6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése"

Átírás

1 6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése

2 Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y

3 Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Belső állapot

4 Sorrendi hálózat Primer változó A Sorrendi hálózat Y Szekunder változó

5 Mealy - modell f y = A, Q Y f Q n+1 = A, Q Q n+1 Bemenetek A Q Kombinációs hálózat Y Qn+1 Kimenetek Szekunder változók Memória

6 Szinkron hálózatok Bemenet Kombinációs hálózat Kimenet Órajel Tárolóegység Két fő eleme Tárolóegység (Memória) A korábbi bemeneti kombinációkra vonatkozó információ tárolására Bemeneti kombinációs hálózat A kimeneti jel előállítása A tárolandó információ előállítása A bemeneti kombinációkból és az előzőleg eltárolt információk együtt határozzák meg a következő ciklusban eltárolandó információt Fontos különbség az aszinkron sorrendi hálózatokhoz képest A jelváltozások nem futnak rögtön végig a hálózaton, csak a következő ciklusban hatnak 6

7 Szinkronizáció Felfutó él Lefutó él Ciklusidő idő Minden változás az órajellel időzítve, azzal szinkronizálva megy végbe, előre pontosan definiált időpillanatban, az órajel fel- vagy lefutó élének megérkezését követően 7

8 Szinkron hálózatok Bemenet Kombinációs hálózat Kimenet Órajel Tárolóegység 8

9 A tároló egység flip - flop A tárolóegység, memóriaegység tároló elemekből épül fel Feladata: információ tárolás Egy tároló elem 1 bit információt tárol Kétállapotú (bistabil) billenő elemek (Flip-Flopok) Mindaddig megtartják előző állapotukat míg külső jel ennek megváltoztatására nem kényszeríti

10 A tároló típusai SR (Set-Reset) flip-flop D (Data) flip-flop T (toggle) flip-flop JK flip-flop

11 R-S tároló S R Q n+1 = F Q (S,R,Q n ) Q n Y n = Q n.q n+1

12 R-S tároló S R Q n+1 = F Q (S,R,Q n ) Q n Y n = Q n.q n+1 R S Q n Q n X X Változatlan Beírás Törlés Tiltott

13 A R- S Tároló Készítsünk Set-Reset tárolót Az S(Set) bemenetre adott 1 -es a kimenetet 1 - be állítja Az R(Reset) bemenetre adott 1 -es a kimenetet 0 -ba állítja R S Q n Q n X X Változatlan Beírás Törlés Tiltott S R Q n+1 = F Q (S,R,Q n ) Q n Y n = Q n.q n+1 13

14 R- S tároló Állapot gráf X0/0 01/ /0 0X/1 R S Q n Q n X X Változatlan Beírás Törlés Tiltott 14

15 Vezérlő tábla R- S tároló Nincs versenyfutás vagy oszcilláció - aszinkron működés is stabil Vannak érdektelen (Don t care állapotok) Q n+1 -re elvégezve az összevonásokat az egyszerűsített logikai függvény: R S Q n Q n X X Változatlan Beírás Törlés Tiltott R S Q n 0 1 Q n X X 0 0

16 RS tároló Működést leíró táblázat Az aktuális órajel előtti kimenet Q n Az aktuális órajel utáni kimenet Q n+1 Állapottábla Felírható a kimenet logikai függvénye A következő órajel megérkezésekor R S Q n Q n X X Változatlan Beírás Törlés Tiltott R S Q n Q n X Tiltott R S Q n 0 1 Állapot gráf 1 1 X X 0 0 X0/0 10/ /0 0X/1 16

17 RS tároló megvalósítása A Q n+1 -et és Q n+1 -et megvalósító kombinációs hálózat logikai _ függvénye NAND kapus megvalósítása Külön jelképi jelölés

18 RS tároló megvalósítása A Q n+1 -et és Q n+1 -et megvalósító kombinációs hálózat logikai _ függvénye NAND kapus megvalósítása Külön jelképi jelölés R S Q n Q n X Tiltott

19 RS tároló megvalósítása A Q n+1 -et és Q n+1 -et megvalósító kombinációs hálózat logikai függvénye _ NAND kapus megvalósítása Külön jelképi jelölés R S Q n Q n X Tiltott Az RS tároló ebben a formájában még aszinkron működésű

20 RS tároló megvalósítása A Q n+1 -et és Q n+1 -et megvalósító kombinációs hálózat logikai függvénye _ NAND kapus megvalósítása Külön jelképi jelölés R S Q n Q n X Tiltott Az RS tároló ebben a formájában még aszinkron működésű

21 RS tároló megvalósítása Az R és S bemenetek hatása a szinkronjel (órajel) megérkezésekor érvényesüljön (Órajel) C

22 RS tároló megvalósítása (Órajel) C Statikus vezérlés (Szint vezérlés)

23 RS tároló megvalósítása (Órajel) C Statikus vezérlés (Szint vezérlés) A flip-flop csak akkor billen át, ha az órajel 1 értékű

24 RS tároló megvalósítása (Órajel) C Statikus vezérlés (Szint vezérlés) A flip-flop csak akkor billen át, ha az órajel 1 értékű Ez a megoldás nem használható szinkron hálózat építésére átlátszó

25 RS tároló megvalósítása (Órajel) C Statikus vezérlés (Szint vezérlés) A flip-flop csak akkor billen át, ha az órajel 1 értékű Ez a megoldás nem használható szinkron hálózat építésére átlátszó Az órajel 1 értékénél az esetleges többszöri változás a bemeneten a kimenetet is többször átbillentheti, és ez tovább is terjed a flip-flopon keresztül

26 RS tároló megvalósítása (Órajel) C Statikus vezérlés (Szint vezérlés) A flip-flop csak akkor billen át, ha az órajel 1 értékű Ez a megoldás nem használható szinkron hálózat építésére átlátszó Az órajel 1 értékénél az esetleges többszöri változás a bemeneten a kimenetet is többször átbillentheti, és ez tovább is terjed a flip-flopon keresztül Ez idő alatt az ilyen elemekből felépített hálózat teljes egésze aszinkron módon viselkedne

27 RS tároló megvalósítása (Órajel) C Statikus vezérlés (Szint vezérlés) A flip-flop csak akkor billen át, ha az órajel 1 értékű Ez a megoldás nem használható szinkron hálózat építésére átlátszó Az órajel 1 értékénél az esetleges többszöri változás a bemeneten a kimenetet is többször átbillentheti, és ez tovább is terjed a flip-flopon keresztül Ez idő alatt az ilyen elemekből felépített hálózat teljes egésze aszinkron módon viselkedne Ez szinkron hálózatban nem megengedhető egy szinkron jel, egy változás

28 RS tároló megvalósítása Élvezérlés (Dinamikus vezérlés) C t pd A B Y tpd A B Y 28

29 RS tároló megvalósítása Élvezérlés (Dinamikus vezérlés) Nem engedjük folyamatosan az órajel 1 értéke alatt hatni a bemeneteket A C t pd A B Y tpd B Y 29

30 RS tároló megvalósítása Élvezérlés (Dinamikus vezérlés) Nem engedjük folyamatosan az órajel 1 értéke alatt hatni a bemeneteket Csak egy rövid időre, amíg a tároló át tud billeni, ez után elvesszük a beíró (óra) jelet A C t pd A B Y tpd B Y 30

31 RS tároló megvalósítása Élvezérlés (Dinamikus vezérlés) Nem engedjük folyamatosan az órajel 1 értéke alatt hatni a bemeneteket Csak egy rövid időre, amíg a tároló át tud billeni, ez után elvesszük a beíró (óra) jelet Lerövidítjük az órajel 1 értékét A C t pd A B Y tpd B Y 31

32 RS tároló megvalósítása Élvezérlés (Dinamikus vezérlés) Nem engedjük folyamatosan az órajel 1 értéke alatt hatni a bemeneteket Csak egy rövid időre, amíg a tároló át tud billeni, ez után elvesszük a beíró (óra) jelet Lerövidítjük az órajel 1 értékét Szándékosan hazárdos órajel formáló hálózatot csinálunk C t pd A B Y tpd A B Y 32

33 RS tároló megvalósítása Élvezérlés (Dinamikus vezérlés) Nem engedjük folyamatosan az órajel 1 értéke alatt hatni a bemeneteket Csak egy rövid időre, amíg a tároló át tud billeni, ez után elvesszük a beíró (óra) jelet Lerövidítjük az órajel 1 értékét Szándékosan hazárdos órajel formáló hálózatot csinálunk C t pd A B Y tpd A B Y 33

34 RS tároló megvalósítása Élvezérlés (Dinamikus vezérlés) Nem engedjük folyamatosan az órajel 1 értéke alatt hatni a bemeneteket Csak egy rövid időre, amíg a tároló át tud billeni, ez után elvesszük a beíró (óra) jelet Lerövidítjük az órajel 1 értékét Szándékosan hazárdos órajel formáló hálózatot csinálunk A C t pd A B Y tpd B Y 34

35 RS tároló megvalósítása Master Slave megoldás C 35

36 RS tároló megvalósítása Master Slave megoldás Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás Master Slave C 36

37 RS tároló megvalósítása Master Slave megoldás Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás Beíró kapuk Master Átíró kapuk Slave C 37

38 RS tároló megvalósítása Master Slave megoldás Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás Beíró kapuk Master Átíró kapuk Slave C 38

39 RS tároló megvalósítása Master Slave megoldás Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás Az órajel 1 értékénél a beíró kapuk engedélyezik a Master-t, ezalatt a Slave letiltva Beíró kapuk Master Átíró kapuk Slave C 39

40 RS tároló megvalósítása Master Slave megoldás Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás Az órajel 1 értékénél a beíró kapuk engedélyezik a Master-t, ezalatt a Slave letiltva Az órajel 0 értékénél az átíró kapuk engedélyezik a Slave-et, ezalatt a Master letiltva Beíró kapuk Master Átíró kapuk Slave C 40

41 RS tároló megvalósítása Master Slave megoldás Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás Az órajel 1 értékénél a beíró kapuk engedélyezik a Master-t, ezalatt a Slave letiltva Az órajel 0 értékénél az átíró kapuk engedélyezik a Slave-et, ezalatt a Master letiltva A bemeneten lévő esetleges zavaró tranziensek nem jutnak át a letiltott Slave-en Beíró kapuk Master Átíró kapuk Slave C 41

42 RS tároló megvalósítása Master Slave megoldás Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás Az órajel 1 értékénél a beíró kapuk engedélyezik a Master-t, ezalatt a Slave letiltva Az órajel 0 értékénél az átíró kapuk engedélyezik a Slave-et, ezalatt a Master letiltva A bemeneten lévő esetleges zavaró tranziensek nem jutnak át a letiltott Slave-en Bár aszinkron működésű, de nem átlátszó Beíró kapuk Master Átíró kapuk Slave C 42

43 RS tároló megvalósítása Kétfokozatú tároló (Master-Slave flip-flop) A Master-be írás alatt lehet tranziens De az átírás előtt már lecseng Átírás alatt Master kimenete állandó 1 Beíró kapuk nyitnak Átíró kapuk zárnak Beírás Masterba Átírás Slave-be Master kimenete már nem változhat 0 Átíró kapuk nyitnak Beíró kapuk zárnak

44 A tárolóelemek Tároló elemek Szinkron hálózatokban csak nem átlátszó tároló elemek használhatók Dinamikus vezérlésű (élvezérelt) Kétfokozatú (Master-Slave) Nincsenek instabil állapotok A legfontosabb alap tároló elemek a bemenetek számában és a bemeneti jel hatására történő kimeneti jelváltozásban térnek el RS tároló JK tároló T tároló D tároló

45 JK Tároló

46 JK Tároló Kiküszöböli az RS tároló hátrányát Nincs tiltott bemeneti kombináció K J Q n Q n _ 1 1 Q n

47 JK Tároló Kiküszöböli az RS tároló hátrányát Nincs tiltott bemeneti kombináció K J Q n Q n Változatlan Beírás Törlés K J Q n Q n _ Q n Billentés

48 JK Tároló Kiküszöböli az RS tároló hátrányát Nincs tiltott bemeneti kombináció Működést leíró táblázat Az aktuális órajel előtti kimenet Q n Az aktuális órajel utáni kimenet Q n+1 Állapottábla Felírható a kimenet logikai függvénye K J Q n Q n Változatlan Beírás Törlés Billentés K J Q n Q n _ Q n

49 JK Tároló Kiküszöböli az RS tároló hátrányát Nincs tiltott bemeneti kombináció Működést leíró táblázat Az aktuális órajel előtti kimenet Q n Az aktuális órajel utáni kimenet Q n+1 Állapottábla Felírható a kimenet logikai függvénye K J Q n Q n Változatlan Beírás Törlés Billentés K J Q n Q n _ Q n Állapot gráf 11/1 10/0 01/1 01/1 00/ /0 11/0 00/1

50 JK Tároló Kiküszöböli az RS tároló hátrányát Nincs tiltott bemeneti kombináció Működést leíró táblázat Az aktuális órajel előtti kimenet Q n Az aktuális órajel utáni kimenet Q n+1 Állapottábla Felírható a kimenet logikai függvénye K J Q n Q n Változatlan Beírás Törlés Billentés K J Q n Q n _ Q n Q n KJ Állapot gráf 11/1 10/0 01/1 01/1 00/ /0 11/0 00/1

51 JK tároló megvalósítás Kétfokozatú (Master-Slave) megvalósítás RS tárolóból külön visszacsatolásokkal A Master-ba írást az előző állapot is vezérli A visszacsatoláson keresztül K J Q n Q n _ 1 1 Q n J Q K Q _ C 51

52 T tároló

53 Csak egy bemenet T tároló T Q n+1 0 Q n _ 1 Q n

54 T tároló Csak egy bemenet T Q n Q n Változatlan Billentés T Q n+1 0 Q _ n 1 Q n

55 T tároló Csak egy bemenet Működést leíró táblázat Az aktuális órajel előtti kimenet Q n Az aktuális órajel utáni kimenet Q n+1 Állapottábla Felírható a kimenet logikai függvénye T Q n Q n Változatlan Billentés T Q n+1 0 Q _ n 1 Q n Állapot gráf 1/1 0/ /0 0/1

56 T tároló Csak egy bemenet Működést leíró táblázat Az aktuális órajel előtti kimenet Q n Az aktuális órajel utáni kimenet Q n+1 Állapottábla Felírható a kimenet logikai függvénye T Q n Q n Változatlan Billentés T Q n+1 0 Q _ n 1 Q n Állapot gráf T Q n / / /0 0/1

57 T tároló megvalósítása T tároló megvalósítása JK tárolóval T Q n+1 0 Q n 1 Q n K J Q n Q n Q n

58 D tároló

59 D tároló Csak egy bemenet Átmeneti információtárolásra D Q n

60 Csak egy bemenet D tároló Átmeneti információtárolásra Működést leíró táblázat Az aktuális órajel előtti kimenet Q n Az aktuális órajel utáni kimenet Q n+1 Állapottábla Felírható a kimenet logikai függvénye D Q n Q n+1 D Q n Törlés Beírás

61 D tároló Csak egy bemenet Átmeneti információtárolásra Működést leíró táblázat Az aktuális órajel előtti kimenet Q n Az aktuális órajel utáni kimenet Q n+1 D Q n Q n Törlés Beírás D Q n Állapottábla Felírható a kimenet logikai függvénye 1/ /0 1/1 0/0

62 D tároló Csak egy bemenet Átmeneti információtárolásra Működést leíró táblázat Az aktuális órajel előtti kimenet Q n Az aktuális órajel utáni kimenet Q n+1 Állapottábla Felírható a kimenet logikai függvénye D Q n Q n Törlés Beírás D Q n D Q n / /0 1/1 0/0

63 D tároló megvalósítása JK tárolóval K J Q n Q n Q n D Q n

64 Alapállapotba állítás A berendezések bekapcsolásakor biztosítani kell a stabil, ismert alapállapot Preset J Q K Clear Q _ C 64

65 Alapállapotba állítás A berendezések bekapcsolásakor biztosítani kell a stabil, ismert alapállapot Általában aszinkron bemenetek A tároló kiindulási állapota lehet 0 vagy 1 Preset J Q K Clear Q _ C 65

66 Alapállapotba állítás A berendezések bekapcsolásakor biztosítani kell a stabil, ismert alapállapot Általában aszinkron bemenetek A tároló kiindulási állapota lehet 0 vagy 1 1) Clear (Reset) bemenet - A tároló törlése, 0 -ába állítása 2) Preset (Set) bemenet - A tároló beállítása, 1 -be állítása Preset J Q K Clear Q _ C 66

67 Szinkron sorrendi hálózat működése Bemenet Kombinációs hálózat Kimenet Órajel Tárolóegység A szinkron sorrendi hálózat állapotai Minden tároló elem két állapotot vehet fel: 0 vagy 1 Ha n tárolóelem van, a teljes hálózatnak 2 n állapota lehet Működés közben ezek közül nem feltétlenül valósul meg mindegyik (tiltott állapotok) Egyik állapotból a másikba csak egy újabb órajel hatására kerülhet a rendszer A bemeneti jelek és a tároló elemek tartalma együttesen határozzák meg a következő (Q n+1 ) állapotot A tároló elemek az előző órajel hatására létrejött belső (Q n ) állapotot tárolják

68 Szinkron sorrendi hálózat működése Bemenet Kombinációs hálózat Kimenet Órajel Tárolóegység A szinkron sorrendi hálózat állapotai Minden tároló elem két állapotot vehet fel: 0 vagy 1

69 Szinkron sorrendi hálózat működése Bemenet Kombinációs hálózat Kimenet Órajel Tárolóegység A szinkron sorrendi hálózat állapotai Minden tároló elem két állapotot vehet fel: 0 vagy 1 Ha n tárolóelem van, a teljes hálózatnak 2 n állapota lehet Működés közben ezek közül nem feltétlenül valósul meg mindegyik (tiltott állapotok)

70 Szinkron sorrendi hálózat működése Bemenet Kombinációs hálózat Kimenet Órajel Tárolóegység A szinkron sorrendi hálózat állapotai Minden tároló elem két állapotot vehet fel: 0 vagy 1 Ha n tárolóelem van, a teljes hálózatnak 2 n állapota lehet Működés közben ezek közül nem feltétlenül valósul meg mindegyik (tiltott állapotok) Egyik állapotból a másikba csak egy újabb órajel hatására kerülhet a rendszer A bemeneti jelek és a tároló elemek tartalma együttesen határozzák meg a következő (Q n+1 ) állapotot A tároló elemek az előző órajel hatására létrejött belső (Q n ) állapotot tárolják

71 A hálózat működése kapcsolási rajz Q 1 Q 1 Két tároló elem (T tárolók) Bemeneti és kimeneti kombinációs hálózat Sorrendi hálózatoknál a tároló elemek és visszacsatolások nehezítik a megértést Még ennél a viszonylag egyszerű hálózatnál is Bonyolultabb esetben átláthatatlanná válhat a kapcsolási rajz Az összeköttetéseket gyakran összekötő vonalak helyett azonos elnevezéssel helyettesítik

72 A hálózat működése Állapotgráf Szemléletes, könnyen áttekinthető Két (belső) szekunder változó Négy lehetséges állapot A lehetséges állapotokat a tároló elemek kimeneti jelével kódoljuk Q 2 Q 1 = 00, 01, 10, 11 Egyik sem tiltott Ha X = 1 állapotváltozás következik be X Y Q 2 Q 1 Q 2 Q 1 1/0 0/0 0/ /0 1/0 0/1 11 1/1 10 0/0

73 A hálózat működése Állapottáblázat Az állapot gráfból könnyen felírható 1/0 0/0 0/0 0/ /0 1/0 11 1/1 10 0/0 Q n 2 Q n 1 X Q n+1 2 Q n+1 1 Y

74 A hálózat működése Állapotegyenletek Egy sorrendi hálózat elvi működése két logikai függvénnyel írható le Állapotegyenlet (szekunder változók függvénye) Kimeneti függvény (függő változók függvénye) Q n+1 = F Q (X n,q n ) Y n = F Y (X n,q n ) Annyi állapotegyenlet ahány szekunder változó (ahány tároló elem) Annyi kimeneti egyenlet, ahány kimenet A hálózat tényleges felépítésére nem ad információt JK, T vagy D tárolóval, NAND, NOR? Q n 2 Q n 1 X Q n+1 2 Q n+1 1 Y X Q 2n Q 1 n Q 2 n+1 X Q 2n Q 1 n Q 1 n

75 A hálózat működése VHDL VHDL (VHSIC Hardware Description Language) VHSIC : very-high-speed integrated circuits Hardver leíró nyelv Logikai áramkörök egyszerű szöveges leírására fejlesztették ki (USA 1987) A logikai áramkörökre jellemző párhuzamosság kezelésére, leírására Konkurens Szekvenciális utasítások Logikai hálózatok Modellezésére Szimulációjára (testbench) Szintetizálására (hardver megvalósítás) IEEE szabvány IEEE Std IEEE Std A programozási nyelvekhez hasonló felépítés Automatizálható feldolgozás (text) Integrált áramkörök gyártásánál Programozható logikai áramkörök (CPLD, FPGA) fejlsztéséhez

76 A hálózat működése VHDL Szinkron sorrendi hálózat működése Be- kimenetek definíciója (portok) VHDL Használt könyvtárak (hasonló: #include) Belső jelek, konstansok stb.. definíciója, inicializálása in0 in1 inbus clk logic out0 out1 outbu s Működést leíró utasítások

77 A hálózat működése VHDL signal a : STD_LOGIC; signal b : STD_LOGIC; signal c : STD_LOGIC; signal d : STD_LOGIC; begin a <= 0 ; b <= 1 ; c <= a and b; d <= c or b when a = 1 else a nor b when a = 0 ; end Behavioral a b c d Konkurens utasítások Az utasítások egyszerre hajtódnak végre, a leírás sorrendjétől függetlenül Általában kombinációs hálózatot ír le

78 A hálózat működése VHDL Értékadás signal d : STD_LOGIC; signal q : STD_LOGIC; signal qn : STD_LOGIC; signal reset : STD_LOGIC; signal clk : STD_LOGIC; begin qn <= not q; process begin if (reset = 1 ) then q <= 0 ; elsif (clk`event and clk = 1 ) then q <= d; end if; end process; end Behavioral; Szekvenciális utasítások A leírás sorrendjében hajtódnak végre Szekvenciális hálózatot lehet leírni

79 Példa T tárolók és ÉS VAGY kombinációs hálózat segítségével tervezze meg és rajzolja fel egy 3 bites szinkron számláló MEALY - MODELL szerinti logikai kapcsolási rajzát, amely a következő sorrendben számlál: 0, 1, 2, 3, 5. Ezután ismétlődik. A belső állapotokat Q0, Q1, Q2, a tároló bemeneteket pedig T0, T1, T2 szimbólumokkal jelölje.

80 Állapottábla i n n+1 T Tárolók Q 2 Q 1 Q 0 Q 2 Q 1 Q 0 T 2 T 1 T

81 Állapottábla i n n+1 T Tárolók Q 2 Q 1 Q 0 Q 2 Q 1 Q 0 T 2 T 1 T ,1,2,3,5

82 Állapottábla i n n+1 T Tárolók Q 2 Q 1 Q 0 Q 2 Q 1 Q 0 T 2 T 1 T ,1,2,3, x x x x x x x x x

83 Állapottábla i n n+1 T Tárolók Q 2 Q 1 Q 0 Q 2 Q 1 Q 0 T 2 T 1 T ,1,2,3, x x x x x x x x x

84 Állapottábla i n n+1 T Tárolók Q 2 Q 1 Q 0 Q 2 Q 1 Q 0 T 2 T 1 T ,1,2,3, x x x x x x x x x x x x x x x x x x

85 Állapottábla i n n+1 T Tárolók Q 2 Q 1 Q 0 Q 2 Q 1 Q 0 T 2 T 1 T ,1,2,3, x x x x x x x x x x x x x x x x x x

86 Állapottábla i n n+1 T Tárolók Q 2 Q 1 Q 0 Q 2 Q 1 Q 0 T 2 T 1 T ,1,2,3, x x x x x x x x x x x x x x x x x x

87 Állapottábla i n n+1 T Tárolók Q 2 Q 1 Q 0 Q 2 Q 1 Q 0 T 2 T 1 T ,1,2,3, x x x x x x x x x x x x x x x x x x

88 Állapottábla i n n+1 T Tárolók Q 2 Q 1 Q 0 Q 2 Q 1 Q 0 T 2 T 1 T ,1,2,3, x x x x x x x x x x x x x x x x x x

89 Állapottábla i n n+1 T Tárolók Q 2 Q 1 Q 0 Q 2 Q 1 Q 0 T 2 T 1 T ,1,2,3, x x x x x x x x x x x x x x x x x x

90 T0 Q Q2 x 1 x x Q0

91 T0 Q Q2 x 1 x x Q0 T 0 = Q 0 + Q 1

92 Állapottábla i n n+1 T Tárolók Q 2 Q 1 Q 0 Q 2 Q 1 Q 0 T 2 T 1 T ,1,2,3, x x x x x x x x x x x x x x x x x x

93 T1 Q1 1 1 Q2 x x x Q0

94 T1 Q1 1 1 Q2 x x x Q0 T 1 = Q 2 Q 0

95 Állapottábla i n n+1 T Tárolók Q 2 Q 1 Q 0 Q 2 Q 1 Q 0 T 0 T 1 T ,1,2,3, x x x x x x x x x x x x x x x x x x

96 T2 Q1 Q2 x 1 x x 1 Q0

97 T2 Q1 Q2 x 1 x x 1 Q0 T 2 = Q 2 + Q 1 Q 0

6. hét Szinkron hálózatok tervezése és viszgálata

6. hét Szinkron hálózatok tervezése és viszgálata 6. hét Szinkron hálózatok tervezése és viszgálata 6.1. Bevezetés A szinkron sorrendi hálózatok kapcsán a korábbiakban leszögeztük, hogy a hálózat az alábbi módon épül fel: Bemenetek A Kombinációs hálózat

Részletesebben

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. 7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. Tárolók Bevezetés Bevezetés Regiszterek Számlálók Memóriák Regiszter DEFINÍCIÓ Tárolóegységek összekapcsolásával, egyszerű bemeneti kombinációs hálózattal kiegészítve

Részletesebben

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók

Részletesebben

D I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3.

D I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3. Szinkron hálózatok D I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3. Irodalom: Arató Péter: Logikai rendszerek. Tankönyvkiadó, Bp. 1985. J.F.Wakerley: Digital Design. Principles and Practices; Prentice

Részletesebben

Szekvenciális hálózatok Állapotdiagram

Szekvenciális hálózatok Állapotdiagram Szekvenciális hálózatok Állapotdiagram A kombinatorikus hálózatokra jellemző: A kimeneti paramétereket kizárólag a mindenkori bemeneti paraméterek határozzák meg, a hálózat jellegének, felépítésének megfelelően

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint

DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐADÁS ELŐÍRT TANKÖNYV-IRODALOM Sorrendi hálózatok, flip-flopok, regiszterek, számlálók,

Részletesebben

30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok)

30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok) 30.B Digitális alapáramkörök Logikai alapáramkörök Ismertesse a szekvenciális hálózatok jellemzıit! Mutassa be a két- és többszintő logikai hálózatok realizálásának módszerét! Mutassa be a tároló áramkörök

Részletesebben

Digitális elektronika gyakorlat

Digitális elektronika gyakorlat FELADATOK 1. Felhasználva az XSA 50 FPGA lapon található 100MHz-es programozható oszcillátort, tervezzetek egy olyan VHDL modult, amely 1 Hz-es órajelet állít elő. A feladat megoldható az FPGA lap órajelének

Részletesebben

7. hét Sorrendi hálózatok építőelemei II.

7. hét Sorrendi hálózatok építőelemei II. 7. hét Sorrendi hálózatok építőelemei II. 7.1. Bevezetés Tulajdonképpen a szinkron sorrendi hálózatok építése és felhasználása nagyon elterjedt a gyakorlatban. Több minden más mellett ilyen egységekből

Részletesebben

10. Digitális tároló áramkörök

10. Digitális tároló áramkörök 1 10. Digitális tároló áramkörök Azokat a digitális áramköröket, amelyek a bemeneteiken megjelenő változást azonnal érvényesítik a kimeneteiken, kombinációs áramköröknek nevezik. Ide tartoznak az inverterek

Részletesebben

Kombinációs hálózat. sorrendi hálózat. 1. ábra

Kombinációs hálózat. sorrendi hálózat. 1. ábra 1 SORRENDI (SZEKVENCIÁLIS) HÁLÓZATOK Vannak olyan hálózatok, melyeknél - a kombinációs hálózatokkal ellentétben - a kimenet pillanatnyi állapota (kimeneti kombináció) nem csak a bemenet adott pillanatbeli

Részletesebben

Számítógép architektúrák 2. tétel

Számítógép architektúrák 2. tétel Számítógép architektúrák 2. tétel Elemi sorrendi hálózatok: RS flip-flop, JK flip-flop, T flip-flop, D flip-flop, regiszterek. Szinkron és aszinkron számlálók, Léptető regiszterek. Adatcímzési eljárások

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA NORMÁL BCD KÓD PSZEUDOTETRÁDOK AZONOSÍTÁSA A KARNAUGH TÁBLÁN BCD (8421) ÖSSZEADÁS BCD ÖSSZEADÁS: +6 KORREKCIÓ

DIGITÁLIS TECHNIKA NORMÁL BCD KÓD PSZEUDOTETRÁDOK AZONOSÍTÁSA A KARNAUGH TÁBLÁN BCD (8421) ÖSSZEADÁS BCD ÖSSZEADÁS: +6 KORREKCIÓ DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 3. ELŐADÁS NORMÁL BCD KÓD Természetes kód - Minden számjegyhez a 4-bites bináris kódját

Részletesebben

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Logikai áramkörök Az analóg rendszerekben például hangerősítő, TV, rádió analóg áramkörök, a digitális rendszerekben digitális vagy logikai áramkörök működnek.

Részletesebben

Aszinkron sorrendi hálózatok

Aszinkron sorrendi hálózatok Aszinkron sorrendi hálózatok Benesóczky Zoltán 24 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.

Részletesebben

Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016

Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016 Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök Pógár István pogari@eng.unideb.hu Debrecen, 2016 Gyakorlatok célja 1. Digitális tervezés alapfogalmainak megismerése 2. A legelterjedtebb FPGA-k

Részletesebben

Digitális technika - Ellenőrző feladatok

Digitális technika - Ellenőrző feladatok igitális technika - Ellenőrző feladatok 1. 2. 3. a.) Írja fel az oktális 157 számot hexadecimális alakban b.) Írja fel bináris és alakban a decimális 100-at! c.) Írja fel bináris, oktális, hexadecimális

Részletesebben

F1301 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok

F1301 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok F3 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok F3 Bev. az elektronikába SZEKVENIÁLIS LOGIKAI HÁLÓZATOK A kimenetek állapota nem csak a bemenetek állapotainak kombinációjától

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 7-ik előadás

DIGITÁLIS TECHNIKA 7-ik előadás IGITÁLI TECHNIKA 7-ik előadás Előadó: r. Oniga István Egyetemi docens 2/2 II félév zekvenciális (sorrendi) hálózatok zekvenciális hálózatok fogalma Tárolók tárolók JK tárolók T és típusú tárolók zámlálók

Részletesebben

Tartalom Tervezési egység felépítése Utasítások csoportosítása Értékadás... 38

Tartalom Tervezési egység felépítése Utasítások csoportosítása Értékadás... 38 Bevezetés... 11 1. A VHDL mint rendszertervező eszköz... 13 1.1. A gépi tervezés... 13 1.2. A VHDL általános jellemzése... 14 1.3. Tervezési eljárás VHDL-lel... 15 2. A VHDL nyelv alapszabályai... 19 2.1.

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

1. A VHDL mint rendszertervező eszköz

1. A VHDL mint rendszertervező eszköz 1.1. A gépi tervezés A gépi leíró nyelvek (HDL) célja az egyes termékek egységesítése, logikai szimulációhoz leíró nyelv biztosítása, a terv hierarchikus felépítésének tükrözése és a nagy tervek áttekinthetővé

Részletesebben

Számlálók és frekvenciaosztók Szinkron, aszinkron számlálók

Számlálók és frekvenciaosztók Szinkron, aszinkron számlálók Szinkron, aszinkron számlálók szekvenciális hálózatok egyik legfontosabb csoportja a számlálók. Hasonlóan az 1 és 0 jelölésekhez a számlálók kimenetei sem interpretálandók mindig számként, pl. a kimeneteikkel

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9 r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4 Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4 Kombinációs logikai hálózatok Logikai hálózat = olyan hálózat, melynek bemenetei és kimenetei logikai állapotokkal jellemezhetők Kombinációs logikai hálózat: olyan

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel

Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel Pannon Egyetem, MIK-VIRT, Veszprém Dr. VörösháziZsolt voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel 7. VHDL FELADATOK: Speciális nyelvi szerkezetek. Sorrendi

Részletesebben

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A digitális tervezésben gyakran szükséges a logikai jelek változását érzékelni és jelezni. A változásdetektorok készülhetnek csak egy típusú változás (0 1, vagy

Részletesebben

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:

Részletesebben

Digitális elektronika gyakorlat. A VHDL leírástípusok

Digitális elektronika gyakorlat. A VHDL leírástípusok A VHDL leírástípusok 1. A funkcionális leírásmód Company: SAPIENTIA EMTE Engineer: Domokos József Create Date: 08:48:48 03/21/06 Design Name: Module Name: Logikai es kapuk funkcionalis leirasa- Behavioral

Részletesebben

10-11. hét Sorrendi hálózatok tervezési lépései: szinkron aszinkron sorrendi hálózatok esetén

10-11. hét Sorrendi hálózatok tervezési lépései: szinkron aszinkron sorrendi hálózatok esetén Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék Digitális Áramkörök (Villamosmérnök BSc / Mechatronikai mérnök MSc) 10-11. hét Sorrendi hálózatok tervezési lépései: szinkron aszinkron sorrendi hálózatok

Részletesebben

Előadó: Nagy István (A65)

Előadó: Nagy István (A65) Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,

Részletesebben

5. hét A sorrendi hálózatok leírása

5. hét A sorrendi hálózatok leírása 5. hét A sorrendi hálózatok leírása 5.. Bevezető példák Először néhány bevezető példán keresztül fogjuk áttekinteni a rendszereket és bevezetni azokat a fogalmakat, melyekre a későbbiekben szükségünk lesz.

Részletesebben

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 1. rész

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 1. rész Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 1. rész 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog

Részletesebben

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Segédlet az Irányítástechnika I.

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA II Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint

DIGITÁLIS TECHNIKA II Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint 27.2.3. IGITÁLI TECHNIK II r. Lovassy ita r. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet. ELŐÁ 2. félév TEMTIK É IMEETNYG (). orrendi (szekvenciális) hálózatok, általános tulajdonságok.

Részletesebben

Mérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez

Mérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez Mérési jegyzőkönyv az ötödik méréshez A mérés időpontja: 2007-10-30 A mérést végezték: Nyíri Gábor kdu012 mérőcsoport A mérést vezető oktató neve: Szántó Péter A jegyzőkönyvet tartalmazó fájl neve: ikdu0125.doc

Részletesebben

1. Az adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben.

1. Az adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. 1 1. z adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb eleel, a legegyszerűbben. F függvény 4 változós. MEGOLÁS: legegyszerűbb alak egtalálása valailyen egyszerűsítéssel lehetséges algebrai,

Részletesebben

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A 2. gyakorlaton foglalkoztunk a 3-mal vagy 5-tel osztható 4 bites számok felismerésével. Abban a feladatban a bemenet bitpárhuzamosan, azaz egy időben minden adatbit

Részletesebben

Integrált áramkörök/4 Digitális áramkörök/3 CMOS megvalósítások Rencz Márta

Integrált áramkörök/4 Digitális áramkörök/3 CMOS megvalósítások Rencz Márta Integrált áramkörök/4 Digitális áramkörök/3 CMOS megvalósítások Rencz Márta Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Transzfer kapu Kombinációs logikai elemek különböző CMOS megvalósításokkal Meghajtó áramkörök

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mádai László. Sorrendi hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása

MUNKAANYAG. Mádai László. Sorrendi hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása Mádai László Sorrendi hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-044-50

Részletesebben

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő

Részletesebben

2. Digitális hálózatok...60

2. Digitális hálózatok...60 2 60 21 Kombinációs hálózatok61 Kombinációs feladatok logikai leírása62 Kombinációs hálózatok logikai tervezése62 22 Összetett műveletek használata66 z univerzális műveletek alkalmazása66 kizáró-vagy kapuk

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektronikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. dr. Keresztes Péter DIGITÁLIS HÁLÓZATOK ÉS RENDSZEREK

Széchenyi István Egyetem. dr. Keresztes Péter DIGITÁLIS HÁLÓZATOK ÉS RENDSZEREK Széchenyi István Egyetem dr. Keresztes Péter DIGITÁLIS HÁLÓZATOK ÉS RENDSZEREK 41 TARTALOMJEGYZÉK 1. rész. Kombinációs hálózatok tervezése 8 1.1. LOGIKAI ÉRTÉKEK ÉS ALAPMŰVELETEK 8 1.1.1 A logikai változók

Részletesebben

PAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István

PAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István Programozható logikai áramkörök PAL és GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,

Részletesebben

Digitális elektronika gyakorlat

Digitális elektronika gyakorlat FELADATOK 1. Tervezzetek egy félösszeadó VHDL modult 2. Tervezzetek egy teljes összeadó VHDL modult 3. Schematic Editor segítségével tervezzetek egy 4 bit-es öszeadó áramkört. A két bemeneti számot a logikai

Részletesebben

Digitálistechnika II. 1. rész

Digitálistechnika II. 1. rész Digitálistechnika II. 1. rész Oktatási cél: A tárgy keretében a Digitális technika I. tárgyban szerzett elméleti ismeretek elmélyítésére kerül sor. A hallgatók gyakorlati feladat-megoldások segítségével

Részletesebben

Irányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása

Irányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása Irányítástechnika 1 9. Elıadás PLC-k programozása Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Jancskárné Anweiler Ildikó: PLC programozás az IEC 1131-3 szabvány

Részletesebben

Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István

Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval Dr. Oniga István Szimuláció és verifikáció Szimulációs lehetőségek Start Ellenőrzés után Viselkedési Funkcionális Fordítás után Leképezés után Időzítési

Részletesebben

A VHDL kódtól az FPGA-ba való ágyazásig From the VHDL Code to the Implementation to FPGA-s

A VHDL kódtól az FPGA-ba való ágyazásig From the VHDL Code to the Implementation to FPGA-s A VHDL kódtól az FPGA-ba való ágyazásig From the VHDL Code to the Implementation to FPGA-s KIREI Botond Sándor Kolozsvár Abstract The purpose of the VHDL hardvare describing language is to descibe the

Részletesebben

VHDL szimuláció. Tervezés. Labor II. Dr. Hidvégi Timót

VHDL szimuláció. Tervezés. Labor II. Dr. Hidvégi Timót VHDL szimuláció Labor II. Dr. Hidvégi Timót Tervezés 1 Lefoglalt szavak abs access after alias all and architecture array assert attribute block body buffer bus case component configuration constant disconnect

Részletesebben

VIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC)

VIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC) VIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC) 1 A korszerű digitális tervezés itt ismertetendő (harmadik) irányára az a jellemző, hogy az adott alkalmazásra céleszközt (ASIC - application

Részletesebben

A vezérlő alkalmas 1x16, 2x16, 2x20, 4x20 karakteres kijelzők meghajtására. Az 1. ábrán látható a modul bekötése.

A vezérlő alkalmas 1x16, 2x16, 2x20, 4x20 karakteres kijelzők meghajtására. Az 1. ábrán látható a modul bekötése. Soros LCD vezérlő A vezérlő modul lehetővé teszi, hogy az LCD-t soros vonalon illeszthessük alkalmazásunkhoz. A modul több soros protokollt is támogat, úgy, mint az RS232, I 2 C, SPI. Továbbá az LCD alapfunkcióit

Részletesebben

Standard cellás tervezés

Standard cellás tervezés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke Standard cellás tervezés A tanszéken rendelkezésre álló CENSORED technológia bemutatás és esettanulmány Figyelmeztetés! Ez

Részletesebben

Digitális technika II

Digitális technika II Digitális technika II Dr. Göllei Attila, Dr. Holczinger Tibor, Dr. Vörösházi Zsolt 24 A tananyag a TÁMOP-4..2.A/-/-2-4 A felsőfokú informatikai oktatás minőségének fejlesztése, modernizációja c. projekt

Részletesebben

Digitális Áramkörök. Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék. (Villamosmérnök BSc / Mechatronikai mérnök MSc)

Digitális Áramkörök. Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék. (Villamosmérnök BSc / Mechatronikai mérnök MSc) Pannon Egetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék Digitális Áramkörök (Villamosmérnök BSc / Mechatronikai mérnök MSc) 8-9. hét Sorrendi hálózatok alapfogalmai. Elemi sorrendi hálózatok (tárolók) Előadó:

Részletesebben

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a

Részletesebben

Programozási segédlet DS89C450 Fejlesztőpanelhez

Programozási segédlet DS89C450 Fejlesztőpanelhez Programozási segédlet DS89C450 Fejlesztőpanelhez Készítette: Fekete Dávid Processzor felépítése 2 Perifériák csatlakozása a processzorhoz A perifériák adatlapjai megtalálhatók a programozasi_segedlet.zip-ben.

Részletesebben

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen, MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc Debrecen, 2017. 01. 03. Név: Neptun kód: Megjegyzések: A feladatok megoldásánál használja a géprajz szabályait, valamint a szabványos áramköri elemeket.

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Digitális rendszerek. I. rész. Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu

Digitális rendszerek. I. rész. Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu Digitális rendszerek I. rész Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu A tárgy célja Bevezető Digitális rendszertervezés alapjai Programozható logikai áramkörök Hardverleíró nyelvek (VHDL) A digitális

Részletesebben

A PC vagyis a személyi számítógép. VII. rész

A PC vagyis a személyi számítógép. VII. rész ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép MOS logikai integrált áramkörök II. rész A MOS logikai áramkörök kapcsolástechnikai megvalósítását és mûködését egy egyszerû, diszkrét alkatrészekbõl felépített

Részletesebben

MUNKAANYAG. Bellák György László. Mechatronikai elemek. A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása

MUNKAANYAG. Bellák György László. Mechatronikai elemek. A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása Bellák György László Mechatronikai elemek A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása A követelménymodul száma: 0944-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

Mindenki abból a három tantárgyból tesz szigorlatot, amelyet hallgatott.

Mindenki abból a három tantárgyból tesz szigorlatot, amelyet hallgatott. Szigorlati témakörök az Informatika (szigorlat) (BMEVIAU0181) c. tantárgyat felváltó Informatika (BMEGERIEEIS) tantárgyból az okleveles energetikai mérnökképzés (2N-0E) hallgatói számára 1. tantárgy: Programozás

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (1) ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (3)

DIGITÁLIS TECHNIKA A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (1) ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (3) DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 1. ELŐADÁS: BEVEZETÉS A DIGITÁLIS TECHNIKÁBA 1. Általános bevezetés. 1. ELŐADÁS 2. Bevezetés

Részletesebben

Programozható logikai vezérlő

Programozható logikai vezérlő PROGRAMABLE LOGIC CONTROLLER Programozható logikai vezérlő Vezérlés fejlődése Elektromechanikus (relés) vezérlések Huzalozott logikájú elektronikus vezérlések Számítógépes, programozható vezérlők A programozható

Részletesebben

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Párhuzamos programok Legyen S parbegin S 1... S n parend; program. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Folyamat

Részletesebben

Fordítás Kódoptimalizálás

Fordítás Kódoptimalizálás Fordítás Kódoptimalizálás Kód visszafejtés. Izsó Tamás 2016. október 20. Izsó Tamás Fordítás Kódoptimalizálás / 1 Aktív változók Angol irodalomban a Live Variables kifejezést használják, míg az azt felhasználó

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri

Részletesebben

Rendszerszintű tervezés: SystemC I.

Rendszerszintű tervezés: SystemC I. Rendszerszintű tervezés: SystemC I. Czirkos Zoltán BME EET 2016. február 24. Miről lesz szó? Magas szintű tervezés programozási nyelvek segítségével HDL leírás (Verilog / VHDL) is emlékeztet egy programra

Részletesebben

Integrált áramkörök/3 Digitális áramkörök/2 CMOS alapáramkörök Rencz Márta Ress Sándor

Integrált áramkörök/3 Digitális áramkörök/2 CMOS alapáramkörök Rencz Márta Ress Sándor Integrált áramkörök/3 Digitális áramkörök/2 CMOS alapáramkörök Rencz Márta Ress Sándor Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák A CMOS inverter, alapfogalmak működés, számitások, layout CMOS kapu áramkörök

Részletesebben

11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG)

11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG) 11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG) A JTAG (IEEE 1149.1) protokolt fejlesztették a PC-nyák tesztelő iapri képviselők. Ezzel az eljárással az addigiaktól eltérő teszt eljárás. Az integrált áramkörök

Részletesebben

8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE

8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE 8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata

Részletesebben

Programozó- készülék Kezelőkozol RT óra (pl. PC) Digitális bemenetek ROM memória Digitális kimenetek RAM memória Analóg bemenet Analóg kimenet

Programozó- készülék Kezelőkozol RT óra (pl. PC) Digitális bemenetek ROM memória Digitális kimenetek RAM memória Analóg bemenet Analóg kimenet 2. ZH A csoport 1. Hogyan adható meg egy digitális műszer pontossága? (3p) Digitális műszereknél a pontosságot két adattal lehet megadni: Az osztályjel ±%-os értékével, és a ± digit értékkel (jellemző

Részletesebben

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő

Részletesebben

Billenőkörök. Billenő körök

Billenőkörök. Billenő körök Billenő körök A billenőkörök, vagy más néven multivibrátorok pozitívan visszacsatolt, kétállapotú áramkörök. Kimeneteik szigorúan két feszültségszint (LOW és HIGH) között változnak. A billenőkörök rendszerint

Részletesebben

Billentyűzet. Csatlakozók: A billentyűzetet kétféle csatlakozóval szerelhetik. 5 pólusú DIN (AT vagy XT billentyűzet csatlakozó),

Billentyűzet. Csatlakozók: A billentyűzetet kétféle csatlakozóval szerelhetik. 5 pólusú DIN (AT vagy XT billentyűzet csatlakozó), Billentyűzet Általános billentyűzet Csatlakozók: A billentyűzetet kétféle csatlakozóval szerelhetik. 5 pólusú DIN (AT vagy XT billentyűzet csatlakozó), 6 pólusú mini-din (PS/2 billentyűzet csatlakozó).

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Logikai kapuáramkörök

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Logikai kapuáramkörök Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Logikai kapuáramkörök 1 Felhasznált irodalom Dr. Gárdus Zoltán: Digitális rendszerek szimulációja BME FKE: Logikai áramkörök Colin Mitchell: 200 Transistor

Részletesebben

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája Adatszerkezetek Összetett adattípus Meghatározói: A felvehető értékek halmaza Az értékhalmaz struktúrája Az ábrázolás módja Műveletei Adatszerkezet fogalma Direkt szorzat Minden eleme a T i halmazokból

Részletesebben

5. Laborgyakorlat. Számláló funkciók, időzítő funkciók.

5. Laborgyakorlat. Számláló funkciók, időzítő funkciók. 5. Laborgyakorlat Számláló funkciók, időzítő funkciók. A gyakorlat célja A számlálók és időzítők használata gyakori a folyamatirányításban. Gondoljunk egy futószalag indításának a késleltetésére, megállításánál

Részletesebben

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:

Részletesebben

PAL és s GAL áramkörök

PAL és s GAL áramkörök Programozható logikai áramkörök PAL és s GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Farkas József. Digitális áramkörök kapcsolásai. Kapcsolási rajzok értelmezése, készítése. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Farkas József. Digitális áramkörök kapcsolásai. Kapcsolási rajzok értelmezése, készítése. A követelménymodul megnevezése: Farkas József Digitális áramkörök kapcsolásai. Kapcsolási rajzok értelmezése, készítése A követelménymodul megnevezése: Mérőműszerek használata, mérések végzése A követelménymodul száma: 396-6 A tartalomelem

Részletesebben

Számítógép felépítése

Számítógép felépítése Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége

Részletesebben

A LOGSYS GUI. Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT FPGA laboratórium

A LOGSYS GUI. Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT FPGA laboratórium BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A LOGSYS GUI Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT atórium

Részletesebben

Feszültségszintek. a) Ha egy esemény bekövetkezik akkor az értéke 1 b) Ha nem következik be akkor az értéke 0

Feszültségszintek. a) Ha egy esemény bekövetkezik akkor az értéke 1 b) Ha nem következik be akkor az értéke 0 Logikai áramkörök Feszültségszintek A logikai rendszerekben az állapotokat 0 ill. 1 vagy H ill. L jelzéssel jelöljük, amelyek konkrét feszültségszinteket jelentenek. A logikai algebrában a változókat nagy

Részletesebben

Digitális hálózatok. Somogyi Miklós

Digitális hálózatok. Somogyi Miklós Digitális hálózatok Somogyi Miklós Kombinációs hálózatok tervezése A logikai értékek és műveletek Két-értékes rendszerek: Állítások: IGAZ, HAMIS Bináris számrendszer: 1, 0 Kapcsolók: BEKAPCSOLVA, MEGSZAKÍTVA

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Elektronikai

Részletesebben

Számítógépek felépítése, alapfogalmak

Számítógépek felépítése, alapfogalmak 2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd, Krankovits Melinda SZE MTK MSZT kmelinda@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? 2 Nem reprezentatív felmérés

Részletesebben

Irányítástechnika 1. 4. Elıadás. Relék. Relés alapkapcsolások

Irányítástechnika 1. 4. Elıadás. Relék. Relés alapkapcsolások Irányítástechnika 1 4. Elıadás Relék. Relés alapkapcsolások Irodalom - Csáki Frigyes, Bars Ruth: Automatika, 1974 - J. Ouwehand, A. Drost: Automatika, 1997 - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 Elektromechanikus

Részletesebben

Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL)

Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL) Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2014. augusztus 11. Horváth Péter Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek

Részletesebben

Billenőkörök. Mindezeket összefoglalva a bistabil multivibrátor az alábbi igazságtáblázattal jellemezhető: 1 1 1 nem megen

Billenőkörök. Mindezeket összefoglalva a bistabil multivibrátor az alábbi igazságtáblázattal jellemezhető: 1 1 1 nem megen Billenőkörök A billenőkörök, vagy más néven multivibrátorok pozitívan visszacsatolt, kétállapotú áramkörök. Kimeneteik szigorúan két feszültségszint (LOW és HIGH) között változnak. Rendszerint két kimenettel

Részletesebben

Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, )

Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, ) Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, 2006-09-17) Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1 2. Verilog nyelvi elemek...2 2.1. Modulok definiálása...2 2.2. Operátorok...3 2.3. Változók, értékadások...4 2.3.1.

Részletesebben

LOGIKAI TERVEZÉS. Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens

LOGIKAI TERVEZÉS. Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens LOGIKAI TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ ÁRAMKÖRÖKKEL Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/ltpa/logikai_tervezes.htmltervezes.html Adminisztratív információk

Részletesebben

Billenő áramkörök Jelterjedés hatása az átvitt jelre

Billenő áramkörök Jelterjedés hatása az átvitt jelre Billenő áramkörök Jelterjedés hatása az átvitt jelre Berta Miklós 1. Billenőkörök A billenőkörök pozitívan visszacsatolt digitális áramkörök. Kimeneti feszültségük nem folytonosan változik, hanem két meghatározott

Részletesebben

Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai

Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0010 A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző

Részletesebben

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Előadó: Dr. Oniga István

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Előadó: Dr. Oniga István LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István Összeállította Dr. Oniga István A következő anyagok felhasználásával Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel. Fehér Bela Szanto Peter,

Részletesebben

PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK. Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens

PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK. Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/ple/programozhato_logika.html Adminisztratív információk Tárgy: Oktató: Dr.

Részletesebben