HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

Átírás

1 HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE, GYAKORLÓ ÓVODÁJA SZEGED 2010

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető o. Törvényi hivatkozások o. I. Gyermekkép o. II. Az óvoda szerkezete o. III. A helyi óvodai nevelési program feltételrendszere o. III. 1. Személyi feltételek o. III. 2. Tárgyi feltételek o III. 3. Az óvoda kapcsolatai o. III. 4. Az óvoda sajátos arculata o. IV. Az óvodai nevelés célja, feladatai o, IV. 1. Az óvodai élet megszervezése o. IV. 2. Az iskolai alkalmasság o. V. Az óvodai nevelés tartalma o. V. 1. JÁTÉK o. V. 2. ANYANYELVI NEVELÉS o. V. 3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE o. V. 4. VERS, MESE o. V. 5. RAJZOLÁS, FESTÉS, KÉZIMUNKA o. V. 6. ÉNEK, ZENE, ÉNEKESJÁTÉK o. V. 7. MOZGÁS o. V. 8. MUNKÁRA NEVELÉS o. V. 9. BÖLCS BAGOLY CSOPORT o. VI. Óvodai ünnepeink, hagyományaink o. VII. Gyermekvédelem az óvodában o. VIII. A helyi óvodai nevelési program beválásának vizsgálati programja o. IX. Érvényességi rendelkezések o. X. Irodalomjegyzék o. Zárógondolat o. mellékletek függelék

3 Bevezető Köszöntöm a kedves Olvasót és szeretném néhány mondatban bemutatni GYERMEKKERTÜNKET! Négy homogén óvodai csoport működik egy régi magánházban, mely a belváros egyik csendes mellékutcájában található, tiszta levegőjű, kerti játékokkal jól felszerelt udvarral övezve. A Szegedi Tudományegyetem Óvodájaként évente 96 gyermeket tudunk fogadni. Többségében egyetemi dolgozók, egyetemi hallgatók gyermekei járnak ide. Nevelési programunkat az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készítettük el, középpontba állítva a gyermeki tevékenységre épülő nevelést, melynek célja az életre való felkészítés, a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Az óvodapedagógusaink úgy közvetítik kultúránkat, hogy ezáltal az óvodás gyermekek érzelmileg, értelmileg és szociálisan gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak. Célunk, olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Kiemelt feladatunknak tartjuk a környezeti és egészséges életmódra nevelést, amelyet a kompetencia alapú oktatás keretén belül valósítunk meg. A szülőkkel kapcsolatban törekszünk megerősíteni bennük, hogy a nevelésben az elsődleges szerep őket illeti meg. Tiszteletben tartjuk a szülők világnézetét, a családban kialakult szokásokat. A családokkal való jó együttműködés érdekében közös sportdélutánokat, játékdélutánokat, barkácsműhelyi foglalkozásokat szervezünk, melyen lehetőség van közös, önfeledt játékra, mozgásra, vidámságra. A gyermekekkel szakképzett óvodapedagógusok foglalkoznak, szakképzett dajkák segítik munkájukat. Az óvoda tárgyi feltételei megfelelőnek mondhatók, bár az állandó megújításhoz, fejlesztéshez szükséges magasabb pénzügyi finanszírozáshoz önerőnkből megteremtettük 1997-ben Szegedi Gyermekkert Alapítványt. Az óvoda életét igyekszünk színesíteni különböző külső előadóművészek meghívásával, belső ünnepeinkkel, közös kirándulásainkkal, kulturális és sport programjainkkal igyekszünk minél családiasabb légkört biztosítani gyermekeinket. Mindezekkel szeretnénk szolgálni a szülőket, de elsősorban a gyermekeket! Madarászné Szász Éva Tagintézmény vezető 3

4 Törvényi hivatkozások évi LXVIII.tv. A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény módosításáról 137/1996./VIII.28./ Korm. Rend. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet A fogyatékos gyermekek nevelésének irányelve 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet A nemzetiségi, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 185/1999.(XII.13.) Korm. Rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997 (XII.22.) Korm. rend. Módosításáról évi XXXI. Törvény A gyermekek védelméről és jogairól Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF /1998.(VII. 24.) OM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 7. sz. melléklet a 11/1994.(VI.8. MKM rendelethez Játékszerekről szóló 24/1998. (IV.29.) IKIM, NM együttes rendelete 1/1998.(VII.24.) OM rendelet a Nevelési-oktatási intézmények kötelező eszközeiről és felszereléséről 196/1999. (XII.21.)Korm. Rend. A közoktatásról szóló évei LXXIX törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. Rend. Módosításáról 37/2000.(X.29.) OM rendelet A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997.(VI.4) MKM. rendelet módosításáról 8/2001.(III.9.) OM rendelet egyes oktatási jogszabályok módosításáról 19/2001.(VI.20.) OM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti etnikai kisebbség iskolai iktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997.(XI.%.) MKM rendelet módosításáról 3/2002.(II.15) OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 2003.LXI.tv. A közoktatásról szóló évi LXXIX: tv. módosításáról 4

5 I. Gyermekkép Mottó: Két titokvilág áll egymással szemben, a gyerekek őrzik fantáziáikat, a felnőttek a valóságot......éppen a nevelés hivatott arra, hogy a szakadékot áthidalja, és gyereket a felnőttvilágba átvezesse. /dr. Hermann Álice: Emberré válás/ Valamennyien gyermekként kezdtük, s az élet természetes folyása szülőkké, majd nagyszülőkké tesz. Véges létünk végtelensége az utánunk következő generációkban van. Mit adunk és mit adhatunk nekik? Lehetőségeink szerint igyekszünk mindent megadni. A gyermeknek joga van az élethez. Hiszünk a gyermek fejlődésében, figyelünk a nem könnyen értelmezhető jelzéseire, igyekszünk az ezek mögött lévő szükségleteket feltárni. Meg kell adni minden lehetőséget a játékához. Különleges védelemben kell részesíteni kiszolgáltatottsága miatt, közben általános műveltségét, képességeit, egész személyiségét sokoldalúan fejleszteni kell. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. Egyéni képességükhöz meg kell találni azt a tevékenységet, amiben legjobban kibontakoztathatók. Minél bátrabban merészkedjenek ki a meleg családi fészekből. Tudatos irányítással, állandó szeretettel, felkészültséggel segítve képessé kell tenni a felnövő óvodásokat a szép létrehozására. Jussanak birtokába mindazoknak a képességeknek, amelyek ehhez szükségesek. Tudjanak a szépnek örülni, gazdag, színes érzelmi életük legyen, fejlődő legyen a fantáziájuk. A művészetek közvetítésével teljesebben, mélyebben értsék meg a valóságot. Munkájukban, egész tevékenységükben maguk is alkotói legyenek szépnek, a maradandónak. A gyermekek a környezet iránt érdeklődő, természetszerető, tevékeny, az új iránt fogékony részei legyenek a közösségnek. Jelentősek legyenek számukra a közös élmények, szeressenek együtt játszani és együtt munkálkodni társaikkal. Legyenek vidámak, kiegyensúlyozottak és egészségesek. Az óvodáskor végére, ha a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs lesz. Óvodásaink így kellő aktivitással és érzelmi nyitottsággal lépnek a sok intellektuális erőfeszítést igénylő kisiskoláskorba. 5

6 A nevelési program módosításának indokoltsága 2009/2010-es nevelési évtől óvodánk három csoportjában a Kompetencia alapú óvodai programcsomag szerint dolgoztunk a TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című, TÁMOP /08/ számú pályázati program keretében. A pályázatban vállalt feladatokat további öt éven keresztül ezekben, a csoportokban fenntartjuk. A Helyi Óvodai Nevelési Programunk tartalmazza a Kompetencia alapú óvodai programcsomag részleges mértékű adaptációját: a szakmai koncepció pedagógiai alapelveit, a pedagógiai koncepció egyes alapvetéseit, feladatait, a gyermeki képességfejlesztést szolgáló tevékenységeket, melyet óvodáink minden csoportjában bevezetünk. Az integrációs nevelés elméletét és gyakorlatát kidolgoztuk a különböző szociális, társadalmi, kulturális környezetből érkező, eltérő fejlettségi szintet és értékrendet mutató és sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelésére, fejlesztésére. 6

7 II. Az óvoda szerkezete Az óvoda hivatalos elnevezése: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gyakorló Óvodája Az óvoda címe, telefonszáma: 6722 Szeged, Batthyányi u / Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Szegedi Tudományegyetem 6721 Szeged, Dugonics tér / Az óvodai csoportok száma: 4 csoport Az óvoda tagintézmény vezetője, a program benyújtója: Madarászné Szász Éva Az óvoda megközelítése: Az 1-es villamos útvonalán a Nagyállomás felé a Széchenyi tértől a 3. megálló. 7

8 III. A Helyi óvodai nevelési program feltételrendszere III. 1. Személyi feltételek Négy homogén életkorú csoportunk van. Az óvoda 96 férőhelyes. A tagintézmény vezetővel együtt, 8 szakképzett óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel és a hallgatókkal. Az intézmény minden dolgozója megfelelő szakképzettséggel rendelkezik, és folyamatosan törekednek további képesítések megszerzésére is. Ennek érdekében, valamint a nevelési program megvalósítása céljából az intézményben tudatosan folyik a továbbképzések tervezése és szervezése. Az óvoda nevelő testülete színvonalas munkát végez, szakmai igényesség és nagyfokú gyermekközpontúság jellemzi a pedagógusokat. Az intézmény erős és jól működő hagyományrendszerre építi pedagógiai programját és változatos tevékenységeit. Mellettük 4 szakképzett dajka látja el a gondozási teendőket. Ők forgó rendszerben dolgoznak. A konyhai teendőket egy külön erre a célra felvett dajka végzi. Táblázat az óvoda személyzetéről ÓVÓDAPEDAGÓGUSOK DIPLOMA EGYÉB VÉGZETTSÉG Madarászné Szász Éva Intenzív továbbképzés. Felsőfokú Freinet 1 éves, MCD angol Közoktatás vezetői középfokú nyelvvizsga, szakvizsga gyógytestnevelés, HEFOP Tímár Marietta Felsőfokú ESOL angol középfokú nyelvvizsga, HEFOP, TÁMOP Gál Zita Felsőfokú Középfokú gyógypedagógiai asszisztens, TÁMOP Szűcs Istvánné Felsőfokú Freinet 2 éves, anyanyelvi továbbképzés, HEFOP Papósné Katona Ildikó Felsőfokú Bozókiné Hefkó Erzsébet Felsőfokú Felsőfokú gyógypedagógiai Kostyál Károly Lékáné Szalóky Anett Felsőfokú Felsőfokú Gyógytestnevelői szakvizsga DAJKÁK 8 asszisztens, TÁMOP Gyógypedagógiai asszisztens, pedagógiai asszisztens, szociális gondozó, ápoló

9 Alberti Zoltánné Fogas Jánosné Dajkaképző Horváth Józsefné Kozma Magdolna Óvodapedagógusok megoszlása kor szerint. 35 év alatti: 2 fő közötti: 2fő 45 év fölötti: 2 fő 50 év fölötti: 2 fő III. 2. Tárgyi feltételek Az épület leírása Óvodánk Szeged belvárosában, egy csendes mellékutcában található. Épületünk egy régi, masszív magánház, amelyet gyönyörűen felújítottak. Udvara a telekbelsőbe nyílik, tiszta levegőjű, homokozókkal, faházzal, udvari sportolásra alkalmas játékszerekkel, terebélyes gyümölcsfákkal ellátott. A ház négy szobás. A két szélső terem egyforma alapterületű, ezek a kisebb csoportoké. A középső és az udvari terem a nagyobb, ez a nagyobb csoportok helye. Az iroda apró, de nemcsak az óvodavezető birodalma, hanem óvodapedagógusi öltöző is egyben. A dajkák részére a padlástérben készült egy kis helyiség. Hosszú szárazkapu bejáró és nagy előszoba tartozik még az épülethez, valamint egy tálalókonyha. A mellékhelyiségek jól elkülönítettek egymástól, a gyermekek mosdójának ablaka az udvarra nyílik Az épület alatti pincét néhány éve tágas tornateremmé alakítottuk ki, melyhez öltöző, zsibongó és szertár kapcsolódik. A hallgatók számára szemináriumi termet alakítottunk ki, ahol lehetőség van a szakmai megbeszélésekre, illetve a felkészülésükre. Itt található külön öltöző és mosdó a részükre. Az óvoda eszközjegyzékét a 4. számú melléklet tartalmazza. 9

10 III. 3. Az óvoda kapcsolatai 1

11 CSALÁD: legfontosabb, legszorosabb kapcsolata az óvodának. Mivel az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, ezért a családdal való együttműködés a gyermekek fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Ebben összekötő kapocs az SZSZ, mint koordináló, illetve kezdeményező. Az együttműködés érdekében szeretnénk a szülőkkel állandó tájékoztatáson, bizalmon alapuló kapcsolatot alakítani, ennek érdekében vállaljuk az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is. (előadás, vitaindító, cikkek ajánlása stb. ) Alapelvek: tisztelje az óvoda a szülőt, éreztesse az empátiát, a segítő szándékát, épüljön a tapintatra és mélyüljön el a közös tevékenységek alkalmával.. szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye. szülők tájékoztatása a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjéről, fejlesztési feladatait tartalmazó dokumentum megmutatása Kapcsolattartási formái: családlátogatás, anyás beszoktatás, napi kapcsolattartás, szülői értekezletek, fogadó órák, nyílt napok, közös ünnepek, programok. Szakmai Szervezet: Csongrád Megyei Óvodapedagógiai Intézet FENNTARTÓ Gazdaságilag a fenntartóhoz, SZTE-hez tartozik óvodánk. Alapelvek: a gazdasági függésen kívül kölcsönösen ismerjük egymás feladatait segítsük egymás munkáját. 11

12 KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL: ÓVODA ISKOLA: együttműködés az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében konzultáció a kompetencia alapú nevelésről visszacsatolás a partneri igény/elégedettség mérés eredményeiről konzultáció óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről Kapcsolattartás formái: értekezletek meghívók, tájékoztatók Képző Intézetekkel: Szeged - JGYPK óvodapedagógus képzés Alapelvek: Az óvodapedagógus-hallgatók gyakorlati képzése során, annak színvonalas teljesítése érdekében a főiskolai oktatók és a szakvezető óvodapedagógusok között hatékony munkakapcsolat és szakmai párbeszéd zajlik. Kapcsolattartás formái: alkalmazkodnak a helyi sajátosságokhoz, szokásokhoz, szükségletekhez, feladatokhoz (látogatások, tapasztalatcserék) Óvodánk a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitott és kezdeményező. III. 4. Az óvoda sajátos arculata Óvodásaink jelentős többsége az egyetem, a főiskola dolgozóinak, illetve hallgatóinak a gyermeke, így a szülők elvárják tőlünk az óvodapedagógusok által felkínált változatos tevékenységekkel megvalósuló egyénre szabott tehetséggondozást. A helyi sajátosságokból adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre. Minden lehetőséget kihasználunk a környezetvédelem, az értékek megőrzésének, a néphagyományok ápolásának gyakorlására. Belvárosi óvoda révén kihasználjuk a művelődési intézmények közelségét, gyakran ellátogatunk a Múzeumba, Gyermekkönyvtárba, Bábszínházba, a város nevezetes helyeire. 12

13 Az egészséges életmódra nevelésen belül a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítésére minden gyermekkel naponta végeztetünk tartás-, illetve lábboltozat-javító gyakorlatokat. Tiszteletben tartjuk a szülők világnézetét, a családban kialakult szokásokat. A családokkal való jó együttműködés érdekében közös sportdélutánokat szervezünk, melyen lehetőség van közös, önfeledt játékra, mozgásra, vidámságra. Részt veszünk valamennyi meghirdetett versenyen, pályázaton, ezeken is teret adunk a tehetségesebb gyermekek kibontakozásának /mesemondó verseny, rajzversenyek, stb/. Óvodánkban havonta lehetőséget biztosítunk külső előadók által szervezett gyermekelőadásoknak, kulturális műsoroknak. A helyi szervezés kiiktatja az elhelyezkedés bonyodalmait, a felesleges várakozási időt, más gyermekcsoportok zavaró tényezőit. 13

14 IV. Az óvodai nevelés célja, feladatai 1. Az óvodai nevelésünk célja, hogy a gyermekek harmadik életévétől 6 éves, de legfeljebb 7-8 éves koráig a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődését elősegítsük, kielégítsük a speciális szükségleteiket, a gyermekeket általánosan felkészítsük a társadalmi gyakorlatra. Biztosítjuk a gyermekeink fejlődéséhez szükséges, változatos tevékenységet. Folytatjuk a család nevelőmunkáját, kiegészítjük, kiterjesztjük, felerősítjük a szociális tanulást. Sokoldalú nevelőmunkánknak segíteni kell a gyermekeink testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi és szociális fejlődését. A szülői igények, a felgyorsult élettempó megkívánja a tehetséggondozás még magasabb színvonalra emelését, az innovatív pedagógiai módszerek, kooperatív technikák, és IKT eszközök gyakorlatban való használatát. Mindezt tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével tesszük, a különböző készségszintű feladatok egyidejű megoldási lehetőségeivel a spontán differenciálást segítjük elő. Ahhoz, hogy tudjuk, mely területen kell fejlődnie a gyermeknek meg kell őt ismerni, olyan megismerési eljárásokat alkalmazunk, melynek eredményeként eljutunk a lehetséges fejlesztési módszerekhez. A mérés nem cél, hanem eszköz a gyermekek fejlesztéséhez. Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára elengedhetetlen, valamennyi munkatárs folyamatos együttműködésével, összehangolt munkájával a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés megvalósul. Az óvodapedagógusok projektek szervezésével, sok lehetőséget teremtenek a csoportjukban a kreativitás fejlesztésére, A gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának fenntartását a szabadon választható ötletgazdag tevékenységek biztosítják. A kompetencia alapú nevelés megvalósítását támogató módszertani megújulás Projekt és kreativitás (A budapesti Pitypang Óvoda Jó gyakorlatának adaptációja) A projektekkel, mint pedagógiai módszerrel kiválóan és komplexen fejleszthető a kreativitás és tanulható az egyes kompetenciák sikeres alkalmazása. A gyermekek a kreatív tevékenységeik által kompetenciákat alapoznak meg, melyek elengedhetetlenek az ismeretszerzéshez, és a tanuláshoz - az élethosszig tartó tanulás megalapozásához. 14

15 A kreativitás és a projekt módszer összefüggése A kreativitás valamilyen szinten mindenkiben, minden gyermekben, minden felnőttben jelen van. Alkotásra mindenki képes vagy képes lenne, de ezzel nem tud élni, mert nincs tudatában. Az alkotóképesség kibontakoztatásához szükségesek: a megfelelő körülmények, megfelelő közeg, ideális fejlesztő környezet; a támogató, segítő felnőttek: szülők, pedagógusok. Az a felnőtt, aki nemcsak észreveszi a fejleszthető kreativitást, hanem meg is találja a legjobban megfelelő fejlesztő módszereket és eszközöket jó úton halad. A módszerek és eszközök tárháza minden óvodapedagógus birtokában van, aki: innovatív, a gyermekek fejlődését tartja szem előtt, képes megteremteni a fejlődést támogató környeztet. A projekt módszerben a gyermekek előzetes ismereteire építve teremtjük meg a konstruktív tanulást segítő környezetet, támogatjuk a tanulási folyamatot. A projekt alkalmazásának lépései Kiválasztás: cél, téma - kreativitásfokozás. Mit szeretnél csinálni? Játék megfigyelés: Mivel játszanak? Beszélgetőkör. Tervezés: ki? mit? mikor? hol? - kreativitásfokozás és kompetenciák mozgósítása. Hogyan? ötletbörze készítése. Kivitelezés: Megváltozott szerepek - kompetenciák fejlesztése, kreatív megvalósítás. Zárás, értékelés előre eltervezett formában (tervezéskor megjelenő) és kritériummal. A projekt integrál: - tevékenységet, - képességet, - egyéni tapasztalatot, élményt, megfigyelést, - vizuális, akusztikus, verbális, multiszenzoros ingereket, - érdeklődést, aktivitást és motiváltságot az együttműködésen keresztül. Mindezeket egyben nevezhetjük: kompetenciák fejlesztésének a kreatív tevékenységek folyamatában. A projekt tervezése A projekt sajátos tanulási egység, amelynek központjában valamilyen cél, vagy probléma áll. Minden projekt végtelen, ugyanakkor egyedi, hiszen a projektben a problémák a konkrétan és rendkívül gazdagságban jelennek meg. 15

16 A projekt megvalósítása A ráhangolódás időszaka Ebben a szakaszban történik a projekt megvalósításának közös tervezése a gyerekekkel. A pedagógus elgondolása összetett: tartalmaz ötleteket, témajavaslatokat, módszereket, felkészülést a váratlan helyzetekre. A téma előkészítése Az előkészítésre sem határozhatunk meg időkeret, hiszen türelemmel kell érlelgetni, ízlelgetni a projekt témát. Naponta a beszélgető-kör egyik témájává tenni, megfelelő helyzetekben keresni, rávilágítani a kapcsolódási pontokra. A projekt előkészítése során készül el az ötletbörze, amiben megjelenik: - Mit tudunk? - Mit szeretnénk megtudni? - Mit csinálnék szívesen? Az előkészítő időszakban a leendő témával kapcsolatban gyűjtőmunka indulhat. Itt jelenhetnek meg a spontán ötletek mellett a felajánlott segítségek a tevékenységekhez. A tevékenység során szerzett tapasztalatokkal a gyermek ismerete bővül. A gyerekek is gyűjthetnek már előzetesen bármit, amit a témával kapcsolatban találnak. Jelek, ábrák, közös rajzok segítségével elkészült ötletbörze tanulmányozása során fel sem kell tenni a gyermeknek a kérdést: Megtudtad, amit szerettél volna? Kipróbáltad már Te is? Látja saját maga, mit terveztek vagy tervezett ő maga és látja mi mindent csinált, tapasztalt meg. Újabb kérdések felvetésére, megfogalmazására van módja, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, sőt ez a záloga a projekt egyediségének. A téma megvalósítása Időtartalma nem meghatározott, a megvalósulást számos tényező befolyásolja. Pl.: érdeklődés, környezeti adottságok, külső befolyásoló tényezők (betegség, szünet, ünnepkörök). A hagyományaink biztosan megjelennek a projektben, hiszen a gyerekek mindennapi életében jelen vannak - jó esetben! A projekt folyamatát befolyásoló illetve a projektbe beépíthető elemek: - a spontán hatások, - a tartalom megválasztásának szabadsága, - a gyermek érdeklődése. 16

17 Zárás A projektekben a probléma megoldás a zárásban tükröződik. A projekt produktumai, eszközei, behozott tárgyak, terem berendezés mind-mind a közös cél felé irányítja a résztvevőket. A végső produktum" megvalósítása folyamatosan jelen van. A produktum lehet: valamilyen tárgy elkészítése, előadás szervezése, kiállítás szervezése, rendezvény létrehozása. Rövid összegzés A módszer bevezetésének feltétele a szakmai innovációra való törekvés, a módszer alkalmazásának feltétele szakmai felkészülés. Ezek megvalósítása elengedhetetlen megfelelő jó kapcsolat a munkatársakkal, családokkal és óvodán kívüli partnerekkel egyaránt. A tevékenység tervezésébe, szervezésébe, lebonyolításába a gyermekeket bevonva a folyamat részesévé válik, az óvónő szerepe pedig alapjaiban megváltozik: nem ő tesz, irányítja a tevékenységek menetét. A projekt valódi érték, melynek záloga az a szakmai tőke, ami a mai óvodákban fellelhető. 2. Az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskola gyakorlóintézményeként, a fenntartó képzési programja szerint közreműködik az óvodapedagógus-hallgatók gyakorlati munkára való felkészítésében. IV. 1. Az óvodai élet megszervezése Napirend, hetirend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése, szervezése. A napirend igazodik a gyermekek egyéni szükségleteihez, a különböző tevékenységekhez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A napirend során a játék kitűntetett szerepet kap. Az óvoda teljes nyitva tartása idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusok irányítják. 17

18 TEVÉKENYSÉGE KISCSOPORT OKT. 1 - MÁJ. 31. JÚN. 1 SZEPT. 30. OKT. 1 - MÁJ. 31. KÖZÉPSŐ CSOPORT JÚN. 1 SZEPT. 30. NAGYCSOPORT OKT. 1 - MÁJ. 31. JÚN. 1 SZEPT. 30. Szabad játék, ajánlott tevékenységek, egyéni és kiscsoportos fejlesztések Mindennapi testnevelés Előkészületek a tízóraihoz, tízórai Szabad játék, ajánlott tevékenységek kötött-kötetlen foglalkozások Előkészületek az ebédhez, ebéd Testápolási teendők Pihenés, alvás Testápolási teendők, uzsonna Szabad játék, ajánlott tevékenységek egyéni és kiscsoportos fejlesztések Nevelési területek IV. 2. Egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmódra nevelés segíti a gyermekeink testi fejlődését. A gyermekek megfelelő gondozásával alapvető egészségügyi szokásokat alakítunk, mozgásigényük kielégítésével, az egészséges és biztonságos környezet megteremtésével a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez adunk lehetőséget. A rendszeresen és kellemes légkörben végzett mozgás a gyermekek természetes igényévé válik és beépül szokásrendszerébe. Védjük gyermekeink egészségét. Szükséges esetekben szakemberek bevonásával prevenciós testi nevelési feladatokat látunk el. Az óvodapedagógus feladatai az egészséges életmódra nevelés területén: Az egészséges óvodai környezet megteremtése. A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör kialakítása, a természetes testközelség megléte. A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, 18

19 A környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme Szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával prevenció, korrekció. Tevékenység: testápolás, önkiszolgálás, étkezés, öltözködés, környezetrendezés, alvás, levegőzés (minden korcsoportban délelőtt-délután), testedzés, (kocogás, futás, kerékpározás, télen csúszkálás, szánkózás, kondicionáló mozgások, aerobik zenére, lábtorna, gerinctartás prevenciós gyakorlatok). Minden év májusában Sport-délután megszervezésére kerül sor, amelyen a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedhetnek meg különböző sportágakkal, illetve közösen mozoghatnak, futhatnak. IV. 3. Érzelmi nevelés és szocializáció Az érzelmi nevelés nagy hatással van gyermekeink magatartására. Mivel a személyiségükön belül az érzelmek uralkodnak, ezért az óvodánkban szeretet teli légkör, otthonosság veszi körül őket. Fontosnak tartjuk az óvodás és a saját óvodapedagógusa vagy a gyermekek egymás közötti kapcsolatának pozitív érzelmi töltését és a gyermek dajka kapcsolat pozitív attitűdjét is. Különös jelentőséggel bír az a tény, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeinket. Az óvodás évek folyamán fejleszteni kell a szeretet és kötődés képességét, a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzését, az élménybefogadás képességét, az ösztönön és az érzelem irányítását, valamint szükség van a keletkezett érzelmi zavarok tompítására, leépítésére. Feladatunknak tekintjük a nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítását, a sztereotípiák merevségeinek oldását ( a fiú is sírhat, a lány is lehet határozott). Fejlődjenek ki a gyermekekben: 19

20 a) a szociális érzelmek: együttérzés, segítőkészség, bizalom, részvét, örömérzés, bánat- és fájdalomokozás felismerése, átélése; b) az esztétikai érzelmek: a szép iránti fogékonyság, a művészi élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése, a mese, vers, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, stb. a környezet megismerésén keresztül. c.) az erkölcsi érzelmek: igazságosság, lelkiismeretesség, felelősség érzésének megtapasztalása, az őszinteség, igazmondás-hazugsághoz való helyes viszony alakítása. Szocializáció A fejlődésben, a szocializálódásban a társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvető, személyiségfejlesztő. Az együttesség, a közösen átélt élmények bizonyos többletet adnak a csoporttagoknak, növelhetik az egyén társas hatékonyságát, módosíthatják viselkedésmódjait. Sok összehasonlítási lehetőséget kínálnak. Ez az alapja a helyes önérvényesülésnek. Értékei a családi környezet hatásait kiegészítik, felerősítik, a szocializáció más dimenzióit biztosítják, amely nélkülözhetetlen az iskolai alkalmasság szempontjából is. Az óvodapedagógus segíti a későbbi iskolai beilleszkedést a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció területén: Örömteli, nyugodt, boldog óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre. A csoport életét az óvónő irányítja, ezért törekedni kell a pozitív érzelmi indíttatások számának emelésére. Fokozott figyelemmel kíséri a szociális és kognitív teljesítményeket, megerősítésekkel növeli modellhatékonyságát. Segíti megvalósítani, hogy az óvoda összes dolgozójának magatartása mintaértékű legyen. Megfelelő napirend kialakításával céltudatosan megszervezi a gyermekek életét. Segíti a társakhoz való kötődések megszilárdulását. Beszoktatásnál találja meg a legkönnyebb utat a gyermekhez. Hagyományok, ünnepek közös tevékenységével serkenti a gyermekek fejlődését. 20

21 . A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel Tevékenységek: metakommunikáció, közös játékok, közös élményszerző séták, kirándulások, szereplések óvodán belül és kívül, név- és születésnapok megünneplése, ünnepségek, megemlékezések. Anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés Az anyanyelvi nevelés kiemelt jelentőségű az óvodai nevelőtevékenységünknek. A beszéd a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. A folyamatos, minden tevékenységet kísérő beszéd segíti a gyermek biztonságérzetének erősödését, így növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. Elősegíti a mielőbbi szocializációját. Az anyanyelvi nevelés célja: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikációkülönböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. A kollektívánk példamutató, tiszta beszéde mintául szolgál a gyermekeknek. IV. 4. ANYANYELVI NEVELÉS Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelésben A beszéd által erősödjön a gyermek biztonságérzete, gazdagodjanak ismeretei, legyen tájékozottabb. A nyelvi fejlesztés segítségével fejlődjön a gondolkodása. A természetes beszéd és kommunikáció kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel. Beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.. Kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód differenciált fejlesztés alkalmazásával. 21

22 . Szókincs gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása. A szociokultúrális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. Az óvónő beszéde legyen egyszerű, változatos, kifogástalan, példaadó. Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció érdekében. Az anyanyelvi nevelés segítse a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Tevékenységek: beszélgetőkör, (csoportonként-általában reggelente) anyanyelvi játékok, egyéb közös játékok, mesélés, mesehallgatás, népi játék, dramatizálás, bábozás, versmondás, kötetlen beszélgetés (egyénenként) Módszertani alapelvek: Az óvónő törekedjen a magyar nyelv szépségének megéreztetésére. Ösztönözze a gyermekeket élményeik elmondására, érzéseik szóbeli kifejezésére. Tartsa szem előtt a gyermekek különböző nyelvi fejlettségét. A nap folyamán segítse a beszédhelyzetek kialakulását, p1. nyugodt légkör biztosításával, a gyermeki kérdések inspirálásával. Erősítse a gyermekekben az igényt egymás meghallgatására. Fejlessze a beszédmegértést, a beszédtechnikát. IV. 5. ÉRTELMI NEVELÉS Az értelmi nevelés egyrészt az érzékszervek, észlelési képességek segítségével, másrészt a tapasztalat, a gondolkodás útján bővíti a gyermekeink ismereteit, fejleszti a kreativitást. Alakítja a megismerő kognitív képességeket: egyre pontosabb, valósághű észlelés, figyelem-összpontosításra való képesség, 22

23 valósághoz közelítő képzeleti működés, reproduktív emlékezet, problémamegoldó és kreatív gondolkodás, az alakuló fogalmi gondolkodás. Az óvodai tanulás elsődleges célja a gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása. A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása. Az óvodapedagógus személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a tanulást. IV. 3. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A 2003 ban módosított Közoktatási Törvény 24 megerősítette az óvodai nevelés funkcióját. Kimondja, hogy az óvodában minden tevékenység a gyermekkel való foglalkozást jelenti, így a személyiség fejlődését szolgálja. Az óvoda fő feladata továbbra is a játék. Megszűnik az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozás megjelölés, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. A gyermek önmagához képest fejlődik és válik iskolaéretté éves korára. Egyéni bánásmóddal, személyre szabott feladatokkal, sok sok türelemmel érjük el mindezt. Hátrányos helyzetű gyermek óvodánk speciális volta miatt nem nagyon fordul elő, ha mégis, akkor ők speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érhetik el az iskolai alkalmasság szintjét. A gyermek belső érésének, a családi nevelés, az óvodai nevelés eredményeként elérik az óvodások az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet Az iskolaérettség kritériumai: a.) testi fejlettség: mely magába foglalja az első alakváltozást, a megkezdett fogváltást, az összerendezett mozgást, a teherbírást, a finommotorikát, a szükségletek kielégítésének szándékos irányítását. b.) értelmi fejlettség: mely a gyermeket nyitott érdeklődésűvé készteti az iskola felé; Jellemzői: 23

24 önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, közvetlen felidézés, szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a szándékos figyelem időtartama, könnyedén történik a figyelemmegosztás, kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás a cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett érthető, folyamatos beszéd. Elemi mennyiségi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását; felismeri a napszakokat; ismeri, és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét; a környezetében élő növényzet, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi ismeretei vannak. c.) szociális fejlettség: együttműködést, kapcsolatteremtést jelent felnőttekkel és gyermektársaival, tud alkalmazkodni a szabályokhoz, kialakulóban van a feladattudata. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 24

25 V. Az óvodai nevelés tartalma V. 1. JÁTÉK A játék kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. A játék folyamatában a pedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hat a játékra. Ezért játékbeli szerepe kritériumainak meghatározásakor megkülönböztetjük a gyermeki játék két formáját: a szabad és az óvodapedagógus által kezdeményezett (irányított) játékot. Az óvodapedagógus feladatai a játék során: Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét pedagógiai optimizmus. -A szabad játék és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása -A megfelelő játékidő biztosítása -A játékelképzelések megbeszélésének inspirálása A gyermekek játékkal kapcsolatos jelzéseinek szinkronizálása, majd a gyermekek játékhoz szükséges döntéseinek előkészítése. A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel ( pl. társas kapcsolatok formálása, együttműködés fejlesztése, interakciók tartalmának fejlesztése, kezdeményezőképességgel, önértékeléssel, önérvényesítéssel kapcsolatos feladatok ). Pozitív visszajelzések a játék során ( elsősorban metakommunikációval jelzett ) az ötletek befogadására, közös játékeszköz készítésére, játékokkal való bánásmódra és rendrakásra vonatkozólag A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálása, különös tekintettel a konfliktushelyzetek megoldási lehetőségeire. Nemi identitás fejlődésének elősegítése, a tradicionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tiszteletével (babázó kisfiú, autózó kislány). 25

26 A játék színterei a csoportszobában: Családi játékok tere Mesesarok Építő közlekedő játékok tere Rajzolás, festés, gyurmázás, kézimunka, barkácsolás helye Kísérletező hely Énekes játékok tere Kincses láda Ezeken a színtereken a készen vett játékeszközök biztosítása mellett a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakozását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék jelenti a legnagyobb örömöt. Játékfajták: GYAKORLÓJÁTÉK ( konstrukciós játék ) : játékeszközök rakosgatása, sokszori ismétléssel összekötött cselekvés. Pl.: autók tologatása, kockarakosgatás, babaöltöztetés, homokszórás,kavarás,- gyúrás, vízöntögetés, papírtépés, mázolás, kavicsszórás stb. Módszertani alapelvek Tartsa tiszteletben a gyermek elmélyült játékát. Ügyeljen a különböző mozgásos játékoknál a megfelelő, elegendő helyre. Ösztönözze szóval, eszközzel aktív játékra a gyerekeket. Mutasson be 1-1 mozdulatot, ha szükséges. Törekedjen az óvónő a gyermeket átsegíteni a gyakorlójáték fokán. 26

27 SZEREPJÁTÉK (szimbólikus) : a leggazdagabb lehetőséget nyújtja, a gyermek tapasztalatait, ismereteit és az ezekhez fűződő érzelmeit türközi. P1.: papás-mamás, babavendégség, fodrászos, orvosos, piacos, boltos, utazásos játékok, stb. A szimbolikus játék a szerepjátékot megelőző játékforma. Módszertani alapelvek Ösztönözze ötletekkel, megfelelő helyzetek létrehozásával a sokszínű játékot. Tartsa tiszteletben a gyermeki játékok önállóságát. Törekedjen arra, hogy szükség esetén bekapcsolódjon, együtt játsszon a gyerekekkel. Tekintse a szerepjátékot a nevelési célok elérése legfontosabb eszközeként. Törekedjen a gyermekek belső szándékainak, indítékainak megértésére. BARKÁCSOLÁS: a gyerekek maguk készítik el a játékukhoz szükséges eszközöket. Pl.: kiegészítő játékok, terménybábok készítése, elromlott játékok megjavítása, festése, különböző dobozok megmunkálása. Módszertani alapelvek: Mutasson személyes példát az óvónő a barkácsolásban. Nyújtson anyagi segítséget, amennyi éppen szükséges. Tartsa szem előtt a játékosság elvét. Ösztönözze a kreativitást. DRAMATIZÁLÁS: az átélt irodalmi élmény szabad, kötetlen eljátszása Módszertani alapelvek: Mutasson be irodalmi művek széles skáláját. Gondoskodjék különféle eszközökről, anyagokról, kellékekről. Törekedjen az állandó felújításra, a gyermekek igényeinek megfelelő átalakításra. Engedje, hogy a kellékeket más szituációban is használják. BÁBOZÁS: a gyermek környezethez való viszonyát, az átélt cselekvés Vagy történés általuk felfogott tartalmát tükrözi. P1.: óvónői-gyermeki bábjáték, saját készítésű bábbal történő önálló játék. Módszertani alapelvek: Tanítsa meg a bábok mozgatását. Oldott légkör teremtésével adjon lehetőséget az utánzásra. 27

28 ÉPÍTŐ-KONSTRUÁLÓ JÁTÉK: különböző anyagokból, alkatrészekből spontán vagy meghatározott céllal létrejövő alkotások folyamata. p1.: homokformák, építő-, fa-, műanyagkocka, LEGO, kirakós kockák, puzzlék, stb. Módszertani alapelvek: Keresse meg minden gyermeknek a megfelelő konstrukciós játékot. A gyermek élje át az én készítettem alkotás örömét. Fejlessze a gyermekek igényesebbé válását alkotásaikkal szemben. SZABÁLYJÁTÉK: pontos, meghatározott szabályok szerint zajló játék P1.: mozgásos szabályjáték (testnevelési játékok, dalos és mondókás nép játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, szembekötősdik, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok) értelmi képességet fejlesztő játékok (társasjátékok, képes kirakók, dominó, sakk, kártyajátékok, nyelvi játékok) Módszertani alapelvek: Az óvónő törekedjen a szabályjátékok megszerettetésére. Tartsa szem előtt a lehetőségeket, előzményeket, adottságokat. Segítse a gyermekeket a játék kiválasztásában. Törekedjen a szabályjáték megszerettetésére. Udvari játéktevékenység szervezése: Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek biztosítása mellett, kapjon nagyobb szerepet a benti játékok folytatásának lehetősége is. V. 3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Tevékenységtervünket a természet nagy körforgásának rendszere, az évszakok koordinálják. Nagy hangsúlyt kap az aktualitás, a természet ünnepei, jeles napok, ünnepkörök kínálta tevékenységek beépítése. A HEFOP pályázat megnyerésével és kipróbálásával a négy őselem köré építettük a jeles napokat. A TÁMOP pályázat keretében a környezeti nevelés és az egészséges életmód kapcsolatát építjük a jeles napok köré. A környezeti nevelés óvodai alkalmazásánál fontos, hogy nem csak a környezetismereti foglalkozások biztosítják a megvalósítását, hanem annak szelleme, tevékenysége és eszközei az óvoda mindennapjait áthatják, azaz komplex módon jelenik meg. 28

29 A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Az óvodapedagógus feladatai a környezet megismerésére nevelés területén: Olyan feltételek, eszközök megteremtése, melyek lehetővé teszik minél több tapasztalat szerzését a természetben, a környezetben. A gyermekek a megfigyelés, a tapasztalatszerzés alapján ismerjék és értsék meg a valóságot a maga egészében. Ismerni kell a családi hátteret, a társadalmi, környezeti tényezőket, a gyermekek szokásrendszerét. Néphagyományok, a családi tárgyi kultúra beépülése, értékeinek megismerése Lehetőség szerint a foglalkozások az eredeti környezetben történjenek a gyermekek folyamatos tevékenykedtetésével. Alapvetően építeni kell a spontán érdeklődésre, kíváncsiságra, érzelmeikre, megismerési vágyukra. Matematikai tapasztalatok, ismeretek tevékenységekben való alkalmazása A természet szeretetére, a környezet védelmére nevelés példamutatással annak értékeinek, szépségeinek megláttatásával. Az országunk, városunk szeretetére nevelés: Fogadalmi Templom, Egyetemek, Somogyi Könyvtár, Tisza part,...) 29

30 Tevékenységek: alkalmi önálló folyamatos megfigyelések alkalmi csoportos folyamatos kísérletek, hajtatások, csíráztatások gyűjtögetések, csoportosítás albumok készítése növények, állatok gondozása kirándulások, munkahely látogatások. Módszertani alapelvek: Adjon lehetőséget a tapasztalatok szerzésére és élményszerű átélésére a gyermek saját természeti és társadalmi környezetéről. A természetes gyermeki kíváncsiságra építse a megismerési vágyat. A környezet megismerése hassa át a gyermek életét, az óvodai tevékenységek egészét. Törekedjék a játékszituációk, a lehetőségek kihasználására a matematikai ismeretek elsajátításában, gyakorlásában. Biztosítson pozitív viszonyt a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozására. Támaszkodjon a komplex matematikai foglalkozásokon vagy kötetlen kezdeményezéseken minden esetben a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. 30

31 V. 4. MESE, VERS Az óvodapedagógus feladatai az irodalmi nevelésben A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása a Kompetencia alapú programcsomag felhasználásával. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, hangsúly, szókincs, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések megjelenítése ) Teremtsünk olyan helyzeteket, hogy a mindennapos mesélés, verselés a gyermek igényévé váljék. A gyermek esztétikai érzelmeinek fejlesztése. Tevékenységek mondókázás, (rigmusok, kiolvasók, állathívogatók, altatók, közmondások) verselés, mesélés, bábozás, dramatizálás, dramatikus játékok. a gyermek saját vers és mese alkotása, annak mozgással és / vagy ábrázolásával történő kombinálása Módszertani alapelvek: Az óvónő törekedjen az irodalmi művek választásánál a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosságra és a klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazására Biztosítsa az esztétikus eszköztárat (könyvek, bábok, megkedveltetésére). A kiválasztott mesék, versek erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány-ápolást, az évszakok szépségét. Ügyeljen a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozására. 31

32 V. 5. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA Az óvodapedagógus feladatai a vizuális nevelésben Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás Az alkotó-alakító tevékenység zavartalan, sokrétű feltételeinek megteremtése. A gyermekek különböző fejlettségi szintjének ismerete (készségeik, képességeik, eszköz- és anyaghasználatok módjai, élményanyagaik). A tevékenységvágy iránti érdeklődés felkeltése. A gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása (egész nap tudatosan irányított mikrocsoportos, kötetlen formájú tevékenység szervezése). Tevékenységek: képalakítás (firkálgatás, rajzolgatás udvaron, aszfalton, táblán, papíron, emberalakok, környezet rajzolása; festés, díszítés, anyagkompozíciók alkotása tárgyak lenyomataival, beszurkálással, karcolással, díszítéssel; spárga- és fonaldarabkák textilalapra, papíralapra applikálása, színes papírlapra tépéssel papírfoltok felragasztása). plasztikai munkák (gyurmázás, formázás, homokozás, formázás dobozból, termésből, textilből, fonalból, papírtépés, nyírás, hajtogatás, ragasztás, mintázás, varrás, applikálás, közözés, fonás, szövés) építés (különböző formák rakosgatása, sorakoztatása, térbeli alakzatok építése hóból, homokból, építőkockából, berendezési tárgyakból, dobozokból) műalkotások nézegetése Módszertani alapelvek: Tegye lehetővé a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását a gyermek számára. Juttassa a gyermeket a képi-plasztikai kifejezőképesség birtokába. 32

33 Kapjon megerősítést az eredeti ötlet sok bátorítással, útmutatással, dicsérettel. Egyéni foglalkozással segítse a differenciált fejlesztést igénylő gyermekek tevékenységét. Az óvónő törekedjék a természet színeire, formáira való rácsodálkozással, a művészi rajzok, festmények, szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésével a szépség iránti vonzódás kialakítására. V.6. ÉNEK, ZENE, ÉNEKESJÁTÉK Az óvodapedagógus feladatai a zenei nevelésben: A felhasznált zenei anyagok (az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások), életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása, jellegzetes tartalmak biztosítása. A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése, a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal. Az óvónő egy hangszeren jól és biztonságosan játsszon. Az óvodai zenei nevelés alapozza meg a zenei anyanyelv kialakulását A mindennapi éneklés, mondókázás, körjátékok játszása közben jöjjön létre érzelmi kapcsolat. Zenevarázs a világra nyitott, de már a szocializáció hiányosságai között megszabályozott gyermekek számára a zenére mozdulás, melódia, ritmus felfedezéséhez, illetve önmaguk kifejezésének elősegítése. Tevékenységek: mondókázás, játékdalok, műdalok éneklése énekes játékok játszása (körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó játék, felelgetős játék), dallamfelismerés, dallambújtatás, dallamkitalálás, ritmizálás, egyszerű népi játékok, táncos mozgások, zenehallgatás, népdalok, néphagyományok őrzése. 33

34 Dallam, dinamika változásainak a szabad tánc, azaz az improvizáció gazdag információs tárházának kifejlesztése. Módszertani alapelvek: Törekedjen a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, játékos zenei alkotókedvének, mozgáskultúrájának fejlesztésére. Hassa át a gyermeki lét egészét a zenei nevelés. Ügyeljen arra, hogy a gyermekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek. A zenehallgatási anyag megválasztásánál a migráns gyermekek figyelembe vétele V. 7. Mozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgáskultúra területén: A gyermek természetes mozgáskedvének kielégítése, megőrzése, a mozgás megszerettetése. A különböző mozgások elsajátításának folyamata a gyermek mozgástapasztalataira, játékos kedvére épüljön (egész nap). Az óvodáskorban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. A fejlődés biztosításához a megfelelő időben a megfelelő tevékenységek végeztetése. Tevékenységek: nagymozgások fejlesztése (járás, futás, ugrás, kúszás, mászás, csúszás, egyensúlygyakorlatok, szem-kéz, szem-láb koordináció) finommotorika fejlesztése (gyurmázás, építés építőjátékokkal, papírhajtogatás, puzzle-játékok összerakása, vágás körberajzolt minták után papír-ceruza feladatok, kéziszergyakorlatok) szabályjátékok, sorjátékok énekes játékok a szabadban 34