Tartalom Tervezési egység felépítése Utasítások csoportosítása Értékadás... 38

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom Tervezési egység felépítése Utasítások csoportosítása Értékadás... 38"

Átírás

1 Bevezetés A VHDL mint rendszertervező eszköz A gépi tervezés A VHDL általános jellemzése Tervezési eljárás VHDL-lel A VHDL nyelv alapszabályai Tárgyak és adattípusok A VHDL-szabványban rögzített típusfajták Vektorok létrehozása Csomagokban meghatározott típusok Jelek, változók és állandók Altípusok Operátorok Bitfüzér-szövegelemek Minősítők Álnevek Kisbetűk és nagybetűk Tervezési egység felépítése Az egységbejelentés (deklaráció) Az építmény Utasítások csoportosítása Egyidejű (concurrent) utasítások Sorrendi (sequential) utasítások Értékadás A változó-hozzárendelés (értékadás) A jelértékadás A jel- és a változó-értékadás összehasonlítása Vektorértékadás Összevonás Többdimenziós rácsrendek értékadása... 43

2 Értékadás bitfüzér-szövegelemmel Rácsrend szelete (slice of array) Összefűzés Megosztott változók Jelek és változók használatával kapcsolatos gyakori hibalehetőség Tehetetlenségi és szállítási késleltetés Egyidejűség két buffer példája Feloldott jelek (resolved signals) A kezdőérték és megváltoztatása Alprogramok Eljárás Függvény Eljárás és függvény összehasonlítása egy példán Az építmény leírása A viselkedési modell Adatáramlási (RTL-szintű) modell A szerkezeti modell A különböző modellek összehasonlítása A követelési (assert) utasítás A jelentési (report) utasítás Hibakezelés Kialakítás (Configuration) Elnevezési szokások és tervezési vezérelvek Könyvtárak és csomagok Csomagok A könyvtár és a csomag láthatóvá tétele Összetevők a csomagokban A standard csomag Felültöltés A felültöltéssel kapcsolatos hibalehetőségek Az std_logic_vector kétféle értelmezése Alprogramok felültöltése Típusváltás csomagbeli váltófüggvényekkel Egy mintacsomag és alkalmazása... 82

3 4. Igazolás A gerjesztéskeltő és a próbapad Felhúzás/lehúzás Egy egyszerű áramkör modellezése tervezőrendszertől független kiíratással Egyidejű modellezés Összetevő-beültetés Összetevő-bejelentés Bekötetlen kimenetek Bekötetlen bemenetek Általános kiosztási (generic map) utasítás A létrehozó (generate) utasítás Közvetlen beültetés A when utasítás Háromállapotú buffer és az others utasítás A with utasítás Egyidejű követelmény A tömb (block) utasítás Sorrendi modellezés A folyamat (process) működése A folyamat jelölésmódja Diszkrét esemény időmodellje Egy példa a folyamat működésére A folyamatbeli késleltetés modellezése A folyamat típusai Az if-then-else utasítás Az eset (case) utasítás Az others használata a case utasításban Összehasonlító tervezése Értéktartomány használata Az összefűzés használata Többszörös értékadás (hozzárendelés) A null utasítás

4 6.4. Hurokképző utasítások Hurok for vagy while nélkül For hurokképző utasítás While hurokképző utasítás A következő (next) utasítás A kilépés (exit) utasítás A vár (wait) utasítás Feltétel nélküli várakozás Időtartamra várakozás Értékre várakozás Értékváltozásra várakozás A folyamat várakoztatására vonatkozó megoldások összehasonlítása A kimenti jelek vizsgálata követelménnyel Sorrendi jelentés követelmény nélkül A now (most) változó Tervezési fogások és módszerek példákon bemutatva Nyelvi elemek használata igényes leíráshoz Rácsrend bejelentése és indexek használata Vektorszorzás Kimeneti jel újraolvasása Fájl olvasása Nyalábolók és visszakódolók Kettőből-egy nyaláboló Négyből-egy nyaláboló Háromból-nyolc visszakódoló Összeadók Egész számokra használható összeadó A félösszeadó szerkezeti leírása A teljes összeadó leírása Egybites összeadó-átvitel bemenettel Nyolcbites összeadó-átvitel bemenettel Általános összeadó-átvitel bemenettel Négybites összeadó/kivonó

5 7.4. Példák folyamatokra Nem teljesen meghatározott kombinációs folyamat Órázott folyamat Élvezérelt impulzuskeltő Élészlelő Flip-flop modellezése és szintézise Flip-flop szintézis órázott jelekkel Flip-flop változókkal modellezve Vizsgálható flip-flop szinkron engedélyezéssel Flip-flop szintézis kapuzott órával Összeadó és flip-flop szintézise Flip-flop regiszter aszinkron törléssel Flip-flop regiszter szinkron törléssel Flip-flop regiszter aszinkron törléssel és beállítással Nyolcbites regiszter engedélyezéssel és aszinkron törléssel Léptetőegységek Léptetési műveletek Egyszerű léptetőregiszter Léptetőregiszter aszinkron törléssel Számlálók Egy 2 bites számláló Egy 8 bites számláló leírása Hárombites számláló engedélyezéssel és átvitelkimentettel Gyűrűs oszcillátor Állapotgépes modellezés Az állapotgépek típusai A Moore-gép egyszerű modellje Moore-gép modellje három folyamattal RAM és ROM építése ROM meghatározása tömbállandóval RAM létrehozása Egy számtani-logikai egység terve Szintézisre optimalizált tervezés erőforrás-megosztással

6 8. Hagyományos és késleltetésérzéketlen aszinkron hálózatok modellezése A Huffmann-féle aszinkron hálózatok állapotátmeneti táblázatának modellezése és szimulációja Kétbemenetű Huffmann-hálózat modellje Több állapotváltozót megkövetelő Huffmann-féle aszinkron hálózat specifikációjának a modellezése Ikerhuzalos késleltetésérzéketlen aszinkron hálózatok elvont szintű modellezése A Müller-C áramkörök Az ikerhuzalos kódolás A logikai teljesség elve Késleltetésérzéketlen kombinációs hálózatok és modelljeik Ikerhuzalos tároló és regiszter modellje DR-tárolóláncok szinkronizációja Müller C egységgel DR aszinkron hálózatok Ikerhuzalos aszinkron egységek elvont szintű modellezése Kapcsolószintű modellezés A kapcsolószintű VHDL-feloldófüggvények fő problémái A NEWNSTD csomag és a nyolcértékű bittípus feloldófüggvénye CMOS-kapcsolók modellezése CMOS-kapuk modellezése Dinamikus (töltéstárolást kihasználó) kapcsolóhálózatok modellezése Függelék A work könyvtárbeli orakapuk nevű felhasználói csomag forráskódja Angol magyar szójegyzék Tárgymutató A szerzőkről Dr. Keresztes Péter Dr. Hosszú Gábor Egy olvasói levél

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a

Részletesebben

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. 7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. Tárolók Bevezetés Bevezetés Regiszterek Számlálók Memóriák Regiszter DEFINÍCIÓ Tárolóegységek összekapcsolásával, egyszerű bemeneti kombinációs hálózattal kiegészítve

Részletesebben

6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése

6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése 6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Belső állapot Sorrendi hálózat Primer változó A Sorrendi hálózat Y Szekunder

Részletesebben

VHDL szimuláció. Tervezés. Labor II. Dr. Hidvégi Timót

VHDL szimuláció. Tervezés. Labor II. Dr. Hidvégi Timót VHDL szimuláció Labor II. Dr. Hidvégi Timót Tervezés 1 Lefoglalt szavak abs access after alias all and architecture array assert attribute block body buffer bus case component configuration constant disconnect

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9 r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:

Részletesebben

VHDL alapú tervezés. (nem a teljes változat) Írta : Dr. Hidvégi Timót egyetemi docens

VHDL alapú tervezés. (nem a teljes változat) Írta : Dr. Hidvégi Timót egyetemi docens VHDL alapú tervezés (nem a teljes változat) Írta : Dr. Hidvégi Timót egyetemi docens BEVEZETÉS... 4 A VHDL NYELV MEGADÁSA... 5 A VHDL NYELV ELEMEI... 5 Kommentek... 5 Fentartott szavak... 5 Adattípusok...

Részletesebben

Digitális elektronika gyakorlat

Digitális elektronika gyakorlat FELADATOK 1. Felhasználva az XSA 50 FPGA lapon található 100MHz-es programozható oszcillátort, tervezzetek egy olyan VHDL modult, amely 1 Hz-es órajelet állít elő. A feladat megoldható az FPGA lap órajelének

Részletesebben

3.6. HAGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁLIS FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK

3.6. HAGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁLIS FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK 3.6. AGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁIS FUNKCIONÁIS EGYSÉGEK A fenti ismertető alapján elvileg tetszőleges funkciójú és összetettségű szekvenciális hálózat szerkeszthető. Vannak olyan szabványos funkciók, amelyek

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL)

Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL) Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2014. augusztus 11. Horváth Péter Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek

Részletesebben

8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE

8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE 8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata

Részletesebben

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput

Részletesebben

1. A VHDL mint rendszertervező eszköz

1. A VHDL mint rendszertervező eszköz 1.1. A gépi tervezés A gépi leíró nyelvek (HDL) célja az egyes termékek egységesítése, logikai szimulációhoz leíró nyelv biztosítása, a terv hierarchikus felépítésének tükrözése és a nagy tervek áttekinthetővé

Részletesebben

D I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3.

D I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3. Szinkron hálózatok D I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3. Irodalom: Arató Péter: Logikai rendszerek. Tankönyvkiadó, Bp. 1985. J.F.Wakerley: Digital Design. Principles and Practices; Prentice

Részletesebben

A gyakorlatokhoz kidolgozott DW példák a gyakorlathoz tartozó Segédlet könyvtárban találhatók.

A gyakorlatokhoz kidolgozott DW példák a gyakorlathoz tartozó Segédlet könyvtárban találhatók. Megoldás Digitális technika II. (vimia111) 1. gyakorlat: Digit alkatrészek tulajdonságai, funkcionális elemek (MSI) szerepe, multiplexer, demultiplexer/dekóder Elméleti anyag: Digitális alkatrészcsaládok

Részletesebben

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:

Részletesebben

Digitális technika - Ellenőrző feladatok

Digitális technika - Ellenőrző feladatok igitális technika - Ellenőrző feladatok 1. 2. 3. a.) Írja fel az oktális 157 számot hexadecimális alakban b.) Írja fel bináris és alakban a decimális 100-at! c.) Írja fel bináris, oktális, hexadecimális

Részletesebben

Előadó: Nagy István (A65)

Előadó: Nagy István (A65) Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,

Részletesebben

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 1. rész

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 1. rész Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 1. rész 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

Digitális elektronika gyakorlat

Digitális elektronika gyakorlat FELADATOK 1. Tervezzetek egy félösszeadó VHDL modult 2. Tervezzetek egy teljes összeadó VHDL modult 3. Schematic Editor segítségével tervezzetek egy 4 bit-es öszeadó áramkört. A két bemeneti számot a logikai

Részletesebben

PHP. Telepítése: Indítás/újraindítás/leállítás: Beállítások: A PHP nyelv

PHP. Telepítése: Indítás/újraindítás/leállítás: Beállítások: A PHP nyelv PHP A PHP rövidítés jelentése hivatalosan: PHP Hypertext Preprocessor. Ez egy kiszolgáló-oldali parancsnyelv, amit jellemzően HTML oldalakon használnak. A különbség a két nyelv között az, hogy a kiszolgáló

Részletesebben

Standard cellás tervezés

Standard cellás tervezés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke Standard cellás tervezés A tanszéken rendelkezésre álló CENSORED technológia bemutatás és esettanulmány Figyelmeztetés! Ez

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA II

DIGITÁLIS TECHNIKA II IGITÁLIS TEHNIKA II r. Lovassy Rita r. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐAÁS AZ ELŐAÁS ÉS A TANANYAG Az előadások Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése

Részletesebben

F1301 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok

F1301 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok F3 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok F3 Bev. az elektronikába SZEKVENIÁLIS LOGIKAI HÁLÓZATOK A kimenetek állapota nem csak a bemenetek állapotainak kombinációjától

Részletesebben

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Sorrendi logikai áramkörök 3. rész

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Sorrendi logikai áramkörök 3. rész Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: Sorrendi logikai áramkörök 3. rész 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog HDL,

Részletesebben

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás szakkör Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint

DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐADÁS ELŐÍRT TANKÖNYV-IRODALOM Sorrendi hálózatok, flip-flopok, regiszterek, számlálók,

Részletesebben

Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök. 3. heti gyakorlat anyaga. Összeállította:

Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök. 3. heti gyakorlat anyaga. Összeállította: Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök 3. heti gyakorlat anyaga Összeállította: Kozák László kozla+aram@digitus.itk.ppke.hu Elkészült: 2010. szeptember 30. Utolsó módosítás:

Részletesebben

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Dr. Oniga István

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Dr. Oniga István LOGIKI TERVEZÉS HRDVERLEÍRÓ NYELVEN Dr. Oniga István Digitális komparátorok Két szám között relációt jelzi, (egyenlő, kisebb, nagyobb). három közül csak egy igaz Egy bites komparátor B Komb. hál. fi

Részletesebben

PAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István

PAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István Programozható logikai áramkörök PAL és GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA NORMÁL BCD KÓD PSZEUDOTETRÁDOK AZONOSÍTÁSA A KARNAUGH TÁBLÁN BCD (8421) ÖSSZEADÁS BCD ÖSSZEADÁS: +6 KORREKCIÓ

DIGITÁLIS TECHNIKA NORMÁL BCD KÓD PSZEUDOTETRÁDOK AZONOSÍTÁSA A KARNAUGH TÁBLÁN BCD (8421) ÖSSZEADÁS BCD ÖSSZEADÁS: +6 KORREKCIÓ DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 3. ELŐADÁS NORMÁL BCD KÓD Természetes kód - Minden számjegyhez a 4-bites bináris kódját

Részletesebben

következő: 2.)N=18 bites 2-es komplemens fixpontos rendszer p=3 Vmin+ =delta r=2^(-p)=2^(-3)=

következő: 2.)N=18 bites 2-es komplemens fixpontos rendszer p=3 Vmin+ =delta r=2^(-p)=2^(-3)= 1. ZH A 1.)FPGA A Xilinx FPGA áramköröknek három alapvető építőeleme van: CLB: konfigurálható logikai blokk: szükséges logikai kapcsolatok megvalósítása egy logikai tömbben. Tartalmaz 2db. D Flip-Flop-ot

Részletesebben

1. A Windows Vista munkakörnyezete 1

1. A Windows Vista munkakörnyezete 1 Előszó xi 1. A Windows Vista munkakörnyezete 1 1.1. Bevezetés 2 1.2. A munka megkezdése és befejezése 4 1.2.1. A számítógép elindítása 4 1.2.2. Az üdvözlőképernyő 5 1.2.3. A saját jelszó megváltoztatása

Részletesebben

Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel

Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel Pannon Egyetem, MIK-VIRT, Veszprém Dr. VörösháziZsolt voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel 7. VHDL FELADATOK: Speciális nyelvi szerkezetek. Sorrendi

Részletesebben

Összeadás BCD számokkal

Összeadás BCD számokkal Összeadás BCD számokkal Ugyanúgy adjuk össze a BCD számokat is, mint a binárisakat, csak - fel kell ismernünk az érvénytelen tetrádokat és - ezeknél korrekciót kell végrehajtani. A, Az érvénytelen tetrádok

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,

Részletesebben

Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét dia

Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét dia BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét + 15 25 dia Fehér Béla, Raikovich

Részletesebben

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Előadó: Dr. Oniga István

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Előadó: Dr. Oniga István LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István Összeállította Dr. Oniga István A következő anyagok felhasználásával Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel. Fehér Bela Szanto Peter,

Részletesebben

Elektronika 11. évfolyam

Elektronika 11. évfolyam Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri

Részletesebben

Büki András UNIX/Linux héjprogramozás Büki András: UNIX/Linux héjprogramozás Büki András Felelõs kiadó a Kiskapu Kft. ügyvezetõ igazgatója 2002 Kiskapu Kft. 1081 Budapest Népszínház u. 29. Tel: (+36-1)

Részletesebben

30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok)

30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok) 30.B Digitális alapáramkörök Logikai alapáramkörök Ismertesse a szekvenciális hálózatok jellemzıit! Mutassa be a két- és többszintő logikai hálózatok realizálásának módszerét! Mutassa be a tároló áramkörök

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA II

DIGITÁLIS TECHNIKA II DIGITÁLIS TECHNIKA II Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 7. ELŐADÁS AZ ELŐADÁS ÉS A TANANYAG Az előadások Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése

Részletesebben

Bevezető Típusok és operátorok a VHDL-ben A VHDL nyelv vezérlési szerkezetei Hieararchikus tervezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Bevezető Típusok és operátorok a VHDL-ben A VHDL nyelv vezérlési szerkezetei Hieararchikus tervezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A VHDL áttekintése Nagy Gergely, Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2014. augusztus 18. Nagy Gergely, Horváth Péter A VHDL áttekintése 1 / 57 A

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK

SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK Misák Sándor SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK Nanoelektronikai és Nanotechnológiai Részleg 4. előadás A DIGITÁLIS LOGIKA SZINTJE I. DE TTK v.0.1 (2007.03.13.) 4. előadás 1. Kapuk és Boole-algebra: Kapuk; Boole-algebra;

Részletesebben

Alapszintű formalizmusok

Alapszintű formalizmusok Alapszintű formalizmusok dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális tervek Informális követelmények Formális modell Formalizált követelmények

Részletesebben

Integrált áramkörök/4 Digitális áramkörök/3 CMOS megvalósítások Rencz Márta

Integrált áramkörök/4 Digitális áramkörök/3 CMOS megvalósítások Rencz Márta Integrált áramkörök/4 Digitális áramkörök/3 CMOS megvalósítások Rencz Márta Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Transzfer kapu Kombinációs logikai elemek különböző CMOS megvalósításokkal Meghajtó áramkörök

Részletesebben

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3) Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,

Részletesebben

Architektúra, megszakítási rendszerek

Architektúra, megszakítási rendszerek Architektúra, megszakítási ek Mirıl lesz szó? Megszakítás fogalma Megszakítás folyamata Többszintű megszakítási ek Koschek Vilmos Példa: Intel Pentium vkoschek@vonalkodhu Koschek Vilmos Fogalom A számítógép

Részletesebben

Szekvenciális hálózatok Állapotdiagram

Szekvenciális hálózatok Állapotdiagram Szekvenciális hálózatok Állapotdiagram A kombinatorikus hálózatokra jellemző: A kimeneti paramétereket kizárólag a mindenkori bemeneti paraméterek határozzák meg, a hálózat jellegének, felépítésének megfelelően

Részletesebben

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A 2. gyakorlaton foglalkoztunk a 3-mal vagy 5-tel osztható 4 bites számok felismerésével. Abban a feladatban a bemenet bitpárhuzamosan, azaz egy időben minden adatbit

Részletesebben

Mérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez

Mérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez Mérési jegyzőkönyv az ötödik méréshez A mérés időpontja: 2007-10-30 A mérést végezték: Nyíri Gábor kdu012 mérőcsoport A mérést vezető oktató neve: Szántó Péter A jegyzőkönyvet tartalmazó fájl neve: ikdu0125.doc

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István

Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval Dr. Oniga István Szimuláció és verifikáció Szimulációs lehetőségek Start Ellenőrzés után Viselkedési Funkcionális Fordítás után Leképezés után Időzítési

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

A szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii

A szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii TARTALOMJEGYZÉK A szerzõrõl...................................................... xi Bevezetés...................................................... xiii I. rész A Visual Basic 2005 környezet 1. óra Irány

Részletesebben

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >> I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >

Részletesebben

Fejlett programozási nyelvek C++ Iterátorok

Fejlett programozási nyelvek C++ Iterátorok Fejlett programozási nyelvek C++ Iterátorok 10. előadás Antal Margit 2009 slide 1 Témakörök I. Bevezetés II. Iterátor definíció III. Iterátorok jellemzői IV. Iterátorkategóriák V. Iterátor adapterek slide

Részletesebben

7. hét Sorrendi hálózatok építőelemei II.

7. hét Sorrendi hálózatok építőelemei II. 7. hét Sorrendi hálózatok építőelemei II. 7.1. Bevezetés Tulajdonképpen a szinkron sorrendi hálózatok építése és felhasználása nagyon elterjedt a gyakorlatban. Több minden más mellett ilyen egységekből

Részletesebben

PAL és s GAL áramkörök

PAL és s GAL áramkörök Programozható logikai áramkörök PAL és s GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. BEVEZETÉS A logikai hálózatok csoportosítása Logikai rendszerek... 6

TARTALOMJEGYZÉK. 1. BEVEZETÉS A logikai hálózatok csoportosítása Logikai rendszerek... 6 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 3 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A logikai hálózatok csoportosítása... 5 1.2. Logikai rendszerek... 6 2. SZÁMRENDSZEREK ÉS KÓDRENDSZEREK... 7 2.1. Számrendszerek... 7 2.1.1. Számok felírása

Részletesebben

tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is

tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel (record) tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel elemei mezők. Például tétel: személy elemei: név, lakcím, születési

Részletesebben

1. Alapok. #!/bin/bash

1. Alapok. #!/bin/bash 1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk

Részletesebben

Kombinációs hálózat. sorrendi hálózat. 1. ábra

Kombinációs hálózat. sorrendi hálózat. 1. ábra 1 SORRENDI (SZEKVENCIÁLIS) HÁLÓZATOK Vannak olyan hálózatok, melyeknél - a kombinációs hálózatokkal ellentétben - a kimenet pillanatnyi állapota (kimeneti kombináció) nem csak a bemenet adott pillanatbeli

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök

Bevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök Bevezetés a programozásba 5. Előadás: Tömbök ISMÉTLÉS Specifikáció Előfeltétel: milyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mit várunk a kimenettől, mi az összefüggés a kimenet és

Részletesebben

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek

Részletesebben

10. Digitális tároló áramkörök

10. Digitális tároló áramkörök 1 10. Digitális tároló áramkörök Azokat a digitális áramköröket, amelyek a bemeneteiken megjelenő változást azonnal érvényesítik a kimeneteiken, kombinációs áramköröknek nevezik. Ide tartoznak az inverterek

Részletesebben

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód:

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: Szerző Név: Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/27 Gyakorlatvezető neve: Kőhegyi János Feladatsorszám: 20 1 Tartalom Szerző... 1 Felhasználói dokumentáció...

Részletesebben

Forráskód formázási szabályok

Forráskód formázási szabályok Forráskód formázási szabályok Írta: Halmai Csongor, Webcenter Bt. A php és html kódrészletek Ugyanazon fájlon belül nem szerepelhet php kód és html tartalom. E kettő különválasztására smarty-t vagy más

Részletesebben

Számítógépek felépítése, alapfogalmak

Számítógépek felépítése, alapfogalmak 2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd, Krankovits Melinda SZE MTK MSZT kmelinda@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? 2 Nem reprezentatív felmérés

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Máté: Számítógép architektúrák 20100922 Programozható logikai tömbök: PLA (315 ábra) (Programmable Logic Array) 6 kimenet Ha ezt a biztosítékot kiégetjük, akkor nem jelenik meg B# az 1 es ÉS kapu bemenetén

Részletesebben

A szürke háttérrel jelölt fejezet/alfejezet szövege a CD-mellékleten található. A CD-melléklet használata. 1. Elméleti áttekintés 1

A szürke háttérrel jelölt fejezet/alfejezet szövege a CD-mellékleten található. A CD-melléklet használata. 1. Elméleti áttekintés 1 A szürke háttérrel jelölt fejezet/alfejezet szövege a CD-mellékleten található meg. A CD-melléklet használata Bevezetés xi xiii 1. Elméleti áttekintés 1 1.1. Adatmodellezés 3 1.2. Táblák, oszlopok és sorok

Részletesebben

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Segédlet az Irányítástechnika I.

Részletesebben

Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, )

Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, ) Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, 2006-09-17) Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1 2. Verilog nyelvi elemek...2 2.1. Modulok definiálása...2 2.2. Operátorok...3 2.3. Változók, értékadások...4 2.3.1.

Részletesebben

5. Laborgyakorlat. Számláló funkciók, időzítő funkciók.

5. Laborgyakorlat. Számláló funkciók, időzítő funkciók. 5. Laborgyakorlat Számláló funkciók, időzítő funkciók. A gyakorlat célja A számlálók és időzítők használata gyakori a folyamatirányításban. Gondoljunk egy futószalag indításának a késleltetésére, megállításánál

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem VHDL. Horváth Péter, Nagy Gergely. Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. október 3.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem VHDL. Horváth Péter, Nagy Gergely. Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. október 3. Áramkörtervezés az absztrakciótól a realizációig BMEVIEEM284 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem VHDL Horváth Péter, Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. október 3. Horváth

Részletesebben

Programozás alapjai. 5. előadás

Programozás alapjai. 5. előadás 5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 5. hét

Digitális technika VIMIAA01 5. hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT Sorrendi logikák

Részletesebben

OE-NIK 2010/11 ősz OE-NIK. 2010. ősz

OE-NIK 2010/11 ősz OE-NIK. 2010. ősz 2010/11 ősz 1. Word / Excel 2. Solver 3. ZH 4. Windows 5. Windows 6. ZH 7. HTML 8. HTML 9. ZH 10. Adatszerkezetek, változók, tömbök 11. Számábrázolási kérdések 12. ZH 13. Pótlás A Windows felhasználói

Részletesebben

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Logikai áramkörök Az analóg rendszerekben például hangerősítő, TV, rádió analóg áramkörök, a digitális rendszerekben digitális vagy logikai áramkörök működnek.

Részletesebben

2011. Május 4. Önök Dr. Keresztes Péter Mikrochip-rendszerek ütemei, metronóm nélkül A digitális hálózatok új generációja. előadását hallhatják!

2011. Május 4. Önök Dr. Keresztes Péter Mikrochip-rendszerek ütemei, metronóm nélkül A digitális hálózatok új generációja. előadását hallhatják! 2011. Május 4. Önök Dr. Keresztes Péter Mikrochip-rendszerek ütemei, metronóm nélkül A digitális hálózatok új generációja. előadását hallhatják! MIKROCSIP RENDSZEREK ÜTEMEI, METRONÓM NÉLKÜL Mikrocsipek

Részletesebben

Táblázatok fontosabb műveletei 1

Táblázatok fontosabb műveletei 1 Táblázatok fontosabb műveletei 1 - - Soros táblázat procedure BESZÚR1(TÁBLA, újelem) - - beszúrás soros táblázatba - - a táblázatot egy rekordokat tartalmazó dinamikus vektorral reprezentáljuk - - a rekordok

Részletesebben

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő

Részletesebben

7. fejezet: Mutatók és tömbök

7. fejezet: Mutatók és tömbök 7. fejezet: Mutatók és tömbök Minden komolyabb programozási nyelvben vannak tömbök, amelyek gondos kezekben komoly fegyvert jelenthetnek. Először is tanuljunk meg tömböt deklarálni! //Tömbök használata

Részletesebben

Amortizációs költségelemzés

Amortizációs költségelemzés Amortizációs költségelemzés Amennyiben műveleteknek egy M 1,...,M m sorozatának a futási idejét akarjuk meghatározni, akkor egy lehetőség, hogy külön-külön minden egyes művelet futási idejét kifejezzük

Részletesebben

A JavaScript főbb tulajdonságai

A JavaScript főbb tulajdonságai JavaScript alapok A JavaScript főbb tulajdonságai Script nyelv azaz futás közben értelmezett, interpretált nyelv Legfőbb alkalmazási területe: a HTML dokumentumok dinamikussá, interaktívvá tétele Gyengén

Részletesebben

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Párhuzamos programok Legyen S parbegin S 1... S n parend; program. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Folyamat

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint

DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 4. ELŐADÁS ELŐÍRT TANKÖNYV-IRODALOM Sorrendi hálózatok, flip-flopok, regiszterek, számlálók,

Részletesebben

Mindenki abból a három tantárgyból tesz szigorlatot, amelyet hallgatott.

Mindenki abból a három tantárgyból tesz szigorlatot, amelyet hallgatott. Szigorlati témakörök az Informatika (szigorlat) (BMEVIAU0181) c. tantárgyat felváltó Informatika (BMEGERIEEIS) tantárgyból az okleveles energetikai mérnökképzés (2N-0E) hallgatói számára 1. tantárgy: Programozás

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét

Digitális technika VIMIAA01 9. hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Újrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai

Újrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai Újrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai Xilinx System Generator Szántó Péter BME MIT, FPGA Laboratórium Xilinx System Generator MATLAB Simulink Toolbox Simulink Modell alapú grafikus

Részletesebben

Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések

Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések Structured Query Language adatbázisok kezelésére szolgáló lekérdező nyelv Szabályok: Utasítások tetszés szerint tördelhetők Utasítások végét pontosvessző zárja

Részletesebben

Verilog HDL ismertető 4. hét : hét dia

Verilog HDL ismertető 4. hét : hét dia BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 4. hét : 1.-3. hét + 41 61 dia Fehér Béla, Raikovich

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben