Rendszerszintű tervezés: SystemC I.
|
|
- Gizella Somogyiné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Rendszerszintű tervezés: SystemC I. Czirkos Zoltán BME EET február 24.
2 Miről lesz szó? Magas szintű tervezés programozási nyelvek segítségével HDL leírás (Verilog / VHDL) is emlékeztet egy programra Ne kelljen kézzel előálĺıtani HDL kódot, legyen elég egy ismert programozási nyelven elkészíteni a rendszer leírását Miért programozási nyelv segítségével? Nem kell még eldönteni, mi lesz hardverben, mi lesz szoftverben Együtt tervezhető a hardver és a szoftver Mi a hardvertervezés részre koncentrálunk SystemC C++ osztályok gyűjteménye, amelyekkel lehetőségünk van C++ fejlesztői környezetben a hardvert is reprezentálni Ún. compiled code szimuláció is és hardverszintézis is lehetséges Nyílt megoldás
3 Hardver-szoftver együttes tervezés ESL: Electronic System Level design HSCD: Hardware-Software Co-Design Lényeg: elsődleges szempontnak tekintjük, hogy az adott rendszert minél magasabb absztrakciós szinten írjuk le. Az ESL szemlélet a rendszerszintű terveknél egyre elterjedtebb. A világ vezető system-on-a-chip (SoC) tervező cégei irányelvüknek tekintik. A hardver-szoftver együttes tervezés céljai: magas absztrakciós szint, könnyebben átlátható terv legyen, hibákat gyorsabban meg lehessen találni, optimalizálni lehessen a hardver/szoftver particionálást, csökkenjen a piacra kerülés átfutási ideje, és hogy csökkenjenek a fejlesztési költségek. SystemC a HSCD jellegzetes eszköze
4 A SystemC I. A SystemC nyelv egy C++ könyvtár és metódus gyűjtemény, ami igen hatékonyan használható szoftveres algoritmusok készítésére, hardver architektúrák modellezésére, valamint SoC és rendszer szintű modellek interfészének megvalósítására. A SystemC és a hagyományos C++ fejlesztői környezet használatával rendszer szintű modellek írhatók le, ezek azután gyorsan szimulálhatók és optimalizálhatók. A rendszert leíró modell egy C++ program, ami futtatva ugyanazt a viselkedést produkálja, amit maga a rendszer
5 A SystemC II. A SystemC olyan osztályokat tartalmaz, amelyekkel a megszokott nyelv és feljesztő eszközök használatával képesek leszünk hardver leírására A SystemC olyan hardverhez közeli modellezési lehetőségeket biztosít, mint a párhuzamosság, időzítések, késleltetések, hardverközeli kommunikációs csatornák (pl. portok), hardver-megvalósításokban használt adattípusok, melyek a C++-ban nincsenek meg, hiszen az egy szekvenciális programozási nyelv, amely szoftverfejlesztéshez való.
6 A SystemC célja Rendszerszintű modellek fejlesztése magas absztrakciós szint a működés vizsgálata szimulációval Magasszintű hardverleírásból szintézis szintetizálható kódot kell írni bizonyos nyelvi elemeket pl. pointereket kerülni kell kimenet: Verilog vagy VHDL leírás, ami egy target technológiára valóban szintetizálható Szimulációhoz: SystemC library és egy C++ fordító kell Szintézis: szabad hozzáférésű programokkal megoldható. Pl. SystemC könyvtár CvSDL Waveform Viewer SystemCrafter SC v Xilinx ISE WebPack 8.2i
7 SystemC alapú szintézis és szimuláció
8 A SystemC komponensei Modul egy container, ami más modulokat és process-eket foglalhat magában (C++ osztály) Process folyamat egy adott funkcionalitás leírására szolgál Signal jel támogatott a 2 (0,1) és 4 (0,1,X,Z) értékű logika is Port jelek csatlakozó pontja Adattípusok sokféle típus, különféle szempontok szerint használhatók. Vigyázat szintetizálhatóság! Órajel az idő modellezésére szolgáló spec. jel Szimulációs kernel lehetővé teszi a gyors (compiled kódú) szimulációt Jelalak-figyelés VCD (Value Change Dump), WIF (Waveform Intermediate Format) és ISDB (Integrated Signal Data Base) formátumú jelalak fájlok támogatása
9 Az idő modellezése A SystemC könyvtár egyik legfontosabb komponense a már emĺıtett időmodellezés. Ezt a nyelv 64-bites előjel nélküli egész számokkal írja le. Ez a programozó számára az sc time típus mögé van bújtatva. Ilyen módon történő implementálása miatt az idő nem írható le folytonos, analóg módon, csak diszkrét értékekkel. Ennek következtében van egy legkisebb ábrázolható időkvantum, amit időfelbontásnak nevezünk. Ez a nyelv használója által beálĺıtható. Default egység: ps ps = 213 nap. :)
10 Hardver adattípusok A hardver modellezés céljára a SystemC-ben hasonló adattípusok léteznek, mint a Verilog-ban, pl. sc logic, sc lv. Pl. DSP jellegű hardverekhez, számítási algoritmusok implementálására szolgáló típusok a sc fixed és az sc int Mivel a SystemC a C++-on alapul, értelemszerűen minden C++ adattípus használható, ha nem szükséges valamit SystemC típussal reprezentálni. Fontos szempontok az adattípusokkal kapcsolatban: Bizonyos adattípusok használata nem teszi lehetővé a hardverszintézist. Minden olyan modulban, amit esetleg hardverként szeretnénk megvalósítani, az ilyen típusokat kerülni kell. A SystemC adattípusok sok memóriát igényelnek, és jelentősen lassíthatják a szimulációt.
11 Modulok és metódusok A modulok egy SystemC terv alapvető építőkövei, hasonlóan a C++ osztályokhoz. Egy modul egy másik modulban példányosítható (pl. több flipflop egy számlálóban) Minden alacsonyabb szintű modul példányosítható magasabb szintű modulokban Az SC METHOD és az SC THREAD típusú függvények jelentik a modellezés alapját a SystemC-ben. SC METHOD nem kerül időbe a végrehajtásuk SC THREAD egy eseményre várnak (pl. órajel pozitív éle), aztán egy adott ideig futnak
12 Hello world SystemC-ben modulok szintaxisa #include systemc.h SC MODULE(hello world) { // hello world: modul neve SC CTOR(hello world) { // ez most üres void say hello() { cout << Hello World.\n ; ; int sc main(int argc, char argv[]) { hello world hello( hello ); // modul példányosítása hello.say hello(); return 0;
13 Második példa: inverter I. a modul Az inverter nevű modulnak egy-egy 1 bites bemene és kimenete van. A működést leíró függvény a bement jelszintjének bármely irányú változására lefut. #include systemc.h SC MODULE(inverter) { sc in<bool> be; // bemenet sc out<bool> ki; // kimenet void inverterproc(); SC CTOR(inverter) { SC METHOD(inverterproc); sensitive << be; ; #include inverter.h void inverter::inverterproc() { ki.write(!be.read()); A működés egyszerű: beolvassuk a bemenetet (read), invertáljuk (felkiáltójel operátor) és kíırjuk a kimenetre (write).
14 Második példa: inverter II. a testbench #include inverter.h int sc main(int argc, char argv[]) { // vezetékek sc signal<bool> BE, KI; // példányosítás inverter i1( i1 ); // bemenet és kimenet bekötése i1.be(be); i1.ki(ki); sc start(1, SC NS); // trace fájl megnyitása sc trace file tf = sc create vcd trace file( out ); sc trace(tf, BE, BE ); sc trace(tf, KI, KI ); // bemenetek változtatása BE=0; sc start(2, SC NS); BE=1; sc start(2, SC NS); BE=0; sc start(2, SC NS); BE=1; sc start(2, SC NS); BE=0; sc start(2, SC NS); // trace fájl bezárása sc close vcd trace file(tf); return 0;
15 Második példa: inverter III. magyarázatok Az inverter i1( i1 ); sorban történik a példányosítás, az i1.be(be); pedig azt jelenti, hogy az i1 néven példányosított inverter be nevű portjához kötjük a fent deklarált BE jelet. Az sc start(1, SC NS) lépteti 1 ns-mal a szimulációs kernelt (szimulációs órát). A jelalakfigyeléshez létrehozunk egy out.vcd nevű fájlt, amelyre a kód további részében tf néven fogunk hivatkozni. Az ezt követő két sor mondja meg, hogy mely fájlba melyik jel változásait jegyezze fel a SystemC, és milyen néven jelenítse meg azt. Amint az látható, az inverter bemeneti portjához kötött jelnek értéket adunk, majd léptjük a szimulációt 2 egységgel, stb. A végén lezárjuk a jelalakot tartalmazó fájlt.
16 Harmadik példa: számláló SC MODULE(first counter) { // kimenetek, bemenetek sc in clk clock; sc in<bool> reset; sc in<bool> enable; sc out<sc uint<4> > counter out; // belső állapotok (regiszterek) sc uint<4> count; // konstruktor SC CTOR(first counter) { SC METHOD(incr count); sensitive << clock.pos(); // felfutó él void incr count() { // számláló logika // reset jel? if (reset.read() == 1) { count = 0; counter out.write(count); // ha engedélyezve van, számol else if (enable.read() == 1) { count = count + 1; counter out.write(count); cout << sc time stamp()<< :: Incremented Counter <<counter out.read()<<endl; ;
17 Negyedik példa: órajelgenerátor SC MODULE(ClockGen) { // Clock gen sc out clk clock out; ; void clockgen() { while (true) { clock out = true; wait(500, SC US); clock out = false; wait(500, SC US); SC CTOR(ClockGen) { SC THREAD(clockgen); Ez nem szintetizálható, tesztelésre (testbench-be) viszont kitűnő.
18 Irodalom IEEE Standard SystemC Language Reference Manual no=ss95505 SystemC User s Guide v projects/sitedocs/document/v201_users_guide/en/1 SystemC Language Reference Manual v2.1 SystemC to Verilog Synthesizable Subset Translator http: //
Bevezetés A SystemC célja A SystemC alapjai SystemC típusok Modulok Rendszerek Csatornák. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SystemC áttekintés Dr. Czirkos Zoltán, Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2014. augusztus 18. Dr. Czirkos Zoltán, Horváth Péter SystemC áttekintés
RészletesebbenMIKROELEKTRONIKA, VIEEA306
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306 Tervezés FPGA-ra, Verilog, SystemC http://www.eet.bme.hu/~poppe/miel/hu/18-ictervezes3.ppt http://www.eet.bme.hu Tervezés FPGA-ra
RészletesebbenLaborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István
Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval Dr. Oniga István Szimuláció és verifikáció Szimulációs lehetőségek Start Ellenőrzés után Viselkedési Funkcionális Fordítás után Leképezés után Időzítési
RészletesebbenHardver modellezés SystemC-vel és SDL grafikus könyvtárral Visual Stúdió alatt
BME Hardver modellezés SystemC-vel és SDL grafikus könyvtárral Visual Stúdió alatt Visual Studio, SystemC, SDL Tóth Gergely Endre 2013.03.18. 1 Bevezetés Ebben a dokumentumban leírom, hogy hogyan lehet
RészletesebbenDigitális elektronika gyakorlat
FELADATOK 1. Felhasználva az XSA 50 FPGA lapon található 100MHz-es programozható oszcillátort, tervezzetek egy olyan VHDL modult, amely 1 Hz-es órajelet állít elő. A feladat megoldható az FPGA lap órajelének
RészletesebbenVII. Tesztkörnyezet felépítése
VII. Tesztkörnyezet felépítése 1 VII.1. Szimuláció folyamatát vezérlő eszközök SystemC-ben sc_start sc_stop sc_time_stamp sc_simulation_time sc_clock sc_trace sc_cycle és az sc_initialize sc_time 2 sc_start
RészletesebbenIII. Alapfogalmak és tervezési módszertan SystemC-ben
III. Alapfogalmak és tervezési módszertan SystemC-ben A SystemC egy lehetséges válasz és egyben egyfajta tökéletesített, tovább fejlesztett tervezési módszertan az elektronikai tervezés területén felmerülő
RészletesebbenDigitális eszközök típusai
Digitális eszközök típusai A digitális eszközök típusai Digitális rendszer fogalma Több minden lehet digitális rendszer Jelen esetben digitális integrált áramköröket értünk a digitális rendszerek alatt
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Multiplexer (MPX) A multiplexer egy olyan áramkör, amely több bemeneti adat közül a megcímzett bemeneti adatot továbbítja a kimenetére.
RészletesebbenIV. A SystemC alapelemei
IV. A SystemC alapelemei Ennek a bevezető előadásnak a célja, hogy röviden és mindenekelőtt érthetően bemutassa a SystemC alkalmazását elektronikai eszközök tervezésére. Részletesen ismertetésre kerül
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A Verilog HDL II. Nagy Gergely. Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) szeptember 26.
Áramkörtervezés az absztrakciótól a realizációig BMEVIEEM284 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A Verilog HDL II. Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. szeptember 26. Nagy
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Kombinációs LABOR feladatok Laborfeladat: szavazatszámláló, az előadáson megoldott 3 bíró példája Szavazat példa specifikáció Tervezz
RészletesebbenMikroelektronikai tervezés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke Mikroelektronikai tervezés Tervezőrendszerek Egy kis történelem Hogyan is terveztek digitális IC-t pl. az 1970-es években?
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS. Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens
LOGIKAI TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ ÁRAMKÖRÖKKEL Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/ltpa/logikai_tervezes.htmltervezes.html Adminisztratív információk
RészletesebbenProgramozási alapismeretek :: beadandó feladat. Felhasználói dokumentáció. Molnár Tamás MOTIABT.ELTE motiabt@inf.elte.
Programozási alapismeretek :: beadandó feladat Készítő adatai Név: Molnár Tamás EHA: MOTIABT.ELTE E-mail cím: motiabt@inf.elte.hu Gyakorlatvezető: Horváth László Feladat sorszáma: 23. Felhasználói dokumentáció
RészletesebbenElektronika, 5. gyakorlat: algoritmikus C szintézis
Elektronika, 5. gyakorlat: algoritmikus C szintézis Bevezetés A digitális elektronikai rendszerek bonyolultsága és a gyors technológiai fejlődés folyamatos kihívás elé állítja a tervezőket, mert a tervezési
RészletesebbenHardver leíró nyelvek (HDL)
Hardver leíró nyelvek (HDL) Benesóczky Zoltán 2004 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.
RészletesebbenPROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK. Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens
PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/ple/programozhato_logika.html Adminisztratív információk Tárgy: Oktató: Dr.
RészletesebbenSysCVideo: fiktív grafikus kártya SystemC modulként, SDL alapú megjelenítéssel
SysCVideo: fiktív grafikus kártya SystemC modulként, SDL alapú megjelenítéssel Czirkos Zoltán 2015. augusztus 26. Kivonat Az ismertetett SystemC modul egy mikroprocesszoros rendszerhez illeszthető megjelenítő
Részletesebben6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése
6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Belső állapot Sorrendi hálózat Primer változó A Sorrendi hálózat Y Szekunder
RészletesebbenVégh János Bevezetés a Verilog hardver leíró nyelvbe INCK??? előadási segédlet
1 Debreceni Egyetem Informatikai Kara Végh János Bevezetés a Verilog hardver leíró nyelvbe INCK??? előadási segédlet V0.30@14.11.07 Tartalomjegyzék (folyt) 2 Tartalomjegyzék I. Alapfogalmak 1.. A digitális
RészletesebbenPROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS. Előadó: Dr. Oniga István
PROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS VERILOG NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/pvn/verilog.html Adminisztratív információk Tárgy: Oktató: tó Dr. Oniga István (oniga.istvan@inf.unideb.hu)
RészletesebbenDigitális elektronika gyakorlat. A VHDL leírástípusok
A VHDL leírástípusok 1. A funkcionális leírásmód Company: SAPIENTIA EMTE Engineer: Domokos József Create Date: 08:48:48 03/21/06 Design Name: Module Name: Logikai es kapuk funkcionalis leirasa- Behavioral
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Összeadó áramkör A legegyszerűbb összeadó két bitet ad össze, és az egy bites eredményt és az átvitelt adja ki a kimenetén, ez a
RészletesebbenÚjrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai
Újrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai Xilinx System Generator Szántó Péter BME MIT, FPGA Laboratórium Xilinx System Generator MATLAB Simulink Toolbox Simulink Modell alapú grafikus
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenISE makró (saját alkatrész) készítése
ISE makró (saját alkatrész) készítése 1. Makró (saját alkatrész) hozzáadása meglévő projekthez... 2 1.1. Kapcsolási rajz alapú makró készítése... 2 1.2. Kapcsolási rajz alapú saját makró javítása... 4
RészletesebbenA Memory Interface Generator (MIG) beállítása a Logsys Kintex-7 FPGA kártyához
A Memory Interface Generator (MIG) beállítása a Logsys Kintex-7 FPGA kártyához Ellenőrizzük a projektből importált adatokat. Ha rendben vannak, akkor kattintsunk a Next gombra. Válasszuk a Create Design
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 5. A Verilog sűrűjében: véges állapotgépek Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Felhasznált irodalom és segédanyagok Icarus Verilog Simulator:
RészletesebbenMérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez
Mérési jegyzőkönyv az ötödik méréshez A mérés időpontja: 2007-10-30 A mérést végezték: Nyíri Gábor kdu012 mérőcsoport A mérést vezető oktató neve: Szántó Péter A jegyzőkönyvet tartalmazó fájl neve: ikdu0125.doc
Részletesebben11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG)
11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG) A JTAG (IEEE 1149.1) protokolt fejlesztették a PC-nyák tesztelő iapri képviselők. Ezzel az eljárással az addigiaktól eltérő teszt eljárás. Az integrált áramkörök
RészletesebbenIntegrált áramkörök/6 ASIC áramkörök tervezése
Integrált áramkörök/6 ASIC áramkörök tervezése Rencz Márta Elektronikus Eszközök Tanszék 12/10/2007 1/25 Mai témák Integrált áramkörök tervezése Az ASIC tervezés gyakorlata ASIC tervezési technikák Az
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 3. Verilog blokkok és struktúrák Végh János: Bevezetés a Verilog hardverleíró nyelvbe c. jegyzete nyomán Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia
RészletesebbenKommunikációs rendszerek teljesítőképesség-vizsgálata
Kommunikációs rendszerek teljesítőképesség-vizsgálata (3. előadás) Dr. Lencse Gábor lencse@sze.hu https://www.tilb.sze.hu/cgi-bin/tilb.cgi?0=m&1=targyak&2=krtv 1 Miről lesz szó? Az OMNeT++ diszkrét idejű
RészletesebbenMikrorendszerek tervezése
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Mikrorendszerek tervezése Vivado fejlesztői környezet Fehér Béla Raikovich
RészletesebbenSzövegek C++ -ban, a string osztály
Szövegek C++ -ban, a string osztály A string osztály a Szabványos C++ könyvtár (Standard Template Library) része és bár az objektum-orientált programozásról, az osztályokról, csak később esik szó, a string
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenÖsszetett feladatok megoldása
Összetett feladatok megoldása F1. A laboratóriumi feladat a legnagyobb közös osztó kiszámító algoritmusának realizálása digitális hardver eszközökkel. Az Euklideszi algoritmus alapja a maradékos osztás,
RészletesebbenProgramozás I. gyakorlat
Programozás I. gyakorlat 1. gyakorlat Alapok Eszközök Szövegszerkesztő: Szintaktikai kiemelés Egyszerre több fájl szerkesztése pl.: gedit, mcedit, joe, vi, Notepad++ stb. Fordító: Szöveges file-ban tárolt
Részletesebben8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE
8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenPerifériák hozzáadása a rendszerhez
Perifériák hozzáadása a rendszerhez Intellectual Property (IP) katalógus: Az elérhető IP modulok listája Bal oldalon az IP Catalog fül Ingyenes IP modulok Fizetős IP modulok: korlátozások Időkorlátosan
RészletesebbenNyolcbites számláló mintaprojekt
Nyolcbites számláló mintaprojekt 1. Bevezető A leírás egy nyolcbites számláló elkészítésének és tesztelésének lépéseit ismerteti. A számláló értéke az órajel felfutó élének hatására növekszik. A törlőgombbal
RészletesebbenDigitális technika Xilinx ISE GUI használata
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika Xilinx ISE GUI használata BME MIT Fehér Béla Raikovich
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő
RészletesebbenOrszágzászlók (2015. május 27., Sz14)
Országzászlók (2015. május 27., Sz14) Írjon programot, amely a standard bemenetről állományvégjelig soronként egy-egy ország zászlójára vonatkozó adatokat olvas be! Az egyes zászlóknál azt tartjuk nyilván,
RészletesebbenEgyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL) Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2014. augusztus 11. Horváth Péter Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenTémakiírások 2014/15. őszi félévben
Témakiírások 2014/15. őszi félévben Témavezető: Dr. Vörösházi Zsolt voroshazi@vision.vein.hu voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Veszprém, 2014. szeptember 9. Témaismertetés #1 National Instruments - LabView
RészletesebbenISA szimulátor objektum-orientált modell (C++)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ISA szimulátor objektum-orientált modell (C++) Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2015. február 12. Horváth Péter ISA szimulátor objektum-orientált
RészletesebbenSzimuláció és verifikáció. Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció. Kétfajta szimulációs módszer
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rszerek tervezése FPGA áramkörökkel Fehér Béla Szántó Péter,
RészletesebbenDigitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció
RészletesebbenDigitális bemenetek: 2 darab 0-5V jelszintű digitális bemenet Pl. nyitásérzékelők, risztóközpontok, mozgásérzékelők, átjelzők, stb.
Termék Ismertető Műszaki Információk Használati utasítás Technikai adatok: Tápfeszültség: 12-24V Digitális / Logikai kimenetek: 8 darab open-collector kimenet, közvetlenül relé meghajtására alkalmasak,
RészletesebbenTervezési módszerek programozható logikai eszközökkel
Pannon Egyetem, MIK-VIRT, Veszprém Dr. VörösháziZsolt voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel 7. VHDL FELADATOK: Speciális nyelvi szerkezetek. Sorrendi
RészletesebbenMikrorendszerek tervezése
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Mikrorendszerek tervezése Saját IP készítése, periféria illesztés Fehér
RészletesebbenProgramozás II. 2. Dr. Iványi Péter
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c
RészletesebbenKombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat. Dr. Oniga István
Kombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat Dr. Oniga István Funkcionális kombinációs egységek A következő funkcionális egységek logikai felépítésével, és működésével foglalkozunk: kódolók, dekódolók,
RészletesebbenBudapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar MIT. Nagyteljesítményű mikrovezérlők tantárgy [vimim342]
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar MIT Nagyteljesítményű mikrovezérlők tantárgy [vimim342] 8x8x8 LED Cube Készítette: Szikra István URLJRN Tartalomjegyzék
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenProgramozás C és C++ -ban
Programozás C és C++ -ban 2. További különbségek a C és C++ között 2.1 Igaz és hamis A C++ programozási nyelv a C-hez hasonlóan definiál néhány alap adattípust: char int float double Ugyanakkor egy új
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenMikrorendszerek tervezése
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Mikrorendszerek tervezése Debug lehetőségek Fehér Béla Raikovich Tamás
RészletesebbenA megfelelő IP védelem biztosításával, alkalmasak a kültéri alkalmazások kialakítására.
AA-RC1A v2.3 Technikai adatok: Tápfeszültség: 12-24V Digitális / Logikai kimenetek: 8 darab open-collector kimenet, közvetlenül relé meghajtására alkalmasak, 500mA terhelhetőségűek Digitális bemenetek:
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9
r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:
RészletesebbenProgramozás 6. Dr. Iványi Péter
Programozás 6. Dr. Iványi Péter 1 Előfeldolgozás része Makrók A forrás kódban elvégzi a helyettesítéseket a fordító Csak egyszer végez helyettesítést Nem olyan makrók, mint a LISP vagy Scheme esetén Csak
RészletesebbenAz MSP430 mikrovezérlők digitális I/O programozása
10.2.1. Az MSP430 mikrovezérlők digitális I/O programozása Az MSP430 mikrovezérlők esetében minden kimeneti / bemeneti (I/O) vonal önállóan konfigurálható, az P1. és P2. csoportnak van megszakítás létrehozó
RészletesebbenProgramozás C++ -ban
Programozás C++ -ban 4. Bevezetés az osztályokba 4.1 Az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése Egy C programban a struktúrák minden része mindig elérhető. Ugyanakkor ez nem a legkedvezőbb helyzet. Több
RészletesebbenCekla. Készítette Doxygen Tue Sep :13:44
Cekla Készítette Doxygen 1.7.1 Tue Sep 20 2011 14:13:44 TARTALOMJEGYZÉK 1 Tartalomjegyzék 1. Cekla C++ könyvtár deklaratív C++-hoz 1 2. Modulmutató 1 2.1. Modulok............................................
RészletesebbenDigitális elektronika gyakorlat
FELADATOK 1. Tervezzetek egy félösszeadó VHDL modult 2. Tervezzetek egy teljes összeadó VHDL modult 3. Schematic Editor segítségével tervezzetek egy 4 bit-es öszeadó áramkört. A két bemeneti számot a logikai
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 9. hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges
Részletesebben10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti
10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti kapcsolója által definiált logikai szinteket fogadja, megfelelő
Részletesebben1. Alapok. Programozás II
1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph
RészletesebbenVHDL szimuláció. Tervezés. Labor II. Dr. Hidvégi Timót
VHDL szimuláció Labor II. Dr. Hidvégi Timót Tervezés 1 Lefoglalt szavak abs access after alias all and architecture array assert attribute block body buffer bus case component configuration constant disconnect
RészletesebbenProgramozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós május 6. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. május 6. Parancssori paraméterek Parancssorban történ programindításkor a program nevét követ en szóközökkel elválasztva paraméterek (command
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenBevezetés a programozásba I 10. gyakorlat. C++: alprogramok deklarációja és paraméterátadása
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 10. gyakorlat C++: alprogramok deklarációja és paraméterátadása 2011.11.22. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu
Részletesebben12.1.1. A Picoblaze Core implementálása FPGA-ba
12.1.1. A Picoblaze Core implementálása FPGA-ba A Picoblaze processzor Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a Pikoblaze-zel való munka. A Picoblaze szoftveres processzort alkotója Ken Chapman a Xilinx
Részletesebben10. Digitális tároló áramkörök
1 10. Digitális tároló áramkörök Azokat a digitális áramköröket, amelyek a bemeneteiken megjelenő változást azonnal érvényesítik a kimeneteiken, kombinációs áramköröknek nevezik. Ide tartoznak az inverterek
RészletesebbenModellező eszközök, kódgenerálás
Modellező eszközök, kódgenerálás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Részletesebben1. A VHDL mint rendszertervező eszköz
1.1. A gépi tervezés A gépi leíró nyelvek (HDL) célja az egyes termékek egységesítése, logikai szimulációhoz leíró nyelv biztosítása, a terv hierarchikus felépítésének tükrözése és a nagy tervek áttekinthetővé
RészletesebbenVIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC)
VIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC) 1 A korszerű digitális tervezés itt ismertetendő (harmadik) irányára az a jellemző, hogy az adott alkalmazásra céleszközt (ASIC - application
RészletesebbenPAL és s GAL áramkörök
Programozható logikai áramkörök PAL és s GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó,
RészletesebbenSilabs STK3700, Simplicity Studio laborgyakorlat
Silabs STK3700, Simplicity Studio laborgyakorlat Scherer Balázs Budapest University of Technology and Economics Department of Measurement and Information Systems BME-MIT 2016 Saját Firmware library Saját
RészletesebbenC++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok
C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék
RészletesebbenNagy Gergely április 4.
Mikrovezérlők Nagy Gergely BME EET 2012. április 4. ebook ready 1 Bevezetés Áttekintés Az elektronikai tervezés eszközei Mikroprocesszorok 2 A mikrovezérlők 3 Főbb gyártók Áttekintés A mikrovezérlők az
RészletesebbenTartalom DCOM. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés
Tartalom D Szoftvertechnológia elıadás Architektúra D vs CORBA Példá 2 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is használatos (pl. vágólap) NetDDE NetBIOS
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS. Előadó: Dr. Oniga István
LOGIKAI TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ ÁRAMKÖRÖKKEL Előadó: Dr. Oniga István Programozható logikai áramkörök fejlesztőrendszerei Fejlesztő rendszerek Terv leírás: (Design Entry) Xilinx Foundation ISE Külső eszköz
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenVerilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, )
Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, 2006-09-17) Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1 2. Verilog nyelvi elemek...2 2.1. Modulok definiálása...2 2.2. Operátorok...3 2.3. Változók, értékadások...4 2.3.1.
RészletesebbenMPLAB IDE - SIM - - Rövid ismertető a használathoz - Kincses Levente 3E22 89/ November 14. Szabadka
MPLAB IDE - SIM - - Rövid ismertető a használathoz - 3E22 89/2004 2006. November 14 Szabadka - 2 - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 3 SIMULATOR I/O 4 SIMULATOR STIMULUS 4 STIMULUS VEZÉRLŐ (CONTROLLER) 5
RészletesebbenSZORGALMI FELADAT. 17. Oktober
SZORGALMI FELADAT F2. Tervezzen egy statikus aszinkron SRAM memóriainterfész áramkört a kártyán található 128Ki*8 bites memóriához! Az áramkör legyen képes az írási és olvasási műveletek végrehajtására
RészletesebbenMEMS eszközök redukált rendű modellezése a Smart Systems Integration mesterképzésben Dr. Ender Ferenc
MEMS eszközök redukált rendű modellezése a Smart Systems Integration mesterképzésben Dr. Ender Ferenc BME Elektronikus Eszközök Tanszéke Smart Systems Integration EMMC+ Az EU által támogatott 2 éves mesterképzési
RészletesebbenLabor gyakorlat Mikrovezérlők
Labor gyakorlat Mikrovezérlők ATMEL AVR ARDUINO 1. ELŐADÁS BUDAI TAMÁS 2015. 09. 06. Tartalom Labor 2 mikrovezérlők modul 2 alkalom 1 mikrovezérlők felépítése, elmélet 2 programozás, mintaprogramok Értékelés:
RészletesebbenARM processzorok felépítése
ARM processzorok felépítése Az ARM processzorok több családra bontható közösséget alkotnak. Az Cortex-A sorozatú processzorok, ill. az azokból felépülő mikrokontrollerek a high-end kategóriájú, nagy teljesítményű
Részletesebben