Intézményi Minőségirányítási Programja (IMIP)

Átírás

1 Jankó János Általános Iskola és Gimnázium OM Tótkomlós, Erzsébet u. 2. Tel./Fax: 06-68/ Számlaszám: A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Intézményi Minőségirányítási Programja (IMIP) KÉSZÜLT 2007-BEN, MÓDOSÍTÁSRA KERÜLT 2009-ben Készítette: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna mb. igazgató Közreműködött: Tuska Mária igazgatóhelyettes Felhasznált szakirodalom: A COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program ütemterve, az NSZI által készített szakmai anyagok Magyar Gallup Intézet honlapján közreadott szakirodalom Qualitas T&G Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által készített minták

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az intézmény rövid bemutatása Az iskola szervezeti felépítése és vezetése A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium működtetése Intézményi minőségpolitikánk Minőségfogalom Minőségcélok Minőségpolitikai nyilatkozat Stratégiai irányvonal Működési, vezetési elvek A minőségirányítás elvei Minőségirányítási rendszer Partnereink A partnerkapcsolatok irányítása Minőségfejlesztési rendszer szervezete A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési program működtetésében Tervezés Intézményi értékelés-mérés Nevelés oktatás Folyamatos fejlesztés A folyamatos fejlesztés intézményi szabályozása Ütemterv Éves tervezés Az iskola éves munkaterve elkészítésének folyamatszabályozása Ellenőrzés A tanulók ellenőrzése (lásd: Pedagógiai Program) A vezetői ellenőrzés Keletkezett dokumentumok és bizonylatok Felelősségek és hatáskörök Irányított önértékelés Irányított önértékelési eljárás szabályozása Felelősségek és hatáskörök Dokumentumok és bizonylatok rendje A partneri igény- és elégedettségmérés Ellenőrzés értékelés az intézményen belül A szabályozás eljárásrendje Dokumentumok A hozzáférhetőség biztosítása A megismerés biztosítása Vizsgálandó területek Minőségirányítási munkaterv Hatályosság, érvényesség, nyilvánosságra hozatal Mellékletek (kérdőívek)

3 1. Az intézmény rövid bemutatása: A Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi modelljének bevezetésére 2000-ben sikeresen pályáztunk. A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium helyzetéből következik, hogy az intézmény dolgozóinak rendkívüli erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy az ide iratkozó tanulókból a lehetséges maximumot kihozza. / A környező nagy gimnáziumok a legjobb tanulmányi eredményű tanulóinkat rendszerint elviszik./ Több funkciót ellátó intézményként speciális helyzetben tudhatjuk magunkat, a funkciók ellátása könnyítheti is a feladatok megoldását, de egyetlen probléma bizonyos esetekben egyszerre több helyen is jelenthet fennakadást, ezért a tervszerű összehangolás szintjét emelnünk kell. Tartalmi és formai tekintetben is szeretnénk a munkánkon javítani. Ennek érdekében már többször is tartottunk csoportmunkában nevelési értekezleteket, ahol munkánk, önmagunk vizsgálatával, értékelésével foglalkoztunk. Az ilyen értékelések hasznosnak bizonyultak, de nem adtak összehasonlítási alapot, mivel helyi jellegűek voltak. A tanulók teljesítményének szinten tartása, vagy emelése gyakran nem jelent látványos sikert, annak is örülünk, ha egyes tanulókat a betűvetés tudományára meg tudunk tanítani. Gyakran hajlamosak vagyunk a hibák keresése közben az okokat önmagunkban keresni. Mivel az intézményi munka már önmagában egész embert kívánó feladatokat jelent, szeretnénk, ha munkát az egész közösség segítené. Nehezíti a feladatok megoldását, ha nem kellő körültekintéssel tervezünk, vagy mérlegelünk. Elképzelhető, hogy a szakszerűen irányított minőségellenőrzés és értékelés olyan hibákra is rávezethet, amelyeknek a kiküszöbölése nem igényel különösebb erőráfordítást. Mivel anyagi forrásokat nem tudjuk látványosan megsokszorozni, szükségesnek, hogy szellemi tőkével sáfárkodjunk okosabban. Ehhez pedig szükség van a külső segítségre is, a külső szellemi erőforrásokra. A testület filozófiájához a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program közel áll. Iskolánkban a legtöbb pedagógusra jellemző a fokozatosság elvének tiszteletben tartása, az óvatos előre tekintés, ebben láttuk rokon szelleműnek a programot. A tantestületben sok jó felkészültségű, önzetlen, segítőkész pedagógus dolgozik. Munkánkat az igen agilis, segítőkész Szülői Közösség támogatja. A szülők Tótkomlóson jó partnerei az iskolának, bármikor számíthatunk arra, hogy legjelentősebb rendezvényeink tervezésében és kivitelezésében segítségünkre sietnek. Hangulatos 3

4 színfoltja életünknek minden évben az általuk rendezett jótékonysági bál, melynek teljes bevételét a gyermekekre fordítják. Nagyon szeretnénk javítani a közvetlen partnereinkkel való viszonyunkat is. Múltunk, eddig felmutatható eredményeink eddig is tiszteletet érdemlőek, de úgy érezzük, hogy a munka hatékonysága még növelhető. A mennyiségi mutatókkal jogosan büszkélkedhetünk, hiszen munkaórában számolatlanul töltjük a fizetetlen időt is az iskolai tevékenységre, de ha csökkenteni tudjuk a munkára fordított időt és növelni az eredményességi mutatókat, már akkor is sokat nyerünk. Azt szeretnénk, ha az a tanuló-közösség, akikért tevékenykedünk, hasznát látná azon törekvésünknek, hogy a pedagógus kitartó, állandóan tanul, tudni akarja, keresi és javítja hibáit. Nem csodamódszerekre áhítozunk, és tudjuk, hogy a folyamatos önellenőrzés, visszajelzés keserű tanulságokat is tartogathat, de szeretnénk, ha igyekezetünk, jó szándékaink valahol mérhető eredményekben is megmutatkoznának. Szeretnénk olyan szintű munkát végezni, ami intézményünk létét, fennmaradását a hagyományoknak megfelelően hosszú távon is garantálja. Ezért megkezdtük a vizsgálódást a partnereink körében. Kérdőíves felmérésekkel próbáltuk az intézménnyel szembeni elvárásokat feltárni, és az elégedettség szintjét mérni. A jövőben a felmérések módszereit is bővíteni fogjuk. A korszerűbb tanítási módszerek alkalmazását HEFOP/2005/3.1.3 Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben Esély a jövőnek Tótkomlóson! pályázati programok bevezetésével biztosítjuk. 4

5 Az iskola létszáma 2009-ben: általános iskola gimnázium 414 fő 116 fő Pedagógusok: Technikai dolgozók: 47 fő 12 fő 2. Az iskola szervezeti felépítése és vezetése IGAZGATÓ IGAZGATÓ- HELYETTES IGAZGATÓ- HELYETTES GAZDASÁG- VEZETŐ MUNKAKÖZÖSSÉG- VEZETŐK MUNKAKÖZÖSSÉG- VEZETŐK ÜGYVI- TELI DOLGO- ZÓK TECHNI- KAI DOLGO- ZÓK PEDAGÓGUSOK PEDAGÓGUSOK KARBANTARTÓK TAKARÍTÓK DIÁK- ÖNKORMÁNYZAT SZÜLŐI KÖZÖSSÉG KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS 3. A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium működtetése 5

6 A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Intézményi Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelős. Az iskolai működés teljes körű szabályozásának kimunkálásához, megvalósításához szükség van a szervezeti felépítés megváltoztatására az alábbiak szerint: A minőségirányítási koordinátor az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata az IMIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. Feladatát megbízás alapján látja el, az ebben foglaltaknak megfelelően végzi az IMIP működtetésének feladatát. A minőségirányítási koordinátor munkáját a folyamatkoordinátorok segítik, az adott folyamatok működtetéséért felelnek. Beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör illetve a minőségirányítási koordinátor felé. Feladatukat külön megbízás alapján látják el. Az egyes folyamatokhoz rendelt területkoordinátorok felelősségi területét a felelősségi mátrix tartalmazza. A folyamatokat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén (kis PDCA), másrészt az intézmény szintjén belső audittal (nagy PDCA) valósítjuk meg. A program felülvizsgálatát 4 évenként illetve a törvényi szabályozásnak megfelelően végezzük el. A minőségirányítási rendszer illetve a folyamatok működtetése, fejlesztése, javítása felelősségteljes, időigényes munka. Ezek minőségi elvégzéséhez szükséges forrás biztosítása figyelembe véve a lehetőségeket a vezetői felelősség hatáskörébe tartozik. 4. Intézményi minőségpolitika 4.1 Minőségfogalom Csapó Benő a minőség mai értelmezéseit rendszerbe foglalja. Négy minőségértelmezés köré rendezi a ma használatos megközelítéseket. Elsőként a mennyiség ellentét-párja értelmében használt felfogásokat veszi számba. Másodikként a színvonalhoz, a szinthez, nívóhoz kapcsolható jelentéstartalmakról ad áttekintést. Harmadikként a kifinomultság, a kidolgozottság, a letisztultság, a nemes egyszerűség köré társítja a jelentéstartalmakat. 6

7 Végül az ipari minőségbiztosítás területével zárja a sort. A minőségnek az utóbbi fogalma eredetileg mint írja az előírtnak megfelelő minőségre, a termék nem hibás voltára utal. (Csapó, o.) A helyileg legitim minőségfogalmat az intézmény a partnerek elvárásait megismerve dolgozza ki. Ez az jelenti, hogy minden intézmény saját környezetének, küldetésének és adottságainak megfelelő egyedi minőségfogalommal rendelkezik, amely természetesen illeszkedik a jogi és pénzügyi normákba, a tartalmi szabályozásban megfogalmazódó általános társadalmi elvárások rendszerébe. Ez a helyi alkotómunka teszi a minőséget valódi, élő és törvényes fogalommá. (Oktatási Minisztérium, o.) A minőség a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége. E szerint törekedni kell a megcélzott minőség elérésére, és a fejlesztés az adott helyzetből indulva az irányt és a célt jelöli meg számunkra (például ilyen cél lehet a kívánatos személyiségjellemzők empátia, megértés napi viselkedésszinten való kifejeződése). Ebben az esetben nem az adott minőséget fejlesztjük, hanem a meglévő tulajdonságokat, jellemzőket módosítjuk, javítjuk, hogy elérjük a célként kitűzött minőséget. Tehát nem jobb vagy rosszabb minőséget értünk el, hanem kétféle értékelés lehet: elértük, vagy nem értük el a célként kitűzött minőséget. A minőség szakirodalom kétféle minőséget különböztet meg. Az egyik a műszakitechnikai értelemben vett minőséget jelenti. Akkor mondjuk azt, hogy ez minőség megfelelő, ha az elvárásoknak műszaki-technikai szinten felelünk meg. A másik minőség a minőség emberi, érzelmi oldalát jelenti. Ezen a szinten megfelelő minőségről akkor beszélünk, ha az elvárásoknak emberi, érzelmi szinten felelünk meg. Az intézmény dolgozói mindkét szinten szeretnék kitűzött céljaikat elérni. Magas szintű technikai tudással szeretnénk az intézményi Pedagógiai programban meghatározott céljainkat elérni. 7

8 4. 2. Minőségcélok A megyei fejlesztési tervhez illeszkedően készült el Tótkomlós Város Önkormányzat Közoktatási Intézkedési terve, melynek operatív része az IMIP. Közös cél a nevelésben és az oktatásban az integráció megvalósítása. Meg fogunk felelni az általános elvárásoknak: A társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatások nyújtása. Az intézményeknek a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, jogszerűen és szakszerűen kell működniük. A képviselő-testület által az intézmény alapító okiratában meghatározott tevékenységek ellátása. Tótkomlós város fejlődésének érdekében erősíteni kell a lakosság jövőképét, a település népességmegtartó erejét. Az intézkedési tervben jelzett potenciális ellátotti létszámot valamennyi intézmény érje el a fajlagos költségek csökkentése érdekében. Hatékonyabb térségi szerepet kell közoktatási intézményeinknek betölteniük: Be kell kapcsolódni a regionális programokba, a bázisintézmény-hálózat, felnőttoktatás, távoktatás, informatikai képzés és vizsgáztatás, idegen nyelvi képzés pályázati lehetőségeinek kihasználásával. A meglevő szakmai kapcsolatokat erősíteni kell. A hatékonyabb és magasabb színvonalú működés érdekében a pályázati lehetőségek maximális kihasználásával az intézmények tárgyi feltételeit javítani kell. Biztosítani kell a szlovák nemzeti nyelv és kultúra ápolását, a helyi hagyományok megőrzését. A fokozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók esélyeit javító pedagógiai környezet biztosítása. Készségek és képességek fejlesztése az oktatás minden szintjén A törvény által meghatározott eszköznormatívák megfeleltetése Az egyes intézményekre vonatkozó elvárások és minőségcélok között a fenntartó által a Jankó János Általános Iskola és Gimnáziumra megfogalmazott minőségcélokat az intézmény dolgozói elfogadják, azok megvalósulását elősegítik. Személyiségfejlesztés, az emberi együttélés szabályainak közvetítése 8

9 Az általános iskolában az alapkészségek elsajátítása, a tanulók továbbtanulásra való felkészítése és ösztönzése Bővíteni kell a középfokú oktatás feltételrendszerét és kínálatát: El kell érni a diákok tanulmányi eredményeinek javulását. Ösztönözni kell a diákokat a felsőfokú intézményekben történő továbbtanulásra. Kapcsolattartás felsőoktatási intézményekkel. Az idegen nyelv eredményes oktatásának elősegítése érdekében a meglevő külföldi kapcsolatok erősítése és újak keresése. Az európai integrációs folyamatokhoz való kapcsolódás. Az intézmény minden szintjén az egész életen át tartó tanulás megalapozása. Kiegészítések: A munkavégzést olyan szintre emelni, hogy az intézmény biztosítani tudja a minőséget. Ennek érdekében az építő jellegű partnerkapcsolatok sokirányú fejlesztésére van szükség. Megfelelő minőségirányítással foglalkozó szakemberek felkészülése az IMIP irányításában. Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör. Nyitottság a szakma elméleti és gyakorlati fejlődése iránt. A tanulók képességeinek fejlesztése. A viselkedéskultúra fejlesztése, ennek részeként a jó kommunikációs képesség kialakítása. Rendszerszemlélet kialakítása, az intézményi folyamatok szabályozása. 9

10 4. 3. Minőségpolitikai nyilatkozat Jót, s jól Ebben áll a nagy titok (Kazinczy Ferenc) A tótkomlósi Jankó János Általános Iskola és Gimnázium sikeres működése érdekében arra törekszik, hogy tevékenységével, szolgáltatásaival elérje partnerei teljes megelégedettségét. Ehhez elengedhetetlen, hogy az iskolában folyó oktatásnevelés és a szolgáltatások minősége folyamatosan megfeleljen a jogszabályok és partnerek által meghatározott és elvárt igényeknek. A partnerközpontú működés érdekében évi rendszerességgel váltott /szöveges illetve osztályzatos/ kérdőívekkel vizsgáljuk partnereink elégedettségét és igényeit. A minőségügyi rendszer állandó fejlesztése a vezetés minden szintjének állandó feladata és felelőssége. A vezetők minőség iránti elkötelezettségét példamutatásuk, a minőségjavító tevékenységben vállalt tudatos szerepük hitelesíti. Oktatási Minisztérium Comenius 2000 Közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének előírásait követve dolgoztunk ig, majd ig a Comenius I. modell csoportos pályázati formában felkészítést segítő iskolája voltunk Martfű három oktatási intézményének. Tevékenységünkről a zárás alkalmával elismerően beszéltek. A Comenius 2000 program sikeres befejezése után is folyamatos feladat maradt a partnerközpontú működés és a folyamatokkal szabályozott területek működtetése és állandó fejlesztése. A partneri igények legmagasabb szintű kielégítése érdekében minőségügyi rendszerünket a Comenius 2000 I. intézményi modelljének előírásaira alapozó IMIP elvei szerint működtetjük. A partneri elvárásoknak megfelelően emelt szintű és emelt óraszámú oktatással a tehetséges, az érdeklődő tanulóink számára magasabb szintű, elmélyültebb tudást kínálunk. Gimnáziumban az idegen nyelv és az informatika tantárgyakat 9. évfolyamtól, a matematikát 11. évfolyamtól csoportbontásban oktatjuk. Az intézményi célkitűzések megvalósítása érdekében gondoskodunk arról, hogy az alkalmazottak a szükséges képzéseket elvégezzék. Motiváljuk a dolgozókat, hogy a folyamatos javítás elvét érvényesítsék munkájukban, hogy legyenek tisztában a munkájukhoz kapcsolódó minőségi igényekkel. 10

11 Fontosnak tartjuk, hogy: Az oktató-nevelő munkában támogató partnerek nyilvántartása és bevonása a minőségügyi követelmények teljesítése érdekében megtörténjen. A célok elérése érdekében a források biztosítására és az erőforrások optimális kihasználására törekszünk. A reklamációkat gyorsan és hatékonyan kezeljük. A feltárt hiányosságokat regisztráljuk és megszüntetésükről intézkedünk. A tapasztalatokat felhasználjuk a minőség javítására Stratégiai irányvonal részben az Önkormányzat elvárásai határozzák meg másrészt adottak a Comenius 2000 minőségfejlesztési programban megfogalmazott feladatok partnerközpontú működésre összpontosítunk Működési, vezetési elvek: Az intézmény vezetése elkötelezett az IMIP kidolgozásában és végrehajtásában. Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori betartását és betartatását. Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. A stratégiai tervezés területén biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Szervezi a lehetséges közvetett és közvetlen partnerekkel az együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi, szellemi és humán erőforrások rendelkezésre álljanak. Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák. 11

12 A minőségirányítás elvei Partnerközpontú működés Partneri igények és elégedettség /elégedetlenség/ a fókuszban Comenius előzmények tapasztalatait nagymértékben felhasználjuk Támogató csoport segítségével dolgozunk Az intézkedési tervek a PDCA elvével indulnak és az SDCA megvalósulásához érkeznek Folyamatos fejlesztésre törekszünk Elvégezzük az irányított önértékelést. Mit teszünk a minőségért? Az intézményvezetés személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést. Biztosítja a dokumentumok elkészítését, azok felülvizsgálatát. Összehangolja az intézményi dokumentumok tartalmát. Fontos: A partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozása A partnerekkel folytatott kapcsolattartás folyamatba szervezése Strukturált tervezés kiépítése Tervezési szintek összehangolása Mérési, értékelési rendszer egységbe foglalása, a külső mérések beépítése a helyi értékelési rendszerbe Az ellenőrzési területek és szintek konkrét meghatározása Az ellenőrzések céljának és módszereinek rögzítése Az IMIP folyamatainak leírása, szabályozása, eredményeinek rögzítése a szükséges beavatkozások beépítése 12

13 5. Minőségirányítási rendszer 5.1. Partnereink Az intézmény működése, működtetése partnerközpontú. Legfontosabb partnereink: Közvetlen partnereink: Az iskola dolgozói Az iskola tanulói Szülők (Szülői Közösség) Fenntartó Szlovák Két tanítási nyelvű Általános Iskola és Óvoda Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola Iskolaorvos, védőnők Szociális Szolgáltató Központ Közvetett partnereink: Sportegyesületek Helyi média 5.2. A partnerkapcsolatok irányítása: A partnerközpontú tevékenység az iskola működésének lételeme. Egyik oldalról partnereink biztosítják számunkra a működéshez, a tárgyi, szellemi forrásokat. Partnereinktől kapunk motivációt újabb projektekhez, tevékenységekhez, illetve segítséget az új utak felkutatásához, az eszközök biztosításához. Másik oldalról partnereink igényei, visszajelzései útmutatók számunkra munkánk értékeléséhez, a kudarcok felszámolásához, illetve a sikeres tevékenységek folytatásához. Feladatunk a partnerazonosítás folyamatának rögzítése, a partneri igények mérésének rendje, illetve a partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozása. Ebből meglévő folyamatelem a partnerazonosítás a pedagógiai programban, illetve kapcsolattartás rendje a házirendben, az iskolai SZMSZben és Pedagógiai Programban. Fejleszteni kell tehát az igénymérést, és kiegészíteni a kapcsolattartás folyamatát. 13

14 5.3. Minőségfejlesztési rendszer szervezete Az IMIP megvalósítását, dokumentálását három fős csoport végzi. A minőségügyben elkötelezett vezetés teremti meg a munkafeltételeket, a munka anyagi támogatásához szükséges feltételeket. A program megvalósítása a vezetők és a tagok részéről elkötelezettséget jelent. Munkájukat célfeladatok meghatározása mellett csoportmunka jellemzi. A végzett munkáról folyamatosan tájékoztatni kell a dolgozói kört. A minőségfejlesztési csoport a feladatait a fenntartói elvárások szem előtt tartásával a Pedagógiai Programmal koordináltan, az IMIP-ben meghatározottak alapján végzi A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési program működtetésében Az intézmény vezetőjének irányításával a minőségi csoport elkészíti a minőségfejlesztési tervet. Elkészítik, és rendszeresen felülvizsgálják az intézmény stratégiai terveit. Az iskola igazgatója biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget biztosít a jogszerű működésre. Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttműködést. Menedzseli az intézményt. Személyes példamutatással segíti a rendszer megvalósulását. Felelős a rendszer működéséért. 6. Tervezés Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes iskolai munkában. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása. Meglévő elemeink: munkaközösségi szintű szakmai munkatervek, a diákönkormányzat és a közvetlen partnerek (Szülői Közösség,) munkatervei, iskolai munkaterv, rendezvényterv. Fejlesztésre, kidolgozásra vár: a tervezési szintek konkrét meghatározása és az operatív tervezés tartalmi kidolgozása. 7. Intézményi értékelés-mérés Cél: Mérések alapján pontos képet kapjunk arról, mik az iskolai munkánk erősségei, milyen területeken mutatkoznak hiányosságok, és milyen fejlesztési irányokba kell haladnunk. Feladatunk: Ennek megfelelő értékelési rendszer, folyamat kialakítása a meglévő elemek működtetésével. Eszköz: 1. Kidolgozott mérési tematikánk és vizsgarendszerünk további működtetése. 14

15 2. Hatékonysági vizsgálatok kidolgozása. Ellenőrzés Cél: A fenntartói, jogi normáknak megfelelő intézményműködtetés. Feladat: Ellenőrzési szintek meghatározása, ellenőrzési területek pontosítása, a vezetői ellenőrzés tematikus kidolgozása, rögzítése a meglévő elemek felhasználásával. A mérés feladata és célja, hogy olyan információkhoz jussunk, amelyek segítik pedagógiai munkánkat. A pedagógiai munka során nyújtott teljesítmények kimutatására szolgál. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a Pedagógiai Program és az éves munkaterv tartalmazza Törvényi háttér Kt.40. (11) A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét Kt.99. (7) Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembevételével. 8. Nevelés oktatás Cél: A társadalmi, szülői igényeknek megfelelő képzési kínálat biztosítása. Sokirányú érdeklődéssel bíró, toleráns, beilleszkedni és együttműködni képes személyiségek formálása a nevelőmunkában. Feladat: Helyi képzési kínálat folyamatos bővítése Rendszeres pedagógiai együttműködés formáinak kidolgozása Az oktatás - nevelés közös követelményeinek érvényesítése. A tanulás támogatása a meglévő elemek felhasználásával. 9. Folyamatos fejlesztés 15

16 Cél: Az IMIP folyamatainak, beválásának, eredményeinek mérése, szükség szerinti beavatkozás, korrekció. Feladat: Az ellenőrzési, mérési rendszer folyamatba szabályozása belső auditok felhasználásával. 9.1 A folyamatos fejlesztés intézményi szabályozása A minőségpolitika megvalósulását szolgáló tevékenységeket az ütemterv szabályozza. Az ütemtervet öt évre készítettük. Kiegészítése, újbóli jóváhagyása a munka megkezdésekor esedékes Ütemterv négy évre Felmérések kérdőívekkel: Páratlan években számmal értékelő kérdőíveket Páros években szöveggel értékelő kérdőíveket használunk A 4. év végén irányított önértékelést végzünk, klímateszttel, kérdőívekkel IDŐTARTAM ELVÉGZENDŐ TEVÉKENYSÉGEK MUNKAINDÍTÁS tájékoztatás feladat- és erőforrásleltár tantestületi támogató szervezet létrehozása minőségfejlesztési munkaterv elkészítése NYITOTT ÖNÉRTÉKELÉS belső intézménykép külső intézménykép A nyitott önértékelés eredményének összehasonlítása a pedagógiai / nevelési programmal AZ ÉRDEKELT FELEK AZONOSÍTÁSA közvetlen és közvetett partnerek azonosítása a partnerek képviselőinek meghatározása Helyi ellenőrzési terv kidolgozása BEKÜLDENDŐ DOKUMENTU MOK Munkaterv Összefoglaló a nyitott önértékelésről. Partnerazonosítás folyamatának és eredményeinek összefoglalója Folyamatábra AZ ÉRDEKELT FELEK IGÉNYEINEK ÉS ELÉGEDETTSÉGÉNEK FELMÉRÉSE partnerek csoportosítása felmérési mód választása mintavételi eljárás meghatározása módszer, gyakoriság, elfogadási kritériumok, összehasonlíthatóság, ismételhetőség meghatározása és rögzítése az igény-meghatározás folyamatának Partneri igényfelmérési szabályzat Összefoglaló a partneri igény, elégedetlenség- és elégedettségfelmérés folyamatáról és 16

17 rögzítése igényfelmérés és eredményeinek rögzítése partneri elégedetlenségvizsgálat partneri elégedettségvizsgálat AZ IGÉNYEK ELEMZÉSE igények elemzése fontossági sorrend felállítása igények és külső önkép összevetése eredmények és a pedagógiai / nevelési program összevetése trendvizsgálat elvárás- és problémalista készítése következtetések levonása A CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK MEGHATÁROZÁSA, ILLETVE MÓDOSÍTÁSA elérendő célok meghatározása prioritási sor felállítása célok időtáv szerinti kategorizálása INTÉZKEDÉSI TERV KÉSZÍTÉSE intézkedési terv készítés AZ INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSA megvalósítás AZ INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE értékelés és módosítás eredményeiről beszámoló írásban tantestületi tájékoztató áprilisban Összefoglaló az eredményekről, a következtetésekrő l és a célokról Intézkedési terv Módosított intézkedési terv Beszámoló az intézkedési terv megvalósulásáról KORREKCIÓS TERV KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA a partnerközpontú működés eredményeinek értékelése éves munkaterv átdolgozása sikeres fejlesztések beépítése a napi működésbe A MUNKA LEZÁRÁSA teljes projekt értékelése Korr. terv Fejlesztési irányok kijelölése munkajelentés MUNKAINDÍTÁS tájékoztatás feladat- és erőforrásleltár bevezető képzés tantestületi támogató szervezet létrehozása minőségfejlesztési munkaterv elkészítése NYITOTT ÖNÉRTÉKELÉS belső intézménykép Munkaterv Összefoglaló a 17

18 külső intézménykép A nyitott önértékelés eredményének összehasonlítása a pedagógiai / nevelési programmal AZ ÉRDEKELT FELEK AZONOSÍTÁSA közvetlen és közvetett partnerek azonosítása a partnerek képviselőinek meghatározása AZ ÉRDEKELT FELEK IGÉNYEINEK ÉS ELÉGEDETTSÉGÉNEK FELMÉRÉSE partnerek csoportosítása felmérési mód választása mintavételi eljárás meghatározása módszer, gyakoriság, elfogadási kritériumok, összehasonlíthatóság, ismételhetőség meghatározása és rögzítése az igény-meghatározás folyamatának rögzítése igényfelmérés és eredményeinek rögzítése partneri elégedetlenségvizsgálat partneri elégedettségvizsgálat AZ IGÉNYEK ELEMZÉSE igények elemzése fontossági sorrend felállítása igények és külső önkép összevetése eredmények és a pedagógiai / nevelési program összevetése trendvizsgálat elvárás- és problémalista készítése következtetések levonása A CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK MEGHATÁROZÁSA, ILLETVE MÓDOSÍTÁSA elérendő célok meghatározása prioritási sor felállítása célok időtáv szerinti kategorizálása INTÉZKEDÉSI TERV KÉSZÍTÉSE intézkedési terv készítés AZ INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSA megvalósítás AZ INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE értékelés és módosítás KORREKCIÓS TERV KÉSZÍTÉSE ÉS nyitott önértékelésről. Partnerazonosítás folyamatának és eredményeinek összefoglalója munkajelentés Partneri igényfelmérési szabályzat Összefoglaló a partneri igény, elégedetlenség- és elégedettségfelmérés folyamatáról és eredményeiről Felkészítést segítő intézmény beszámolója munkajelentés Összefoglaló az eredményekről, a következtetésekrő l és a célokról Intézkedési terv Módosított intézkedési terv Beszámoló az intézkedési terv megvalósulásáról 18

19 MEGVALÓSÍTÁSA a partnerközpontú működés eredményeinek értékelése sikeres fejlesztések beépítése a napi működésbe IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS irányított önértékelés szabályozása irányított önértékelés módszerének meghatározása irányított önértékelés végrehajtása elemzés, értékelés beavatkozás A MUNKA LEZÁRÁSA teljes projekt értékelése munkajelentés Irányított önértékelés szabályzata Összefoglaló az irányított önértékelésről munkajelentés Fejlesztési irányok kijelölése AZ ÉRDEKELT FELEK AZONOSÍTÁSA közvetlen és közvetett partnerek azonosítása a partnerek képviselőinek meghatározása AZ ÉRDEKELT FELEK IGÉNYEINEK ÉS ELÉGEDETTSÉGÉNEK FELMÉRÉSE partnerek csoportosítása felmérési mód választása mintavételi eljárás meghatározása módszer, gyakoriság, elfogadási kritériumok, összehasonlíthatóság, ismételhetőség meghatározása és rögzítése az igény-meghatározás folyamatának rögzítése igényfelmérés és eredményeinek rögzítése partneri elégedetlenségvizsgálat partneri elégedettségvizsgálat AZ IGÉNYEK ELEMZÉSE igények elemzése fontossági sorrend felállítása igények és külső önkép összevetése eredmények és a pedagógiai / nevelési program összevetése trendvizsgálat elvárás- és problémalista készítése következtetések levonása A CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK MEGHATÁROZÁSA, ILLETVE MÓDOSÍTÁSA Partnerazonosítás folyamatának és eredményeinek összefoglalója Partneri igényfelmérési szabályzat Összefoglaló a partneri igény, elégedetlenség- és elégedettségfelmérés folyamatáról és eredményeiről Felkészítést segítő intézmény beszámolója munkajelentés Összefoglaló az eredményekről, a következtetésekrő 19

20 elérendő célok meghatározása prioritási sor felállítása célok időtáv szerinti kategorizálása INTÉZKEDÉSI TERV KÉSZÍTÉSE intézkedési terv készítés AZ INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSA megvalósítás AZ INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE értékelés és módosítás l és a célokról Intézkedési terv Módosított intézkedési terv Beszámoló az intézkedési terv megvalósulásáról Módosított intézkedési terv Beszámoló a módosított intézkedési terv megvalósulásáról NYITOTT ÖNÉRTÉKELÉS belső intézménykép külső intézménykép A nyitott önértékelés eredményének összehasonlítása a pedagógiai / nevelési programmal Munkaterv Összefoglaló a nyitott önértékelésről AZ IGÉNYEK ELEMZÉSE igények elemzése fontossági sorrend felállítása igények és külső önkép összevetése eredmények és a pedagógiai / nevelési program összevetése trendvizsgálat elvárás- és problémalista készítése következtetések levonása AZ IGÉNYEK ELEMZÉSE igények elemzése fontossági sorrend felállítása igények és külső önkép összevetése eredmények és a pedagógiai / nevelési program összevetése trendvizsgálat elvárás- és problémalista készítése következtetések levonása A munka értékelése ig Záró beszámoló 20

21 10. Éves tervezés Az éves tervezés eljárása a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség, meghatározza az ebből adódó feladatokat Az iskola éves munkaterve elkészítésének folyamatszabályozása A folyamat célja: A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola nevelő-oktató munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. 21

22 Folyamatábra: Tantárgy felosztás Az elmúlt tanév értékelő beszámolója START 1. Tájékoztatás a nevelésioktatási célkitűzésekről Jegyzőkönyv Mk-ek tanév végi beszámolói Partneri igényfelmérés beszámolói Az adott év munkarendjéről szóló rendelet 2. Személyi feltételek aktualizálása 3. Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása 4. A mk-ek meghatározzák a 5. Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok eoeoelosztása,felelősök, 6. A munkaközösségi terv összeállítása, írásba foglalása 4/a. A DÖK vezető és az ifj. védelmi felelős elkészíti a munkatervet DÖK és ifj, védelmi munkaterv Munkaközösségi terv 7. A munkaközösségi tervek értékelése Javított, elfogadott tervek Nem Tartalmilag, formailag megfelelő-e? Igen 22

23 DÖK, ifj. védelmi terv 8. Feladattervterv elkészítése Feladatterv A mk-ek munkatervei 9. Mérési terv elkészítése Mérési terv Kommun ikációs adatbázis 10. Naptári ütem- és rendezvényterv összeállítása 11. A tájékoztatási rendszer megtervezése Programfüzet Tájékoztatási rendszer 12. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása Az intézmény éves munkaterve Nem 13. A nevelő-testület elfogadja az éves munkatervet Igen 14. A munkaterv elküldése a fenntartónak STOP 23

24 A folyamat leírása: 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 5. 4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket. 6. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 7. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 8. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 9. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 10. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 11. Ezzel egyidőben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 12. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 13. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 14. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják. Ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 24

25 15. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet-egyet pedig elhelyez a könyvtárban, az igazgatói irodában és az irattárban Felelősségek és hatáskörök: Sorszám Felelős Érintett Informált 1. Igazgató Mk. vezetők, ifj. védelmi felelős, DÖK vezető Tantestület 2. Igazgató Tantestület - 3. Igazgató Tantestület - 4. Mk. vezetők Tantestület - 5. Mk. vezetők Tantestület - 6. Mk. vezetők Mk. vezetők Tantestület Igazgató 8. Igazgató Mk. vezetők, ifj. védelmi felelős, DÖK vezető - 9. Igazgató Mk. vezetők Igazgató Mk. vezetők, DÖK vezető Igazgató - Tantestület 12. Igazgató Igazgató Tantestület Fenntartó, szülő 14. Igazgató Iskolatitkár - 25

26 10.3. Ellenőrzés A tanulók ellenőrzése (lásd: Pedagógiai Program) A vezetői ellenőrzés A folyamat leírása: 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. 6. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 7. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 8. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 9. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 10. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 11. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. 26

27 A keletkezett dokumentumok és bizonylatok: A bizonylat neve Kitöltő/készítő Szempontlista Az ellenőrzött területek listája Vezetői kör Igazgató Megőrzési hely IRATTÁR Megőrzési idő 5 év 1 év 1 év Másolatot kap Irattár Irattár Idő- és felelősségmátrix Irattár Feljegyzés Igazgató Terv Igazgató IRATTÁR 1 év Önkormányzat Jegyzőkönyv Igazgató IRATTÁR 1 év Önkormányzat Megbízatások Igazgató IRATTÁR 1 év A delegált Időterv (a IRATTÁR Igazgató beszámoláshoz) Ellenőrzési lista A delegált IRATTÁR Elektronikus A feljegyzést IRATTÁR adatbázis végző A delegált 5 év Irattár Felelősségek és hatáskörök Lépésszám Felelős Érintett Informált 1 Igazgató Iskolavezetés Alkalmazotti közösség 2. Igazgató Iskolavezetés Alkalmazotti közösség 3. Igazgató Iskolavezetés Alkalmazotti közösség 4. Igazgató Alkalmazotti közösség 5. Igazgató 6. Igazgató Delegáltak Delegáltak 7. Az ellenőrzést végző személy Ellenőrzött 8. Delegált ellenőrző Ellenőrzött 9. Delegált ellenőrző Ellenőrzött 10. Delegált ellenőrző Igazgató 11. Irányított önértékelés Az irányított önértékelés eljárás az önértékelés területeit (szervezeti kultúra, folyamatok szabályozottsága, folyamatos fejlesztés alkalmazása) szabályozza. 27

28 Az irányított önértékelés a működési területek folyamatszabályozásának előkészítéseként történik. Az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Kétirányú folyamat: Egyrészt bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez, másrészt adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. Felhasznált módszerek: dokumentumelemzés, interjú, kérdőív, teszt Résztvevői az igazgató és helyettesei, az alkalmazotti közösség reprezentatív kiválasztással. 28

29 11.1. Irányított önértékelési eljárás szabályozása A folyamat célja: Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Folyamatábra: START 1. Önértékelés céljainak meghatározása Céllista 2. A feladatok ütemezése. Területek, szempontok meghatározása Ütemterv Szempontlista 3. A vezetői önértékelés elkészítése Vezetői kérdőív 4. A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése Kérdőívek a klímavizsgálathoz 5. A klímatesztekkel való felmérés és feldolgozás elvégzése Önértékelő dokumentum ok 6. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése Jegyzőkönyv Összefoglaló jelentés 7. A tantestület tájékoztatása az irányított önértékelésről Jegyzőkönyv 8. A fejlesztendő területek kijelölése Összegzés a klímavizsgálatról Jegyzőkönyv Problémakatalógus STOP 29

30 A folyamat leírása: 1. A vezetői kör meghatározza az irányított önértékelés célját: a) információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről, b) az intézmény folyamatairól. 2. A vezetői kör számba veszi és ütemezi az elvégzendő feladatokat, döntést hoz a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területekről. Ezekkel együtt meghatározza a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. Az intézményvezetői (igazgató, ig. helyettesek) kérdőív alapján megtörténik a vezetői önértékelés. 4. A vezetői kör elvégezte a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: c) meghatározta a vizsgálat célját, d) a feldolgozásban részt vevők körét, e) a vizsgálatba bevontak körét, f) a vizsgálat helyét, idejét, g) a feldolgozás határidejét. 5. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után az értékelő team elkészíti annak összefoglaló elemzését. 6. A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészíti az irányított önértékelés végső összesítését. 7. A felmérések eredményeinek ismertetése értekezleten. 8. A vezetői kör összeállítja a problémakatalógust, kijelöli a fejlesztendő területeket. 30

31 11.3. Felelősségek és hatáskörök: Lépés sorszáma 1. Felelős Érintett Informált Igazgató Vezetői kör Tantestület 2. Igazgató IMIP koordinátor Vezetői kör + támogatói kör 3. IMIP koordinátor Vezetői kör Tantestület Vezetői kör + aktív mag 4. IMIP koordinátor Vezetői kör Aktív mag Folyamatkoordinátor Aktív mag 5. Munkatársi Tantestület Értékelő team kollektíva 6. IMIT Vezetői kör - 7. Igazgató Vezetői kör 8. Igazgató IMIP koordinátor Dokumentumok és bizonylatok rendje: Vezetői kör Alkalmazotti közösség Aktív mag Lépés sorszáma A bizonylat megnevezés Készítő Megőrzési hely Megőrzési idő 1. Céllista Vezetői kör IRATTÁR 5 év 2/1. Ütemterv, szempontlista IMIT IRATTÁR 5 év 3. Vezetői kérdőív Igazgató, Ig.helyettesek IRATTÁR 5 év IMIT 4. Kérdőívek klímavizsgálathoz Vezetői kör IRATTÁR 5 év 5. Összegzés a klímavizsgálatról Értékelő team IRATTÁR 5 év 6. Összefoglaló az irányított önértékelésről Vezetői kör IRATTÁR 5 év 7. Közösségi találkozó jegyzőkönyve 8. Problémakatalógus Igazgató IRATTÁR 5 év Igazgató IMIT IRATTÁR 5 év 31

32 15. A PARTNERI IGÉNY- ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS A folyamat célja: Az igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. Folyamatábra: START Partneri adatbázis 1. Az azonosított partnerek és felülvizsgálata Partneri adatbázis 2. Az elégedettség (megfelelőségi) kritériumainak meghatározása és aktualizálása Elégedettségi (megfelelőségi) kritériumok 3.Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása Az igényfelmérésben résztvevők listája Intézményi (belső) elvárások feltárása Fenntartói elvárások A munkatársak elvárásai Tanulói igényfelmérés Szülők elvárásai 4. Az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosítása 5. Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása 6.Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése 7.Az eredmények ismertetése és megbeszélése az intézményen belül Mérési rend / eljárásrend Az eredmények összegzése Tantestületi összefoglaló Éves teljesítmény értékelése 8. Beavatkozás Standardizálás STOP 32

33 A folyamat leírása A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul és az igények elemzésével fejeződik be. 1. A folyamattal foglalkozó csoport évenként, szeptemberben felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist. 2. A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat évenként a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához. 3. A vezetői csoport évente az eljárásrend/mérési rendben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit és gyakoriságát. 4. A csoport évente azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérés-be bevontak körét. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít. 5. A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést. 6. A kérdőívek begyűjtése után a kérdőíves csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőség elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi irattárba kerül. 7. Az eredmények összegzésének ismertetése és megbeszélése. 8. A folyamat értékelése. Az eredmények ismertetése után a tantestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust. 13. Ellenőrzés-értékelés az intézményen belül A vezető felelősségének szabályozása A szabályozás célja: A vezetők által végzett, az intézmény működési gyakorlatára, a partneri elvárások teljesítésére és a hatékonyság biztosítására irányuló időszakos vizsgálat és értékelés előírása. 33

34 A szabályozás érvényessége: Az eljárásban előírt követelmények az iskola vezetőségére vonatkoznak. Felelősség, hatáskör: Az intézmény igazgatója felelős: az értékelés időpontjának kijelöléséért, a vezetői értékelés lefolyásáért, az értékelésről készített beszámoló elkészítéséért és nyilvánosságra hozataláért, a meghatározott intézkedések teljesülésének nyomon követéséért A szabályozás eljárásrendje: 1. Az értékelés előkészítése Az intézmény működésének értékelését az intézmény vezetésének évente kell végeznie október hónap folyamán. Az értekezlet résztvevői: igazgató, igazgató helyettes, munkaközösség vezetők, minőségirányítási felelős. Az értékelésre az alábbi táblázatban foglaltak szerint előterjesztő anyagot kell összeállítani és négy nappal korábban átadni a résztvevőknek. Értékelt terület Az előterjesztést összeállítja és tartja Vezetői ellenőrzések tapasztalatai Igazgató helyettes Belső auditok eredményei Minőségirányítási felelős Partnerektől származó visszajelzések Igazgató helyettes Indikátor rendszer mutatóinak eredményei Felsős humán munkaközösség vezető Tanévzáró értekezlet eredményei Igazgató Munkatervek teljesülése és eredményei Igazgató helyettes A korábbi elhatározott intézkedések Igazgató megvalósulása Minőség fejlesztési munka eredményei Minőségirányítási felelős Beválás vizsgálat Minőségfejlesztési team tagjai 2. Az értékelés lefolytatása A vezetői értékelés az igazgató irányításával értekezlet keretében történik. Az értekezleten az előterjesztések alapján a résztvevők megvizsgálják, hogy megfelelően működnek-e a folyamatok, valamint szükség van-e az intézményi működés módosítására, és meghatározzák a szükséges intézkedéseket. 34

35 3. Az értékelést követő intézkedések Az értékelés eredményeit az intézmény vezetésének beszámolóban kell összegeznie, és ezt nyilvánosságra kell hoznia. A meghatározott intézkedések időbeli és tartalmi megvalósulását nyomon kell követni a felelősöknek. Az eltéréseket vezetői értekezleteken jelezni kell Dokumentumok: Megőrzés egy évig. Összesítő táblázat Dokumentum Jóváhagyás Érvényesség Megfelelőség Megállapítások ideje Alapvető általános dokumentumok 1. Alapító okirat Határozatlan időre Megfelel 2. SZMSZ Megfelel 3. Házirend Módosítás hatályba Megfelel Folyamatos lépéséig felülvizsgálásra kerül. Alapvető szakmai dokumentumok 4. Pedagógiai Felülvizsgála Diagnosztika készül, a Program t alatt minimális követelmények évenként kerülnek meghatározásra. 5. Továbbképzési Megfelel program 6. Intézményi éves munkaterv Megfelel Felülvizsgálatra kerül, a különböző területeket összehangoljuk. Beszámoló éves Megfelel Jól működik. Beszámoló féléves Megfelel Jól működik. Intézmény ügyintézési dokumentumai 7. Ügyintézési, iratkezelési szab. Határozatlan időre Megfelel Folyamatos igényeket támaszt a Minőségbiztosítás 8. Jegyzőkönyv Folyamatos Folyamatos Megfelel 9. Tanügyi Folyamatos Folyamatos Megfelel nyomtatványok 10. Nyilvántartások Folyamatos Folyamatos Folyamatos Rendben vannak. 11. Tantárgyfelosztás Félévente Személyi változás esetén átalakítás Megfelel Véleményalkotással a nevelőtestület él. Órarend Félévente Személyi változás Megfelel Első és második félévi. esetén átalakítás Munkarend Folyamatos Személyi változás esetén átalakítás Megfelel Házirend, SZMSZ, munkaköri leírásokban. Munkaügyi dokumentumok 35

36 12. Munkaviszony Folyamatos Jogviszony hatálya Megfelel iratkezelése érvényes 13. Munkaköri leírás Munkaköri v. Megfelel szabályozó változás esetén 14. Személyi anyag Folyamatos Jogszabályváltozás Megfelel esetén A gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok 15.Gazdálkodási Megszűnésig Megfelel INTELIG megállapodás Házi pénztár- és Módosítás hatályba Megfelel pénzkezelési szab. lépéséig Készletgazdálkodási Módosítás hatályba Megfelel szabályzat lépéséig Leltározási szabályzat Módosítás hatályba Megfelel lépéséig Számviteli és Módosítás hatályba Megfelel gazdálkodási szab. lépéséig Selejtezési szabályzat Módosítás hatályba Megfelel lépéséig Védelmi jellegű szabályzatok 16. Munkavédelmi Érvényes Megfelel szabályzat 17. Tűzvédelmi Érvényes Megfelel Tűzoltóság segítségével. szabályzat 18. Számítástechnikai és szoftver-védelmi szab Érdekvédelmi szabályzatok 19. Közalkalmazotti Tanács Működési SZ. Módosítás hatályba lépéséig Módosítás hatályba lépéséig Megfelel Megfelel 20. SZK szmsz Érvényes Megfelel 21. DÖK szmsz Módosítás hatályba Megfelel lépéséig Speciális dokumentumok 22. Könyvtári rend Módosítás hatályba Megfelel lépéséig 23. Tornaterem Módosítás hatályba lépéséig Megfelel 36

37 A hozzáférhetőség biztosítása Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők az irodában, irattárban. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az Intézményvezető, valamint az Iskolaszolga nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek, egy-egy példánya az igazgatói irodában található meg. Nagyon sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés és a Jogalkalmazás a közoktatásban kötetei A megismerés biztosítása: Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból a munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt az igazgatóhelyettes vagy a gazdasági vezető hatáskörébe utalja. A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre rendszeresen. 37