Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Mikroprocesszoros tervezés, egyszerű feladatok HW és SW megvalósítása gépi szintű programozással

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Mikroprocesszoros tervezés, egyszerű feladatok HW és SW megvalósítása gépi szintű programozással"

Átírás

1 Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Mikroprocesszoros tervezés, egyszerű feladatok HW és SW megvalósítása gépi szintű programozással Megoldás Elméleti anyag: Processzor belső felépítése, adat és vezérlő struktúra részletes elemzése o Tipikus RISC architektúra és utasítás végrehajtás o INIT-FETCH-DECODE-EXECUTE állapotdiagram o Mikrovezérlő-mikroprocesszor különbségek o Neumann és Harvard architektúra o Utasítás formátumok, utasítás kódolás, utasítás csoportok és típusok o Címzési módok következő utasítás és adatelérés esetén Példa: A MiniRISC mikrovezérlő felépítése, utasításai, programozása egy egyszerű grafikus környezetben a LOGSYS kártyán Irodalom: Alapvetően az órai jegyzet, a tárgy honlapján elérhető MiniRISC processzorral kapcsolatos anyagok, Verilog programozási anyagok, és érdemes áttekinteni a Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal, egyetemi tankönyv, (MK55033) 4. fejezetét, A mikroprocesszor és a mikroprocesszoros rendszer címmel. A gyakorlat anyaga megpróbál közvetlen összehasonlítási lehetőséget adni a kiválasztott egyszerű mintapéldák hardver és szoftver megvalósításai között. A mintamegoldások a LOGSYS SP3E kártyán tesztelhetők. A HW megoldások a LOGSYS GUI használatával, a SW megoldások a MiniRISC GUI fejlesztési környezettel működtethetők. A mellékletek tartalmazzák a letölthető kódokat, de természetesen a lényeg a megoldások elemzésében van. A HW megoldások Verilog nyelven készültek, jó például szolgálnak a különböző feladatok megoldásának HDL nyelvű kódolására, a terv hierarchia bemutatására. A leírások a szokásosnál több megjegyzést, magyarázatot tartalmaznak, emiatt esetleg bonyolultabbnak tűnnek, mint valójában. A SW megoldások a MiniRISC mintarendszerre és a MiniRISC assembly programok alkalmazására épülnek. Ennek használatával a mintaprogramok ellenőrizhetők, lépésenként végrehajthatók, stb. A MiniRISC programozását, utasításait, az assembler használatát, a kialakított MiniRISC mintarendszert, a perifériákat és a fejlesztői GUI alkalmazás szolgáltatásait és használatát a MiniRISC processzort bemutató diasorozat ismerteti. 1

2 Gyakorló példák: 5.1. Tervezze meg egy bináris tömbszorzó áramkör kapcsolási rajzát! Elemezze a szorzási műveletet (hagyományos papír-ceruza módszer), majd tervezze meg a szükséges elemeket, amelyekből a szorzó egyszerűen összerakható. A terv legyen képes 4 bites nem negatív számok (0-15) összeszorzására. A bemeneti operandusok: SZORZÓ SW[3:0], SZORZANDÓ SW[7:4]. Az eredményt jelezzük ki a LED[7:0] kijelzőn. Az előjel nélküli bináris szorzás legegyszerűbben a normál papír-ceruza szerinti szorzási algoritmus szerint végezhető el. A művelet végrehajtásakor a bináris aritmetika szabályai szerint járunk el, nem alkalmazunk semmilyen speciális optimalizálást. A szorzó áramkör külső interfészei és belső felépítése a következő ábrákon látható: A bináris tömbszorzó egy tisztán kombinációs hálózat. A szorzó bitjei és a szorzandó meghatározzák részszorzatokat, amelyek vagy 0 vagy a szorzandó értékét veszik fel. Ezeket azután az aktuális szorzó bitek bináris súlyának megfelelően kell összegezni. //* Digitális tömbszorzó példaáramkör 4 bites, előjel nélküli számok szorzására* //* A bemenetei értéktartomány 0-15, a maximális eredmény 15*15 = 225, * //* tehát a 8 bites eredményben soha nem léphet fel túlcsordulás * //* A tömbszorzó megvalósítása: * //* * //* 1001 * 0110 * //* * //* 0000 = (1001 & 0000) << 0 * //* = (1001 & 1111) << 1 * //* = (1001 & 1111) << 2 * //* = (1001 & 0000) << 3 * //* * //* * //* * //* A megvalósításnál a papír-ceruza módszert használjuk. A részszorzatokat * //* megkapjuk a szorzandónak és a szorzó egyes bitjeinek ÉS kapcsolataként, * //* melyet el kell shiftelni balra a szorzó adott helyiértékének megfelelő * //* számú bittel. Ezután össze kell adni az egyes részszorzatokat. 4 bites * //* összeadók elegendőek a 0-k beshiftelése miatt. Az összeadók kimenete 5 * //* bites, az MSb az átvitelbit. A részszorzatösszegek LSb bitje egyúttal a * //* teljes szorzat adott helyiértékű eredménybitje, tehát ezt a teljes 8 bites * //* szorzat kialakításakor felhasználjuk * module mul_4bitu( input wire [3:0] multiplicand, //Szorzandó input wire [3:0] multiplier, //Szorzó output wire [7:0] product //Szorzat ); //Változók a részeredmények kiszámításához. wire [3:0] partial_product0, partial_product1; wire [3:0] partial_product2, partial_product3; wire [4:0] sum1, sum2, sum3; // A szorzás elemi műveletei a részszorzatok előállítására egyszerű bitszorzatok 2

3 // Az ÉS művelet 2. operandusa a szorzó egyes bitjeit felhasználva // képezett 4 bites bitvektor. Hasonlóan helyes a következő is: // Ha a szorzó bitje 1, akkor a részszorzat a szorzandó, egyébként 0. Tehát // // assign partial_product_x = multiplier[x]? multiplicand : 4'b0; // // Az így betervezett multiplexer a 0 adatbemenet miatt éppen az alábbi logikára // egyszerűsödne assign partial_product0 = multiplicand & {4{multiplier[0]}}; assign partial_product1 = multiplicand & {4{multiplier[1]}}; assign partial_product2 = multiplicand & {4{multiplier[2]}}; assign partial_product3 = multiplicand & {4{multiplier[3]}}; // A szorzat a részszorzatok súlyozott iteratív összegzése assign sum1 = {1'b0, partial_product0[3:1]} + partial_product1; assign sum2 = sum1[4:1] + partial_product2; assign sum3 = sum2[4:1] + partial_product3; //A szorzat előállítása. assign product = {sum3, sum2[0], sum1[0], partial_product0[0]}; endmodule Az áramkör specifikációja a mult_4bitu.v verilog fájlban található. A kész terv működése bemutatható a mult_4bitu_top.bit fájl segítségével. Érdemes egy-két szót szólni a kettes komplemens számábrázolás szerint megvalósítható előjeles szorzóáramkör kialakíthatóságáról is. Eltérést jelent az MSB bit negatív értelmezése. Más a hatás, ha a szorzó, a szorzandó, ill. mindkettő negatív. Igen érdekes a -1 * -1 művelet. 3

4 5.2. Készítse el a 4 bites pozitív számok szorzására képes MiniRISC assembly programot. A bemeneti adatok SZORZÓ SW[3:0], SZORZANDÓ SW[7:4] szerint a 0x01 címen az SW perifériáról olvashatók be, az eredmény a 0x00 címen lévő LED periférián jelenjen meg. A program végtelen ciklusban működjön. A szorzás művelet legegyszerűbb verziója, nem okozhat nehézséget. A forrásfájlok megtalálhatók a mellékletben. A kommentezett assembly program lépéseit mutassuk be értelmezve. ;* 4 x 4 bites előjel nélküli tömbszorzó. * ;* * ;* A tömbszorzó megvalósítása: * ;* * ;* 1001 * 0110 * ;* * ;* 0000 = (1001 & 0000) << 0 * ;* = (1001 & 1111) << 1 * ;* = (1001 & 1111) << 2 * ;* = (1001 & 0000) << 3 * ;* * ;* * ;* * ;* A megvalósításnál a papír-ceruza módszert használjuk. A részszorzatokat * ;* megkapjuk a szorzandónak és a szorzó egyes bitjeinek ÉS kapcsolataként, * ;* melyet el kell shiftelni balra a szorzó adott helyiértékének megfelelő * ;* számú bittel. Ezután össze kell adni az egyes részszorzatokat. * DEF LD 0x80 ; LED regiszter (írható/olvasható) DEF SW 0x81 ; DIP kapcsoló regiszter (csak olvasható) CODE ;* A program kezdete. A programmemória 0x00 és a 0x01 címe a reset, illetve * ;* a megszakítás vektor. Ide ugró utasításokat kell elhelyezni, amelyek a * ;* megfelelő programrészre ugranak. Ha nem használunk megszakítást, akkor a * ;* program kezdődhet a 0x00 címen is. * start: mov r0, SW ; Beolvassuk a kapcsolók állapotát. ; SW[7:4] = Szorzandó SW[3:0] = Szorzó mov r1, r0 ; A szorzót (SW[3:0]) az r1 regiszterbe másoljuk and r1, #0x0f ; és nullázzuk a felső 4 bitet. and r0, #0xf0 ; Az alsó biteket nullázva r0 tartalmazza a szorzandót. sr0 r0 ; Ezt jobbra shiftelve rendelkezésre áll az első ; részszorzat (ha így kezdjük, jobb az algoritmus). mov r2, #0 ; r2 előkészítése a szorzat tárolására ; A szorzást ciklusokban végezzük el, r2-ben ; folyamatosan akkumláljuk a részszorzat összegeket mov r3, #4 ; A 4 bites szorzáshoz a ciklust inicializáljuk mul_loop: tst r1, #0x08 ; Megvizsgáljuk a szorzó legnagyobb helyiértékű jz no_add ; bitjét. Ha 0, akkor nem kell a részszorzatösszegzés add r2, r0 ; Hozzáadjuk a részszorzatot az r2 regiszterhez. no_add: sr0 r0 ; A szorzandót jobbra kell shiftelni, hogy ; megkapjuk a kövezkező részszorzatot. sl0 r1 ; A szorzót balra kell shiftelni, hogy a ; következő vizsgálandó bit a 3. bitpozicióba kerüljön. sub r3, #1 ; Csökkentjük a ciklusváltozót. jnz mul_loop ; Ha nem nulla még, akkor visszaugrás. mov LD, r2 ; A szorzatot megjelenítjük a LED-eken. jmp start ; Ugrás a program elejére.. 4

5 5.3 Tervezze meg egy 8 bites bináris érték aktív egyeseit megszámláló áramkör kapcsolási rajzát. A bemeneti adatok a SW[7:0] bemeneten állíthatók be, az eredményt a LED[7:0] kimeneten, és/vagy a 4 digites 7 szegmenses kijelző legkisebb helyiértékén jelenítse meg. A népesség számláló áramkör sok alkalmazásban előkerül, mint feladat (többek között a nagysebességű pipeline szorzóáramkörök belső összeadó hálózatában is). A hardver megoldásra több lehetőség adódik, ezek egyike az egybites összeadók használata. Ebben a tervben egy teljes összeadó fát építettünk fel, és a numerikus kijelzést egy bin_2_7seg dekóder biztosítja (csak 0-tól 8-ig dekódol). A feladat egy 8 bemenetű, 3 kimenetű logikai függvény, tehát közvetlenül, kombinációs hálózattal realizálható. (Lehetne persze egy iteratív számlálós megoldást is készíteni, de ebben a bitméretben nincs értelme). Tehát használhatnánk egy 256 * 3 bites ROM memória táblázatot. Ez azonban költséges lehet. Másik megoldás, 2 db 4 bemenetű, 3 kimenetű részhálózat, + egy 3 bites összeadó. Azaz 2 db 16 * 3 bites ROM + 3 bit ADD. Ez már egyszerűbbnek tűnik, mint a fenti adatfolyam gráf. A fenti blokkvázlat (Nem kapcsolási rajz!!!) összeadó fa első szintje 4 db 1 bites félösszeadót, a második szint 2 db 2 bites összeadót, a harmadik pedig 1 db 3 bites összeadót tartalmaz. Ez utóbbi 3 eredménybitje, az átvitel bittel együtt kiadja a 0-8-ig szükséges értékek bináris reprezentálhatóságát. Lehetne használni inkrementereket lineáris láncban is, de az lenne a legköltségesebb és a leglassabb. (1 db HA, 2 db 2 bit INC, 4 db 3 bit INC). Megjegyzés: 8 bit esetén nincs jelentősége, de nagyobb méretnél (> ) érdemes elgondolkodni az első szintek megvalósításán, ahol gyakran alkalmaznak közvetlen 3 -> 2 (ez az 1 bites teljes összeadó) vagy 5->3 ill. 7->3 típusú (kombinációs) számoló áramköröket. További optimalizációs lehetőség, a magasabb szinteken az összeadók szabad carry bemenetének kihasználása. 5

6 module pop_cnt( input wire [7:0] data, output wire [3:0] population ); //Bemeneti adatvektor //Kimeneti eredmény //* A 8 bites bináris számban található 1 biteket hét összeadó segítségével * //* számolhatjuk meg: össze kell adnunk a szám összes bitjét. Az összeadókat * //* célszerű fa formában elrendezni, az egyes szinteken növekvő bitszámú * //* összeadókat felhasználva az átvitel miatt. * //* * //* bit7 bit6 bit5 bit4 bit3 bit2 bit1 bit0 * //* \ / \ / \ / \ / * //* bites összeadók * //* * //* \ / \ / 2 bites összeadók * //* * //* \ / 3 bites összeadó * //* * //* num_of_1s[3:0] * //* * //* Megjegyzés: Érdemes elgondolkodni, hogy milyen más megoldások létezhetnek, * //* amik kevesebb aritmetikai áramkörrel oldják meg a feladatot? * assign population = ((data[7] + data[6]) + (data[5] + data[4])) + ((data[3] + data[2]) + (data[1] + data[0])); endmodule A tervezői fájlok: pop_cnt.v és bin_2_7seg.v. A pop_count_top.bit fájl a terv bemutatására szolgál. 6

7 5.4. Készítsen MiniRISC assembly programot, ami beolvassa az SW periférián beállított értéket és megszámolja az aktív bitek számát, majd ezt kijelzi a LED periférián és/vagy a 4 digites 7 szegmenses kijelző legkisebb helyiértékű digitjén. Ez a program hasonló komplexitású, mint az előző. Az aktív bitek száma ciklusban számlálódik, mindaddig, amíg a léptetéssel el nm érjük, hogy a vizsgált regiszter tartalma csupa 0. Ez a ciklus tehát nem 8N ideig fut, hanem csak k*n, ahol k az utolsó aktív bit indexe, N a számláló ciklus átlagos hossza (jelen esetben 4,5 utasítás). Mutassuk be a kijelző megoldást. Jelezzük, hogy a hétszegmenses kijelző periféria nem tartalmaz BCD > 7SEG konverziót, a táblázat a közvetlen kódképeket tartalmazza, tehát bármilyen animáció lejátszható rajta. Hangsúlyozzuk, hogy az adatbájtok nem maguktól kerülnek az adatmemória területre, azt a fejlesztői környezet tölti be a letöltés során. E nélkül programból kellene közvetlen adat utasításokkal feltölteni, ami jelentős program overhead-et jelentene (még kb, 16 utasítás). ;* 8 bites bináris számban az egyesek megszámlálása. * DEF LD 0x80 ; LED regiszter (írható/olvasható) DEF SW 0x81 ; DIP kapcsoló regiszter (csak olvasható) DEF D0 0x90 ; A kijelző DIG0 regisztere (írható/olvasható) CODE ;* A program kezdete. A programmemória 0x00 és a 0x01 címe a reset, illetve * ;* a megszakítás vektor. Ide ugró utasításokat kell elhelyezni, amelyek a * ;* megfelelő programrészre ugranak. Ha nem használunk megszakítást, akkor a * ;* program kezdődhet a 0x00 címen is. * start: mov r0, SW ; Beolvassuk az adatot a SW-ről az r0 regiszterbe. mov r1, #0 ; Töröljük a "népesség" számláló munkaregisztert. loop: ; Ciklusban számoljuk az aktív biteket. ; Kilépünk a ciklusból, ha r0 értéke 0. tst r0, #0x01 ; Megvizsgáljuk az LSb-t. Nem növeljük jz no_inc ; meg r1 értékét, ha a vizsgált bit 0. add r1, #1 ; Megnöveljük az 1 bitek számát. no_inc: sr0 r0 ; Jobbra shifteljük az adatot, hogy a következő ; bit az LSb-re kerüljön. jnz loop ; A ciklusban maradunk, ha van még 1 bit. mov LD, r1 ; Kiírjuk az 1 bitek számát a LED-ekre. add r1, #sgtbl ; A táblázat kezdőcímét hozzáadjuk az 1 bitek számához. mov r2, (r1) ; A táblázat alapján elvégezzük a BIN->7SEG konverziót mov D0, r2 ; Megjelenítjük az 1 bitek számát a hétszegmenses kijelzőn. jmp start ; Végtelen ciklusban ismételjük az adat beolvasását. DATA ;* Programkonstansokat az adatmemóriában tárolhatunk. Az első kilenc címre * ;* feltöltjük a hétszegmenses dekóder szegmensképeit. Ebből a táblázatból * ;* regiszter indirekt címzéssel könnyen kiolvashatjuk a megfelelő értékeket. * sgtbl: DB 0x3f, 0x06, 0x5b, 0x4f, 0x66, 0x6d, 0x7d, 0x07, 0x7f 7

8 5.5 Tervezze meg azt az áramkört, ami egy 8 LED-es kijelzőn animálja a Knight Rider fényeffektus egyszerűsített verzióját (egy vagy kettő vagy három teljes fényességű LED vándorol balról jobbra majd vissza). Készítsen HW blokkvázlatot és rajzolja fel a tervezett logikát. A logika a LOGSYS kártya 16MHz-es órajeléről működjön, a léptetés sebessége 0,5s. A HW terv központi része egy egyszerű shiftregiszteres logika. A külső interfészei és belső felépítése a következő ábrákon látható: A terv specifikációját a kr_2leds_top.v, a kr_2leds.v és a clk_div_500ms.v Verilog fájlok tartalmazzák. A terv egy hierarchikus logikai terv, a fenti 2 modulból áll. A szélső értékek elérése előtt gondoskodunk az irányválasztó flag átbillentéséről, tehát a szélső értékbe lépés után a lépésirány megfordul. //* Knight Rider futófény két LED-del megvalósítva. * module kr_2leds( input wire clk16m, //16 MHz órajel input wire rstbt, //Reset jel input wire clk_div_tc, //Ütemező jel output reg [7:0] shr //Kijelző állapota ); //* Shiftregiszter. * //* Egy 8 bites kétirányú shiftregiszterben tároljuk a LED-ek állapotát. Reset * //* hatására a két baloldali LED-et (LD7 és LD6) gyújtjuk ki. Ha a működése * //* engedélyezett, akkor egy nullát shiftelünk be az iránynak megfelelő bitbe. * //Irány kiválasztó jel (0: jobb shift, 1: bal shift). reg shr_dir; clk16m) begin if (rstbt) shr <= 8'b1100_0000; if (clk_div_tc) if (shr_dir) shr <= {shr[6:0], 1'b0}; shr <= {1'b0, shr[7:1]}; end //Reset //Bal shift //Jobb shift 8

9 //* Az irány kiválasztó regiszter. * //* Reset hatására a shiftregiszter jobbra fog shiftelni. Az irányt mindig * //* a végállapot elérése előtti állapotban kell megváltoztatni a szinkron * //* működés miatt. * //* * //* Irány * //* -> _ # # _ : váltás bal shiftelésre (1 beírása) * //* <- _ # # _ : váltás jobb shiftelésre (0 beírása) * wire change_to_left = ~shr_dir & shr[2] & shr[1]; wire change_to_right = shr_dir & shr[6] & shr[5]; clk16m) begin if (rstbt) shr_dir <= 1'b0; if (clk_div_tc) if (change_to_left) shr_dir <= 1'b1; if (change_to_right) shr_dir <= 1'b0; end //Reset: jobb shift //Váltás bal shiftelésre //Váltás jobb shiftelésre endmodule Az clk_div_500ms minden fél másodpercben kiadja az 1 órajelperiódus (16MHz -> 62.5ns) hosszúságú clk_div_tc jelet. Ez engedélyezi a kr_2leds.v modulban lévő shift regiszter léptetését. //* Fél másodperces ütemező, 16MHz órajelről * module clk_div_500ms( input wire clk16m, //16 MHz órajel input wire rstbt, //Reset jel output wire clk_div_tc //2 Hz-es ütemező jel ); //* Órajel osztó. * //* A futófény léptetésének sebessége 0,5 s. A 2 Hz-es engedélyező jelet egy * //* 23 bites lefele számlálóval állítjuk elő, amelybe reset vagy a végállapot * //* elérésekor (= 16*10^6 / 2-1) értéket töltünk be. * //A számláló állapotát tároló regiszter. reg [22:0] clk_divider; //A számláló végállapot jelzése. Ez lesz a főmodul engedélyező jele. assign clk_div_tc = (clk_divider == 23'd0); clk16m) begin if (rstbt clk_div_tc) clk_divider <= 23'd ; clk_divider <= clk_divider - 23'd1; end endmodule A működés a kr_2leds_top.bit fájl letöltésével bemutatható. 9

10 5.6. Készítse el az 5.5. feladat SW verzióját, a MiniRISC mikrovezérlő használatával. A mikrovezérlő utasításkészletét összefoglalóan a MiniRISC processzort bemutató diasorozat ismerteti. A LED periféria a 0x80 címen elérhető kimeneti periféria, visszaolvasási lehetőséggel (Basic_OwR). A processzor órajele 16MHz, a léptetés sebessége legyen kb. 0,5s. A megoldás ismertetéséül mellékelem az assembler fordítási listáját. A program 25 soros, sajnos ennél egyszerűbb feladatokat (aminek van valami értelme is), nehéz kitalálni. A forráslista, és a letölthető kr_2leds.svf a mellékletben található. A hardver időzítőn (TIMER) alapuló megoldás a gyakorlaton nem szerepelt, mert a perifériák bemutatása sem volt még az előadáson. Ennek ellenére a megoldásban, mint szemléltető példa rendelkezésre áll. A sárgával kiemelt rész a 8 bites időzítő/számláló felprogramozása és használata várakozásos üzemmódban. A processzor akkor is tud valami hasznosat végezni, amikor az időzítő méri az időt, csak bizonyos időnként tesztelni kell a flag-et, vagy engedélyezni kell a megszakítást. ;* Knight Rider futófény két LED del megvalósítva. A program * ;* a MiniRISC mintarendszerben található hardveres időzítőt használja. * DEF LD 0x80 ; LED regiszter (írható/olvasható) DEF TM 0x8c ; Időzítő számláló regiszter (írható/olvasható) DEF TC 0x8d ; Időzítő parancs regiszter (csak írható) DEF TS 0x8d ; Időzítő státusz regiszter (csak olvasható) CODE ;* A program kezdete. A programmemória 0x00 és a 0x01 címe a reset, illetve * ;* a megszakítás vektor. Ide ugró utasításokat kell elhelyezni, amelyek a * ;* megfelelő programrészre ugranak. Ha nem használunk megszakítást, akkor a * ;* program kezdődhet a 0x00 címen is. * start: mov r0, #0xc0 ; A LED ek állapotát az r0 regiszter tárolja. mov LD, r0 ; A kezdeti állapot kiírása a LED ekre. mov r1, #0 ; A shiftelés irányát az r1 regiszter tárolja. ; 0: jobbra shiftelés, 1: balra shiftelés. ; Az időzítő beállítása kb. 0,5 s periódusidőre (2 Hz). ; 16*10^6 Hz / / 122 = 2 Hz mov r2, #121 ; A számláló regiszter értéke 121 (0x79). mov TM, r2 ; Beírás a TM időzítő regiszterbe. mov r2, #0x73 ; Az időzítő konfigurálása: os előosztás, mov TC, r2 ; ismétléses mód, időzítő engedélyezve (0111_0011). mov r2, TS ; Az időzítő esetleges TOUT jelzésének törlése. tm_loop: ; Várakozunk, amíg az időzítő nem jelez. mov r2, TS ; Beolvassuk az időzítő státusz regisztert tst r2, #0x04 ; a TOUT bit vizsgálatához. jz tm_loop ; Várakozás, ha a TOUT bit még mindig 0. cmp r1, #0 ; Megvizsgáljuk a shiftelés irányát, jz sh_right ; ugrás jobbra shiftelés esetén. sh_left: ; Ha nem ugrottunk el, akkor sl0 r0 ; balra shifteljük az r0 regisztert mov LD, r0 ; és kiírjuk az új állapotot a LED ekre. cmp r0, #0xc0 ; A shiftelés iránya marad balra (< ), ; ha még nem az LD7 és az LD6 világít, jnz tm_loop ; ezért visszaugrunk, várunk és sh_left. mov r1, #0 ; De ha már végigértünk, akkor irányváltás jmp tm_loop ; és utána folytatás (de majd jobbra léptetéssel). 10

11 sh_right: sr0 r0 ; Jobbra shifteljük az r0 regisztert mov LD, r0 ; és kiírjuk az új állapotot a LED ekre. cmp r0, #0x03 ; A shiftelés iránya marad jobbra ( >), ; ha még nem az LD1 és LD0 világít, jnz tm_loop ; ezért visszaugrunk, várunk és sh_right. mov r1, #1 ; De ha már végigértünk, akkor irányváltás jmp tm_loop ; és utána folytatás (de majd balra léptetéssel). TIMER használatával két folyamat fut párhuzamosan, a TIMER-es időzítés egyenletes, ezek a függőleges vonalak. Ezzel egy időben a processzor dolgozhat, ezek az U utasítások, melyek elvégzése változó ideig tarthat, csak a TIMER periódus előtt fejezze be. Azután várakozik, a várakozás hossza dinamikusan a maradék időre állítódik. TIMER felprogramozása, start, UUUUUUvvvvvvvvvvvUUUvvvvvvvvvvvvUUUUUUUvvvvvvvvUUUUvvvvvvvvvvv SZOFTVER időzítés: itt az i időzítés szubrutin ideje állandó, tehát az (u+i) időtartam lötyöghet, ha a feladat adatfüggő lenne (itt most nem, mert teljesen szimmetrikus a két feladat és a feltételes ugrás végrehajtási ideje is független a teszt eredményétől). Az alábbi példa mutatja, hogy az időzítések értéke eltérő lehet. SW időzítés végrehajtása UUUUUUiiiiiiiiiiUUUiiiiiiiiiiUUUUUUUiiiiiiiiiiUUUUiiiiiiiiii Tényleges periódusidők ;* Knight Rider futófény két LED-del megvalósítva. A program * ;* szoftveres időzítést használ. * DEF LD 0x80 ; LED regiszter (írható/olvasható) CODE ;* A program kezdete. A programmemória 0x00 és a 0x01 címe a reset, illetve * ;* a megszakítás vektor. Ide ugró utasításokat kell elhelyezni, amelyek a * ;* megfelelő programrészre ugranak. Ha nem használunk megszakítást, akkor a * ;* program kezdődhet a 0x00 címen is. * start: mov r0, #0xc0 ; A LED-ek állapotát az r0 regiszter tárolja. mov LD, r0 ; A kezdeti állapot kiírása a LED-ekre. mov r1, #0 ; A shiftelés irányát az r1 regiszter tárolja. ; 0: jobbra shiftelés, 1: balra shiftelés. main_loop: jsr sw_tmr ; A szoftveres időzítő szubrutin meghívása. cmp r1, #0 ; Megvizsgáljuk a shiftelés irányát, jz sh_right ; ugrás jobbra shiftelés esetén. sh_left: ; Ha nem ugrottunk el, akkor sl0 r0 ; balra shifteljük az r0 regisztert mov LD, r0 ; és kiírjuk az új állapotot a LED-ekre. cmp r0, #0xc0 ; A shiftelés iránya marad balra (<-), ; ha még nem az LD7 és az LD6 világít, jnz main_loop ; ezért visszaugrunk, várunk és sh_left. mov r1, #0 ; De ha már végigértünk, akkor irányváltás jmp main_loop ; és utána folytatás (de majd jobbra léptetéssel). sh_right: sr0 r0 ; Jobbra shifteljük az r0 regisztert mov LD, r0 ; és kiírjuk az új állapotot a LED-ekre. cmp r0, #0x03 ; A shiftelés iránya marad jobbra (->), ; ha még nem az LD1 és LD0 világít, jnz main_loop ; ezért visszaugrunk, várunk és sh_right. mov r1, #1 ; De ha már végigértünk, akkor irányváltás jmp main_loop ; és utána folytatás (de majd balra léptetéssel). ;* Az időzítéshez használt szubrutin, amely 0,5 s ideig várakozik. A rendszer * ;* 16 MHz-es órajelről jár, egy utasítás 3 órajelciklus alatt hajtódik végre. * ;* A ciklusból való kilépéshez a Carry flag értékét célszerű tesztelni, amely * ;* a -1 érték esetén lesz először 1. Ez kevesebb utasítást igényel, mint a * ;* ciklusváltozó 0 értékének tesztelése. A ciklusválzozó kezdeti értékének * ;* meghatározásakor figyelembe kell venni a ciklusváltozó inicializálását és * ;* a szubrutinból való visszatérést (ret utasítás) is. * 11

12 ;* * ;* Ennek megfelelően a ciklusváltozó kezdeti értéke: * ;* ((16*10^6 Hz * 0,5 s / 3) - 3-1) / 4-2 = (0x0a2c28 -> 24 bit) * sw_tmr: mov r4, #0x28 ; A 24 bites ciklusváltozó kezdeti értékének mov r5, #0x2c ; beállítása (3 utasítás). r4 az LSB, r6 az MSB. mov r6, #0x0a tmr_loop: ; Az időzítési ciklus kezdete (1 iteráció: 4 utasítás). sub r4, #1 ; Csökkentjük a 24 bites ciklusváltozót. A ciklusból sbc r5, #0 ; akkor lépünk ki, ha elértül a -1 értéket, a Carry sbc r6, #0 ; flag ekkor lesz először 1. jnc tmr_loop ; Ha nincs átvitel, akkor vissza a ciklus elejére. rts ; Visszatérés a hívóhoz (1 utasítás). EXTRA FELADAT 5.7. Tervezzen egy fényerőszabályozó egységet a LED-ek meghajtására. Az áramkör alapvetően a 3. gyakorlaton a 3.6 példában megismert pulzusszélesség modulátor áramkörhöz hasonló. A fényerő két nyomógombbal állítható. Az egyik gomb a nagyobb, a másik a kisebb értékek irányába változtatja a fényerőt, 0% és 100% értékek között. A LED fényerőszabályozó egy egyszerű PWM (pulzusszélesség) vezérlő modul. A könnyű szabályozhatóság érdekében a sebességet lecsökkentettük, így a változás hatása a 20ms-os lépésidőzítésnek köszönhetően jól látható. A clk_div_tc egy 1 órajel széles engedélyező pulzus. A dimmer_control modul állítja be a 0 és 255 közötti fényesség értékeket, azaz jobb. mint fél % felbontással szabályozható. A 8 bites számláló szétválasztott irányvezérléssel rendelkezik, a végértékeknél szaturálódik, azaz nem nő vagy csökken tovább. Ha mindkét nyomógomb aktív, akkor értékét nem változtatja. 12

13 A PWM egy szabadon futó számláló, melynek értékét a dim_cnt értékével hasonlítjuk össze. Amíg a dim_cnt > pwm_cnt, addig a pwm_out jel aktív, egyébként kikapcsol. Így RESET után a LED-ek kikapcsolt állapotból indulnak. //* A LED-ek kitöltési tényezőjét meghatározó 8 bites számláló. * //* A számlálót az órajel osztó engedélyezi. Ha csak a BTN0 van megnyomva, * //* akkor növeljük a számláló értékét, ekkor növekszik a LED-ek fényereje. * //* Ha csak a BTN1 van megnyomva, akkor csökkentjük a számláló értékét, ekkor * //* csökken a LED-ek fényereje. Ha a számláló elérte a végállapotát, akkor az * //* állapotát nem módosítjuk. Reset hatására kikapcsoljuk a LED-eket. * module dimmer_control( input wire clk16m, //16 MHz órajel input wire rstbt, //Reset jel input wire clk_div_tc, //Ütemező jel input wire up, //Fényerő növelése input wire dwn, //Fényerő csökkentése output reg [7:0] dim_cnt //Fényerő érték ); //* A LED-ek kitöltési tényezőjét meghatározó 8 bites számláló. * //* A számlálót az órajel osztó engedélyezi. Ha csak az UP aktív, akkor * //* növeljük a számláló értékét, ekkor növekszik a fényerő. Ha csak a DWN * //* aktív, akkor csökkentjük a számláló értékét, ekkor csökken a fényerő. * //* Ha a számláló elérte a végállapotát, akkor az állapotát nem módosítjuk. * //* Reset hatására a fényerő nulla. * clk16m) begin if (rstbt) dim_cnt <= 8'd0; //Reset if (clk_div_tc) if ((up) && (!dwn) && (dim_cnt!= 8'd255)) dim_cnt <= dim_cnt + 8'd1; //Felfele számlálás if ((dwn) && (!up) && (dim_cnt!= 8'd0)) dim_cnt <= dim_cnt - 8'd1; //Lefele számlálás end endmodule 13

14 //* Impulzusszélesség modulátor egység. * //* Nyolcbites számláló, amely értékét összehasonlítjuk a kitöltési tényezőt * //* meghatározó jellel. * module pwm( input wire clk16m, //16 MHz órajel input wire rstbt, //Reset jel input wire [7:0] dim_cnt, //Fényerő output wire pwm_out //Pulzusszélesség modulált kimenet ); //* 16 MHz-es órajelről járó 8 bites számláló. * //* A LED-eket bekapcsoljuk, ha a kitöltési tényező számláló értéke nagyobb * //* ennek a számlálónak az értékénél. * reg [7:0] pwm_cnt; clk16m) begin if (rstbt) pwm_cnt <= 8'd0; pwm_cnt <= pwm_cnt + 8'd1; end //A pulzusszélesség modulált jel előállítása assign pwm_out = (dim_cnt > pwm_cnt); endmodule A terv moduljait a clk_div_20ms.v, a dimmer_control.v és a pwm.v Verilog fájlok tartalmazzák. A működés a led_dimmer_top.bit fájl használatával bemutatható Készítse el a LED fényerőszabályozó programot a MiniRISC vezérlőre, assembly nyelven! A fényerő növelése a BTN1-es gombbal, a fényerő csökkentése a BTN0-s gombbal történjen. Ez a legbonyolultabb, a HW verzió is itt használ a legtöbb erőforrást. Itt már érdemes egy folyamatábrát rajzolni a működésről. Felhívjuk a figyelmet az időzítő használatának jelentőségére ebben az esetben. Itt a SW időzítés nem lenne jó, mert akkor a kimeneti pwm_out jel folyamatos működtetése nem lenne lehetséges. Ez a program két párhuzamosan futó szálat tartalmaz. A pwm_out jel folyamatos generálása (kisebb jitterrel), és az időzítés figyelése, TOUT esetén gombnyomás kezelése. Tehát a nyomógombokkal beállítunk valamilyen kívánt intenzitás értéket és (ez van az r0 regiszterben) és az r1 regisztert állandóan inkrementáljuk, ami egy idő után természetesen túlcsordul és átfordul, ezzel tehát generálunk egy numerikus fűrészjelet (rajzoljuk fel, ha a 3. gyakorlaton nem szerepelt volna). Eközben folyamatosan hasonlítjuk az r0-hoz. A teszt eredménye alapján történik a LED-ek ki és bekapcsolása, valójában ki-ki-ki-ki-be-be-be-be-be formában, azaz sok felesleges periféria művelet végrehajtásával történik, de így egyszerűbb, nem kell vizsgálni, hogy vajon már be van-e kapcsolva, ha esetleg éppen be kell kapcsolni. Minden LED periféria művelet után ellenőrizzük az időzítést. Ha nem telt le, újból a LED-ekkel foglalkozunk. Ha letelt, akkor ellenőrizzük a bemeneti MMI (Man-Machine Interface), azaz a két nyomógomb aktuális állapotát és a megfelelő irányba módosítjuk a regiszter értékét. Mi történik, ha mindkét gomb egyidejűleg aktív? ;* LED Fényerőszabályozó (Dimmer). * DEF LD 0x80 ; LED regiszter (írható/olvasható) DEF BT 0x82 ; Nyomógomb regiszter (csak olvasható) DEF TM 0x8c ; Időzítő számláló regiszter (írható/olvasható) DEF TC 0x8d ; Időzítő parancs regiszter (csak írható) DEF TS 0x8d ; Időzítő státusz regiszter (csak olvasható) CODE ;* A program kezdete. A programmemória 0x00 és a 0x01 címe a reset, illetve * 14

15 ;* a megszakítás vektor. Ide ugró utasításokat kell elhelyezni, amelyek a * ;* megfelelő programrészre ugranak. Ha nem használunk megszakítást, akkor a * ;* program kezdődhet a 0x00 címen is. * start: ; A TIMER periféria felprogramozása ; Az időzítő beállítása kb. 50 Hz-re a gombok állapotának ; vizsgálatához. 16*10^6 Hz / / 19 = 51.4 Hz mov r0, #18 ; A számláló regiszter értéke 18 (0x12). mov TM, r0 mov r0, #0x63 ; Az időzítő konfigurálása: es előosztás, mov TC, r0 ; ismétléses mód, időzítő engedélyezve (0110_0011). mov r0, TS ; Az időzítő esetleges TOUT jelzésének törlése. ; A változók inicializálása. mov r0, #0 ; A kitöltési tényező kezdetben 0. mov r1, #0 ; A PWM számláló kezdetben 0. chk_tm: ; Megvizsgáljuk az időzítő jelzését. mov r2, TS ; Beolvassuk az időzítő státusz regisztert. tst r2, #0x04 ; A TOUT bit vizsgálata. jz dc_nc ; Ugrás, ha még nem járt le az időzítő. mov r2, BT ; Beolvassuk a nyomógombokat állapotát. and r2, #0x03 ; Csak a BT1 és a BT0 érdekes, maszkoljuk őket. cmp r2, #0x01 ; BT0 -> a kitöltési tényező növelése jz dc_inc ; Ha aktív, akkor ugrás kit. tény. növelésre. cmp r2, #0x02 ; BT1 -> a kitöltési tényező csökkentése. jz dc_dec ; Ha aktív, akkor ugrás kit. tény. csökkentésre. jmp dc_nc dc_inc: ; Növeljük a kitöltési tényezőt, ha értéke < 255. cmp r0, #255 ; Ellenőrzés < 255 jz dc_nc ; Inkrementálás kihagyása, ha nem add r0, #1 jmp dc_nc dc_dec: ; Csökkentjük a kitöltési tényezőt, ha értéke > 0. cmp r0, #0 jz dc_nc sub r0, #1 dc_nc: ; A kimeneti a PWM jel előállítása mov r2, r1 ; A PWM számlálóból (r1) kivonjuk a kitöltési sub r2, r0 ; tényezőt értékét (r0). Ha r0 < r1, akkor CARRY=1. jc leds_on ; A LED-eket bekapcsoljuk, ha r0 < r1. leds_off: ; Kikapcsoljuk a LED-eket és növeljük a PWM számlálót. mov r2, #0x00 mov LD, r2 add r1, #1 jmp chk_tm ; Ugrás az időzítő vizsgálatához. leds_on: ; Bekapcsoljuk a LED-eket és növeljük a PWM számlálót. mov r2, #0xff mov LD, r2 add r1, #1 jmp chk_tm ; Ugrás az időzítő vizsgálatához. 15

Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk

Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk Elméleti anyag: Processzoros vezérlés általános tulajdonságai o z induló készletben

Részletesebben

A MiniRISC processzor

A MiniRISC processzor BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A MiniRISC processzor Fehér Béla, Raikovich Tamás, Fejér Attila BME MIT

Részletesebben

A mikroszámítógép felépítése.

A mikroszámítógép felépítése. 1. Processzoros rendszerek fő elemei mikroszámítógépek alapja a mikroprocesszor. Elemei a mikroprocesszor, memória, és input/output eszközök. komponenseket valamilyen buszrendszer köti össze, amelyen az

Részletesebben

[cimke:] [feltétel] utasítás paraméterek [; megjegyzés]

[cimke:] [feltétel] utasítás paraméterek [; megjegyzés] Szoftver fejlesztés Egy adott mikroprocesszoros rendszer számára a szükséges szoftver kifejlesztése több lépésből áll: 1. Forrás nyelven megírt program(ok) lefordítása gépi kódra, amihez megfelelő fejlesztő

Részletesebben

Egyszerű RISC CPU tervezése

Egyszerű RISC CPU tervezése IC és MEMS tervezés laboratórium BMEVIEEM314 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyszerű RISC CPU tervezése Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. február 14. Nagy Gergely

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika VIMIAA01 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Rendszerek Számítógépek

Részletesebben

7.2.2. A TMS320C50 és TMS320C24x assembly programozására példák

7.2.2. A TMS320C50 és TMS320C24x assembly programozására példák 7.2.2. A TMS320C50 és TMS320C24x assembly programozására példák A TMS320C50 processzor Ez a DSP processzor az 1.3. fejezetben lett bemutatva. A TMS320C50 ##LINK: http://www.ti.com/product/tms320c50## egy

Részletesebben

12. NYOMÓGOMBOK ÉS KAPCSOLÓK PERGÉSMENTESÍTÉSE A FEJLESZTŐLAPON

12. NYOMÓGOMBOK ÉS KAPCSOLÓK PERGÉSMENTESÍTÉSE A FEJLESZTŐLAPON 12. NYOMÓGOMBOK ÉS KAPCSOLÓK PERGÉSMENTESÍTÉSE A FEJLESZTŐLAPON 1 Az FPGA eszközök bemeneti jeleit gyakran mechanikai kapcsolókkal hozzuk létre. Használható váltókapcsoló, amely a nulla és az egyes logikai

Részletesebben

A számítógép alapfelépítése

A számítógép alapfelépítése Informatika alapjai-6 számítógép felépítése 1/8 számítógép alapfelépítése Nevezzük számítógépnek a következő kétféle elrendezést: : Harvard struktúra : Neumann struktúra kétféle elrendezés alapvetően egyformán

Részletesebben

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a

Részletesebben

1. ábra: Perifériára való írás idődiagramja

1. ábra: Perifériára való írás idődiagramja BELÉPTETŐ RENDSZER TERVEZÉSE A tárgy első részében tanult ismeretek részbeni összefoglalására tervezzük meg egy egyszerű mikroprocesszoros rendszer hardverét, és írjuk meg működtető szoftverét! A feladat

Részletesebben

12.1.1. A Picoblaze Core implementálása FPGA-ba

12.1.1. A Picoblaze Core implementálása FPGA-ba 12.1.1. A Picoblaze Core implementálása FPGA-ba A Picoblaze processzor Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a Pikoblaze-zel való munka. A Picoblaze szoftveres processzort alkotója Ken Chapman a Xilinx

Részletesebben

LOGSYS LOGSYS ECP2 FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ. 2012. szeptember 18. Verzió 1.0. http://logsys.mit.bme.hu

LOGSYS LOGSYS ECP2 FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ. 2012. szeptember 18. Verzió 1.0. http://logsys.mit.bme.hu LOGSYS ECP2 FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ 2012. szeptember 18. Verzió 1.0 http://logsys.mit.bme.hu Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 1 2 Memóriák... 3 2.1 Aszinkron SRAM... 3 2.2 SPI buszos soros FLASH

Részletesebben

Számítógépek felépítése, alapfogalmak

Számítógépek felépítése, alapfogalmak 2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd SZE MTK MSZT lovas.szilard@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? Nem reprezentatív felmérés kinek van

Részletesebben

4. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK. A tananyag célja: kombinációs típusú hálózatok analízise és szintézise.

4. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK. A tananyag célja: kombinációs típusú hálózatok analízise és szintézise. . KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK A tananyag célja: kombinációs típusú hálózatok analízise és szintézise. Elméleti ismeretanyag: Dr. Ajtonyi István: Digitális rendszerek I. 2., 5., 5.2. fejezetek Elméleti áttekintés..

Részletesebben

1. Az utasítás beolvasása a processzorba

1. Az utasítás beolvasása a processzorba A MIKROPROCESSZOR A mikroprocesszor olyan nagy bonyolultságú félvezető eszköz, amely a digitális számítógép központi egységének a feladatait végzi el. Dekódolja az uatasításokat, vezérli a műveletek elvégzéséhez

Részletesebben

4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása

4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása 4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson

Részletesebben

Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása

Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása FAZEKAS DÉNES Távközlési Kutató Intézet ÖSSZEFOGLALÁS Az INTEL D 2920-at kifejezetten analóg feladatok megoldására fejlesztették ki. Segítségével olyan

Részletesebben

Mérés labor 2 AVR házi feladatok

Mérés labor 2 AVR házi feladatok Page 1 of 6 Mérés labor 2 AVR házi feladatok Jelzőlámpák, fényjátékok Forgalmi jelzőlámpa fényérzékelő éjszakai üzemmóddal A két LED oszlop egy-egy jelzőlámpája a kereszteződés két irányának tekintendő

Részletesebben

0 0 1 Dekódolás. Az órajel hatására a beolvasott utasítás kód tárolódik az IC regiszterben, valamint a PC értéke növekszik.

0 0 1 Dekódolás. Az órajel hatására a beolvasott utasítás kód tárolódik az IC regiszterben, valamint a PC értéke növekszik. Teszt áramkör A CPU ból és kiegészítő áramkörökből kialakított számítógépet összekötjük az FPGA kártyán lévő ki és bemeneti eszközökkel, hogy az áramkör működése tesztelhető legyen. Eszközök A kártyán

Részletesebben

Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István

Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval Dr. Oniga István Szimuláció és verifikáció Szimulációs lehetőségek Start Ellenőrzés után Viselkedési Funkcionális Fordítás után Leképezés után Időzítési

Részletesebben

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:

Részletesebben

Az integrált áramkörök kimenetének kialakítása

Az integrált áramkörök kimenetének kialakítása 1 Az integrált áramörö imeneténe ialaítása totem-pole three-state open-olletor Az áramörö általános leegyszerűsített imeneti foozata: + tápfeszültség R1 V1 K1 imenet V2 K2 U i, I i R2 ahol R1>>R2, és K1,

Részletesebben

Mikroprocesszor CPU. C Central Központi. P Processing Számító. U Unit Egység

Mikroprocesszor CPU. C Central Központi. P Processing Számító. U Unit Egység Mikroprocesszor CPU C Central Központi P Processing Számító U Unit Egység A mikroprocesszor általános belső felépítése 1-1 BUSZ Utasítás dekóder 1-1 BUSZ Az utasítás regiszterben levő utasítás értelmezését

Részletesebben

Mérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez

Mérési jegyzőkönyv. az ötödik méréshez Mérési jegyzőkönyv az ötödik méréshez A mérés időpontja: 2007-10-30 A mérést végezték: Nyíri Gábor kdu012 mérőcsoport A mérést vezető oktató neve: Szántó Péter A jegyzőkönyvet tartalmazó fájl neve: ikdu0125.doc

Részletesebben

FPGA áramkörök alkalmazásainak vizsgálata

FPGA áramkörök alkalmazásainak vizsgálata FPGA áramkörök alkalmazásainak vizsgálata Kutatási beszámoló a Pro Progressio alapítvány számára Raikovich Tamás, 2012. 1 Bevezetés A programozható logikai áramkörökön (FPGA) alapuló hardver gyorsítók

Részletesebben

A Számítógépek felépítése, mőködési módjai

A Számítógépek felépítése, mőködési módjai Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Kovács Endre tud. Mts. A Számítógépek felépítése, mőködési módjai Mikroprocesszoros Rendszerek Felépítése Buszrendszer CPU OPERATÍV TÁR µ processzor

Részletesebben

Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel

Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel Pannon Egyetem, MIK-VIRT, Veszprém Dr. VörösháziZsolt voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel 7. VHDL FELADATOK: Speciális nyelvi szerkezetek. Sorrendi

Részletesebben

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Dr. Oniga István

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Dr. Oniga István LOGIKI TERVEZÉS HRDVERLEÍRÓ NYELVEN Dr. Oniga István Digitális komparátorok Két szám között relációt jelzi, (egyenlő, kisebb, nagyobb). három közül csak egy igaz Egy bites komparátor B Komb. hál. fi

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét

Digitális technika VIMIAA01 9. hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét dia

Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét dia BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét + 15 25 dia Fehér Béla, Raikovich

Részletesebben

A DDS áramkörök használata.

A DDS áramkörök használata. A DDS áramkörök használata. Az is lehet, hogy a DDS-ek a legjobb találmányok közé tartoznak egy rádióamatőr számára. Egy stabil frekvenciájú jelforrás előállítása házi körülmények között minden időben

Részletesebben

PWM elve, mikroszervó motor vezérlése MiniRISC processzoron

PWM elve, mikroszervó motor vezérlése MiniRISC processzoron PWM elve, mikroszervó motor vezérlése MiniRISC processzoron F1. A mikroprocesszorok, mint digitális eszközök, ritkán rendelkeznek közvetlen analóg kimeneti jelet biztosító perifériával, tehát valódi, minőségi

Részletesebben

Gábor Dénes Főiskola Győr. Mikroszámítógépek. Előadás vázlat. 2004/2005 tanév 4. szemeszter. Készítette: Markó Imre 2006

Gábor Dénes Főiskola Győr. Mikroszámítógépek. Előadás vázlat. 2004/2005 tanév 4. szemeszter. Készítette: Markó Imre 2006 Gábor Dénes Főiskola Győr Mikroszámítógépek Előadás vázlat 102 2004/2005 tanév 4. szemeszter A PROCESSZOR A processzorok jellemzése A processzor felépítése A processzorok üzemmódjai Regiszterkészlet Utasításfelépítés,

Részletesebben

A MiniRISC processzor (rövidített verzió)

A MiniRISC processzor (rövidített verzió) BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A MiniRISC processzor (rövidített verzió) Fehér Béla, Raikovich Tamás,

Részletesebben

2. Digitális hálózatok...60

2. Digitális hálózatok...60 2 60 21 Kombinációs hálózatok61 Kombinációs feladatok logikai leírása62 Kombinációs hálózatok logikai tervezése62 22 Összetett műveletek használata66 z univerzális műveletek alkalmazása66 kizáró-vagy kapuk

Részletesebben

Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai

Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0010 A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző

Részletesebben

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő

Részletesebben

1. eset: a háromból két motor 5 s-nál hosszabb ideig leáll. (Időkésleltetett jelzés). 2. eset: mindhárom motor leáll. (Azonnali jelzés).

1. eset: a háromból két motor 5 s-nál hosszabb ideig leáll. (Időkésleltetett jelzés). 2. eset: mindhárom motor leáll. (Azonnali jelzés). Digitális vezérlések Saját készítésű függvényblokk: Motorblokkok felügyelete A feladat: 2 db, A,B,C motorból álló motorblokk felügyelete. Minden motorhoz tartozik egy fordulatszámjelző, amely folyamatos

Részletesebben

Balaton Marcell Balázs. Assembly jegyzet. Az Assembly egy alacsony szintű nyelv, mely a gépi kódú programozás egyszerűsítésére született.

Balaton Marcell Balázs. Assembly jegyzet. Az Assembly egy alacsony szintű nyelv, mely a gépi kódú programozás egyszerűsítésére született. Balaton Marcell Balázs Assembly jegyzet Az Assembly egy alacsony szintű nyelv, mely a gépi kódú programozás egyszerűsítésére született. 1. Regiszterek Regiszterek fajtái a. Szegmensregiszterek cs (code):

Részletesebben

A számítógép alapfelépítése

A számítógép alapfelépítése Informatika alapjai-6 A számítógép felépítése 1/14 A számítógép alapfelépítése Nevezzük számítógépnek a következő kétféle elrendezést: A: Harvard struktúra B: Neumann struktúra A kétféle elrendezés alapvetően

Részletesebben

3. Hőmérők elkészítése

3. Hőmérők elkészítése 3. Hőmérők elkészítése A jelenlegi hőmérőink pt100-as ellenállás hőmérők. Ezeknek az ellenállását szükséges digitális jellé alakítani, és egy 7-szegmenses kijelzővel egy tized pontossággal kijelezni, valamint

Részletesebben

DSP architektúrák dspic30f család

DSP architektúrák dspic30f család DSP architektúrák dspic30f család A Microchip 2004 nyarán piacra dobta a dspic30f családot, egy 16 bites fixpontos DSC. Mivel a mikróvezérlők tantárgy keretén belül a PIC családdal már megismerkedtetek,

Részletesebben

Mérési útmutató. A/D konverteres mérés. // Első lépésként tanulmányozzuk a digitális jelfeldolgozás előnyeit és határait.

Mérési útmutató. A/D konverteres mérés. // Első lépésként tanulmányozzuk a digitális jelfeldolgozás előnyeit és határait. Mérési útmutató A/D konverteres mérés 1. Az A/D átalakítók főbb típusai és rövid leírásuk // Első lépésként tanulmányozzuk a digitális jelfeldolgozás előnyeit és határait. Csoportosítás polaritás szempontjából:

Részletesebben

DT4220 E xx xx xx (PS) Folyamatindikátor. Kezelési útmutató

DT4220 E xx xx xx (PS) Folyamatindikátor. Kezelési útmutató xx xx xx (PS) Folyamatindikátor Kezelési útmutató Tartalomjegyzék 1. Kezelési útmutató...4 1.1. Rendeltetése...4 1.2. Célcsoport...4 1.3. Az alkalmazott szimbólumok...4 2. Biztonsági útmutató...5 2.1.

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

DDS alapú szinusz jelgenerátor fejlesztése

DDS alapú szinusz jelgenerátor fejlesztése SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar KÍSÉRLETI FIZIKAI TANSZÉK Informatikus-fizikus DIPLOMAMUNKA DDS alapú szinusz jelgenerátor fejlesztése Készítette: Mellár János Zsolt Témavezető: Dr. Gingl

Részletesebben

CDC 2000 Vezérlő 6.Alap-,és speciális funkció beállítások

CDC 2000 Vezérlő 6.Alap-,és speciális funkció beállítások 6.1 Funkció választás Menü 32 Ebben a menüben a gép egyes főbb opcióit tudjuk be- ill. kikapcsolni. Fotocella funkció: A kész darabok kiesésének figyelését kapcsolhatjuk be ill. ki. Arra azonban figyelnünk

Részletesebben

11. KÓDÁTALAKÍTÓ TERVEZÉSE HÉTSZEGMENSES KIJELZŐHÖZ A FEJLESZTŐLAPON

11. KÓDÁTALAKÍTÓ TERVEZÉSE HÉTSZEGMENSES KIJELZŐHÖZ A FEJLESZTŐLAPON 11. KÓDÁTALAKÍTÓ TERVEZÉSE HÉTSZEGMENSES KIJELZŐHÖZ A FEJLESZTŐLAPON 1 Számos alkalmazásban elegendő egyszerű, hétszegmenses LED vagy LCD kijelzővel megjeleníteni a bináris formában keletkező tartalmat,

Részletesebben

AES kriptográfiai algoritmus

AES kriptográfiai algoritmus AES kriptográfiai algoritmus Smidla József Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Pannon Egyetem 2012. 2. 28. Smidla József (RSZT) AES 2012. 2. 28. 1 / 65 Tartalom 1 Bevezetés 2 Alapműveletek Összeadás,

Részletesebben

Beágyazott és Ambiens Rendszerek Laboratórium BMEVIMIA350. Mérési feladatok az 1., 2. és 3. mérési alkalomhoz

Beágyazott és Ambiens Rendszerek Laboratórium BMEVIMIA350. Mérési feladatok az 1., 2. és 3. mérési alkalomhoz Beágyazott és Ambiens Rendszerek Laboratórium BMEVIMIA350 Mérési feladatok az 1., 2. és 3. mérési alkalomhoz A mérés tárgya: FPGA áramkörök és tervezési rendszereik megismerése A mérések során egy egyszerű

Részletesebben

ISE makró (saját alkatrész) készítése

ISE makró (saját alkatrész) készítése ISE makró (saját alkatrész) készítése 1. Makró (saját alkatrész) hozzáadása meglévő projekthez... 2 1.1. Kapcsolási rajz alapú makró készítése... 2 1.2. Kapcsolási rajz alapú saját makró javítása... 4

Részletesebben

10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti

10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti 10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti kapcsolója által definiált logikai szinteket fogadja, megfelelő

Részletesebben

XIII. Bolyai Konferencia Bodnár József Eötvös József Collegium, ELTE TTK, III. matematikus. A véletlen nyomában

XIII. Bolyai Konferencia Bodnár József Eötvös József Collegium, ELTE TTK, III. matematikus. A véletlen nyomában XIII. Bolyai Konferencia Bodnár József Eötvös József Collegium, ELTE TTK, III. matematikus A véletlen nyomában Mi is az a véletlen? 1111111111, 1010101010, 1100010111 valószínűsége egyaránt 1/1024 Melyiket

Részletesebben

Boundary Scan. Új digitális áramkör-vizsgálati módszer alkalmazásának indokoltsága

Boundary Scan. Új digitális áramkör-vizsgálati módszer alkalmazásának indokoltsága Boundary Scan Elméleti alapok Új digitális áramkör-vizsgálati módszer alkalmazásának indokoltsága A peremfigyelés alapelve, alapfogalmai Néhány alapvetõ részlet bemutatása A peremfigyeléses áramkörök vezérlése

Részletesebben

AX-3003P AX-6003P. 1. A kezelési útmutató használata. 2. Biztonságra vonatkozó információk

AX-3003P AX-6003P. 1. A kezelési útmutató használata. 2. Biztonságra vonatkozó információk AX-3003P AX-6003P 1. A kezelési útmutató használata A termék használata előtt figyelmesen olvassa el a kezelési útmutatót. Átolvasás után is tartsa kéznél az útmutatót, hogy szükség esetén elérhető legyen.

Részletesebben

E-Laboratórium 1 Kombinációs digitális áramkörök alkalmazása Elméleti leírás

E-Laboratórium 1 Kombinációs digitális áramkörök alkalmazása Elméleti leírás E-Laboratórium 1 Kombinációs digitális áramkörök alkalmazása Elméleti leírás 1. Bevezetés A gyakorlat elvégzésére digitális integrált áramköröket alkalmazunk és hardver struktúrát vezérlő szoftvert is.

Részletesebben

ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA

ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA A PC FIZIKAI KIÉPÍTÉSÉNEK ALAPELEMEI Chip (lapka) Mikroprocesszor (CPU) Integrált áramköri lapok: alaplap, bővítőkártyák SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE

Részletesebben

Számítógép Architektúrák

Számítógép Architektúrák Számítógép Architektúrák Utasításkészlet architektúrák 2015. április 11. Budapest Horváth Gábor docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tsz. ghorvath@hit.bme.hu Számítógép Architektúrák Horváth

Részletesebben

Gyártmányismertető M304 szivattyúvédő modulhoz.

Gyártmányismertető M304 szivattyúvédő modulhoz. Gyártmányismertető M34 szivattyúvédő modulhoz. M34 elektronikus motorvédelme szivattyúk őrzésére lett kifejlesztve. Figyeli és megnevezi a lehetséges hibahelyeket, beavatkozik, ha szükséges. Használata

Részletesebben

Nagy adattömbökkel végzett FORRÓ TI BOR tudományos számítások lehetőségei. kisszámítógépes rendszerekben. Kutató Intézet

Nagy adattömbökkel végzett FORRÓ TI BOR tudományos számítások lehetőségei. kisszámítógépes rendszerekben. Kutató Intézet Nagy adattömbökkel végzett FORRÓ TI BOR tudományos számítások lehetőségei Kutató Intézet kisszámítógépes rendszerekben Tudományos számításokban gyakran nagy mennyiségű aritmetikai művelet elvégzésére van

Részletesebben

Ellenőrző mérés mintafeladatok Mérés laboratórium 1., 2011 őszi félév

Ellenőrző mérés mintafeladatok Mérés laboratórium 1., 2011 őszi félév Ellenőrző mérés mintafeladatok Mérés laboratórium 1., 2011 őszi félév (2011-11-27) Az ellenőrző mérésen az alábbiakhoz hasonló feladatokat kapnak a hallgatók (nem feltétlenül ugyanazeket). Logikai analizátor

Részletesebben

Funkcionális áramkörök vizsgálata

Funkcionális áramkörök vizsgálata Dienes Zoltán Funkcionális áramkörök vizsgálata A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Fordulatszámmérő és szabályozó áramkör tervezése egyenáramú kefés motorhoz

Fordulatszámmérő és szabályozó áramkör tervezése egyenáramú kefés motorhoz MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Infokommunikációs Intézeti Tanszéke Villamosmérnöki BSc szak Ipari automatizálás és kommunikáció szakirány Fordulatszámmérő és szabályozó

Részletesebben

Külvilági kapcsolat. UPS séma ábra, kétsoros LCD DISPLAY, 8db nyomógomb. A B C D E F G H

Külvilági kapcsolat. UPS séma ábra, kétsoros LCD DISPLAY, 8db nyomógomb. A B C D E F G H Külvilági kapcsolat. UPS séma ábra, kétsoros LCD DISPLAY, 8db nyomógomb. 3 KISEGITŐ hálózat INPUT MAINS hálózat FOGYASZTÓ LED 1 4 HIBA DISPLAY FUNKCIÓ nyomógombok LED INFORMÁCIÓ tartalom. A B C D E F G

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 9 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG)

11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG) 11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG) A JTAG (IEEE 1149.1) protokolt fejlesztették a PC-nyák tesztelő iapri képviselők. Ezzel az eljárással az addigiaktól eltérő teszt eljárás. Az integrált áramkörök

Részletesebben

S7021 ADATGYŰJTŐ. 2-csatornás adatgyűjtő számláló és bináris bemenettel. Kezelési leírás

S7021 ADATGYŰJTŐ. 2-csatornás adatgyűjtő számláló és bináris bemenettel. Kezelési leírás S7021 ADATGYŰJTŐ 2-csatornás adatgyűjtő számláló és bináris bemenettel Kezelési leírás Nem hivatalos fordítás! Minden esetleges eltérés esetén az eredeti, angol nyelvű dokumentum szövege tekintendő irányadónak:

Részletesebben

A MiniRISC processzor

A MiniRISC processzor BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A MiniRISC processzor Fehér Béla, Raikovich Tamás, Fejér Attila BME MIT

Részletesebben

Szupermikroprocesszorok és alkalmazásaik

Szupermikroprocesszorok és alkalmazásaik Szupermikroprocesszorok és alkalmazásaik VAJDA FERENC MTA Központi Fizikai Kutató Intézet Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet 1. Bevezetés ÖSSZEFOGLALÁS Egy rétegezett modell alapján mutatjuk be

Részletesebben

XXI. Országos Ajtonyi István Irányítástechnikai Programozó Verseny

XXI. Országos Ajtonyi István Irányítástechnikai Programozó Verseny evopro systems engineering kft. H-1116 Budapest, Hauszmann A. u. 2. XXI. Országos Ajtonyi István Dokumentum státusza Közétett Dokumentum verziószáma v1.0 Felelős személy Kocsi Tamás / Tarr László Jóváhagyta

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPARCHITEKTÚRÁK

SZÁMÍTÓGÉPARCHITEKTÚRÁK ESSZÉ LÁNG LÁSZLÓ Zilog mokroprocesszor családok Z800 2005. December 1. Előszó A Zilog cég betörése a piacra rendkívül eredményesnek mondható volt, sőt később sikerült a csúcsra fejleszteniük a technológiájukat.

Részletesebben

Assembly Utasítások, programok. Iványi Péter

Assembly Utasítások, programok. Iványi Péter Assembly Utasítások, programok Iványi Péter Assembly programozás Egyszerű logikán alapul Egy utasítás CSAK egy dolgot csinál Magas szintű nyelven: x = 5 * z + y; /* 3 darab művelet */ Assembly: Szorozzuk

Részletesebben

E7-DTSZ konfigurációs leírás

E7-DTSZ konfigurációs leírás Dokumentum azonosító: PP-13-20354 Budapest, 2014.március Verzió információ Verzió Dátum Változtatás Szerkesztő Előzetes 2011.11.24. Petri 2.0 2014.01.22. 2. ábra módosítása: Az E7-DTSZ alap konfiguráció

Részletesebben

The modular mitmót system. A DPY-LED perifériakártya

The modular mitmót system. A DPY-LED perifériakártya The modular mitmót system A DPY-LED perifériakártya Kártyakód: DPY-LED-S-0b Felhasználói és fejlesztői dokumentáció Dokumentációkód: -D0a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és

Részletesebben

Biztonsági égővezérlő automatika

Biztonsági égővezérlő automatika DMG 972 Biztonsági égővezérlő automatika Kétfokozatú kényszerlevegős és kombi olaj/gáz égőkhöz, levegő csappantyú vezérlési lehetőséggel Választható lángőrök: Ionizációs Infravörös érzékelő IRD 1020 UV

Részletesebben

FAAC 844T. Háromfázisú Toló Motor Vezérlés

FAAC 844T. Háromfázisú Toló Motor Vezérlés FAAC 844T Háromfázisú Toló Motor Vezérlés MASCO Biztonságtechnikai és Nyílászáró Automatizálási Kereskedelmi Kft. H-1045 Budapest, Madridi u.2., T: (+36 1) 3904170, Fax: 3904173, masco@masco.hu, www.masco.hu

Részletesebben

Széchenyi István Szakképző Iskola

Széchenyi István Szakképző Iskola A SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS EMELT SZINTŰ ISKOLAI PROGRAMJA 11-12. évolyam Érvényes a 2003-2004-es tanévtől felmenő rendszerben Átdolgozva, utolsó módosítás: 2004. április 26. Az

Részletesebben

Használati útmutató. DALI EASY 1.0 változat. www.osram.com www.osram.de

Használati útmutató. DALI EASY 1.0 változat. www.osram.com www.osram.de Használati útmutató DALI EASY 1.0 változat OSRAM GmbH Customer-Service-Center (CSC) Steinerne Furt 62 86167 Augsburg, Germany www.osram.com www.osram.de Tel. : (+49) 1803 / 677-200 (díjköteles) Fax.: (+49)

Részletesebben

Katalógus. BUDAPEST 1064 RÓZSA UTCA 90. TEL. (06-1) 473-0026 FAX. (06-1)473-0027 e-mail: logen@logen.hu Web: http://www.logen.hu

Katalógus. BUDAPEST 1064 RÓZSA UTCA 90. TEL. (06-1) 473-0026 FAX. (06-1)473-0027 e-mail: logen@logen.hu Web: http://www.logen.hu 2011 Katalógus BUDAPEST 1064 RÓZSA UTCA 90. TEL. (06-1) 473-0026 FAX. (06-1)473-0027 e-mail: logen@logen.hu Web: http://www.logen.hu DIGITAL DIMMER LDD1225-C2 v1.00 2,5 kw kimeneti teljesítmény csatornánként

Részletesebben

Analóg és digitális jelek. Az adattárolás mértékegységei. Bit. Bájt. Nagy mennyiségû adatok mérése

Analóg és digitális jelek. Az adattárolás mértékegységei. Bit. Bájt. Nagy mennyiségû adatok mérése Analóg és digitális jelek Analóg mennyiség: Értéke tetszõleges lehet. Pl.:tömeg magasság,idõ Digitális mennyiség: Csak véges sok, elõre meghatározott értéket vehet fel. Pl.: gyerekek, feleségek száma Speciális

Részletesebben

Geoinformatika I. (vizsgakérdések)

Geoinformatika I. (vizsgakérdések) Geoinformatika I. (vizsgakérdések) 1.1. Kinek a munkásságához köthető a matematikai információelmélet kialakulása? 1.2. Határozza meg a földtani kutatás információértékét egy terület tektonizáltságának

Részletesebben

Széchenyi István Szakképző Iskola

Széchenyi István Szakképző Iskola A SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS ISKOLAI PROGRAMJA 9 12. évfolyam Érvényes a 2003-2004-es tanévtől felmenő rendszerben Átdolgozva, utolsó módosítás: 2004. április 26. A szakmacsoportos

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika VIMIAA01 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Processzor utasítás rendszerek

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika VIMIAA01 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Processzor utasítás rendszerek

Részletesebben

CARDIN PRG811 Kétmotoros és egymotoros vezérloelektronikák garázs-, toló- és 1-2 szárnyas kapukhoz

CARDIN PRG811 Kétmotoros és egymotoros vezérloelektronikák garázs-, toló- és 1-2 szárnyas kapukhoz CARDIN PRG811-1. oldal, összesen: 8 - CARDIN PRG811 Kétmotoros és egymotoros vezérloelektronikák garázs-, toló- és 1-2 szárnyas kapukhoz MUSZAKI ADATOK Energiaellátás Vac 220/230 Frekvencia Hz 50/60 Rákötheto

Részletesebben

4.1.1. I 2 C, SPI, I 2 S, USB, PWM, UART, IrDA

4.1.1. I 2 C, SPI, I 2 S, USB, PWM, UART, IrDA 4.1.1. I 2 C, SPI, I 2 S, USB, PWM, UART, IrDA A címben található jelölések a mikrovezérlők kimentén megjelenő tipikus perifériák, típus jelzései. Mindegyikkel röviden foglalkozni fogunk a folytatásban.

Részletesebben

Digitális technika 1. Tantárgykód: VIIIA105 Villamosmérnöki szak, Bsc. képzés. Készítette: Dudás Márton

Digitális technika 1. Tantárgykód: VIIIA105 Villamosmérnöki szak, Bsc. képzés. Készítette: Dudás Márton Digitális technika 1 Tantárgykód: VIIIA105 Villamosmérnöki szak, Bsc. képzés Készítette: Dudás Márton 1 Bevezető: A jegyzet a BME VIK első éves villamosmérnök hallgatóinak készült a Digitális technika

Részletesebben

WiLARM-1 GSM Átjelző Modul Telepítői útmutató

WiLARM-1 GSM Átjelző Modul Telepítői útmutató Version: 1.2 1 Tartalomjegyzék I. Általános leírás... 3 II. A beüzemelés lépései... 4 III. SMS programozás... 5 IV. Telepítői beállítások... 6 IV. Funkciók... 10 V. Műszaki paraméterek... 13 VI. Programozás

Részletesebben

Kezelői és üzemeltetői kézikönyv Fejlett analóg hagyományos tűzjelző & oltás vezérlő központ BUS technológiával, 8 72 zónás

Kezelői és üzemeltetői kézikönyv Fejlett analóg hagyományos tűzjelző & oltás vezérlő központ BUS technológiával, 8 72 zónás Kezelői és üzemeltetői kézikönyv Fejlett analóg hagyományos tűzjelző & oltás vezérlő központ BUS technológiával, 8 72 zónás EVPU (Engedélyezési testület: Νο. 1293) ΕΝ 54-2: 1997/Α1: 2006/AC: 1999 ΕΝ 54-4:

Részletesebben

Kiegészítés az üzemeltetési utasításhoz

Kiegészítés az üzemeltetési utasításhoz Hajtástechnika \ Hajtásautomatizálás \ Rendszerintegráció \ Szolgáltatások Kiegészítés az üzemeltetési utasításhoz MOVITRAC LTX Szervomodul a MOVITRAC LTP-B készülékhez Kiadás: 2012. 05. 19458177 / HU

Részletesebben

Tápfeszültség. Felhasználói útmutató

Tápfeszültség. Felhasználói útmutató Tápfeszültség Felhasználói útmutató Copyright 2006 Hewlett-Packard Development Company, L.P. A Microsoft és a Windows elnevezés a Microsoft Corporation Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett kereskedelmi

Részletesebben

A vezérlő alkalmas 1x16, 2x16, 2x20, 4x20 karakteres kijelzők meghajtására. Az 1. ábrán látható a modul bekötése.

A vezérlő alkalmas 1x16, 2x16, 2x20, 4x20 karakteres kijelzők meghajtására. Az 1. ábrán látható a modul bekötése. Soros LCD vezérlő A vezérlő modul lehetővé teszi, hogy az LCD-t soros vonalon illeszthessük alkalmazásunkhoz. A modul több soros protokollt is támogat, úgy, mint az RS232, I 2 C, SPI. Továbbá az LCD alapfunkcióit

Részletesebben

MSP430 programozás Energia környezetben. Nokia 5110 grafikus kijelzo vezérlése

MSP430 programozás Energia környezetben. Nokia 5110 grafikus kijelzo vezérlése MSP430 programozás Energia környezetben Nokia 5110 grafikus kijelzo vezérlése 1 Nokia 5110 kijelző Grafikus (képpontonként vezérelhető) LCD Felbontás: 84 x 48 pont (PCD8544 kontroller) Vezérlés: SPI felület

Részletesebben

Az MSP430 mikrovezérlők digitális I/O programozása

Az MSP430 mikrovezérlők digitális I/O programozása 10.2.1. Az MSP430 mikrovezérlők digitális I/O programozása Az MSP430 mikrovezérlők esetében minden kimeneti / bemeneti (I/O) vonal önállóan konfigurálható, az P1. és P2. csoportnak van megszakítás létrehozó

Részletesebben

A G320 SERVOMOTOR MEGHAJTÓ ÜZEMBE HELYEZÉSE (2002. március 29.)

A G320 SERVOMOTOR MEGHAJTÓ ÜZEMBE HELYEZÉSE (2002. március 29.) A G320 SERVOMOTOR MEGHAJTÓ ÜZEMBE HELYEZÉSE (2002. március 29.) Köszönjük, hogy a G320 szervomotor meghajtót választotta. A G320 DC szervomotor meghajtóra a vásárlástól számítva 1 év gyártási hibákra kiterjedő

Részletesebben

Verilog HDL ismertető 4. hét : hét dia

Verilog HDL ismertető 4. hét : hét dia BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 4. hét : 1.-3. hét + 41 61 dia Fehér Béla, Raikovich

Részletesebben