PROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS. Előadó: Dr. Oniga István
|
|
- Tivadar Vörös
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS VERILOG NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István
2 Összeállította Dr. Oniga István A következő anyagok felhasználásával Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel. Fehér Bela Szanto Peter, Lazanyi Janos, Raikovich Tamas (BME Merestechnika es Informacios Rendszerek Tanszek) Embedded Design using Programmable Gate Arrays. Dennis Silage Introduction ti to Verilog course. Xilinx Inc.
3 FPGA-k FPGA: Field Programmable Gate Array programozható logikai áramkör Jelentősebb gyártók: Xilinx, Altera, Actel, Quicklogic, i Lattice Jellemzők A funkciót, működést a konfiguráció határozza meg A konfiguráció esetleg módosítható, törölhető Komplexitás kapu I/O láb MHz működés (terv függő) Felépítés lehet pl. RAM alapú, MUX alapú
4 Xilinx FPGA-k Több család Spartan: hatékony, optimalizált struktúra Virtex: speciális funkciók, gyorsabb, komplexebb, gazdagabb g funkcionalitás Felépítés: CLB: logikai blokk IOB: I/O blokk BlokkRAM: belső memória Szorzó Huzalozás
5 Xilinx FPGA: Alap logikai elem Logikai elem (Slice): 2 LUT + 2 FF + kiegészítő logika Carry OUT Comb. OUT L U T I N 4 LUT Carry + MUX FF FF OUT LUT: Look-Up Table MUX IN 16x1 bites memória (4 bemenet esetén) Cím: a logikai függvény bemeneti változói Tartalom: igazságtábla Carry IN Bármilyen négy bemenetű, egy kimenetű logikai függvény megvalósítható
6 Xilinx FPGA-k Részlet egy kész tervből: logikai blokkok + huzalozás
7 Xilinx FPGA-k: a logikai elem részletei A CLB belső felépítése az FPGA Editor-ban nézve
8 Xilinx FPGA: konfiguráció A konfigurációt iót (LUT tartalom, t huzalozás, csatlakozások, k egyéb paraméterek) SRAM tárolja Tápfeszültség kikapcsolásakor elveszíti a konfigurációt Bekapcsolás után konfiguráció szükséges EEPROM-ból, automatikusan Fejlesztői kábel segítségével ún. JTAG porton keresztül
9 Szabvány HDL nyelvek Szabványos HDL (hardware description language) nyelvek Verilog 1984: Gateway Design Automation Inc. 1990: Cadence -> Open Verilog International 1995: IEEE szabványosítás 2001: Verilog 2001 Verilog-2005 (IEEE Standard ) SystemVerilog (IEEE standard P ). VHDL : IBM, Texas Instruments 1987: IEEE szabvány 1994: VHDL-1993
10 Egyéb HDL HDL fejlesztés a szoftver fejlesztéshez viszonyítva továbbra is időigényes Sok fejlesztő rendelkezik C/C++ ismerettel, viszonylag kevés HDL ismerettel Magasszintű hardver leíró nyelvek Celoxica Handel-C: C alapú, spec. kiegészítések SystemC: szabványos, ma már (részben) szintetizálható, C++ alapú Mentor Catapult-C: C++ kiegészítések nélkül Impulse-C, Mitrion-C Gyorsabb szimuláció/verifikáció HW/SW együttes tervezés
11 HDL nyelvek célja Hardver modellezés Mindkét nyelv jelentős része csak a hardver funkciók modellezésére ill. szimulációra használható Szintetizálható részhalmaz szintézer függő Kapuszintű modulokból építkező, kapcsolási rajzon alapuló tervezési módszerek leváltása RTL (register transfer level) szintű leírás Automatikus hardver szintézis a leírásból Tervezői hatékonyság növelése
12 HDL nyelvek Alapvetően moduláris felépítésű tervezést tesz lehetővé HDL modul Be-, kimenetek definiálása Be-, kimenetek k közötti ötti logikai i kapcsolatok k és időzítések definiálása iálá NEM szekvenciálisan végrehajtódó szoftver Alapvetően időben párhuzamos, konkurens működést ír le
13 Szintaktika Megjegyzések (mint C-ben) // egy soros /* */ több soros Konstansok <bitszám>< alap><érték> 5 b00100: bináris szám decimális érték: 4, 5 bites: h4e: hexadecimális szám decimális érték: 78, 8 bites: bz: bináris szám nagy impedanciás állapot: ZZZZ Ha a bitszám nem adót, az alapértelmezet: 32 bit Ha az alap nem specifikált, az alapértemezet decimális
14 Szintaktika 138 // decimal number, 32 bit as d138 // decimal number, 10 bit as o74 // octal number, 6 bits as h25f // hexadecimal number, 24 bit as hxb // hexadecimal number, 8 bit as xxxx b010 // binary number, 3 bits as b101 // 6 bit, two s complement of or d15 // 10 bit, two s complement of or d124 // decimal number, 5 bits as since 7 bits are required 12 of2 // invalid, F is not a octal digit 8 b1010 Automatically zero-extended and stored as 0000_ b Automatically truncated and stored as 0111
15 Modulok Építőelem komplex rendszerek létrehozására Hierarchikus leírás, feladat partícionálás Top-down tervezés
16 Verilog: module (1995) Dupla munka, kettős hibalehetőség
17 Verilog: module (2001) Preferált a kompakt lista, kevesebb hiba
18 Modul használat... wire clock, reset; wire local_bus_in, _ local_bus_out; _ something inst_name (.clock (clock),.reset t( (reset),.bus_in (local_bus_in),.bus_out (local_bus_out) out) ); Almodulban Itteni valtozo deklaralt valtozo
19 Strukturális leírás Hierarchia felépítése: modulok összekapcsolása module top_ level (input in0, in1, in2, output r); wire xor0; xor_m xor_inst0(.i0(in0),.i1(in1),.o(xor0)); xor_m xor_inst1(.i0(xor0), i0( 0).i1(in2),.o(r)); endmodule
20 Bitműveletek Logikai műveletek bitvektorokon (egy vagy több bites adatokon) ~ negálás, & és, ~ & NAND, or, ~ NOR, ^ xor, ~^ XNOR. Vektorokon bitenként, pl.: 4 b1101 & 4 b0110 = 4 b0100 Ha a két operandus szélessége nem egyezik meg, a kisebbik az MSB biteken 0- val kiterjesztve 2 b11 & 4 b1101 = 4 b0001 A felteteles kifejezesek logikai operatorai az igaz-hamis vizsgalatokhoz elterőek:!, &&, (negalas, es, vagy)
21 Bit redukciós operátorok Egy operandusú művelet, a bitvektor összes bitjét önálló egybites változóként értelmezve, eredménye is egy bites (Egy vektor összes bitjén végeznek műveletet, kimenetük egy bites) &, ~&,, ~, ^, ~^ (es, nem es, vagy, nem vagy) Peldak: &4 b1101 = 1 b0 4 b1101 = 1 b1 Hasznalat: Számláló kimenet végérték? assign tc = &cnt; ALU kimenet nulla? assign z = ~ result;
22 Komparátor operátorok C-szintakszissal i megegyezőő Egyenlőség g ==,!= ===: egyenlőség az x, z értékek k figyelembevételével!==: nem egyenlő, x, z figyelembevételével Nem egyenlőség <, >, <=, >=
23 Aritmetikai operátorok C-szintakszissal megegyező Operátorok: +, -, *, /, % Nem mindegyik szintetizálható Szintézer függő, de tipikusan / pl. csak akkor, ha az osztó kettő hatvány Negatív számok kettes komplemens kódban
24 Egyéb operátorok Konkatenálás (összefűzés): {}, pl: {4 b0101, 4 b1110} = 8 b Shift operátor <<, >> Bit kiválasztás Pl. Kiválasztott rész konstans: data[5:3] wire [ 31:0 ] DATA_BUS ; wire [ 0:7 ] H_BYTE ; reg [15:0 ] CONTROL ; assign DATA_BUS [ 31:28 ] = H_BYTE [ 4:7 ] ;
25 Bit kiválasztás használata Pl. reg [ 7:0 ] CNTRL_BUS = 8 b ; Kiválasztás iránya meg kell egyezzen az eredeti iránnyal CNTRL_BUS [ 3:0 ] OK CNTRL_BUS [ 0:3 ] ERROR CNTRL_BUS [ 10:7 ] returns unknown x CNTRL_BUS [ 3:0 ] has value of 3 (0011) Egy bit kiválasztása: assign H_BYTE [ 7 ] = CONTROL [ 14 ] ;
26 Adattípusok wire assign Nevének megfelelően viselkedik (vezeték) Pl. 8 bites vezeték: wire [7:0] data; reg always Szintézis utáni eredmény nem mindig regiszter Vezeték Latch Flip-flop Pl.: reg [7:0] data;
27 Assign assign -val csak wire típusú változónak lehet értéket adni Folyamatos értékadás Pl. A bal oldali változó folyamatosan kiértékelődik assign c = a & b; a b Egy változó csak egy assign által kaphat értéket assign értékadások egymással párhuzamosan műkődnek (hardver) Kombinációs logika leírására alkalmas c
28 Always két esete Kombinációs logika (a, b) c <= a & b; (*) c <= a & b; a b c Flip-Flop (posedge clk) c <= a & b; clk a b D[0] Q[0] c
29 Always blokk Szintakszis: (.) begin.... end Érzékenységi lista Blokkon belüli műveletek Egy változó csak egy always blokkban kaphat értéket always blokk nem lehet érzékeny a saját kimenetére always blokkban nem használható assign Az always blokkok egymással (es az assign típusú értékadásokkal) é a párhuzamosan működnekű
30 Always értékadás Blokkoló értékadás: = Blokkolja az utána következő értékadásokat -> szekvenciális utasítás végrehajtás Nem blokkoló értékadás: <= A nem blokkoló értékadások párhuzamosan hajtódnak végre Blokkoló nem blokkoló példa később Nem-blokkoló értékadás használata javasolt
31 Always Flip Flop Flip Flop: élérzékeny tároló (posedge clk) c <= a & b; Szinkron reset clk a b D[0] Q[0] c (posedge clk) if (rst) c <= 1'b0; else c <= a & b; clk Aszinkron reset a b D[0] R Q[0] c (posedge clk, posedge rst) if (rst) c<= 1'b0; else c <= a & b; rst
32 Always Flip Flop Xilinx FPGA-kban a FF maximum 3 élérzékeny bemenettel rendelkezik, ezek (prioritas sorrendben): reset, set, clock A reset, set lehet szinkron is Aszinkron: (posedge clk, posedge rst, posedge set) if (rst) c <= 1'b0; else if (set) c<=1'b1; else c <= a & b; clk set a b rst S D[0] Q[0] R c
33 Always komb. log. Szemléletesen: kombinációs logika esetén a kimenet bármely bemenet bármilyen változásánál á á kiértékelődik (a, b) c <= a & b; (*) c <= a&b; a b c
34 Always latch Latch: szintvezérelt tároló: amíg a gate bemenente 1, addig mintavételezi i az adatbemenetet t t (*) If (g) c <= a & b; a b g D[0] C lat c Q[0] c
35 Always latch hiba Latch véletlen létrehozása Nem teljes if vagy case szerkezet Szintézer általában figyelmeztet (*) case (sel) 2 b00: r <= in0; 2 b01: r <= in1; 2 b10: r <= in2; endcase (*) if (sel==0) r<= in0; else if (sel==1) r <= in1; else if (sel==2) r <= in2;
36 Always helyes Helyes kód (*) case (sel) 2 b00: r <= in0; 2 b01: r <= in1; 2 b10: r <= in2; default: r <= bx; endcase (*) if (sel==0) r <= in0; else if (sel==1) r <= in1; else r <= in2;
37 Tervezési tanácsok 1 modul, egy funkcióért felelős (pl. órajel generátor, összeadó blokk, szűrő blokk, memória tömb etc...) Minden modulban az always es assign utasítások párhuzamosan értékelődnek ki. Always blokkban nem használunk assignt! Egy always blokk egy jól meghatározott funkciót tölt be. (pl. shift regiszter, multiplexer, órajel osztó etc.) Egy always blokk egyetlen vagy néhány funkciójában szorosan kapcsolódó- reg változónak ad értéket. Minden (reg) változónak csak 1 always blokkban adjunk értéket.
38 Logikai operátorok &&& Logikai ÉS Logikai OR! Logikai negáció Pl. x = 1001 és y = 0110 x && y = 0 x y = 1 Prototípuskészítés Verilog nyelven
39 Logikai shift operátorok > > Logikai shift jobbra balról 0 töltődik < < Logikai shift balra jobbról 0 töltődik Pl. x = x >> 2 = x << 2 = Prototípuskészítés Verilog nyelven
40 Aritmetikai shift operátorok >>> Aritmetikai shift jobbra balról MSB töltődik <<< Aritmetikai shift balra jobbról 0 töltődik Pl. x = x >>> 2 = x <<< 2 = (x << 2 = ) Logikai shift balra = Aritmetikai shift balra Prototípuskészítés Verilog nyelven
41 Feltétel leírása <Boolean expression>? <result if true> : <result if false> Pl. assign wire_name = (condition)? input1 : input0; c = (a > b)? 1 : 0; // c = 1 vagy 0 c = (a == b)? a b : a + b; // c = a b vagy a + b c = (a b) > 4? a : b; // c = a vagy b IF utasítás ( * ) - (posedge clk) if (condition0) statement0; e else if (condition1) statement1; else Statement2; t t2 Prototípuskészítés Verilog nyelven CASE utasítás ( * ) - (posedge clk) case (two_bit select) 2'b00 : statement0; 2'b01 : statement1; 2'b10 : statement2; 2'b11 : statement3; df default: statement_def; tt tdf endcase
42 Modul működés leírása Három alapvető modell típus Strukturális modell Explicit strukturális modell Implicit strukturális modell Procedurális modell a fentiek keveréke is lehet Prototípuskészítés Verilog nyelven
43 Explicit strukturális modell Strukturális modellek objektumokat kapcsolnak össze a kívánt működésű rendszer megvalósításához. Megadja a felhasznált elemeket és az elemek összekapcsolását Kapcsolat az azonosítók pozíciója szerint Kapcsolat név szerinti egymáshoz rendeléssel Az elem lehet egy, a nyelv által definiált funkcionális alapelem (primitive) vagy egy általunk külön definiált modul (UDP). Pl. module Nand_Latch (output q, qbar, input preset, clear); wire preset, clear; nand #1 G1 (q, preset, qbar), G2 (qbar, clear, q); Endmodule (#1) - 1ns késleltetést jelent (csak a szimulációnál van értelme) Prototípuskészítés Verilog nyelven
44 Explicit strukturális modell KAPU SZINTŰ PRIMITIVEK (26 beépített, kombinációs) FELHASZNÁLÓI PRIMITIVEK (kombinációs, szekvenciális) Tranzisztor kapcsolási szintű primitívek Modul deklaráció és hivatkozás Késleltetési modellek: a kapuk inerciális, a huzalok transzport modellel 4 értékű logika, 8 meghajtáserősséggel Huzalozott AND és OR logikák Prototípuskészítés Verilog nyelven
45 Implicit strukturális modell RTL modell vagy adatfolyam (dataflow) - előre definiált nyelvi operátorokat és a konkurens k folytonos kijelölés" utasítást t használja a logikai i működés előírására. á Az operátorok közvetve (implicit) meghatározzák a megvalósító hardvert is. Az ilyen közvetett strukturális modellek alapján a szintézer programok könnyen tudnak közel optimális logikai hálózatot generálni. assign folytonos értékadási utasítást használjuk. Pl. module vagy (output o, input a, b); assign o = a b; endmodule module vagy4 (output [3:0] o, input [3:0] a, b); assign o = a b; // Bitenkénti OR endmodule Operátorok rugalmasak Prototípuskészítés Verilog nyelven
46 Procedurális modell Algoritmikus működési leírás magasszintű HDL műveleti utasításokkal, ami a kívánt I/O működést írja le, függetlenül a konkrét hardver megvalósítástól A korszerű szimulátorok mindig eseményvezéreltek, és a Verilog nyelv is a viselkedés eseményvezérelt kiértékelését támogatja. module compare_2_ algoritmikus (output reg A_lt_B, A_gt_B, A_eq_B, input [1:0] A,B); (A or B) // Esemény figyelő begin A_lt_B = 0; A_gt_B = 0; A_eq_B = 0; if (A==B) A_eq_ B = 1; else if (A>B) A_gt_B = 1; else A_lt_B = 1; end endmodule d Always csak állapottartó, regiszter típusú változókat tud kezelni, ezért a kimeneti változók a deklaráció szerint regiszter típusúak A begin.end programrészleten belül SZEKVENCIÁLIS a programvégrehajtás. Prototípuskészítés Verilog nyelven
47 Szimuláció Testbench: ISE két lehetőséget biztosít Testbench Waveform Grafikus felületen megadható bemenetek Verilog Test Fixture Verilog kódban megírt stimulus s Szimulátor ISE szimulátor Modelsim (MXE) Prototípuskészítés Verilog nyelven
48 Verilog Test Fixture Test Fixture A Test Fixture egy Verilog modul A tesztelendő modul almodulként van beillesztve Minden, a szintézisnél használt nyelvi elem felhasználható Nem szintetizálható nyelvi elemek Időalap timescale 1ns/1ps Megadott idők ns-ban értendők Szimulációs lépésköz: 1 ps Prototípuskészítés Verilog nyelven
49 Test Fixture - initial initial blokk 0. időpillanatban kezdődik a végrehajtása Egyszer fut le Az initial blokkok egymással, és az always blokkokkal párhuzamosan működnek Az initial blokkon belüli késleltetések összeadódnak, pl. initial begin a <= 0; #10 a <= 1; #25 a <= 2; #5 a <= 0; end Prototípuskészítés Verilog nyelven
50 Órajel generálás initial clk <= 1; always #5 clk <= ~clk; Test Fixture - always Órajelre működő bemenetek (pl. számláló) initial cntr <= 0; (posedge clk) #2 cntr <= cntr + 1; Prototípuskészítés Verilog nyelven t OH =2ns
51 Strukturális leírás Hierarchia felépítése: modulok összekapcsolása module top_level (input in0, in1, in2, output r); wire xor0; xor_m xor_inst0(.i0(in0), i0(in0).i1(in1),.o(xor0)); xor_m xor_inst1(.i0(xor0),.i1(in2),.o(r)); endmodule module top_level (input in0, in1, in2, output r); wire xor0; xor_m xor_inst0(in0, in1, xor0); xor_m xor_inst1(xor0, in2, r); endmodule in0 in1 xor_m i0 i1 o xor_inst0 xor_m i0 i1 o xor_inst1 r in2
52 Strukturális leírás - generate Hierarchia felépítése: modulok összekapcsolása wire [2:0] in_bus0; wire [1:0] in_bus1; assign in_bus0[0] = in0; assign in_bus1 = {in2, in1}; generate genvar k; for (k=0; k < 2; k++) begin: inst xor_m(.i0(in_bus0[k]),.i1(in_bus1[k]),.o(in_bus0[k+1]); end endgenerate in0 in1 xor_m i0 i1 o xor_inst0 xor_m i0 i1 o xor_inst1 r in2
53 Példa MUX (1.) 2:1 multiplexer module mux_21 (input in0, in1, sel, output r); assign r = (sel==1 b1)? in1 : in0; endmodule module mux_21 (input in0, in1, sel, output reg r); (*) if (sel==1 b1) r <= in1; else r <= in0; endmodule module mux_21 (input in0, in1, sel, output reg r); (*) case(sel) 1 b0: r <= in0; 1 b1: r <= in1; endmodule
54 Példa MUX (2.) 4:1 multiplexer module mux_41 (input in0, in1, in2, in3, input [1:0] sel, output reg r); (*) in0 case(sel) 2 b00: r <= in0; [1] 2 b01: r <= in1; 0 2 b10: r <= in2; in2 1 2 b11: r <= in3; endcase endmodule sel[1:0] in1 [1] 0 1 I0 I1 O r [0] S in3
55 Példa MUX (3.) 4:1 multiplexer, 4 bites kiválasztó jel (*) casez(sel) /*synthesis parallel_case*/ 4 b1???: r <= in0; 4 b?1??: r <= in1; 4 b??1?: r <= in2; 4 b???1: r <= in3; default: r <= bx; endcase endmodule (*) case(sel) 4 b1000: r <= in0; 4 b0100: r <= in1; 4 b0010: r <= in2; 4 b0001: r <= in3; default: r <= bx; endcase endmodule in3 in2 in1 sel[3:0] [3:0] in0 [0] [1] [2] [3] e d e d e d e d r r
LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Előadó: Dr. Oniga István
LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István Összeállította Dr. Oniga István A következő anyagok felhasználásával Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel. Fehér Bela Szanto Peter,
RészletesebbenFPGA & Verilog ismertetı. BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
FPGA & Verilog ismertetı BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék FPGA-k FPGA: Field Programmable Gate Array programozható logikai áramkör Jelentısebb gyártók: Xilinx, Altera, Actel, Quicklogic,
RészletesebbenLaborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István
Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval Dr. Oniga István Szimuláció és verifikáció Szimulációs lehetőségek Start Ellenőrzés után Viselkedési Funkcionális Fordítás után Leképezés után Időzítési
RészletesebbenHardver leíró nyelvek (HDL)
Hardver leíró nyelvek (HDL) Benesóczky Zoltán 2004 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.
RészletesebbenFehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás BME MIT FPGA laboratórium
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Verilog RTL kódolás Fehér
Részletesebben5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 13. Dr. Oniga István
DIGITÁLIS TECHNIKA 13 Dr. Oniga István Xilinx FPGA-k Több család Spartan: hatékony, optimalizált struktúra Virtex: speciális funkciók, gyorsabb, komplexebb, gazdagabb g funkcionalitás Felépítés: CLB: logikai
RészletesebbenVerilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, )
Verilog ismertető (Szántó Péter, BME MIT, 2006-09-17) Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1 2. Verilog nyelvi elemek...2 2.1. Modulok definiálása...2 2.2. Operátorok...3 2.3. Változók, értékadások...4 2.3.1.
RészletesebbenKombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat. Dr. Oniga István
Kombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat Dr. Oniga István Funkcionális kombinációs egységek A következő funkcionális egységek logikai felépítésével, és működésével foglalkozunk: kódolók, dekódolók,
RészletesebbenVerilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét dia
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét + 15 25 dia Fehér Béla, Raikovich
RészletesebbenElőadó: Nagy István (A65)
Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenSzántó Péter BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, FPGA Labor
Verilog ismertető Szántó Péter BME Méréstechnika és Információs Rszerek Tanszék, FPGA Labor 2011-07-20 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 1 2. Verilog nyelvi elemek... 2 2.1. Modulok definiálása... 2 2.2.
RészletesebbenDigitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk
Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk Elméleti anyag: Processzoros vezérlés általános tulajdonságai o z induló készletben
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Dr. Oniga István
LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN Dr. Oniga István 1. Ismerkedés az ISE fejlesztőrendszerrel és a LOGSYS kártyával 2. Első projekt (Rajz) egyszerű logikai kapuk 3. Második projekt (Verilog) egyszerű
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenA Verilog HDL áttekintése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A Verilog HDL áttekintése Nagy Gergely, Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2014. augusztus 18. Nagy Gergely, Horváth Péter A Verilog HDL áttekintése
RészletesebbenDigitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar
Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 5. Laboratóriumi gyakorlat Kombinációs logikai hálózatok 2. Komparátorok Paritásvizsgáló áramkörök Összeadok Lab5_: Két bites komparátor
RészletesebbenVerilog HDL ismertető 4. hét : hét dia
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 4. hét : 1.-3. hét + 41 61 dia Fehér Béla, Raikovich
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 3. Verilog blokkok és struktúrák Végh János: Bevezetés a Verilog hardverleíró nyelvbe c. jegyzete nyomán Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István
IGITÁLIS TECHNIKA 7 Előadó: r. Oniga István Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók S tárolók JK tárolók T és típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenVerilog HDL ismertető
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 1. hét: 1 14 diák 2. hét: 15 25 diák 3. hét: 26
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 5. A Verilog sűrűjében: véges állapotgépek Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Felhasznált irodalom és segédanyagok Icarus Verilog Simulator:
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Multiplexer (MPX) A multiplexer egy olyan áramkör, amely több bemeneti adat közül a megcímzett bemeneti adatot továbbítja a kimenetére.
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDigitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9
r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:
RészletesebbenSzimuláció és verifikáció. Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció. Kétfajta szimulációs módszer
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rszerek tervezése FPGA áramkörökkel Fehér Béla Szántó Péter,
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Előadó: Dr. Oniga István
LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István Programozható logikai áramkörök fejlesztőrendszerei Fejlesztő rendszerek Terv leírás: (Design Entry) Xilinx Foundation ISE Külső eszköz Mentor
Részletesebben1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai
1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:
RészletesebbenHobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek
Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog HDL, 5th.
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Részletesebben6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése
6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Belső állapot Sorrendi hálózat Primer változó A Sorrendi hálózat Y Szekunder
RészletesebbenMérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez
Mérési jegyzőkönyv az ötödik méréshez A mérés időpontja: 2007-10-30 A mérést végezték: Nyíri Gábor kdu012 mérőcsoport A mérést vezető oktató neve: Szántó Péter A jegyzőkönyvet tartalmazó fájl neve: ikdu0125.doc
RészletesebbenVégh János Bevezetés a Verilog hardver leíró nyelvbe INCK??? előadási segédlet
1 Debreceni Egyetem Informatikai Kara Végh János Bevezetés a Verilog hardver leíró nyelvbe INCK??? előadási segédlet V0.30@14.11.07 Tartalomjegyzék (folyt) 2 Tartalomjegyzék I. Alapfogalmak 1.. A digitális
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Dr. Oniga István
LOGIKI TERVEZÉS HRDVERLEÍRÓ NYELVEN Dr. Oniga István Digitális komparátorok Két szám között relációt jelzi, (egyenlő, kisebb, nagyobb). három közül csak egy igaz Egy bites komparátor B Komb. hál. fi
Részletesebben8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE
8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata
Részletesebben10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti
10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti kapcsolója által definiált logikai szinteket fogadja, megfelelő
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A Verilog HDL II. Nagy Gergely. Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) szeptember 26.
Áramkörtervezés az absztrakciótól a realizációig BMEVIEEM284 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A Verilog HDL II. Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. szeptember 26. Nagy
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenFPGA áramkörök alkalmazásainak vizsgálata
FPGA áramkörök alkalmazásainak vizsgálata Kutatási beszámoló a Pro Progressio alapítvány számára Raikovich Tamás, 2012. 1 Bevezetés A programozható logikai áramkörökön (FPGA) alapuló hardver gyorsítók
RészletesebbenÚjrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai
Újrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai Xilinx System Generator Szántó Péter BME MIT, FPGA Laboratórium Xilinx System Generator MATLAB Simulink Toolbox Simulink Modell alapú grafikus
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 8. Egy minimalista 8-bites mikrovezérlő tervezése 1 Felhasznált irodalom és segédanyagok Icarus Verilog Simulator: htttp:iverilog.icarus.com/ University of Washington Comttputer
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 11. ELŐADÁS 1 PÉLDA: 3 A 8 KÖZÜL DEKÓDÓLÓ A B C E 1 E 2 3/8 O 0 O 1
RészletesebbenIII. Alapfogalmak és tervezési módszertan SystemC-ben
III. Alapfogalmak és tervezési módszertan SystemC-ben A SystemC egy lehetséges válasz és egyben egyfajta tökéletesített, tovább fejlesztett tervezési módszertan az elektronikai tervezés területén felmerülő
RészletesebbenProgramozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016
Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök Pógár István pogari@eng.unideb.hu Debrecen, 2016 Gyakorlatok célja 1. Digitális tervezés alapfogalmainak megismerése 2. A legelterjedtebb FPGA-k
RészletesebbenDigitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar
Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 3. Laboratóriumi gyakorlat A gyakorlat célja: Négy változós AND, OR, XOR és NOR függvények realizálása Szimulátor használata ciklussal
RészletesebbenÁramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök. 3. heti gyakorlat anyaga. Összeállította:
Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök 3. heti gyakorlat anyaga Összeállította: Kozák László kozla+aram@digitus.itk.ppke.hu Elkészült: 2010. szeptember 30. Utolsó módosítás:
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ. Elő Előadó: Dr. Oniga István
LOGIKI TERVEZÉS PROGRMOZHTÓ ÁRMKÖRÖKKEL Elő Előadó: Dr. Oniga István Funkcionális kombinációs ió egységek következő funkcionális egységek logikai felépítésével, és működésével foglalkozunk: kódolók, dekódolók,
Részletesebben1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai
1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:
RészletesebbenHobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Újrakonfigurálható logikai eszközök
Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: Újrakonfigurálható logikai eszközök 1 Programozható logikai eszközök Programozható logikai áramkörök (Programmable Logic Devices) a kombinációs logikai
RészletesebbenDigitális rendszerek. I. rész. Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu
Digitális rendszerek I. rész Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu A tárgy célja Bevezető Digitális rendszertervezés alapjai Programozható logikai áramkörök Hardverleíró nyelvek (VHDL) A digitális
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4 Kombinációs logikai hálózatok Logikai hálózat = olyan hálózat, melynek bemenetei és kimenetei logikai állapotokkal jellemezhetők Kombinációs logikai hálózat: olyan
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenA VERILOG HARDVER LEÍRÓ NYELV ALKALMAZÁSA A LOGIKAI SZINTÉZISBEN
A VERILOG HARDVER LEÍRÓ NYELV ALKALMAZÁSA A LOGIKAI SZINTÉZISBEN M.D. CILETTI Department of Electrical and Computer Engineering University of Colorado Colorado Springs, Colorado Copyright 1997 No part
RészletesebbenEgyszerű RISC CPU tervezése
IC és MEMS tervezés laboratórium BMEVIEEM314 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyszerű RISC CPU tervezése Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. február 14. Nagy Gergely
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDigitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar
Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 2. Laboratóriumi gyakorlat gyakorlat célja: oolean algebra - sszociativitás tétel - Disztributivitás tétel - bszorpciós tétel - De
RészletesebbenA VERILOG HARDVER LEÍRÓ NYELV ALKALMAZÁSA a LOGIKAI SZINTÉZISBEN
A VERILOG HARDVER LEÍRÓ NYELV ALKALMAZÁSA a LOGIKAI SZINTÉZISBEN M.D. CILETTI Deparmen of Elecrical and Compuer Engineering Universiy of Colorado Colorado Springs, Colorado Copyrigh 1997 No par of hese
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA. Szabó Tamás Dr. Lovassy Rita - Tompos Péter. Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar LABÓRATÓRIUMI ÚTMUTATÓ
Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Szabó Tamás Dr. Lovassy Rita - Tompos Péter DIGITÁLIS TECHNIKA LABÓRATÓRIUMI ÚTMUTATÓ 3. kiadás Mikroelektronikai és Technológia Intézet Budapest, 2014-1
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 2. Verilog HDL alapok Végh János: Bevezetés a Verilog hardverleíró nyelvbe c. jegyzete nyomán Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Tartalom
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
Bit: egy bináris számjegy, vagy olyan áramkör, amely egy bináris számjegy ábrázolására alkalmas. Bájt (Byte): 8 bites egység, 8 bites szám. Előjeles fixpontok számok: 2 8 = 256 különböző 8 bites szám lehetséges.
RészletesebbenA VERILOG HARDVER LEÍRÓ NYELV ALKALMAZÁSA A LOGIKAI SZINTÉZISBEN
A VERILOG HARDVER LEÍRÓ NYELV ALKALMAZÁSA A LOGIKAI SZINTÉZISBEN Az OPEN VERILOG INTERNATIONAL (OVI) szervezet felkérésére készítette MICHAEL D. CILETTI Department of Electrical and Computer Engineering
Részletesebben11. KÓDÁTALAKÍTÓ TERVEZÉSE HÉTSZEGMENSES KIJELZŐHÖZ A FEJLESZTŐLAPON
11. KÓDÁTALAKÍTÓ TERVEZÉSE HÉTSZEGMENSES KIJELZŐHÖZ A FEJLESZTŐLAPON 1 Számos alkalmazásban elegendő egyszerű, hétszegmenses LED vagy LCD kijelzővel megjeleníteni a bináris formában keletkező tartalmat,
RészletesebbenSzámítógépek felépítése, alapfogalmak
2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd, Krankovits Melinda SZE MTK MSZT kmelinda@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? 2 Nem reprezentatív felmérés
RészletesebbenA feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás:...
2..év hó nap NÉV:...neptun kód:.. Kurzus: feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás:... Kedves Kolléga! kitöltést a dátum, név és aláírás rovatokkal
Részletesebben7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.
7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. Tárolók Bevezetés Bevezetés Regiszterek Számlálók Memóriák Regiszter DEFINÍCIÓ Tárolóegységek összekapcsolásával, egyszerű bemeneti kombinációs hálózattal kiegészítve
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 2
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 2 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA02
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 Fehér Béla BME MIT Sorrendi hálózatok Az eddigiekben
RészletesebbenHDL nyelvek: VHDL. Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás BME MIT FPGA laboratórium
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK HDL nyelvek: VHDL Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás
RészletesebbenDigitális technika Xilinx ISE GUI használata
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika Xilinx ISE GUI használata BME MIT Fehér Béla Raikovich
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA02
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 Fehér Béla BME MIT Sorrendi hálózatok Az eddigiekben
Részletesebbenfunkcionális elemek regiszter latch számláló shiftregiszter multiplexer dekóder komparátor összeadó ALU BCD/7szegmenses dekóder stb...
Funkcionális elemek Benesóczky Zoltán 24 A jegyzetet a szerzői jog védi. Azt a BM hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző belegyezése szükséges. funkcionális
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Rövid visszatekintés, összefoglaló
Részletesebben1. DIGITÁLIS TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖKKEL (PLD)
1. DIGITÁLIS TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖKKEL (PLD) 1 1.1. AZ INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁI A digitális berendezések tervezésekor számos technológia szerint gyártott áramkörök közül
RészletesebbenEgyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek (VHDL) Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2014. augusztus 11. Horváth Péter Egyszerű mikroprocesszor RTL modellek
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 4. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS. Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens
LOGIKAI TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ ÁRAMKÖRÖKKEL Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/ltpa/logikai_tervezes.htmltervezes.html Adminisztratív információk
RészletesebbenVerilog HDL ismertető
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető Fehér Béla, Raikovich Tamás BME MIT Verilog bevezető,
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 4. Verilog példaprogramok EPM240-hez Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Tartalom C-M240 fejlesztői kártya, felhasznált kivezetések 15-fdiv-LED:
RészletesebbenKiegészítő segédlet szinkron sorrendi hálózatok tervezéséhez
Kiegészítő segédlet szinkron sorrendi hálózatok tervezéséhez Benesóczky Zoltán 217 1 digitális automaták kombinációs hálózatok sorrendi hálózatok (SH) szinkron SH aszinkron SH Kombinációs automata Logikai
RészletesebbenHobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 1. rész
Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 1. rész 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog
RészletesebbenA Xilinx FPGA-k. A programozható logikákr. Az FPGA fejlesztés s menete. BMF KVK MAI, Molnár Zsolt, 2008.
A Xilinx FPGA-k A programozható logikákr król általában A Spartan-3 3 FPGA belső felépítése Az FPGA fejlesztés s menete BMF KVK MAI, Molnár Zsolt, 2008. A programozható logikák k I. Logikai eszközök: -
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
Fixpontos számok Pl.: előjeles kétjegyű decimális számok : Ábrázolási tartomány: [-99, +99]. Pontosság (két szomszédos szám különbsége): 1. Maximális hiba: (az ábrázolási tartományba eső) tetszőleges valós
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Digitális technika
Részletesebbenkövetkező: 2.)N=18 bites 2-es komplemens fixpontos rendszer p=3 Vmin+ =delta r=2^(-p)=2^(-3)=
1. ZH A 1.)FPGA A Xilinx FPGA áramköröknek három alapvető építőeleme van: CLB: konfigurálható logikai blokk: szükséges logikai kapcsolatok megvalósítása egy logikai tömbben. Tartalmaz 2db. D Flip-Flop-ot
RészletesebbenDigitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Fehér Béla Szántó Péter,
RészletesebbenDigitális eszközök típusai
Digitális eszközök típusai A digitális eszközök típusai Digitális rendszer fogalma Több minden lehet digitális rendszer Jelen esetben digitális integrált áramköröket értünk a digitális rendszerek alatt
RészletesebbenTartalom Tervezési egység felépítése Utasítások csoportosítása Értékadás... 38
Bevezetés... 11 1. A VHDL mint rendszertervező eszköz... 13 1.1. A gépi tervezés... 13 1.2. A VHDL általános jellemzése... 14 1.3. Tervezési eljárás VHDL-lel... 15 2. A VHDL nyelv alapszabályai... 19 2.1.
RészletesebbenBev Be e v z e e z t e ő t az ISE re r nds nds e z r e használatához
Bevezető az ISE rendszer használatához Fejlesztő rendszerek Terv leírás: (Design Entry) Xilinx Foundation ISE Külső eszköz Mentor Graphics: FPGA Advantage Celoxica: DK Design Suite Szintézis terv: (Design
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 5. hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT Sorrendi logikák
Részletesebben12.1.1. A Picoblaze Core implementálása FPGA-ba
12.1.1. A Picoblaze Core implementálása FPGA-ba A Picoblaze processzor Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a Pikoblaze-zel való munka. A Picoblaze szoftveres processzort alkotója Ken Chapman a Xilinx
RészletesebbenDigitális elektronika gyakorlat
FELADATOK 1. Felhasználva az XSA 50 FPGA lapon található 100MHz-es programozható oszcillátort, tervezzetek egy olyan VHDL modult, amely 1 Hz-es órajelet állít elő. A feladat megoldható az FPGA lap órajelének
RészletesebbenLOGSYS LOGSYS ECP2 FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ. 2012. szeptember 18. Verzió 1.0. http://logsys.mit.bme.hu
LOGSYS ECP2 FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ 2012. szeptember 18. Verzió 1.0 http://logsys.mit.bme.hu Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 1 2 Memóriák... 3 2.1 Aszinkron SRAM... 3 2.2 SPI buszos soros FLASH
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 2
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 2 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
Részletesebben