FPGA & Verilog ismertetı. BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
|
|
- Tivadar Juhász
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FPGA & Verilog ismertetı BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
2 FPGA-k FPGA: Field Programmable Gate Array programozható logikai áramkör Jelentısebb gyártók: Xilinx, Altera, Actel, Quicklogic, Lattice Jellemzık A funkciót, mőködést a konfiguráció határozza meg A konfiguráció esetleg módosítható, törölhetı Komplexitás kapu I/O láb MHz mőködés (terv függı) Felépítés lehet pl. RAM alapú, MUX alapú
3 Xilinx FPGA-k Több család Spartan: hatékony, optimalizált struktúra Virtex: speciális funkciók, gyorsabb, komplexebb, gazdagabb funkcionalitás Felépítés: CLB: logikai blokk IOB: I/O blokk BlokkRAM: belsı memória Szorzó Huzalozás
4 Xilinx FPGA: Alap logikai elem Logikai elem (Slice): 2 LUT + 2 FF + kiegészítı logika LUT: Look-Up Table 16x1 bites memória Cím: a logikai függvény bemeneti változói Tartalom: Karnaugh tábla Bármilyen négy bemenető, egy kimenető logikai függvény megvalósítható
5 Xilinx FPGA-k Részlet egy kész tervbıl: logikai blokkok + huzalozás
6 Xilinx FPGA-k: a logikai elem részletei
7 Xilinx FPGA: konfiguráció A konfigurációt (LUT tartalom, huzalozás, csatlakozások, egyéb paraméterek) SRAM tárolja Tápfeszültség kikapcsolásakor elveszíti a konfigurációt Bekapcsolás után konfiguráció szükséges EEPROM-ból, automatikusan Fejlesztıi kábel segítségével ún. JTAG porton keresztül
8 Szabvány HDL nyelvek Szabványos HDL (hardware description language) nyelvek Verilog 1984: Gateway Design Automation Inc. 1990: Cadence -> Open Verilog International 1995: IEEE szabványosítás 2001: Verilog 2001 VHDL : IBM, Texas Instruments 1987: IEEE szabvány 1994: VHDL-1993
9 Egyéb HDL HDL fejlesztés a szoftver fejlesztéshez viszonyítva továbbra is idıigényes Sok fejlesztı rendelkezik C/C++ ismerettel, viszonylag kevés HDL ismerettel Magasszintő hardver leíró nyelvek Celoxica Handel-C: C alapú, spec. kiegészítések SystemC: szabványos, ma már (részben) szintetizálható, C++ alapú Mentor Catapult-C: C++ kiegészítések nélkül Gyorsabb szimuláció/verifikáció HW/SW együttes tervezés
10 HDL nyelvek célja Hardver modellezés Mindkét nyelv jelentıs része csak a hardver funkciók modellezésére ill. szimulációra használható Szintetizálható részhalmaz szintézer függı Kapuszintő modulokból építkezı, kapcsolási rajzon alapuló tervezési módszerek leváltása RTL (Register Transfer Level) szintő leírás Automatikus hardver szintézis a leírásból Tervezıi hatékonyság növelése
11 HDL nyelvek Alapvetıen moduláris felépítéső tervezést tesz lehetıvé HDL modul Be-, kimenetek definiálása Be-, kimenetek közötti logikai kapcsolatok és idızítések definiálása NEM szekvenciálisan végrehajtódó szoftver Alapvetıen idıben párhuzamos, konkurrens mőködést ír le
12 Verilog Modulok
13 Modulok Építıelem komplex rendszerek létrehozására Hierarchikus leírás, feladat partícionálás
14 Verilog 2001 Module module kulcsszó endmodule kulcsszó module something( input clock, input reset, input [7:0] bus_in, output [7:0] bus_out, ); (posedge clock) if (reset) bus_out <=0; else bus_out <= bus_in; endmodule module név Modul bemeneti portjai Modul kimeneti portjai Kívánt funkcionalítás
15 ... wire clock, reset; wire local_bus_in, local_bus_out; something inst_name (.clock (clock),.reset (reset),.bus_in (local_bus_in),.bus_out (local_bus_out) ); Modul használat Almodulban deklarált változó Itteni változó
16 Strukturális leírás Hierarchia felépítése: modulok összekapcsolása module top_level (input in0, in1, in2, output r); wire xor0; xor_m xor_inst0(.i0(in0),.i1(in1),.o(xor0)); xor_m xor_inst1(.i0(xor0),.i1(in2),.o(r)); endmodule in0 in1 xor_m i0 i1 o xor_inst0 xor_m i0 i1 o xor_inst1 r in2
17 Verilog alapok
18 Szintaktika Megjegyzések (mint C-ben) // egy soros /* */ több soros Konstansok <bitszám>< alap><érték> 5 b00_100: decimális érték: 4, 5 bites 8 h4e: decimális érték: 78, 8 bites 4 bz: ZZZZ nagy impedanciás, kikapcsolt állapot
19 Bitmőveletek ~, &,, ^, ~^ (negálás, és, or, xor, xnor) Vektorokon bitenként értelmezett, pl: 4 b1101 & 4 b0110 = 4 b0100 Ha a két operandus szélessége nem egyezik meg, a kisebbik az MSB biteken 0-val kiterjesztve 2 b11 & 4 b1101 = 4 b0001 (Logikai operátorok:!, &&, )
20 Komparátor operátorok C-szintakszissal megegyezı Egyenlıség, nem egyenlıség ==,!= ===: egyenlıség az x, z értékek figyelembevételével!==: nem egyenlı, x, z figyelembevételével Összehasonlítás <, >, <=, >=
21 Aritmetikai operátorok C-szintakszissal megegyezı Operátorok: +, -, *, /, % Nem mindegyik szintetizálható Szintézer függı, de tipikusan az osztás pl. csak akkor, ha az osztó kettı hatvány Negatív számok kettes komplemens kódban
22 Egyéb operátorok Konkatenálás (összefőzés): {} Pl.: {4 b0101, 4 b1110} = 8 b Shift operátor <<, >> Bit kiválasztás Tartomány kiválasztó kifejezés konstans data[5:3]
23 Bit redukciós operátorok Egy vektor összes bitjén végeznek mőveletet, eredményük egy bites érték &, ~&,, ~, ^, ~^ (és, nem és, vagy, nem vagy, xor, xnor) &4 b1101 = 1 b0 4 b1101 = 1 b1 Tipikus alkalmazások: Számláló végérték feltételek, Paritásvizsgálat ALU mővelet eredmény jelzés
24 Verilog misztika wire - reg assign - always
25 Carry OUT Comb. OUT Adattípusok L U T I N 4 LUT Carry + MUX FF FF OUT MUX IN Wire assign Nevének megfelelıen viselkedik (vezeték) Pl. 8 bites vezeték: wire [7:0] data; Carry IN Reg always Szintézis utáni eredmény nem mindig regiszter Vezeték Flip-flop Latch Pl.: reg [7:0] data; Assign - kombinációs (*) - kombinációs ( _wire_) kombinációs (posedge clk) regiszter
26 Assign Kombinációs logika assign-nal csak wire típusú változónak lehet értéket adni Folyamatos értékadás A bal oldali változó folyamatosan kiértékelıdik Pl. assign c = a & b; a b c Egy változó csak egy assign által kaphat értéket assign értékadások egymással párhuzamosan mőködnek (hardver) Kombinációs logika leírására alkalmas
27 Always két esete Kombinációs logika (a, b) c <= a & b; (*) c <= a & b; a b c Flip-Flop (posedge clk) c <= a & b; clk a b D[0] Q[0] c
28 Always blokk finomságok Szintakszis: (.) begin.... end Érzékenységi lista Blokkon belüli mőveletek Egy változó csak egy always blokkban kapjon értéket always blokk nem lehet érzékeny a saját kimenetére always blokkon belül ne használjunk assign értékadást Az always blokkok egymással (és az assign típusú értékadásokkal) párhuzamosan mőködnek
29 Always Flip Flop Flip Flop: élérzékeny tároló (posedge clk) c <= a & b; Szinkron reset clk a b D[0] Q[0] c (posedge clk) if (rst) c <= 1'b0; else c <= a & b; clk a b rst D[0] R Q[0] c Aszinkron reset (posedge clk, posedge rst) if (rst) c <= 1'b0; else c <= a & b;
30 Always Flip Flop Xilinx FPGA-kban A reset, set lehet szinkron, illetve aszinkron Szinkron eset prioritás: reset, set, ce Aszinkron reset/set példa: (posedge clk, posedge rst, posedge set) if (rst) c <= 1'b0; else if (set) c <= 1'b1; else if (ce) c <= a & b;
31 Always latch Latch: szintvezérelt tároló: amíg a gate bemenete 1, addig mintavételezi az adatbemeneteket (*) If (g) c <= a & b; a b g D[0] C lat c Q[0] c
32 Always latch hiba Latch véletlen létrehozása Nem teljes if vagy case szerkezet Szintézer általában figyelmeztet (*) case (sel) 2 b00: r <= in0; 2 b01: r <= in1; 2 b10: r <= in2; endcase sel[1:0] in0 [1:0] [0] [0] 0 1 (*) if (sel==0) r <= in0; else if (sel==1) r <= in1; else if (sel==2) r <= in2; in1 in2 [1] [1] [0] 0 1 LD D G Q r r
33 Always helyesen Helyes kód (*) case (sel) 2 b00: r <= in0; 2 b01: r <= in1; 2 b10: r <= in2; default: r <= bx; endcase (*) if (sel==0) r <= in0; else if (sel==1) r <= in1; else r <= in2;
34 Always értékadás Blokkoló értékadás: = Kiértékelıdéséig blokkolja az utána következı értékadásokat -> szekvenciális utasítás végrehajtás Nem-blokkoló értékadás: <= A nem-blokkoló értékadások párhuzamosan hajtódnak végre Blokkoló nem-blokkoló példa késıbb Nem-blokkoló értékadás használata javasolt
35 Blokkoló nem blokkoló reg t, r; (posedge clk) begin t = a & b; r = t c; end clk c a b D[0] r Q[0] r reg t, r; (posedge clk) begin t <= a & b; r <= t c; end clk c a b D[0] Q[0] t D[0] r Q[0] r
36 Blokkoló nem blokkoló Pl. 3 bemenető összeadó reg s0, s1; (posedge clk) begin s0 = in0 + in1; s1 = s0 + in2; end reg s2, s3; (posedge clk) begin s2 <= in0 + in1; s3 <= s2 + in2; end reg s4; (posedge clk) begin s4 <= in0 + in1 + in2; end In0 In1 In2 s0 s In0 In1 In2 s2 s In0 In1 In s
37 Tervezési tanácsok: Praktikák 1 modul, egy funkcióért felelıs (pl. órajel generátor, összeadó blokk, szőrı blokk, memória tömb etc...) Minden modulban az always és assign utasítások párhuzamosan értékelıdnek ki. Always blokkban nem használunk assignt! Egy always blokk egy jól meghatározott funkciót tölt be. (pl. shift regiszter, multiplexer, órajel osztó etc.) Egy always blokk egyetlen vagy néhány funkciójában szorosan kapcsolódó- reg változónak ad értréket. Minden (reg) változónak csak 1 always blokkban adjunk értéket.
38 Gyakorlati példák 5 dolog amibıl minden felépíthetı Edit menü > Language Templates Verilog \ Synthesis Constructs \ Coding Examples
39 D Flip-Flop reg ff; clk) if (reset) //sync. reset ff <= 1'b0; else ff<= new_value; end reg c; wire a,b; (posedge clk) c <= a & b; clk a b D[0] Q[0] c
40 Számláló reg [3:0] count; clk) if (reset) count <= 0; else if (enable) count<= count + 1; reg [7:0] cntr_reg; (posedge clk) if (reset) cntr_reg <= 0; else if (ce) if (load) cntr_reg <= din; else if (dir) cntr_reg <= cntr_reg 1; else cntr_reg <= cntr_reg + 1;
41 Multiplexer (4:1) module mux_41 (input in0, in1, in2, in3, input [1:0] sel, output reg r); (*) case(sel) 2 b00: r <= in0; 2 b01: r <= in1; 2 b10: r <= in2; 2 b11: r <= in3; endcase endmodule
42 reg [3:0] output; wire [1:0] select; wire enable; * ) if (enable) case (select) 2'b00 : output <= 4'b0001; 2'b01 : output <= 4'b0010; 2'b10 : output <= 4'b0100; 2'b11 : output <= 4'b1000; default : output <= 4'b0000; endcase else output <=0; Decoder wire [3:0] output; wire [1:0] select; wire enable; assign output = enable << (select);
43 Shift regiszter (párh. soros. ) reg [2:0] shift; wire out; clock) if (reset) shift <= 0; else if (load) shift <= load_input[2:0]; else if (shift_enable) shift <= { shift[1:0], 1 b0}; assign out = shift[2];
44 Ami mindig kell (De sohasem jut eszembe)
45 Órajel osztása (tízzel) reg [3:0] clk_div; wire tc; (posedge clk) If (rst) clk_div <= 0; else if (tc) clk_div <= 0; else clk_div <= clk_div + 1; assign tc = (clk_div == 9);
46 Adat késleltetés és éldetektálás reg data_dly1, data_dly2; (posedge clk) begin data_dly1 <= data_in; data_dly2 <= data_dly1; end wire rising, falling; assign rising = data_in &!data_dly1; (data_in==1) && (data_dly1==0) assign falling =!data_in & data_dly1; (data_in==0) && (data_dly1==1)
47 Háromállapotú vonalak Kétirányú kommunikációs vonalak, pl. Külsı memóriák adatbusza module tri_state (input clk, inout [7:0] data_io); wire [7:0] data_in, data_out; wire bus_drv; assign data_in = data_io; assign data_io = (bus_drv)? data_out : 8 bz; endmodule A kétirányú vonalak meghajtását engedélyezı jel (bus_drv) kritikus
48 Nyelvi sokszínőség
49 Feltétel leírása assign wire_name = (condition)? input1 : input0; ( * ) - if (condition0) statement0; else if (condition1) statement1; else statement2; (posedge clk) ( * ) - (posedge clk) case (two_bit select) 2'b00 : statement0; 2'b01 : statement1; 2'b10 : statement2; 2'b11 : statement3; default: statement_def; endcase
50 Példa MUX 2:1 multiplexer module mux_21 (input in0, in1, sel, output r); assign r = (sel==1 b1)? in1 : in0; endmodule module mux_21 (input in0, in1, sel, output reg r); (*) if (sel==1 b1) r <= in1; else r <= in0; endmodule module mux_21 (input in0, in1, sel, output reg r); (*) case(sel) 1 b0: r <= in0; 1 b1: r <= in1; endmodule Assign If Case
51 Példa 1 bites összeadó module add1_full (input a, b, cin, output cout, s); xor3_m xor(.i0(a),.i1(b),.i2(cin),.o(s)); wire a0, a1, a2; and2_m and0(.i0(a),.i1(b),.o(a0)); and2_m and1(.i0(a),.i1(cin),.o(a1)); and2_m and2(.i0(b),.i1(cin),.o(a2)); or3_m or(.i0(a0),.i1(a1),.i2(a2),.o(cout)) endmodule module add1_full (input a, b, cin, output cout, s); assign s = a ^ b ^ cin; assign cout = (a & b) (a & cin) (b & cin); endmodule module add1_full (input a, b, cin, output cout, s); assign {cout, s} = a + b + cin; endmodule
52 Állapotgépek P PS S Z
53 FSM Finite State Machine Állapotgép vezérlési szerkezetek kialakítása Általános struktúra State register: állapotváltozó Next state funkction: következı állapotot dekódoló logika Output function: kimeneti jeleket elıállító logika Moore: állapotváltozó alapján Mealy: állapotváltozó + bemenetek alapján
54 Közlekedési lámpa FSM példa Állapotok: piros, sárga, zöld, piros-sárga (a villogó sárga nem implementált) Bemeneti változók: idızítı az egyes állapotokhoz Kimenet: az állapot P PS S Z
55 FSM példa Verilog (1) module lampa( input clk, rst, output reg [2:0] led); parameter PIROS = 2'b00; parameter PS = 2'b01; parameter ZOLD = 2'b10; parameter SARGA = 2'b11; reg [15:0] timer_ps, timer_p, timer_s, timer_z; reg [1:0] state_reg; reg [1:0] next_state; (posedge clk) if (rst) state_reg <= PIROS; else state_reg <= next_state; (*) case(state_reg) PIROS: begin if (timer == 0) next_state <= PS; else next_state <= PIROS; end PS: begin if (timer == 0) next_state <= ZOLD; else next_state <= PS; end SARGA: begin if (timer == 0) next_state <= PIROS; else next_state <= SARGA; end ZOLD: begin if (timer == 0) next_state <= SARGA; else next_state <= ZOLD; end default: next_state <= 3'bxxx; endcase
56 FSM példa Verilog (2) (posedge clk) case(state_reg) PIROS: begin if (timer == 0) timer <= 500; //next_state <= PS; else timer <= timer - 1; end PS: begin if (timer == 0) timer <= 4000; //next_state <= ZOLD; else timer <= timer - 1; end SARGA: begin if (timer == 0) timer <= 4500; //next_state <= PIROS; else timer <= timer - 1; end ZOLD: begin if (timer == 0) timer <= 500; //next_state <= SARGA; else timer <= timer - 1; end endcase Idızítı Állapotváltáskor egy állapotfüggı kezdıértéket tölt be Lefelé számol ==0: állapotváltás (*) case (state_reg) PS: led <= 3'b110; PIROS: led <= 3'b100; SARGA: led <= 3'b010; ZOLD: led <= 3'b001; endcase endmodule
57 Szimuláció
58 Szimuláció Testbench: ISE két lehetıséget biztosít Testbench Waveform Grafikus felületen megadható bemenetek Verilog Test Fixture Verilog kódban megírt stimulus Szimulátor ISE szimulátor Modelsim (MXE)
59 Test Fixture Verilog Test Fixture A Test Fixture egy Verilog modul A tesztelendı modul almodulként van beillesztve Minden, a szintézisnél használt nyelvi elem felhasználható Nem szintetizálható nyelvi elemek Idıalap timescale 1ns/1ps Megadott idık ns-ban értendık Szimulációs lépésköz: 1 ps
60 initial blokk Test Fixture - initial 0. idıpillanatban kezdıdik a végrehajtása Egyszer fut le Az initial blokkok egymással, és az always blokkokkal párhuzamosan mőködnek Az initial blokkon belüli késleltetések összeadódnak, pl. initial begin a <= 0; #10 a <= 1; #25 a <= 2; #5 a <= 0; end
61 Órajel generálás initial clk <= 1; always #5 clk <= ~clk; Test Fixture - always Órajelre mőködı bemenetek (pl. számláló) initial cntr <= 0; (posedge clk) #2 cntr <= cntr + 1; t =2ns OH
LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Előadó: Dr. Oniga István
LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István Összeállította Dr. Oniga István A következő anyagok felhasználásával Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel. Fehér Bela Szanto Peter,
RészletesebbenPROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS. Előadó: Dr. Oniga István
PROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS VERILOG NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István Összeállította Dr. Oniga István A következő anyagok felhasználásával Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel. Fehér Bela Szanto Peter,
RészletesebbenFehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás BME MIT FPGA laboratórium
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Verilog RTL kódolás Fehér
RészletesebbenLaborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István
Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval Dr. Oniga István Szimuláció és verifikáció Szimulációs lehetőségek Start Ellenőrzés után Viselkedési Funkcionális Fordítás után Leképezés után Időzítési
RészletesebbenKombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat. Dr. Oniga István
Kombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat Dr. Oniga István Funkcionális kombinációs egységek A következő funkcionális egységek logikai felépítésével, és működésével foglalkozunk: kódolók, dekódolók,
RészletesebbenVerilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, )
Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, 2006-09-17) Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1 2. Verilog nyelvi elemek...2 2.1. Modulok definiálása...2 2.2. Operátorok...3 2.3. Változók, értékadások...4 2.3.1.
RészletesebbenHardver leíró nyelvek (HDL)
Hardver leíró nyelvek (HDL) Benesóczky Zoltán 2004 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.
RészletesebbenSzántó Péter BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, FPGA Labor
Verilog ismertető Szántó Péter BME Méréstechnika és Információs Rszerek Tanszék, FPGA Labor 2011-07-20 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 1 2. Verilog nyelvi elemek... 2 2.1. Modulok definiálása... 2 2.2.
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ. Elő Előadó: Dr. Oniga István
LOGIKI TERVEZÉS PROGRMOZHTÓ ÁRMKÖRÖKKEL Elő Előadó: Dr. Oniga István Funkcionális kombinációs ió egységek következő funkcionális egységek logikai felépítésével, és működésével foglalkozunk: kódolók, dekódolók,
Részletesebben5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 5. A Verilog sűrűjében: véges állapotgépek Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Felhasznált irodalom és segédanyagok Icarus Verilog Simulator:
RészletesebbenDigitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar
Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 5. Laboratóriumi gyakorlat Kombinációs logikai hálózatok 2. Komparátorok Paritásvizsgáló áramkörök Összeadok Lab5_: Két bites komparátor
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 13. Dr. Oniga István
DIGITÁLIS TECHNIKA 13 Dr. Oniga István Xilinx FPGA-k Több család Spartan: hatékony, optimalizált struktúra Virtex: speciális funkciók, gyorsabb, komplexebb, gazdagabb g funkcionalitás Felépítés: CLB: logikai
RészletesebbenVerilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét dia
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét + 15 25 dia Fehér Béla, Raikovich
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Dr. Oniga István
LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN Dr. Oniga István 1. Ismerkedés az ISE fejlesztőrendszerrel és a LOGSYS kártyával 2. Első projekt (Rajz) egyszerű logikai kapuk 3. Második projekt (Verilog) egyszerű
RészletesebbenElőadó: Nagy István (A65)
Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenVerilog HDL ismertető 4. hét : hét dia
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 4. hét : 1.-3. hét + 41 61 dia Fehér Béla, Raikovich
RészletesebbenSzimuláció és verifikáció. Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció. Kétfajta szimulációs módszer
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rszerek tervezése FPGA áramkörökkel Fehér Béla Szántó Péter,
RészletesebbenDigitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Verilog RTL kódolás
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Verilog RTL kódolás Fehér
RészletesebbenA Verilog HDL áttekintése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A Verilog HDL áttekintése Nagy Gergely, Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2014. augusztus 18. Nagy Gergely, Horváth Péter A Verilog HDL áttekintése
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Dr. Oniga István
LOGIKI TERVEZÉS HRDVERLEÍRÓ NYELVEN Dr. Oniga István Digitális komparátorok Két szám között relációt jelzi, (egyenlő, kisebb, nagyobb). három közül csak egy igaz Egy bites komparátor B Komb. hál. fi
RészletesebbenDigitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk
Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk Elméleti anyag: Processzoros vezérlés általános tulajdonságai o z induló készletben
RészletesebbenDigitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A Verilog HDL II. Nagy Gergely. Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) szeptember 26.
Áramkörtervezés az absztrakciótól a realizációig BMEVIEEM284 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A Verilog HDL II. Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. szeptember 26. Nagy
RészletesebbenVerilog HDL ismertető
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 1. hét: 1 14 diák 2. hét: 15 25 diák 3. hét: 26
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9
r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 3. Verilog blokkok és struktúrák Végh János: Bevezetés a Verilog hardverleíró nyelvbe c. jegyzete nyomán Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 8. Egy minimalista 8-bites mikrovezérlő tervezése 1 Felhasznált irodalom és segédanyagok Icarus Verilog Simulator: htttp:iverilog.icarus.com/ University of Washington Comttputer
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Multiplexer (MPX) A multiplexer egy olyan áramkör, amely több bemeneti adat közül a megcímzett bemeneti adatot továbbítja a kimenetére.
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenA LOGSYS GUI. Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT FPGA laboratórium
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A LOGSYS GUI Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT atórium
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Előadó: Dr. Oniga István
LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István Programozható logikai áramkörök fejlesztőrendszerei Fejlesztő rendszerek Terv leírás: (Design Entry) Xilinx Foundation ISE Külső eszköz Mentor
Részletesebben1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai
1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István
IGITÁLIS TECHNIKA 7 Előadó: r. Oniga István Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók S tárolók JK tárolók T és típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA02
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 Fehér Béla BME MIT Sorrendi hálózatok Az eddigiekben
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenEgyszerű RISC CPU tervezése
IC és MEMS tervezés laboratórium BMEVIEEM314 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyszerű RISC CPU tervezése Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. február 14. Nagy Gergely
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA02
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 Fehér Béla BME MIT Sorrendi hálózatok Az eddigiekben
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Részletesebben7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.
7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. Tárolók Bevezetés Bevezetés Regiszterek Számlálók Memóriák Regiszter DEFINÍCIÓ Tárolóegységek összekapcsolásával, egyszerű bemeneti kombinációs hálózattal kiegészítve
RészletesebbenEgyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL) Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2014. augusztus 11. Horváth Péter Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenÚjrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai
Újrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai Xilinx System Generator Szántó Péter BME MIT, FPGA Laboratórium Xilinx System Generator MATLAB Simulink Toolbox Simulink Modell alapú grafikus
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 11. ELŐADÁS 1 PÉLDA: 3 A 8 KÖZÜL DEKÓDÓLÓ A B C E 1 E 2 3/8 O 0 O 1
RészletesebbenHDL nyelvek: VHDL. Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás BME MIT FPGA laboratórium
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK HDL nyelvek: VHDL Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás
RészletesebbenA feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás:...
2..év hó nap NÉV:...neptun kód:.. Kurzus: feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás:... Kedves Kolléga! kitöltést a dátum, név és aláírás rovatokkal
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 6. Véges állapotgépek: közlekedési lámpa vezérlése Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Felhasznált irodalom és segédanyagok Icarus Verilog
RészletesebbenVerilog HDL ismertető
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető Fehér Béla, Raikovich Tamás BME MIT Verilog bevezető,
RészletesebbenKiegészítő segédlet szinkron sorrendi hálózatok tervezéséhez
Kiegészítő segédlet szinkron sorrendi hálózatok tervezéséhez Benesóczky Zoltán 217 1 digitális automaták kombinációs hálózatok sorrendi hálózatok (SH) szinkron SH aszinkron SH Kombinációs automata Logikai
RészletesebbenLOGSYS EGYSZERŰ ALKALMAZÁS KÉSZÍTÉSE A LOGSYS KINTEX-7 FPGA KÁRTYÁRA A XILINX VIVADO FEJLESZTŐI KÖRNYEZET HASZNÁLATÁVAL június 16. Verzió 1.
EGYSZERŰ ALKALMAZÁS KÉSZÍTÉSE A LOGSYS KINTEX-7 FPGA KÁRTYÁRA A XILINX VIVADO FEJLESZTŐI KÖRNYEZET HASZNÁLATÁVAL 2017. június 16. Verzió 1.0 http://logsys.mit.bme.hu A dokumentum célja egy egyszerű alkalmazás
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenMérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez
Mérési jegyzőkönyv az ötödik méréshez A mérés időpontja: 2007-10-30 A mérést végezték: Nyíri Gábor kdu012 mérőcsoport A mérést vezető oktató neve: Szántó Péter A jegyzőkönyvet tartalmazó fájl neve: ikdu0125.doc
RészletesebbenProgramozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016
Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök Pógár István pogari@eng.unideb.hu Debrecen, 2016 Gyakorlatok célja 1. Digitális tervezés alapfogalmainak megismerése 2. A legelterjedtebb FPGA-k
Részletesebben10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti
10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti kapcsolója által definiált logikai szinteket fogadja, megfelelő
RészletesebbenTervezési módszerek programozható logikai eszközökkel
Pannon Egyetem, MIK-VIRT, Veszprém Dr. VörösháziZsolt voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel 7. VHDL FELADATOK: Speciális nyelvi szerkezetek. Sorrendi
Részletesebben12.1.1. A Picoblaze Core implementálása FPGA-ba
12.1.1. A Picoblaze Core implementálása FPGA-ba A Picoblaze processzor Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a Pikoblaze-zel való munka. A Picoblaze szoftveres processzort alkotója Ken Chapman a Xilinx
Részletesebben11. KÓDÁTALAKÍTÓ TERVEZÉSE HÉTSZEGMENSES KIJELZŐHÖZ A FEJLESZTŐLAPON
11. KÓDÁTALAKÍTÓ TERVEZÉSE HÉTSZEGMENSES KIJELZŐHÖZ A FEJLESZTŐLAPON 1 Számos alkalmazásban elegendő egyszerű, hétszegmenses LED vagy LCD kijelzővel megjeleníteni a bináris formában keletkező tartalmat,
RészletesebbenDigitális technika Xilinx ISE GUI használata
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika Xilinx ISE GUI használata BME MIT Fehér Béla Raikovich
RészletesebbenSzekvenciális hálózatok és automaták
Szekvenciális hálózatok a kombinációs hálózatokból jöhetnek létre tárolási tulajdonságok hozzáadásával. A tárolás megvalósítása történhet a kapcsolás logikáját képező kombinációs hálózat kimeneteinek visszacsatolásával
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA. Szabó Tamás Dr. Lovassy Rita - Tompos Péter. Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar LABÓRATÓRIUMI ÚTMUTATÓ
Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Szabó Tamás Dr. Lovassy Rita - Tompos Péter DIGITÁLIS TECHNIKA LABÓRATÓRIUMI ÚTMUTATÓ 3. kiadás Mikroelektronikai és Technológia Intézet Budapest, 2014-1
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő
Részletesebben6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése
6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Belső állapot Sorrendi hálózat Primer változó A Sorrendi hálózat Y Szekunder
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 4. Verilog példaprogramok EPM240-hez Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Tartalom C-M240 fejlesztői kártya, felhasznált kivezetések 15-fdiv-LED:
RészletesebbenA VERILOG HARDVER LEÍRÓ NYELV ALKALMAZÁSA A LOGIKAI SZINTÉZISBEN
A VERILOG HARDVER LEÍRÓ NYELV ALKALMAZÁSA A LOGIKAI SZINTÉZISBEN M.D. CILETTI Department of Electrical and Computer Engineering University of Colorado Colorado Springs, Colorado Copyright 1997 No part
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenLOGSYS LOGSYS ECP2 FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ. 2012. szeptember 18. Verzió 1.0. http://logsys.mit.bme.hu
LOGSYS ECP2 FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ 2012. szeptember 18. Verzió 1.0 http://logsys.mit.bme.hu Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 1 2 Memóriák... 3 2.1 Aszinkron SRAM... 3 2.2 SPI buszos soros FLASH
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 2. Verilog HDL alapok Végh János: Bevezetés a Verilog hardverleíró nyelvbe c. jegyzete nyomán Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Tartalom
RészletesebbenTartalom Tervezési egység felépítése Utasítások csoportosítása Értékadás... 38
Bevezetés... 11 1. A VHDL mint rendszertervező eszköz... 13 1.1. A gépi tervezés... 13 1.2. A VHDL általános jellemzése... 14 1.3. Tervezési eljárás VHDL-lel... 15 2. A VHDL nyelv alapszabályai... 19 2.1.
RészletesebbenHobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Újrakonfigurálható logikai eszközök
Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: Újrakonfigurálható logikai eszközök 1 Programozható logikai eszközök Programozható logikai áramkörök (Programmable Logic Devices) a kombinációs logikai
Részletesebben8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE
8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata
RészletesebbenBeágyazott és Ambiens Rendszerek Laboratórium BMEVIMIA350. Mérési feladatok az 1., 2. és 3. mérési alkalomhoz
Beágyazott és Ambiens Rendszerek Laboratórium BMEVIMIA350 Mérési feladatok az 1., 2. és 3. mérési alkalomhoz A mérés tárgya: FPGA áramkörök és tervezési rendszereik megismerése A mérések során egy egyszerű
RészletesebbenDigitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar
Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 3. Laboratóriumi gyakorlat A gyakorlat célja: Négy változós AND, OR, XOR és NOR függvények realizálása Szimulátor használata ciklussal
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9
r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:
RészletesebbenA Xilinx FPGA-k. A programozható logikákr. Az FPGA fejlesztés s menete. BMF KVK MAI, Molnár Zsolt, 2008.
A Xilinx FPGA-k A programozható logikákr król általában A Spartan-3 3 FPGA belső felépítése Az FPGA fejlesztés s menete BMF KVK MAI, Molnár Zsolt, 2008. A programozható logikák k I. Logikai eszközök: -
RészletesebbenA gyakorlatokhoz kidolgozott DW példák a gyakorlathoz tartozó Segédlet könyvtárban találhatók.
Megoldás Digitális technika II. (vimia111) 1. gyakorlat: Digit alkatrészek tulajdonságai, funkcionális elemek (MSI) szerepe, multiplexer, demultiplexer/dekóder Elméleti anyag: Digitális alkatrészcsaládok
RészletesebbenISE makró (saját alkatrész) készítése
ISE makró (saját alkatrész) készítése 1. Makró (saját alkatrész) hozzáadása meglévő projekthez... 2 1.1. Kapcsolási rajz alapú makró készítése... 2 1.2. Kapcsolási rajz alapú saját makró javítása... 4
RészletesebbenBev Be e v z e e z t e ő t az ISE re r nds nds e z r e használatához
Bevezető az ISE rendszer használatához Fejlesztő rendszerek Terv leírás: (Design Entry) Xilinx Foundation ISE Külső eszköz Mentor Graphics: FPGA Advantage Celoxica: DK Design Suite Szintézis terv: (Design
RészletesebbenDigitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar
Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 2. Laboratóriumi gyakorlat gyakorlat célja: oolean algebra - sszociativitás tétel - Disztributivitás tétel - bszorpciós tétel - De
Részletesebbenfunkcionális elemek regiszter latch számláló shiftregiszter multiplexer dekóder komparátor összeadó ALU BCD/7szegmenses dekóder stb...
Funkcionális elemek Benesóczky Zoltán 24 A jegyzetet a szerzői jog védi. Azt a BM hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző belegyezése szükséges. funkcionális
Részletesebben3.6. HAGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁLIS FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK
3.6. AGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁIS FUNKCIONÁIS EGYSÉGEK A fenti ismertető alapján elvileg tetszőleges funkciójú és összetettségű szekvenciális hálózat szerkeszthető. Vannak olyan szabványos funkciók, amelyek
Részletesebbenkövetkező: 2.)N=18 bites 2-es komplemens fixpontos rendszer p=3 Vmin+ =delta r=2^(-p)=2^(-3)=
1. ZH A 1.)FPGA A Xilinx FPGA áramköröknek három alapvető építőeleme van: CLB: konfigurálható logikai blokk: szükséges logikai kapcsolatok megvalósítása egy logikai tömbben. Tartalmaz 2db. D Flip-Flop-ot
RészletesebbenA MiniRISC processzor
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A MiniRISC processzor Fehér Béla, Raikovich Tamás, Fejér Attila BME MIT
RészletesebbenVégh János Bevezetés a Verilog hardver leíró nyelvbe INCK??? előadási segédlet
1 Debreceni Egyetem Informatikai Kara Végh János Bevezetés a Verilog hardver leíró nyelvbe INCK??? előadási segédlet V0.30@14.11.07 Tartalomjegyzék (folyt) 2 Tartalomjegyzék I. Alapfogalmak 1.. A digitális
Részletesebben11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG)
11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG) A JTAG (IEEE 1149.1) protokolt fejlesztették a PC-nyák tesztelő iapri képviselők. Ezzel az eljárással az addigiaktól eltérő teszt eljárás. Az integrált áramkörök
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 5. hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT Sorrendi logikák
RészletesebbenElektronika, 5. gyakorlat: algoritmikus C szintézis
Elektronika, 5. gyakorlat: algoritmikus C szintézis Bevezetés A digitális elektronikai rendszerek bonyolultsága és a gyors technológiai fejlődés folyamatos kihívás elé állítja a tervezőket, mert a tervezési
RészletesebbenDigitális eszközök típusai
Digitális eszközök típusai A digitális eszközök típusai Digitális rendszer fogalma Több minden lehet digitális rendszer Jelen esetben digitális integrált áramköröket értünk a digitális rendszerek alatt
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS. Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens
LOGIKAI TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ ÁRAMKÖRÖKKEL Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/ltpa/logikai_tervezes.htmltervezes.html Adminisztratív információk
RészletesebbenXilinx ChipScope ismertető
Xilinx ChipScope ismertető Szántó Péter BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 2011-09-01 Tartalom 1. ChipScope Core Insterter... 2 1.1. ChipScope ICON... 4 1.2. ChipScope ILA... 5 2. ChipScope
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT Sorrendi logikák
RészletesebbenIII. Alapfogalmak és tervezési módszertan SystemC-ben
III. Alapfogalmak és tervezési módszertan SystemC-ben A SystemC egy lehetséges válasz és egyben egyfajta tökéletesített, tovább fejlesztett tervezési módszertan az elektronikai tervezés területén felmerülő
RészletesebbenRendszerszintű tervezés: SystemC I.
Rendszerszintű tervezés: SystemC I. Czirkos Zoltán BME EET 2016. február 24. Miről lesz szó? Magas szintű tervezés programozási nyelvek segítségével HDL leírás (Verilog / VHDL) is emlékeztet egy programra
RészletesebbenDigitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Mikroprocesszoros tervezés, egyszerű feladatok HW és SW megvalósítása gépi szintű programozással
Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Mikroprocesszoros tervezés, egyszerű feladatok HW és SW megvalósítása gépi szintű programozással Megoldás Elméleti anyag: Processzor belső felépítése, adat
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Összeadó áramkör A legegyszerűbb összeadó két bitet ad össze, és az egy bites eredményt és az átvitelt adja ki a kimenetén, ez a
RészletesebbenHDL tervezés. Gábor Bata FPGA Developer Microwave Networks Ericsson Hungary Ltd.
HDL tervezés Gábor Bata FPGA Developer Microwave Networks Ericsson Hungary Ltd. gabor.bata@ericsson.com HDL tervezés A HDL gondolkodásmód Órajeltartományok Reset az FPGA-ban Példák a helyes tervezési-kódolási
RészletesebbenMIKROELEKTRONIKA, VIEEA306
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306 Tervezés FPGA-ra, Verilog, SystemC http://www.eet.bme.hu/~poppe/miel/hu/18-ictervezes3.ppt http://www.eet.bme.hu Tervezés FPGA-ra
RészletesebbenHobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek
Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog HDL, 5th.
Részletesebben