AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola
|
|
- Veronika Mezeiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA Doktori (PhD) értekezés tézisei Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Konzulens: Dr. Molnár Ágnes tudományos főmunkatárs Pannon Egyetem Föld és Környezettudományi Intézeti Tanszék Veszprém 2009
2 Bevezetés A légkör víztartalma mind folyékony, mind gőz állapotban jelentős szerepet játszik a légköri folyamatokban (üvegháthatás, optikai tulajdonságok, felhőfolyamatok). Az aeroszol részecskék kémiai összetételüknek köszönhetően telítetlen (RH<100%) légköri körülmények között is vízgőzt abszorbeálnak. Ennek következtében e részecskék oldatcseppeket alkotnak, amelyek egyensúlyban vannak a környezetükkel. Ez a folyadékszilárd átmenet az úgynevezett elfolyósodási relatív nedvességen következik be, amit az egyes részecskék kémiai összetétele határoz meg. A szervetlen vegyületek higroszkópos tulajdonságai jól ismertek, azonban a szerves vegyületekről kevés információ áll a rendelkezésünkre. Irodalmi adatok alapján a szerves komponensek csökkenthetik, illetve növelhetik az aeroszol részecskék vízfelvételét. A részecskék higroszkópos viselkedésének méretfüggéséről különösen kevés adat található a szakirodalomban, annak ellenére, hogy ez az információ fontos szerepet tölt be számos légköri folyamat, pl. a felhőképződés tanulmányozásában. Mindezek alapján, munkám során célom volt: A légköri aeroszol részecskék higroszkópos viselkedésének méretváltozását az eddigi vizsgálatokhoz képest szélesebb (d=0,125-16µm) mérettartományban tanulmányozása Összehasonlítani különböző helyszínekről (háttér, vidéki és városi környezetből) származó aeroszol részecskék higroszkópos tulajdonságát. Tanulmányozni a higroszkópos viselkedés évszakok szerinti változását. Vizsgálni az aeroszol részecskék kémiai összetételének, főként a szerves komponensek higroszkópos növekedésre gyakorolt hatását, egy termodinamikai modell segítségével. Egyszerű modellt alkalmazni a részecskék higroszkópos viselkedésének modellezésére.
3 Vizsgálni az aeroszol részecskék fénygyengítése és a részecskék higroszkópos tulajdonsága közötti kapcsolatot a látótávolság és relatív nedvesség adatok segítségével. Az aeroszol részecskék tömegének higroszkópos növekedését állítható relatív nedvességű izolált kamrában határoztam meg. Az aeroszol részecskék szervetlen komponenseinek kémiai analízise ionkromatográfiával, az összes- és vízoldható széntartalmú vegyületek meghatározása EGA (Envolved Gas Analysator) módszerrel történt. A modellszámításokhoz az AIM (Aerosol Inorganics Model) modellt használtam, amely termodinamikai egyenletek alapján, a szervetlen vegyületek vízfelvételét határozza meg.
4 Új tudományos eredmények 1. Meghatároztam a városi és vidéki valamint a kontinentális háttér levegőben lévő aeroszol részecskék higroszkópos növekedésének méret szerinti eloszlását a 125 nm és a 16 µm közötti aerodinamikai átmérő tartományban. A városi aeroszol részecskék higroszkópos növekedése a teljes mérettartományban kicsi. A növekedési tényező 86% feletti relatív nedvességen a teljes mérettartományban csökken. A vidéki aeroszol minták vízfelvétele általában a teljes mérettartományban nő a részecskemérettel, nyáron ugyanakkor a méret növekedésével csökkenő higroszkóposság jellemző. Háttérlevegőben, a finom tartományban a részecskeméret növekedésével csökken a vízfelvétel mértéke, míg a durva tartományban a méret növekedésével a részecskék higroszkópossága ismét jelentős.. 2. Megállapítottam, hogy az aeroszol részecskék higroszkópos növekedése évszak szerint is változik. A háttér és a vidéki levegőben a finom (d<1µm) aeroszol részecskék ősszel és télen a legkevésbé, míg nyáron a leginkább higroszkóposak. A durva tartományban (d>1µm) ugyanakkor a nyári minták vízfelvétele a legkisebb, és a téli (háttérlevegő) és az őszi (vidéki) mintáké a legnagyobb. 3. Kimutattam, hogy az aeroszol részecskék higroszkópos viselkedésére jellemző a hiszterézis, amelyet a kiindulási száraz tömeg és a vízleadás utáni RH=30%-on mért tömegkülönbséggel jellemeztem. A visszatartott víz mennyisége általában a háttérlevegőben a legnagyobb, a városi levegőben a legkisebb. Megállapítottam, hogy a visszatartott víz mennyisége évszakonként, valamint a részecskemérettel is változik: általában a finom tartományban nagyobb, mint a durva tartományban; és a tavasz-nyár-ősztél sorrendben csökken. 4. A kémiai összetétel és a higroszkópos növekedés között a nyári háttéraeroszol kivételével nem mutattam ki egyszerű, közvetlen kapcsolatot. A nyári háttéraeroszol esetében megállapítottam, hogy a minták összes széntartalma közvetlenül befolyásolja a felvett víz mennyiségét. A relatív nedvesség növekedésével, ha TC koncentráció 1 µgm -3 - rel növekszik, a vízfelvétel csökkenése, 0,74 (RH=51%); 1,2 (RH=64%); 1,99 (RH=76%); 2,43 (RH=86%) µgm -3 mal egyenlő.
5 5. A kémiai összetétel és a higroszkópos növekedés közötti összetett kapcsolatot az egységnyi TC koncentrációra jutó vízkülönbözet és a szervetlen ionok kation/anion arányának együttes vizsgálatával mutattam ki. A háttéraeroszol mintákban minden évszakban az egységnyi TC-re jutó vízkülönbözet és a kation/anion arány között szignifikáns (p=0,05) összefüggés figyelhető meg. Szervetlen aniontöbblet esetén a vízkülönbözet/tc arány negatív, szervetlen kationtöbbletnél pozitív értékű. 6. Megállapítottam, hogy a gamma-modell segítségével mindhárom helyszínről származó aeroszol részecskék higroszkópos növekedése jó közelítéssel leírható. A higroszkópos növekedést jellemző γ kitevők értékei helyszíntől és mérettartománytól függő paraméterek. Általában, háttér- és vidéki levegőben a kitevő értéke a méret növekedésével nő, míg a városi aeroszolminták γ értékei a méret növekedésével csökkennek. 7. Az aeroszol részecskék szervetlen komponensei alapján a gamma-modellel számított, és az aeroszol minták mért növekedési tényezőinek összehasonlításával kimutattam, hogy a városi mintákban a részecskék higroszkópos növekedését elsősorban a szervetlen vegyületek határozzák meg (GF számított GF mért ). Ezzel szemben, a háttér- és vidéki aeroszolmintákban, elsősorban télen és nyáron, a két növekedési tényező között jelentős különbséget mutattam ki. Nyáron a finom tartományban a számított GF meghaladta a mértet, míg a durva mérettartományban fordított eredményt kaptam. Az eredményeket magyarázza, hogy a finom részecskék kémiai összetételét a kis TC tömeghányad és szervetlen aniontöbblet jellemzi, míg a durva tartományban a kis TC hányad mellett jelentős a kationtöbblet. A téli háttéraeroszolminták finom tartományában a pozitív eltéréshez (GF mért > GF számított ) nagy TC-tartalom (kis WSOC hányad), valamint szervetlen aniontöbblet társul. A durva tartományban a nyárihoz hasonló eredményeket mutattam ki. 8. Látótávolság és relatív nedvesség adatok (23 állomás) segítségével megállapítottam, hogy a fénygyengítési együttható és a relatív nedvesség közötti összefüggés a részecskék higroszkópos viselkedésének leírására használt gamma-modell segítségével, jó közelítéssel meghatározható. Az extinkciós együtthatókból számított növekedési faktor értékek (RH=85%) 1,22 és 1,95 között változtak, átlaguk 1,64. Megállapítottam, hogy az extinkciós együtthatóból származtatott GF értékek felülbecslik a mért GF értékeket.
6 Tudományos közlemények PUBLIKÁCIÓK Imre K., Molnár A., Mészáros E., (2003) Hygroscopic behavior of aerosol particles in regional background and urban air over Hungary. Journal of Aerosol Science 1, S7-8. Imre K., Molnár A., Mészáros E., (2004) Study of the hygroscopic behavior of regional background atmospheric aerosol. Journal of Aerosol Science 35, Molnár A., Mészáros E., Imre K., Rüll A., (2008) Trends in visibility over Hungary between 1996 and Atmospheric Environment 42, Imre K., Molnár A., (2008) Hygroscopic behavior of Central European atmospheric background aerosol particles in summer. Időjárás, 112, Benkő D., Molnár Á., Imre K., (2009) Study on the size dependence of complex refractive index of atmospheric aerosol particles over Central Europe, Időjárás (accepted) KONFERENCIA European Aerosol Conference 2004, Budapest, Imre K., Molnár Á., Mészáros E., Study of the hygroscopic behavior of regional background atmospheric aerosol. European Aerosol Conference 2005, Gent, Imre K., Molnár A., Kiralykuti I.: Chemical composition and hygroscopic growth of atmospheric aerosol under different environments. European Aerosol Conference 2005, Gent, Benkő D., Imre K., Molnár A.: Variation of refractive index of background aerosol due to hygroscopic growth in Central European air. Conference on Visibility, Aerosols and Atmospheric Optics, 2006, Bécs, Molnár A., Mészáros E., Imre K., Rüll A., Trends in visibility over Hungary ( ). 33. Meteorológiai Tudományos Napok, 2007, Budapest, Molnár Á., Benkő D., Imre K.: Az aeroszol részecskék optikai tulajdonságai méreteloszlásuk és kémiai összetételük függvényében. Magyar Aeroszol Konferencia, Balatonfüred, Balatonfüred, Imre K., Gelencsér A., Molnár Á., Dézsi V., A vízfelvétel és -visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében. POSZTER ACCENT Symposium, 2005, Urbino, Imre K. Molnár Á. Mészáros E.: Study of the hygroscopic behaviour of regional background atmospheric aerosol. European Aerosol Conference, 2007, Salzburg, Imre K. Molnár Á., Benkő D., Aerosol hygroscopicity as the function of the size and the chemical composition. Benkő D., Molnár A., Imre K. and Párkányi D. 2008, Helsinki, Size distribution of total carbon and sulfate concentration in background aerosol, Hungary.
A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében
A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-
RészletesebbenA HIGROSZKÓPOS NÖVEKEDÉS HATÁSA AZ AEROSZOL EXTINKCIÓRA 3
Gácser Vera 1 Molnár Ágnes A HIGROSZKÓPOS NÖVEKEDÉS HATÁSA AZ AEROSZOL EXTINKCIÓRA 3 A látótávolság mint a közúti és légi közlekedés fontos tényezője a rövidhullámú sugárzásgyengítés függvénye, ami elsősorban
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés tézisei. Feczkó Tivadar. Veszprémi Egyetem
AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK ÉS AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK ÉGHAJLATI HATÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori (PhD) értekezés tézisei Feczkó Tivadar Veszprémi Egyetem 2003 1. Bevezetés $ OpJN UEHQ WDOiOKDWy Q\RPDQ\DJRN MHOHQW
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-MONOXID MÉRLEGE ÉS TRENDJE EURÓPÁBAN
A LÉGKÖRI SZÉN-MONOXID MÉRLEGE ÉS TRENDJE EURÓPÁBAN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Mészáros Tamás Témavezetők: Haszpra László főtanácsos, Országos Meteorológiai Szolgálat, Gelencsér András
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola Csapadékképződés hatása az aeroszol részecskék körforgására Szabó- Takács Beáta Doktori értekezés tézisei PÉCS, 2011 A doktori
RészletesebbenPannon Egyetem Mérnök Kar Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA
Pannon Egyetem Mérnök Kar Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA Készítette: Imre Kornélia Föld-és Környezettudományi Intézeti
RészletesebbenKészítette: Kovács Mónika Eszter Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Dr. Mészáros Róbert adjunktus
Készítette: Kovács Mónika Eszter Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Mészáros Róbert adjunktus Miről lesz szó? A légköri aeroszol: fogalma és dinamikája általános tulajdonságai mintavétele
RészletesebbenA LÉGKÖRI AEROSZOL KÖRNYEZETI HATÁSAI. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei. Ocskay Rita
A LÉGKÖRI AEROSZOL KÖRNYEZETI HATÁSAI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Ocskay Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Doktori Iskola Analitikai, kolloid- és környezetkémia, elektrokémia doktori program
RészletesebbenA RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Jancsek-Turóczi Beatrix okleveles környezetkutató Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető:
RészletesebbenA budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése
A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése Muránszky Gábor, Óvári Mihály, Záray Gyula ELTE KKKK 2006. Az előadás tartalma - Mintavétel helye és eszközei - TOC és TIC vizsgálati eredmények
RészletesebbenSzoboszlai Zoltán, Furu Enikő, Kertész Zsófia, Angyal Anikó, Török Zsófia
Beltéri aeroszol vizsgálata különböző oktatási intézményekben: óvodában, általános-, és középiskolában Szoboszlai Zoltán, Furu Enikő, Kertész Zsófia, Angyal Anikó, Török Zsófia X. Magyar Aeroszol Konferencia
RészletesebbenA MIKROSZKOPIKUS GOMBÁK, MINT A MÁSODLAGOS
A MIKROSZKOPIKUS GOMBÁK, MINT A MÁSODLAGOS SZERVES AEROSZOL ELŐVEGYÜLETEINEK LEHETSÉGES FORRÁSAI Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Hajba-Horváth Eszter okleveles környezetkutató Témavezetők:
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenTémavezetők: Dr. Bozóki Zoltán, egyetemi tanár Dr. Ajtai Tibor, tudományos munkatárs
Tézisfüzet A légköri aeroszol inherens és látszólagos abszorpciós jellemzőinek és az abszorpciós spektrum jelentéstartalmának fotoakusztikus vizsgálata Utry Noémi Környezettudományi Doktori Iskola Optikai
RészletesebbenKörnyezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.
Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek
RészletesebbenJÓTÉKONY ÉS KÁROS AEROSZOL RÉSZECSKÉK A LEVEGŐBEN
JÓTÉKONY ÉS KÁROS AEROSZOL RÉSZECSKÉK A LEVEGŐBEN SALMA Imre ELTE Kémiai Intézet URL: www.salma.elte.hu SZENNYEZETT LEVEGŐKÖRNYEZETBEN ÉLŐ SZEMÉLYEK SZÁMA 2007. ÉVBEN AZ AEROSZOL a levegő kolloid rendszere:
RészletesebbenVárosi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenA LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL
A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom
RészletesebbenAZ ULTRAFINOM LÉGKÖRI AEROSZOL KUTATÁSI PROJEKT
AZ ULTRAFINOM LÉGKÖRI AEROSZOL KUTATÁSI PROJEKT LEGFŐBB EREDMÉNYEINEK TÖMÖR FELSOROLÁSA A kutatási projekt markánsan új célokat fogalmazott meg a hazai és nemzetközi aeroszol kutatás területén. Azokat
RészletesebbenSZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN
SZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN Major István 1, Gyökös Brigitta 1,2, Furu Enikő 1, Futó István 1, Horváth Anikó 1, Kertész Zsófia 1, Molnár Mihály 1 1 MTA Atommagkutató
RészletesebbenAz ultrafinom légköri aeroszol keletkezése és tulajdonságai városi környezetekben
Doktori értekezés tézisei BORSÓS TIBOR Az ultrafinom légköri aeroszol keletkezése és tulajdonságai városi környezetekben Témavezető: Dr. Salma Imre, egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
Részletesebben3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu
RészletesebbenLEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK ÉS MODELLEZÉS LOKÁLISTÓL REGIONÁLIS SKLÁLÁIG
LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK ÉS MODELLEZÉS LOKÁLISTÓL REGIONÁLIS SKLÁLÁIG Mészáros Róbert 1, Leelőssy Ádám 1, Lagzi István 2, Kovács Attila 1 és Csapó Péter 1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék,
RészletesebbenA SZERVES VEGYÜLETEK FELHŐKÉPZŐDÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A SZERVES VEGYÜLETEK FELHŐKÉPZŐDÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Varga Zsófia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola PANNON EGYETEM 2009 BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
RészletesebbenA vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai
A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai Hoffer András, Gelencsér András, Kováts Nóra, Turóczi Beatrix, Rostási Ágnes, Imre Kornélia, Nyirő-Kósa Ilona,
RészletesebbenMagyarország levegőminőségének állapota
Magyarország levegőminőségének állapota szakmai ügyvezető-helyettes Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Kéményjobbítók Országos Szövetsége Hazai mérőhálózatok Mért komponensek Klasszikus légszennyezők helyzetkép
RészletesebbenRadonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenHosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével
Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató
RészletesebbenSTABIL IDŐJÁRÁSI HELYZETEK HATÁSA A BUDAPESTI LEVEGŐMINŐSÉGRE 3
Gácser Vera 1 Molnár Ágnes 2 STABIL IDŐJÁRÁSI HELYZETEK HATÁSA A BUDAPESTI LEVEGŐMINŐSÉGRE 3 A légköri stabilitás kedvezőtlen hatással van a levegő minőségére, mivel mind a horizontális, mind a vertikális
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
RészletesebbenPhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia Tanszék MTA-BME Lágy Anyagok Laboratóriuma PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Mágneses tér hatása kompozit gélek és elasztomerek rugalmasságára Készítette:
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenA vizsgálatok eredményei
A vizsgálatok eredményei A vizsgált vetőmagvak és műtrágyák nagy száma az eredmények táblázatos bemutatását teszi szükségessé, a legfontosabb magyarázatokkal kiegészítve. A közölt adatok a felsorolt publikációkban
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenNedves, sóterhelt falak és vakolatok. Dr. Jelinkó Róbert TÖRTÉNELMI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, VÁROSMEGÚJÍTÁS ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT.
ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT Főtámogató Szervezők Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Dr. Jelinkó Róbert Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Alapelvek és a gyakorlat Az állagmegőrzés eredményei Parádsasvár
RészletesebbenLégköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése
Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Bozó László Meteorológiai Tudományos Napok, 2012. november 22-23. Magyar Tudományos Akadémia Tartalom Légköri nyomanyagok koncentrációjának és
RészletesebbenPannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola A KÉN-HIDROGÉN BIOKATALITIKUS ELTÁVOLÍTÁSA BIOGÁZBÓL SZUSZPENDÁLT SZAKASZOS ÉS RÖGZÍTETT FÁZISÚ FOLYAMATOS REAKTORBAN, AEROB ÉS MIKROAEROB
RészletesebbenDebreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék
Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó
RészletesebbenTroposzféra modellezés. Braunmüller Péter április 12
Troposzféra modellezés Braunmüller Péter Tartalom Légkör Troposzféra modellezés Elvégzett vizsgálatok Eredmények Légkör A légkör jelterjedése a GNSS jelekre gyakorolt hatásuk szempontjából két részre osztható
RészletesebbenAZ UV SUGÁRZÁS ALAKULÁSA HAZÁNKBAN 2015 NYARÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HŐHULLÁMOS IDŐSZAKOKRA
AZ UV SUGÁRZÁS ALAKULÁSA HAZÁNKBAN 2015 NYARÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HŐHULLÁMOS IDŐSZAKOKRA Tóth Zoltán Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium Légkörfizikai és Méréstechnikai
RészletesebbenRészecskeszennyezés a stockholmi metróban
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 Részecskeszennyezés a stockholmi metróban Tárgyszavak: közlekedés; levegőszennyezés; PM10; PM2,5; mangán; expozíció; metró; városi közlekedés; TSP. Összehasonlították a taxisofőröket
RészletesebbenModern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. dec. 16. A mérés száma és címe: 11. Spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 21. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenA mintavételezést a megbízóval előre egyeztetett időpontokban augusztus 24 szeptember 1. között hajtottuk végre.
1. BEVEZETÉS A Pannon Natura Kft. felkérte a Bálint Analitika Kft-t, hogy Budapest IV. kerületben a megbízó által kijelölt területeken a környezeti levegő CO, NO2 NO X, BTEX és szilárd anyag (PM 1) koncentrációjának
RészletesebbenAz aeroszol részecskék és a stratocumulus felhők kölcsönhatása különböző típusú légtömegekben
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola Az aeroszol részecskék és a stratocumulus felhők kölcsönhatása különböző típusú légtömegekben Szabó- Takács Beáta Doktori értekezés
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA
MEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA Papp L. 1,2, Major Z. 2, Palcsu L. 2, Rinyu L. 1,2, Bihari Á. 1,2,
RészletesebbenSalma Imre ELTE Kémiai Intézet, Analitikai Kémiai Tsz. URL:
NANOMÉTER MÉRETŰ AEROSZOL RÉSZECSKÉK KELETKEZÉSE ÉS NÖVEKEDÉSE A LÉGKÖRBEN Salma Imre ELTE Kémiai Intézet, Analitikai Kémiai Tsz. URL: www.salma.elte.hu Az ELTE TTK Anyagfizikai Tsz. és a TTK Nagyműszeres
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
Részletesebben4. Légköri aeroszol időbeli változásának vizsgálata
4.Légköri aeroszol időbeli változásának vizsgálata 25 4.1 Kétfokozatú mintavevővel gyűjtött minták vizsgálata Az ATOMKI udvarán 1996 óta történik rendszeresen, heti két alkalommal mintagyűjtés kétfokozatú
RészletesebbenMagyarországi hőerőművek légszennyezőanyag kibocsátása A Vértesi erőműnél tartott mintavételezés
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Magyarországi hőerőművek légszennyezőanyag kibocsátása A Vértesi erőműnél tartott mintavételezés Kovács
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A SZENNYVÍZMINŐSÉG HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS DINAMIKUS SZIMULÁCIÓJÁNÁL Készítette: Pásztor István Témavezető: Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem Vegyészmérnöki
RészletesebbenGALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL
PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI- ÉS ANYAGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: MOLNÁR ESZTER OKL. ÉLELMISZERMÉRNÖK TÉMAVEZETŐ:
RészletesebbenNapsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály
Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály Miért van szükség napsugárzás mérésekre (1)? Az éghajlati rendszer működésének,
RészletesebbenMikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév
Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
RészletesebbenBiometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió
SZDT-08 p. 1/31 Biometria az orvosi gyakorlatban Korrelációszámítás, regresszió Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Korrelációszámítás
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN
Őszi Radiokémiai Napok 2014 Balatonszárszó, 2014. október 13 15. ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN Begy R-Cs., Simon H., Kelemen Sz., Reizer E., Steopoaie I. Környezettudomány és Környezetmernöki
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenKIRÁLIS I FORMÁCIÓK TERJEDÉSI MECHA IZMUSA ALKIL-KOBALT-TRIKARBO IL- FOSZFÁ KOMPLEXEKBE. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Kurdi Róbert.
KIRÁLIS I FORMÁCIÓK TERJEDÉSI MECHA IZMUSA ALKIL-KOBALT-TRIKARBO IL- FOSZFÁ KOMPLEXEKBE Doktori (PhD) értekezés tézisei Kurdi Róbert Pannon Egyetem 2008 1. Bevezetés A kobalt-karbonil vegyületeket gyakran
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag:
2011/2012 tavaszi félév 2. óra Tananyag: 2. Gázelegyek, gőztenzió Gázelegyek összetétele, térfogattört és móltört egyezősége Gázelegyek sűrűsége Relatív sűrűség Parciális nyomás és térfogat, Dalton-törvény,
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1
RészletesebbenMelléklet. 4. Telep fluidumok viselkedésének alapjai Olajtelepek
Melléklet 4. Telep fluidumok viselkedésének alapjai 4.1. Olajtelepek A nyersolaj fizikai tulajdonságok és kémiai összetétel alapján igen széles tartományt fednek le, ezért célszerű őket csoportosítani,
RészletesebbenAz engedéllyel végzett zöldhulladék égetés hatása a levegőminőségre. Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft.
Az engedéllyel végzett zöldhulladék égetés hatása a levegőminőségre Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft. Ha van Vízművek, van Levegőművek is? (7 éves kislány, 2010) 306/2010 (XII.23.) Korm. Rendelet a levegő
RészletesebbenEGYIRÁNYBAN ER SÍTETT KOMPOZIT RUDAK HAJLÍTÓ KARAKTERISZTIKÁJÁNAK ÉS TÖNKREMENETELI FOLYAMATÁNAK ELEMZÉSE
Budapest M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertecnika Tanszék EGYIRÁNYBAN ER SÍTETT KOMPOZIT RUDAK HAJLÍTÓ KARAKTERISZTIKÁJÁNAK ÉS TÖNKREMENETELI OLYAMATÁNAK ELEMZÉSE Tézisek Rácz Zsolt Témavezet
RészletesebbenMATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József
MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 8 VIII. REGREssZIÓ 1. A REGREssZIÓs EGYENEs Két valószínűségi változó kapcsolatának leírására az eddigiek alapján vagy egy numerikus
RészletesebbenA hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenSKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK
SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 1, Ferenczi Zita 2, Steib Roland 2 és Kristóf Gergely 3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Földrajz- és Földtudományi Intézet,
RészletesebbenFerrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére
Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin
RészletesebbenVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Budapest, IV. kerület területén végzett levegőterheltségi szint mérés nem fűtési szezonban. (folyamatos vizsgálat környezetvédelmi mobil laboratóriummal) Megbízó: PANNON NATURA KFT.
RészletesebbenA fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok
A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatárs (MTA KRTK Regionális
RészletesebbenTermészetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével
Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Ambrusné Balázs Borbála KDI II. éves témavezető: dr. Barcza Zoltán külső konzulens: Némethné dr. Mázsa Katalin Tartalom
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenA HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
RészletesebbenPaksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet
4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenAz aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenSzójabab és búza csírázási folyamatainak összehasonlítása NIR spektrumok segítségével
Szójabab és búza csírázási folyamatainak összehasonlítása NIR spektrumok segítségével Bartalné Berceli Mónika BME VBK ABÉT NIR Klub, Budapesti Corvinus Egyetem, 2015. október 6. 2. Búza összetétele (sz.a.)
RészletesebbenA soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata
A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata Készítette: Freiler Ágnes ELTE III. Környezettan BSc. szak Témavezető: Horváth Ákos Soproni-hegység fontossága radon szempontjából és
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenMéréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1
Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása
RészletesebbenA jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata
A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata Baranka Györgyi b Weidinger Tamás a Bozó László b Balázs Roland b Somfalvi-Tóth Katalin b a Eötvös Loránd Tudomány Egyetem b Országos Meteorológiai
RészletesebbenKÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN
KÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN Témavezető: dr. Magyari Enikő MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenMEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI
Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a MTA rendes tagja MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA,
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenLevegőminőségi helyzetkép Magyarországon
Levegőminőségi helyzetkép Magyarországon Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Időjárás Éghajlat Levegőkörnyezet Az OLM felépítése AM / Agrárminisztérium OMSZ / Országos Meteorológiai
RészletesebbenA Mössbauer-effektus vizsgálata
A Mössbauer-effektus vizsgálata Tóth ence fizikus,. évfolyam 006.0.0. csütörtök beadva: 005.04.0. . A mérés célja három minta: lágyvas, nátrium-nitroprusszid és rozsdamentes acél Mössbauereffektusának
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenA HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából
A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából Dr SZABÓ Imre SZABÓ Attila GEOSZABÓ Bt IMRE Sándor TRELLEBORG Kft XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia
Részletesebben