Rendszerszintű tervezés: SystemC I.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Rendszerszintű tervezés: SystemC I."

Átírás

1 Rendszerszintű tervezés: SystemC I. Czirkos Zoltán BME EET február 24.

2 Miről lesz szó? Magas szintű tervezés programozási nyelvek segítségével HDL leírás (Verilog / VHDL) is emlékeztet egy programra Ne kelljen kézzel előálĺıtani HDL kódot, legyen elég egy ismert programozási nyelven elkészíteni a rendszer leírását Miért programozási nyelv segítségével? Nem kell még eldönteni, mi lesz hardverben, mi lesz szoftverben Együtt tervezhető a hardver és a szoftver Mi a hardvertervezés részre koncentrálunk SystemC C++ osztályok gyűjteménye, amelyekkel lehetőségünk van C++ fejlesztői környezetben a hardvert is reprezentálni Ún. compiled code szimuláció is és hardverszintézis is lehetséges Nyílt megoldás

3 Hardver-szoftver együttes tervezés ESL: Electronic System Level design HSCD: Hardware-Software Co-Design Lényeg: elsődleges szempontnak tekintjük, hogy az adott rendszert minél magasabb absztrakciós szinten írjuk le. Az ESL szemlélet a rendszerszintű terveknél egyre elterjedtebb. A világ vezető system-on-a-chip (SoC) tervező cégei irányelvüknek tekintik. A hardver-szoftver együttes tervezés céljai: magas absztrakciós szint, könnyebben átlátható terv legyen, hibákat gyorsabban meg lehessen találni, optimalizálni lehessen a hardver/szoftver particionálást, csökkenjen a piacra kerülés átfutási ideje, és hogy csökkenjenek a fejlesztési költségek. SystemC a HSCD jellegzetes eszköze

4 A SystemC I. A SystemC nyelv egy C++ könyvtár és metódus gyűjtemény, ami igen hatékonyan használható szoftveres algoritmusok készítésére, hardver architektúrák modellezésére, valamint SoC és rendszer szintű modellek interfészének megvalósítására. A SystemC és a hagyományos C++ fejlesztői környezet használatával rendszer szintű modellek írhatók le, ezek azután gyorsan szimulálhatók és optimalizálhatók. A rendszert leíró modell egy C++ program, ami futtatva ugyanazt a viselkedést produkálja, amit maga a rendszer

5 A SystemC II. A SystemC olyan osztályokat tartalmaz, amelyekkel a megszokott nyelv és feljesztő eszközök használatával képesek leszünk hardver leírására A SystemC olyan hardverhez közeli modellezési lehetőségeket biztosít, mint a párhuzamosság, időzítések, késleltetések, hardverközeli kommunikációs csatornák (pl. portok), hardver-megvalósításokban használt adattípusok, melyek a C++-ban nincsenek meg, hiszen az egy szekvenciális programozási nyelv, amely szoftverfejlesztéshez való.

6 A SystemC célja Rendszerszintű modellek fejlesztése magas absztrakciós szint a működés vizsgálata szimulációval Magasszintű hardverleírásból szintézis szintetizálható kódot kell írni bizonyos nyelvi elemeket pl. pointereket kerülni kell kimenet: Verilog vagy VHDL leírás, ami egy target technológiára valóban szintetizálható Szimulációhoz: SystemC library és egy C++ fordító kell Szintézis: szabad hozzáférésű programokkal megoldható. Pl. SystemC könyvtár CvSDL Waveform Viewer SystemCrafter SC v Xilinx ISE WebPack 8.2i

7 SystemC alapú szintézis és szimuláció

8 A SystemC komponensei Modul egy container, ami más modulokat és process-eket foglalhat magában (C++ osztály) Process folyamat egy adott funkcionalitás leírására szolgál Signal jel támogatott a 2 (0,1) és 4 (0,1,X,Z) értékű logika is Port jelek csatlakozó pontja Adattípusok sokféle típus, különféle szempontok szerint használhatók. Vigyázat szintetizálhatóság! Órajel az idő modellezésére szolgáló spec. jel Szimulációs kernel lehetővé teszi a gyors (compiled kódú) szimulációt Jelalak-figyelés VCD (Value Change Dump), WIF (Waveform Intermediate Format) és ISDB (Integrated Signal Data Base) formátumú jelalak fájlok támogatása

9 Az idő modellezése A SystemC könyvtár egyik legfontosabb komponense a már emĺıtett időmodellezés. Ezt a nyelv 64-bites előjel nélküli egész számokkal írja le. Ez a programozó számára az sc time típus mögé van bújtatva. Ilyen módon történő implementálása miatt az idő nem írható le folytonos, analóg módon, csak diszkrét értékekkel. Ennek következtében van egy legkisebb ábrázolható időkvantum, amit időfelbontásnak nevezünk. Ez a nyelv használója által beálĺıtható. Default egység: ps ps = 213 nap. :)

10 Hardver adattípusok A hardver modellezés céljára a SystemC-ben hasonló adattípusok léteznek, mint a Verilog-ban, pl. sc logic, sc lv. Pl. DSP jellegű hardverekhez, számítási algoritmusok implementálására szolgáló típusok a sc fixed és az sc int Mivel a SystemC a C++-on alapul, értelemszerűen minden C++ adattípus használható, ha nem szükséges valamit SystemC típussal reprezentálni. Fontos szempontok az adattípusokkal kapcsolatban: Bizonyos adattípusok használata nem teszi lehetővé a hardverszintézist. Minden olyan modulban, amit esetleg hardverként szeretnénk megvalósítani, az ilyen típusokat kerülni kell. A SystemC adattípusok sok memóriát igényelnek, és jelentősen lassíthatják a szimulációt.

11 Modulok és metódusok A modulok egy SystemC terv alapvető építőkövei, hasonlóan a C++ osztályokhoz. Egy modul egy másik modulban példányosítható (pl. több flipflop egy számlálóban) Minden alacsonyabb szintű modul példányosítható magasabb szintű modulokban Az SC METHOD és az SC THREAD típusú függvények jelentik a modellezés alapját a SystemC-ben. SC METHOD nem kerül időbe a végrehajtásuk SC THREAD egy eseményre várnak (pl. órajel pozitív éle), aztán egy adott ideig futnak

12 Hello world SystemC-ben modulok szintaxisa #include systemc.h SC MODULE(hello world) { // hello world: modul neve SC CTOR(hello world) { // ez most üres void say hello() { cout << Hello World.\n ; ; int sc main(int argc, char argv[]) { hello world hello( hello ); // modul példányosítása hello.say hello(); return 0;

13 Második példa: inverter I. a modul Az inverter nevű modulnak egy-egy 1 bites bemene és kimenete van. A működést leíró függvény a bement jelszintjének bármely irányú változására lefut. #include systemc.h SC MODULE(inverter) { sc in<bool> be; // bemenet sc out<bool> ki; // kimenet void inverterproc(); SC CTOR(inverter) { SC METHOD(inverterproc); sensitive << be; ; #include inverter.h void inverter::inverterproc() { ki.write(!be.read()); A működés egyszerű: beolvassuk a bemenetet (read), invertáljuk (felkiáltójel operátor) és kíırjuk a kimenetre (write).

14 Második példa: inverter II. a testbench #include inverter.h int sc main(int argc, char argv[]) { // vezetékek sc signal<bool> BE, KI; // példányosítás inverter i1( i1 ); // bemenet és kimenet bekötése i1.be(be); i1.ki(ki); sc start(1, SC NS); // trace fájl megnyitása sc trace file tf = sc create vcd trace file( out ); sc trace(tf, BE, BE ); sc trace(tf, KI, KI ); // bemenetek változtatása BE=0; sc start(2, SC NS); BE=1; sc start(2, SC NS); BE=0; sc start(2, SC NS); BE=1; sc start(2, SC NS); BE=0; sc start(2, SC NS); // trace fájl bezárása sc close vcd trace file(tf); return 0;

15 Második példa: inverter III. magyarázatok Az inverter i1( i1 ); sorban történik a példányosítás, az i1.be(be); pedig azt jelenti, hogy az i1 néven példányosított inverter be nevű portjához kötjük a fent deklarált BE jelet. Az sc start(1, SC NS) lépteti 1 ns-mal a szimulációs kernelt (szimulációs órát). A jelalakfigyeléshez létrehozunk egy out.vcd nevű fájlt, amelyre a kód további részében tf néven fogunk hivatkozni. Az ezt követő két sor mondja meg, hogy mely fájlba melyik jel változásait jegyezze fel a SystemC, és milyen néven jelenítse meg azt. Amint az látható, az inverter bemeneti portjához kötött jelnek értéket adunk, majd léptjük a szimulációt 2 egységgel, stb. A végén lezárjuk a jelalakot tartalmazó fájlt.

16 Harmadik példa: számláló SC MODULE(first counter) { // kimenetek, bemenetek sc in clk clock; sc in<bool> reset; sc in<bool> enable; sc out<sc uint<4> > counter out; // belső állapotok (regiszterek) sc uint<4> count; // konstruktor SC CTOR(first counter) { SC METHOD(incr count); sensitive << clock.pos(); // felfutó él void incr count() { // számláló logika // reset jel? if (reset.read() == 1) { count = 0; counter out.write(count); // ha engedélyezve van, számol else if (enable.read() == 1) { count = count + 1; counter out.write(count); cout << sc time stamp()<< :: Incremented Counter <<counter out.read()<<endl; ;

17 Negyedik példa: órajelgenerátor SC MODULE(ClockGen) { // Clock gen sc out clk clock out; ; void clockgen() { while (true) { clock out = true; wait(500, SC US); clock out = false; wait(500, SC US); SC CTOR(ClockGen) { SC THREAD(clockgen); Ez nem szintetizálható, tesztelésre (testbench-be) viszont kitűnő.

18 Irodalom IEEE Standard SystemC Language Reference Manual no=ss95505 SystemC User s Guide v2.0.1 https://www.systemc.org/ projects/sitedocs/document/v201_users_guide/en/1 SystemC Language Reference Manual v2.1 https://www.systemc.org/download/5/3/60/104/ SystemC to Verilog Synthesizable Subset Translator http: //www.opencores.org/projects.cgi/web/sc2v/overview

Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István

Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval Dr. Oniga István Szimuláció és verifikáció Szimulációs lehetőségek Start Ellenőrzés után Viselkedési Funkcionális Fordítás után Leképezés után Időzítési

Részletesebben

Hardver modellezés SystemC-vel és SDL grafikus könyvtárral Visual Stúdió alatt

Hardver modellezés SystemC-vel és SDL grafikus könyvtárral Visual Stúdió alatt BME Hardver modellezés SystemC-vel és SDL grafikus könyvtárral Visual Stúdió alatt Visual Studio, SystemC, SDL Tóth Gergely Endre 2013.03.18. 1 Bevezetés Ebben a dokumentumban leírom, hogy hogyan lehet

Részletesebben

Digitális elektronika gyakorlat

Digitális elektronika gyakorlat FELADATOK 1. Felhasználva az XSA 50 FPGA lapon található 100MHz-es programozható oszcillátort, tervezzetek egy olyan VHDL modult, amely 1 Hz-es órajelet állít elő. A feladat megoldható az FPGA lap órajelének

Részletesebben

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő

Részletesebben

Programozási alapismeretek :: beadandó feladat. Felhasználói dokumentáció. Molnár Tamás MOTIABT.ELTE motiabt@inf.elte.

Programozási alapismeretek :: beadandó feladat. Felhasználói dokumentáció. Molnár Tamás MOTIABT.ELTE motiabt@inf.elte. Programozási alapismeretek :: beadandó feladat Készítő adatai Név: Molnár Tamás EHA: MOTIABT.ELTE E-mail cím: motiabt@inf.elte.hu Gyakorlatvezető: Horváth László Feladat sorszáma: 23. Felhasználói dokumentáció

Részletesebben

LOGIKAI TERVEZÉS. Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens

LOGIKAI TERVEZÉS. Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens LOGIKAI TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ ÁRAMKÖRÖKKEL Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/ltpa/logikai_tervezes.htmltervezes.html Adminisztratív információk

Részletesebben

SysCVideo: fiktív grafikus kártya SystemC modulként, SDL alapú megjelenítéssel

SysCVideo: fiktív grafikus kártya SystemC modulként, SDL alapú megjelenítéssel SysCVideo: fiktív grafikus kártya SystemC modulként, SDL alapú megjelenítéssel Czirkos Zoltán 2015. augusztus 26. Kivonat Az ismertetett SystemC modul egy mikroprocesszoros rendszerhez illeszthető megjelenítő

Részletesebben

PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK. Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens

PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK. Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/ple/programozhato_logika.html Adminisztratív információk Tárgy: Oktató: Dr.

Részletesebben

6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése

6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése 6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Belső állapot Sorrendi hálózat Primer változó A Sorrendi hálózat Y Szekunder

Részletesebben

Végh János Bevezetés a Verilog hardver leíró nyelvbe INCK??? előadási segédlet

Végh János Bevezetés a Verilog hardver leíró nyelvbe INCK??? előadási segédlet 1 Debreceni Egyetem Informatikai Kara Végh János Bevezetés a Verilog hardver leíró nyelvbe INCK??? előadási segédlet V0.30@14.11.07 Tartalomjegyzék (folyt) 2 Tartalomjegyzék I. Alapfogalmak 1.. A digitális

Részletesebben

Digitális elektronika gyakorlat. A VHDL leírástípusok

Digitális elektronika gyakorlat. A VHDL leírástípusok A VHDL leírástípusok 1. A funkcionális leírásmód Company: SAPIENTIA EMTE Engineer: Domokos József Create Date: 08:48:48 03/21/06 Design Name: Module Name: Logikai es kapuk funkcionalis leirasa- Behavioral

Részletesebben

ISE makró (saját alkatrész) készítése

ISE makró (saját alkatrész) készítése ISE makró (saját alkatrész) készítése 1. Makró (saját alkatrész) hozzáadása meglévő projekthez... 2 1.1. Kapcsolási rajz alapú makró készítése... 2 1.2. Kapcsolási rajz alapú saját makró javítása... 4

Részletesebben

Újrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai

Újrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai Újrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai Xilinx System Generator Szántó Péter BME MIT, FPGA Laboratórium Xilinx System Generator MATLAB Simulink Toolbox Simulink Modell alapú grafikus

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Mérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez

Mérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez Mérési jegyzőkönyv az ötödik méréshez A mérés időpontja: 2007-10-30 A mérést végezték: Nyíri Gábor kdu012 mérőcsoport A mérést vezető oktató neve: Szántó Péter A jegyzőkönyvet tartalmazó fájl neve: ikdu0125.doc

Részletesebben

11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG)

11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG) 11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG) A JTAG (IEEE 1149.1) protokolt fejlesztették a PC-nyák tesztelő iapri képviselők. Ezzel az eljárással az addigiaktól eltérő teszt eljárás. Az integrált áramkörök

Részletesebben

Integrált áramkörök/6 ASIC áramkörök tervezése

Integrált áramkörök/6 ASIC áramkörök tervezése Integrált áramkörök/6 ASIC áramkörök tervezése Rencz Márta Elektronikus Eszközök Tanszék 12/10/2007 1/25 Mai témák Integrált áramkörök tervezése Az ASIC tervezés gyakorlata ASIC tervezési technikák Az

Részletesebben

Szövegek C++ -ban, a string osztály

Szövegek C++ -ban, a string osztály Szövegek C++ -ban, a string osztály A string osztály a Szabványos C++ könyvtár (Standard Template Library) része és bár az objektum-orientált programozásról, az osztályokról, csak később esik szó, a string

Részletesebben

Programozás I. gyakorlat

Programozás I. gyakorlat Programozás I. gyakorlat 1. gyakorlat Alapok Eszközök Szövegszerkesztő: Szintaktikai kiemelés Egyszerre több fájl szerkesztése pl.: gedit, mcedit, joe, vi, Notepad++ stb. Fordító: Szöveges file-ban tárolt

Részletesebben

8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE

8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE 8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata

Részletesebben

Perifériák hozzáadása a rendszerhez

Perifériák hozzáadása a rendszerhez Perifériák hozzáadása a rendszerhez Intellectual Property (IP) katalógus: Az elérhető IP modulok listája Bal oldalon az IP Catalog fül Ingyenes IP modulok Fizetős IP modulok: korlátozások Időkorlátosan

Részletesebben

Országzászlók (2015. május 27., Sz14)

Országzászlók (2015. május 27., Sz14) Országzászlók (2015. május 27., Sz14) Írjon programot, amely a standard bemenetről állományvégjelig soronként egy-egy ország zászlójára vonatkozó adatokat olvas be! Az egyes zászlóknál azt tartjuk nyilván,

Részletesebben

Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel

Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel Pannon Egyetem, MIK-VIRT, Veszprém Dr. VörösháziZsolt voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel 7. VHDL FELADATOK: Speciális nyelvi szerkezetek. Sorrendi

Részletesebben

Szimuláció és verifikáció. Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció. Kétfajta szimulációs módszer

Szimuláció és verifikáció. Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció. Kétfajta szimulációs módszer BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rszerek tervezése FPGA áramkörökkel Fehér Béla Szántó Péter,

Részletesebben

Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció

Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció

Részletesebben

ISA szimulátor objektum-orientált modell (C++)

ISA szimulátor objektum-orientált modell (C++) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ISA szimulátor objektum-orientált modell (C++) Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2015. február 12. Horváth Péter ISA szimulátor objektum-orientált

Részletesebben

Digitális bemenetek: 2 darab 0-5V jelszintű digitális bemenet Pl. nyitásérzékelők, risztóközpontok, mozgásérzékelők, átjelzők, stb.

Digitális bemenetek: 2 darab 0-5V jelszintű digitális bemenet Pl. nyitásérzékelők, risztóközpontok, mozgásérzékelők, átjelzők, stb. Termék Ismertető Műszaki Információk Használati utasítás Technikai adatok: Tápfeszültség: 12-24V Digitális / Logikai kimenetek: 8 darab open-collector kimenet, közvetlenül relé meghajtására alkalmasak,

Részletesebben

Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL)

Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL) Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2014. augusztus 11. Horváth Péter Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő

Részletesebben

Programozás C és C++ -ban

Programozás C és C++ -ban Programozás C és C++ -ban 2. További különbségek a C és C++ között 2.1 Igaz és hamis A C++ programozási nyelv a C-hez hasonlóan definiál néhány alap adattípust: char int float double Ugyanakkor egy új

Részletesebben

Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar MIT. Nagyteljesítményű mikrovezérlők tantárgy [vimim342]

Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar MIT. Nagyteljesítményű mikrovezérlők tantárgy [vimim342] Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar MIT Nagyteljesítményű mikrovezérlők tantárgy [vimim342] 8x8x8 LED Cube Készítette: Szikra István URLJRN Tartalomjegyzék

Részletesebben

Témakiírások 2014/15. őszi félévben

Témakiírások 2014/15. őszi félévben Témakiírások 2014/15. őszi félévben Témavezető: Dr. Vörösházi Zsolt voroshazi@vision.vein.hu voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Veszprém, 2014. szeptember 9. Témaismertetés #1 National Instruments - LabView

Részletesebben

A megfelelő IP védelem biztosításával, alkalmasak a kültéri alkalmazások kialakítására.

A megfelelő IP védelem biztosításával, alkalmasak a kültéri alkalmazások kialakítására. AA-RC1A v2.3 Technikai adatok: Tápfeszültség: 12-24V Digitális / Logikai kimenetek: 8 darab open-collector kimenet, közvetlenül relé meghajtására alkalmasak, 500mA terhelhetőségűek Digitális bemenetek:

Részletesebben

Programozás 6. Dr. Iványi Péter

Programozás 6. Dr. Iványi Péter Programozás 6. Dr. Iványi Péter 1 Előfeldolgozás része Makrók A forrás kódban elvégzi a helyettesítéseket a fordító Csak egyszer végez helyettesítést Nem olyan makrók, mint a LISP vagy Scheme esetén Csak

Részletesebben

Programozás C++ -ban

Programozás C++ -ban Programozás C++ -ban 4. Bevezetés az osztályokba 4.1 Az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése Egy C programban a struktúrák minden része mindig elérhető. Ugyanakkor ez nem a legkedvezőbb helyzet. Több

Részletesebben

Cekla. Készítette Doxygen Tue Sep :13:44

Cekla. Készítette Doxygen Tue Sep :13:44 Cekla Készítette Doxygen 1.7.1 Tue Sep 20 2011 14:13:44 TARTALOMJEGYZÉK 1 Tartalomjegyzék 1. Cekla C++ könyvtár deklaratív C++-hoz 1 2. Modulmutató 1 2.1. Modulok............................................

Részletesebben

Digitális elektronika gyakorlat

Digitális elektronika gyakorlat FELADATOK 1. Tervezzetek egy félösszeadó VHDL modult 2. Tervezzetek egy teljes összeadó VHDL modult 3. Schematic Editor segítségével tervezzetek egy 4 bit-es öszeadó áramkört. A két bemeneti számot a logikai

Részletesebben

VHDL szimuláció. Tervezés. Labor II. Dr. Hidvégi Timót

VHDL szimuláció. Tervezés. Labor II. Dr. Hidvégi Timót VHDL szimuláció Labor II. Dr. Hidvégi Timót Tervezés 1 Lefoglalt szavak abs access after alias all and architecture array assert attribute block body buffer bus case component configuration constant disconnect

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét

Digitális technika VIMIAA01 9. hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti

10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti 10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti kapcsolója által definiált logikai szinteket fogadja, megfelelő

Részletesebben

1. A VHDL mint rendszertervező eszköz

1. A VHDL mint rendszertervező eszköz 1.1. A gépi tervezés A gépi leíró nyelvek (HDL) célja az egyes termékek egységesítése, logikai szimulációhoz leíró nyelv biztosítása, a terv hierarchikus felépítésének tükrözése és a nagy tervek áttekinthetővé

Részletesebben

12.1.1. A Picoblaze Core implementálása FPGA-ba

12.1.1. A Picoblaze Core implementálása FPGA-ba 12.1.1. A Picoblaze Core implementálása FPGA-ba A Picoblaze processzor Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a Pikoblaze-zel való munka. A Picoblaze szoftveres processzort alkotója Ken Chapman a Xilinx

Részletesebben

Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, )

Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, ) Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, 2006-09-17) Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1 2. Verilog nyelvi elemek...2 2.1. Modulok definiálása...2 2.2. Operátorok...3 2.3. Változók, értékadások...4 2.3.1.

Részletesebben

10. Digitális tároló áramkörök

10. Digitális tároló áramkörök 1 10. Digitális tároló áramkörök Azokat a digitális áramköröket, amelyek a bemeneteiken megjelenő változást azonnal érvényesítik a kimeneteiken, kombinációs áramköröknek nevezik. Ide tartoznak az inverterek

Részletesebben

VIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC)

VIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC) VIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC) 1 A korszerű digitális tervezés itt ismertetendő (harmadik) irányára az a jellemző, hogy az adott alkalmazásra céleszközt (ASIC - application

Részletesebben

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tartalom DCOM. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés

Tartalom DCOM. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés Tartalom D Szoftvertechnológia elıadás Architektúra D vs CORBA Példá 2 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is használatos (pl. vágólap) NetDDE NetBIOS

Részletesebben

Az MSP430 mikrovezérlők digitális I/O programozása

Az MSP430 mikrovezérlők digitális I/O programozása 10.2.1. Az MSP430 mikrovezérlők digitális I/O programozása Az MSP430 mikrovezérlők esetében minden kimeneti / bemeneti (I/O) vonal önállóan konfigurálható, az P1. és P2. csoportnak van megszakítás létrehozó

Részletesebben

1. Alapok. Programozás II

1. Alapok. Programozás II 1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph

Részletesebben

ARM processzorok felépítése

ARM processzorok felépítése ARM processzorok felépítése Az ARM processzorok több családra bontható közösséget alkotnak. Az Cortex-A sorozatú processzorok, ill. az azokból felépülő mikrokontrollerek a high-end kategóriájú, nagy teljesítményű

Részletesebben

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I KARNAUGH TÁBLA, K-MAP KARNAUGH TÁBLA PROGRAMOK PÉLDA: ÖT-VÁLTOZÓS MINIMALIZÁLÁS PÉLDA: ÖT-VÁLTOZÓS MINIMALIZÁLÁS

DIGITÁLIS TECHNIKA I KARNAUGH TÁBLA, K-MAP KARNAUGH TÁBLA PROGRAMOK PÉLDA: ÖT-VÁLTOZÓS MINIMALIZÁLÁS PÉLDA: ÖT-VÁLTOZÓS MINIMALIZÁLÁS IGITÁLIS TEHNIK I r. Pıdör álint MF KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 5. ELİÁS 5. ELİÁS. Karnaugh táblázat programok. Nem teljesen határozott logikai függvények. Karnaugh táblázat, logikai tervezési

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016

Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016 Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök Pógár István pogari@eng.unideb.hu Debrecen, 2016 Gyakorlatok célja 1. Digitális tervezés alapfogalmainak megismerése 2. A legelterjedtebb FPGA-k

Részletesebben

LOGIKAI TERVEZÉS. Előadó: Dr. Oniga István

LOGIKAI TERVEZÉS. Előadó: Dr. Oniga István LOGIKAI TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ ÁRAMKÖRÖKKEL Előadó: Dr. Oniga István Programozható logikai áramkörök fejlesztőrendszerei Fejlesztő rendszerek Terv leírás: (Design Entry) Xilinx Foundation ISE Külső eszköz

Részletesebben

PAL és s GAL áramkörök

PAL és s GAL áramkörök Programozható logikai áramkörök PAL és s GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó,

Részletesebben

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód:

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: Szerző Név: Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/27 Gyakorlatvezető neve: Kőhegyi János Feladatsorszám: 20 1 Tartalom Szerző... 1 Felhasználói dokumentáció...

Részletesebben

FPGA & Verilog ismertetı. BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

FPGA & Verilog ismertetı. BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék FPGA & Verilog ismertetı BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék FPGA-k FPGA: Field Programmable Gate Array programozható logikai áramkör Jelentısebb gyártók: Xilinx, Altera, Actel, Quicklogic,

Részletesebben

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. 7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. Tárolók Bevezetés Bevezetés Regiszterek Számlálók Memóriák Regiszter DEFINÍCIÓ Tárolóegységek összekapcsolásával, egyszerű bemeneti kombinációs hálózattal kiegészítve

Részletesebben

Programozás C nyelven (3. ELŐADÁS) Sapientia EMTE

Programozás C nyelven (3. ELŐADÁS) Sapientia EMTE Programozás C nyelven (3. ELŐADÁS) Sapientia EMTE 2015-16 Classic Empire - A turn Based Wargame Classic Empire is a real time, multiplayer, Internet-based game, featuring military, diplomatic, and economic

Részletesebben

PROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS. Előadó: Dr. Oniga István

PROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS. Előadó: Dr. Oniga István PROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS VERILOG NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István Összeállította Dr. Oniga István A következő anyagok felhasználásával Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel. Fehér Bela Szanto Peter,

Részletesebben

Robotot vezérlő szoftverek fejlesztése Developing robot controller softwares

Robotot vezérlő szoftverek fejlesztése Developing robot controller softwares Robotot vezérlő szoftverek fejlesztése Developing robot controller softwares VARGA Máté 1, PÓGÁR István 2, VÉGH János 1 Programtervező informatikus BSc szakos hallgató 2 Programtervező informatikus MSc

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Mutatók és címek (ism.) Indirekció (ism)

Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Mutatók és címek (ism.) Indirekció (ism) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény

Részletesebben

Mutatók és címek (ism.) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Indirekció (ism) Néhány dolog érthetőbb (ism.) Változók a memóriában

Mutatók és címek (ism.) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Indirekció (ism) Néhány dolog érthetőbb (ism.) Változók a memóriában Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi mre BME T Programozás alapjai. (C nyelv, gyakorlat) BME-T Sz.. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény

Részletesebben

Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét dia

Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét dia BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét + 15 25 dia Fehér Béla, Raikovich

Részletesebben

Digitális technika II., 2009/2010 tavasz 1. vizsga 2010.06.01. A csoport

Digitális technika II., 2009/2010 tavasz 1. vizsga 2010.06.01. A csoport Beugró kérdések: 1. USART jelalak (TdX) felrajzolása adott paritás és adott számú STOP bit mellett egy kétjegyű hexa szám átvitelére. 2. RST7.5, TRAP és INT megszakítási bemenetek összehasonlítása tilthatóság

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA. Szabó Tamás Dr. Lovassy Rita - Tompos Péter. Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar LABÓRATÓRIUMI ÚTMUTATÓ

DIGITÁLIS TECHNIKA. Szabó Tamás Dr. Lovassy Rita - Tompos Péter. Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar LABÓRATÓRIUMI ÚTMUTATÓ Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Szabó Tamás Dr. Lovassy Rita - Tompos Péter DIGITÁLIS TECHNIKA LABÓRATÓRIUMI ÚTMUTATÓ 3. kiadás Mikroelektronikai és Technológia Intézet Budapest, 2014-1

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3)

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3) Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.17. -1- Tömbök Azonos típusú adatok tárolására. Index

Részletesebben

Tartalom Tervezési egység felépítése Utasítások csoportosítása Értékadás... 38

Tartalom Tervezési egység felépítése Utasítások csoportosítása Értékadás... 38 Bevezetés... 11 1. A VHDL mint rendszertervező eszköz... 13 1.1. A gépi tervezés... 13 1.2. A VHDL általános jellemzése... 14 1.3. Tervezési eljárás VHDL-lel... 15 2. A VHDL nyelv alapszabályai... 19 2.1.

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/4

Programozás C++ -ban 2007/4 Programozás C++ -ban 2007/4 1. Az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése Egy C programban a struktúrák minden része mindig elérhető. Ugyanakkor ez nem a legkedvezőbb helyzet. Több szempontból is hasznos

Részletesebben

Programmable Chip. System on a Chip. Lazányi János. Tartalom. A hagyományos technológia SoC / PSoC SoPC Fejlesztés menete Mi van az FPGA-ban?

Programmable Chip. System on a Chip. Lazányi János. Tartalom. A hagyományos technológia SoC / PSoC SoPC Fejlesztés menete Mi van az FPGA-ban? System on a Chip Programmable Chip Lazányi János 2010 Tartalom A hagyományos technológia SoC / PSoC SoPC Fejlesztés menete Mi van az FPGA-ban? Page 2 1 A hagyományos technológia Elmosódó határvonalak ASIC

Részletesebben

Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1

Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: A1B2C3 E-mail: gipszjakab@vilaghalo.hu Kurzuskód: IP-08PAED Gyakorlatvezető

Részletesebben

Elemi alkalmazások fejlesztése I. Olvassunk be egy fájlból egész számokat egy tömbbe. Keressük meg a tömb valamely

Elemi alkalmazások fejlesztése I. Olvassunk be egy fájlból egész számokat egy tömbbe. Keressük meg a tömb valamely 1.feladat (max02a) Olvassunk be egy fájlból egész számokat egy tömbbe. Keressük meg a tömb valamely maximális elemét. A tömb hosszát a fájl els ı eleme tartalmazza.a fájl nevét a szabványos bemeneten kérjük

Részletesebben

Fejlett programozási nyelvek C++ Iterátorok

Fejlett programozási nyelvek C++ Iterátorok Fejlett programozási nyelvek C++ Iterátorok 10. előadás Antal Margit 2009 slide 1 Témakörök I. Bevezetés II. Iterátor definíció III. Iterátorok jellemzői IV. Iterátorkategóriák V. Iterátor adapterek slide

Részletesebben

LOGSYS LOGSYS SPARTAN-3E FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ. 2012. szeptember 19. Verzió 1.2. http://logsys.mit.bme.hu

LOGSYS LOGSYS SPARTAN-3E FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ. 2012. szeptember 19. Verzió 1.2. http://logsys.mit.bme.hu LOGSYS SPARTAN-3E FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ 2012. szeptember 19. Verzió 1.2 http://logsys.mit.bme.hu Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 1 2 Memóriák... 3 2.1 Aszinkron SRAM... 3 2.2 SPI buszos soros

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 7-ik előadás

DIGITÁLIS TECHNIKA 7-ik előadás IGITÁLI TECHNIKA 7-ik előadás Előadó: r. Oniga István Egyetemi docens 2/2 II félév zekvenciális (sorrendi) hálózatok zekvenciális hálózatok fogalma Tárolók tárolók JK tárolók T és típusú tárolók zámlálók

Részletesebben

Digitális rendszerek. I. rész. Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu

Digitális rendszerek. I. rész. Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu Digitális rendszerek I. rész Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu A tárgy célja Bevezető Digitális rendszertervezés alapjai Programozható logikai áramkörök Hardverleíró nyelvek (VHDL) A digitális

Részletesebben

Egyszerű RISC CPU tervezése

Egyszerű RISC CPU tervezése IC és MEMS tervezés laboratórium BMEVIEEM314 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyszerű RISC CPU tervezése Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. február 14. Nagy Gergely

Részletesebben

A LOGSYS GUI. Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT FPGA laboratórium

A LOGSYS GUI. Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT FPGA laboratórium BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A LOGSYS GUI Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT atórium

Részletesebben

A VHDL kódtól az FPGA-ba való ágyazásig From the VHDL Code to the Implementation to FPGA-s

A VHDL kódtól az FPGA-ba való ágyazásig From the VHDL Code to the Implementation to FPGA-s A VHDL kódtól az FPGA-ba való ágyazásig From the VHDL Code to the Implementation to FPGA-s KIREI Botond Sándor Kolozsvár Abstract The purpose of the VHDL hardvare describing language is to descibe the

Részletesebben

A genetikus algoritmus, mint a részletes modell többszempontú és többérdekű "optimálásának" általános és robosztus módszere

A genetikus algoritmus, mint a részletes modell többszempontú és többérdekű optimálásának általános és robosztus módszere A genetikus algoritmus, mint a részletes modell többszempontú és többérdekű "optimálásának" általános és robosztus módszere Kaposvári Egyetem, Informatika Tanszék I. Kaposvári Gazdaságtudományi Konferencia

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási Tanszék www.kjit.bme.hu Programozás

Részletesebben

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Előadó: Dr. Oniga István

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Előadó: Dr. Oniga István LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István Összeállította Dr. Oniga István A következő anyagok felhasználásával Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel. Fehér Bela Szanto Peter,

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 5. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.05. C++ A C++ egy magas szint programozási nyelv. A legels változatot Bjarne Stroutstrup dolgozta ki 1973 és 1985 között, a C nyelvb

Részletesebben

Forráskód generálás formális modellek alapján

Forráskód generálás formális modellek alapján Forráskód generálás formális modellek alapján dr. Majzik István Horányi Gergő és Jeszenszky Balázs (TDK) BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modellek a formális ellenőrzéshez Hogyan használhatók

Részletesebben

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben Gyakorlat

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben Gyakorlat C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben Gyakorlat Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/12 Input-output

Részletesebben

Dinamikus csatolású függvénykönyvtár készítése és használata Plugin-szerű betöltés Egyszeű C++ osztályok készítése

Dinamikus csatolású függvénykönyvtár készítése és használata Plugin-szerű betöltés Egyszeű C++ osztályok készítése FEJLETT PROGRAMOZÁSI NYELVEK, 2009 2. GYAKORLAT - Linux alatti C/C++ programozás Cél: Dinamikus csatolású függvénykönyvtár készítése és használata Plugin-szerű betöltés Egyszeű C++ osztályok készítése

Részletesebben

Egy PIC-BASIC program fordítása, betöltése

Egy PIC-BASIC program fordítása, betöltése Egy PIC-BASIC program fordítása, betöltése A következıkben egy gyakorlati példán keresztül próbálom leírni, hogyan használhatjuk a PIC BASIC PRO 3 fordítóprogramot, tölthetjük be az elkészült program kódot

Részletesebben

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Előadó: Dr. Oniga István

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Előadó: Dr. Oniga István LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István Programozható logikai áramkörök fejlesztőrendszerei Fejlesztő rendszerek Terv leírás: (Design Entry) Xilinx Foundation ISE Külső eszköz Mentor

Részletesebben

5. Laborgyakorlat. Számláló funkciók, időzítő funkciók.

5. Laborgyakorlat. Számláló funkciók, időzítő funkciók. 5. Laborgyakorlat Számláló funkciók, időzítő funkciók. A gyakorlat célja A számlálók és időzítők használata gyakori a folyamatirányításban. Gondoljunk egy futószalag indításának a késleltetésére, megállításánál

Részletesebben

Elektronikus dobókocka tervezési példa

Elektronikus dobókocka tervezési példa Elektronikus dobókocka tervezési példa (file: kocka-pld-sp3, H.J., 2006-10-16) Ebben a mintapéldában egy elektronikus dobókockát tervezünk. Ezzel a tervezési példával a Mérés laboratórium I. gyakorlatok

Részletesebben

Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk

Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk Elméleti anyag: Processzoros vezérlés általános tulajdonságai o z induló készletben

Részletesebben

(BMEVIMIM322) Az NI 9263 DA és NI 9239 AD kártyákra alapuló mérések NI crio-9074 platformon. (BME-MIT-Beágyazott Rendszerek Csoport)

(BMEVIMIM322) Az NI 9263 DA és NI 9239 AD kártyákra alapuló mérések NI crio-9074 platformon. (BME-MIT-Beágyazott Rendszerek Csoport) Információfeldolgozás laboratórium (BMEVIMIM322) Tárgyfelelős: dr. Sujbert László Az NI 9263 DA és NI 9239 AD kártyákra alapuló mérések NI crio-9074 platformon Krébesz Tamás és dr. Sujbert László (BME-MIT-Beágyazott

Részletesebben

Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel

Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel Pannon Egyetem, MIK-VIRT, Veszprém Dr. Vörösházi Zsolt voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel 6. VHDL: speciális nyelvi szerkezetek. Sorrendi hálózatok

Részletesebben

Technológia funkciók Számláló, PWM

Technológia funkciók Számláló, PWM 10. Laborgyakorlat Technológia funkciók Számláló, PWM A gyakorlat célja A technológiai funkciók olyan software vagy hardware eszközök, amelyek segítségével egy adott folyamatirányítási feladat könnyen

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem VHDL. Horváth Péter, Nagy Gergely. Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. október 3.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem VHDL. Horváth Péter, Nagy Gergely. Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. október 3. Áramkörtervezés az absztrakciótól a realizációig BMEVIEEM284 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem VHDL Horváth Péter, Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. október 3. Horváth

Részletesebben

C programozás. 1 óra Bevezetés

C programozás. 1 óra Bevezetés C programozás 1 óra Bevezetés A C nyelv eredete, fő tulajdonságai 1. Bevezető C nyelv alapelemei többsége a BCPL (Basic Combined Programming Language {1963}) Martin Richards B nyelv Ken Thompson {1970}

Részletesebben

UNIX folyamatok kommunikációja

UNIX folyamatok kommunikációja UNIX folyamatok kommunikációja kiegészítő fóliák az előadásokhoz Mészáros Tamás http://www.mit.bme.hu/~meszaros/ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Részletesebben