A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelete
|
|
- Frigyes Fábián
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 16628 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám 2. A mi nõ sé gi mo ni tor ing ki ala kí tá sá nak szem pont jai 2.1. A ké mi ai fel ügye le ti mo ni tor ing ra vo nat ko zó kö - ve tel mé nyek A ké mi ai fel ügye le ti mo ni tor ing a) ki elé gí ti és iga zol ja a te vé keny ség ha tá sá nak becs lé - sé re szol gá ló is me re te ket, b) in for má ci ót ad min den egyes olyan idõ szak ra, amely re a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv vo nat ko zik, és al - kal mas nak kell len nie a ké mi ai ope ra tív mo ni tor ing ter ve - zé sé re, c) az aláb bi alap kom po nen sek mé ré sé re ter jed ki: ca) oxi gén tar ta lom, ph-ér ték, ve ze tõ ké pes ség, nit rát, am mó ni um, cb) a víz ionössze té te lét meg ha tá ro zó kom po nen sek re, így kü lö nö sen: nát ri um, ká li um, kal ci um, mag né zi um, klo - rid, szul fát, hid ro gén kar bo nát; d) ren del ke zik tér ben ele gen dõ meg fi gye lé si pont tal a koc ká za tos hely ze tû, va la mint az or szág ha tá rok kal osz tott víz tes te ken ah hoz, hogy da) a koc ká za tos hely ze tû víz tes tek ese té ben kel lõ szá - mú adat áll jon ren del ke zés re mind azon szennye zõ anyag ra vo nat ko zó an, ame lyek a fel szín alat ti vi zek vizs gá la ta, a víz tes tek jel lem zé se alap ján ve szé lyez te tik a fel szín alat ti víz jó ké mi ai ál la po tát, db) az or szág ha tár ral osz tott víz tes tek ese té ben kel lõ szá mú adat áll jon ren del ke zés re mind azon kom po nens re, ame lyek fon to sak le het nek az or szág ha tá ron át áram ló fel - szín alat ti vi zet igény be ve võ köz vet len víz ki vé tel szem - pont já ból A ké mi ai ope ra tív mo ni tor ing ra vo nat ko zó kö ve - tel mé nyek A ké mi ai ope ra tív mo ni tor in got két fel ügye le ti moni - toring kö zöt ti idõ szak ban kell üze mel tet ni a víz test jel lem - zé se, va la mint a fel ügye le ti mo ni tor ing ál tal ki mu ta tott ered mé nyek alap ján koc ká za tos hely ze tû víz test ben, illetve víz test ré szek ben úgy, hogy a) te rü le ti sû rû sé ge al kal mas le gyen a víz test vagy víz - test-cso port ké mi ai ál la po tá nak meg ha tá ro zá sá ra, b) gya ko ri sá ga ele gen dõ le gyen a szennye zõ anyag kon cent rá ció nö vek võ ten den ci á já nak pon to sí tá sá ra, de éven te leg alább egy sze ri min ta vé telt és elem zést kell vég - re haj ta ni, c) az a) és b) pon tok sze rin ti ada tok rep re zen tál ják a víz test, vagy víz test-cso por tok mi nõ sé gét. 3. Az 1. és 2. pont alap ján ki ala kí tott víz test-mo ni tor ing ob jek tu ma i nak EOV ko or di ná tá it a di gi tá lis tér ké pi adat - bá zis ban 1 m-es pon tos ság gal kell meg ad ni. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelete a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi LIII. tör vény 110. (8) be kez dé sé nek m) pont - jában ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren - delem el: A rendelet hatálya 1. A ren de let ha tá lya ki ter jed az or szág ha tá ra it át sze lõ vagy al ko tó, to váb bá a ha tá ra in be lül ta lál ha tó fel szí ni víz - tes tek re, az ezek tõl köz vet le nül füg gõ vízi öko szisz té mák - ra, va la mint vi zes élõ he lyek re, a fel szí ni víz és kör nye ze ti ál la po ta mi nõ sí té se cél já ból vég zett meg fi gye lõ te vé keny - ség re, adat gyûj tés re, adat szol gál ta tás ra és ál la pot ér té ke - lés re, va la mint az eze ket vég zõ szer ve ze tek re. Értelmezõ rendelkezések 2. E ren de let al kal ma zá sá ban: a) re fe ren cia fel té te lek: a 2. mel lék let sze rin ti ki vá ló öko ló gi ai és ké mi ai ál la pot hoz, illetve erõ sen mó do sí tott és mes ter sé ges víz test ese tén a ma xi má lis öko ló gi ai po ten - ci ál hoz tar to zó jel lem zõi annak a víz test nek, mely hez az ér té kel ni kí vánt víz test ál la po ta ha son lí tan dó; b) a fel szí ni vi zek ál la po tá ra vo nat ko zó jel lem zõk meg - fi gye lé se (a továb biak ban: mo ni to ro zás): a fel szí ni víz mi - nõ sé gi ál la po tá ra néz ve in di ka tív pa ra mé te rek (így pél dául bi o ló gi ai, hid ro ló gi ai, mor fo ló gi ai, fi zi kai-ké mi ai és ké - miai pa ra mé te rek) meg ha tá ro zott gya ko ri sá gú meg fi gye - lé sé re, el len õr zé sé re ki ala kí tott há ló za ti rend szer elõ - írásszerû mû köd te té se, a mennyi sé gi és mi nõ sé gi jel lem - zõk (ada tok) rög zí té sé rõl és meg õr zé sé rõl való gon dos ko - dás; c) ál la pot ér té ke lés: egy adott fel szí ni víz test víz mi nõ - sé gi ele mei jel lem zé sé nek egy adott re fe ren cia fel té tel hez tör té nõ vi szo nyí tá sa, to váb bá az e ren de let 3. mel lék le te sze rin ti osz tály ba so ro lá sa, ille tõ leg a koc ká za tos hely ze tû víz test té nyé nek meg ál la pí tá sa;
2 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y d) koc ká za tos hely ze tû fel szí ni víz test: az a víz test, ame lyet az ál la po tá nak jel lem zé se ilyen nek mi nõ sít adat - hi ány miatt vagy azért, mert annak ál la po ta de cem - ber 22-ig va ló szí nû en nem éri el a jó ál la po tot. A felszíni víztest megfigyelésére és állapotértékelésére vonatkozó általános szabályok 3. (1) A fel szí ni víz test ál la po tá nak vé del mé hez, ja ví tá sá - hoz, a jó ál la pot, a jó öko ló gi ai ál la pot, illetve po ten ci ál el - éré sé hez, az ál la po tot rend sze re sen mo ni to roz ni és ér té kel - ni kell az e ren de let 7. -ában fog lal tak nak meg fele lõen biz to sít va ezzel a fel szí ni víz test ál la po ta vál to zá sá nak nyo mon kö ve té sét, va la mint szük ség ese tén a ko rai be - avat ko zás és víz vé del mi in téz ke dés le he tõ sé gét. (2) A kü lön jog sza bály 1 sze rint ki je lölt víz tes tek re vo - nat ko zó mo ni to ro zó rend sze rek ki dol go zá sá ról és mû köd - te té sé rõl, a rend sze res mo ni to ro zás ról és az ál la pot ér té ke - lés el vég zé sé rõl és az adat szol gál ta tás ról a kör nye zet vé - del mi és víz ügyi mi nisz ter gon dos ko dik, te rü le ti szer ve i - nek és szak in téz mé nyek nek a be vo ná sá val, va la mint a ki - bo csá tók kü lön jog sza bály 2 sze rin ti adat szol gál ta tá sa i nak fel dol go zá sá val. 4. A fel szí ni víz test tí pu sok e ren de let 1. mel lék let sze rin ti víz mi nõ sé gi ele me i re az ott meg ha tá ro zot tak alap ján re fe - ren cia fel té te le ket kell meg ha tá roz ni. c) a víz kor mány zá si mun kák nak az ál ta lá nos áram lá si jel lem zõk re és víz mér leg re gya ko rolt ha tá sá nak becs lé se, d) a víz tes tet érõ je len tõs mor fo ló gi ai vál toz ta tá sok azo no sí tá sa, e) az a) d) pon tok ban fog lal ta kon kí vü li egyéb je len tõs em ber i ere de tû ha tá sok azonosítása, f) a víz gyûj tõn foly ta tott te rü let hasz ná lat (így pél dá ul a te le pü lé si, ipar i, me zõ gaz da sá gi, er dõ gaz dál ko dá si, ha lá - sza ti területek) azonosítása. (2) Az (1) be kez dés ben fog lalt ter he lé sek meg ha tá ro zá - sa és ha tá sa i nak becs lé se, va la mint a már mû kö dõ meg fi - gye lé si rend sze rek ada tai alap ján meg kell ál la pí ta ni annak va ló szí nû sé gét, hogy a víz tes tek vár ha tó an meg fe lel nek-e a 6. (1) be kez dés alap ján meg ha tá ro zott kör nye ze ti cél ki - tû zé sek nek. (3) A koc ká za tos hely ze tû víz tes tek ese té ben to váb bi fel tá ró, elem zõ vizs gá la tok szük sé ge sek az ope ra tív mo ni - to ro zó prog ram meg fe le lõ ki ala kí tá sá hoz és a szük sé ges intézkedési tervek kidolgozásához. Környezeti célkitûzések teljesítése 6. A fel szí ni víz tes tek re vo nat ko zó kör nye ze ti cél ki tû zé se - ket a kü lön jog sza bály ban 4 fog lal tak nak meg fele lõen kell meg ha tá roz ni a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben. Egyes víz tes tek ese té ben a kü lön jog sza bály 5 elõ írásainak meg - fele lõen azon ban ke vés bé szi go rú cél ki tû zé sek is meg ha - tá roz ha tók. A ké mi ai mi nõ sé gi szint re (azaz a víz szennye - zett ség re) vo nat ko zó víz szennye zett sé gi ha tár ér té ke ket kü lön jog sza bály ha tá roz za meg. A felszíni víztestek jellemzése 5. (1) A fel szí ni víz tes tek jel lem zé se so rán össze kell gyûj - te ni, és nyil ván kell tar ta ni a víz tes tet érõ em ber i ere de tû ter he lé sek jel le gé re és mér té ké re vo nat ko zó in for má ci ó - kat, mé ré si ered mé nye ket, kü lö nö sen a kö vet ke zõ ter he lé - sek re te kin tet tel: a) a pont sze rû és dif fúz szennye zõ for rá sok okoz ta ter - he lé sek, illetve szennye zé sek becs lé se, azo no sí tá sa a kü - lön jog sza bály 3 elõ írásainak figye lembevételével, b) a je len tõs víz ki vé te lek azo no sí tá sa és meg fi gye lé se, be le ért ve a sze zo ná lis vál to zé kony sá got, az éves összes víz igényt, A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának monitorozása 7. (1) A fel szí ni víz tes tek mo ni to ro zá sát úgy kell ki ala kí - ta ni, hogy a víz tes tek ál la po ta az öko ló gi ai és a ké mi ai ál la pot figye lembevételével min den víz gyûj tõn össze - füg gé se i ben át te kint he tõ le gyen. (2) A mo ni to ro zó prog ra mok ter ve zé sé nél és a há ló za ti rend szer ki ala kí tá sá nál el sõ sor ban azo kat a pa ra mé te re ket kell meg fi gye lés re ki vá lasz ta ni, me lyek in di ka tí vak az adott víz test víz mi nõ sé gi ál la po tá ra néz ve. A mo ni to ro zá si ada tok nak meg fe le lõ ek nek kell len ni ük a víz tes tek ál la - pot ér té ke lés utá ni e ren de let 3. mel lék le te sze rin ti osz tály - ba so ro lá sá hoz /2004. (VII. 21.) Korm. r. 2 7/2002. (III. 1.) KöM r /2004. (VII. 21.) Korm. r., 220/2004. (VII. 21.) Korm. r /2004. (VII. 21.) Korm. r. 7. (1) (4) bek /2004. (VII. 21.) Korm. r
3 16630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám (3) A mo ni to ro zás ki ter jed: a) a víz tér fo gat ra és víz szint re vagy a víz ho zam ra olyan mér ték ben, amennyi re az öko ló gi ai és a ké mi ai ál la - pot mi nõ sí té sé hez szük sé ges; b) az öko ló gi ai és a ké mi ai ál la pot ra, va la mint az öko - ló gi ai po ten ci ál ra; c) a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott vé dett te rü le - tek mo ni to ro zá sa ese tén a vé dett te rü le tek sa ját sá gos jel - lem zõ i re. (4) Az öko ló gi ai ál la pot mo ni to ro zá sa so rán a bioló - giai-minõségi ele mek ál la po tát kell vizs gál ni és az erre jel - lem zõ ér té ket kell meg ha tá roz ni. Olyan fa jo kat vagy faj - cso por to kat kell vizs gál ni, ame lyek az adott víz test öko ló - gi ai ál la po tá ra, mint egész re néz ve rep re zen ta tí vak. 8. (1) A fel szí ni víz tes tek meg fi gye lé se ér de ké ben fel tá ró, illetve ope ra tív, vizs gá la ti mo ni to ro zó prog ra mo kat kell kialakítani. (2) A fel tá ró mo ni to ro zó prog ram cél ja a víz tes tek ál la - po tá nak jel lem zé se, in for má ci ók gyûj té se az egyéb mo ni - to ro zó prog ra mok ter ve zé sé hez, a hosszú távú vál to zá sok ér té ke lé se. A fel tá ró mo ni to ro zást egy éven ke resz tül kell foly tat ni, ki vé ve, ha az érintett víztest a jó állapotot eléri. (3) Az ope ra tív mo ni to ro zó prog ram cél ja a koc ká za tos hely ze tû víz tes tek ki je lö lé sé nek tá mo ga tá sa és ál la po tá nak meg fi gye lé se, az ál la pot vál to zás ja ví tá sá ra tett in téz ke dé - sek ha tá sa i nak nyo mon kö ve té se, to váb bá a kü lön jog sza - bály sze rin ti vé dett te rü le ten lévõ fel szí ni víz test ál la po tá - nak el len õr zé se ak kor, ha az elõ ze tes ál la pot ér té ke lés alap - ján meg ál la pít ha tó a kör nye ze ti cél ki tû zés tel je sít he tõ sé - gé nek koc ká za ta. Az ope ra tív mo ni to ro zást olyan gya ko ri - ság gal kell vé gez ni, hogy ele gen dõ ada tot nyújt son a meg - bíz ha tó ér té ke lés hez e ren de let 4. mel lék le té ben meg ha tá - ro zot tak alap ján. (4) A vizs gá la ti mo ni to ro zó prog ram cél ja a határértéktúllépések, il let ve az ál la pot vál to zá sok is me ret len oka i - nak, a rend kí vü li szennye zé sek mér té ké nek és ha tá sa i nak vizs gá la ta, to váb bá in for má ció gyûj tés ott, ahol ope ra tív mo ni to ro zás még nem mû kö dik, va la mint in for má ció gyûj - tés a szük sé ges in téz ke dé si ter vek ké szí té sé hez. A vizs gá - la ti mo ni to ro zás gya ko ri sá gát úgy kell meg vá lasz ta ni, hogy az meg bíz ha tó és pon tos ada to kat nyújt son. A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának értékelése és minõsítése 9. A fel szí ni víz tes tek öko ló gi ai ál la po tát vagy po ten ci ál - ját, il let ve ké mi ai ál la po tát e ren de let 2. mel lék le té nek meg fele lõen ér té kel ni és mi nõ sí te ni kell. A mi nõ sí tést kö - ve tõ osz tály ba so ro lást a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben szín kó dos tér ké pi áb rá zo lás sal kell be mu tat ni. Átmeneti és záró rendelkezések 10. A mo ni to ro zó há ló za tot de cem ber 22-ig oly mó - don kell ki ala kí ta ni, hogy a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ezek re ala poz va, ha té ko nyan, meg bíz ha tó an és teljes - körûen ké szül hes sen el. 11. (1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 30. na pon lép ha - tály ba. (2) E ren de let az Eu ró pai Par la ment és Ta nács ok - tó ber 23-i kel te zé sû, 2000/60/EK szá mú, Az eu ró pai kö - zös sé gi in téz ke dé sek ke re te i nek meg ha tá ro zá sá ról a víz po li ti ka te rü le tén címû irány elv 2., 4., 5. és 8. cik ké ben, va la mint II. és V. mel lék le té ben fog lal tak nak való meg fe - le lést szol gál ja. Dr. Gombos András s. k., kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz té ri u mi po li ti kai államtitkár 1. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez Vízminõségi elemek az ökológiai állapot osztályozásához, valamint a referencia értékek kialakításához I. Víz fo lyá sok I.1. Bi o ló gi ai ele mek A vízi fló ra össze té te le és so ka sá ga A vízi ge rinc te len fa u na össze té te le és so ka sá ga A hal fa u na össze té te le, kor szer ke ze te és so ka sá ga
4 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y I.2. I.3. A bi o ló gi ai ele mek re ha tás sal levõ hid ro ló gi ai és mor fo ló gi ai pa ra mé te rek I.2.1. A víz já rás az áram lás mér té ke és di na mi ká ja a me der be li le fo lyás hid ro ló gi ai, hid ra u li kai jel lem zõi, jel lem zõ víz - ho za mok, se bes ség vi szo nyok idõ be li vál to zé kony sá ga (el sõ sor ban a víz gyûj tõ te rü let me te o ro ló gi ai, dom bor za ti, le fo lyá si jel lem zõ i nek, és az ant ro po gén be ha tás függ vé nyei) kap cso lat a fel szín alat ti víz tes tek kel. I.2.2. A víz fo lyás foly to nos sá ga I.2.3. Mor fo ló gi ai vi szo nyok a víz fo lyás mély sé gé nek és szé les sé gé nek vál to zé kony sá ga a fõ me der és a víz fo lyás völ gyé nek ge o met - ri ai jel lem zõi és azok vál to zé kony sá ga a me der ágy szer ke ze te és anya ga a par ti sáv szer ke ze te tér be li, idõ be li vál to zé kony sá ga. A bi o ló gi ai ele mek re ha tás sal levõ ké mi ai és fi zi kai-ké mi ai pa ra mé te rek I.3.1. Ál ta lá ban Hõ mér sék le ti vi szo nyok Oxi gén el lá tott sá gi vi szo nyok Só tar ta lom Sa va so dá si ál la pot Táp anyag vi szo nyok I.3.2. Kü lön le ges szennye zõ anya gok Min den a kü lön jog sza bály ban fog lalt ve szé lyes anyag ál tal oko zott szennye zés, amely nek a víz test be vezetése be kö vet ke zik. Egyéb, olyan anya gok ál tal oko zott szennye zés, ame lyek víz test be ve ze té se je len tõs mennyi ség ben tör - ténik. II. Ta vak II.1. Bi o ló gi ai ele mek A fi top lank ton össze té te le, so ka sá ga és bio masszá ja Más vízi nö vény zet össze té te le és so ka sá ga A vízi ge rinc te len fa u na össze té te le és so ka sá ga A hal fa u na össze té te le, so ka sá ga és kor szer ke ze te II.2. A bi o ló gi ai ele mek re ha tás sal levõ hid ro ló gi ai és mor fo ló gi ai pa ra mé te rek II.2.1. A víz já rás A tavi hid ro ló gia, és hid ra u li ka jel lem zõi az áram ló víz mennyi sé ge és di na mi ká ja a tó víz szint in ga do zá sa [jel lem zõ víz szin tek és idõ be li vál to - zé kony sá guk, a hoz zá fo lyás és el fo lyás (pá rol gás és el szi vár gás is) pl. éves idõ ská lán vett mér le ge, ant - ro po gén be ha tás (pl. la kó kör nye zet) miatti víz szint sza bá lyo zás stb.), áram lá si, el ke ve re dé si jel lem zõk, ki ala kul-e ver ti ká lis hõ mér sék le ti ré teg zõ dés, illetve eb bõl adó dó víz cse re], a tavi víz test egé szé re vagy annak ré sze i re vo nat ko zó víz kész let-vál to zá si in teg rált jel lem zõk ala ku lá - sa (tar tóz ko dá si idõ és vál to zé kony sá ga), tar tóz ko dá si idõ, kap cso lat a fel szín alat ti víz test tel. II.2.2. Mor fo ló gi ai vi szo nyok a tó mély ség vál to zé kony sá ga a tó me der alak já nak és dom bor za tá nak jel lem zõi/vál to zé kony sá ga, a me der ágy mé re te, szer ke ze te és al ta la ja a tó me der, illetve tavi üle dék anya gá nak, szer ke ze té nek és al ta la já nak jel lem zõi, va la mint a tó hor da lék-moz gá si és me der vál to zá si fo lya ma ta, a tó part szer ke ze te, tér be li, idõ be li vál to zé kony sá ga (ter mé sze tes vagy mes ter sé ges, sta bil vagy vál to - zé kony, egyéb ant ro po gén ha tá sok). III. A bi o ló gi ai ele mek re ha tás sal levõ ké mi ai és fi zi kai-ké mi ai pa ra mé te rek III.1. Ál ta lá ban Át lát szó ság Hõ mér sék le ti vi szo nyok Oxi gén el lá tott sá gi vi szo nyok Só tar ta lom
5 16632 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Sa va so dá si ál la pot Táp anyag vi szo nyok III.2. Kü lön le ges szennye zõ anya gok Min den a kü lön jog sza bály ban fog lalt ve szé lyes anyag ál tal oko zott szennye zõ dés, amely nek a víz test be ve ze té se be kö vet ke zik. Egyéb, olyan anya gok ál tal oko zott szennye zés, ame lyek víz test be ve ze té se je len tõs mennyi ség ben tör - ténik. IV. A re fe ren cia fel té te lek ki ala kí tá sa a víz mi nõ sé gi ele mek re 1. A fel szín víz test tí pu sok meg ha tá ro zott víz mi nõ sé gi ele me i re re fe ren cia fel té te le ket kell ki dol goz ni, ame lye ket e ren de let 2. mel lék le té ben meg ha tá ro zott a ki vá ló öko ló gi ai ál la pot hoz, mes ter sé ges, vagy erõ sen mó do sí tott víz - testek ese tén a ma xi má lis öko ló gi ai po ten ci ál hoz tar to zó ér té kek jel le mez nek, a kö vet ke zõk szerint: a) az egyes víz tes tek tí pu sa i ra vo nat ko zó egye di re fe ren cia fel té te lek meg ál la pí tá sa, a re fe ren cia vi zek és kör nye ze - tük elõ ze tes te re pi vizs gá la tán, to váb bá ta pasz ta la ti ada to kon ala pu ló mo del le zé sen, vagy ezen mód sze rek együt tes hasz - ná la tán ala pul hat, b) olyan víz tes tek re vo nat ko zó re fe ren cia fel té tel meg ál la pí tá si fel adat ese té ben, ahol az a) sze rin ti mód sze rek al kal - ma zá sa nem le het sé ges, a re fe ren cia fel té te le ket szak ér tõi becs lés sel kell meg ál la pí ta ni, c) a szin te ti kus szennye zõ anya gok ra vo nat ko zó re fe ren cia fel té tel ként azt a ki mu ta tá si ha tár nak meg fe le lõ szennye - zõ anyag-kon cent rá ci ót kell te kin te ni, amely a meg ha tá ro zás idõ pont já ban ren del ke zés re álló la bo ra tó ri u mi mód sze rek - kel el ér he tõ. 2. A fel szí ni víz tes tek egyes tí pu sa i ra vo nat ko zó, te re pi vizs gá la tok ra ala po zott, re fe ren cia fel té te lek ki dol go zá sa so - rán re fe ren cia há ló za tot kell ki ala kí ta ni. A há ló zat nak ele gen dõ szám ban kell tar tal maz nia ki vá ló ál la po tú he lye ket ah - hoz, hogy a re fe ren cia fel té te le ket jel lem zõ ér té kek meg fele lõen meg bíz ha tók le gye nek, to váb bá biz to sít sák egy adott re fe ren cia víz test ki vá ló öko ló gi ai ál la po tát jel lem zõ az egyes víz mi nõ sé gi ele mek re vo nat ko zó ér té kek, vál to zé - kony sá gá nak meg fi gye lé sét és rög zí té sét, va la mint az ezen is ala pu ló mo del lez he tõ sé get. 3. A mo del le zé sen ala pu ló egy víz test-tí pus ra vo nat ko zó bi o ló gi ai re fe ren cia fel té te lek mind elõ re jel zé si mo del - le zés sel, mind utó ér té ke lé si el já rás sal ki dol goz ha tók. E mód sze rek al kal ma zá sa so rán tör té ne ti és más ren del ke zés re álló ada to kat kell hasz nál ni, és meg fe le lõ meg bíz ha tó sá gi szin tet kell a re fe ren cia fel té te lek ér té ke i re biz to sí ta ni annak ér de - ké ben, hogy a mo del le zés sel ki dol go zott fel té te lek kon zisz ten sek és ér vé nye sek le gye nek a víz test-tí pus ba tar to zó va la - mennyi víz test re vo nat ko zó an. 4. Amennyi ben va la mely víz test-tí pus ese té ben nem le het meg bíz ha tó tí pus-spe ci fi kus re fe ren cia fel té te le ket ki ala kí - ta ni egy az e mel lék let ben meg ha tá ro zott víz mi nõ sé gi elem re vo nat ko zó an annak nagy fo kú, de nem sze zo ná lis vál to zé - kony sá ga miatt, úgy azt az ele met ki le het zár ni az adott fel szí ni víz tí pus öko ló gi ai ál la po tá nak ér té ke lé sé bõl. Ez eset - ben, a víz gyûj tõ gaz dál ko dá si terv ben, a fi gyel men kí vül ha gyott víz mi nõ sé gi elem fi gyel men kí vül ha gyá sá nak okát in - do kol ni kell.
6 2. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez 1. Általános definíció vízfolyásokhoz, tavakhoz, holtágakhoz Az ökológiai állapot osztályozásának általános meghatározásai Az alábbi szöveg az ökológiai minõség egy általános meghatározását adja. Az osztályozáshoz a felszíni vizek egyes kategóriáira vonatkozóan az ökológiai állapot minõségi elemeinek értékeit a késõbb következõ táblázat tartalmazza sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Általában Nincs vagy csak igen kevés az antropogén eredetû A felszíni víztest biológiai minõségének elemeire eltérés a felszíni víztest adott típusa fizikai-kémiai vonatkozó értékek emberi tevékenységbõl és hidrológiai-morfológiai minõségi elemeinek értékében azokhoz képest, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik. származó kismértékû torzulást mutatnak, de csak kevéssé térnek el azoktól, amelyek ezt a típust zavartalan körülmények között általában jellemzik. A víztest biológiai minõségi elemeinek értékei megfelelnek azoknak az értékeknek, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között, és semmilyen vagy csak igen kevés torzulást mutatnak. Ezek a típusra jellemzõ viszonyok és közösségek. A mérsékeltnél kisebb állapotot elérõ vizeket gyengének vagy rossznak kell minõsíteni. A felszíni víztest biológiai minõségének elemeire vonatkozó értékek csak mérsékelten térnek el azoktól, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között. Az értékek az emberi tevékenységbõl származó torzulás mérsékelt jeleit mutatják és jelentõsen zavartabbak, mint a jó állapot feltételei között. Gyengének kell minõsíteni az olyan vizeket, amelyek a felszíni víztest típusa biológiai minõségi elemeinek nyilvánvalóan jelentõs eltérését mutatják, és amelyekben a megfelelõ biológiai közösségek jelentõsen eltérnek azoktól, amelyek általában együtt járnak azzal a típussal zavartalan viszonyok között. Rossznak kell minõsíteni az olyan vizeket, amelyek a felszíni víztest típusára vonatkozó biológiai minõségi elemek egyértelmûen súlyos eltérését mutatják, és amelyekben a megfelelõ biológiai életközösségek jelentõs hányada hiányzik azok közül, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16633
7 2. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása vízfolyásokban 2.1. A biológiai minõség elemei Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Fitoplankton A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Makrofiton és perifiton (élõbevonat) A fitoplankton átlagos egyedsûrûsége teljesen megfelel a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentõsen a típusra jellemzõ átlátszósági viszonyokat. A plankton virágzás a típusra jellemzõ fizikaikémiai viszonyoknak megfelelõ gyakorisággal és intenzitással fordul elõ. A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Az átlagos makrofiton és perifiton egyedsûrûségben nincsenek érzékelhetõ változások. Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Elõfordulhat a típusra jellemzõ plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése. Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendû növényi élet felgyorsuló fejlõdését, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, vagy a víz, illetve az üledék minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl sz. táblázat Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, és jelentõs mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minõségi elemeket is. A vízvirágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elõ. A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemzõ közösségétõl, és sokkal erõsebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatok miatt M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám
8 sz. táblázat folytatása Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot A faji összetétel és az egyedsûrûség A gerinctelen állományok összetétele és teljesen vagy közel teljesen megfelel a egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra zavartalan viszonyoknak. jellemzõ közösségekétõl. Gerinctelen fauna Halfauna A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A fajok összetétele és egyedsûrûsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. A típusra jellemzõ összes zavartságra érzékeny faj jelen van. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlõdésében nem mutathatók ki változások. Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ szintekhez képest. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemzõ állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemzõ összetételétõl és egyedsûrûségétõl, amelyek a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók. A halközösségek korszerkezete a zavartság jeleit mutatja, amelyek a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható, és néhány esetben jelzésértékû bizonyos fajok reprodukciójának és fejlõdésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is. A típusra jellemzõ közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemzõ szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál. A halfajok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásokkal magyarázható. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemzõ fajok 50%-a hiányzik vagy egyedsûrûsége igen alacsony. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16635
9 2.2. Hidrológiai-morfológiai minõségi elemek sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Hidrológiai rezsim A folyó folytonossága Morfológiai viszonyok Az áramlás mértéke és dinamikája, valamint a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen a zavartalan viszonyokat tükrözi. A folyó folytonosságát nem zavarják meg antropogén tevékenységek, és a vízi szervezetek zavartalan vándorlását és a zavartalan hordalékszállítást a folyó folytonossága lehetõvé teszi. A meder vonalazása, a mélység és a szélesség változékonysága, az áramlási sebességek, a mederanyag viszonyok, továbbá a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. megfelelõ viszonyok M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám
10 2.3. Fizikai-kémiai minõségi elemek sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Általános viszonyok Specifikus szintetikus szennyezõ anyagok Specifikus nem szintetikus szennyezõ anyagok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A tápanyag koncentrációk a zavartalan viszonyokra jellemzõ tartományon belül maradnak. A sótartalom, a ph, az oxigénegyensúly, a savközömbösítõ kapacitás és a hõmérséklet nem mutatják az antropogén zavartság jeleit, és a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak. A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A koncentrációk a zavartalan viszonyokra általában jellemzõ tartományon belül maradnak (háttér-szintek = bgl). A hõmérséklet, az oxigénegyensúly, a ph, a savközömbösítõ kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemzõ ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása. A tápanyag koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik. A koncentrációk nem haladják meg a 3.5 szakaszban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). A koncentrációk nem haladják meg a 3.5 szakaszban 1 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). 1 Az itt levezetett szintek alkalmazása nem kívánhatja meg a szennyezõanyag-koncentrációknak a háttér-szintek alá csökkentését (EQS > bgl). 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16637
11 3. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása tavakban 3.1.A biológiai minõség elemei sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot A fitoplankton faji összetétele teljesen A plankton állományok faji összetétele vagy közel teljesen megfelel a zavartalan mérsékelten eltér a típusra jellemzõ viszonyoknak közösségekétõl. Fitoplankton Makro-fiton és perifiton (élõbevonat) A fitoplankton átlagos egyedsûrûsége teljesen megfelel a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentõsen a típusra jellemzõ átlátszósági viszonyokat. A plankton virágzás a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelõ gyakorisággal és intenzitással fordul elõ. A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Az átlagos makrofiton- és perifiton egyedsûrûségben nincsenek érzékelhetõ változások. Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Elõfordulhat a típusra jellemzõ plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése. Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendû növényi élet felgyorsuló fejlõdését, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, vagy a víz fizikai-kémiai minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, és jelentõs mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikaikémiai minõségi elemeket, valamint a víz vagy az üledék fizikai-kémiai minõségét is. A plankton virágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elõ. A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemzõ közösségétõl, és sokkal erõsebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl. A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám
12 Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot A faji összetétel és az egyedsûrûség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Fenéklakó gerinctelen fauna Halfauna A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A fajok összetétele és egyedsûrûsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. A típusra jellemzõ összes zavartságra érzékeny faj jelen van. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlõdésében nem mutathatók ki változások. Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ szintekhez képest. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemzõ állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke az eltérés enyhe jeleit mutatja a típusra jellemzõ állapothoz képest. Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemzõ összetételétõl és egyedsûrûségétõl, melyek a fizikai-kémiai és a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók. A halközösségek korszerkezete a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható zavartság jeleit mutatja, és néhány esetben jelzésértékû bizonyos fajok reprodukciójának és fejlõdésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is. A gerinctelen állományok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl. A típusra jellemzõ közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemzõ szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál. A halfajok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemzõ fajok 50 %-a hiányzik vagy egyedsûrûsége igen alacsony. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16639
13 3.2. Hidrológiai-morfológiai minõségi elemek sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Hidrológiai rezsim Az áramlás mértéke és dinamikája, a vízszint, a tartózkodási idõ és az felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel Morfológiai viszonyok teljesen zavartalan viszonyokat tükröz. A tó mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám
14 sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Általános viszonyok Specifikus szintetikus szennyezõ anyagok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A tápanyag koncentrációk a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak A sótartalom, a ph, az oxigénegyensúly, a savközömbösítõ kapacitás, az átlátszóság és a hõmérséklet nem mutatják antropogén megzavarás jeleit, és a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak. A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A hõmérséklet, az oxigénegyensúly, a ph, a savközömbösítõ kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemzõ ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása. A tápanyag koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik. A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban 2 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). 1 A rövidítések a következõk: bgl = háttér-szint, EQS = környezetminõségi szint. 2 Az itt levezetett szintek alkalmazása nem kívánhatja meg a szennyezõanyag-koncentrációknak a háttér-szintek alá csökkentését (EQS > bgl) 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16641
15 4. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása holtágakban 4.1.A biológiai minõség elemei sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Fitoplankton Makro-fiton és perifiton (élõbevonat) A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak A fitoplankton átlagos egyedsûrûsége teljesen megfelel a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentõsen a típusra jellemzõ átlátszósági viszonyokat. A plankton virágzás a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelõ gyakorisággal és intenzitással fordul elõ. A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Az átlagos makrofiton- és perifiton egyedsûrûségben nincsenek érzékelhetõ változások. Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Elõfordulhat a típusra jellemzõ plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése. Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendû növényi élet felgyorsuló fejlõdését, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, vagy a víz fizikai-kémiai minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, és jelentõs mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minõségi elemeket, valamint a víz vagy az üledék fizikai-kémiai minõségét is. A plankton virágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elõ. A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemzõ közösségétõl, és sokkal erõsebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatok miatt M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám
16 Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot A faji összetétel és az egyedsûrûség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Gerinctelen fauna Halfauna A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A fajok összetétele és egyedsûrûsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. A típusra jellemzõ összes zavartságra érzékeny faj jelen van. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlõdésében nem mutathatók ki változások. Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ szintekhez képest. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemzõ állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke az eltérés enyhe jeleit mutatja a típusra jellemzõ állapothoz képest. Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemzõ összetételétõl és egyedsûrûségétõl, melyek a fizikai-kémiai és a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók. A halközösségek korszerkezete a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható zavartság jeleit mutatja, és néhány esetben jelzésértékû bizonyos fajok reprodukciójának és fejlõdésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is. A gerinctelen állományok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl. A típusra jellemzõ közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemzõ szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál. A halfajok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemzõ fajok 50%-a hiányzik vagy egyedsûrûsége igen alacsony. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16643
17 4.2 Hidrológiai-morfológiai minõségi elemek sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Hidrológiai rezsim A vízáramlás mértéke és dinamikája, a vízszint, a tartózkodási idõ és a folyóval, illetve a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen zavartalan viszonyokat Morfológiai viszonyok tükröz. A holtág mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám
18 sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Általános viszonyok Specifikus szintetikus szennyezõ anyagok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A tápanyag-koncentrációk a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak A sótartalom, a ph, az oxigénegyensúly, a savközömbösítõ kapacitás, az átlátszóság és a hõmérséklet nem mutatják antropogén megzavarás jeleit, és a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak. A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A hõmérséklet, az oxigénegyensúly, a ph, a savközömbösítõ kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemzõ ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása. A tápanyag-koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik. A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban 2 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). 1 A rövidítések a következõk: bgl = háttér-szint, EQS = környezetminõségi szint. 2 Az itt levezetett szintek alkalmazása nem kívánhatja meg a szennyezõanyag-koncentrációknak a háttérszintek alá csökkentését (EQS > bgl). 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16645
19 5. A maximális, jó és mérsékelt ökológiai potenciál meghatározása erõsen módosított vagy mesterséges víztestekben 5.1.Biológiai és hidrológiai-morfológiai elemek sz. táblázat Elem Maximális ökológiai potenciál Jó ökológiai potenciál Mérsékelt ökológiai potenciál A vonatkozó biológiai minõségi elemek A vonatkozó biológiai minõségi elemek A vonatkozó biológiai minõségi elemek értékei, amelyek amennyire csak értékeiben enyhe eltérések tapasztalhatók értékeiben mérsékelt eltérések lehetséges tükrözik a leginkább hasonló a maximális ökológiai potenciálhoz tapasztalhatók a maximális ökológiai felszíni víztest típus jellemzõit, tartozó értékekhez képest. potenciálhoz tartozó értékekhez képest. figyelembe véve az erõsen megváltoztatott vagy mesterséges víztest adott fizikai Ezek az értékek jelentõs mértékben viszonyait. torzultabbak, mint azok, amelyek a jó Biológiai minõségi elemek Hidrológiaimorfológiai elemek A hidrológiai-morfológiai viszonyok csak a felszíni vízre gyakorolt azon hatásokkal vannak összhangban, amelyek a víztestnek a mesterséges vagy az erõsen módosított jellegébõl származnak, miután már minden mérséklõ intézkedést megtettek az ökológiai folytonosság legjobb megközelítésére, különös tekintettel a fauna migrációjára, továbbá a megfelelõ szaporodási és táplálkozási lehetõségekre. minõség esetében tapasztalhatók M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám
20 5.2.Fizikai-kémiai elemek sz. táblázat Elem Maximális ökológiai potenciál Jó ökológiai potenciál Mérsékelt ökológiai potenciál Általános viszonyok Specifikus szintetikus szennyezõ anyagok Specifikus nemszintetikus szennyezõ anyagok A fizikai-kémiai elemek teljesen vagy közel teljesen megfelelnek azoknak a zavartalan viszonyoknak, amelyek az érintett mesterséges vagy erõsen módosított víztesthez legközelebb álló felszíni víztest típusra jellemzõek. A tápanyag-koncentrációk az ilyen zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak. A hõmérséklet, az oxigénháztartás és a ph megfelelnek azoknak az értékeknek, amelyek a leginkább közelálló felszíni víztest típusokban zavartalan viszonyok között találhatók. A koncentrációk a nullához közeliek, és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A koncentrációk azon a tartományon belül maradnak, amelyek általában együtt járnak az olyan a zavartalan viszonyokkal, amilyeneket az érintett mesterséges, vagy erõsen módosított víztesthez legközelebb álló víztesttípusnál találtak (háttérszintek = bgl). A fizikai-kémiai elemek értékei azon a tartományon belül vannak, amelyben biztosított e típusra jellemzõ ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása. A hõmérséklet és a ph nem esnek kívül azon a tartományon, amelyek az ökoszisztéma funkcionálására és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállására jellemzõek. A tápanyag-koncentrációk nem lépik túl azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálásáral és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállására jellemzõek. A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban 1 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). 1 Az e jegyzõkönyv szerint levezetett szintek nem kívánhatják meg a szennyezõ anyag koncentrációjának a háttérszintek alá csökkentését. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16647
21 16648 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám 6. Eljárás a kémiai minõségi szintek megállapítására A vízi bióta védelmével kapcsolatban a veszélyes szennyezõ anyagok környezetminõségi szintjeinek megállapításakor a következõk szerint kell eljárni. A szinteket a vízre, az üledékre vagy a biótára lehet megállapítani. Ha lehetséges, az akut és a krónikus adatokat egyaránt be kell szerezni a következõkben ismertetett, a szóban forgó víztestre jellemzõ lényeges taxonokra, de ugyanígy más olyan vízi taxonokra is, amelyekre adatok állnak rendelkezésre. A taxonok alapkészlete a következõ: algák és/vagy egyéb makrofitonok daphnia vagy a sós vizekre nézve reprezentatív organizmusok halak. A környezetminõségi szint megállapítása A legnagyobb átlagos éves koncentráció megállapítása a következõ eljárás szerint történik: a) Minden esetben megfelelõ biztonsági tényezõket kell megállapítani, összhangban a rendelkezésre álló adatok természetével és minõségével, továbbá Az újonnan számbavett anyagok kockázatbecslésérõl szóló 93/67/EGK bizottsági irányelv és a meglévõ anyagok kockázatbecslésérõl szóló 1488/94 számú bizottsági rendelet kiegészítésére kiadott mûszaki útmutató II. részének szakaszában foglalt iránymutatással, valamint az alábbi táblázatban foglalt biztonsági tényezõkkel: Legalább egy akut L(E)C50 az alapkészlet minden egyes trofikus szintjébõl Egy krónikus NOEC (vagy hal, vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre nézve reprezentatív organizmus) Két krónikus NOEC két trofikus szintet képviselõ fajokból (hal és/vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre és/vagy algákra nézve reprezentatív organizmus) Krónikus NOEC-k, három trofikus szintet képviselõ legalább három fajból (rendesen hal, daphnia, vagy egy, a sós vizekre és algákra jellemzõ organizmus) Más esetek, ideértve a terepi adatokat vagy modell-ökoszisztémákat, amelyek pontosabb biztonsági tényezõk számítását és alkalmazását teszik lehetõvé Biztonsági tényezõ Esettõl függõen b) ahol a perzisztenciáról és a bioakkumulációról rendelkezésre állnak adatok, azokat figyelembe kell venni a környezetminõségi szint végsõ értékének levezetésekor; c) az így levezetett szintet egybe kell vetni a terepi vizsgálatokból származó minden ténnyel. Anomáliák jelentkezésekor a számítást felül kell vizsgálni, hogy pontosabb biztonsági tényezõ legyen számítható; d) a kiszámított szintet a pontosabb biztonsági tényezõ számítása érdekében szakértõi felülvizsgálatnak és társadalmi vitának kell alávetni.
38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes
Részletesebben31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya
31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének
Részletesebben31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya
31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének
RészletesebbenA környezetvédelmi és vízügyi miniszter 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelete
16620 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám (2) Az R. 18. -ának (7) be kez dé se a kö vet ke zõ f) pont - tal egé szül ki: (Az OMMI biz to sít ja:) f) vá gó mar hák ra, vá gó ju hok ra és vá gó kecs
Részletesebben122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ok tó ber 5., csütörtök 122. szám Ára: 1533, Ft TARTALOMJEGYZÉK 202/2006. (X. 5.) Korm. r. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL
RészletesebbenII. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.
9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:
Részletesebben2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697
2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 III. Tár sa dal mi szem pon tok: 1. Az épí tett 3-x szo bás la ká sok ará nya az idõ szak végi la kás ál lo mány ból, % 2. A személygépkocsik kor szerint
Részletesebben75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá
RészletesebbenA földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065
2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE
XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge
Részletesebben33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...
Részletesebben28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 10., péntek 28. szám TARTALOMJEGYZÉK 49/2006. (III. 10.) Korm. r. A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes ren del ke
Részletesebben93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 6., szerda 93. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXIX. tv. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény mó do sí tá sá ról 4904 64/2005.
Részletesebben85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 1., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 1., vasárnap 85. szám TARTALOMJEGYZÉK 176/2007. (VII. 1.) Korm. r. A Mi nisz ter el nö ki Hi va tal ról, valamint a Mi nisz ter el nö ki Hi
Részletesebben123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!
LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint
Részletesebben72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.
Részletesebben148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.
Részletesebben132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 4., csütörtök 132. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 254/2007. (X. 4.) Korm. r. Az ál lam i va gyon nal való gaz dál ko dás ról... 9636 255/2007.
Részletesebben84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIII. tv. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény mó do - sí tá sá ról...
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági
Részletesebben79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta
RészletesebbenA MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel
Részletesebben145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.
Részletesebben74. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, június 21., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1127, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. június 21., szerda 74. szám Ára: 1127, Ft TARTALOMJEGYZÉK 36/2006. (VI. 21.) GKM r. A ha gyo má nyos vas úti rend szer köl csö nös át jár ha tó sá gá
RészletesebbenFELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra
LVII. ÉVFOLYAM 25. SZÁM ÁRA: 798 Ft 2006. december 28. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra T A R T
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 16., péntek TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról... 10754 Oldal 2007: CXXVII. tv. Az ál ta lá nos for gal
Részletesebben204. szám I/1. kö tet*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 29., szerda 204. szám I/1. kö tet* I/1 2. kö tet ára: 5635, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 382/2004. (XII. 29.) Korm. r. Az ál lam ház tar
Részletesebben34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 28., kedd 34. szám Ára: 1495, Ft TARTALOMJEGYZÉK 68/2006. (III. 28.) Korm. r. A Fel sõ ok ta tá si és Tu do má nyos Ta nács ról... 2906 69/2006.
Részletesebben36. szám II. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4255, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 15/2006. (IV. 3.) OM r. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követel - ményeirõl 36. szám II. kötet
RészletesebbenIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17.
III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft 2011. JANUÁR 17. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi
Részletesebben121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 2007: CVI. tv. Az ál la mi va gyon ról... 9082 2007: CVII. tv. A te le pü lé si ön kor mány za tok több cé lú
RészletesebbenA MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
XII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM ÁRA: 546 Ft 2006. de cem ber 22. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM II. rész 2006: XCIV. tv. A tûz el
Részletesebben79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 12., péntek 79. szám Ára: 1125, Ft TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2009. évi XLIV. tör vény A szak kép zé si hoz zá já ru lás ról és a kép zés fej lesz
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ
III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny
RészletesebbenLVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.
LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat
RészletesebbenTARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft JÚLIUS 15. oldal oldal. A köz tár sa sá gi el nök 101/2011. (V. 20.) KE ha tá ro za ta
III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft 2011. JÚLIUS 15. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLYOK A nem ze ti erõ for rás mi nisz ter 24/2011. (V. 18.) NEFMI ren de le te az egyes sa já tos köz ok ta tá si fel ada
Részletesebben73. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK. csütörtök. Ára: 1395, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK Oldal csütörtök 73. szám 2009. évi XXXVIII. tör vény A ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok kö ve tel mé nyét érin - tõ
RészletesebbenA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom
VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 16., kedd 170. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szóló 1949. évi XX. tör - vény mó do sí tá
Részletesebben37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. április 4., kedd 37. szám Ára: 575, Ft TARTALOMJEGYZÉK 77/2006. (IV. 4.) Korm. r. Az Út ra va ló Ösz tön díj prog ram ról szóló 152/2005. (VIII. 2.)
Részletesebben147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény
Részletesebben166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 7., szerda TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXI. tv. Egyes szo ciá lis tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról... 10456 2007: CXXII. tv. A szol gá la
Részletesebben2007. évi CXXIX. tör vény
11156 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/156. szám 2007. évi CXXIX. tör vény a termõföld védelmérõl* I. Fejezet BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A tör vény hatálya 1. (1) A tör vény ha tá lya ki ter jed a ter mõ föld
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. már ci us 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK 14/2007. (III. 14.) EüM r. A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba tör té nõ be fo ga dá
Részletesebben97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. au gusz tus 2., szerda 97. szám TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXXI. tv. A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vé ny mó do sí tá sá ról 7895 2006: LXXII.
Részletesebben31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól
31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól [ Hatályos: 2015.09.15 - ] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.
RészletesebbenA Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete
2556 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/39. szám A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet módosításáról A köz úti köz le
Részletesebben92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá
RészletesebbenTARTALOM. IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft MÁRCIUS 6. KÖZLEMÉNYEK JOGSZABÁLYOK
IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft 2012. MÁRCIUS 6. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLYOK 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerrõl... 434 2/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a magyar állami
RészletesebbenA LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK
LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló
RészletesebbenA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom
VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 15., hétfõ 169. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CI. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vé nyek mó do
RészletesebbenTARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft JÚNIUS 8. oldal oldal
III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft 2011. JÚNIUS 8. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLY 72/2011. (IV. 29.) Korm. ren de let az egész ség ügyi felsõ - fokú szak irá nyú szak kép zé si rend szer rõl szóló 122/2009.
RészletesebbenA Kormány 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete
2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9429 A Kormány 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a vízgyûjtõ-gazdálkodás egyes szabályairól A Kor mány a kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá - lya
Részletesebben2004. évi LXXXIV. törvény
11330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/132. szám hasz nált fel, ide ért ve a bel sõ mi nõ ség el len õr zés hez szük - sé ges vizs gá la tok cél já ra tör té nõ a ha tá lyos jog sza bá - lyok nak, va la
Részletesebben97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 12., kedd 97. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXV. tv. Az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vé ny mó do sí tá sá ról
Részletesebben139. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3045, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 26., péntek 139. szám Ára: 3045, Ft TARTALOMJEGYZÉK 237/2008. (IX. 26.) Korm. r. A Sváj ci Ma gyar Együtt mû kö dé si Prog ram vég re haj
Részletesebben150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 15., kedd 150. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXIX. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vények mó do
Részletesebben191. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 15., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 15., szerda 191. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 334/2004. (II. 15.) Korm. r. Az európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter feladat-
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi
RészletesebbenGONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL
182 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Dr. Kár olyi Géza 1 GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL Cselekvési változatok A szö vet ke zet a ha tá lyos meg fo gal ma zás 2 sze rint:
Részletesebben173. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 588, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. de cem ber 12., szerda 173. szám TARTALOMJEGYZÉK 101/2007. (XII. 12.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata... 13018 102/2007. (XII. 12.) AB h. Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenLIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...
LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet
RészletesebbenA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom
VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány
RészletesebbenA SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2
136 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Né meth Lász ló 1 A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 Cselekvési változatok Ki in du lás ként fon tos meg fo gal maz ni azt, hogy
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 26., szerda 167. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...
RészletesebbenA Kormány rendeletei
2007/39. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2547 A Kormány rendeletei A Kormány 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén
RészletesebbenA f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete
2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint
Részletesebben145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 357, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 237/2006. (XI. 27.) Korm. r. A felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól... 11138 81/2006. (XI. 27.) GKM
Részletesebben2008. évi LXIX. tör vény M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám
19424 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám zott ter mék ese té ben az elsõ bel föl di for ga lom ba hozó elsõ ve võ je vagy sa ját célú fel hasz ná ló ja, 2008. évi LXIX. tör vény a környezetvédelmi
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.
Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról
Részletesebben77. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 20., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 20., szerda 77. szám Ára: 2289, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXII. tv. Az ál ta lá nos for gal mi adó ról szóló 1992. évi LXXIV. tör vé ny mó do
RészletesebbenA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete
23584 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/90. szám A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete a szélerõmû kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeirõl,
Részletesebben140. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 29., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 895, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 29., hétfõ 140. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008: LI. tv. A pártok mûködését segítõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatá si, ok ta tá si te vé
Részletesebben155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -
Részletesebben26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd 26. szám Ára: 1325, Ft TARTALOMJEGYZÉK 29/2008. (II. 19.) Korm. r. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl.
Részletesebben40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 2., csütörtök 182. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CXV. tv. A lakásszövetkezetekrõl... 13806 32/2004. (XII. 2.) OM r. A szakképzési hozzájárulásról
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 5., kedd 92. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXX. tv. A fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991.
Részletesebben60. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 15., kedd 60. szám TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIII. tv. Egyes tör vényeknek a ti zen har ma dik havi il let mény ki fi ze té si rend jé vel össze
Részletesebben24. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, február 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1127, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 28., kedd 24. szám Ára: 1127, Ft TARTALOMJEGYZÉK 44/2006. (II. 28.) Korm. r. A Közoktatási Fejlesztési Célelõirányzat mûködésének részletes
RészletesebbenA gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete
2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti
Részletesebben176. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 11., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. de cem ber 11., csütörtök 176. szám Ára: 465, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXXIV. tv. A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szó ló 1978. évi IV. tör vény mó do
Részletesebben122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 13., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1794, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 13., kedd 122. szám Ára: 1794, Ft TARTALOMJEGYZÉK 183/2005. (IX. 13.) Korm. r. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési
RészletesebbenA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM
V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.
Részletesebben80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK Oldal 80. szám Ára: 585, Ft 125/2009. (VI. 15.) Korm. ren de le t A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.
Részletesebben31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól
31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének
Részletesebben19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)
Részletesebben13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu ár 30., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3555, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. ja nu ár 30., péntek 13. szám TARTALOMJEGYZÉK 19/2009. (I. 30.) Korm. ren de let A föld gáz el lá tás ról szóló 2008. évi XL. tör vény ren del ke zé
Részletesebben117. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 27., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1197, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. szep tem ber 27., szerda 117. szám Ára: 1197, Ft TARTALOMJEGYZÉK 196/2006. (IX. 27.) Korm. r. A köz pon to sí tott köz be szer zé si rend szer rõl,
RészletesebbenXII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft febru ár 1. TARTALOM. II. rész
XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft 2006. febru ár 1. TARTALOM II. rész 2005: CXXXII. tv. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 14., szerda 153. szám TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló 1994. évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról... 10671 2007:
Részletesebben