műhelybeszélgetések 2008

Átírás

1 műhelybeszélgetések

2 A kötet szerzői Bevezető: Szegedi Eszter A nemzetközi klasztermunkáról és a hozzájuk kapcsolódó hazai tevékenységekről szóló összefoglaló írások szerzői: Brassói Sándor Derényi András Falus Iván Halász Gábor Hámoriné Váczy Zsuzsa Kálmán Orsolya Kotschy Beáta Nagy Mária Tót Éva Vágó Irén Vass Vilmos Veres Pál Tanulmányok: Szabó Mária: Oktatási hálózatokkal az iskolai eredményesség fejlesztéséért Vass Vilmos: A kreatív tanterv Szerkesztette: Szegedi Eszter Kiadványszerkesztő: Vilimi Kata Kiadja: Tempus Közalapítvány A kiadásért felel: Tordai Péter igazgató Nyomdai kivitelezés: Innovariant Nyomdaipari Kft. Kiadványunk megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Európai Bizottság álláspontját. Tempus Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay u Budapest 70, Pf infóvonal: (06 1) info@tpf.hu internet:

3 tartalom BEVEZETŐ Előszó A nyitott koordinációs módszer és az oktatási klaszterek Az európai uniós oktatási klaszterekben folyó munka hazai disszeminációja A kiadványban szereplő összefoglaló írásokhoz készített szempontrendszer 1. FEJEZET Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kulcskompetenciák A Kulcskompetenciák témájú nemzetközi klaszter és a hozzá kapcsolódó PLA-k évi tevékenysége Hazai tevékenységek és eredmények a Kulcskompetenciák fejlesztése témában 2008-ban Az 5 6. évfolyamokon bevezetésre kerülő nem szakrendszerű oktatásról 2. FEJEZET Tanárok és oktatók A Tanárok és oktatók témájú nemzetközi klaszter és a hozzá kapcsolódó PLA-K évi tevékenysége Hazai tevékenységek és eredmények a Tanárok és oktatók témában 2008-ban Mentorképzés, mentorképző programok A tanári hivatás megújulása az Egész életen át tartó tanulás program tükrében konferencia beszámoló 3. FEJEZET A felsőoktatás modernizációja A felsőoktatás modernizációja témájú nemzetközi klaszter és a hozzá kapcsolódó PLA-K évi tevékenysége Hazai tevékenységek és eredmények A felsőoktatás modernizációja témában 2008-ban A felsőoktatás modernizációja témájú műhelymunkát előkészítő interjús információgyűjtés összefoglalása 4. FEJEZET A tanulási eredmények elismerése A tanulási eredmények elismerése témájú nemzetközi klaszter és a hozzá kapcsolódó PLA-K évi tevékenysége Hazai tevékenységek és eredmények A tanulási eredmények elismerése témában 2008-ban A tanulási eredmények szemlélet és az országos képesítési keretrendszer 5. FEJEZET Összegzés A évi klasztermunka hatása, hazai eredmények Az egész életen át tartó tanulás és a kompetenciafejlesztés Merre tart a hazai felsőoktatás? Mitől válik valakiből jó tanár? Országos képesítési keretrendszer, de mikor? Kapcsolódási pontok, közös gondolkodás Ajánlások a munka folytatására 6. FEJEZET Tanulmányok SZABÓ MÁRIA: OKTATÁSI HÁLÓZATOKKAL AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG FEJLESZTÉSÉÉRT Bevezetés A hálózatok világa Az oktatási hálózatok Az oktatási hálózatok működtetésében rejlő lehetőségek VASS VILMOS: A KREATÍV TANTERV Bevezető Hogyan jelenik meg a kreativitás a Nemzeti alaptantervben? Milyen a kreatív tanterv? MELLÉKLETEK

4 bevezeto előszó Az Európai Unió Oktatási Minisztereinek Tanácsa a 2000-ben elindított lisszaboni folyamat részeként 2002-ben részletes munkaprogramot fogadott el, amely meghatározta az oktatás és képzés területén 2010-ig elérendő átfogó és közös célokat. Ezek között szerepel az oktatás minőségének javítása, az oktatáshoz való hozzáférés támogatása, az oktatás nyitása a külvilág felé a tagállamokban. A célkitűzések megvalósításáról 2004-ben közös időközi jelentést készített az Európai Bizottsággal Oktatás és képzés 2010 címmel, mely konkrét ajánlásokat is megfogalmaz a további teendőkről. Az Európai Bizottság az úgynevezett Nyitott Koordinációs Módszert alkalmazza a kitűzött célok eléréséhez, mely a részt vevő országok közös gondolkodására és önként vállalt együttes cselekvésére épít. Az elmúlt években számos olyan eszközt és munkamódszert dolgoztak ki, amely elősegíti a szereplők bevonását, valamint tevékeny részvételét a programban mind politikai, mind szakmai szinten óta tematikus országcsoportok, ún. klaszterek segítik a tagállamok együttműködését, melyben érdeklődés és érintettség alapján vehetnek részt az egyes országok. Ezt egészítik ki a tágabb szakértői kör számára szervezett társaktól való tanulás lehetőségét biztosító programok (PLA peer learning activities), ahol valamely tagállam szervezésében dolgoznak fel egy-egy kulcsfontosságú oktatáspolitikai témakört a tagállami jó gyakorlatok bemutatásával, eszmecserével, kutatásokkal, szakmai tanulmányutakkal. Az Európai Bizottság pályázati úton támogatja a munkaprogram tagállami szintű megvalósítását a folyamat átláthatósága és az érintettek minél szélesebb körű bevonása érdekében. Magyarország a kezdetektől fogva részt vesz a nemzetközi munkában, az eredmények hazai terjesztésének támogatására pedig él a Bizottság által nyújtott finanszírozási lehetőséggel. A munka szakmai koordinálását az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) végzi és társfinanszírozást biztosít az EU-s támogatáshoz. A Tempus Közalapítvány az OKM felkérésére 2008-tól kapcsolódott be a folyamatba a projekt megvalósításához szükséges feladatok koordinálására, melybe külső szakértőket is bevon. A projekt gerincét a fent említett EU-s klaszterekben folyó munka eredményeinek megismertetése és hazai kapcsolódási pontjainak, hasznosítási lehetőségeinek feltárása képezte, különös tekintettel azokra a témakörökre, amelyeket a magyar oktatáspolitika kiemelt fontosságúnak tart, és ezért hazai szakértőket delegált a nemzetközi munkacsoportokba (klaszterekbe).

5 Magyarország az elmúlt két évben a következő öt klaszter tevékenységében vett részt és szervezett hozzá kapcsolódóan hazai műhelymunkákat: A felsőoktatás modernizációja Az egész életen át tartó tanulást szolgáló kulcskompetenciák Tanárok és oktatók A tanulási eredmények elismerése Hozzáférés és társadalmi befogadás az egész életen át tartó tanulás keretében 2008-ban a hazai tevékenység elsősorban a szakértők közötti információátadásra, az egyes témák köré szervezett műhelymunkákra, illetve az eredmények közzétételére és a szélesebb szakmai közönség bevonására fejlesztett új, tematikus weboldal 1 működtetésére terjedt ki. Mind a műhelymunkák programjának és munkaformáinak kidolgozása, mind az on-line fórum tervezése kapcsán törekedtünk arra, hogy az Európai Unió közös oktatáspolitikai célkitűzéseinek megvalósítására szolgáló Nyitott Koordinációs Módszer szemléletének megfelelő kommunikációs felületeket és gyakorlatot alkalmazzuk. Ezért a műhelymunkák fókuszában a jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, vélemények cseréje és ütköztetése, közös következtetések levonása állt. Az egyes alszektorok érintett képviselői számára lehetőséget kínáltunk az információgyűjtésre és kapcsolatteremtésre is. A műhelymunkákon elhangzott prezentációkat a honlapon is elérhetővé tettük. Mivel a Tempus Közalapítvány tevékenységei között ez újszerű feladatot jelentett, és Magyarországon sincs még széles körű ismertsége az Oktatás és képzés 2010 program keretében zajló klasztermunkának, elsőként meg kellett fogalmaznunk a projekttel kapcsolatos célkitűzéseinket, és az elérendő eredményeket. Nyilvánvaló volt, hogy egyik fontos feladatunk a tények és információk gyűjtése és közvetítése az érintettek számára, ami a hatékony párbeszéd alapfeltétele. Ezért igyekeztünk feltérképezni az egyes témák köré szerveződött formális és informális hálózatokat, illetve azokat a gócokat, ahol széles network áll rendelkezésre, és bevonni őket a munkába. Arra is kiemelt hangsúlyt fordítottunk, hogy a műhelymunkák előkészítésébe, valamint a megvalósításba is bevonjuk a döntés-előkészítőket és a véleményformáló szakértőket, ugyanakkor megszólítsuk a szélesebb szakmai közönséget is, illetve egyes témáknál a felhasználókat (kulcskompetenciák fejlesztése, felsőoktatás modernizációja). Bár azok kiaknázása már a következő évek feladata lesz, az is törekvésünk volt, hogy az egyes tematikus klaszterek közötti együttműködési lehetőségeket feltárjuk. Jelen kiadvány elsősorban azon logika mentén kíván áttekintést adni az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről, hogy hogyan kapcsolódnak a hazai oktatáspolitikai törekvések a nemzetközi trendekhez. Nem tekinthető klasszikus értelemben vett tanulmánykötetnek, tartalmilag és felépítésében is eltér előzményétől, a 2007-ben lezajlott azonos témájú projekt összegzéseként készült kiadványtól. 2 A korábbi tanulmánykötetben kiváló összegzések találhatók az egyes témák elméleti hátteréről, a nemzetközi eredményekről, valamint a kötet tartalmazza a hazai helyzetelemzéseket is. Mivel ezek még ma is relevánsak, ilyen összegzések ismételt elkészítését nem láttuk szükségesnek. Az sem volt célunk, hogy az időközben született legfrissebb nemzetközi eseményeket részletesen mutassuk be, mert ezek számos fórumon többek között az általunk működtetett új honlapon is? Oktatás és képzés 2010, Műhelybeszélgetések 2007, szerk. Krémó Anita, OKM Budapest, MŰHELYBESZÉLGETÉSEK

6 elérhetők. Ugyanakkor igyekeztünk körültekintően összegyűjteni a kapcsolódó nemzetközi szakirodalmat és a hazai jogszabályi feltételeket, melyeket lábjegyzetben, hivatkozással tüntettünk fel, így az olvasó könnyen tovább tájékozódhat egy-egy témában. Az elektronikus kiadvány letölthető a weboldalról, s az ebben szereplő hivatkozásokra kattintva az egyes dokumentumok közvetlenül is elérhetőek. Ezen túlmenően belső hivatkozások segítik az olvasót a kiadványon belüli navigációban. A kötet rövid áttekintést ad arról, hogy mi történt az egyes témákban az elmúlt egy év alatt az EU-ban és itthon, és elsősorban arra fókuszál, hogy a műhelymunkák során milyen felismerésekig, ajánlásokig jutottak a résztvevők. Szándékosan viszonylag rövid, lényegre törő írásokra kértük fel az éves munkát végig kísérő szakértőket, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy az érintettek valóban elolvassák, és munkájukban hasznosíthassák az új információkat. A gondolati egység megőrzése és a könnyebb áttekinthetőség érdekében előre megadott szempontrendszert dolgoztunk ki az írásokhoz, melyet a bevezető fejezet végén olvashatnak. Kiadványunk a klaszterek és PLA-k nemzetközi és hazai eredményeinek összegzésén túl két kapcsolódó tanulmányt tartalmaz. Az egyik a kreatív tantervről, a másik az oktatási hálózatokról szól, s megítélésünk szerint mindkettő nagyon aktuális, és figyelemreméltó írás. A kötet végén az év során megrendezett műhelymunkák konkrét témáit, előadásainak, műhelybeszélgetéseinek összefoglalóit egy külön mellékletbe szerkesztettünk. A melléklet gyakorlati megközelítésű, az elején tartalomjegyzék segíti az eligazodást, s az egyes témákhoz módszertani segédleteket is tartalmaz, melyekből ki-ki érdeklődési területe alapján szemezgethet. A bevezető fejezet további részeiben pedig a későbbi könnyebb érthetőség kedvéért rövid összefoglalást adunk a projekt nemzetközi hátteréről és az eddigi hazai disszeminációs tevékenységről. A kiadvány 2009 tavaszán készült, amikor már megkezdődött a program 2009-es tevékenységeinek megvalósítása is. Több olyan írás is helyet kapott benne (elsősorban az Országos Képesítési Keretrendszerre vonatkozóan), amelyek megállapításai a megjelenés idején már részben elévültek, ugyanis időközben több fejlesztési projekt is elindult. Ugyanakkor ezen írások főbb megállapításai még mindig aktuálisak, így változatlan formában közöljük őket. Komoly eredménynek könyvelhetjük el, hogy időközben érezhetően megnövekedett a projekt által megismertetni kívánt nemzetközi tapasztalatok, és a hozzájuk kapcsolódó hazai műhelymunkák iránti érdeklődés, több más program gazdái keresik a projekttel a kapcsolódási pontokat, egyre bővül az aktívan bevonódó szakértői kör. Valódi értékteremtést azonban hazai és nemzetközi szinten is csak akkor várhatunk a munkánktól, ha azt minél több oktatáspolitikai szereplő, érintett intézményvezető és felhasználó kiaknázható lehetőségnek tekinti. Az eredmények bemutatásával az együttműködési lehetőségek felismerésére és a kapcsolódási pontok azonosítására szeretnénk ösztönözni az olvasót. Nem titkolt szándékunk az is, hogy projektünk jó gyakorlatként jelenjen meg a hazai oktatásügyi palettán. Szeretnénk felismertetni olyan fórumok létrehozásának és a működési feltételeik megteremtésének szükségességét, melyek folyamatosan fenntarthatók, szervezett keretek között építenek az önkéntes bekapcsolódásra, s melyekben egyaránt képviselteti magát a szabályozási, szakértői és gyakorlati megvalósítói oldal is. Ha e cél eléréséhez egy kicsit is hozzá tudunk járulni, munkánk valóban új impulzust jelenthet a magyar oktatási rendszer és a magyar oktatás szereplői számára. A szerkesztő 7 BEVEZETŐ

7 A Nyitott Koordinációs Módszer és az oktatási klaszterek A Római Szerződésben az oktatásügy még kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazatként jelenik meg, az alapszerződés értelmében az Európai Unió kompetenciái az oktatás, képzés területén a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésére, bátorítására, szükség szerinti kiegészítésére korlátozódnak, a tagállamok kizárólagosan döntenek a nemzeti oktatási és képzési rendszereiket érintő valamennyi kérdésről. A 90-es évektől kezdődően azonban elsősorban a foglalkoztatáspolitikából kinőve a tagállamok között elindulnak az oktatásügyi együttműködések is, többek között a közös európai oktatási minőségpolitika, a Bolognai folyamat, az e-tanulási programok. A folyamatosan napirendre kerülő pontok között jelen van az oktatás a foglalkoztatáspolitikában, a minőség, a mobilitás és a végzettségek elismerésének kérdésköre. Egyre több nemzetközi együttműködés indul el annak érdekében, hogy a tagországok oktatási rendszereinek konvergenciáját előkészítse, és támogassa az oktatáspolitikai intézkedések hatékonyságát ben az állam- és kormányfők lisszaboni csúcsértekezletén azt a célt tűzi maga elé az európai közösség, hogy 2010-ig a világ legversenyképesebb tudásalapú társadalmává váljon, melynek megvalósításában kiemelt szerepet szán az oktatási és képzési rendszereknek. Ezért az Európai Tanács közös oktatáspolitikai célkitűzéseket fogalmaz meg, melyek megvalósítása érdekében eszközrendszerként elfogadja a Nyitott Koordinációs Módszert (OMC, Open Method of Coordination), melyet olyan területeken alkalmaz, melyek nem irányíthatók direktív, kvantitatív, kemény módon. A nemzeti politikák konvergenciáját a tagállamok közötti kommunikáció fejlesztésével, a kölcsönös tanulás elősegítése érdekében a legjobb gyakorlatok (best practices) felkutatásával, bemutatásával és terjesztésével, közös gondolkodással és önként vállalt együttes cselekvéssel kívánják elérni. Az OMC eszközrendszerének négy legfontosabb alappillére a célkitűzések elérése érdekében: közös politikai célkitűzések megfogalmazása, ezekhez konkrét mérőszámok, indikátorok és mutatók hozzárendelése, a tagállamok által a közös célokat tükröző nemzeti cselekvési tervek megfogalmazása, valamint e programok megvalósításának a közösség által való értékelése ben a Stockholmi Csúcstalálkozón elfogadásra kerül az a dokumentum, mely 2010-ig határozza meg a legfontosabb célkitűzéseket: Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni céljai (concret objectives 3 ). Az ebben megfogalmazott legfontosabb célkitűzések: minőség és eredményesség növelése, hozzáférés és az esélyegyenlőség javítása, a rendszer nyitottságának biztosítása. A jelentésre épülő, az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseihez kapcsolódó részletes Munkaprogramot 4 az Európai Tanács 2002 márciusában fogadja el, és rögzíti azt is, hogy minden egyes célkitűzés megvalósítását 2004-ig meg kell kezdeni. Az Európai Bizottság a Munkaprogram megvalósításához kapcsolódó feladatok kidolgozására kilenc szakértői munkabizottságot hoz létre, melyek feladatai a fő prioritások azonosítása, szakpolitikai ajánlások megfogalmazása és a jó? MŰHELYBESZÉLGETÉSEK

8 gyakorlatok feltérképezése. A munkában Magyarország is részt vesz ben készül el az EU Oktatási Minisztereinek Tanácsa és az EU Bizottság első közös időközi jelentése a munkaprogram megvalósításáról Oktatás és képzés címmel, melynek legfontosabb következtetése, hogy fel kell gyorsítani a folyamatokat. A stratégiai keretrendszer ajánlásokat fogalmaz meg a lisszaboni célok megvalósítási folyamatának felerősítésére az oktatás és képzés területén, ugyanakkor a tagországok közvetlen felelősségébe utalja a célok megvalósításához szükséges nemzeti reformok elindítását. Nagyobb hangsúly helyeződik az európai szinten kidolgozásra került közös referenciaértékek, irányelvek és keretrendszerek nemzeti szinten történő alkalmazására, a tagállamoknak saját Nemzeti Cselekvési Programot kell készíteniük a közös célok megvalósításáról, valamint kétévente nemzeti jelentést, melyből az Európai Bizottság közös jelentést készít. Megkezdődik a célok megvalósítását segítő eszközrendszer és munkamódszerek korszerűsítése is, azzal a céllal, hogy elősegítse a szereplők bevonását és aktivizálódását mind politikai, mind szakmai szinten. Így több más intézkedés mellett a korábbi szakértői munkacsoportok helyébe tematikus ország-csoportok, úgy nevezett klaszterek lépnek, melyek tevékenységét a Bizottság által támogatott társaktól való tanulási tevékenységek (PLA, peer learning activities) is segítik. A klasztermunkában érdeklődés és érintettség alapján vesznek részt a tagállamok képviselői, és egy-egy kulcsfontosságú oktatáspolitikai témakört dolgoznak fel, évente 2-3 találkozó alkalmával. A szintén évente és témánként 2-3 alkalommal megrendezésre kerülő PLA-kon szélesebb szakértői kör vehet részt; a rendezvények szervezését mindig egy-egy tagállam vállalja fel. A program előre megadott tematika (template) szerinti országtanulmányokra épül, melyeket szakértői elemzések, és a fogadó országban bemutatott jó gyakorlatok egészítenek ki. A résztvevők a szerzett tapasztalatok megvitatása után jelentést fogadnak el, amely ajánlásokat is tartalmaz. Legfontosabb cél, hogy a tagállamok felismerjék saját országuk eredményeit, és gyengeségeit, melyet nemzeti szinten hasznosíthatnak, valamint hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg az oktatáspolitikai intézkedések összehangolására. A Bizottság évente pályázati úton támogatja a tagállamok akcióterveit, melynek a folyamat tagállami disszeminációját kell szolgálnia. Jelen kiadvány 2009 tavaszán készült, amikor mind az EU-ban, mind itthon is elindult az eddigi eredmények felmérése, a nyitott koordinációs módszer, mint eszközrendszer felülvizsgálata, valamint a következő tíz éves ciklus ( ) célkitűzéseinek megfogalmazása. 6 Források: Halász Gábor: Az oktatáspolitikák európai szintű koordinációja, ennek várható hatásai és Magyarország felkészültsége az ebben való részvételre. Budapest, Oktatás és képzés 2010, Műhelybeszélgetések 2007, szerk. Krémó Anita, OKM Budapest, Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapjának Európai Uniós oktatási ügyekkel foglalkozó oldala: Az Európai Bizottság oktatási honlapja: Bővebb információ: 9 BEVEZETŐ

9 Az Európai Uniós oktatási klaszterekben folyó munka hazai disszeminációja Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram széles körű nemzeti megismertetését célzó közösségi pályázati keretből az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2007-ben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet bízta meg egy szakmai beszélgetéssorozat megszervezésével és lebonyolításával. Az éves programsorozatból született kiadvány 7 kötetbe gyűjtötte az EU-klaszterek magyarországi tagjainak beszámolóit a klasztermunkáról, a hazai szakértők vitaindító írásait, amelyben felvetik az egyes klaszterek tematikája kapcsán felmerülő európai és hazai kérdéseket, valamint a kötet tartalmazza az egyes műhelybeszélgetések szakmai vitáit összegző záró tanulmányokat is. Szintén 2007-ben létrejött egy on-line szakértői fórum, melyen elérhető volt a legfontosabb hazai és nemzetközi szakirodalom az egyes klaszter témákban, és a szakértőknek lehetősége volt az eszmecserére egy zárt fórumon keresztül ban a Tempus Közalapítvány kapott megbízást a disszeminációs projekt folytatására, a szakmai műhelymunkák megszervezésére és lebonyolítására, valamint a témához kapcsolódó webportál működtetésére. A Közalapítvány kezdettől fogva új szakmai kihívásként kezelte a feladatot, és a frissen felállított Tudásmenedzsment csoport tevékenységei közé sorolta. Az OKM Európai Uniós Kapcsolatok Főosztályával (EUKF) szoros együttműködésben a korábbi gyakorlatnak megfelelően minden klasztertémához hozzárendelt egy munkacsoportot (core team), melynek feladata volt az adott témához tartozó éves munkaterv kidolgozása, valamint a megvalósítási folyamat segítése is. A munkacsoportok összeállítása azt a célt szolgálta, hogy minél több érintett vegyen részt az előkészítési munkákban, így mindegyikben képviseltette magát az OKM EUKF, a Tempus Közalapítvány, valamint a téma nemzetközi ügyekben is jártas szakértői, beleértve a klasztertagot is. Már a munka kezdetén megfogalmazódott az a cél, hogy a 2007-es eredeti célkitűzést megtartva ugyan, de azon túllépve induljunk neki a 2008-as évnek. A legfontosabb cél továbbra is az volt, hogy a hazai szakértői kör megismerhesse és megvitathassa az Európai Unióban az egyes szakterületeken folyó munkát, és megkezdődjön ezek hazai relevanciájának és kapcsolódási pontjainak feltárása, valamint a folyamatos szakmai párbeszéd fenntartása az oktatási és képzési rendszer szereplői között. Ugyanakkor új törekvésként jelent meg, hogy olyan fórumokat hozzunk létre és működtessünk, melyek lehetővé teszik, hogy a folyamatba ne csak egy szűk szakértői kör, hanem a széles szakmai közönség, valamint az érintettek is bekapcsolódhassanak, illetve megkíséreljük őket aktívan bevonni az egyes témákhoz kapcsolódó eszmecserékbe, műhelymunkákba. Sikerült az együttműködésbe bevonni az OKM Közoktatási és Felsőoktatási Főosztályának néhány kollegáját is az EUKF mellett, mivel kiemelt fontosságúnak tartjuk a döntés-előkészítők nagyobb fokú részvételét a nemzetközi oktatási együttműködésekbe a szakpolitikai egyeztetések előmozdítása érdekében. A nagyközönség számára is nyitott új, korszerűbb weboldalt 8 indítottunk el, melynek tartalmát folyamatosan bővítjük, valamint elérhetővé tettük rajta a korábbi gyűjtőmunka eredményeit is ban témánként egy, összességében öt műhelymunka megrendezésére volt lehetőségünk, melyek? 7 Oktatás és képzés 2010, Műhelybeszélgetések 2007, szerk. Krémó Anita, OKM Budapest, MŰHELYBESZÉLGETÉSEK

10 előkészítését hosszabb szakmai egyeztetés előzte meg. Az egyeztetések során igyekeztünk beazonosítani, hogy a nemzetközi eredményekből melyek azok, amelyek a legaktuálisabban kapcsolódnak a hazai oktatáspolitikai fejlesztésekhez, és ezek köré építettük fel a műhelymunkák tematikáját. Módszertanilag is a nemzetközi trendekből merítve építkeztünk, nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a workshopokon kreatív munkaformákat alkalmazzunk, meg tudjuk szólítani a ténylegesen érintetteket ennek érdekében növeltük a résztvevői létszámot is, hogy valódi párbeszédet indítsunk el a résztvevők között. Összességében elmondható, hogy élénk érdeklődés kísérte a rendezvényeket, mind döntés-előkészítői, mind szakmai és felhasználói oldalról, és pozitív volt a fogadtatása a szokásostól kicsit eltérő munkaformáknak is. A viszonylag magas részvételi arány alapján elmondható, hogy jól sikerült azonosítani a célközönséget, és a releváns hazai témák nemzetközi példákhoz való kapcsolását. Az öt tematikus műhelymunka mellett számos kisebb szakértői egyeztetés keretében nyílt lehetőség az eszmecserére, melyek közül kiemelendő a Nyitott Koordinációs Módszer témában rendezett szakmai egyeztető és önfejlesztő találkozó. 9 Törekvéseink szerint igyekszünk fenntartani a folytonosságot a 2007-ben elindított folyamatban ben ugyanezen projekt keretében már témánként 2-3 műhelymunkát szervezünk, és már most előkészítés alatt áll a 2010-es projekt is, melynek legfontosabb újdonsága az egyes témák egymáshoz kapcsolása lesz. Azt reméljük, hogy a széles körben végzett folyamatos tájékoztatás, valamint a szakmai diskurzus elindítására szervezett fórumok hozzásegíthetik a magyar oktatási rendszerek fejlődését, s közvetve azt is, hogy Magyarország minél hatékonyabban vehessen részt az oktatás modernizációját szolgáló európai folyamatokban. Ebben megerősítenek bennünket a visszajelzések, melyek szerint érzékelhető, hogy ez a munka ösztönzőleg hat a hazai oktatáspolitikai gondolkodásra is.? 9 Bővebben lásd a mellékletben. 11 BEVEZETŐ

11 A kiadványban szereplő összefoglaló írásokhoz készített szempontrendszer Célunk az volt, hogy a kiadványba kerülő írásokból ne csak a nemzetközi eredményeket ismerhesse meg az olvasó, hanem elsősorban azok hazai relevanciáját, a kapcsolódási pontokat, illetve azt, hogy jelenleg hol tartanak az adott témához kötődő hazai oktatáspolitikai fejlesztések. Ezért a core teamekben is részt vevő klasztertagoktól 10 azt kértük, hogy szakmai beszámolójukban az EU klaszter és a hozzá kapcsolódó nemzetközi PLA-k 2008-as tevékenysége mellett térjenek ki a következő kérdésekre is: mik voltak a fő témák az év során a klaszterben és a PLA-kon? melyek a nemzetközi munka jelenleg Magyarország számára is hasznos elemei? magyarország milyen álláspontot képviselt, mit tudott hozzátenni a közös munkához, és mit profitálhat belőle? Volt-e olyan esemény Magyarországon az elmúlt évben, ami a klasztermunkában való részvétel hatására történt? milyen dokumentumok, hasznos háttéranyagok keletkeztek az év során? Hol érhetők el ezek, kiknek a figyelmébe érdemes ajánlani? 11 Vannak-e, láthatók-e kapcsolódási pontok más klaszterekben folyó munkához nemzetközi szinten? milyen hozadéka van a résztvevők számára a nemzetközi munkában való részvételnek, hogyan osztható ez meg további hazai szakértőkkel? A core team másik két tagjától minden egyes témánál azt kértük, hogy foglalják össze a hazai tevékenység legfontosabb tanulságait, valamint adjanak rövid leírást a műhelymunkákhoz aktuálisan kapcsolódó szakmai kérdéskörről. A megadott kérdések: milyen folyamat indult el Magyarországon 2008-ban a klasztermunkában való részvétel hatására? mennyiben folytatása ez a korábbi évek tevékenységeinek? Milyen előre lépés történt tavalyhoz képest? mik voltak a legfontosabb események, történések, változások a munka kapcsán? Mi tekinthető eredménynek? Sikerült-e azonosítani és megszólítani a célcsoportot? Mennyire érzékelhető érdeklődés a téma iránt, vannak-e gátló tényezők? milyen ajánlások fogalmazódnak meg a jövő évre az eredmények hatékonyabb terjesztése érdekében? Vannak-e, láthatók-e kapcsolódási pontok más klaszterekben folyó munkához hazai szinten?? 10 A felsőoktatás modernizációja Veres Pál; Az egész életen át tartó tanulást szolgáló kulcskompetenciák Vass Vilmos; Tanárok és oktatók Falus Iván; A tanulási eredmények elismerése Derényi András 11 az ajánlott dokumentumokkal folyamatosan bővítjük az új honlap tudástárát. MŰHELYBESZÉLGETÉSEK

12 1. fejezet az egész életen át tartó tanulást megalapozó kulcskompetenciák A kulcskompetenciák fejlesztése témájú nemzetközi klaszter és a hozzá kapcsolódó PLA-k évi tevékenysége Előzmények Az Európai Unió politikájában, az utóbbi évtizedben kiemelt feladat lett egy olyan keretrendszer megalkotása, amely az egész életen át tartó tanulás paradigmájához szorosan kapcsolódik. Olyan kulcskompetenciákat foglal magában, amelyek a gazdaságban és a társadalomban történő boldoguláshoz és sikerességhez, a tudás megszerzéséhez és megújításához, a műveltség igényének kialakulásához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges ismereteket, képességeket és attitűdöket tartalmazza. A kulcskompetencia klaszter (korábban alapképességek, idegennyelv-tanítás és vállalkozás munkacsoport 12 ) 2002 februárjától kezdte meg azt a munkát, amelynek eredményeképpen 2006 decemberében az Európai Parlament ajánlás formájában kiadta a Kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanuláshoz Európai referenciakeretet. 13 A klaszter munkáját ettől kezdve már nem a kulcskompetenciák definiálása és strukturálása határozta meg, hanem az implementáció kihívásai, legfontosabb területei és esettanulmányai. Ennek megfelelően 2007-ben három PLA megszervezésére és lebonyolítására került sor. 14 Mindhárom PLA a kulcskompetenciák implementációjával foglalkozott: (i) a kereszttantervi, kiemelten a hatékony és önálló tanulás kulcskompetencia fejlesztése, (ii) a tantervi implementáció támogató rendszere, (iii) a taneszközök problematikája. A évi klaszter és PLA tevékenységek jól körvonalazták és előkészítették azokat a témákat, amelyek alapját jelentették a évi munkálatoknak.? 12 Working group-b on Basic skills, foreign language teaching and enterpreneurship 13 Recommendation of the European Parliament and of the Council of 18 December 2006 on Key Competences for Life-long Learning (2006/962/EC). A magyar nyelvű változat itt olvasható: tudaskozpont/oktataseskepzes2010/kulcskompetencia/l_ hu pdf január: Belgium (Flandria), szeptember: Magyarország, december: Görögország. A évi PLAkról részletesebben lásd: brassói Sándor vass Vilmos: Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kulcskompetenciák workshop tanulságai (Oktatás és képzés 2010, Műhelybeszélgetések 2007, szerk. Krémó Anita, OKM Budapest, ) 13 KULCSKOMPETENCIÁK

13 A év főbb témái, feladatai A klaszter munkálatait, feladatait globálisan meghatározzák az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram folyamatai. A tájékoztatás mellett alaptevékenység az egyes dokumentumok elemzése, a kulcskompetencia keretrendszerhez kapcsolódó további teendők megbeszélése. Ugyanakkor nem elhanyagolható tényező a kulcskompetenciák implementálásában elért eredmények, az egyes országok jó gyakorlatainak a közös elemzése. Ehhez szorosan kapcsolódik a PLA-k témája is. A fentieknek megfelelően a kulcskompetencia klaszter évi alaptevékenységei az alábbi területekre bonthatók: 1. az Oktatás és képzés 2010 munkaprogramhoz kapcsolódó EU-s folyamatok és a többi klasztermunka naprakész megismerése. Az átfogó célok megvalósítását segítendően az LLL (lifelong learning) paradigmába ágyazottan a kulcskompetencia klaszter munkájának hatékony kapcsolódása, az eredmények integrálása. 2. a kulcskompetenciák implementációjának további elemzése, az ezzel kapcsolatos jó gyakorlatok összegyűjtése, PLA-k szervezése, előkészítése és lebonyolítása. 3. előtérbe került a kulcskompetenciák értékelésének témája. Különös tekintettel az OECD PISAvizsgálatok eredményeire és tanulságaira, az egyes országok értékelési tapasztalataira, valamint az egyes értékelési funkciók (diagnosztikus, fejlesztő, szummatív) értelmezésére. 4. a Kreativitás és Innováció Európai Éve előkészítése, a kulcskompetencia klaszter kapcsolódó feladatainak egyeztetése. A kulcskompetencia klaszter 2008-ban négy klaszterülést, egy a tanárképzési klaszterrel öszszevont kétnapos szemináriumot és két PLA-t (Írország, Ausztria) szervezett és bonyolított le. A klaszterüléseken megismerték a tagok az önálló és hatékony tanulás kulcskompetencia és az állampolgári kompetencia mérési-értékelési elemzéséről szóló anyagokat és az ehhez kapcsolódó EU-s munkálatokat. 15 A megbeszélés fontos tárgyát képezte a spanyol mérési-értékelési rendszer sajátosságainak és tapasztalatainak megbeszélése. A kulcskompetenciák értékelése mellett fontos téma volt a 21. századi kompetenciák fejlesztése című anyag 16 megvitatása. Említést érdemel, hogy a vitában több tag hangsúlyozta, hogy a kutatásokra és evidenciákra alapozott oktatáspolitika nem nélkülözheti azt, hogy a gyakorlatra/gyakorlatokra épüljön. Hasonlóan tájékozódtak a klasztertagok a Migráció és mobilitás: kihívások és lehetőségek az EU oktatási rendszerei számára (Green Paper) című anyagról. 17 A következő évben történik meg az adatok elemzése, a feladatok megfogalmazása. A kulcskompetencia klaszter munkálataiban fontos és meghatározó más klaszterek tevékenységének a megismerése, a szorosabb együttműködés erősítése április 3 4. között a tanárképzési klaszterrel közösen zajlott egy szeminárium, amely keretén belül a két klaszter tagjai plenáris ülésen és műhelymunkákban vitatták meg és elemezték a kulcskompetenciák fejlesztésének, implementációjának és a tanárképzés reformjának időszerű, összefüggő kérdéseit. A tanulási eredmények elismerése klaszter munkálatairól Jens Bjornavold, a klaszter vezetője egy önálló ülésen számolt be. A kulcskompetencia klaszter 2008-ban két PLA-t készített elő és szervezett meg, és egy jövő évi tervezéséhez kezdett hozzá. Az írországi PLA a felnőttkori tanulással foglalkozott, különös tekintettel a hátrányos helyzetű fiatalok képzésére. Az osztrák PLA a kreativitás és innováció a kulturális (művé-? 15 Learning to learn: What is it and can it be measured? és Measuring Civic Competence in Europe MŰHELYBESZÉLGETÉSEK

14 szeti) oktatás és a kulcskompetenciák fejlesztésének összefüggéseire fókuszált. 18 A kulcskompetencia klaszter 2008 végén megkezdte a jövő évi csehországi PLA terveinek kidolgozását. A téma várhatóan a kulcskompetenciák értékelése lesz. A hazai folyamatok A kulcskompetencia klaszter tevékenysége elsősorban a Nemzeti alaptanterv implementációjához kapcsolódik márciusában elkészült a NAT 2007 implementációs stratégiája és rövid távú projektterve. 19 A Nemzeti alaptanterv implementációja az a több évig tartó komplex folyamat, amelyben megvalósulnak a NAT 2007 célkitűzései, alapelvei a közoktatási rendszer egészében. Az implementáció funkciója egyfelől a tartalmi szabályozási rendszer egyes elemeinek (kerettantervek, oktatási programok, állami vizsgakövetelmények, mérési-értékelési feladatok, tankönyvek, taneszközök, iskolai pedagógiai programok) integrálása, harmonizációja a közös műveltségi alapok, tudáskoncepció és tanulásfelfogás mentén, másfelől a Nemzeti alaptanterv megvalósulásának, bevezetésének segítése, támogatása. Az implementáció kiemelt feladata az adaptált EU-s kulcskompetencia keretrendszer hatékony bevezetése, nyomon követése, monitorozása. A Nemzeti alaptanterv implementációjának (i) kutatási, fejlesztési, innovációs, (ii) másodlagos szabályozó, (iii) iskolai szervezet- és humánfejlesztő és (iv) kommunikációs feladat- és eszközrendszere van. A kulcskompetencia klaszter munkálataiban kiemelt szerepet kapott a tantervi implementáció elemzése. Különös tekintettel az implementációt támogató rendszer (supporting system) eszközeire. A évi magyarországi PLA eredményei meghatározóak voltak a hazai implementációs stratégia és projektterv kidolgozásában. Érdemes megemlíteni a pedagógiai kutatások, fejlesztések és innovációk koherens egységként kezelését. Hasonlóan fontosak az ún. másodlagos szabályozó eszközrendszer fő elemei: a választható kerettantervek, az oktatási programcsomagok, a tankönyvek, taneszközök, a vizsga és a mérés-értékelés. Az egyes elemek közötti egymásra építettség (konzisztencia) fontos szempont. A kulcskompetenciák implementációja ebben kiemelt szerepet játszik. Horizontális szempontként jelenik meg a pedagógusképzés és továbbképzés területe. Különösen jelentős ez a kulcskompetenciák hatékony elterjesztésében, hiszen ez más, a korábbihoz képest eltérő módszertani kultúrát, pedagógusi kompetenciákat igényel. Elkerülhetetlen a pedagógusok professzionalizálódása, ami a kulcskompetencia és tanárképzési klaszter munkájának szorosabb összehangolását jelenti. A tanulási eredmények elismerése klaszter munkálatainak megismerése, az elért eredmények megvitatása különösen fontos az Országos Képesítési Keretrendszer kidolgozásának és véglegesítésének időszakában. Az OKKR szintleírásainak kidolgozását szolgáló munka fontos lépése egy olyan deskriptor rendszer kialakítása, amely magába foglalja az átalakulóban lévő alágazati képesítési rendszerek követelményeit. Ennek fontos részét képezik a kulcskompetenciák. Hazánkban számos konferencia, szeminárium, műhelymunka foglalkozott a kulcskompetenciák fejlesztésével és implementációjával. A teljesség igénye nélkül kiemelendő a 2008 októberében Hajdúszoboszlón Tartalmi megújulás, szerkezeti átalakulás, térségi együttműködés címmel megrendezett? 18 Hazánkat az írországi PLA-n Singer Péter, az ausztriai PLA-n Czike Bernadett és Kurucz Katalin képviselték. 19 a Nemzeti alaptanterv implementációja, összeállította: Vass Vilmos. Az anyag összeállításában közreműködött: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén. 15 KULCSKOMPETENCIÁK

15 X. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia. 20 Hasonló jelentőséggel bírt a 2008 novemberében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet szervezésében megtartott Változások megfelelések című országos közoktatási konferencia. Mindkét konferencián nagy hangsúllyal szerepelt a kulcskompetenciák implementációja témakör. Jelentős esemény volt 2008 novemberében az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából a Tempus Közalapítvány által szervezett egynapos műhelymunka, amelynek keretén belül több hazai szakember megismerkedhetett a kulcskompetencia klaszter munkálataival, a hazai implementációs feladatokkal, különös tekintettel a közoktatás bevezető, kezdő és alapozó szakaszára. Összegezve a kulcskompetencia klaszter évi munkálatait, a fókuszba a kulcskompetenciák implementációja és értékelése téma került. Mindezt a klaszter változatos tevékenységek és munkaformák segítségével dolgozta fel. A klaszterüléseken elsősorban az év során született EU-s anyagok megvitatása, a pedagógiai értékelés koncepcionális kérdései és a PLA-k előkészítése, megszervezése és értékelése dominált. A közös klaszterülésen szemináriumi formában lehetőség nyílott mélyebben elemezni az egymással párhuzamosan dolgozó klaszterek (pl. tanárképzési) közös pontjait, a kulcskompetenciák implementációjának, értékelésének és a pedagógusképzés összefüggéseit. A következő évben hasonló közös klaszterülés valósul meg. Az egyes kulcskompetencia területek fejlesztésének és implementációjának jó gyakorlatait elsősorban a PLA-k keretén belül dolgozták fel a tagok. Itt lehetőség mutatkozott a hazai folyamatok ismertetésére, a tapasztalatok megbeszélésére, a közös tanulásra. A kulcskompetencia klaszter munkálatainak eredményeit érdemes a szakmai közvéleménnyel is megosztani. Erre jó alkalom egy-egy regionális műhelymunka. Célszerű néhány szakmai fórumot, hálózatot, levelezési listát és chat szobát is kialakítani annak érdekében, hogy a hazai oktatáspolitikusok, kutatók és fejlesztő pedagógusok minél szélesebb köre vegyen részt a kulcskompetencia klaszter eredményeinek elemzésében és a NAT 2007 hatékony implementációjában. Vass Vilmos? 20 Tartalmi megújulás, szerkezeti átalakulás, térségi együttműködés X. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia Szerk. Kónyáné Tóth Mária és Molnár Csaba, Suliszervíz Oktatási és Szakértői Iroda, Debrecen, november MŰHELYBESZÉLGETÉSEK

16 Hazai tevékenységek és eredmények a kulcskompetenciák fejlesztése témában 2008-ban A központi oktatásirányítás szabályozási tevékenységének, fejlesz téspolitik ájának és a mainstre am iskol ai gyakorl atnak, mint a klasztermunka feltételrendszerének bemutatása A kompetencia alapú oktatás irányába való elmozdulás közel másfél évtizede indult el Magyarországon kisebb-nagyobb lépésekkel. A klasztermunkában való részvétel által is motiváltan 2007-ben, de talán 2008-ban még inkább jelentősen megnőtt a központi oktatásirányítás aktivitása annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése valamennyi pedagógiai ciklusban és képzési típusban a közoktatás kiemelt feladatává váljon. E téren nem lehet eléggé hangsúlyozni annak a ténynek a jelentőségét, hogy az EU által definiált kulcskompetenciák már egy évvel korábban bekerültek a központi tartalmi szabályozó dokumentumba, a Nemzeti alaptantervbe, mely nem erős, merev szabályozó, de jelentős az iránymutató szerepe a másodlagos tartalmi szabályozókra, és az iskolában folyó tevékenység céljainak, értékeinek és tevékenységeinek kijelölésére. Komoly orientációt jelent a változtatásra a kulcskompetencia fejlesztés középpontba állítása mellett a Nemzeti alaptanterv azon sajátossága is, hogy az oktatási tartalmakat a Magyarországon erős hagyományokkal rendelkező széttagolt tantárgyak helyett komplexebb műveltségterületekbe rendezi. A diszciplináris széttagoltság oldását és a kulcskompetenciák fejlesztésére fordítható tanítási-tanulási idő megnövelését egyaránt szolgálja a közoktatási törvény azon rendelkezése, hogy a 2008/09-es tanévtől kezdődően az 5 6. évfolyamon az iskoláknak a tanítási idő 25 50%-ában nem szakrendszerű foglalkozásokat kell szervezniük a tanulók számára, a korábbi teljesen szakrendszerben folyó oktatás helyett. A kompetenciafejlesztést központba állító nagy horderejű oktatási változásoknak mára teljessé vált a szabályozó és visszajelző rendszere: a Nemzeti alaptanterv mellett kompetencia alapúvá vált mindkét kimeneti vizsga (az érettségi 2005-ben és a szakmai vizsgák 2008-ban), 2003-tól rendszerszerűen, valamennyi tanulóra kiterjedően működik a PISA-hoz hasonló keretrendszerre épülő Országos kompetenciamérés. 21 A fejlesztő értékelés kultúrájának megerősítését célozza az alapkészségek fejlettségét vizsgáló, az iskolák által ingyenesen igényelhető diagnosztikus mérés az első és negyedik évfolyamon, illetve a szöveges értékelésre való áttérés az ISCED1 szinten. A 2008/09-es tanévben jelentősen bővült a változások osztálytermi szintig való eljutását támogató rendszerek kínálata elsősorban a tartalmi szabályozás második szintjét jelentő választható kerettantervek és különböző pedagógiai rendszerek (oktatási programok) révén, melyek tantervi és módszertani támogatást egyaránt nyújtanak. Ez az alternativitásra épülő kínálati rendszer biztosítja, hogy a helyi tantervekbe (a rendszer harmadik szintjébe) zökkenőmentesen, az adott iskola igényeinek leginkább megfelelő módon épüljenek be a Nemzeti alaptanterv céljai, elvei, fejlesztési feladatai.? 21 a 6, 8. és 10. évfolyamon szövegértésből és matematikából 17 KULCSKOMPETENCIÁK

17 A kerettanterveket alapvetően innovatív iskolák, pedagógiai műhelyek nyújtják be akkreditációra (s ha az sikeres, akkor kerülhetnek iskolai használatba), de a minisztérium pályázatokat is kiírhat akkor, ha az oktatáspolitikai prioritásoknak megfelelő területeken hiányt, elégtelen kínálatot észlel. A tárgyévben minisztériumi megrendelésre készült el a Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakaszán (5 6. évfolyam) folyó nem szakrendszerű oktatás számára, Kerettanterv az egységes, iskolaotthonos, szakaszos (epochális) oktatáshoz, továbbá az Emelt szintű tehetséggondozás kerettanterve. 22 Az iskolavezetés, illetve a pedagógusok munkáját a fentieknél is közvetlenebbül és átfogóbban segítik a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében uniós támogatással kidolgozott oktatási programok (pedagógiai rendszerek). A Nemzeti alaptanterv képességfejlesztő célkitűzéseinek megvalósítását az alábbi kompetenciaterületeken segítették a központi fejlesztések: szövegértési-szövegalkotási, matematikai, idegen nyelvi, IKT, szociális, életviteli és környezeti, életpálya-építési. Az adott műveltségterületen, más tantárgyakban folyó, illetve a tanórán kívüli kompetenciafejlesztéshez is jelentős módszertani támogatást, feladat- és eszközrendszert kínáló kompetencia alapú oktatási programok a kipróbálás és az akkreditálás után szintén ebben az évben váltak elérhetővé az intézményrendszer egésze számára. Az oktatási programok nagy teret szentelnek az országban kevéssé elterjedt oktatásszervezési formáknak (a csoportmunkának, a kooperatív tanulásnak, a 45 perces tanórarendszer kereteit szétfeszítő epochális, iskolaotthonos, és iskolán kívüli oktatásnak). A mainstream pedagógiai kultúra Magyarországon továbbra is meghatározó módon a tradicionális műveltségkánon közvetítésére, a tankönyvekben lefektetett lexikális tudás átadására épít, a tantervet (tankönyvet) és nem az egyes gyerek fejlettségi szintjét, fejlesztési igényeit veszi tekintetbe; azaz a differenciált kompetenciafejlesztést központba állító tanulásirányítás kevéssé honosodott meg az osztálytermi gyakorlatban. A tanórákon továbbra is dominál a frontális osztálymunka és a reproduktív jellegű tanulói tudás számonkérése, s az iskoláknak csak mintegy 15 20%-ban jellemző az innovativitás, a pedagógiai munkára való folyamatos önreflexióból, az egymástól és más iskolák jó gyakorlatából építkező változási, megújulási hajlandóság. A kulcskompetenciák témájú klaszter kertében végzett magyarországi munka bemutatása A core team által 2008-ban szervezett tevékenységrendszer szerves folytatása volt az előző évinek, a disszemináció választott munkaformája ezúttal is a műhelymunka (workshop) volt. Megkezdődött egy honlap szerkesztése és tartalommal való feltöltése is, hogy minden érdeklődő hozzáférhessen az eredményekhez ben célcsoportként elsősorban a pedagógiai fejlesztésipar (például tankönyv-kiadás) és szolgáltató rendszer (szakértők, szaktanácsadók) szereplőit jelöltük ki, tekintettel arra a tényre, hogy a tanulás-tanítás folyamatában a tankönyvek meghatározó szerepet játszanak Magyarországon, s a korábban elsősorban megyei szinten szerveződő szakértői hálózatok tagjainak jelentős az elfogadottsága az intézményvezetők, pedagógusok körében ban a program tervezői elsősorban a minisztériumnak a kulcskompetenciák fejlesztésének támogatására tett lépéseit érté-? 22 Az oktatási és kulturális miniszter 34/2008. (XII. 12.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról MŰHELYBESZÉLGETÉSEK

18 kelve úgy ítélték meg, hogy döntéshozói és szakértői szinten a kulcskompetenciák fejlesztésének a jelentősége már széles körben és kellő mélységben ismertté vált. Az iskolai munka tartalmát szabályozó joganyagban és az intézményi szintű dokumentumokban (pedagógiai program, helyi tanterv) az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés a legfontosabb célként jelenik meg, a gondot sokkal inkább a kulcskompetenciák fejlesztésének gyakorlati megvalósítása okozza. A kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos eredmények összegyűjtése, bemutatása és terjesztése Magyarországon jelenleg az általános iskolában, azon belül is az 5. és 6. évfolyamon folyó nem szakrendszerű munka segítésében kínálja a legnagyobb hozadékot. Ezért a 2008-as workshop célcsoportjaként az elméletet gyakorlatba átültetők közül az alábbi szereplőket jelöltük meg: intézményvezetők, munkaközösség-vezetők, pedagógusok, iskolai szövetségek, hálózatok képviselői. A tapasztalatok szerint ebben a körben még mindig jelentős az újtól, a változástól való félelem, az idegenkedés a tradicionális tanári szerep feladásától, attól, hogy az osztályteremben a tanulók saját tevékenységük révén önállóan, illetve a csoportmunkában a kooperációk, interakciók révén egymástól tanuljanak, ne pedig közvetlenül a tudásbirtokos tanártól. Előrelépést jelentett a tavalyi évhez képest, hogy a műhelykonferenciákkal kiléptünk a fővárosból, így összességében az ország 7 régiójából 4-ben tudtunk programot szervezni, jelentősen javítva ezzel a vidéki pedagógusok hozzáférését. A korábbi 30 fős létszámot is sikerült rendezvényenként közel duplájára növelni, ami a szervezők szándéka mellett a pedagógusok nagyarányú érdeklődésének köszönhető. 23 A workshopok munkaformájaként délelőtt plenáris előadások hangzottak el, majd kiscsoportokban történt a hallottak feldolgozása facilitátor irányításával, délután pedig szekciókban a kompetenciafejlesztésben használható módszertani megoldásokat saját élményű minitréningeken gyakorolták a résztvevők. A nap folyamán több alkalommal időt és teret biztosítottunk a résztvevőknek a jól bevált gyakorlatok vagy éppen kedvezőtlen tapasztalatok kötetlen formában történő megosztására, a szakmai kapcsolatok építésére. A műhelymunkák egyre sikeresebbé váltak azáltal, hogy a tapasztalatok és az értékelő visszajelzések alapján a szervezők folyamatosan korrekciókat hajtottak végre a programban. Ezek közül a legfontosabb a szakértők által tartott előadások számának drasztikus csökkentése volt, s ezzel párhuzamosan az adott régióban lévő iskolák vezetői által tartott előadások, a gyakorló pedagógusok által vezetett módszertani minitréningek számának növelése. A kompetenciafejlesztés, az egyéniesített oktatás jó gyakorlatainak bemutatására vállalkozó igazgatók hitelességét erősítette a tévutak, kudarcok őszinte feltárása, csakúgy, mint azoknak a nehézségeknek, tantestületi konfliktusoknak a bemutatása, amelyek a változás elfogadtatását, a pedagógusok megnyerését, a csapatépítést, az iskolai szervezet átalakítását, fejlesztését kísérték szinte minden iskolában. További változást jelentett a tematika bizonyos szűkítése az 5 6. évfolyamon folyó kompetenciafejlesztésre, ugyanis a közoktatási törvény által előírt nem szakrendszerű képzésre való éppen idei áttérés kapcsán elemi erejű érdeklődés nyilvánult meg a téma iránt; a résztvevők ehhez szerettek volna elsősorban információkat, hasznosítható ötleteket, tapasztalatokat gyűjteni.? ban egy 60 fős budapesti műhelymunka került megrendezésre, de jelen írás 2009 áprilisában készült, amikorra már lezajlottak az első regionális rendezvények, melyek már a 2009-es tevékenységek közé tartoznak. A workshopok anyagai megtekinthetőek a honlapon (a Szerk.). 19 KULCSKOMPETENCIÁK

19 A rendezvénysorozat iránt minden helyszínen nagy volt az érdeklődés, sikeresnek bizonyult a célcsoport azonosítása és aktivizálása. Komoly eredménynek tekinthető, hogy ha nem is országos szinten, de a műhelymunkáknak helyet adó régiókban sikerült párbeszédet kezdeményezni annak érdekében, hogy az oktatási és képzési intézményekben a napi pedagógiai munka szerves részévé váljon a kompetenciaalapú oktatás. Javaslatként fogalmazódott meg, hogy a jövő évben célszerű lenne a pedagógusképzésben oktatók meghívása a műhelykonferenciára, hogy az iskolai gyakorlatban dolgozók megfogalmazhassák igényeiket a képző intézmények felé azért, hogy a tanárképzés minél jobban készítse fel a hallgatókat a kompetenciák hatékony fejlesztésére. Javasolták továbbá, hogy az eredmények hatékonyabb terjesztése érdekében egyetlen honlapról váljanak elérhetővé a jó példák, gyakorlatok; mert jelenleg senkinek sincs rálátása az elszórtan található értékes kezdeményezésekre, szakmai anyagokra. Vágó Irén MŰHELYBESZÉLGETÉSEK

20 Az 5 6. évfolyamokon bevezetésre kerülő nem szakrendszerű oktatásról A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. (továbbiakban kt.) ának (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009 tanévben, majd azt követően az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. A kt (19) bekezdése szerint a 2008/ /2011 tanítási években az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el. 24 A Magyar Országgyűlés által hozott törvény végrehajtására a nevelési-oktatási intézményeknek és fenntartóiknak öt tanév állt a rendelkezésükre. A felkészülés időszakában de elsősorban szeptember 30-ig az iskoláknak több feladatuk volt. Egyrészt a helyi tantervükben kellett meghatározni, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítják majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra a törvényben meghatározott keretek között. Másrészt át kellett gondolniuk, hogy pedagógiai programjuk részeként helyi tanterveiket mely műveltségterületek, illetve tantárgyak vonatkozásában módosítják annak érdekében, hogy megvalósulhasson az 1 6. évfolyamokon a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, a folyamatos és egyénhez igazodó fejlesztés. Fel kellett továbbá mérniük, hogy az adott iskolában a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, a tanulási problémák megoldásának segítése a nevelés-oktatás egész folyamatában mely módszerekkel és szervezési feltételekkel és különösen milyen pedagógusi kompetenciákkal és módszertani felkészüléssel lehet a legeredményesebb. De fel kellett készülni a nem szakrendszerű oktatásba bevonásra kerülő pedagógusokat érintően a pedagógus-továbbképzés nyújtotta keretek között az adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazására és az adott tanulócsoport szintjén egységes, ám differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények és ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazására is. A vonatkozó jogszabályok sem a tanulásszervezési eljárásokban, sem a tanítási módszerek kiválasztásában, sem abban a kérdésben, hogy inkább tanítók vagy inkább tanárok tanítsanak, nem foglaltak állást, hiszen nyilvánvaló, hogy minden iskola más összetételű, eltérő képességű tanulókkal rendelkezik, épp ezért semmiképp sem indokolt minden iskolára egységesen kötelező szervezési időkereteket és oktatásszervezési, pedagógiai-módszertani előírásokat megszabni. A közoktatási törvény nem változtatta meg a tanítási időkereteket az ötödik és hatodik évfolyamok vonatkozásában, így a nem szakrendszerű oktatás bevezetése miatt nem csökkenhet egyetlen iskolában sem a tanításra fordítható időkeret, és így ez nem is lehet közvetlen hatással a pedagógusfoglalkoztatásra, ellentétben azzal, ahogy azt néhányan állítják. Ugyanakkor az iskola saját döntése alapján átcsoportosíthat a helyi tantervében meghatározott tartalmak eredményesebb közvetítése érdekében. A pedagógiailag hatékonyabb oktatásszervezési eljárások tanórai megvalósítása, és a diákok hatékonyabb, személyre szabottabb felkészítése céljából a legfelkészültebb pedagógusokat célszerű bevonni, ami természetesen az iskolai tanórai keretek átszervezésével jár. Fontos megemlíteni azt is, hogy szeptember 1-től csak azok a pedagógusok taníthatnak a nem szakrendszerű ok-? 24 Beiktatta a évi LXI tv a, hatályos szeptember 1-től 21 KULCSKOMPETENCIÁK