A közbeszerzési pályázat 2. sz. melléklete ODR Műszaki leírás 1. A rendszer egészére vonatkozó elvárások Az Országos Dokumentum-ellátási

Átírás

1 A közbeszerzési pályázat 2. sz. melléklete ODR Műszaki leírás 1. A rendszer egészére vonatkozó elvárások Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerhez kötődő komplex fejlesztés célja Általános szempontok Az ODR modulok és funkciók sémája ODR példánytár fejlesztése A rendszer részei Példánytár általános jellemzői A példánytár felhasználói interfészei A példánytár tartalma A példánytár kereshetősége Példányrekordok betöltése/updatelése Statisztika ODR felhasználók nyilvántartási rendszerének fejlesztése A rendszer részei Specifikáció ODR menedzsment rendszerének fejlesztése A rendszer részei Könyvtárnyilvántartó adatbázis Feladata A könyvtáradatbázis tartalma A könyvtáradatbázis feltöltése, karbantartása Statisztikák Együttműködések Felhasználói interfészek a könyvtárnyilvántartó adatbázishoz Egyéb elvárások: Kérésadminisztrációs rendszer Alapfeladatok Funkciók Felhasználói interfészek Mellékletek számú melléklet: Példánytár rekordok adatelemei számú melléklet: MOKKA-ODR közös begyűjtés számú melléklet: Könyvtáradatbázis adatelemei számú melléklet: Kérés-rekordok számú melléklet: Jelenlegi státuszlista számú melléklet: OCLC-státuszok

2 1.A rendszer egészére vonatkozó elvárások 1.1. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerhez kötődő komplex fejlesztés célja A jelen pályázatban kiírt fejlesztés együttesen a Magyar Országos Közös Katalógus fejlesztésére kiírt pályázattal azt célozza, hogy a magyarországi dokumentumvagyon feltárása, lelőhelyeinek és aktuális hozzáférési paramétereinek nyilvántartása, a dokumentum-ellátási rendszerben résztvevő könyvtárak szolgáltatási viszonyainak regisztrálása és az ezeken alapuló dokumentum-forgalom egy egységes rendszerben legyen hozzáférhető a szolgáltatást igénybe venni kívánó magánemberek és könyvtárak számára. A program erős szálakon kíván kapcsolódni az on-line könyvtári térhez egyrészt azzal, hogy az eredetileg más bibliográfiai adatbázisokban kereső felhasználók számára is kínálja szolgáltatásait, másrészt továbbnavigálási lehetőséget biztosítva Számítva a MOKKA program által kialakítandó bibliográfiai adatbázisra és adatfeltöltő mechanizmusokra, a jelen fejlesztés az alábbi csomópontok köré szerveződik: Példánytár-adatbázis, Könyvtárakat és szolgáltatásaikat nyilvántartó adatbázis és könyvtárközi kérésadminisztrációs rendszer Felhasználó-nyilvántartás A rendszer bármely moduljának fejlesztésekor meg kell valósítani az egyes elemek - a MOKKA adatbázist is ide értve -- teljes integrációját. Ez elengedhetetlenné teszi a szabványos megoldások alkalmazását minden téren A rendszer tervezésénél biztosítani kell a továbbfejleszthetőséget, amely egyrészt további külső adatszolgáltató rendszerbe integrálását másrészt újabb szolgáltatások rendszerre építését célozza majd. Egyes jövőbeni fejlesztési irányokra a modulok leírásánál utalunk majd A műszaki leírásban leírt feladatok és funkciók figyelembe vételével részletes rendszertervet kell készíteni a megrendelő által megjelölt szakértők részvételével A műszaki leírás és rendszertervben foglaltak maradéktalan megvalósulását és ennek folyamatos monitorozását a szállító a megrendelő által megjelölt egy szakértő és három programozó szakember alkalmazásával is biztosítja. 2

3 1.2. Általános szempontok Szoftvereszközök, adatbázismotor forráskódját a DEENK számára át kell adni, hogy a szolgáltatás hosszú távú fejleszthetőségét, üzemeltetését biztosítani lehessen Az adatbázis-kezelő licenszeit is tartalmaznia kell az ajánlatnak Az ajánlattevőnek az ajánlat keretein belül vállalnia kell a rendszer öt éves fenntartását Mentések, helyreállítás: a rendszernek saját eszközeivel biztosítania kell, hogy on-line másolat épülhessen a MOKKA gépen, és hiba esetén át lehessen állni arra a szerverre. Arra is kell leírás és eszköz, hogy ilyen esetben vissza is lehessen állni, a szállító közreműködése nélkül is Alapmegoldás: kézi beavatkozás szükséges az átálláshoz és a visszaálláshoz is Preferált megoldás, ha a rendszer szükség esetén automatikusan átállítja illetve visszaállítja a szolgáltatást a tükrözött adatbázisra A megvalósítást a legmesszebbmenőkig össze kell hangolni a MOKKA adatbázis ODR szerverén való tükrözésének feladatával A szoftverrendszernek rendelkeznie kell automatikus mentő funkcióval A szoftverrendszernek rendelkeznie kell visszaállító funkcióval Az aratás ideje nem lehet több, mint egy hét 10 millió példány esetében A szolgáltatás nagy biztonságú, folyamatos üzemeltetése követelmény, amelyet az alábbiak biztosításával kívánunk elérni: A rendszeren folyamatos terhelésfigyelésre és hardver/szoftver hibafigyelésre van szükség A szállító részéről minél magasabb szintű rendelkezésre állas vállalása A szállító részéről minél rövidebb idejű hibajavítás vállalása A szállító készítsen oktatási tervet a rendszer különböző szintű üzemeltetői és felhasználói számára A szállító olyan felhasználói dokumentációt és útmutatásokat készítsen, amelyek helyérzékeny módon segítik a rendszer használatát minden felhasználó számára. Az útmutatók wikiben készüljenek, hogy a használat során felmerülő szempontokkal a jövőben folyamatosan kiegészíthetőek legyenek. Az eredeti útmutatók, az üzemeltetők kiegészítései illetve a felhasználói hozzászólások különböző jogosultságokkal kezelve legyenek beépíthetőek ebbe a rendszerbe. 3

4 1.3. Az ODR modulok és funkciók sémája ODR-séma 2.ODR példánytár fejlesztése Az ODR adatbázis sikeresen teljesítette a eredeti célkitűzést, hogy megkönnyítse a könyvtárközi kölcsönzést. A közben megváltozott infrastruktúra, és felhasználói igények kielégítésére az új rendszert nyitjuk a felhasználók felé, vagyis már nem csak a könyvtárközi kölcsönzés megkönnyítése a cél, hanem közvetlen olvasói szolgáltatások létrehozása is. Az olvasókat úgy tudjuk legjobban elérni, ha nem egy ú,j önálló szolgáltatást indítunk, hanem beépülő szolgáltatást nyújtunk azon rendszerek számára, amelyeket az olvasók ma is használnak. Olyan rendszert készítünk, amelyet a ma használt katalógusokba integrálhatnak a könyvtárak, és nem csak lelőhelyinformációkat biztosítunk, hanem olyan hozzáadott szolgáltatásokat (pl. borítók, ismertetések, a műhöz kötődő elektronikus források és szolgáltatások), amelyek az egyes könyvtárak katalógusaihoz illesztve az egyes könyvtárak felhasználói számára is fontos további információkat jelenthetnek. A rendszer tehát a felhasználó számára leginkább egy oldalból áll, ahová a helyi katalógusokból, a MOKKÁ-ból, a közös keresőkből és egyéb bibliográfiai szolgálatásokból juthat és amely összefoglalja számára az adott műhöz köthető információkat és szolgáltatásokat: megjelenik a borító, a leírás, fülszöveg, az elektronikus lelőhelyek, a könyvtári lelőhelyek és egyéb kapcsolódó források. Innen egy kattintással elérheti az elektronikus forrásokat, könyvtárközi kérést indíthat, és megtudhatja azt is, hogy esetleg a szomszéd utcában kikölcsönözheti a művet, ha odamegy. 4

5 2.1. A rendszer részei (a számok az összefoglaló séma egyes részeire utalnak) ODR példánytárhoz kötődő felhasználói interfészek (1) Példánytár adatbázis (7.) Kapcsolat a helyi rendszerek felé (11) OpenURL interfész a beérkező kérések számára (13) OPENURL resolver (14) rendszer kezdeti feltöltése (15) 2.2. Példánytár általános jellemzői A példánytár adatbázis alapvető feladata az, hogy a MOKKA adatbázis bibliográfiai rekordjait részletes példány - és hozzáférési információkkal egészítse ki. (részletesen lásd 1. sz. melléklet) Ezeknek az adatoknak az alapján állítja össze a felhasználói felület azokat az olvasóknak szóló ajánlásokat, amelyek a dokumentum megszerzését segítik Ha az olvasói keresés nem egy adott dokumentumra vonatkozik, a példánytárnak a kérést kielégítő lehetséges találatokat rendszerezve, az olvasó számára bibliográfiai és hozzáférési relevanciák alapján csoportosítva és rangsorolva kell prezentálnia. (lásd még lent is.) A bibliográfiai rendezés: A példánytár rekordokba feltöltésük során olyan azonosító kulcsok kerülhetnek, amelyek segítik a megjelenítéskor a rekordok megfelelő FRBR alapú csoportosítását. (MOKKA duplum-azonosító, egyes műveket, kifejeződési formákat azonosító FRBR kulcsok stb.) Az FRBR kulcsokat a MOKKA feltöltő készíti el, a példánytár tárolja azokat az alaprendszer részeként. (Ha a MOKKA program nem készíti el az FRBR kulcsokat, jelen fejlesztés keretein belül kiegészítő feladatként vállalható oly módon, hogy a kulcsképzés a MOKKA-ODR közös feltöltés elemeként legyen futtatható.) A rekordok rugalmas, különböző szempontú csoportosítása, rendezése (dokumentumtípus, szerzők, tárgyszó, kiadási dátum stb.) a megjelenítés részeként A dokumentum hozzáférhetőségén alapuló relevanciák az alábbi forrásokban megtalálható információk együttesén alapulhatnak: példánytár könyvtáradatbázis felhasználói adatbázis helyi kölcsönzési információk 5

6 A példánytár szinkronizációját biztosítani kell mind a MOKKA adatbázissal, mind a helyi adatbázisokkal A MOKKA feltöltő mechanizmusai közvetítik a példánytárba a példány- és állományinformációkat, a MOKKA duplum-ellenőrzés és MOKKAazonosító kiosztása után. A MOKKÁ-tól a későbbiek során is fogadni kell minden olyan módosítást a példányrekordnak, amely érinti a MOKKAazonosítókat és egyéb MOKKÁ-val közös adatot Az erre felkészült helyi rendszereket az ODR szolgáltató felület az egyes olvasói kérések kapcsán az aktuális kölcsönzési státuszok megszerzése érdekében lekérdezi. A kölcsönzési státusz lekérdezésekor az ODR minden egyéb példányinformációt is elkér a helyi rendszertől és ezekkel frissíti a példánytár-adatbázis rekordját is. Ezzel a mechanizmussal elérhető lesz, hogy a gyakran használt dokumentumok példányainak adatai frissebbek, megbízhatóbbak lesznek az átlagosnál A példánytár le tudja aratni, az erre lehetőséget biztosító rendszerek példányadatait már az alaprendszerben is. Az aratás gyakorisága és módja a könyvtáradatbázisban állítható A példánytár közvetlen bejelentéseket is elfogad a státuszváltozásokról. A helyi rendszerek automatikusan bejelenthetik a példányaik állapotában történt változásokat. pl. kölcsönzés A példánytár felhasználói interfészei A felhasználói felületek komplex rendszert alkotnak, amelyek az ODR rendszer különböző moduljainak szolgáltatásait közvetítik a felhasználók felé: az ODR keresője (külön modulként) bibliográfiai információk komplex keresését biztosítja a felhasználó számára, amelynek eredményeiből kiindulva a felhasználó az egyéb komponensek (példánytár, könyvtáradatbázis és menedzsmentrendszer, felhasználóazonosító) interfészeinek szolgáltatásait veheti igénybe A felületek tervezésekor át kell tanulmányozni az interfészekkel szemben általánosan megfogalmazott és az egyéb modulok esetében megfogalmazott elvárásokat, mert azoknak egységes rendszerré összállva kell eljutnia a felhasználókig A példánytár esetében az alábbi interfészeket kell létrehozni és az egységes rendszerbe integrálni: Részletes kijelzés a dokumentum általunk tárolt bibliográfiai adatával. Ez a felület nemcsak az ODR portál, hanem különféle rendszerek bibliográfiai kereséseinek eredménylistája felöl megközelíthető OPENURL-ek segítségével (MOKKA, egyedi könyvtári rendszerek, stb.). A felület különféle forrásokból származó információkat egyesít a felhasználó számára: A DEENK szolgáltatás használatával borítókép megjelenítés A DEENK szolgáltatás használatával ismertető megjelenítés A DEENK szolgáltatás használatával tartalom megjelenítés 6

7 Ingyenes elektronikus elérhetőségi adatok listája a példánytárba harvesztelt elektronikus lelőhelyek alapján (MEK, EPA, DSPACE archívumok, ) Továbblépés további nem harvesztelhető elektronikus elérések felé (Google Books, Internet Archive,Europeana, OCLC Worldcat) (OPENURL alapú lekérdezések) A felhasználó továbbirányítása integrált elektronikus szolgáltatásokhoz pl OSZK EOD, MATARKA, FSZEK stb. Könyvtári elérhetőségi adatok válogatott, csoportosított megjelenítése Kereskedelmi elérhetőségi adatok (OPENURL alapú lekérdezések) A felület megjelenítési opciói, szolgáltatásai: Bibliográfiai és példány/állományadat megjelenítés: különféle formátumokban (ISBD, rövid címkés, teljes címkés, folyóirat, MARC21, HUNMARC, RIS (alaprendszer része); további formátumok lehetségesek. A korrekt megjelenítéshez a teljes bibliográfiai információk a MOKKA adatbázisban állnak rendelkezésre. az egyes formátumokban megjeleníteni kívánt adatelemek konfigurálhatóak legyenek; a megjelenítés konfigurálhatósága vonatkozzon a példány és állományadatokra is a megjelenítések a MARC által definiált megjelenítési állandókat, és indikátorok által vezérélt megjelenítési szempontokat automatikusan értelmezzék. a regisztrált felhasználók/könyvtárak tudjanak egy "saját" megjelenítési formátumot is létrehozni; ezek paraméterei a felhasználói profilban ill. a könyvtáradatbázisban tárolódnak Egyes adatok a bibliográfiai- és példányrekordokban kódolt formában fordulnak elő. Ugyanakkor ezeket a könyvtáradatbázisban tárolt adatok segítségével a felhasználó számára feloldott formában kell prezentálni. Adatexport megfelelő formátumokban (fájl, , referenciaszoftver; ISBD, hosszú, MARC-ok, RIS formátum) személyre szabott szolgáltatások: kedvenc könyvek listája, elmentett kedvenc keresések, megadott keresőkérdésen alapuló alert szolgáltatáss stb. Ha az olvasói/könyvtárosi keresés nem egy adott dokumentumra vonatkozik, a keresésre több rekordos találat érkezik, a példánytárnak a kérést kielégítő lehetséges találatokat rendszerezve, az olvasó számára bibliográfiai és hozzáférési relevanciák alapján csoportosítva és rangsorolva kell prezentálnia. (Ebben együtt kell működnie a keresőfelület hasonló szolgáltatásaival) a példánytár rekordok duplum és FRBR kulcsai a rekordok megjelenítésének csoportosításában segítenek (amennyiben a példánytárban rendelkezésre áll az FRBR-kulcs kötelező; FRBR kulcs hiányában egyéb módszerrel opcionális) olvasói/könyvtárosi eltérő igények, relevancia szempontok szerint eltérő felület, eltérő szolgáltatásokkal álljon a két felhasználói csoport rendelkezésére; az ajánlott szolgáltatások konfigurálhatóak legyenek 7

8 Erről a felületről is elérhetőek legyenek egyéb szolgáltatások: mobil fizetéssel indított kérés azt lehetővé tévő könyvtárak esetén, könyvtárközi kérés, olvasói/könyvtári regisztráció, saját olvasói/könyvtári adatok és kérésstátuszok A Könyvtárak számára biztosított ISBN-ISSN feltöltés felülete Listás feltöltés jogosultságok alapján listás javítás, törlésbejelentés jogosultságok alapján (pl. "az alábbi ISBN-nel rendelkező/vonalkódú példányaimat töröltem") A Könyvtárak számára biztosított nekem megvan szolgáltatás. Ez akár megjelenthet lehet egy gomb egy másik oldalon, pl.: a keresőn. Ez a példánytári adatbejelentés egy módja, a beírandó adatokat a könyvtár rekordjából vesszük. Jogosultságok a könyvtáradatbázisban tárolódnak A Könyvtárak számára biztosított közvetlen példányszerkesztés ez lehet egy gomb egy másik oldalon, pl.: a keresőn. Jogosultságok a könyvtáradatbázisban tárolódnak A regisztrált olvasók számára biztosított nekem megvan szolgáltatás. Ez lehet egy gomb egy másik oldalon, pl.: a keresőn Az olvasók számára biztosított ajánlom egy ismerősömnek szolgáltatás. Ez lehet egy gomb egy másik oldalon, pl.: a keresőn Statisztika interfész (Lásd még 2.7.) Szerviz interfész a könyvtáradatbázis közvetlen keresésére (részletezve lásd lent) Általános elvárások az interfészekkel kapcsolatban Akadálymentes felület kialakítása Helyérzékeny súgók wiki oldalakon, amelyek lehetővé teszik a súgók tartalmának folyamatos karbantartását az üzemeltetők számára Magyar-angol nyelvváltás a teljes felületen Egyéb nyelvű felületek 2.4. A példánytár tartalma A beérkező adatok köre: Az egyes könyvtáraktól folyamatosan érkező példányinformációk (legnagyobb részt a MOKKA feltöltő-mechanizmusok közvetítésével) Az egyes könyvtáraktól folyamatosan érkező folyóirat állományadatok (legnagyobb részt a MOKKA feltöltő-mechanizmusok közvetítésével) Induláskor a jelenlegi NPA állományadatok feltöltése EPA periodikusan harvesztelt "állományadatai" (milyen folyóirat, mely évfolyamához tud az EPA elektronikus állományadatot illeszteni) 8

9 harvesztelt illetve különböző közvetlen feltöltéssel beérkező állományadatok. A beérkező adatok minden esetben a MOKKA feltöltő sorába kerüljenek, amelyek gondoskodik a MOKKA adatbázis és a példánytár szinkronizációjáról A példánytár tartalma inicializáláskor: A MOKKA folyamatos feltöltésével érkező adatokból generált példányadatok a MOKKA-ban már bent lévő rekordokból generált példányrekordok NPA állományadataiból átadott és azokból létrehozott példánytár-rekordok EPA állományadatai kezdeti teljes aratásokból áll össze a példánytár kezdetben A tárolt adatok: A példánytárban csak a legszükségesebb bibliográfiai információkat tároljuk: Szerző Cím Megjelenési,számozási adatok azonosítók (ISBN, ISSN stb.) A példánytárnak fel kell készülnie a legrészletesebb MARC állományadatszabványban specifikált példány és állományadatok és egyéb speciális adat fogadására és tárolására. A példánytárban tárolt adatok befolyásolhatják a rendszer működését: a megjelenő adatok csoportosítását, egyes funkciógombok megjelenését, stb. A legfontosabb tárolandó adatok és azokhoz kötődő funkciók az 1. számú mellékletben vannak összefoglalva. Fel kell készülni arra a példánytár tervezésekor, hogy a jövőbeni igényeknek megfelelően újabb adatelemeket lehessen tárolni, keresni, megjeleníteni és a működésre ható funkciókkal felruházni az példánytárban a rendszer jelentős áttervezése, átalakítása nélkül A példánytár kereshetősége Biztosítani kell, hogy a példánytár minden egyes elemére szabadon konfigurálható indexeket lehessen létrehozni, vagy egyéb egyenértékű módon lehessen biztosítani a flexibilis, sokoldalú keresést. Általánosságban példánytár minden eleme kereshető legyen az indexeket ne csak az inicializáláskor lehessen létrehozni, hanem legyen eszköz a későbbi indexmódosítások elvégzésére is legyen lehetőség arra, hogy a felhasználói és a könyvtárosi felületen eltérő indexeket lehessen megjeleníteni az eltérő felhasználói igényeknek megfelelően 9

10 a példánytárban végzett kereséseket hatékonyan lehessen egyes adatbázisrészekre szűrni legkülönbözőbb szempontok alapján (pl. lelőhely, kölcsönözhetőség, dokumentumtípus, stb.) Ezek a szűrőfeltételek adott esetben származhassanak a MOKKA adatbázisból illetve a könyvtáradatbázisból kiolvasható adatokból a példánytárban végzett keresések a felhasználó számára észrevétlenül összehangolhatóak legyenek a MOKKÁ-ban végzett keresésekkel, akár a MOKKA felületen, akár az ODR szolgáltató felületen indul a keresés a példánytárban végzett keresések a felhasználó számára észrevétlenül összehangolhatóak legyenek a könyvtáradatbázisban végzett keresésekkel a végzett keresés eredményével OPENURL-t lehessen képezni (akkor is, ha ehhez csak a MOKKA adatbázisban lévő információk szükségesek.) A képzett OPENURL-lel az ODR számára releváns forrásokat tartalmazó OPENURL resolver segítségével lehessen a rendszerből "kimutató" kereséséket indítani. Kell lennie egy szerviz felületnek, ahol fentiekben specifikált keresések rendelkezésre állnak az ODR munkatársai számára Példányrekordok betöltése/updatelése A MOKKA által közvetítve bib.rekorddal érkező adatokkal MOKKA felület web-es feltöltő űrlapjáról Ezekről részletesebben a 2.számú mellékletben ODR felületen kitölthető űrlappal jogosultságtól függően Az adatbázis közvetlen szerkesztésével jogosultságtól függően Az ODR szolgáltató felületen megkeresett rekordokhoz WEB-es űrlapon saját példány hozzáfűzése ( Ilyen nekem is van funkció) ISBN és ISSN alapú feltöltéssel, amely során a könyvtár egy ISBN, ISSN listát és néhány ellenőrző adatot tartalmazó fájlban jelzi, milyen példányai vannak ODR-ből induló helyi státuszadatok lekérdezésekor egyéb példányjellegű információkat is bekérünk és frissítjük vele a példányinformációkat (Így a gyakran keresett könyvtárak gyakran keresett dokumentumai az átlagnál megbízhatóbb adatokkal rendelkeznek majd.) EPA "lelőhelyadatok" (= egyes folyóiratok azon évei, amelyek akar archiváltan, akár távoli eléréssel elektronikusan használhatóak) harvesztelése A könyvtárak OPAC-jait aratjuk, és közvetlenül onnan szerezzük be a példányadatokat. A könyvtáradatbázisban tároljuk az arathatóság tényét és az ahhoz szükséges paraméteket Web Service interface a könyvtári rendszerek számára, ahol bejelenthetik a példányok státuszváltozásait. A beérkező adatok minden esetben a MOKKA feltöltő sorába kerüljenek, amelyek gondoskodik a MOKKA adatbázis és a példánytár szinkronizációjáról. 10

11 2.7. Statisztika A statisztika modulnak biztosítania kell, hogy a fejlesztő közreműködése nélkül, új nyilvános (webes) statisztikákat készíthessen a rendszer üzemeltetője A statisztikák egyrészt az aktuális értékekre vonatkozzanak, másrészt bizonyos időközönként tárolódjanak az akkor aktuális állapotok Az egyes időszakokra vonatkozó értékeket összehasonlító táblázatok is képződjenek Szükség van összefoglaló és könyvtárankénti statisztikákra A kereső rendszer számára biztosítani kell az adatokat a nyilvános keresések, relevanciaszámítás céljára (Web service interfész) A statisztikák az alábbi területekre vonatkozzanak: a példánytárba való betöltésekről részletes logokat kell tárolni amelyek alapján weben táblázatokban és grafikonban elrendezett statisztikákat kell képezni: teljes példányrekordszám o aktuális érték o értékek havonta eltárolva rekordok száma könyvtárkódonként o aktuális érték o értékek havonta eltárolva rekordok száma lelőhelyenként o aktuális érték o értékek havonta eltárolva rekordok száma "kölcsönözhetőségük szerint" o lelőhelyenkénti bontásban o rekordok száma az adatbázisba kerülés módja szerint o aktuális érték o rekordok száma utolsó módosítás dátuma szerint o a betöltés folyamatára vonatkozó statisztikák és lekérdezések a példánytár-interfészek használatára vonatkozó statisztikák 3.ODR felhasználók nyilvántartási rendszerének fejlesztése 3.1. A rendszer részei 11

12 (a számok az összefoglaló séma egyes részeire utalnak) olvasói nyilvántartás (0) 3.2. Specifikáció Az olvasói modul alapvetően két funkciót tölt be Felhasználói azonítást végez: o Föderatív azonosítás preferált együttműködés az NIIF SAML rendszerével. o Az NIIF SAML-ba nem szereplők, regisztrálhatnak a helyi rendszerben o A helyi rendszer is SAML legyen Az ODR rendszer szolgáltatásainak használatát megkönnyítő profilokat hozunk létre. o Az azonosítástól függetlenül felhasználói profilokat tartunk nyilván. o Ezek kapcsolódjanak a SAML nyílvántartásához. o Megoldandó az NIIF SAML rendszerében regiszráltak ODR profiljának kérdése: ezeknek a személynek is szükséges lehet profilt létrehozni anélkül, hogy az ODR rendszerben külön regisztráljanak. o A profilok használata közös a MOKKAval, és nyitott más rendszerek számára, (pl.: helyi IKR-ben is használható, vagy a közös cikkadatbázisban ) A rendszer elemei: felhasználók online űrlapos regisztrációja a felhasználói adatbázis létrehozása Az adatbázis tervezésénél számítani kell a jövőbeni továbbfejlesztésekhez szükséges adatok tárolhatóságára; úgy kell az adatbázist kialakítani, hogy az olvasói profilokban tárolt adatok köre és az azokhoz kapcsolódó működések bővíthetőek legyenek az nyilvántartás jelentős áttervezése nélkül a regisztrált felhasználók a profilok segítségével az alábbi személyre szabott szolgáltatásokhoz juthanak hozzá. Meg tudja adni: milyen könyvtáraknak beiratkozott tagja (esetleg jelszavak és azokhoz kapcsolódó helyi szolgáltatások igénybe vétele) milyen könyvtárakat preferál mint könyvtárközi kölcsönzési kéréseit adminisztráló könyvtárat milyen könyvtárak lelőhely és állományinformációra kíváncsi első sorban "kedvenc könyvtáraként": ha bejelentkezett ezeknek a könyvtáraknak a rekordjai nagyobb súllyal szerepeljenek találati halmazai között Saját megye, város, régió meghatározás -- találati relevanciaszámítás alapja is kedvenc könyvek listája saját könyvtár gyűjtése bibliográfiai rekordexport preferált formátumai letöltéskor előre gyártott formátumokból választhat saját formátumot állíthat össze 12

13 "saját" megjelenítési formátum paraméterei (milyen adatelemeket kíván a példánytárrekordból megjelenítve látni) elmentett keresőkérdés(ek) --> ennek alapján alert szolgáltatás megrendelése feladott kéréseik státuszát tudják lekérdezni megadhatnak olyan információkat, amelyek alapján saját könyvtáraik egyes szolgáltatásait is tudják használni az ODR felületről kiindulva (pl. helyi kölcsönzési státusz ellenőrzése stb.) példánytár széljegyzetelése, wikik szerkesztése a regisztrációkat karban kell tartani: az aktív felhasználók konfigrálható időtartamonként felszólítást kapnak adataik ellenőrzésére a levél tartalma a központi rendszer kezelői által szerkeszthető legyen a nem aktív felhasználók egy idő után konfigurálható számú automatikus figyelmeztető levél után törlődnek a rendszerből a levél tartalma a központi rendszer kezelői által szerkeszthető legyen a felhasználók módosíthatják profiljukat a nyilvántartásnak kapcsolatot kell kiépítenie más már létező nyilvántartásokkal: NIIF nyilvántartással MOKKA nyilvántartással való szoros kapcsolat, amely kiterjed egymás adatainak használatára vagy teljes integráció Továbbfejesztési pontként: egyetemi hallgatói nyilvántartásokkal könyvtári olvasói nyilvántartásokkal Az együttműködés adatátvételt és/vagy egymás kölcsönös lekérdezését jelentse a tervezésnél számítani kell arra, hogy a nyilvántartásra a későbbiekben több fizetős közvetlen szolgáltatást lehessen telepíteni A felhasználói adatbázisról statisztikákat kell létrehozni. Az alap statisztikákról weben megjeleníthető táblázatokat és grafikonokat kell készíteni: az aktuális állapotról -havi értékek letárolva Induláskor legalább az alábbi statisztikákkal kell rendelkezni: regisztrált olvasók száma adott időszakban regisztrált olvasók száma 13

14 adott időszakban törölt regisztrációk száma aktív/passzív regisztrációk száma aktív felhasználók által végzett műveletek: száma jellege Az olvasói nyilvántartási rendszernek támogatnia kell az olvasók távoli könyvtári regisztrációját az általa választott könyvtárba, a könyvtáradatbázisban ilyen regisztrációt engedélyezők közül (lásd még erről az egyéb moduloknál) Interfészek: webes interfész a regisztrációra webes interfész a profilok létrehozására, karbantartására webes interfész a rendszer üzemeltetői számára kersési, karbantartási funkció számára (jelszavas védelemmel) 4.ODR menedzsment rendszerének fejlesztése 4.1. A rendszer részei (a számok az összefoglaló séma egyes részeire utalnak) Könyvtár adatbázis (8) Központi könyvtárközi nyilvántartó rendszer (9) Statisztikák (10) 4.2. Könyvtárnyilvántartó adatbázis Feladata A szolgáltató és kérő könyvtárakat, szolgáltatási pontokat és gyűjteményeiket nyilvántartsák legfontosabb adataikkal: hozzáférési információk szolgáltatási információk Az ODR szolgáltató felület, kérés-adminisztrációs modul, példányadatbázis és könyvtáradatbázis különböző műveleteinek végzésére vonatkozó jogosultságokat kezeljék könyvtári és gyűjteményi szinten. 14

15 Ezeket a jogosultságokat az egyes könyvtárak, szolgáltatási pontok illetve gyűjtemények adminisztrációs jogokkal rendelkező felhasználói maguk adminisztrálhassák Információival segítsék a példányadatbázisban szereplő egyes kódértékek feloldását a felhasználói felületeken. (pl. lelőhelyek, kölcsönzési kódok stb.) Olyan adatokat tároljon, amelyek befolyásolják a rendszer adott könyvtárra vonatkozó működését a kérések indítása az itteni adatok alapján történik: a könyvtárak kölcsönzési politikájára vonatkozó további adatokat szolgáltat az egyes példányrekordokban lévő adatok mellé (szolgáltatás módjai, árai, postaköltség kezelése stb.) az itt megadott adatok vezérlik a rendszer egyéb részeinek adott könyvtárra vonatkozó működését a könyvtáradatbázis tárol a közölt állomány- és példányadatok értelmezésére vonatkozó adatokat (folyóirat állományadatok pontossága stb.) a könyvtáradatbázis tárol a központ és helyi rendszer kapcsolatára vonatkozó adatokat (pl. tud-e a helyi rendszer aktuálisan lekérdezhető kölcsönzési státuszadatot szolgáltatni, tud-e kközi kölcsönzési státuszadatot szolgáltatni) (alaprendszer része) a példánytár aktualizálásának módja stb. Leírását lásd még a 3. számú mellékletben. További megjegyzések: ha ezek a működést vezérlő adatok hiányoznának, akkor legyen egy default működés, ami mégis lezajlik és ne akadjanak meg a műveletek; ugyanakkor ha több példány között lehet választani, nagyobb relevanciaértéket kapjon az a példány/annak a könyvtárnak a példánya, amelynek minden paraméterét ismerjük A könyvtáradatbázis tartalma A tárolt adatelemek jövőbeni bővítésének és azok rendszerbe integrálásának lehetősége adott legyen a rendszer lényeges átalakítása és áttervezése nélkül Mivel nagyobb könyvtárak több egymástól eltérő módon és eltérő helyeken szolgáltató gyűjteményre osztódva működhetnek az adatbázis három szinten, könyvtárak és könyvtáron belüli szolgáltatási pontok valamint gyűjtemények szintjén tárol adatokat. (Részletesen a 3. számú mellékletben.) A könyvtáradatbázis adatainak felhasználása: o A könyvtárakról, szolgáltatási pontjaikról és gyűjteményeikről néhány fontos (konfigurációként megadható) adataikkal rendezhető az éppen 15

16 aktuális állapotot dinamikusan követő webes listákat lehessen létrehozni a szolgáltató felületeken. o A szolgáltató felület és a kérésadminisztrációs rendszer az adatbázis adatait lekérdezve végez bizonyos működéseket. o Lehessen indexeket létrehozni a könyvtáradatbázis adatmezőire rendszeradminisztrátori szinten és ezeknek a segítségével lehessen a szolgáltató felületen kereséseket végezni az adatbázisban A könyvtáradatbázis feltöltése, karbantartása A jelenlegi könyvtáradatbázis tartalmát be kell tölteni, át kell konvertálni az adatbázisba Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy könyvtárak magukat hivatalosan is regisztrálhassák a rendszerben kérő könyvtárként. Fontos, hogy a regisztráció során a könyvtár hitelesen azonosíthassa magát, hiszen a rendszerben különféle műveletekket végezhet, illetve más könyvtárak dokumentumait kezeli. Jelenleg ez online kitöltött űrlap nyomtatásával és aláírást, pecsételt formában az ODR központba juttatásával történik A könyvtárak rekordjait saját adminisztrátoraik online karbantarthatják, ugyanakkor létezzen olyan központi adminisztrátori jogosultság, amellyel központilag segíteni lehet a karbantartást. Ehhez megfelelő WEB-es felületet kell kialakítani a "könyvtárosok" szolgáltató felületén Duplumszűrést kell kialakítani a könyvtárakra, gyűjteményekre lelőhelykódok és név alapján Ellenőrzést kell kialakítani a könyvtár és gyűjteménykódok szabványosságának formai ellenőrzése. (Esetleg összevetés az OSZK kódadatbázisával.) Statisztikák A könyvtáradatbázis tartalmára vonatkozó statisztikákat kell képezni és weben táblázatos és grafikonos módon megjeleníthetővé kell tenni az alábbi szempontok szerint: Induláskor legalább az alábbi statisztikákkal kell rendelkezni: regisztrált könyvtárak száma o aktuális érték o havonta összesítve és eltárolva 16

17 regisztrált szolgáltatási pontok száma o aktuális érték o havonta összesítve regisztrált gyűjtemények száma o aktuális érték o havonta összesítve és eltárolva kölcsönző gyűjtemények száma o aktuális érték o havonta összesítve Együttműködések Fontos szempont együttműködési lehetőség kiépítése más már létező könyvtáradatbázisokkal. Az együttműködés jelentse az adatátadás lehetőségét a közösen használt adatok esetében, ha egyik vagy másik adatbázisban változás történik. (pl. Könyvtári Intézet, az OSZK könyvtáradatbázisai.) Az ODR könyvtár-adatábizásának a legszorosabb együttműködésre kell törekedni a MOKKA könyvtárnyilvántartásával, akár a teljes integrációig eljutva Felhasználói interfészek a könyvtárnyilvántartó adatbázishoz Részletes megjelenítés az egyes könyvtárakról, szolgáltatási pontokról és gyűjteményekről, amely ezeket hierarchiájukban képes megmutatni Böngészését, több szempontú keresését szolgáló felület (olvasók számára) Böngészését, több szempontú keresését szolgáló felület (könyvtárosok számára) A könyvtáradatbázisban való új regisztrációt biztosító felület A könyvtáradatbázis jogosultságokhoz kötött szerkesztését biztosító felület Felhasználók nyilvántartása, és jogosultságuk beállítása az egész nyilvántartó rendszer számára Egyéb elvárások: A könyvtárnyilvántartó interfészai akkor is elérhetőek legyenek a felhasználók számára, ha nem az ODR szolgáltatási felületről indulnak: más könyvtári felületeken, MOKKÁ-ban stb. megtalált számára érdekes tételeiről OPENURL segítségével beugorhasson jut el az ODR rendszerbe Akadálymentes felület kialakítása Helyérzékeny súgó Magyar-angol nyelvváltás a teljes felületen Egyéb nyelvű felületek 4.3. Kérésadminisztrációs rendszer 17

18 Alapfeladatok A menedzser rendszer kettős feladatot lát el: központilag nyilvántartja az ODR rendszerben kezdeményezett kérések aktuális státuszát, teljesülését Ehhez lehetőséget biztosít a helyi KKK rendszereknek az központilag tárolt adatok elérésére, és fogadja a módosított adatokat, a státuszváltozásokat, kérésadatokat. Elsősorban szabványos vagy széleskörben használt interfészeken keresztül (ISO ILL, OCLC, NCIP) biztosítsa ezt a kapcsolatot, de legyen lehetőség web services interface fölötti adatátadásra is. Az alaprendzser része a lehetőség biztosítása, és pontot ér, ha élő kapcsolatot alakít ki a szabványos vagy széleskörben használt kapcsolatok kiépítése ISO ILL, OCLC, NCIP Mivel jelen pillanatban viszonylag kevés könyvtár használ olyan teljes elektronikus könyvtárközi kölcsönzési nyilvántartási rendszert, amely képes a kifelé való kommunikálásra, az ODR rendszerrel szembeni elvárás nem lehet az, hogy tényleges kommunikációs kapcsolatot építsen ki. Ugyanakkor arra kell felkészülnie, hogy a központi nyilvántartás képes legyen szabványos kommunikációra külső rendszerekkel egyrészt: a tranzakciók kezdeményezése, fogadása, másrészt helyi nyilvántartásokból származó státuszadatok begyűjtése terén. Ennek érdekében fel kell készülnie szabványos (ISO ILL, NCIP) vagy elterjedt (OCLC) kommunikációs és nyilvántartási módok használatára; ezek meglétét legalább tesztkörnyezetben bizonyítani kell. Meg kell teremtenie minden olyan eszközt, amely megadja a lehetőségét annak, hogy a szabványos kommunikációra képes helyi rendszerekkel való tényleges kapcsolat a jövőben kialakítható legyen a központi rendszer lényeges megváltoztatása nélkül egyes könyvtárak számára saját könyvtárközi menedzser rendszerként funkcionál A kétféle feladatot úgy kell összekapcsolni, hogy pontosan szabályozható legyen mi a helyi szolgáltatás és mi az, amit közös nyilvántartásként láthatunk: saját nyilvántartás, amit csak a helyiek látnak/kezelnek beérkező és kiküldött saját kérések esetében más könyvtárak által kezelt adatokat is láthatunk statisztika vagy lista jellegű adatokat korlátozás nélkül láthatunk/generálhatunk 18

19 A jelenlegi gyakorlat az, hogy ha egy kéréssel megszólított könyvtár nem tudja teljesíteni a kérést, ezt a kérés feladójának küldi vissza további intézkedésre. Ugyanakkor a rendszert fel kell készíteni egy olyan jellegű működésre is, amikor a kérést bizonyos körülmények között a kérést kapó könyvtár továbbíthatja más könyvtárnak. A továbbítások lehetőségét illetve az, hogy melyik könyvtár kitől fogadhat, és kinek továbbíthat kéréseket a könyvtáradatbázisban kell konfigurálni A rendszeren belül megkülönböztetünk kétféle kéréstípust: olvasói kérések, amelyeket egyes felhasználók a kezdeményeznek a keresőfelületen megtalált egyes dokumentumok kölcsönzésére. Ezek a kérések az olvasó "saját" könyvtárának könyvtárközi kölcsönzési szolgálatához futnak be, amely a tényleges kölcsönzést bonyolítja könyvtári kérések, melyek során egyes könyvtárak könyvtárközi kölcsönzői indítanak és bonyolítanak könyvtárközi kölcsönzési tranzakciókat Funkciók Kérések feladása és fogadása a kérést a szolgáltató felületeken végzett keresések során megtalált és kiválasztott dokumentumra/példányra űrlapon lehet feladni: az űrlapon automatikusan kitöltődnek a bibliográfiai adatok a kért példány(ok) azonosításához szükséges adatok: lelőhely, helyrajzi számok, vonalkódok...(ha példánytár nem tartalmaz erre nézve adatot, a "nincs adat" kifejezés jelenjen meg itt. a könyvtári kérés esetén a kérést elküldő könyvtár adatai a tulajdonos könyvtár adatai választható opcióként megjelennek a példánytár illetve könyvtáradatbázis adatai alapján a lehetséges szolgáltatási módok és azok hozzávetőleges árai/költségei; szöveges megjegyzések/utasítások fűzhetőek még a kérésekhez --> saját kérésazonosítót adhat meg a könyvtár olvasói kérés esetén tulajdonos könyvtár adatai választható opcióként megjelennek a példánytár illetve könyvtáradatbázis adatai alapján a lehetséges szolgáltatási módok és azok hozzávetőleges árai/költségei; szöveges megjegyzések/utasítások fűzhetőek még a kérésekhez regisztrált olvasó esetén az "olvasó könyvtára", ahova az olvasó be van iratkozva nem regisztrált olvasó estén 19

20 az olvasó legördülő menűből választott könyvtárának adatai (azok vannak a legördülő menüben, akik a könyvtáradatbázisban vállalták olvasói kérések fogadását) olvasó megadja nevét olvasó megadja -címét az elküldött kérésről a képernyőn visszaigazoló szöveg jelenik meg a kérés minden adatával igény esetén ez a képernyő nyomtatható legyen testre szabhatóságot biztosítani kell azon a téren, hogy a nyomtatott kérésre mi kerüljön (milyen adatmezők, állandóan megjelenített szövegek pl. ILL-ben Határidő, Olvasótermi használatra csak a könyvtári kéréseknél) mind könyvtár mind olvasó adhat fel "üres űrlapos" kérést; azaz kérést olyan dokumentumra, amelyet a nem talált meg a MOKKA/ODR rendszerben be kell gépelnie a bibliográfiai adatokat legördülő menüből kell kiválasztani a megcélzott könyvtárat (azok vannak a legördülő menüben, akik a könyvtáradatbázisban vállalták üres űrlapos kérések fogadását) az ODR szolgáltató felületen feladott könyvtári kérések automatikusan átkerülnek a kérésnyilvántartásba azon könyvtárak esetében, akik a központi nyilvántartó rendszert használják azokba helyi nyilvántartó rendszerekbe, amelyek képesek az ODRrel kapcsolatot kiépíteni (ezt a tényt és az ehhez szükséges paramétereket a könyvtáradatbázisban közlik magukról a könyvtárak.) Az ODR előkészíti az adatokat a szabványos átadásra; az adatok átvételének és hasznosítását alapvetően a helyi rendszernek kell kialakítania Legyen lehetőség arra is, hogy erre jogosult felhasználók saját könyvtáraik nevében közvetlen szerkesztéssel is tudjanak kérésadatokat bevinni a nyilvántartásba Legyen lehetőség előjegyzés kérésére mind olvasói mind könyvtári kérés esetében, akkor, ha egyes éppen nem hozzáférhető példányt kívánnak kölcsönözni. Az olvasói előjegyzés a kérésindításhoz hasonlóan "saját" könyvtárának könyvtárközi kölcsönzésének közvetítésével történik. 20

21 Hosszabbítást is kezdeményezhessenek mind az olvasók mind a könyvtárak. Az olvasói előjegyzés a kérésindításhoz hasonlóan "saját" könyvtárának könyvtárközi kölcsönzésének közvetítésével történik Az egyes kérésekről tárolandó információkat a 4. számú melléklet részletezi A kérés teljesítésének munkafolyamata a kérés fogadásától a kölcsönzött dokumentum visszaérkezéséig tartó munkafolyamat végigkövetése "kérés-státuszok" segítségével történik a használt státuszok megállapításánál figyelembe kell venni a jelenlegi DEENK gyakorlatát, ugyanakkor legyen lehetőség csoportos státuszmódosításra illetve a státuszok dátumának módosítására egyenként vagy csoportosan össze kell vetni a ILL szabványok és az OCLC ILL által használt státuszokkal Jelenlegi státuszlista az 5. számú mellékletben Az OCLC státuszait lásd a 6. számú mellékletben a saját kéréseikre, teljesíteseikre vonatkozó státuszokat tudják követni az olvasók, könyvtárosok egyaránt (azonosításhoz kötődően) az egyes státuszváltozásokról az érdekelt felet (könyvtárat, olvasót) ben is értesíti a rendszer az egyes kérésekhez sablonszövegeket lehessen létrehozni a szerkesztés a felhasználók által könnyen kezelhető eszközzel történjen a sablonszerkesztés külön jogosultság alapján történhessen a központi sablonokon túl szükség esetén könyvtáranként lehessen sablont létrehozni (könyvtáradatbázisban tárolva) minden használó könyvtár beállíthassa, hogy mely státuszváltoztatásról menjen automatikus értesítés a kérő olvasónak/könyvtárnak, és milyen sablonszöveggel a kérések közötti keresési lehetőségek olvasói kérés esetén ODR rendszer által adott kérés kód, amit (az olvasó visszakap) Olvasó vonalkódja; könyvtári kérés esetén 21

22 Szolgáltató könyvtár kérés-azonítója, Szolgáltató könyvtár OSZK könyvtár kódja ODR rendszer kódja Kérő könyvtár kérés-azonosítója, Kérő könyvtár OSZK könyvtár kódja, sikeresen lekeresett kérésre lehessen határidő-hosszabbítási kérelmet elküldeni kapcsolattartás a rendszeren belül küldhető ekkel a kérő olvasóval/könyvtárral a kérésben szereplő címet használva (így a nem regisztrált felhasználó is elérhető az éppen aktuális kérés erejéig) a levél kerüljön archívumba és szükség esetén legyen előkereshető, a korábbira való hivatkozással újraküldhető, nyomtatható (Az archiválást az ODR levelező rendszere is végezze.) legyenek definiálhatók könyvtárközi szolgáltatási pontok és azok csoportjai (az egy-egy csoporthoz tartozó adatbázisban lévő könyvtárak és/vagy gyűjtemények lelőhelyeinek megadásával) ezek a csoportok önállóan, a többiektől elkülönülve használhassák a rendszer funkcióit. a csoportok tagjai között a kérések átirányíthatóak legyenek (pl. egy könyvtár és külön is kölcsönző gyűjteményei között); az átirányítás ténye regisztrálódjon státuszváltozásként Az könyvtárközi kölcsönzési mozgások jelenlegi alapelv az, hogy kérés gazdája a kérő könyvtár, azaz ha a felkeresett könyvtár nem tudja kérést teljesíteni, a kérést vissza kell küldenie a kérő könyvtárnak, aki esetleg máshova is elindítja. Ugyanakkor a rendszernek fel kell készülnie olyan működésre is, hogy ha kérő könyvtár ezt kéri a könyvtáradatbázis megfelelő adatainak beállításával a nem teljesítő könyvtár másnak továbbítja kérést erről értesíti a kérő könyvtárat erről értesíti az olvasót a kérést feladó könyvtár leállíthassa a továbbküldött kérést A státusz-információk közlése fontos elvárás a rendszerrel szemben: olvasói kérés státuszinformációit az olvasó azonosíthatósági fokától függően közölni kell az olvasóval nem regisztrált olvasók esetén 22

23 az olvasó minden kéréséhez ad t, amit a kérés mellett tárolunk; erre az -re kimennek értesítések a státuszváltozásról; regisztrált olvasó esetében t kap státuszváltozások esetében keresheti az rendszerben saját kéréseinek státuszát könyvtári kérések Könyvtárak megjelölt könyvtárközi kölcsönzői értesítést kapnak a státuszváltozásokról. Ha mindkét fél az ODR rendszert kérésnyílvántartási rendszert használja a kommunikáció nemcsak formában, hanem rendszerüzenetek formájában történjen; egyéb esetekben lel A könyvtárak kereshetik saját kéréseik státuszát a rendszerben A fenti státuszközlések az központi rendszerben tartott kérések esetében teljes mértékben megoldandó. Ugyanakkor amennyire lehetséges ki kell terjeszteni ezt a szolgáltatást a helyi rendszerekből való státuszokra is: helyi könyvtárközi rendszerek által átvett magukkal a központi rendszer kérés-azonosítóját; annak alapján szükség esetén lekérdezhető az aktuális státusz (hogy melyik könyvtár képes erre illetve az ezekhez esetlegesen szükséges paraméterek a könyvtáradatbázisban találhatóak) legyen lehetőség arra, hogy a központi nyilvántartást nem használók, kézzel állítsanak bizonyos státuszinformációkat a könyvtáradatbázisban adott jogosultság alapján legyen lehetőség státuszinformációk közvetlen kézi beírása jogosultság alapján, azok számára, akik saját nyilvántartást használnak, de a központi nyilvántartásban is látszani szeretnének. ahol nem tudunk státuszinformációt közölni, a felhasználói felületeken jelenjen meg a "nincs adat" felirat jogosultsági szintek szabályozzák, ki milyen státuszinformációkhoz férhet hozzá: mindenhez csak saját kérésekhez: o a neki küldött olvasói kérdésekhez o az általa feladott kérésekhez o a neki küldött kérésekhez csak a saját és által és/vagy hozzá továbbított kérésekhez 23

24 Az új rendszer indulásakor a jelenlegi DEENK könyvtárközi adatbázist be kell tölteni a rendszerbe Lejáratkövetés a rendszer kövesse a már lejárt dátumú de még vissza nem küldött könyvtárközi kölcsönzéseket, és a könyvtárakat különféle módokon figyelmeztesse a lejárt kölcsönzésekre: központi menedzser rendszert használó könyvtár belépéskor lássa listázva a késedelmes könyveket: amelyekkel ő tartozik amelyekkel neki tartoznak a tartozó könyvtáraknak lejárati figyelmeztetéseket tudjon küldeni (beállítható számban és időintervallumban) a figyelmeztető leveleket törzsszövegek segítségével lehessen létrehozni a levelek nyomtathatóak vagy ben küldhetőek legyenek Számlázás minden könyvtár beállíthatja, hogy milyen szolgáltatásokat milyen pénzügyi feltételekkel teljesít (Ezeknek az adatok a könyvtáradatbázisban kellene tárolódniuk, mert innen a szolgáltató felület is használhatja őket: megmutathatja őket a felhasználónak illetve ajánlhatja a kedvezőbb lehetőségeket A könyvtárközi tranzakciók kérő könyvtár számára számlát kell kiállítani Számlakezdeményezőt kell kiállítani a kérő könyvtár számára Szállítólevelet kell kiállítani a kérő könyvtár számára A szükséges számlázási információk a könyvtáradatbázisban vannak megadva a teljesítő könyvtár beállított szolgáltatásai paraméterei alapján, ami a konkrét számla/számlakezdeményező kiállításakor aktuálisan módosítható külön jogosultsághoz legyen köthető a számlákhoz törzsövegeket lehessen létrehozni könyvtáranként/gyűjteményenként a számlaállapotokat (pl. előzetes, végleges, nyomtatott, elküldött, fizetett stb...) követni lehessen megfelelő státuszokkal a számlázott tételekből számlaállapotonként összesítéseket lehessen készíteni, és ezeket jogosultsághoz kötötten lekérdezni a számlán megjelenő egyes tételekhez kötődő tranzakciók egyéb adatait le lehessen kérdezni. 24

25 Clearing rendszer létrehozása a könyvtárak között: a kérést kezdeményező könyvtár számlázza ki a saját olvasóinak a szolgáltatásokat egymás között a könyvtárak clearing alapon számolnak el: nem továbbítanak minden számlatételt a szolgáltató könyvtárnak, hanem időnként egymás közötti elszámolások alapján a teljesítések különbségét Közvetlen olvasói fizetés ha egy könyvtár mobil fizetést lehetővé tesz a hozzá forduló olvasók számára, erről szóló információ bekerülhet a könyvtáradatbázisba. mobil fizetéssel megoldatható tranzakció esetén az olvasó a kérését közvetlenül a mobil tranzakciót vállaló könyvtárhoz fordul a kérésével nem a saját közvetítő könyvtárához (ha a könyvtáradatbázisban mobil fizetés szerepel, a szolgáltató lapon az ő esetében megjelenik a mobil fizetési gomb) ebben az esetben is beíródnak a kérés paraméterei az ILL-be láthatóak a kérésstátuszok bekerül a kérés statisztikába magához a mobil fizetéshez az ODR-nek nincsen köze Régi kérések archiválása adott időnél régebbi kérések archiválása (pl. havonta, az utolsó státuszmódosítást figyelembe véve) az archiválás ideje legyen beállítható archivált adatok egy "archívum" felületen o legyenek kereshetőek o legyenek nyomtathatóak o lehessen rájuk statisztikákat futtatni Statisztika Az alábbi szempontok szerint képezzünk statisztikákat könyvtáranként illetve a rendszer egészére nézve küldött, kapott könyvtári, olvasói kérések száma, kérésformánként is, teljesítések aránya, teljesítési formák szerint is, átfutási idő, egyes státuszok kiíratása adott időszakban törölt, visszamondott stb. is leolvasható legyen, - könyvtártól kérők/olvasóknak szolgáltatók kilistázása, legtöbbször kért dokumentumok legtöbbet kérő könyvtárak legtöbbet teljesítő könyvtárak 25