4 & A második lófuttatás Pesten, június 7. Johann Erdmann Gottlieb Prestel és Alexander Clarot után Johann Schmid színezett litográfiája 4 &

Átírás

1 Kis magyar 4 & A második lófuttatás Pesten, június 7. Johann Erdmann Gottlieb Prestel és Alexander Clarot után Johann Schmid színezett litográfiája áj s 4 &

2 lótörténelem A történelmi magyar lófajták Világhírű magyar lovak kincsem kisbér imperiál Széchenyi és a Lódolga Az ördöglovas A Sándor-album Csekonits József Katonalovak

3 SzőllősyG ábor 1. Lipicai A történelmi magyar ló fajták A történelmi Magyarország területén a törökök elleni felszabadító harcok következtében nagyon leromlott a lóállomány. A hadsereg által igényelt, nagyobb termetı és munkabírású lovak nevelése céljából a 18. század második felében az állam vette kézbe a lótenyésztés szervezését és irányítását. Ekkor ala kul tak az el sœ ál la mi mé ne sek, ame lyek azóta is mı köd - nek. Az ezekben nevelt állami fedezœmének a köztenyésztésben homogenizálták és nemesítették az ország lóállományát, amely így már meg fe lelt a had se reg igé nyei nek, és a me zœ - gazdaságban is hatékonyabban lehetett használni. Az egyes ál la mi mé ne sek kü lön bö zœ kör nye ze ti adott sá gai, el té rœ te- nyészanyaga, tenyészcélja és tenyésztési módszerei következtében jött létre az a hat lófajta, amelyeket ma történelmi magyar lófajtáknak nevezünk. Ezek a li pi cai, a sha gya -a rab, a nó niusz, a gidrán, a me zœ he gye si fél vér és a kis bé ri fél vér ban I. Fer di nánd ma gyar ki rály és né met-ró mai császár fia, II. Ká roly fő - her ceg ki lenc mént és 24 kan cát ho za - tott az ak kor Hor vátor szág hoz tar to - zó Lipizzára. Az osztrák főherceg, aki Horvátországban harcolt a törökökkel (ő ala pí tot ta a ró la el ne ve zett ká roly - vá ro si [Karl stadt] erő döt), a bé csi udvar számára kívánt fogat- és hátaslovakat kitenyészteni, ezért előírta, hogy ezek a legkiválóbb és legtűrőképesebb lo vak le gye nek, ke mény és kö ves ta la - jon jár ja nak, ott, ahol ke vés fű nő. Az itt ala pí tott ud va ri mé nes ről kap ta a ne vét ez a faj ta. A lipicai tehát nem magyar ere de tű faj ta, de a ma gyar ló te - nyésztés is jelentős mértékben hozzájá rult mai tu laj don sá gai nak kiala kí tá - sá hoz. Rész ben ezért, rész ben a ma - gyaror szá gi li pi ca i te nyész tés ma gas szín vo na la miatt ha zánk is jog gal te - kintheti sajátjának a fajtát. A napóleoni háborúk idején két alka lom mal is 1801-ben és 1812-ben Me ző he gyes re kel lett me ne kí te ni a mé nest. A vissza he lye zés után Me ző - hegyesen maradt lovak alapozták meg a magyar lipicaitenyésztést. A li - picai lovakat 1875-ben Mezőhe- gyesről Fogarasra helyezték. In- nen 1912-ben Bábolnára került az ál lo mány, ahonnan 1951 és 1961 között fokozatosan át- te le pí tet ték jelen le gi he - lyére, Szilvásváradra. A lipicai ló külső meg - jelenése, magas akciójú já rá sa ki fe je zet ten ele - gáns. Nagyon értelmes, könnyen n tanítható fajta hírében áll. Nem véletlen, hogy li pi caiak kal dol go zik a spa nyol magasiskola, és a cirkuszi lóidomárok is kedvelik. A céltudatos és következetes te nyész tő mun ká nak kö szön he tően a Magyarországon te nyésztett lipicai lo- vak a fo gat sport ban ma is a vi lág él vo - nalába tartoznak. 2. Shagya-arab [ A 19. század elején a nemesítőmunká- ban a spanyol lovak szerepét fokozato - san az arab te li vér vet te át. En nek meg - felelően a Bá bol nai M. Kir. Ál la mi Mé - nes ben 1816-tól csak arab mé nek fe - dez tek. A kez de ti ve gyes össze té te lű

4 [S hagya-arab ] kancaállományt rövid idő alatt ho mo - ge ni zál ták és erős arab jel le get ad tak neki. A mai nevén shagya-arabnak nevezett lovak pedigréjében már csak a 10. ősi sornál távolabb található idegen faj ta. Vagyis a bá bol nai arab faj ta egy fajtaátalakító keresztezés eredményeként jött lét re. A shagya-arab fajta ideális könnyű há- tas ló. Igen tet sze tős kül le me, acél kemény szervezete nagy intelligenciával és feltétlen munkakészséggel párosul. Ez utóbbi tulajdonsága teszi kedveltté többek közt a cirkuszi lóidomárok kö - ré ben is. A kedvező takarmányozási feltételek következtében testtömege nagyobb, cson to za ta erő sebb, mint a si va ta gi arab telivéré, így akár könnyű fogatos mun - ká ra is hasz nál ha tó. Ki tar tá sá ra, ke - mény sé gé re jel lem ző, hogy a je len tő - sebb távlovaglóversenyeket rendszeresen arab lovakkal nyerik. 3. Nóniusz Azo kat a me leg vé rű lo va kat, ame lyek nem tar toz tak a ré gi kul túr faj ták hoz (arab, lipicai, angol telivér, ahal teke stb.), és ne me sí té sük ben je - lentős sze re pet ka pott az angol telivér, angol félvér névvel il let ték a 19. század végéig. Ezen az egységes fajtának talán nem is nevezhető populáción be lül kü lön bö ző tör zse ket kü lö ní tet - tek el, ame lyek az 1900-as évek ele jén ön ál ló faj tá vá ala kul tak. Az el ső ilyen volt a nó niusz. A faj ta ala pí tó ja a na pó leo ni há bo - rúk során hadizsákmányként Mezőhegyesre került, Nonius nevű anglo-normann mén volt, a nó niusz faj ta azon - ban so ha nem volt ang lo -nor mann jel - le gű. A nó niusz a me ző he gye si an gol fél vér faj tá ból leg ko ráb ban (a 19. sz. közepén) különvált, önálló fajtává alakult törzs. Me zőhegyesen 1945-ig technikai okokból két nóniuszménes volt. A 168 cm-nél ma ga sabb kan cá kat a nagynóniusz-ménesbe, az ennél alacso - nyab ba kat a kis nó niusz-mé nes be so - rolták. Ez azonban nem jelentett genetikai különbséget. A nó niusz nap jaink ban egy igen sok - oldalúan használható fajta. Fogatlóként a ne héz me ző gaz da sá gi mun kák tól a fogathajtóversenyekig bárhol megállja a helyét. Hátaslóként alkalmas túralónak és hob bi ló nak. A lo vas sport ban első sor ban ke resz te zé si part ner ként jöhet számításba. Nóniusz kancáknak jól megválasztott angol telivér méntől szár ma zó csi kói ered mé nye sen sze - repel tek díj ug ra tó- és díj lo vas ver se - nyeken. [ Nó niusz ]

5 [ gidrán ] 4. Gidrán A fajta tulajdonképpeni alapítója nem a név adó Sig la vy Gid ran (más né ven Gidran senior) nevű, Bábolnán szolgált arab mén volt, ha nem en nek a 25. Ar - ro gan te ne vű me ző he gye si kan cá tól született méncsikója, aki Gidran II. néven lett törzs mén Me ző he gye sen, a sárga ménesben. Az 1920-as éve kig a gid ránt is (akár - csak a me ző he gye si fél vért) az an gol fél vér faj ta egyik tör zsé nek te kin tet - ték. A gid rán mé nes ben a gidrán mé - nek mel lett an gol te li vér és bá bol nai arab faj ta mé nek is fe dez tek. Ezért van - nak, akik a gidránt anglo-arabnak tartják. Az utób bi har minc év ben alap ve - tően fajtatisztán tenyésztik, legfeljebb egyszer-egyszer alkalmaznak cseppvér - keresztezést arab ménekkel. A második világháború végén Nyugat ra me ne kí tett gid rá nál lo mány ból csak ke vés egyed tért ha za. Ké sőbb az átszervezések és áthelyezések folytán to vább csök kent a faj ta lét szá ma. Az 1970-es évekre már a kihalás veszélye fenyegette. Re ge ne rá lá sa sze ren csé re jól si ke - rült. A gidrán mai formájában univerzá lis faj ta. Egyaránt al kal mas tú ra ló - nak, hob bi ló nak és kö ze pe sen ne héz mezőgazdasági munkára is. A gidránok az ugrósportban is kiváló eredményeket ér nek el. A két világháború között még ke mény fe jű, csö kö nyös faj tá nak tartották, ma viszont ennek éppen az ellenkező je igaz. A gidrán az egyik leg - jobb mun ka kész sé gű, leg jobb fe jű magyar lófajta. 5. Mezőhegyesi félvér Ne vét szü lő ha zá já ról, a Me ző he gye - si M. Kir. Állami Ménesről kap ta. Az an - gol fél vér-mé nes ben fe de ző két an gol te li vér mén, Fu ri o so és North Star ál - tal alapított két törzs egyesítésével jött lét re a faj ta, melynek ne ve 1990-ben meg vál to zott: fu ri o so- north star lett. A Me ző he gye si Ál la mi Mé nes bir tok a me ző he gye si sport ló szá má ra tar - totta fenn Mező he gyes ne vét, így a ko - rábbi mezőhegyesi félvér fajtát most a két ala pí tó mén ne ve után fu ri o sonorth star faj tá nak hív ják, ami elég sze ren csét le nül hang zik. Ez azon ban egyál ta lán nem csor bít ja e nagy mun - ka bí rá sú, ke mény, jól hasz nál ha tó faj - ta ér té kes tu laj don sá gait. Egyaránt hasz nál ha tó könnyű me ző gaz da sá gi munkára, fogatsport és ugrósport céljá ra, va la mint hob bi ló nak és tú ra ló - nak is. 6. kisbéri félvér Ez a faj ta az őt kitenyésztő Kisbéri M. Kir. Ál la mi Mé nes ről kap ta a ne vét. A kisbéri félvér fajtaátalakító keresztezés ered mé nye ként jött lét re. A part - ner faj ta ez eset ben az an gol te li vér volt. A kisbéri ménesben fajtatisztán is te nyész tet tek an gol te li vér lo va kat. A félvér ménesbe mindig a legkorrektebb kül le mű, leg jobb vér mér sék le tű telivér méneket állították be. A fajta a különböző kiváló angol teli vér mé nek re ala po zott ge nea ló giai vonalak kombinációja, időnként újabb vo nal ala kí tó te li vér mé nek be lép te té - sével. Ezért, illetve a használat szelekciós ha tá sa ként a kis bé ri fél vér kül le - 40 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

6 [ Mezőhegyesif élvér ] mé ben na gyon kö zel áll az an gol te li - vér hez, de an nál lé nye ge sen egy sé ge - sebb és sok kal jobb mun ka kész sé gű faj ta, bár ez utób bi megál la pí tás sal kap cso lat ban óva tos ság ra int az a ta - pasztalat, hogy a versenypályára nem ke rült te li vé rek sem mi vel sem ide ge - seb bek, mint a fél vé rek. Az 1930-as és 1940-es években cseppvérkeresztezésként al kal ma zott ke let po rosz mé nek (Formás, Széplak, Lobogó) is jótékony hatással voltak a fajtára. A kisbéri félvér mai formájában ideális könnyű hátasló, amely a díjlovaglásban, a díjugratásban és a mi li ta ry sport ban is jó ered mé - nyek kel büsz kél ked het. Ket tes és négyes fo gat ban szin tén szép si ke re - ket ér tek el ve lük. MAGYAR HIDEGVÉRÙ A fœleg nóri vérı nyugat-dunántúli nehéz igáslovakra alapozott, belga arden - ni faj tá val vég re haj tott faj taátala kí tó keresztezés eredménye. IdŒnként francia per che ron mé nek is fe dez tek a faj - tá ban. Az ar den ni hez ha son ló, ne héz hi deg vé rı faj ta, igás mun ká ra ideá lis. MURAKÖZI A Dél-Du nán túl szin tén sok nó ri vért tartalmazó tenyészanyagára alapozott, könnyebb hidegvérı faj ta óta elis - mert faj ta, de má ra a lét szá ma annyi - ra le csök kent, hogy ön ál ló faj ta ként nem tartható fenn. [ kisbéri fél vér ] HUCUL A Kár pá tok ban kiala kult, igény te len, kistermetı, nagy munkabírású, jellegze tes he gyi ló. A má so dik vi lág há bo rú elœtt, amikor Kárpátalját visszacsatolták, ál la mi hu cul mé nest lé te sí tet tek Turjaremetén. Ma az Aggteleki Nemze - ti Park JósvafŒi Ménesében tenyésztik. SZÉKELY LÓ A hu cul hoz ha son lóan kister me tı, igénytelen, acélkemény hegyvidéki faj - ta. Észak- Er dély vissza csa to lá sa után állami ménest hoztak létre Alsózsukon a székely ló te nyész té sé re. Azóta saj - nos eltınt vagy nem tu dunk ró la. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 41