Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4"

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás, Fejér Attila Digit labor 4., (v1.0) BME MIT

2 Lab4_1 feladat: elemi SR tárolók A feladat az elemi aszinkron SR vizsgálata ISE elindítása, projekt létrehozása Lab4_1.v forrásfájl mintakeret specifikálása bt[1:0], ld[1:0] (nagyon egyszerű projekt ) LOGSYS_SP3E.UCF fájl hozzáadása és adaptálása a kívánt interfészekhez (bt és ld interfészek) A Lab4_1 feladatok specifikálása a funkcionális kódrészletekkel Funkcionális kód ellenőrzése szimulációval Konfigurációs fájl generálása, letöltése és a működés tesztelése a kártyán Digit labor 4., (v1.0) 1

3 Lab4_1 feladat SR Latch tervezése A legegyszerűbb állapot tároló visszacsatolás! Vizsgált verziók: SET prioritás Q = S (~R & Q); Q_n = ~Q; RESET prioritás Q = ~R & (S Q); Q_n = ~Q; Hagyományos, szimmetrikus NOR kapu Q = ~(R Q_n); Q_n = ~(S Q); Hagyományos, szimmetrikus NAND kapu (0 aktív vezérlés) Q = ~(S & Q_n); Q_n = ~(R & Q); Működés ellenőrzése szimulációval Speciális, késleltetett értékadás a hatások elemzéséhez (a generált logikára nincs hatása) Digit labor 4., (v1.0) 2

4 Lab4_1a feladat: SET prioritás Q = S (~R & Q); Q_n = ~Q; Figyeljük meg a működést és az időzítési viszonyokat S=1, R=1 után 10 ns múlva Q=1 (SET prioritás) Q=1 után 10 ns múlva Q_n=0 Stabil állapot 20 ns múlva Digit labor 4., (v1.0) 3

5 Lab4_1b feladat: RESET prioritás Q = ~R& (S Q); Q_n = ~Q; CSAK ÉRDEKLŐDŐKNEK! Figyeljük meg a működést és az időzítési viszonyokat S=1, R=1 után 10 ns múlva Q=0 (RESET prioritás) Q=0 után 10 ns múlva Q_n=1 Stabil állapot 20 ns múlva Digit labor 4., (v1.0) 4

6 Lab4_1c : SR NOR kapuval KIMARAD! Q = ~(R Q_n); CSAK ÉRDEKLŐDŐKNEK! Q_n = ~(S Q); Figyeljük meg a működést és az időzítési viszonyokat S=1, R=1 után 10 ns múlva Q=0 és Q_n=0????????? DE mi látható SR=11 00 után? Digit labor 4., (v1.0) 5

7 Lab4_1d: SR NAND kapuval KIMARAD! Q = ~(S & Q_n); CSAK ÉRDEKLŐDŐKNEK! Q_n = ~(R & Q); Figyeljük meg a működést és az időzítési viszonyokat S=0, R=0 után 10 ns múlva Q=1 és Q_n=1????????? DE mi látható SR=00 11 után? (ugyanazok a tesztvektorok) Digit labor 4., (v1.0) 6

8 Lab4_1e : Müller C elem CSAK ÉRDEKLŐDŐKNEK! Egy érdekes 2 bemenetű aszinkron egység A visszacsatolással beállítható hiszterézisen alapul Bekapcsol, ha mindkét bemenet aktív (A és B) Tart, amíg még legalább egy bemenete aktív (A vagy B) Digit labor 4., (v1.0) 7

9 Lab4_1 feladat A SET prioritásos SR Latch specifikáció alapján készítse el az SR_Latch.v Verilog modult Bemenetei: S,R; kimenete: Q,Q_n; Hozza létre a modul mintakeret fájlt és egészítse ki a választott stílusú leírással! Készítse el a modul tesztkörnyezetét SR_Latch_TF.v és tesztelje a funkcionalitást! Ha hibamentes, akkor építse be a Lab4_1.v top module fájlba, a következő megfeleltetéssel: S BT[1], R BT[0], Q LD[1], Q_n LD[0] Digit labor 4., (v1.0) 8

10 Lab4_1 feladat Az SR_Latch modul beépítése SR néven Digit labor 4., (v1.0) 9

11 Lab4_1 feladat: szimuláció, ellenőrzés Ellenőrizzük szimulációval a választott SR latch típust különböző állapotokra és vezérlésekre Generáljuk a konfigurációs adatfájlt Letöltés után ellenőrizzük a működést A tapasztalatokat jegyezzük fel a Laboratórium 4. hét eredmények kérdőíven Digit labor 4., (v1.0) 10

12 Lab4_2 feladat: D flip-flop D flip-flop használata A legáltalánosabban használt flip-flop A több bites regiszterek alap építőeleme A CLK órajel (vagy lefutó) élére mintavételez és ezt a következő élváltásig tartja A D flip-flop-ot mindig viselkedési leírással specifikáljuk clk) típusú érzékenységi lista A rendszer a technológiai környezet megfelelő elemét példányosítja Minden vezérlőjel (D, R, S, CE) egyedi időzítési előírását (t su, t h ) az órajel aktív éléhez képest kell betartani Digit labor 4., (v1.0) 11

13 Lab4_2 feladat: D flip-flop (posedge clk) blokkal Figyeljük meg a működést és az időzítési viszonyokat A CLK élénél mintát vesz D-ből és ezt tartja a kimeneten a következő eseményig Tehát a legalább 1 órajel hosszú pulzusokból biztosan mintát vesz Digit labor 4., (v1.0) 12

14 Lab4_2 feladat: D flip-flop Generáljuk a konfigurációs adatfájlt Letöltés után ellenőrizzük a működést Órajel: LOGSYS GUI BitBang I/O Órajel 1-100Hz, vagy pulzusonként, ill. élenként ( ) Szinkron RST pulzus vagy konstans High-Low érték MOSI soros kim. MISO soros bem. Részletekért lásd a dokumentációt A tapasztalatokat jegyezzük fel a Laboratórium 4. hét eredmények kérdőíven Digit labor 4., (v1.0) 13

15 Sorrendi hálózatok, FSM vezérlők Az egyszerű sorrendi hálózatok, véges állapotú gépek (FSM) a leggyakrabban használt digitális egységek vezérlők, mintagenerátorok, mintafelismerők tervezésére Az FSM lényegében közvetlen digitális áramköri megvalósítása az állapotdiagramban felrajzolt működésnek, ennek megfelelően kis számú állapot és bemeneti/kimeneti jel esetén szinte tetszőleges működést (több utas egylépéses, közvetlen állapotátmenetek) képes realizálni A következő feladatokban egyszerű FSM-ek példáin (LED villogtatás, a 110 bitminta generálása) mutatjuk be a flexibilitást és tervezési lehetőségeket Az egységek interfészei: CLK, RST, MOSI, MISO (LOGSYS GUI jelek, vezérelhetők) Esetleg LED-ek a működés demonstrálására Digit labor 4., (v1.0) 14

16 Lab4_3 feladat: LED villogtatás A feladat az egyszerű sorrendi hálózat tervezési lépéseinek megismerése ISE elindítása, projekt létrehozása Lab4_3.v forrásfájl mintakeret specifikálása clk, rst LOGSYS GUI vezérlőjelek mosi, miso LOGSYS GUI soros adatinterfészjelek ld[7:0] esetleges kijelzés LOGSYS_SP3E.UCF fájl hozzáadása és adaptálása a kívánt interfészekhez (vezérlő és adat interfészek) A Lab4_3 feladat specifikálása a funkcionális kódrészletekkel: BLINK sorrendi hálózat, mint önálló modul elkészítése Funkcionális kód ellenőrzése szimulációval Konfigurációs fájl generálása, letöltése és a működés tesztelése a kártyán Digit labor 4., (v1.0) 15

17 Lab4_3 feladat: LED villogtatás A BLINK sorrendi hálózat specifikációja RST hatására alaphelyzetben vár, kimenete 0 Ha a BLINK bemeneti jel 1-be vált, akkor a kimenet aktív lesz és folyamatosan sorozatot ad ki az órajel ütemében A BLINK jel kikapcsolására újra alaphelyzetbe áll és vár Előzetes állapotdiagram a szöveges specifikáció alapján: 3 állapot: INIT, ON, OFF BLINK=0 BLINK=1 BLINK=1 INIT/0 ON/1 OFF/0 Digit labor 4., (v1.0) 16 BLINK=0

18 Lab4_3 feladat: LED villogtatás A tervezés következő lépése: állapotminimalizálás Észrevehetően INIT és OFF állapotok ekvivalensek: Azonos kimenetet adnak Azonos bemenetre azonos (vagy ekvivalens) állapotba lépnek Tehát összevonhatók: legyen a megmaradó állapot az OFF A maradó 2 állapot 1 biten kódolható: OFF -> 0, ON -> 1 OFF/0 BLINK=0 BLINK=1 ON/1 Digit labor 4., (v1.0) 17 BLINK értékétől függetlenül visszalép

19 Lab4_3 feladat: LED villogtatás A végleges specifikáció megadása VerilogHDL nyelven Állapotregiszter műveletek Állapotregiszter definiálása (1 bit) Állapotkódok felsorolása Kezdeti RST állapot előírása CLK élre következő állapot Állapot átmeneti logika Az állapotdiagram szerint Feltételes vagy közvetlen Kimeneti logika Moore modell, az állapot alapján Digit labor 4., (v1.0) 18

20 Lab4_3 feladat: BLINK ellenőrzése A vezérlők működése egyszerűen szimulálható, de gyakran nehezen értékelhető a hullámforma alapján A BLINK_TF.v minta tesztkörnyezetet kiegészítjük A folyamatos órajel generátorral És bevezetünk egy state_label szimulációs változót ASCII karakteres állapot információk kiíratásához Digit labor 4., (v1.0) 19

21 Lab4_3 feladat: BLINK ellenőrzése A hullámforma ablakban a state_label[23:0] változóra az ASCII kijelzést állítjuk be A szimuláció eredménye néhány tesztvektorral Generáljuk a konfigurációs adatfájlt Letöltés után ellenőrizzük a működést A tapasztalatokat jegyezzük fel a Laboratórium 4. hét eredmények kérdőíven Digit labor 4., (v1.0) 20

22 Lab4_3 feladat: BLINK ellenőrzése A működést a LOGSYS GUI vezérlőjelekkel teszteljük Ezen jeleket BitBang módban adjuk ki Az órajel léptethető, futtatható Küldhető RST jel A MOSI jel (= BLINK) lehet: Statikus High-Low Vagy adott bitminta és Send Ezek az elsődleges interfészjelek megfigyelhetőek Digit labor 4., (v1.0) 21

23 Lab4_4 feladat: bitminta generátor A feladat egyszerű véges állapotú gép (FSM) tervezése ISE elindítása, projekt létrehozása Lab4_4.v forrásfájl mintakeret specifikálása clk, rst, mosi, miso LOGSYSGUI vezérlőjelek LOGSYS_SP3E.UCF fájl hozzáadása és adaptálása a kívánt interfészekhez (vezérlő és adat interfészek) A Lab4_4 feladat specifikálása a funkcionális kódrészletekkel: FSM_CNT Funkcionális kód ellenőrzése szimulációval Konfigurációs fájl generálása, letöltése és a működés tesztelése a kártyán Digit labor 4., (v1.0) 22

24 Lab4_4a feladat: bitminta generátor Tervezzünk egy vezérlőegységet (FSM) ami a RST pulzus után periódikusan a sorozatot adja ki (az INP bemeneti jeltől függetlenül) A vezérlő állapotdiagramja: A/0 B/1 C/1 3 állapot (A, B, C), kezdőállapot az A állapot Minden állapotátmenet feltétel nélkül, az órajel ütemében történik 1 kimenet jel (OUT), az A állapotban 0 értékű, a B, és C állapotokban 1 értékű Moore modell Digit labor 4., (v1.0) 23

25 Lab4_4a feladat: bitminta generátor Az állapotregiszter minimális mérete: 2 bit Állapotkódolás: A = 00, B = 01, C =10 (lehetne más is) Az állapotregiszter és az állapot átmeneti logika Digit labor 4., (v1.0) 24

26 Lab4_4a feladat: bitminta generátor A kimeneti logika A szimuláció eredménye Generáljuk a konfigurációs adatfájlt Letöltés után ellenőrizzük a működést A tapasztalatokat jegyezzük fel a Laboratórium 4. hét eredmények kérdőíven Digit labor 4., (v1.0) 25

27 Lab4_4b feladat: bitminta generátor Módosítsuk úgy a vezérlőegységet (FSM), hogy csak az INP pulzus hatására adja ki a bites mintát. Amennyiben INP folyamatosan 1, akkor működése legyen azonos a korábbi FSM-mel. A túl gyakori pulzusokat elveszítheti. A módosított vezérlő állapotdiagramja: INP=0 A/0 B/1 C/1 INP=1 Továbbra is 3 állapot (A, B, C), kezdőállapot az A állapot Az első állapotátmenet feltételes, a többi feltétel nélküli, de mindegyik az órajel ütemében történik 1 kimenet jel (OUT), az A állapotban 0 értékű, a B, és C állapotokban 1 értékű Moore modell Digit labor 4., (v1.0) 26

28 Lab4_4b feladat: bitminta generátor Az állapotregiszter minimális mérete: 2 bit Állapotkódolás: A = 00, B = 01, C =10 (lehetne más is) Az állapotregiszter és az új állapotátmeneti logika Digit labor 4., (v1.0) 27

29 Lab4_4b feladat: bitminta generátor A kimeneti logika A szimuláció eredménye Generáljuk a konfigurációs adatfájlt Letöltés után ellenőrizzük a működést A tapasztalatokat jegyezzük fel a Laboratórium 4. hét eredmények kérdőíven Digit labor 4., (v1.0) 28

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5.5

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5.5 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5.5 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar

Digitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 3. Laboratóriumi gyakorlat A gyakorlat célja: Négy változós AND, OR, XOR és NOR függvények realizálása Szimulátor használata ciklussal

Részletesebben

Digitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar

Digitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 2. Laboratóriumi gyakorlat gyakorlat célja: oolean algebra - sszociativitás tétel - Disztributivitás tétel - bszorpciós tétel - De

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02

Digitális technika VIMIAA02 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 Fehér Béla BME MIT Sorrendi hálózatok Az eddigiekben

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02

Digitális technika VIMIAA02 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 Fehér Béla BME MIT Sorrendi hálózatok Az eddigiekben

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 2

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 2 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 2 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 2

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 2 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 2 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 2

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 2 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 2 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

A LOGSYS GUI. Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT FPGA laboratórium

A LOGSYS GUI. Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT FPGA laboratórium BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A LOGSYS GUI Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT atórium

Részletesebben

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. Tervezzünk egy soros mintafelismerőt, ami a bemenetére ciklikusan, sorosan érkező 4 bites számok közül felismeri azokat, amelyek 3-mal vagy 5-tel oszthatók. A fenti

Részletesebben

Digitális technika Xilinx ISE GUI használata

Digitális technika Xilinx ISE GUI használata BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika Xilinx ISE GUI használata BME MIT Fehér Béla Raikovich

Részletesebben

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A digitális tervezésben gyakran szükséges a logikai jelek változását érzékelni és jelezni. A változásdetektorok készülhetnek csak egy típusú változás (0 1, vagy

Részletesebben

SZORGALMI FELADAT. 17. Oktober

SZORGALMI FELADAT. 17. Oktober SZORGALMI FELADAT F2. Tervezzen egy statikus aszinkron SRAM memóriainterfész áramkört a kártyán található 128Ki*8 bites memóriához! Az áramkör legyen képes az írási és olvasási műveletek végrehajtására

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét

Digitális technika VIMIAA01 9. hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Digitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar

Digitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 5. Laboratóriumi gyakorlat Kombinációs logikai hálózatok 2. Komparátorok Paritásvizsgáló áramkörök Összeadok Lab5_: Két bites komparátor

Részletesebben

Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István

Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval Dr. Oniga István Szimuláció és verifikáció Szimulációs lehetőségek Start Ellenőrzés után Viselkedési Funkcionális Fordítás után Leképezés után Időzítési

Részletesebben

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A 2. gyakorlaton foglalkoztunk a 3-mal vagy 5-tel osztható 4 bites számok felismerésével. Abban a feladatban a bemenet bitpárhuzamosan, azaz egy időben minden adatbit

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István

DIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István IGITÁLIS TECHNIKA 7 Előadó: r. Oniga István Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók S tárolók JK tárolók T és típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Összetett feladatok megoldása

Összetett feladatok megoldása Összetett feladatok megoldása F1. A laboratóriumi feladat a legnagyobb közös osztó kiszámító algoritmusának realizálása digitális hardver eszközökkel. Az Euklideszi algoritmus alapja a maradékos osztás,

Részletesebben

Kiegészítő segédlet szinkron sorrendi hálózatok tervezéséhez

Kiegészítő segédlet szinkron sorrendi hálózatok tervezéséhez Kiegészítő segédlet szinkron sorrendi hálózatok tervezéséhez Benesóczky Zoltán 217 1 digitális automaták kombinációs hálózatok sorrendi hálózatok (SH) szinkron SH aszinkron SH Kombinációs automata Logikai

Részletesebben

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Multiplexer (MPX) A multiplexer egy olyan áramkör, amely több bemeneti adat közül a megcímzett bemeneti adatot továbbítja a kimenetére.

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA (VIMIAA02)

DIGITÁLIS TECHNIKA (VIMIAA02) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Mérnök informatikus szak Alapképzés DIGITÁLIS TECHNIKA (VIMIAA02) FELKÉSZÜLÉSI

Részletesebben

Újrakonfigurálható eszközök

Újrakonfigurálható eszközök Újrakonfigurálható eszközök 5. A Verilog sűrűjében: véges állapotgépek Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Felhasznált irodalom és segédanyagok Icarus Verilog Simulator:

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 5. hét

Digitális technika VIMIAA01 5. hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT Sorrendi logikák

Részletesebben

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Dr. Oniga István

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Dr. Oniga István LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN Dr. Oniga István 1. Ismerkedés az ISE fejlesztőrendszerrel és a LOGSYS kártyával 2. Első projekt (Rajz) egyszerű logikai kapuk 3. Második projekt (Verilog) egyszerű

Részletesebben

Adatfeldolgozó rendszer tervezése funkcionális elemekkel

Adatfeldolgozó rendszer tervezése funkcionális elemekkel Adatfeldolgozó rendszer tervezése funkcionális elemekkel F1. Tervezzünk egy adatbányász egységet, amely egy 256x8 bites ROM adattároló memóriában megkeresi a megadott keresési feltételnek megfelelő legelső

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02 7. hét Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA02 7. hét Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 7. hét Fehér Béla BME MIT Kombinációs logikák

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02 7. hét

Digitális technika VIMIAA02 7. hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 7. hét Fehér Béla BME MIT Kombinációs logikák

Részletesebben

Digitális technika Laboratórium 6.

Digitális technika Laboratórium 6. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika Laboratórium 6. BME MIT Fehér Béla Benesócky Zoltán

Részletesebben

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a

Részletesebben

Mérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez

Mérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez Mérési jegyzőkönyv az ötödik méréshez A mérés időpontja: 2007-10-30 A mérést végezték: Nyíri Gábor kdu012 mérőcsoport A mérést vezető oktató neve: Szántó Péter A jegyzőkönyvet tartalmazó fájl neve: ikdu0125.doc

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT Sorrendi logikák

Részletesebben

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Segédlet az Irányítástechnika I.

Részletesebben

LOGSYS LOGSYS SPARTAN-3E FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ. 2012. szeptember 19. Verzió 1.2. http://logsys.mit.bme.hu

LOGSYS LOGSYS SPARTAN-3E FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ. 2012. szeptember 19. Verzió 1.2. http://logsys.mit.bme.hu LOGSYS SPARTAN-3E FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ 2012. szeptember 19. Verzió 1.2 http://logsys.mit.bme.hu Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 1 2 Memóriák... 3 2.1 Aszinkron SRAM... 3 2.2 SPI buszos soros

Részletesebben

LOGSYS LOGSYS ECP2 FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ. 2012. szeptember 18. Verzió 1.0. http://logsys.mit.bme.hu

LOGSYS LOGSYS ECP2 FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ. 2012. szeptember 18. Verzió 1.0. http://logsys.mit.bme.hu LOGSYS ECP2 FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ 2012. szeptember 18. Verzió 1.0 http://logsys.mit.bme.hu Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 1 2 Memóriák... 3 2.1 Aszinkron SRAM... 3 2.2 SPI buszos soros FLASH

Részletesebben

Szekvenciális hálózatok és automaták

Szekvenciális hálózatok és automaták Szekvenciális hálózatok a kombinációs hálózatokból jöhetnek létre tárolási tulajdonságok hozzáadásával. A tárolás megvalósítása történhet a kapcsolás logikáját képező kombinációs hálózat kimeneteinek visszacsatolásával

Részletesebben

Hardver leíró nyelvek (HDL)

Hardver leíró nyelvek (HDL) Hardver leíró nyelvek (HDL) Benesóczky Zoltán 2004 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.

Részletesebben

Előadó: Nagy István (A65)

Előadó: Nagy István (A65) Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,

Részletesebben

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. 7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. Tárolók Bevezetés Bevezetés Regiszterek Számlálók Memóriák Regiszter DEFINÍCIÓ Tárolóegységek összekapcsolásával, egyszerű bemeneti kombinációs hálózattal kiegészítve

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 7-ik előadás

DIGITÁLIS TECHNIKA 7-ik előadás IGITÁLI TECHNIKA 7-ik előadás Előadó: r. Oniga István Egyetemi docens 2/2 II félév zekvenciális (sorrendi) hálózatok zekvenciális hálózatok fogalma Tárolók tárolók JK tárolók T és típusú tárolók zámlálók

Részletesebben

Újrakonfigurálható eszközök

Újrakonfigurálható eszközök Újrakonfigurálható eszközök 4. Verilog példaprogramok EPM240-hez Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Tartalom C-M240 fejlesztői kártya, felhasznált kivezetések 15-fdiv-LED:

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9 r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:

Részletesebben

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput

Részletesebben

6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése

6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése 6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Belső állapot Sorrendi hálózat Primer változó A Sorrendi hálózat Y Szekunder

Részletesebben

A LOGSYS rendszer ismertetése

A LOGSYS rendszer ismertetése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A LOGSYS rendszer ismertetése Raikovich Tamás BME MIT atórium A LOGSYS

Részletesebben

5. Hét Sorrendi hálózatok

5. Hét Sorrendi hálózatok 5. Hét Sorrendi hálózatok Digitális technika 2015/2016 Bevezető példák Példa 1: Italautomata Legyen az általunk vizsgált rendszer egy italautomata, amelyről az alábbi dolgokat tudjuk: 150 Ft egy üdítő

Részletesebben

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Kombinációs LABOR feladatok Laborfeladat: szavazatszámláló, az előadáson megoldott 3 bíró példája Szavazat példa specifikáció Tervezz

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint

DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐADÁS ELŐÍRT TANKÖNYV-IRODALOM Sorrendi hálózatok, flip-flopok, regiszterek, számlálók,

Részletesebben

Számlálók, adatfeldolgozó egységek

Számlálók, adatfeldolgozó egységek Számlálók, adatfeldolgozó egységek F1. A LOGSYS kártya órajel generátora 16MHz frekvenciájú szimmetrikus négyszögjelet állít elő. Egy digitális stoppert szeretnénk készíteni. A stopper alapvetően a hagyományos

Részletesebben

Beágyazott és Ambiens Rendszerek Laboratórium BMEVIMIA350. Mérési feladatok az 1., 2. és 3. mérési alkalomhoz

Beágyazott és Ambiens Rendszerek Laboratórium BMEVIMIA350. Mérési feladatok az 1., 2. és 3. mérési alkalomhoz Beágyazott és Ambiens Rendszerek Laboratórium BMEVIMIA350 Mérési feladatok az 1., 2. és 3. mérési alkalomhoz A mérés tárgya: FPGA áramkörök és tervezési rendszereik megismerése A mérések során egy egyszerű

Részletesebben

Aszinkron sorrendi hálózatok

Aszinkron sorrendi hálózatok Aszinkron sorrendi hálózatok Benesóczky Zoltán 24 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.

Részletesebben

PWM elve, mikroszervó motor vezérlése MiniRISC processzoron

PWM elve, mikroszervó motor vezérlése MiniRISC processzoron PWM elve, mikroszervó motor vezérlése MiniRISC processzoron F1. A mikroprocesszorok, mint digitális eszközök, ritkán rendelkeznek közvetlen analóg kimeneti jelet biztosító perifériával, tehát valódi, minőségi

Részletesebben

Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk

Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk Elméleti anyag: Processzoros vezérlés általános tulajdonságai o z induló készletben

Részletesebben

Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, )

Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, ) Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, 2006-09-17) Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1 2. Verilog nyelvi elemek...2 2.1. Modulok definiálása...2 2.2. Operátorok...3 2.3. Változók, értékadások...4 2.3.1.

Részletesebben

Ellenőrző mérés mintafeladatok Mérés laboratórium 1., 2011 őszi félév

Ellenőrző mérés mintafeladatok Mérés laboratórium 1., 2011 őszi félév Ellenőrző mérés mintafeladatok Mérés laboratórium 1., 2011 őszi félév (2011-11-27) Az ellenőrző mérésen az alábbiakhoz hasonló feladatokat kapnak a hallgatók (nem feltétlenül ugyanazeket). Logikai analizátor

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA hét

Digitális technika VIMIAA hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Digitális technika

Részletesebben

EB134 Komplex digitális áramkörök vizsgálata

EB134 Komplex digitális áramkörök vizsgálata EB34 Komplex digitális áramkörök vizsgálata BINÁRIS ASZINKRON SZÁMLÁLÓK A méréshez szükséges műszerek, eszközök: - EB34 oktatókártya - db oszcilloszkóp (6 csatornás) - db függvénygenerátor Célkitűzés A

Részletesebben

2008. október 9. Verzió 1.0. http://logsys.hu

2008. október 9. Verzió 1.0. http://logsys.hu LOGSYS SPARTAN 3E FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ 2008. október 9. Verzió 1.0 http://logsys.hu Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 1 2 Memóriák... 3 2.1 Aszinkron SRAM... 3 2.2 SPI buszos soros FLASH memória...

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 1

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA hét

Digitális technika VIMIAA hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Rövid visszatekintés, összefoglaló

Részletesebben

3.6. HAGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁLIS FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK

3.6. HAGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁLIS FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK 3.6. AGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁIS FUNKCIONÁIS EGYSÉGEK A fenti ismertető alapján elvileg tetszőleges funkciójú és összetettségű szekvenciális hálózat szerkeszthető. Vannak olyan szabványos funkciók, amelyek

Részletesebben

LOGSYS EGYSZERŰ ALKALMAZÁS KÉSZÍTÉSE A LOGSYS KINTEX-7 FPGA KÁRTYÁRA A XILINX VIVADO FEJLESZTŐI KÖRNYEZET HASZNÁLATÁVAL június 16. Verzió 1.

LOGSYS EGYSZERŰ ALKALMAZÁS KÉSZÍTÉSE A LOGSYS KINTEX-7 FPGA KÁRTYÁRA A XILINX VIVADO FEJLESZTŐI KÖRNYEZET HASZNÁLATÁVAL június 16. Verzió 1. EGYSZERŰ ALKALMAZÁS KÉSZÍTÉSE A LOGSYS KINTEX-7 FPGA KÁRTYÁRA A XILINX VIVADO FEJLESZTŐI KÖRNYEZET HASZNÁLATÁVAL 2017. június 16. Verzió 1.0 http://logsys.mit.bme.hu A dokumentum célja egy egyszerű alkalmazás

Részletesebben

Szekvenciális hálózatok Állapotdiagram

Szekvenciális hálózatok Állapotdiagram Szekvenciális hálózatok Állapotdiagram A kombinatorikus hálózatokra jellemző: A kimeneti paramétereket kizárólag a mindenkori bemeneti paraméterek határozzák meg, a hálózat jellegének, felépítésének megfelelően

Részletesebben

A feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg. Olvasható aláírás:...minta VIZSGA...

A feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg. Olvasható aláírás:...minta VIZSGA... feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg. Olvasható aláírás:...mint VIZSG... NÉV:...tk.:... Kiegészítő és szegedi képzés IGITÁLIS TCHNIK VIZSG ZÁTHLYI Kedves

Részletesebben

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 4. gyakorlat: Sorrendi hálózatok alapjai, állapot gráf, állapottábla

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 4. gyakorlat: Sorrendi hálózatok alapjai, állapot gráf, állapottábla Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 4. gyakorlat: Sorrendi hálózatok alapjai, állapot gráf, állapottábla Elméleti anyag: Amikor a hazárd jó: élekből impulzus előállítás Sorrendi hálózatok alapjai,

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I

DIGITÁLIS TECHNIKA I DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 11. ELŐADÁS 1 PÉLDA: 3 A 8 KÖZÜL DEKÓDÓLÓ A B C E 1 E 2 3/8 O 0 O 1

Részletesebben

Irányítástechnika Elıadás. A logikai hálózatok építıelemei

Irányítástechnika Elıadás. A logikai hálózatok építıelemei Irányítástechnika 1 6. Elıadás A logikai hálózatok építıelemei Irodalom - Kovács Csongor: Digitális elektronika, 2003 - Zalotay Péter: Digitális technika, 2004 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális

Részletesebben

Szántó Péter BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, FPGA Labor

Szántó Péter BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, FPGA Labor Verilog ismertető Szántó Péter BME Méréstechnika és Információs Rszerek Tanszék, FPGA Labor 2011-07-20 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 1 2. Verilog nyelvi elemek... 2 2.1. Modulok definiálása... 2 2.2.

Részletesebben

Digitális technika házi feladat III. Megoldások

Digitális technika házi feladat III. Megoldások IV. Szinkron hálózatok Digitális technika házi feladat III. Megoldások 1. Adja meg az alábbi állapottáblával megadott 3 kimenetű sorrendi hálózat minimális állapotgráfját! a b/x1x c/x0x b d/xxx e/x0x c

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 10

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 10 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 10 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Mikrorendszerek tervezése

Mikrorendszerek tervezése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Mikrorendszerek tervezése Megszakítás- és kivételkezelés Fehér Béla Raikovich

Részletesebben

Alapszintű formalizmusok

Alapszintű formalizmusok Alapszintű formalizmusok dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Mit szeretnénk elérni? Informális tervek Informális követelmények Formális modell Formalizált követelmények

Részletesebben

Kombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat. Dr. Oniga István

Kombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat. Dr. Oniga István Kombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat Dr. Oniga István Funkcionális kombinációs egységek A következő funkcionális egységek logikai felépítésével, és működésével foglalkozunk: kódolók, dekódolók,

Részletesebben

A feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás:...

A feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás:... 2..év hó nap NÉV:...neptun kód:.. Kurzus: feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás:... Kedves Kolléga! kitöltést a dátum, név és aláírás rovatokkal

Részletesebben

Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök. 3. heti gyakorlat anyaga. Összeállította:

Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök. 3. heti gyakorlat anyaga. Összeállította: Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök 3. heti gyakorlat anyaga Összeállította: Kozák László kozla+aram@digitus.itk.ppke.hu Elkészült: 2010. szeptember 30. Utolsó módosítás:

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A Verilog HDL II. Nagy Gergely. Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) szeptember 26.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A Verilog HDL II. Nagy Gergely. Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) szeptember 26. Áramkörtervezés az absztrakciótól a realizációig BMEVIEEM284 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A Verilog HDL II. Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. szeptember 26. Nagy

Részletesebben

D I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3.

D I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3. Szinkron hálózatok D I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3. Irodalom: Arató Péter: Logikai rendszerek. Tankönyvkiadó, Bp. 1985. J.F.Wakerley: Digital Design. Principles and Practices; Prentice

Részletesebben

PAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István

PAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István Programozható logikai áramkörök PAL és GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,

Részletesebben

Versenyző kódja: 28 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.

Versenyző kódja: 28 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. 54 523 02-2016 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet : Számolási/áramköri/tervezési

Részletesebben

A fealdatot két részre osztjuk: adatstruktúrára és vezérlőre

A fealdatot két részre osztjuk: adatstruktúrára és vezérlőre VEZÉRLŐK Benesóczky Zoltán 24 A jegyzetet a szerzői jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző belegyezése szükséges. A fealdatot

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02

Digitális technika VIMIAA02 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 2. hét Teremváltozások Előző héten a G06 kurzust

Részletesebben

ISE makró (saját alkatrész) készítése

ISE makró (saját alkatrész) készítése ISE makró (saját alkatrész) készítése 1. Makró (saját alkatrész) hozzáadása meglévő projekthez... 2 1.1. Kapcsolási rajz alapú makró készítése... 2 1.2. Kapcsolási rajz alapú saját makró javítása... 4

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9 r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:

Részletesebben

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Logikai áramkörök Az analóg rendszerekben például hangerősítő, TV, rádió analóg áramkörök, a digitális rendszerekben digitális vagy logikai áramkörök működnek.

Részletesebben

10. Digitális tároló áramkörök

10. Digitális tároló áramkörök 1 10. Digitális tároló áramkörök Azokat a digitális áramköröket, amelyek a bemeneteiken megjelenő változást azonnal érvényesítik a kimeneteiken, kombinációs áramköröknek nevezik. Ide tartoznak az inverterek

Részletesebben

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:

Részletesebben

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:

Részletesebben