AZ Erdútterv 1.0 ERDÉSZETI ÚTTERVEZŐ PROGRAM (OKTATÁSI VERZIÓ)

Átírás

1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Markó Gergely AZ Erdútterv 1.0 ERDÉSZETI ÚTTERVEZŐ PROGRAM (OKTATÁSI VERZIÓ) Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék Sopron, 2001

2 A jegyzet az Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék kiadványa LEKTORÁLTA Dr. Péterfalvi József c Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék, 2001 c Markó Gergely, 2001

3 Előszó A számítástechnika rohamos fejlődése és olcsóbbá válása megteremtette a lehetőségét a legkülönbözőbb mérnöki tevékenységeket támogató hatékony számítógépes programok megszületésének és széleskörű elterjedésének. Igaz ez az úttervezésre is, hiszen folyamatosan jelennek meg az egyre nagyobb tudású szoftverek még az úttervezés egy speciális területén, az erdészeti utak esetében is. Egyetemünk Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszéke a 80-as évek óta foglalkozik erdészeti utak tervezését segítő programok készítésével. A fejlesztések legújabb eredménye az Erdútterv program, amelynek rövid leírását tartja kezében az Olvasó. A számítógép ma már nem csak az egyetemeken és a mérnöki irodákban található meg, hanem ott áll a hallgatók asztalán is, ezért a szoftver fejlesztésénél szem előtt tartottuk az oktatási szempontokat is. Az Erdútterv program folyamatos fejlesztés alatt áll, ezért az itt leírtak nem biztos, hogy örökérvényűek maradnak. Az újabb verziók megjelenésével párhuzamosan fog megújulni e jegyzet is; a változások folyamatos, nyomtatott formában történő dokumentálása azonban meglehetősen nehézkes, ezért itt szeretnénk felhívni a figyelmet a jegyzet interneten elérhető, digitális változatára, amely az Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék honlapján ( található meg. A program fejlesztés alatt álló, félkész termék, ezért használata közben kisebbnagyobb hibák előfordulhatnak. A programmal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat szívesen fogadjuk, ezeket a következő címre kérjük küldeni: gmarko@emk.nyme.hu. Az ismertető írásakor azzal a feltételezéssel éltünk, hogy az Olvasó tisztában van az (erdészeti) úttervezés alapelveivel, ismeri a hagyományos úttervezési módszereket. Fontos kihangsúlyozni ugyanis, hogy a legjobb program sem képes helyettesíteni, kiváltani a mérnöki munkát. A szoftver feladata csupán a rajz- és számításigényes műveletek elvégzése, hogy a tervező a valóban lényeges kérdésekre összpontosíthasson. Ez az ismertető nem tér ki a számítógéppel támogatott úttervezés elméleti kérdéseire sem. Reméljük, hogy jegyzetünk hasznos segítője lesz mindazon hallgatóknak és gyakorlati szakembereknek, akiknek sikerült felkelteni az érdeklődését a számítógéppel támogatott úttervezés iránt.

4

5 TARTALOMJEGYZÉK 5 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Rendszerkövetelmények A program elérhetősége, szerzői jogok Telepítés Az oktatási verzió korlátai Tervezés az Erdútterv programmal Ablakok Menürendszer Eszköztár Projektek használata Mintakeresztszelvény tervezése Helyszínrajzi tervezés Tájékozódás a helyszínrajzon A Helyszínrajz ablak fóliái Sokszögvonal Semleges vonal Tereppontok Rajzoló és szerkesztő parancsok Helyszínrajzi fő- és mellékelemek Szelvényezés Felületmodell használata A felületmodell felépítése Szintvonalak generálása és megjelenítése Hossz-szelvény tervezés Hossz-szelvény terepvonal előállítása A Hossz-szelvény ablak Hossz-szelvény fő- és mellékelemek Keresztszelvények tervezése Keresztszelvény-terepvonalak előállítása A műszelvény-kontúrok előállítása A Keresztszelvény ablak Hosszirányú vízelvezetés tervezése Földtömegszámítás A mellékelt mintafeladat megoldása A feladat ismertetése Mintakeresztszelvény megadása Helyszínrajzi tervezés Áttekintés Helyszínrajzi főelemek elhelyezése Helyszínrajzi mellékelemek megadása Fő- és mellékelemek grafikus módosítása A tengely beszelvényezése A felületmodell megjelenítése Hossz-szelvény tervezés

6 6 TARTALOMJEGYZÉK Hossz-szelvény terepvonal előállítása Hossz-szelvény pályavonal tervezése Keresztszelvények előállítása Keresztszelvény terepvonalak Műszelvény-kontúrok előállítása Előzetes földtömegszámítás A hossz-szelvény módosítása a földtömeg-elosztás figyelembevételével Vízelvezetés megtervezése

7 1. BEVEZETÉS 7 1. Bevezetés 1.1. Rendszerkövetelmények A program minimális rendszerkövetelményei meglehetősen szerények: Windows 9x/NT operációs rendszer, Intel Pentium 133 MHz-es processzor, 16 Mbyte RAM, felbontású monitor, a telepítéshez kb. 4 Mbyte szabad hely a háttértárolón. Az ajánlott konfiguráció: Intel Pentium 500 MHz-es processzor vagy gyorsabb, 64 Mbyte RAM vagy több, 17 -os, min felbontású monitor, internet kapcsolat a mindenkori legújabb verzió, illetve az on-line dokumentáció eléréséhez A program elérhetősége, szerzői jogok A program oktatási verziója ingyenes, eredeti formájában szabadon másolható és terjeszthető, azonban csak oktatási és demonstrációs célokra használható! A program beszerezhető a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszékén személyesen, illetve letölthető a tanszék honlapjáról ( Honlapunkon a mindenkori legújabb verzió mellett megtalálható az aktualizált on-line dokumentáció az újabb verziók letöltésekor érdemes ezt is áttanulmányozni Telepítés A telepítéshez az 1. telepítőlemezen (vagy az internetről letöltőtt tömörített fájlban) található setup.exe programot kell elindítani, majd annak utasításait követni. A sikeres telepítést követően az operációs rendszer [Start] menüjének [Programok] almenüjében megjelenő [ Erdútterv 1.0] menüponttal indítható a program.

8 8 1. BEVEZETÉS A szoftver eltávolításához az operációs rendszer [Programok hozzáadása/eltávolítása] programját használhatjuk, amely a [Start] / [Beállítások] / [Vezérlőpult] menü segítségével érhető el Az oktatási verzió korlátai Az oktatási verzió a felületmodellező és a tengelytervezési funkciók terén megegyezik a korlátozás nélküli verzióval, jelentős eltérés csak az import és export lehetőségekben van. A teljes verzióval megoldható az AutoGeo mérési jegyzőkönyveinek (.krj) beolvasása, a tengely kitűzési adatainak Sokkia PowerSet mérőállomás adatcsereformátumában (.sdr) való elmentése, a rajzos munkarészek AutoCAD rajzcsere-formátumba (.dxf) történő exportálása,.dxf formátumú rajzok, háromszögháló importálása.

9 2. TERVEZÉS AZ ERDÚTTERV PROGRAMMAL 9 2. Tervezés az Erdútterv programmal 2.1. Ablakok Az Erdútterv program egy főablakból, valamint a fő- (vagy szülő) ablakban megjelenő al- (gyermek) ablakokból épül fel. A tényleges tervezés ezen alablakok grafikus felületén történik, a főablak csak mintegy keretbe foglalja őket. A legfontosabb alablakok: Helyszínrajz Hossz-szelvény Keresztszelvény Földtömegszámítás 2.2. Menürendszer Az Erdútterv főablakában található a menüsor, amellyel a program összes funkcióját elérhetjük. A menüsor az aktív ablaktól függően változik, azaz különböző menük jelennek meg a Helyszínrajz vagy a Hossz-szelvény ablak használata esetén. A program indításakor a következő menük láthatók (az almenüket és az egyes parancsokat később részletezzük): Fájl Nézet Projektekkel kapcsolatos parancsok. Export és import lehetőségek. Kilépés a programból. A grafikus alablakok megnyitása/aktiválása. Geodézia A sokszögvonal és a semleges vonal pontjainak, valamint a tereppontoknak a bevitele, módosítása. Tengelypontok Mintakeresztszelvény megadása. Speciális pontok megadása, tengelypontok törlése. Kitűzési tömb meghatározása. Szélesítés- és túlemeléskifuttatás elvégeztetése.

10 10 2. TERVEZÉS AZ ERDÚTTERV PROGRAMMAL Tengelypontok magasságának és a keresztszelvények terepvonalának megadása. Nyomtatás Helyszínrajzi főelemek, kitűzési adatok, írott hossz-szelvény, egyéb listák nyomtatása. Ablakok Megnyitott alablakok közötti váltás. Megnyitott alablakok egymás mellé/alá rendezése. [Hossz + kereszt] parancs Hossz-szelvény és Keresztszelvény ablakok aszimmetrikus egymás alá helyezése. A grafikus alablakok megnyitásakor megjelenő további menüket és parancsokat az adott ablak bemutatásánál részletezzük Eszköztár A főablak menüsora alatt helyezkedik el az eszköztár. Az eszköztár a menüsorhoz hasonlóan az éppen aktív alablaktól függően különböző nyomógombokat tartalmaz. A program indításakor rendelkezésre álló és később is mindig elérhető gombok és azok funkciói: Új projekt. Projekt megnyitása. Projekt mentése. Helyszínrajz ablak megnyitása/aktiválása. Hossz-szelvény ablak megnyitása/aktiválása. Keresztszelvény ablak megnyitása/aktiválása. Földtömegszámítás ablak megnyitása/aktiválása. A grafikus alablakok megnyitásakor megjelenő további nyomógombok funkcióit az adott ablak bemutatásánál részletezzük.

11 2.4. PROJEKTEK HASZNÁLATA Projektek használata A program az útterv összes adatát az ún. projekt-fájlban tárolja. A program indulásakor egy üres projekt fogad minket. Már létező projekt megnyitása a [Fájl] / [Projekt megnyitása] menüparanccsal, az ikonnal vagy a <CTRL>+<O> billentyűkombinációval történhet. A projekt mentéséhez a [Fájl] / [Projekt mentése] menüparancs, a ikon, vagy a <CTRL>+<S> billenytűkombináció közül választhatunk. A projekt új néven történő elmentése a [Fájl] / [Projekt mentése másként] menüpont segítségével oldható meg. A projekt jellemzőit tartalmazó ablak (2.1. ábra) megnyitása a [Fájl] / [Projekt jellemzői] menüpont segítségével történik. Itt a következő jellemzőket állíthatjuk be: Név: A projekt neve. Cég: A tervező cég neve. Tervező: A tervező személy neve. Szelvényezés: A szelvényezési mód (méter/hektométer/kilométer) kiválasztása. Kezdő szelvény: Az első keresztszelvény szelvényezési értéke ábra. A Projekt beállítások ablak 2.5. Mintakeresztszelvény tervezése A mintakeresztszelvény adatinak megadása a Mintakeresztszelvény ablakban (2.2. ábra) történik; az ablak a [Tengelypontok] / [Mintakeresztszelvény megadása] menüparanccsal nyitható meg. A Mintakeresztszelvény ablakban a következő jellemzők adhatók meg: Burkolat szélessége, padkaszélesség, rézsűk meredeksége, pályaszerkezet vastagsága, az x érték, pályafelek és a padka dőlése egyenesben. A hosszméretek megadása m dimenzióban, a pályafél és padka dőlése %-ban történik. A rézsűk meredeksége a ctg α érték szerint adható meg (pl. a 4/4-es rézsű 1, az 5/4-es 1,25 stb.).

12 12 2. TERVEZÉS AZ ERDÚTTERV PROGRAMMAL 2.6. Helyszínrajzi tervezés 2.2. ábra. A Mintakeresztszelvény ablak A Helyszínrajz ablak megnyitása a nyomógombbal, az <F2> billentyűvel, vagy a [Nézetek] / [Helyszínrajz] menüparanccsal lehetséges. Az ablak a 2.3. ábrán látható Tájékozódás a helyszínrajzon Az ablakban a szálkeresztet az egérrel mozgathatjuk. A bal alsó sarokban a kurzor aktuális pozíciója látható, méter mértékegységben. A nézőpont eltolása (pan) a jobb egérgomb lenyomásával és az egér mozgatásával történik. Az egér segítségével a nagyítás mértékét is megváltoztathatjuk (zoom), ehhez a <SHIFT> billentyű és a jobb egérgomb nyomvatartása mellett kell a kurzort fel-le mozgatni. Amennyiben a felhasználó görgővel felszerelt egérrel rendelkezik, a zoom mértékét a görgő használatával is módosíthatja. Az eszköztárban megjelenő, nagyítót ábrázoló nyomógombok funkciói: Nagyítás akkorára, hogy a teljes helyszínrajzi ábra elférjen az ablakban. Nagyítás ablak segítségével (a kinagyítandó terület közepének, majd terjedelmének kijelölésével). Nagyítás növelése. Nagyítás csökkentése A Helyszínrajz ablak fóliái A helyszínrajzon lévő összes rajzelem valamelyik fólián helyezkedik el; egy-egy fóliára a valamilyen szempontból összetartozó rajzelemek kerülnek. Egy új projekt létrehozásakor a következő, nem törölhető fóliák állnak rendelkezésünkre: Terepmodell

13 2.6. HELYSZÍNRAJZI TERVEZÉS ábra. A Helyszínrajz ablak Sokszögvonal Semleges vonal Egyenesek Ívek Átmeneti ívek Tengelypontok A Helyszínrajz ablak Fóliák alablaka az eszköztárban található nyitható meg. A Fóliák ablakot a 2.4. ábra mutatja. nyomógombbal 2.4. ábra. A Helyszínrajz Fóliák alablaka A Fóliák párbeszédablakban a következő műveletek végezhetők el: Fólia ki- illetve bekapcsolása: a fólia neve előtti jelölőnégyzettel.

14 14 2. TERVEZÉS AZ ERDÚTTERV PROGRAMMAL Fólia jellemzőinek módosítása: jobb klikk a fólia nevén, majd az előugró menü megfelelő parancsának kiválasztása. A következő jellemzőket tudjuk megváltoztatni: Fólia neve. Rajzelemek színe. Vonalvastagság Vonaltípus. Pont rajzelemek magasságának, illetve a pontok nevének megjelenítése. Új fólia létrehozása: Az Új fólia gomb segítségével. Fólia törlése: A Fólia törlése gomb megnyomásával Sokszögvonal A terepi felvétel és a kitűzés egyaránt a semleges vonalat (illetve az út leendő tengelyét) követő sokszögvonalra támaszkodva történik. A sokszögvonalat alkotó sokszögpontok koordinátáit, illetve nevét a Sokszögpontok ablakban (2.5. ábra) adjuk meg ábra. A Sokszögpontok ablak Az ablakban táblázatos formában láthatók a sokszögpontok. Az egér bal gombjával kiválasztott sokszögpont sorának adatai megjelennek a táblázat alatti mezőkben, ahol lehetőség nyílik azok módosítására. Új sokszögpontot az Új gombbal hozhatunk létre, míg a kiválasztott sokszögpont a Töröl gombbal törölhető Semleges vonal A semleges vonal pontjainak (az ún. Boose-pontoknak) a megadása abszolút koordinátákkal, vagy a sokszögvonalra támaszkodva történik. A koordinátákat, vagy a legközelebbi sokszögoldalra vonatkoztatott derékszögű összrendezőket a Boose-pontok egyéb jellemzőivel együtt a Semleges vonal pontok ablakban (2.6. ábra) adjuk meg. Az ablakban a Boose-pontok adatai táblázatos formában jelennek meg. A kiválasztott pont jellemzőjét a megfelelő cellán történő dupla klikkeléssel, majd az új érték

15 2.6. HELYSZÍNRAJZI TERVEZÉS ábra. A Semleges vonal pontok ablak megadásával tudjuk megváltoztatni. Azt a sokszögoldalt, amelyre a derékszögű összrendezőket vonatkoztatjuk, egy listából választhatjuk ki. Amennyiben abszolút koordinátákat adunk meg, akkor a sokszögoldalakat tartalmazó lista első, feliratú elemét választjuk ki; az X koordináta az Eta, az Y koordináta pedig a Kszi oszlopba kerül. A derékszögű összrendezők értelmezése: Eta: a kezdő- és végpontjával megadott sokszögoldalon felmérendő hossz, amelynek előjele a szelvényezés irányában pozitív, ellenkezőleg negatív. Kszi: az Eta irányára merőlegesen felmérendő érték, előjele a szelvényezés irányában állva jobbra pozitív, balra negatív. Új semleges vonal pont létrehozására az Új pont, pont törlésére a Pont törlése gomb szolgál. A semleges vonal korrekt kirajzolása érdekében a Boose-pontok megadásánál figyeljünk a helyes sorrendre! Tereppontok A tereppontok megadása a semleges vonal pontoknál leírtakhoz hasonlóan történik. A Tereppontok ablak (2.7. ábra) felépítése megegyezik a Semleges vonal pontok ablakéval. Nincs különbség az adatok bevitelének és módosításának módjában sem, a tereppontok esetében azonban meg kell adnunk azt is, hogy a pont a Helyszínrajz ablak melyik fóliájára kerüljön. Tereppontot az automatikusan generált fóliákra nem helyezhetünk, ezért a tereppontok bevitele előtt készítenünk kell legalább egy új fóliát (lásd a A Helyszínrajz ablak fóliái alfejezetben).

16 16 2. TERVEZÉS AZ ERDÚTTERV PROGRAMMAL 2.7. ábra. A Tereppontok ablak Rajzoló és szerkesztő parancsok Vonal rajzolása A helyszínrajzon rajzolhatunk is, jelenleg még csak egyenes szakaszokat ([Rajz] / [Vonal]). Vonalak rajzolására a tereppontok összekötésénél lehet szükségünk (földút, nyiladék széle, leendő lejáró tengelye stb.). A rajzolás mindig az aktív fóliára történik. Tereppontok összekötésénél előnyös, ha a Helyszínrajz ablak státuszsorában lévő Igazít gomb benyomott állapotban van, ilyenkor ugyanis a vonal rajzolásakor a kezdő-, illetve végpont a szálkereszthez közel eső terepponthoz lesz csatlakoztatva. Vonal törlése A kijelölt vonal a <DEL> billentyűvel törölhető. Párhuzamos húzása Az egyenes szakaszok önmagukkal párhuzamosan eltolhatók, ennek lépései: 1. [Szerkesztés] / [Párhuzamos] menüparancs. 2. A párhuzamos eltolás távolságának megadása. 3. Az egyenes szakasz kijelölése. 4. Az eltolás irányának megadása. (Bal klikk az eredeti vonal megfelelő oldala mellett.) A távolság megadása után a kurzor alakja megváltozik (négyzet alakot vesz fel), jelezve ezzel, hogy a program egyenes szakasz kijelölésére vár. A művelet után a megadott távolságra további egyenesek is eltolhatók; a parancs az <ESC> billentyűvel szüntethető meg. Távolság mérése

17 2.6. HELYSZÍNRAJZI TERVEZÉS 17 Távolság méréséhez a [Szerkesztés] / [Távolság mérése] menüparancsot kell választani, majd a lemérendő szakasz két végpontját az egérrel kijelölni. A kezdőpont kijelölése után a kurzor mellett megjelenik a kezdőpont és a kurzor közötti vízszintes távolság. A végpont megadása után a szakasz távolsága a státuszsor alján is láthatóvá válik. A távolságmérés a menüparancs kiadása nélkül, egyszerűbben is elvégezhető; ehhez a lemérendő szakasz kezdőpontját a <CTRL> billentyű lenyomásával együtt kell kijelölni (a továbbiak megegyeznek az előbbiekben ismertetett eljárással) Helyszínrajzi fő- és mellékelemek A helyszínrajzi tengely egyenesekből (helyszínrajzi főelemek) és az őket összekötő ívekből és átmeneti ívekből (helyszínrajzi mellékelemek) áll. A mellékelemek mindig az őket megelőző főelemhez vannak rendelve. A helyszínrajzi tengely tervezésekor előforduló műveletek: Új főelem beillesztése 1. [Főelemek] / [Főelem hozzáadása] menüparancs. 2. Az új egyenes kezdőpontjának, majd végpontjának grafikus megadása (bal klikk). A [Főelem hozzáadása] parancs újabb kiadása nélkül egymás után több egyenest is beilleszthetünk, a parancs hatása az <ESC> billentyű leütésekor szűnik meg. Főelem kijelölése Bal klikk az egyenes fölött. Főelem helyzetének grafikus módosítása A kijelölt főelem kezdő- és végpontján, illetve a közepén ún. fogódobozok jelennek meg; az egyenes helyzete ezek segítségével módosítható. Főelem törlése 1. Egyenes kijelölése. 2. Jobb klikk az egyenesen. 3. Az előugró menü [Főelem törlése] pontjának kiválasztása.

18 18 2. TERVEZÉS AZ ERDÚTTERV PROGRAMMAL Főelem beszúrása Ívek megadása 1. A beillesztendő főelemet követő főelem kijelölése. 2. [Főelemek] / [Főelem beszúrása] menüparancs. 3. Új főelem kezdő- és végpontjának kijelölése. 1. Az ívet megelőző egyenes kijelölése. 2. Dupla klikk az egyenesen, vagy az eszköztár gombjának megnyomása. 3. A megjelenő Fő- és mellékelem jellemzői ablakban (2.8. ábra) az ív jellemzőinek megadása. 4. A párbeszédablak Alkalmaz gombjával (vagy az <ENTER> billentyű leütésével) a módosítások elfogadtatása. 5. A párbeszédablak bezárása. ( Ok vagy.) Ha a Fő- és mellékelemek jellemzői ablakot nem zárjuk be, akkor a párbeszédablak egy másik főelem kijelölésekor az újonnan kijelölt főelem és az azt követő mellékelem jellemzőit fogja mutatni. A Fő- és mellékelem jellemzői párbeszédablakban az egyenes koordinátáit is módosíthatjuk ábra. A Fő- és mellékelem jellemzői ablak Ívek összetolása 1. A két ív közötti egyenes kijelölése. 2. Jobb klikk a kijelölt egyenesen. 3. Az előugró menü [Ívek összetolása] almenüjének a) tiszta körívek esetében az [Ívsugár módosításával] menüpontjának [1. ív módosítása] vagy [2. ív módosítása] parancsa, b) átmeneti íves körívek esetében az [Átmeneti ívek módosításával] menüparancsa.

19 2.6. HELYSZÍNRAJZI TERVEZÉS Szelvényezés Automatikus szelvényezés A teljes tengely automatikus beszelvényeztetése a [Tengelypontok] / [Szelvényezési értékek számítása] menüparanccsal, vagy a <CTRL>+<Z> billentyűkombinációval történik. A szelvénypontok közötti távolságot a program az ívsugár függvényében választja meg. Egyenes (vagy ív) újraszelvényezése 1. Az újraszelvényezendő egyenes (ív esetén az azt megelőző egyenes) kijelölése. 2. Jobb klikk a kijelölt egyenesen. 3. Az előugró menü [Egyenes újraszelvényezése] (vagy [Ív újraszelvényezése]) menüparancsa. 4. Az egyenesen (íven) lévő részletpontok új számának megadása. Speciális pontok 2.9. ábra. A Tengelypontok és a Speciális pontok ablak A speciális pontok megadása a Speciális pontok ablakban (2.9. ábra) történik. A párbeszédablakot a [Tengelypontok] / [Speciális pontok listája] menüparanccsal lehet megjeleníteni. Új speciális pont megadására az Új, speciális pont törlésére a Törlés gomb szolgál. A kiválasztott speciális pont adatainak (pont jele és szelvényezési értéke) módosításához a táblázatban a megfelelő cellán kell duplán kattintani, majd az új értéket megadni. Tengelypontok listája A tengelypontok listája a Tengelypontok ablakban (2.9. ábra) tekinthető meg; az ablak a [Tengelypontok] / [Tengelypontok listája] menüponttal nyitható meg. Az ablakban módosíthatjuk az egyes tengelypontok jelét, illetve megadhatjuk a tengelypont

20 20 2. TERVEZÉS AZ ERDÚTTERV PROGRAMMAL tengerszint feletti magasságát (dupla klikk a megfelelő cellán). Tengelypont a Törlés gombbal törölhető a listából. Kitűzési tömb megadása A kitűzési tömbben azt adjuk meg, hogy az egyes tengelypontok (derékszögű összrendezős) kitűzése melyik sokszögoldalról történjen. Az adatok a Kitűzési tömb ablakban (2.10. ábra) adhatók meg. Az első, Szelv. érték oszlopban adható meg a második, Oldal mezőben szereplő sokszögoldalról kitűzendő legnagyobb szelvényezési érték ábra. A Kitűzési tömb ablak 2.7. Felületmodell használata A felületmodell felépítése A programmal lehetőségünk nyílik a terepet reprezentáló felületmodell használatára. A felületmodell szabálytalan háromszögháló (TIN) felépítésű, azaz a terepet annak ismert koordinátájú pontjaira feszített síklapokkal modellezzük. A háromszögek elhelyezkedését a Terepmodell fólia bekapcsolásával tekinthetjük meg. Az Erdútterv program teljes értékű verziójával a felületmodellt alkotó pontok, illetve a pontokra fektetett háromszögek.dxf formátumú fájlból történő importálása is megoldható; az oktatási verzióval csak a programhoz mellékelt mintafeladatban, illetve a hallgatói feladatokban lehet a felületmodellező funkciókat kipróbálni Szintvonalak generálása és megjelenítése A terep helyszínrajzi bemutatásához a legkézenfekvőbb megoldás a szintvonalas ábrázolás. Szintvonalak generálása a [Geodézia] / [Terepmodell] / [Szintvonalak generálása] menüparancs kiadásával, majd a megjelenő párbeszédablakban a szintvonalak közötti magasságkülönbség megadásával lehetséges.

21 2.8. HOSSZ-SZELVÉNY TERVEZÉS 21 A szintvonalak akkor jelennek meg a Helyszínrajzon, ha a [Geodézia] / [Terepmodell] / [Szintvonalak látszanak] menüpont meg van jelölve (lásd a ábrán) ábra. A szintvonalak láthatóvá tétele 2.8. Hossz-szelvény tervezés Hossz-szelvény terepvonal előállítása A hossz-szelvény terepvonalának előállításához a tengelypontok magasságának ismerete szükséges. A tengelypontok magasságát többféleképpen is meghatározhatjuk: 1. A felületmodellből számíttatjuk. Ezt a [Tengelypontok] / [Terepmagasságok meghatározása] / [Terepmodell segítségével] menüparanccsal, vagy a <CTRL>+<T> leütésével tehetjük meg. A számítás előrehaladását a főablak jobb felső sarkában megjelenő folyamatjelző mutatja. 2. Bevisszük a kitűzött és beszintezett tengelypontok szintezési értékeit. 2/1. A tengelypontok szintezett magasságát a Tengelypontok ablakban manuálisan adjuk meg. 2/2. A szintezési értékeket tartalmazó szöveges (.txt kiterjesztésű) fájl importálása. Ez funkció a [Tengelypontok] / [Terepmagasságok meghatározása] / [Import külső fájlból] menüparancs segítségével érhető el. A parancs hatására megjelenő Szintezési értékek importálása párbeszédablakban kell kiválasztani a megfelelő fájlt. A fájl formátumára vonatkozó tudnivalók: a) Minden sor egy tengelypont szelvényezési értékét és magasságát tárolja. b) Az első oszlopban a szelvényezési érték szerepel (méter dimenzióban), a tizedeshelyet. vagy, egyaránt jelölheti. c) A második oszlopba az adott szelvényezési értékű tengelypont magassága kerül. d) A két értéket egy tabulátor karakter választja el egymástól. A fájlban nem szereplő tengelypontok magassága 0,00 marad! (Ezen a 2/1. pontban leírtak szerint tudunk segíteni.)

22 22 2. TERVEZÉS AZ ERDÚTTERV PROGRAMMAL ábra. A Hossz-szelvény ablak a hossz-szelvény terepvonallal A Hossz-szelvény ablak A Hossz-szelvény ablak az eszköztár gombjával, az <F2> funkcióbillentyűvel, vagy a [Nézetek] / [Hossz-szelvény] meüponttal nyitható meg. Az ablak a ábrán látható. Az ablakon belüli tájékozódás, a kép eltolása és zoomolása megegyezik a Helyszínrajznál leírtakkal (lásd pont); azzal a különbséggel, hogy a státuszsorban a szálkereszt szelvényezési értéke és magassága jelenik meg Hossz-szelvény fő- és mellékelemek A hossz-szelvény pályavonalat a helyszínrajzi tengelyhez hasonlóan fő- és mellékelemek sorozatából építjük fel. Az egyenlejtésű egyeneseket tekintjük főelemnek, az őket összekötő lekerekítő ívek a mellékelemek. Az egyenlejtésű egyenes helyzetének rögzítéséhez az egyenes egy pontjának szelvényezési értékét és magasságát, illetve az egyenes (%-ban kifejezett) meredekségét adjuk meg. A lekerekítő ívet annak sugarával adjuk meg; a lekerekítő ívre eső pontok magasságának meghatározásakor a program az ívet másodfokú parabolával közelíti. Főelemek hozzáadása 1. [Főelemek] / [Főelem hozzáadása] penüparancs. 2. Az egyenlejtésű egyenes fix pontjának grafikus megadása (bal klikk).

23 2.9. KERESZTSZELVÉNYEK TERVEZÉSE Az egyenlejtésű egyenes meredekségének grafikus bállítása az egér segítségével, majd helyzetének rögzítése (újabb bal klikk). Főelem kijelölése Bal klikk az egyenlejtésű egyenesen. Főelem törlése A kijelölt főelem a [Főelemek] / [Főelem törlése] menüparanccsal törölhető. Mellékelemek megadása A mellékelemek a hossz-szelvény esetében is az őket megelőző főelemhez rendelve tárolódnak, ezért módosításuk is a megelőző főelemmel együtt lehetséges. A mellékelem megadásához/módosításához a következőket kell tennünk: 1. A mellékelemet megelőző főelem kijelölése. 2. Dupla kattintással a Hossz-szelvény ablak Fő- és mellékelem jellemzői párbeszédablakának (... ábra) megnyitása. 3. Az ívsugár módosítása, majd a módosítás elfogadtatása az Alkalmaz gomb megnyomásával vagy az <Enter> leütésével ábra. A Hossz-szelvény Fő- és mellékelem jellemzői párbeszédablaka Fő- és mellékelemek módosítása Az egyenlejtésű egyenesek és a lekerekítő ívek jellemzőit szintén a Fő- és mellékelem jellemzői ablakban változtathatjuk meg. A megfelelő mezők tartalmának módosítása után ne felejtsük el a változtatásokat az Alkalmaz gombbal elfogadtatni! 2.9. Keresztszelvények tervezése Keresztszelvény-terepvonalak előállítása A keresztszelvények terepvonalának előállítására több lehetőség is adódik:

24 24 2. TERVEZÉS AZ ERDÚTTERV PROGRAMMAL 1. A terepvonalakat a felületmodellből számíttatjuk ([Tengelypontok] / [Keresztszelvény-terepvonalak] / [Felületmodell segítségével]). 2. A terepvonalak manuális bevitele (keresztszelvény-felvételi jegyzőkönyv számítógépre vitele): 2/1. A [Tengelypontok] / [Keresztszelvény-terepvonalak] / [Terepvonalak felvétele] menüparancs kiadása ábra. A Keresztszelvények felvétele staflival ablak 2/2. A Keresztszelvények felvétele staflival ablakban a keresztszelvényfelvételi jegyzőkönyv bevitele. A ábrán látható ablakban a következőképpen adhatjuk meg a terepvonalakat: Az ablak bal felső sarkában található legördülő listából választható ki a módosítandó keresztszelvény. Az ablak felső, középső részén lévő csúszkával a nagyítás mértéke változtatható. A Törlés gombbal az adott keresztszelvény terepvonala törölhető. Az ablak közepén a keresztszelvény terepvonalának ábrája látható. Az ábra fölött a bal, illetve a jobb oldalon látható két-két gomb rendre a tengely bal, illetve jobb oldalára eső terepvonal bevitelére szolgál. Az Új fektetés gomb lenyomása után az új staflifektetés magassági leolvasái értékét adjuk meg (méter dimenzióban). A 4 m-es staflifektetésen belüli közbenső leolvasások adatait (a tengelytől, vagy a legutóbbi fektetés végétől mért vízszintes távolság és a magassági leolvasás) a Közbenső leolvasás gomb megnyomása után adhatjuk meg. A bal és jobb oldali terepvonalak megadása után a keresztszelvényterepvonalat a Mentés gombbal rögzíthetjük.

25 2.9. KERESZTSZELVÉNYEK TERVEZÉSE A műszelvény-kontúrok előállítása A [Tengelypontok] / [Keresztszelvények=mintakeresztszelvény] menüparancs hatására a tengelypontok összes jellemzője a mintakeresztszelvényben megadott értéket veszi fel. A szélesítések és túlemelések számíttatása a [Tengelypontok] menü [Szélesítések számítása], illetve [Túlemelések számítása] parancsaival végezhető el A Keresztszelvény ablak ábra. A Keresztszelvény ablak A Keresztszelvény ablak az eszköztár nyomógombjával, az <F4> funkcióbillenytűvel, vagy a [Nézetek] menü [Keresztszelvény] parancsával nyitható meg. Az ablakot a ábra mutatja. Az ablak bal felső sarkában található legördülő listából választható ki az aktuális keresztszelvény. A lista alatti csúszkával a nagyítás mértéke szabályozható. Az ablak közepén a keresztszelvény ábrája látszik; az ábrán fel van tüntetve a terepvonal, a humuszszint, a műszelvény és a pályaszerkezet kontúrja a (kiegyenlítő) földműszinttel, a szélesítések mértéke, a pályafelek dőlése, illeve a töltési és bevágási területek nagysága. Ha a Keresztszelvény és a Hossz-szelvény ablak is meg van nyitva, akkor az aktuális keresztszelvény helye a hossz-szelvényen (vastag sárga vonallal) kiemelve látszik. A két ablak optimális elhelyezése érdekében ilyenkor érdemes kiadni az [Ablakok] menü [Ablakok - Hossz + Kereszt] parancsát. Az aktuális keresztszelvény kiválasztására szolgáló legördülő lista melletti gombot lenyomva a Keresztszelvény ablakban megjelennek a keresztszelvény jellemzőinek módosítására szolgáló vezérlők. Az alábbiakban ezek rövid bemutatására kerül sor:

26 26 2. TERVEZÉS AZ ERDÚTTERV PROGRAMMAL Árok meghatározása legördülő lista: Az árok kirajzolásának módját szabályozza. A lehetőségek: 1. Automatikusan A program dönti el, hogy árkot, vagy töltést rajzoljon-e. (Árokmélység a mintakeresztszelvény szerint.) 2. Manuálisan A program mindenképpen árkot rajzol, az árok mélysége az Árok mélysége mezőben adható meg. 3. Kinyitás A program kinyitást rajzol. A kinyitás meredeksége a Kinyitás meredeksége mezőben adható meg (% dimenzióban); a kinyitás előtti töltés magassága az Árokmélység mező szerint alakul. Az Árok mélysége, Kinyitás meredeksége, Burkolat szélessége mezőkben az adott értékeket adhatjuk meg. Az Árokrézsű, Töltési rézsű, Bevágási rézsű mezők mindkét oldalra vonatkoznak, mértékegységük m/m. Amennyiben a mintakeresztszelvény többféle pályaszerkezetet is tartalmaz, azok közül a Pályaszerkezet legördülő listából választhatunk; az oktatási verzióban azonban csak egyféle pályaszerkezet adható meg. Az ablakon belüli (tehát nem a főablak eszköztárában lévő) gombot megnyomva a Helyszínrajz ablakban az aktuális keresztszelvény kerül a középpontba Hosszirányú vízelvezetés tervezése A program kezdetben eldönti, hogy a keresztszelvényekben hol rajzoljon töltést, és hol árkot. Az árok rajzolása a mintakeresztszelvényben megadott árokmélységgel történik. Sok esetben az automatikusan előállított árokmélység nem felel meg, ezért azon módosítanunk kell. Jellemzően az alábbi esetekben változtatunk az automatikusan meghatározott árokmélységen: Ha a program a völgy felőli oldalra egy viszonylag sekély árkot rajzol, akkor érdemes megfontolni annak kinyitását. Ez akkor javasolható, ha a völgy felőli oldalon nem tervezünk folyamatos árkot, és ha a kinyitás nem növeli meg jelentősen a bevágási területet. Gyakran előfordul, hogy a hegy felőli oldalon a magasabb töltés miatt a program nem rajzol árkot. Természetesen ezekben az esetekben is hiszen a víz ráfolyik a műszelvényre közbe kell avatkoznunk. Mivel ívekben a szélesítés és túlemelés miatt az árokfenék esése nem folyamatos, az árokfenék-vonalakat ki kell egyenlítenünk.

27 2.10. HOSSZIRÁNYÚ VÍZELVEZETÉS TERVEZÉSE 27 Az árokfenék-kiegyenlítés megkezdése előtt az automatikusan meghatározott mélységű árkok helyzetét fel kell hordani a hossz-szelvényre, hogy az egyenlejtésű árokfenék-szakaszok meghatározásakor legyen mihez igazodnunk; ezt az [Árok] / [Jelenlegi árokfenék-szintek elmentése] menüparanccsal tehetjük meg. A parancs hatására a program a hossz-szelvényen a tengelypontokban nullkörökkel megjeleníti az árokmélységeket. A Hossz-szelvény ablak fóliáinak alapértelemezett beállításaival a bal oldali árokfenék-szintek piros, a jobb oldaliak zöld színnel vannak ábrázolva. Az árokfenék egyenlejtésű szakaszainak befektetésére szolgáló parancsok: [Bal (Jobb) oldali árokfenék beillesztése]: A parancs kiadása után az egyenlejtésű árokfenék-szakasz kezdő- és végpontját kell megadni. Az árokfenék-szakasz megadásánál a végpont a közeli keresztszelvényhez automatikusan csatlakozik. A bal oldali árokfenék piros színű, rövid szaggatott vonallal; a jobb oldali zöld színű, hosszú szaggatott vonallal; a mindkét oldali pedig fehér pontvonallal rajzolódik ki. [Bal (Jobb) oldali árokfenék módosítása]: Azt határozza meg, hogy melyik oldali árokfenék-szakaszt lehet kijelölni. [Bal (Jobb) oldali árokfenék-végponthoz illeszt]: Kijelölt állapotában a jobb (bal) oldali árokfenék beillesztésekor az azonos szelvényezési értékű végpontok magassága megegyezik. A ábra ezt próbálja meg szemléletesebben megmagyarázni. A két ábra a hossz-szelvény azonos szakaszát mutatja a jobb oldali (hosszan szaggatott) árokfenék-szakasz végpontjának lerakása előtt és után. Az első ábrán a szálkereszt mutatja a kurzor aktuális pozícióját. (A kurzor az 1+14,00 hm szelvény előtt, és a bal oldali árokfenék-szakasz kezdőpontja alatt helyezkedik el.) A második ábrán látható, hogy az árokfenék-szakasz végpont a lerakása után ráugrik az 1+14,00 hm szelvényre, illetve az innen induló bal oldali szakasz kezdőpontjára ábra. A [Bal oldali árokfenék-végponthoz illeszt] menüpont hatása Árokfenék-szakasz kijelölése: Bal klikk a szakaszon. Árokfenék-szakasz helyzetének módosítása: A kijelölt árokfenék-szakasz kezdő- és végpontja körül megjelenő fogódobozok segítségével történik. Árokfenék-szakasz törlése: A kijelölt szakasz a <DEL> billentyűvel törölhető.

28 28 2. TERVEZÉS AZ ERDÚTTERV PROGRAMMAL Mindkétoldali árokfenék-szakasz befektetése: Egy bal és egy jobb oldali szakasz elhelyezésével lehetséges; ha a szakaszok kezdő- és végpontjainak koordinátái megegyeznek, akkor a program mindkétoldali árkot rajzol. A két szakasz ezután természetesen külön-külön a már leírtak szerint módosítható, illetve törölhető Földtömegszámítás A földtömegszámítás elvégeztetéséhez, és a Földtömegszámítás ablak megjelenítéséhez a nyomógomb használható ábra. A Földtömegszámítás ablak A ábrán látható ablakban két, tetszőlegesen megválasztott szelvényezési érték közötti szakasz földtömeg feleslege és hiánya, valamint annak elhelyezkedése látható. A vizsgált szakasz kezdő- és végszelvényét az ablak bal felső sarkában lévő két legördülő listával lehet megadni. Az ablak felső, középső részén található csúszka a vertikális tor-zítás mértékének beállítására szolgál. A csúszkától jobbra elhelyezkedő Újraszámol gomb segítségével a földtömegszámítás újra elvégeztethető (pl. a hossz-szelvény módosítása után lehet rá szükség). A státuszsor első két mezőjében a kurzor aktuális pozíciója (szelvényezési érték és felesleg/hiány), a harmadikban a teljes szakaszra vonatkoztatott felesleg/hiány érték jelenik meg. Az x tengely felett a felesleg, míg alatta a hiány értékek látszanak. A földtömegelosztás szempontjából az a kedvező, ha a hossz-szelvény-szerű görbe az x tengelyt gyakran metszi, illetve ha a metszéspontok közel vannak egymáshoz (ilyenkor rövidek a szállítási távolságok).

29 3. A MELLÉKELT MINTAFELADAT MEGOLDÁSA A mellékelt mintafeladat megoldása 3.1. A feladat ismertetése A feladat megoldása során egy II. osztályú erdészeti feltáróút tengelytervét készítjük el. A fejezetben meglehetősen részletesen leírjuk az egymást követő tervezési lépéseket, ezért javasoljuk, hogy a fejezetet a számítógép előtt ülve, a leírt lépéseket azonnal elvégezve tanulmányozza az Olvasó. A mintafeladat kiindulási adatait a program telepítésekor létrehozott könyvtárban (pl. C:/Program files/erdut) található Minta.eup állomány tartalmazza. A projekt megnyitásához válasszuk a [Fájl] / [Projekt megnyitása] menüpontot! A fájl megnyitásának előrehaladását a főablak jobb felső sarkában megjelenő folyamatjelző mutatja. Lehetőség szerint kerüljük a Minta.eup fájl módosítását! Ezt úgy érhetjük el, ha első megnyitása után a fájlt új néven elmentjük ([Fájl] / [Projekt mentése másként]). A Minta.eup állomány kezdetben a következő adatokat tárolja: Mintakeresztszelvény alapértelmezett adatai, sokszögvonal, semleges vonal, tereppontok, felületmodell, a Helyszínrajz, a Hossz-szelvény és a Keresztszelvény ablakok fóliáinak jellemzői (szín, vonaltípus, vastagság stb.). A feladat kiindulási adatai a következő helyzetet modellezik: 1. A terepen felkerestük a semleges vonalat. 2. A terepen kitűztünk és bemértünk egy, a semleges vonalat kísérő általános sokszögvonalat. 3. A sokszögvonalra támaszkodva mérőállomás segítségével bemértük a semleges vonal pontjait, a jellemző tereppontokat (pl. keresztezett nyiladék szélei) valamint a terep modellezéséhez terepmodell pontokat is felvettünk. 4. A mérési eredmények kiértékelése után előálltak a sokszögpontok, a semleges vonal pontok, a tereppontok és a terepmodell pontok X ; Y ; Z koordinátái. 5. A terepmodell pontokra szabálytalan háromszöghálót fektettünk, így előállt a terepet reprezentáló felületmodell.

30 30 3. A MELLÉKELT MINTAFELADAT MEGOLDÁSA ábra. A Mintakeresztszelvény ablak 3.2. Mintakeresztszelvény megadása Az úttervezés első lépéseinek egyike az egyenesben lévő mintakeresztszelvény megtervezése. A mintakeresztszelvény főbb jellemzőinek megadásához válasszuk a [Tengelypontok] / [Mintakeresztszelvény megadása] menüparancsot! A megjelenő Mintakeresztszelvény párbeszédablak megfelelő mezőit amennyiben szükséges a ábrán látható értékekre módosítsuk, majd az ablakot az Ok gombbal zárjuk be! 3.3. Helyszínrajzi tervezés Áttekintés Nyissuk meg a Helyszínrajz ablakot az ikon, vagy az <F2> funkcióbillentyű segítségével, majd a könnyebb áttekinthetőség kedvéért nagyítsuk teljes méretűre! A képernyőn a semleges vonal és a sokszögvonal látható. A helyszínrajzi tengely tervezéséhez a semleges vonalat kísérő sokszögvonalra egyenlőre nincs szükségünk, ezért a Sokszögvonal fóliát kapcsoljuk ki! A eszköztár gombjára kattintva megjelenik a Fóliák ablak. A Sokszögvonal felirat melletti jelölőnégyzet kijelölt állapotát szüntessük meg, majd zárjuk be a Fóliák ablakot! (A gomb újbóli megnyomása vagy a Fóliák ablak gombja.) Próbáljunk meg tájékozódni a helyszínrajzon! A helyszínrajzi ábra eltolásához (pan) az egeret a jobb gomb nyomvatartása mellett kell elmozgatni; a nagyítás mértékének változtatása (zoom) a jobb egérgomb és a <SHIFT> együttes nyomvatartásával és az egér előre-hátra mozgatásával lehetséges. A kurzor aktuális pozíciója az ablak alján lévő státuszsor bal oldalán látható Helyszínrajzi főelemek elhelyezése A semleges vonalhoz igazodó helyszínrajzi tengely megtervezéséhez először a helyszínrajzi főelemeket (egyenesek) fektetjük be. Ehhez válasszuk a [Főelemek] / [Főe-

31 3.3. HELYSZÍNRAJZI TERVEZÉS táblázat. Helyszínrajzi főelemek koordinátái Kezdőpont Végpont X ; Y X ; Y ,00 ; 1910, ,00 ; 1772, ,00 ; 1778, ,00 ; 1772, ,00 ; 1786, ,00 ; 1682, ,00 ; 1678, ,00 ; 1727, ,00 ; 1716, ,00 ; 1661, ,00 ; 1646, ,00 ; 1808, ,00 ; 1774, ,00 ; 1893,00 lem hozzáadása] menüparancsot! Az első egyenes kezdőpontjának (amely egyben az út eleje) koordinátái legyenek (X=2690,00 ; Y=1910,00)! Ehhez mozgassuk a kurzort a megadott koordinátájú pont fölé, majd klikkeljünk az egér bal gombjával! Az egyenes vége az (X=2627,00 ; Y=1772,00) környékén legyen, vagyis az előbbiek szerint bal klikk a megadott végpont fölött! Hasonlóképpen járjunk el a többi egyenes helyzetének rögzítésekor is, a koordinátákat a 3.1. táblázat tartalmazza. Megjegyzések A [Főelemek] / [Főelem hozzáadása] parancs hatására a kurzor alakja megváltozik, jelezve ezzel, hogy a program az új főelem koordinátáinak grafikus megadására vár. A Főelem hozzáadása parancsot minden egyes főelem beillesztése előtt ki kell adni. A Főelem hozzáadása parancsot az <ESC> leütésével szüntethetjük meg, ekkor a kurzor alakja visszaváltozik az eredeti formájára. Az egyenes kezdő- és végpontjának megadása között az egér bal gombját nem kell nyomvatartani! A egyenes kezdő- és végpontjának megadásakor figyeljünk a haladási irányra, azaz a kezdőpont lerakása mindig előzze meg a végpont helyének kijelölését! A kezdő- és végpont lerakása között a helyszínrajzot eltolhatjuk, valamint a nagyítás mértékét is szabadon megváltoztathatjuk Helyszínrajzi mellékelemek megadása A főelemek helyzetének rögzítése után a következő lépés az egyeneseket összekötő ívek és átmeneti ívek megtervezése. A mellékelemek az őket megelőző főelemhez rendelve tárolódnak, így módosításuk is a megelőző főelemhez kapcsolódva lehetséges. Az első ív megadásához kattintsunk duplán az első egyenesen! Ennek hatására megjelenik a Fő- és mellékelem jellemzői ablak (3.19. ábra). Az ablakban a megfelelő mezők módosítása után az Alkalmaz gomb segítségével (vagy az <Enter> leütésével)

32 32 3. A MELLÉKELT MINTAFELADAT MEGOLDÁSA ábra. A Fő- és mellékelem jellemzői ablak 3.2. táblázat. Helyszínrajzi mellékelemek adatai p R p 1. 25,00 25,00 25, ,00 25,00 25, ,00 25,00 25, , , ,00 fogadtassuk el a változtatásokat! A gomb lenyomása után a helyszínrajzon az ív az aktuális értékek szerint változik. A következő ív módosításához a helyszínrajzon jelöljük ki a következő egyenest (bal klikk az egyenesen), ennek hatására a Fő- és mellékelemek jellemzői ablak az újonnan kijelölt főelemet követő ív adatait fogja mutatni. Az összes ív megadása után a Fő- és mellékelemek jellemzői ablakot az Ok gombbal zárjuk be! A mintafeladat íveinek adatait a 3.2. táblázat mutatja Fő- és mellékelemek grafikus módosítása Eddigi tevékenykedésünk eredményeképpen előállt a helyszínrajzi tengely egy lehetséges variációja. Ezt nem fogadjuk el végleges verziónak, egy kicsit még finomítunk rajta. Nagyítsunk rá az út elejére úgy, hogy a ábrához hasonlót lássunk a képernyőn! Az első két átmeneti íves ív közötti rövid egyenest kiejtjük, vagyis ellenirányú ívekről lévén szó inflexiós ívkombinációt alakítunk ki. Az ívek összetolásához a következő lépéseket kell végrehajtani: 1. A két ív közötti főelem kijelölése (bal klikk az egyenesen). 2. Jobb klikk az egyenes fölött, aminek hatására egy előugró menü tűnik fel.

33 3.3. HELYSZÍNRAJZI TERVEZÉS ábra. A helyszínrajzi tengely részlete 3. Az előugró menü [Ívek összetolása] / [Átmeneti ívek módosításával] menüparancsának kiválasztása. A fentiek hatására a második ív első átmeneti íve megnyúlt, és a két ív közötti egyenes szakasz eltűnt. Ugyanakkor látszik, hogy ezzel a módosult ívvel valami nincs rendjén nevezetesen az, hogy a kis középponti szög miatt az átmeneti ívek végei összelógnak, azaz eltűnt a tiszta körív. Állítsuk vissza az előző állapotot (a 2. ív 1. átmeneti ívének paramétere legyen ismét 25,00), és próbálkozzunk valami mással! Először megnöveljük az ív középponti szögét az egyenes helyzetének módosításával. Ehhez a következőket kell tennünk: 1. Jelöljük ki az egyenest! 2. A megjelenő fogódobozok közül a képernyő tetejéhez közelebbit fogjuk meg (bal klikk), és mozgassuk arrébb! 3. Az egyenes másik végének helyzetén is módosítsunk! 4. A középső fogódoboz segítségével az egyenest önmagával párhuzamosan is eltolhatjuk. 5. Ezeket a műveleteket addig ismételgessük, amíg a helyszínrajzi tengely a ábrához hasonló nem lesz! Ügyeljünk arra, hogy az első ív második, valamint a második ív első átmeneti íve között egy rövid egyenes szakasz mindenképpen maradjon!

34 34 3. A MELLÉKELT MINTAFELADAT MEGOLDÁSA ábra. A helyszínrajzi tengely az egyenes módosítása után Az egyenes új helyzetének rögzítése után a már megismert módszerrel toljuk össze a két ívet! Megjegyzések Egyirányú tiszta körívek összetolása nem csak az átmeneti ívek módosításával, hanem valamelyik ív sugarának növelésével is lehetséges ([Ívek összetolása] / [Sugár módosításával]). Az út egyenes szakasszal kezdődjön és egyenes szakasszal fejeződjön be! A tiszta körívek előtt és után mindig legyen elegendő hosszúságú egyenes szakasz, amely mentén a túlemelés és a szélesítés kifuttatása elvégezhető! A helyszínrajzi tengely bármilyen módosítása után a tengelyt újra be kell szelvényezni! A tengely beszelvényezése A helyszínrajzi tengely megtervezése után következő teendőnk az út fő- és részletpontjai szelvényezési értékeinek meghatározása. Ehhez válasszuk a [Tengelypontok] / [Szelvényezési értékek számítása] menüpontot, vagy üssük le a <CTRL>+<Z> billentyűkombinációt! A tengelypontok elhelyezkedésének megtekintéséhez kapcsoljuk be a Tengelypontok fóliát!

35 3.3. HELYSZÍNRAJZI TERVEZÉS ábra. A beillesztett speciális pont A negyedik ívet követő hosszú egyenesen a tengelypontokat egy kicsit kiritkíthatjuk, ehhez a következőket kell tenni: 1. Egyenes kijelölése. 2. Jobb klikk az egyenesen. 3. Előugó menü [Egyenes újraszelvényezése] menüpont kiválasztása. 4. A párbeszédablakban az egyenesen lévő tengelypontok új számának (ebben az esetben legyen mondjuk 12) megadása. A szóban forgó egyenes az őt követő ív elérése előtt keresztez egy nyiladékot. Az út és a nyiladék tengelyének találkozási pontjában pl. lejáró tervezéséhez célszerű egy részletpontot elhelyezni; ezt a következőképpen tudjuk megoldani: 1. A képernyőn mérjük le az egyenesen lévő utolsó részletpont és a nyiladék tengelyének távolságát! ([Szerkesztés] / [Távolság mérése], majd a lemérendő szakasz két végponjának kijelölése az egérrel.) 2. Válasszuk a [Tengelypontok] / [Speciális pontok listája] menüparancsot! 3. A Speciális pontok listája ablakban nyomjuk meg az Új gombot! 4. A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg az új tengelypont jelét (pl. LE), majd szelvényezési értékét (az előbb lemért távolság plusz az utolsó, egyenesen lévő tengelypont szelvényezési értéke, jelen esetben ez 680,50)! 5. Zárjuk be a Speciális pontok listája ablakot! A tengely beszelvényezésével együtt a program automatikusan kiszámolja az ívekre és a kifuttatási szakaszokra eső tengelypontokban a szélesítés és túlemelés mértékét. A szélesítés és túlemelés értékeinek meghatározása bármikor elvégezhető a [Tengelypontok] menü [Szélesítések számítása] és [Túlemelések számítása] menüpontok segítségével (Erre például új speciális pont beillesztése után lehet szükség).

36 36 3. A MELLÉKELT MINTAFELADAT MEGOLDÁSA 3.4. A felületmodell megjelenítése A Minta.eup projekt fájl tartalmazza a semleges vonal környékét reprezentáló felületmodellt is. Ennek a felületmodellnek a segítségével a későbbiekben bemutatott lépéseken keresztül tudjuk előállítani a hossz-szelvény, valamint a keresztszelvények terepvonalát. A felületmodell síklapokból álló szabálytalan háromszögháló. A háromszögek elhelyezkedését a Helyszínrajzon megtekinthetjük, ehhez a Terepmodell fóliát kell bekapcsolnunk. Ahhoz, hogy a helyszínrajzon a domborzatról információt kapjunk, legcélravezetőbb a szintvonalas ábrázolás. A felületmodellel lefedett terület szintvonalainak megjelenítéséhez a következőket kell tennünk: 1. Válasszuk a [Geodézia] / [Terepmodell] / [Szintvonalak generálása] menüparancsot! 2. A párbeszédablakban adjuk meg a szintvonalak sűrűségét! 3. A Helyszínrajzon kapcsoljuk ki a Terepmodell fóliát! 4. Ügyeljünk arra, hogy a [Geodézia] / [Terepmodell] / [Szintvonalak látszanak] menüpont meg legyen jelölve!

37 3.5. HOSSZ-SZELVÉNY TERVEZÉS Hossz-szelvény tervezés ábra. A Hossz-szelvény ablak Hossz-szelvény terepvonal előállítása A hossz-szelvény terepvonal előállításához válasszuk a [Tengelypontok] / [Terepmagasságok meghatározása] / [Terepmodell segítségével] menüparancsot, vagy a <CTRL>+<M> billentyűkombinációt! A számítás előrehaladását a főablak jobb felső sarkában megjelenő folyamatjelző mutatja. ikon, vagy az <F3> funkcióbillentyű segít- Nyissuk meg a hossz-szelvény ablakot a ségével! Az ablakban a tájékozódás, nagyítás a Helyszínrajznál leírtakhoz hasonlóan történik. A kurzor aktuális koordinátái a státuszsor bal szélén láthatók. A Hossz-szelvény ablakot a ábra mutatja Hossz-szelvény pályavonal tervezése Következő teendőnk a tengely magassági értelmű megtervezése. A hossz-szelvény pályavonalat hossz-szelvény főelemek (egyenlejtésű egyenesek) és az őket összekötő mellékelemek (lekerekítő ívek) alkotják. Az egyenlejtésű egyenesek helyzetének rögzítése egy pontjuk szelvényezési értékének és magasságának, valamint az egyenes meredekségének magadásával történik. Az ívek a helyszínrajzhoz hasonlóan az őket megelőző főelemhez vannak rendelve. A lekerekítővek számolásához a programnak a sugárértékeket kell megadni.