A BORMENNYISÉG ÉS BORMINSÉG TÖBBVÁLTOZÓS KAPCSOLATA AZ ÉVJÁRAT F METEOROLÓGIAI JELLEMZIVEL TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN VITÁNYI BÉLA

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA A BORMENNYISÉG ÉS BORMINSÉG TÖBBVÁLTOZÓS KAPCSOLATA AZ ÉVJÁRAT F METEOROLÓGIAI JELLEMZIVEL TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VITÁNYI BÉLA TÉMAVEZET: DR. GERESDI ISTVÁN DSc PÉCS 2010

2 A doktori iskola címe: Vezetje: PTE Földtudományok Doktori Iskola Dr. Tóth József DSc, egyetemi tanár, rector emeritus, A doktori témacsoport címe: Meteorológia, éghajlatváltozás- Vezetje: Dr. Geresdi István DSc, egyetemi tanár, dékán Témavezet: Dr. Geresdi István DSc, egyetemi tanár, dékán 2

3 1. BEVEZETÉS A Tokaj-hegyaljai borvidék Földünk els zárt borvidéke, melyet 2002-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága a világörökség részévé nyilvánított. A tokaji bor egyedi. Íze, zamata, aromája meg nem ismételhet. Története különleges. Élettani hatása messze földön híres. A Tokaj-hegyaljai borvidék különleges borminségének természeti hátterét a vulkanikus eredet talaj, valamint a táj sajátos makro- és mikroklímája biztosítja. A meleg, száraz nyarakat követ szeptemberi csapadék kedvez feltételeket teremt arra, hogy a Botrytis cinerea nevezet penészgomba megtelepedjen a szlbogyókon. Így a magas cukortartalmú, mikroelemekben, gyümölcssavakban gazdag szlbl jó minség bort lehet érlelni, hiszen a Tokaj-hegyaljai pincék mikroklímája biztosítja az állandó C hmérsékletet és a magas % páratartalmat, utóbbit a borral teli hordók párolgásával. A Tokaj-hegyaljai borvidék egyedülálló adottságokkal rendelkezik. Ezek a (1) különleges termterület, (2) az évszázadok óta honos szlfajták; (3) az agyag-, illetve lösztalajba, továbbá vulkáni tufába vájt pincék, (4) a szigorú szabályozás (az aszú szemenkénti kiszedésére, Tokaj-hegyalja termterületének körülhatárolására, s a dl-besorolásra vonatkozóan), s (5) a nemzedékek óta szl- és borkultúrával foglalkozó emberek tudása. Ezekre az alapokra építve kívánjuk tanulmányozni a meteorológiai elemeknek a bormennyiségre és a borminségre gyakorolt hatását egész Tokaj-hegyalja történelmi borvidékén. 3

4 2. CÉLKITZÉS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDRAJZI INTÉZETÉNEK Doktori Programjában fontos helyet foglal el egy-egy tájegység, kisebb régió komplex kutatása. Ezen disszertáció is ehhez az elgondoláshoz kapcsolódik, azzal, hogy a meteorológiai elemeknek a bormennyiségre és a borminségre gyakorolt hatásának vizsgálatát tzte ki célul egész Tokaj-hegyalja történelmi borvidékére. A fentiek alapján az alábbi f irányokban végzett kutatásaink eredményeit mutatjuk be: (a) Elemezzük a bormennyiség és borminség idsorok trendjeit; (b) Megvizsgáljuk, vannak-e szignifikáns törések a bormennyiség és borminség idsorokban; (c) Elállítjuk a bormennyiségnek, illetve a borminségnek a vizsgált meteorológiai paraméterekre vonatkozó kontingencia táblázatait, s elemezzük, hogy utóbbiak közül melyik mutat szignifikáns kapcsolatot a bormennyiséggel és a borminséggel; (d) A bormennyiséggel, illetve a borminséggel szignifikáns kapcsolatot mutató változók Lorenz-diagramjainak megszerkesztésével meghatározzuk e szignifikáns kapcsolatok jellegét; (e) A faktoranalízis, speciális transzformáció alkalmazásával megállapítjuk a bormennyiséget és a borminséget mint célmennyiségeket befolyásoló meteorológiai változók rangsorát; (f) A Pearson-féle χ 2 -próbát alkalmazva meghatározzuk, hogy a bormennyiség, illetve a borminség függenek-e az évjárattípusoktól; (g) A Pearson-féle χ 2 -próba, a speciális transzformáció és az általánosított korreláció módszerei alapján megállapítjuk a bormennyiséget, illetve a borminséget szignifikánsan meghatározó közös paramétereket; 4

5 (h) Elemezzük, hogy a Pearson-féle χ 2 -próba és a speciális transzformáció közül melyik írja le jobban a magyarázó változók és az eredményváltozók közötti kapcsolatokat; (i) Meghatározzuk az extrém bormennyiségek, illetve borminségek idjárási típusok szerinti jellemzit; (j) Tanulmányozzuk az objektív évjárat-típusok szerepét a bormennyiség és borminség osztályozásában; (k1) Elemezzük a vizsgált meteorológiai paraméterek havi értékeinek homogén csoportjaiként általunk elállított objektív évjárat-típusoknak a bormennyiséggel és a borminséggel való kapcsolatát; (k2) Elállítjuk az objektív évjárat-típusoknak a bormennyiséggel és a borminséggel kapcsolatos statisztikáit és jellemzit, s elemezzük azokat. 5

6 3. ADATBÁZIS 3.1. Meteorológiai adatok A meteorológiai adatok a Földmvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium kecskeméti Szlészeti és Borászati Kutatóintézete tarcali telephelyén mköd meteorológiai állomásról származnak. Az állomásról rendelkezésre álló 3 meteorológiai paraméter havi adatait vizsgáltuk az elemzés alapidszakának tekintett közötti 104 év április és szeptember közötti, évi 6-6 hónapos idszakaira vonatkozóan. Ezek a meteorológiai paraméterek a következk: havi középhmérséklet (T mean, C), havi csapadékösszeg (P, mm) és havi napsütéses órák száma (S, óra) Bormennyiség- és borminség paraméterek A tarcali Szlészeti és Borászati Kutatóintézet révén egy olyan adatbázis áll rendelkezésünkre, mely az közötti 104 éves idszakra vonatkozóan egész Tokaj-hegyaljára megadja a megmvelt szlterület kiterjedését (ha), az évi bortermést (ezer hl), továbbá a bor minségét is jellemzi. A borminséget eredetileg egy ötfokozatú skálán római és arab számokkal tüntették fel, amelyet a skála fokozatainak a kombinációival kilencfokozatúra bvítettek (régi kód). Ennek a skálának a kódolását kizárólag arab számok használatával leegyszersítettük (új kód), s a késbbi elemzések is ez alapján történtek. A vizsgált meteorológiai változók Tarcalra vonatkoznak, viszont a bor paraméterek egész Tokaj-hegyaljára jellemzk, ugyanis Tarcalról ilyen információk nem álltak rendelkezésre. 6

7 3. KUTATÁSI MÓDSZEREK A disszertációban alkalmazott kutatási módszerek: (1) Lineáris trendanalízis valamely adott hosszúságú adatsor tetszleges részperiódusa lineáris trendje szignifikanciájának az ellenrzésére; (2) A Makra-próba (a klasszikus kétmintás próba egy új interpretálása) annak tanulmányozására, hogy kimutatható-e szignifikáns eltérés valamely adatsor tetszleges részmintájának az átlaga és a teljes mintaátlag között; (3) Általánosított korreláció mely kétváltozós normális eloszlás esetében egy egyszer függvénykapcsolatban áll az r korrelációval; (4) Pearson-féle χ 2 -próba, függetlenségvizsgálat annak eldöntésére, hogy a vizsgált minták tekinthetk-e függetlennek; (5) Faktoranalízis és speciális transzformáció Faktoranalízis: a kiindulási adatkészlet dimenziójának csökkentésére, s ily módon a vizsgált változók közötti kapcsolatok megmagyarázására; Speciális transzformáció: annak meghatározására, hogy a figyelembe vett változók milyen mértékben hatnak a célmennyiségre, s hogy megadjuk azok befolyásának a rangsorát; (6) Clusteranalízis azon célból, hogy az egyedi változókat ún. cluster -ekbe, azaz csoportokba rendezze oly módon, hogy az objektumok homogenitása a legnagyobb legyen a clustereken be- 7

8 lül, s egyúttal azok heterogenitása a legnagyobb legyen a clusterek között; (7) Egyszempontú variancia analízis (ANOVA) annak eldöntésére, hogy a valamilyen szempont alapján csoportokba sorolt mintaelemekre a csoportok közötti eltéréseket mér szórásnégyzet szignifikánsan nagyobb-e, mint a csoportokon belüli ingadozásokat mutató szórásnégyzet; (8) A Tukey-féle teszt annak megállapítására, hogy az ANOVA végrehajtását követen a vizsgálatba vont csoportok átlagai alapján vajon mely csoportok különböznek szignifikánsan egymástól; (9) A Lorenz-diagram és a Gini-együttható Lorenz-diagram: a vizsgált változó párok kapcsolata jellegének grafikus megjelenítéssel történ meghatározására; Gini-együttható: annak meghatározására, hogy az eredményváltozó eloszlása a magyarázó változó függvényeként mennyire torzul az egyenletes eloszláshoz képest. FELHASZNÁLT SZÁMÍTÓGÉPES SEGÉDLETEK EXCEL szoftver SPSS szoftver GNUPLOT szoftver 8

9 4. KUTATÁSI EREDMÉNYEK (1) A bormennyiség teljes 104 éves adatsorára szignifikáns trendet kaptunk a 95 %-os valószínségi szinten. Ezenkívül a bormennyiség adatsorban mindössze néhány 3-4-elem szignifikáns trend mutatható ki, melyek eloszlása sporadikus. A borminség idsorban nincsenek szignifikáns trendek. (2) A Makra-próba segítségével a bormennyiség adatsorban között egy 31 éves idtartamú szignifikáns pozitív részperiódust, illetve között egy 25 éves idtartamú szignifikáns negatív részperiódust diagnosztizáltunk. Viszont a borminség adatsorban csupán egyetlen törést észleltünk, mégpedig egy 45 éves szignifikáns negatív részperiódust között. A bormennyiség és a borminség adatsorok szignifikáns részperiódusai eltér hosszúságúak, s csak részben fedik egymást egy 11 év terjedelm ( közötti) szakaszon. Emiatt nem interpretálhatjuk úgy a szignifikáns törések e 11 éves közös szakaszát, hogy a szignifikánsan nagyobb bormennyiség egyértelmen a borminség számottev csökkenésével jár. A nagyobb bormennyiségnek általában lehet kapcsolata az alacsony borminséggel, azonban e két változó között nincs egyértelm összefüggés. Ezt jelzi a trendtl mentesített bormennyiség adatsor, illetve a borminség adatsor közötti korrelációs együttható értéke (0,144), mely nem szignifikáns sem a 95 %- os, sem a 99 %-os valószínségi szinten. E két bor paramétert nemcsak környezeti, hanem társadalmi tényezk is befolyásolhatják. (3) A Pearson-féle χ 2 -próbát alkalmazva a bormennyiségnek, illetve a borminségnek a vizsgált 18 meteorológiai paraméterre vonatkozó kontingencia táblázataira, azt kaptuk, hogy öt meteorológiai változó (a szeptemberi középhmérséklet, az áprilisi, májusi, júniusi és a júliusi napfénytartam) mutat statisztikailag szignifikáns kapcsolatot a bormennyiséggel, továbbá egy változó (a májusi középhmérséklet) jelez lényeges összefüggést a borminséggel. Ezen túlmenen 9

10 (alacsonyabb szignifikancia szinten) az áprilisi csapadékösszeg hat leginkább a bormennyiségre, illetve a májusi napfénytartam a borminségre. (4) A bormennyiséggel, illetve a borminséggel szignifikáns kapcsolatot mutató változók Lorenz-diagramjai alapján megállapíthatjuk, hogy a bormennyiség csökken, ha mind a szeptemberi középhmérséklet, mind pedig az áprilisi, májusi, júniusi és a júliusi napfénytartam (legkevésbé az áprilisi csapadék) közepes értékeket vesznek föl. Ugyanakkor a bormennyiség n, ha ezeknek a paramétereknek (az áprilisi csapadék kivételével) magas az értékük. A borminség csupán a májusi középhmérséklettel és a májusi napfénytartammal (utóbbival csupán a 90 %-s valószínségi szinten) mutat szignifikáns kapcsolatot. A Lorenz-diagramok szerint a borminség alacsony, ha a májusi napfénytartam átlag körüli. Továbbá a borminség akkor n a legnagyobb mértékben, ha a mind a májusi középhmérséklet, mind a májusi napfénytartam magas. (5) A speciális transzformáció alkalmazásával meghatároztuk a bormennyiséget és a borminséget mint célmennyiségeket befolyásoló meteorológiai változók rangsorát. Eszerint a bormennyiséggel öt változó mutat szignifikáns kapcsolatot: fontossági sorrendben a májusi napfénytartam (+), az augusztusi napfénytartam (+), a júniusi csapadékösszeg (-), a júniusi napfénytartam (+) és a szeptemberi csapadék (+).A borminséggel 7 változó jelez szignifikáns összefüggést: rangsor szerint a májusi napfénytartam (+), a júniusi csapadékösszeg (-), a májusi középhmérséklet (+), a szeptemberi csapadékösszeg (+), a májusi csapadékösszeg (-), az augusztusi napfénytartam (-) és a júliusi csapadékösszeg (-). (6) A célmennyiségek és az adott meteorológiai változók közötti korrelációs együttható négyzete jelzi, hogy a bormennyiség, illetve a borminség változásainak mekkora hányada magyarázható az adott meteorológiai elemek változásaival. Ezek az értékek nem túl magasak, ami azt jelenti, hogy egyéb tényezk is jelents szerepet játszanak a célmennyiségek alakulásában. 10

11 (7) A Pearson-féle χ 2 -próbát alkalmaztuk annak eldöntésére, hogy a bormennyiség, illetve a borminség függenek-e az évjárattípusoktól. Eredményül azt kaptuk, hogy a borminség független az évjárat-típusoktól, ugyanakkor a bormennyiség évjárat-típus függése csak a 90 %-os megbízhatósági szinten teljesül. (8) Miután elvégeztük a χ 2 -próba függetlenségvizsgálatot, valamint a megtartott faktorokra a speciális transzformációt, néhány esetben eltér éghajlati változók mutattak szignifikáns kapcsolatot a bormennyiséggel, illetve a borminséggel. Azonban megjegyzend, hogy ha egy statisztikai problémát több eljárással vizsgálunk, az eredmények bizonyos különbözsége teljesen természetes. (9) A Pearson-féle χ 2 -próba, a speciális transzformáció és az általánosított korreláció alapján megvizsgáltuk, hogy végs soron mely éghajlati változók befolyásolják szignifikánsan a bormennyiséget, illetve a borminséget. Annak az éghajlati változónak a hatását fogadtuk el lényegesnek, amely legalább két módszer alapján jelez szignifikáns kapcsolatot a bor paraméterekkel: Eszerint a májusi, a júniusi, júliusi és az augusztusi napfénytartam, valamint a szeptemberi csapadékösszeg jelentsen befolyásolja a bormennyiséget, illetve a májusi középhmérséklet, csapadék és napfénytartam, valamint a júliusi csapadék, s az augusztusi napfénytartam számottev hatást gyakorol a borminségre. (10) Megállapítottuk, hogy a faktoranalízis révén kapott sziginifikáns éghajlati változók jobban megmagyarázzák a köztük és az eredményváltozók közötti lineáris kapcsolatokat, mint a χ 2 -próba révén kapott szignifikáns éghajlati változók. Ugyanakkor a függetlenség elvetése (χ 2 -próba) bármilyen jelleg (nemcsak lineáris) kapcsolatra utal. (11) A legnagyobb bormennyiség az 5. évjárat-típusban fordul el. Ez a bormennyiséget meghatározó legjellegzetesebb évjárat-típus, hiszen az t jellemz hét meteorológiai paraméter közül háromnak jelents szerepe van a bormennyiség alakulásában. 11

12 (12) A legkisebb bormennyiség az 1. évjárat-típushoz kapcsolódik. Ez a típus egyáltalán nem karakteres, ugyanis az t jellemz négy meteorológiai paraméter közül mindössze egy játszik lényeges szerepet a bormennyiség alakulásában. (13) A legjobb borminség a 3. évjárat-típushoz köthet. Ennek a típusnak az az érdekessége, hogy jóllehet a legjobb borminséget adja, mégis, az t meghatározó három paraméter egyikének sincs jelents szerepe a borminség alakulásában. (14) A leggyengébb borminség a 2. évjárat-típushoz kapcsolódik. Az erre a típusra jellemz hat meteorológiai paraméter közül csupán kett karakterisztikus a borminség szempontjából. (15) A vizsgált 104 éves idszakra vonatkozóan mindössze az 1. és az 5. évjárat-típusok játszanak fontos szerepet az átlagos bormennyiségek elkülönítésében. A borminség nem tér el szignifikánsan az egyes évjárat-típusok között. (16) Az évjárat-típusoknak, mint a vizsgált éghajlati változók leginkább homogén csoportjainak osztályozása hatékonyabb volt a bormennyiség csoportok szerinti átlagértékeinek elkülönítésében, mint a borminség hasonló osztályozásában. A kapott évjárattípusok melyek újszernek tekinthetk a szakirodalomban a vizsgált meteorológiai változók (magyarázó változók) leginkább homogén csoportjai. Szemben az egyváltozós közelítéssel, ahol egyetlen magyarázó változó és az eredményváltozó kapcsolatát elemezzük, az évjárat-típusokban a magyarázó változóknak az eredményváltozóra gyakorolt együttes hatását vizsgáljuk. Ezáltal komplexebb képet kapunk az eredményváltozó környezeti tényezkkel való kapcsolatrendszerére. 12

13 5. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK HASZNOSÍTHATÓSÁGA A kapott eredmények hasznos információt nyújthatnak Tokajhegyalján a szl- és bortermeszt ágazat számára a meteorológiai paraméterek hatásairól. Az közötti 104 éves idszakra meghatározott évjárattípusokat kapcsolatba hoztuk a bormennyiség és a borminség évi értékeivel. A vizsgált bor paraméterek közül csupán a bormennyiség köthet évjárat-típusokhoz. Következésképpen, akkor és csak akkor, ha megbízható éves klíma-elrejelzés állna rendelkezésünkre, a várható bormennyiség elre megbecsülhet lenne. Azonban ennek az információnak az értékét csökkenti, hogy a bormennyiség átlagértékei csupán a 85,93 % valószínségi szinten, azaz a statisztikai gyakorlatban elfogadottnál kisebb megbízhatósággal mutatnak idjárási típusok közötti szignifikáns eltérést. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy az évjárat-típusok nem az egyetlen tényez a bormennyiség (vagy akár a borminség) ellenrzésében. A kapott évjárat-típusok csupán befolyásolhatják a bormennyiséget, illetve a borminséget, melyekre jelents mértékben más természeti tényezk is hatnak (pl. a talajfajta; lejtszög és a földrajzi szélesség, mely utóbbinak függvényei a disszertációban vizsgált meteorológiai változók). A bormennyiség és borminség (eredményváltozók) objektív évjárat-típusok szerinti osztályozása mint új eszköz javasolható adott terület környezeti kapcsolatrendszereit érint ok-okozati kölcsönhatások értékelésére. Az eredmények felhasználhatók mennyiség- és minségbecslési stratégiák készítésére is. 13

14 6. A KUTATÁS FOLYTATÁSÁNAK NÉHÁNY TOVÁBBI LEHETSÉGES IRÁNYA (1) Az e dolgozatban felhasznált havi középhmérséklet, havi csapadékösszeg és havi napfénytartam óraösszeg adatok mellett egyéb meteorológiai paraméterek adatait is felhasználva a bormennyiség és a borminség vizsgálata Tarcal térségére (ha beszerezhetk a borral kapcsolatos helyi adatok). (2) A meteorológiai paraméterek mellett az egyéb természeti tényezk, illetve az összes elérhet társadalmi tényez paramétereinek figyelembe vételével egy lehet legszélesebb kör hasonló analízist elvégezni Tokaj-hegyalja térségére. (3) Lehetség szerint Magyarország összes történelmi borvidékére elvégezni az elz pontban említett feladatot, s az egyes borvidékekre kapott eredményeket összehasonlítani, elemezni és értékelni. (4) A karakteres Tokaj-hegyaljai borok kémiai összetételének analízise kell hosszúságú adatsorok alapján (4a) az adott év vizsgált természeti és társadalmi paramétereinek függvényében; (4b) a tárolóegység (pl. hordó) anyagának megválasztása (pl. fa, fém), annak kora, a legutóbb benne tárolt bor minségi paramétereinek, stb. függvényében; (5) Az oxidatív és nem oxidatív borok kémiai összetételének komparatív analízise Tokaj-hegyalján; (6) Az antropogén tényezk hatásának vizsgálata a bormennyiségre és a borminségre. Ilyen tényezk pl. a szlmvelés módja (lugas; ligetes, szlskert; parcella); a talajmvelés módja; a tkemvelés és metszés módja; a talajjavítás; a kártevk elleni védekezés; elté- 14

15 r mvelési eszközök és eljárások (technikák és technológiák) alkalmazása; a szltkék megtámasztásának eltér módja (karózás, kordonos mvelés: alacsony, vagy magas kordon alkalmazása); a fürtök ritkítása; a szüret idpontjának megválasztása; pénzügyi ösztönzk, stb. 15

16 7. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK 7.1. közlemények, tanulmányok, könyvrészletek, stb. 1. Makra L. Vitányi B. 1983: A hmérséklet függleges gradiense az Északi-középhegységben. Légkör, 28/3, Vitányi B. Gál A. Makra L. 2003: A hmérséklet függleges gradiense az Északi-középhegység térségében különös tekintettel a Tokaj-hegyaljára. In: Frisnyák S. Gál A. (szerk.): Szerencs és környéke. Szerencs Nyíregyháza, pp Makra L. Németh Á. Vitányi B. 2007: A Harangod, a Taktaköz a Bodrogköz és a Zempléni-hegység éghajlati viszonyainak összehasonlítása. In: Frisnyák S. Gál A. (szerk.): Szerencs, Dél- Zemplén központja. Szerencs - Nyíregyháza, pp Makra L. Vitányi B. Gál A. Szentpéteri M. 2008: Tokajhegyalja szlejének és borának mveldéstörténeti és környezeti összefüggései. I. rész. A Földrajz Tanítása 16/4, pp Makra L. Vitányi B. Gál A. Szentpéteri M. 2008: Tokajhegyalja szlejének és borának mveldéstörténeti és környezeti összefüggései. II. rész. A Földrajz Tanítása 16/5, pp Makra L. Vitányi B. Gál A. Mika J. Matyasovszky I. Hirsch T. 2009: Wine quantity and wine quality variations in relation to climatic factors in the wine-growing region of Tokaj, Hungary. American Journal of Enology and Viticulture 60/3, pp

17 7.2. konferencia eladásokhoz kapcsolódó publikációk 1. Vitányi B. 2004: Mikroklíma vizsgálatok Tokaj-hegyalján. In: Puskás J. (szerk.): I. Természet-, Mszaki- és Gazdaságtudományok alkalmazása. 3. Nemzetközi Konferencia. Berzsenyi Dániel Fiskola, Szombathely, október 30. Abstracts, p Makra L. Mika J. Béczi R. Borsos E. Sümeghy Z. Motika G. Gál A. Vitányi B. 2004: Objective classification of air mass types in Hungary, with special interest to air pollution. 3 rd International Conference on Application of Natural-, Technological and Economic Sciences, Berzsenyi Dániel College, Szombathely, October Abstracts, p Vitányi B. 2005: A szl energiaháztartása Tokaj-hegyalján, In: Puskás J. (szerk.): II. Természet-, Mszaki- és Gazdaságtudományok alkalmazása 4. Nemzetközi Konferencia, Berzsenyi Dániel Fiskola, Szombathely, május 28. Abstracts, p Vitányi B. Gál A. Makra L. 2009: A tokaji bor mennyiségi és minségi jellemzinek alakulása az elmúlt 100 évben, kapcsolatuk az éghajlati változókkal. 1. Szl és Klíma Konferencia, Kszeg, április Program és az eladások összefoglalói, pp EGYÉB PUBLIKÁCIÓK 8.1. közlemények, tanulmányok, könyvrészletek, stb. 1. Makra L. Juhász M. Gál A. Vitányi B. 2003: A parlagf pollenkoncentráció és a meteorológiai elemek kapcsolata a Dél- Alföldön. A földrajz tanítása 11/3, pp

18 2. Gál A. Vitányi B. Makra L. 2003: A parlagf pollen koncentráció és meteorológiai összetevi a Dél-Alföldön. Természettudományi Közlemények 3. Nyíregyházi Fiskola, Természettudományi Fiskolai Kar, Nyíregyháza, pp (ISSN ) 3. Gál A. Vitányi B. Makra L. 2003: Magyarországi városok és megyék objektív analízise és rangsora. Természettudományi Közlemények 3. Nyíregyházi Fiskola, Természettudományi Fiskolai Kar, Nyíregyháza, pp (ISSN ) 4. Vitányi B. Makra L. Juhász M. Borsos E. Béczi R. Szentpéteri M. 2003: Ragweed pollen concentration in the function of meteorological elements in the south-eastern part of Hungary. Acta Climatologica et Chorologica Universitatis Szegediensis, pp (ISSN ) 5. Makra L. Gál A. Vitányi B. Szentpéteri M. 2003: Nagy kiterjedés antropogén eredet légszennyezés az ókorban. A földrajz tanítása 11/5, pp Borsos E. Makra L. Béczy R. Vitányi B. Szentpéteri M. 2003: Anthropogenic air pollution in the ancient times. Acta Climatologica et Chorologica , Universitatis Szegediensis, pp (ISSN ) 7. Makra L. Vitányi B. Gál A. Szentpéteri M. 2004: Fejezetek a környezetszennyezés különösen a levegszennyezés történetébl, I. rész. A földrajz tanítása 12/1. pp Makra L. Vitányi B. Gál A. Szentpéteri M. 2003: Fejezetek a környezetszennyezés különösen a levegszennyezés történetébl, II. rész. A földrajz tanítása 12/2. pp Makra L. Béczi R. Mika J. Borsos E. Sümeghy Z. Motika G. Gál A. Vitányi B. 2005: Egy szubjektív légtömeg osztályozási rendszer (a Péczely-féle makroszinoptikus típusok) légszennyezettség centrikus hatékonyság vizsgálata Szegeden. Természet-, 18

19 Mszaki- és Gazdaságtudományok alkalmazása 4. Nemzetközi Konferencia, Berzsenyi Dániel Fiskola, Szombathely, május 28. Abstracts, p Gál A. Vitányi B. Makra L. 2005: Magyarországi városok és megyék környezetminségi értékelése, különös tekintettel az Északiközéphegység térségére. In: Frisnyák S. Gál A. (szerk.): Szerencs, Tokaj-Hegyalja kapuja. Szerencs, pp konferencia eladásokhoz kapcsolódó publikációk 1. Vitányi B. Gál A. Makra L. 2003: Ragweed pollen concentration and its climatic components in Szeged. The 2 nd International Conference on Applications of Natural-, Technological- and Economical Sciences, Berzsenyi Dániel College, Szombathely, 10 May Abstracts, p Makra L. Mika J. Béczi R. Borsos E. Sümeghy Z. Gál A. Vitányi B. 2004: Air pollution related objective classification of air mass types for Szeged, Hungary. The 7 th Panhellenic International Conference on Meteorology, Climatology and Atmospheric Physics. Nicosia, Cyprus September, 2004; Proceedings, 2005, Vol. B, pp Béczi R. Makra L. Mika J. Borsos E. Sümeghy Z. Motika G. Gál A. Vitányi B. 2004: A Péczely-féle makroszinoptikus helyzetek hatékonyság vizsgálata a légszennyezettség osztályozásában Magyarországon. Természet-, Mszaki- és Gazdaságtudományok alkalmazása 3. Nemzetközi Konferencia, Berzsenyi Dániel Fiskola, Szombathely, október 30. Abstracts, p ismeretterjeszt cikkek 19

20 Gál, A., Makra, L. és Vitányi, B., 1997: Jáva a múlt és a jöv. A földrajz tanítása, 5/3-4, pp Gál, A., Makra, L. és Vitányi, B., 1997: Látogatás Krakatau vulkáni szigetén. A földrajz tanítása, 5/5, pp Makra, L., Gál, A. és Vitányi, B., 1998: Bali a trópusok gyöngyszeme. A földrajz tanítása, 6/1-2, pp Vitányi, B. és Gál, A., 2002: Utazásaink Brazíliában. A Földrajz Tanítása, 11/2, pp Makra, L., Szentpéteri, M., Gál, A. és Vitányi, B., 2004: Hawaii a trópusok gyöngye. A földrajz tanítása, 12/3, pp Makra, L., Szentpéteri, M., Gál, A. és Vitányi, B., 2004: Két hét Ausztráliában. A Földrajz tanítása, 12/5, pp Makra, L., Szentpéteri, M., Gál, A. és Vitányi, B., 2004: Ausztrália egy kontinens, egy ország. I. rész. Légkör, 49/4, pp Makra, L., Szentpéteri, M., Gál, A. és Vitányi, B., 2005: Ausztrália egy kontinens, egy ország. II. rész. Légkör, 50/1, pp Makra, L., Szentpéteri, M., Gál, A. és Vitányi, B., 2005: Ausztrália egy kontinens, egy ország. III. rész. Légkör, 50/2, pp Makra, L., Szentpéteri, M., Gál, A. és Vitányi, B., 2005: Hawaii szigetek a mosoly országa. I. rész. Légkör, 50/3, pp Makra, L., Szentpéteri, M., Gál, A. és Vitányi, B., 2005: Hawaii a mosoly országa. II. rész. Légkör, 50/4, pp Útifilmek 20

21 Makra, L., Gál, A. és Vitányi, B., 1996: Az ezerarcú Indonézia - Látogatás Krakatau vulkáni szigetén. Útifilm, I. rész (5 perc), november 1, MTV/2, Budapest Makra, L., Gál, A. és Vitányi, B., 1996: Az ezerarcú Indonézia - Jáva: a múlt és a jöv. Útifilm, II. rész (5 perc), december 6, MTV/2, Budapest Makra, L., Gál, A. és Vitányi, B., 1996: Az ezerarcú Indonézia - Jáva: a múlt és a jöv. Útifilm, III. rész (5 perc), december 27, MTV/2, Budapest Makra, L., Gál, A. és Vitányi, B., 1997: Az ezerarcú Indonézia - Bali: a trópusok gyöngyszeme. Útifilm, IV. rész (5 perc), január 3, MTV/2, Budapest Makra, L., Gál, A. és Vitányi, B., 1997: Az ezerarcú Indonézia - Bali: a trópusok gyöngyszeme. Útifilm, V. rész (5 perc), január 10, MTV/2, Budapest Gál, A., Makra, L. és Vitányi, B., 2002: Brazíliai mozaikok. 40 perc. Utómunkálatok: Digital Video Studio. Narrátor: Pintér Hajnalka. Vágó: Pintér Tamás. VHS-PAL, Hifi Stereo 21