2. A Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályát ki kell egészíteni a szabályzat megalkotására vonatkozó felhatalmazással. Az ügyvédjelöltek képzésérıl

Átírás

1 SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ az ügyvédjelöltek képzésének szabályairól, az ügyvédek és az ügyvédjelöltek ezzel kapcsolatos feladatairól, valamint a kamaráknak az ügyvédjelöltek képzésének megszervezésével kapcsolatos feladatairól 1. Az ügyvédekrıl szóló évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi törvény) 112. (1) bekezdés n) pontja ad felhatalmazást a szabályzat megalkotására. 2. A Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályát ki kell egészíteni a szabályzat megalkotására vonatkozó felhatalmazással. Az ügyvédjelöltek képzésérıl Az ügyvédjelöltek képzésének célja 3. Az ügyvédjelöltek képzésének célja az, hogy az ügyvédjelölt a munka végzése során, az ügyvédi jogalkalmazás szempontjából meghatározó jogi ismeretek elmélyítése mellett megismerjék a jogalkalmazói gyakorlatot, elsajátítsák az ügyvédi hivatás szakmai szabályait és munkamódszerét, kialakítsák az ügyvédtıl megkívánt, az ügyvédi hivatás betöltéséhez szükséges képességeket. 4. Az ügyvédjelöltek képzésének eredményeként el kell érni, hogy az ügyvédjelöltek képesek legyenek alkalmazni az ügyvédi ügyvitel szabályait, behatóan ismerjék az anyagi jogi és eljárásjogi szabályok gyakorlatát, megfelelı ismereteket szerezzenek az ügyvédi munkához nélkülözhetetlen munkaszervezési módszerekrıl, elsajátítsák az ügyvédségre vonatkozó jogszabályokat, megismerjék az ügyvédi hivatás etikai normáit. Az ügyvédjelölti képzési jogviszony 5. Az ügyvédjelölti képzési jogviszony az ügyvédjelölt, az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd, ha az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd és a munkáltató személye elválik (többtagú ügyvédi iroda esetén) a munkáltató és a területi kamara között létrejött olyan képzési célú jogviszony, amely a külön jogszabályban meghatározott jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzését célozza. 6. Az ügyvédjelölti képzési jogviszony az ügyvédjelölti joggyakorlati idı alatt áll fenn. 7. Az ügyvédjelölti joggyakorlati idı a joggyakorlati idınek azon része, amelyet a jogi szakvizsga megkezdését 1 megelızıen a jelölt ügyvédjelölti munkaviszonyban tölt. Kezdı napja az ügyvédjelölti fogadalomtétel napja. 8. Az ügyvédjelölti joggyakorlati idı megszőnik 2, ha 1 A jogi szakvizsga megkezdése a jogi szakvizsgára bejelentkezés napja [R. 5. (5) bek.] 2 Nem azonos az ügyvédjelölti munkaviszony megszőnésével, illetve az ügyvédjelöltek névjegyzékébıl törlés Ügyvédi törvény 99. (1) bek. b) pontjában írt esetével 1

2 a) az ügyvédjelölt ügyvédjelölti munkaviszonya megszőnt, b) az ügyvédjelölt foglalkoztatását nem arra jogosult ügyvéd, vagy ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult, de a jogszabályban meghatározott ügyvédjelölti létszám felett biztosítja, c) a területi kamara az ügyvédjelöltet törölte az kamarai nyilvántartásból, d) az ügyvédjelölt jogi szakvizsgára bejelentkezett, e) az ügyvédjelölti fogadalomtétel napjától számítva 10 év eltelt anélkül, hogy az ügyvédjelölt a jogi szakvizsgát érvényesen letette. 9. Az ügyvédjelölti joggyakorlati idı megszőnésekor a területi kamara köteles kiadni az igazolást az ügyvédjelölti joggyakorlati idı tartamáról és az azalatt végzett tevékenységrıl. 10. Az ügyvédjelölti joggyakorlati idı folytatható, amennyiben a 8. pont a)-b) alpontjában írt ok megszőnik, illetve másik területi kamara a jelöltet ügyvédjelölti nyilvántartásba veszi. 11. Az ügyvédjelölt képzésének része: a) az ügyvédjelölt foglalkoztatása során az ügyvédjelölt gyakorlati feladatokkal történı ellátása, b) az egyéni tanulás, c) a kamarai képzésben résztvétel. Az ügyvédjelölt foglalkoztatása során az ügyvédjelölt gyakorlati feladatokkal ellátása 12. Az ügyvédjelölt foglalkoztatása ügyvédjelölti munkaviszony keretében történik. Az ügyvédjelöltet az ügyvédjelölti munkaviszonyban olyan munkával kell foglalkoztatni, amely az ügyvédi hivatásra való felkészülését segíti, illetve amelynek során elsajátíthatja a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket. 13. Az ügyvédjelölt foglalkoztatása keretében biztosítani kell, hogy az ügyvédjelölt peres és nemperes eljárásokban, minden ügyszakban lehetıség szerint legalább a szakvizsga letételéhez szükséges megfelelı gyakorlatot szerezzen, beadvány-tervezeteket készítsen, ügyfélfogadáson, tárgyaláson jelen legyen, hatóság elıtt eljárjon. 14. A joggyakorlat ideje alatt elı kell segíteni, hogy az ügyvédjelölt a jogalkalmazás olyan területén is ismereteket szerezhessen, amely területen az ıt foglalkoztató ügyvéd nem vállal megbízást (többletszakmai tevékenység). Erre a joggyakorlati idı alatt, legfeljebb 6 hónapos idıtartamban, másik ügyvédi irodával létrehozott együttmőködés keretén belül kerülhet sor, ha a feltételek biztosíthatók. Az ezen elıírás alkalmazásánál lehetıleg figyelembe kell venni az ügyvédjelölt véleményét. Az ilyen többletszakmai tevékenység nem érinti az ügyvédjelölti munkaviszonyt. Az egyéni tanulás 15. Az ügyvédjelölt képzésének alapja az egyéni tanulás. 16. Az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvéd köteles az ügyvédjelölt egyéni tanulását figyelemmel kísérni, szükség esetén segíteni. 2

3 17. Az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd, vagy ha az ügyvédjelölt foglalkoztatását munkáltató a jogi szakvizsgára és a beszámolókra való felkészüléshez munkaidı-kedvezményt biztosíthat. 18. A joggyakorlat ideje alatt az ügyvédjelölt nyelvi képzéséhez és továbbképzéséhez, nyelvvizsgára való felkészüléséhez munkaidı-kedvezmény biztosítható. Ilyen kedvezmény megadása esetén a nyelvvizsga letételét elı kell írni. Kamarai képzés 19. A területi kamara az ügyvédjelölt részére a jogi szakvizsgára való felkészüléshez és a gyakorlati ismeretek elmélyítése érdekében szervezett képzést biztosít, amelyen a részvétel kötelezı A kamarai képzés kiterjed a) a Magyar Ügyvédi Kamara által a képzés tárgyi minimumfeltételeinek tárgyában kiadott állásfoglalásból kiindulva az ügyvédkedés sajátos ismereteire, módszertanára, b) az Ügyvédi törvény és más, az ügyvédi hivatás szempontjából alapvetı hazai és uniós normák, kamarai szabályzatok, iránymutatások, állásfoglalások elıírásaira, c) az ügyvédi etikai szabályokra, d) a jogi szakvizsga hivatalosan közzétett anyagára [az ügyvédi (képviseleti) feladatok ellátása tükrében]. 21. Az ügyvédjelölt részére kérelmére a területi kamara elnöksége a képzés alól teljes vagy részleges felmentést adhat, ha jogszabályban joggyakorlatnak elismert foglalkoztatásban részesült és az ott elıírt szakmai képzésen részt vett, valamint annak keretében a kérdéses anyagrészbıl beszámolt. 22. Az ügyvédjelölt a kamarai képzés anyagából a területi kamara által meghatározott módon beszámolni köteles. Sikertelen beszámoló, vagy a kamarai képzésen meg nem jelenés esetén a beszámolót, illetve a kamarai képzés távolléttel érintett részét meg kell ismételni. Az ügyvédjelölt feladatai 23. Az ügyvédjelölt a joggyakorlat ideje alatt köteles teljesíteni a) az ügyvédjelölti munkaviszonyból eredı kötelezettségeit, b) az ügyvédjelölti képzési jogviszonyból eredı kötelezettségeit. 24. Az ügyvédjelölt a munkáját a munkáltató utasításai szerint végzi 4. A joggyakorlat ideje alatt az ügyvédjelölt egyéni szakmai képzését az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd 5 irányítja. Az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd és a munkáltató személye elválhat. 3 R. 2. (2) bek. 4 Ügyvédi törvény 97. (2) bekezdés 5 Ügyvédi törvény 96/A. 3

4 25. Az ügyvédjelölti joggyakorlati idı alatt az ügyvédjelöltnek a MÜK szabályzatban meghatározott minimum feladatokat teljesítenie kell, errıl igazolást kell benyújtania a területi kamarának. Az igazolást az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvéd adja ki (=joggyakorlati kimutatás). A joggyakorlati kimutatást az ügyvédjelölt területi kamarai személyi anyagába le kell helyezni. 26. Az ügyvédjelölti joggyakorlat befejezésével az ügyvédjelöltnek az ügyvédi hivatási szabályokból záróvizsgát kell tennie. Az ügyvédjelölt záróvizsgára akkor bocsátható, ha a) a joggyakorlati kimutatását a területi kamara elfogadta, b) a kamarai képzésen részt vett, a területi kamara által meghatározott számú hiányzási küszöböt nem lépte túl, és c) beszámolási kötelezettségének eleget tett. A sikertelen záróvizsgát meg kell ismételni, akkor is, ha idıközben az ügyvédjelölt a joggyakorlati idejét letöltötte. Az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd feladatai 27. Az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd feladata, hogy az ügyvédjelöltet a tapasztalatok elsajátításában segítse, az ügyvédjelölttel szemben támasztott követelményeket érvényesítse, figyelemmel kísérje az ügyvédjelölt elırehaladását, közremőködjön az ügyvédjelölt alkalmasságának megítélésében. 28. Az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd ha az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd és a munkáltató személye elválik (többtagú ügyvédi iroda esetén) a munkáltató köteles az ügyvédjelölt részére a kamara által szervezett ügyvédjelölti képzésben történı résztvétel lehetıségét biztosítani, ennek érdekében a képzés illetve beszámoló idejére az ügyvédjelöltet a munkavégzés alól mentesíteni kell A minimum-feladatok (25. pont) teljesítését a joggyakorlati kimutatás (25. pont) aláírásával az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd és ha az ügyvédjelölt foglalkoztatását munkáltató igazolja. 30. Az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd, vagy ha az ügyvédjelölt foglalkoztatását munkáltató írásban köteles jelezni a területi kamarának, ha az ügyvédjelölt nem tesz eleget a képzési idıszakban fennálló képzési kötelezettségeinek. Ha az ügyvédjelölt felhívás ellenére nem teljesíti szakmai programját, az az ügyvédjelölti munkaszerzıdés megszegésének minısül. 6 Ügyvédi törvény 97. (4) bek. 4

5 A területi kamara feladatai 31. A területi kamara köteles az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvédeket az ügyvédjelöltképzéssel kapcsolatos kamarai elıírásokról folyamatosan tájékoztatni. 32. A területi kamara látja el az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd szakmai felügyeletét. Ha az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd ezen jogosultságát elveszti, a területi kamara elnöke az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságának törlése iránti eljárást megindítja 7. Ha az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd a feladat ellátásával összefüggı kötelezettségeit megszegi, fegyelmi vétségnek minısül. 33. A területi kamara feladata a képzési események megszervezése 8. Ha az ügyvédjelölt létszám indokolja, a területi kamara az ügyvédjelöltképzésben azonos évfolyamon résztvevı ügyvédjelöltekbıl tanulócsoportokat alakíthat ki. 34. A területi kamara választja ki az általa szervezett képzés tananyagát, oktatóit, a beszámoltatásra jogosult személyeket A területi kamara határozza meg az általa szervezett képzésen résztvétel igazolásának feltételeit, a távolmaradás nyilvántartásának módját, valamint azt, hogy a hiányzás pótolható-e, és (ha záróvizsgát elıírt lásd 26. pont) a záróvizsga értékelési szempontjait Több területi kamara megállapodhat abban, hogy a képzési feladatok ellátására közös oktatási központot hoz létre. Ez esetben a pontban írt feladatokat a közös oktatási központ látja el. 37. Az ügyvédjelölt joggyakorlatát az a területi kamara ellenırzi, amelynek nyilvántartásában az ügyvédjelölt szerepel. 38. Az ellenırzés során a területi kamara jogosult és köteles ellenırizni a) az ügyvédjelölt foglalkoztatásának megfelelıségét, b) az ügyvédjelölt egyéni tanulása támogatását, c) az ügyvédjelölt kamarai képzésben résztvételét. 39. Ha az ellenırzés során tapasztaltak alapján a területi kamara a megfelelı joggyakorlat megszerzésének lehetıségét veszélyeztetettnek látja, a területi kamara elnöke írásban felhívja az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvédet, vagy ha az ügyvédjelölt foglalkoztatását munkáltatót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ügyvédjelölt megfelelı joggyakorlatának megszerzése érdekében. Ha az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd és ha a munkáltató személye elválik (többtagú ügyvédi iroda esetén) a munkáltató a felhívás ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, a mulasztás fegyelmi vétségnek minısül. 7 Ügyvédi törvény 96/A. (2) bek., 12/A. (1) bek. e) és f) pontok 8 Ügyvédi törvény 97. (3) bek. 9 Ügyvédi törvény 97. (3) bek. 10 Ügyvédi törvény 97. (3) bek. 5

6 40. Ha a területi kamara az ügyvédjelölti foglalkoztatással összefüggı létszámkorlátot 11 meghaladó ügyvédjelölti foglalkoztatást észlel, írásban felszólítja a létszám felett alkalmazó ügyvédet/ügyvédi irodát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a létszám felett alkalmazott ügyvédjelölt (lásd értelmezı rendelkezések) ügyvédjelölti joggyakorlati ideje megfelelı keretek között történı letöltése érdekében. A területi kamara egyúttal írásban felhívja a létszám felett alkalmazott ügyvédjelölt figyelmét, hogy az adott jogviszonyban eltöltött idı nem tekinthetı az ügyvédjelölti joggyakorlat idıbe beszámítható idıtartamnak. 41. Az ügyvédjelölti joggyakorlat illetve az abba beszámítható mőködés teljesítését igazoló tanúsítványt a területi kamara adja ki 12. A tanúsítvány tartalmazza a joggyakorlat tartamára vonatkozó adatokat is A területi kamara a szakvizsgára bocsátáshoz szükséges, az ügyvédjelölti joggyakorlat, illetıleg az abba beszámítható mőködés teljesítését igazoló tanúsítványt abban az esetben adja ki, ha az ügyvédjelölt az ügyvédjelölti joggyakorlati idıszakban a jelen szabályzatban írt kötelezettségeit megfelelıen teljesítette. Nem tekinthetı az ügyvédjelölti joggyakorlatba beszámítható mőködésnek az Ügyvédi törvény illetve a kamarai szabályzatok elıírásaiba ütközı foglalkoztatás. 43. A szakvizsgára bocsátandó jelölt az ügyvédjelölti joggyakorlat illetve az abba beszámítható mőködés teljesítését igazoló tanúsítvány tartalmát a területi kamara elnökéhez címzett beadványban kifogásolhatja. Az elnök határozata elleni jogorvoslatra az Ügyvédi törvény 107. (2) bekezdésében írtak irányadók. A Magyar Ügyvédi Kamara feladatai 44. A Magyar Ügyvédi Kamara meghatározza a területi kamara szervezésében folytatott képzés tantárgyi kereteit, jóváhagyja a területi kamara által kiválasztott, a képzéshez felhasználni kívánt tananyagot. 45. A Magyar Ügyvédi Kamara ellenırzi a területi kamarák ügyvédjelöltképzéssel kapcsolatos feladatainak teljesítését. Értelmezı rendelkezések 46. A szabályzat alkalmazásában ügyvédjelölt: az, aki a) a külön jogszabályban meghatározott jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idı töltése céljából ügyvédjelölti tevékenységet folytat 14, b) a területi kamara ügyvédjelölti nyilvántartásába felvételre került 15, 11 Ügyvédi törvény 96/A. (3) bekezdés 12 R. 4. (2) bek. b) pont 13 R. 3. c) pont 14 Ügyvédi törvény 95. (1) bek. 15 Ügyvédi törvény 95. (2) bek. 6

7 c) az elıírt szakmai gyakorlat teljesítése céljából a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelı munkaviszonya áll fenn 16 ; ügyvédjelölti munkaviszony: az ügyvédjelölt és az ügyvéd/ügyvédi iroda munkáltató között fennálló sajátos tartalmú munkaviszony, amely külön jogszabályban meghatározott jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzését célozza. A joggyakorlati idın túl ügyvédjelölti munkaviszony nem létesíthetı, illetve nem tartható fenn; ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvéd: az akinél az ügyvédjelölt a szakmai gyakorlatot megszerezheti, és ebbıl a célból a területi kamara a törvényi feltételek fennállása esetén az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosultak névjegyzékében szerepel 17 ; ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd: az az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvéd, aki az adott ügyvédjelölti munkaviszonyban az ügyvédjelölt szakmai fejlıdését biztosítja; ügyvédjelölti joggyakorlat: az ügyvédjelölt által az ügyvédi hivatás betöltéséhez szükséges képességek és a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítása; létszám felett alkalmazott ügyvédjelölt: az az ügyvédjelölt, akivel a létszámkorlátot elérı utolsóként alkalmazott ügyvédjelölt után létesítettek munkaviszonyt. Záró rendelkezések 47. A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépést követı képzési év kezdetével kell alkalmazni. 48. Átmeneti rendelkezést kell meghatározni az ügyvédjelölti joggyakorlati idı igazolására vonatkozóan azon ügyvédjelöltek esetében, akik a szabályzat hatályba lépése elıtt kezdték meg joggyakorlati idejüket. 49. Az ügyvédjelölti munkaviszony alanyai a munkaszerzıdésben, vagy tanulmányi szerzıdésben állapodnak meg az ügyvédjelölti oktatás költségeinek viselésérıl, valamint e dokumentumokban rögzíteni kell a képzési viszonyból az ügyvédjelöltre és az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvédre háruló jogokat és kötelezettségeket. 50. Az 49. pont szerinti megállapodásban tilos az ügyvédjelölti foglalkoztatásért ellenértéket, azzal összefüggésben biztosítékot, vagy az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd javát szolgáló más anyagi elınyt kikötni. 16 Ügyvédi törvény 96. (1) bek. b) pont 17 Ügyvédi törvény 96/A. 7