismeretek
Biológus MSc Molekuláris biológiai alapismeretek A nukleotidok építőkövei A nukleotidok szerkezete Nukleotid = N-tartalmú szerves bázis + pentóz + foszfát N-glikozidos kötés 5 1 4 2 3 (Foszfát)észter-kötés
RészletesebbenMolekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában
Molekuláris genetikai vizsgáló módszerek az immundefektusok diagnosztikájában Primer immundefektusok A primer immundeficiencia ritka, veleszületett, monogénes öröklődésű immunhiányos állapot. Családi halmozódást
RészletesebbenDr. Máthéné Dr. Szigeti Zsuzsanna és munkatársai
Kar: TTK Tantárgy: CITOGENETIKA Kód: AOMBCGE3 ECTS Kredit: 3 A tantárgyat oktató intézet: TTK Mikrobiális Biotechnológiai és Sejtbiológiai Tanszék A tantárgy felvételére ajánlott félév: 3. Melyik félévben
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenKromoszómák, Gének centromer
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenNanotechnológia. Nukleinsavak. Készítette - Fehérvári Gábor
Nanotechnológia Nukleinsavak Készítette - Fehérvári Gábor Bevezető A nukleinsavak az élő anyag alapvetően fontos komponensei. Meghatározó szerepet töltenek be az átöröklésben, a fehérjék szintézisében
RészletesebbenAz X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót
Az X kromoszóma inaktívációja A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Férfiak: XY Nők: XX X kromoszóma: nagy méretű több mint 1000 gén Y kromoszóma: kis méretű, kevesebb, mint 100 gén Kompenzációs
RészletesebbenIn Situ Hibridizáció a pathologiai diagnosztikában és ami mögötte van.
In Situ Hibridizáció a pathologiai diagnosztikában és ami mögötte van. Kneif Józsefné PTE KK Pathologiai Intézet Budapest 2017. 05. 26 Kromoszóma rendellenesség kimutatás PCR technika: izolált nukleinsavak
RészletesebbenDNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY
makromolekulák biofizikája DNS, RNS, Fehérjék Kellermayer Miklós Tér Méret, alak, lokális és globális szerkezet Idő Fluktuációk, szerkezetváltozások, gombolyodás Kölcsönhatások Belső és külső kölcsöhatások,
RészletesebbenGéntechnológia és fehérjemérnökség
Géntechnológia és fehérjemérnökség Szerkesztette: Nyitray László Alexa Anita (12. és 13. fejezet) Fodor Krisztián (3. és 9. fejezet) Garai Ágnes (4. és 5. fejezet) Glatz Gábor (6. és 7. fejezet) Radnai
RészletesebbenDNS-számítógép. Balló Gábor
DNS-számítógép Balló Gábor Bevezetés A nukleinsavak az élő szervezetek egyik legfontosabb alkotórészei. Ezekben tárolódnak ugyanis az öröklődéshez, és a fehérjeszintézishez szükséges információk. Bár a
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok)
BIOLÓGIA ALAPJAI Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) A molekuláris biológiai alapjai DNS replikáció RNS transzkripció Fehérje szintézis (transzláció) (Az ábrák többsége Dr. Lénárd Gábor Biológia
RészletesebbenCIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI
A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,
RészletesebbenMakromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek
Biopolimerek Makromolekulá Makromolekulák. Fehé Fehérjetekeredé rjetekeredés. Osztódó sejt magorsófonala 2011. November 16. Huber Tamá Tamás Dohány levél epidermális sejtjének aktin hálózata Bakteriofágból
RészletesebbenBakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján
Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján MOHR ANITA SIPOS RITA, SZÁNTÓ-EGÉSZ RÉKA, MICSINAI ADRIENN 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert út 4. info@biomi.hu, www.biomi.hu TÖRZS AZONOSÍTÁS
RészletesebbenPrenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály
Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon
Részletesebben3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
RészletesebbenHamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26
Hamar Péter RNS világ Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. 1 26 Főszereplők: DNS -> RNS -> fehérje A kód lefordítása Dezoxy-ribo-Nuklein-Sav: DNS az élet kódja megkettőződés (replikáció)
RészletesebbenMangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében
Mangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében Szántó-Egész Réka 1, Mohr Anita 1, Sipos Rita 1, Dallmann Klára 1, Ujhelyi Gabriella 2, Koppányné Szabó Erika
RészletesebbenA genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben
A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben Tory Kálmán Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika A ~20 ezer fehérje-kódoló gén a 23 pár kromoszómán A kromoszómán található bázisok száma: 250M
RészletesebbenADATBÁNYÁSZAT I. ÉS OMICS
Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 ADATBÁNYÁSZAT
RészletesebbenA gének világa, avagy a mi világunk is
Kovács Árpád Ferenc folyóirata Kovács Árpád Ferenc A gének világa, avagy a mi világunk is 1. rész: A genetika a kezdetektől napjainkig 2010 A gének világa, avagy a mi világunk is 1. Bevezetés életünk központjába
RészletesebbenRNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása
RészletesebbenPolimeráz láncreakció a géntechnológia nélkülözhetetlen eszköze
Polimeráz láncreakció a géntechnológia nélkülözhetetlen eszköze László Éva Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár A polimeráz láncreakció (PCR) napjaink molekuláris biológiai (genetikai) kutatásának nélkülözhetetlen
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A citológia és a genetika társtudománya Citogenetika A kromoszómák eredetét, szerkezetét, genetikai funkcióját,
RészletesebbenPatogén mikroorganizmusok vizsgálata molekuláris biológiai módszerekkel
Patogén mikroorganizmusok vizsgálata molekuláris biológiai módszerekkel Rohonczy Kata, Zoller Linda, Fodor Andrea, Tabajdiné, dr. Pintér Vera FoodMicro Kft. Célkitűzés Élelmiszerekben és takarmányokban
RészletesebbenGenomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete Semmelweis Egyetem
Tisztelt Hölgyem, Tisztelt Uram! Örömmel jelentjük be Önöknek, hogy a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének egyik új projektje azon betegségek genetikai hátterének feltérképezésére irányul,
RészletesebbenProteomkutatás egy új tudományág születése
BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI POLITIKA, KUTATÁSI IRÁNYOK Proteomkutatás egy új tudományág születése Tárgyszavak: humán genom; genomika; proteomika; kutatás; fehérjeszerkezet; háromdimenziós szerkezet; gyógyszeripar.
Részletesebben4. Előadás. Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak
4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense nuclein Friedrich Miescher (Svájc, 1844-1895), izolálás 1970: FM
Részletesebbena III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja
2009/2010. tanév I. forduló a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja Versenyző neve:... évfolyama: Iskolája : Település : Felkészítő szaktanár neve:.. Megoldási útmutató A verseny feladatait nyolc
RészletesebbenHumán genom variációk single nucleotide polymorphism (SNP)
Humán genom variációk single nucleotide polymorphism (SNP) A genom ~ 97 %-a két különböző egyedben teljesen azonos ~ 1% különbség: SNP miatt ~2% különbség: kópiaszámbeli eltérés, deléciók miatt 11-12 millió
Részletesebben2. SZ. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ PIR 2
Az Országos Onkológiai Intézet Norvég Finanszírozási mechanizmus keretében elnyert Kutatás Fejlesztési Pályázata Közös stratégia kifejlesztése molekuláris módszerek alkalmazásával a rák kezelésére Magyarországon
RészletesebbenTEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)
Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya
RészletesebbenKARNYÚJTÁSNYIRA, MAGYARORSZÁGI
KARNYÚJTÁSNYIRA, MAGYARORSZÁGI LABORATÓRIUMMAL KOCKÁZATMENTES GENETIKAI VIZSGÁLAT A MAGZATI KROMOSZÓMA-RENDELLENESSÉGEK KIMUTATÁSÁRA ÚJ KORSZAK A MAGZATI DIAGNOSZTIKÁBAN Ma már a várandós anya vérében
RészletesebbenMit tud a genetika. Génterápiás lehetőségek MPS-ben. Dr. Varga Norbert
Mit tud a genetika Génterápiás lehetőségek MPS-ben Dr. Varga Norbert Oki terápia Terápiás lehetőségek MPS-ben A kiváltó okot gyógyítja meg ERT Enzimpótló kezelés Őssejt transzplantáció Genetikai beavatkozások
RészletesebbenBIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA
BIOKÉMIA, GENETIKA 1. Nukleinsavak keresztrejtvény (12+1 p) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. A nukleinsavak a.-ok összekapcsolódásával kialakuló polimerek. 2. Purinvázas szerves bázis, amely az
RészletesebbenA replikáció mechanizmusa
Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,
RészletesebbenA genetikai vizsgálatok jelene, jövője a Ritka Betegségek vonatkozásában
Budapest, 2014. február 22. Ritka Betegségek Világnapja A genetikai vizsgálatok jelene, jövője a Ritka Betegségek vonatkozásában dr. Kósa János PentaCore Laboratórium, Budapest Semmelweis Egyetem I. sz.
RészletesebbenElőadások témája: Elsősorban a DNS, a gének és genomok molekuláris biológiája. Tételsorok mindenkinek a honlapon:
MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA Előadások témája: Elsősorban a DNS, a gének és genomok molekuláris biológiája Előadásokra járni kötelező, de nincs névsor olvasás. Zárthelyi dolgozat nincs. Vegyész és hidrobiológus
RészletesebbenI. Strukturális Genomika II. Funkcionális Genomika III. Integratív Genomika
I. Strukturális Genomika II. Funkcionális Genomika III. Integratív Genomika A genomika főbb területei Strukturális (szerkezeti ) genomika Funkcionális (működési) genomika Transzkriptomika Proteomika Integratív
RészletesebbenA proteomika új tudománya és alkalmazása a rákdiagnosztikában
BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI POLITIKA, KUTATÁSI IRÁNYOK A proteomika új tudománya és alkalmazása a rákdiagnosztikában Tárgyszavak: proteom; proteomika; rák; diagnosztika; molekuláris gyógyászat; biomarker;
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenFehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia
Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra
RészletesebbenMAGYOT évi Tudományos Szimpóziuma Május 5-6, Budapest
MAGYOT 2017. évi Tudományos Szimpóziuma Május 5-6, Budapest A petefészekrákok kezelésében nem régen került bevezetésre egy újabb fenntartó kezelés BRCA mutációt hordozó (szomatikus vagy germinális) magas
RészletesebbenA tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény
A tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény 2016.10.17. 1 2016.10.17. 2 2016.10.17. 3 A TUMORMARKEREK TÖRTÉNETE I. ÉV FELFEDEZŐ
RészletesebbenA géntechnológiát megalapozó felfedezések
2010. december BIOTECHNOLÓGIA Rova tvezető: Dr. Heszky László akadémikus A géntechnológia genetikai alapjai c. I. fejezet 1-5. részében azokat a tudományos eredményeket mutattuk be, melyek bizonyítják,
RészletesebbenBiológiai feladatbank 12. évfolyam
Biológiai feladatbank 12. évfolyam A pedagógus neve: A pedagógus szakja: Az iskola neve: Műveltségi terület: Tantárgy: A tantárgy cél és feladatrendszere: Tantárgyi kapcsolatok: Osztály: 12. Felhasznált
RészletesebbenTöbbgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll
Többgénes jellegek Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása
RészletesebbenEmbriószelekció PGD-vel genetikai terheltség esetén. Kónya Márton Istenhegyi Géndiagnosztika
Embriószelekció PGD-vel genetikai terheltség esetén Kónya Márton Istenhegyi Géndiagnosztika A praeimplantatiós genetikai diagnosztika (PGD) a praenatalis diagnosztika legkorábbi formája, a beágyazódás
RészletesebbenA géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)
Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként
RészletesebbenGéntechnológia és fehérjemérnökség
Géntechnológia és fehérjemérnökség elektronikus-jegyzet szerzők: Az ELTE Biokémiai Tanszék Munkaközössége Alexa Anita (12. és 13. fejezet), Fodor Krisztián (3. és 9. fejezet), Garai Ágnes (4. és 5. fejezet),
RészletesebbenA humán mitokondriális genom: Evolúció, mutációk, polimorfizmusok, populációs vonatkozások. Egyed Balázs ELTE Genetikai Tanszék
A humán mitokondriális genom: Evolúció, mutációk, polimorfizmusok, populációs vonatkozások Egyed Balázs ELTE Genetikai Tanszék Endoszimbiotikus gén-transzfer (Timmis et al., 2004, Nat Rev Gen) Endoszimbiotikus
RészletesebbenMutagenezis és s Karcinogenezis kutatócsoport. Haracska Lajos.
Mutagenezis és s Karcinogenezis kutatócsoport SZBK Genetikai Intézete (429 dolgozó,, Tel: 62-599666) haracska@brc.hu Haracska Lajos www.brc.hu/lajoslab Evolúci ció és s karcinogenezis: közös k s gyökerek
RészletesebbenNépegészségügyi genomika
Népegészségügyi genomika Népegészségügyi genomika Tartalom 1. A genom szerkezete... 1 1. A genom szerkzet... 1 1.1. Bevezetés a humán genom... 1 1.2. A genetika rövid története... 1 2. A DNS szerkezete...
Részletesebben,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere
- 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.
RészletesebbenNukleinsavak SZERKEZET, SZINTÉZIS, FUNKCIÓ
Nukleinsavak SZERKEZET, SZINTÉZIS, FUNKCIÓ Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére
RészletesebbenFarmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34
-06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés
RészletesebbenA PNP kóroktanának molekuláris vizsgálata Dán Ádám és Rónai Zsuzsanna
A PNP kóroktanának molekuláris vizsgálata Dán Ádám és Rónai Zsuzsanna XXVI. Derzsy Napok 2018. június 7-8. Hajdúszoboszló 1 Marek betegség vírusa Vakcina vírustörzs Alphaherpesvirinae Mardivirus Gallid
RészletesebbenAz örökítőanyag. Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase
SZTE, Orv. Biol. Int., Mol- és Sejtbiol. Gyak., VIII. Az örökítőanyag Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase Ez az
RészletesebbenÚJ GENERÁCIÓS SZEKVENÁLÁS
VÍZMIKROBIOLÓGUSOK XI. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA - 2012 ÚJ GENERÁCIÓS SZEKVENÁLÁS LEHETŐSÉG, VAGY NEHÉZSÉG? MÁRIALIGETI KÁROLY EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM, BUDAPEST 1953 JAMES D. WATSON, FRANCIS CRICK:
RészletesebbenMUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.
MUTÁCIÓK A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. Pontmutáció: A kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.
Részletesebben5. Előadás Nukleinsavak kimutatása, szekvenálás
5. Előadás ukleinsavak kimutatása, szekvenálás A nukleinsav kimutatás etidiumbromid 3,8-diamino-5-etil-6-fenil-fenantrédiumbromid λ g =254-366 nm λ e =590 nm 2 2 + C25 Br - X + C3 C3 C3 C (C3)2 + (C2)3
RészletesebbenAlkímia Ma. az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. http://www.chem.elte.hu/alkimia_2015_16 KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK
Alkímia Ma az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával http://www.chem.elte.hu/alkimia_2015_16 KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK ALKÍMIA MA KVÍZ Schiller Róbert Te miért gondolod, hogy vannak molekulák?
Részletesebben20 éves a Mamma Klinika
20 éves a Mamma Klinika A sejtdiagnosztika modern eszközei a diagnosztikában és terápiában dr Járay Balázs, dr Székely Eszter Medserv Kft, Semmelweis Egyetem II. Patológiai Intézet Budapest 1 22196 betegből
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenMolekuláris biológiai módszerek m. hibridizációs s technikák
Molekuláris biológiai módszerek m II: közvetlen k szekvencia analízis, hibridizációs s technikák Tordai Attila OVSZ Molekuláris Diagnosztikai Labor Bp., 2011. április 21. Labordiagnosztikai szinten tartó
RészletesebbenKun Ádám. Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék, ELTE MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport. Tudomány Ünnepe,
Kun Ádám Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék, ELTE MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport Tudomány Ünnepe, 2016.11.22. Miskolc Kun Ádám: A víz szerepe az élet keletkezésében. Tudomány
RészletesebbenA gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor,
1 A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor, (Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszék) A bármilyen
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenA FISH technika alkalmazása az előnemesítésben
Linc Gabriella A FISH technika alkalmazása az előnemesítésben Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Győr, 2016. április 13. www.meetthescientist.hu 1 26 - 1997-98 vendégkutató - növény genetikai
RészletesebbenA DOHÁNYZÁS OKOZTA DNS KÁROSODÁSOK ÉS JAVÍTÁSUK VIZSGÁLATA EMBERI CUMULUS ÉS GRANULOSA SEJTEKBEN. Sinkó Ildikó PH.D.
A DOHÁNYZÁS OKOZTA DNS KÁROSODÁSOK ÉS JAVÍTÁSUK VIZSGÁLATA EMBERI CUMULUS ÉS GRANULOSA SEJTEKBEN Sinkó Ildikó PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Témavezető: Dr. Raskó István Az értekezés a Szegedi Tudományegyetem
Részletesebben