B/10 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI; FIZETŐKÉPESSÉGET ÉS FIZETÉSI KÉZSÉGET ERŐSÍTŐ ESZKÖZÖK A POLGÁRI JOGBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "B/10 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI; FIZETŐKÉPESSÉGET ÉS FIZETÉSI KÉZSÉGET ERŐSÍTŐ ESZKÖZÖK A POLGÁRI JOGBAN"

Átírás

1 A szerződés legfőbb célja az adóst terhelő szolgáltatás megvalósítása. A felek magában a szerződésben vagy a szerződéshez kapcsolódó járulékos ügyletben alkalmazhatnak olyan jogi eszközöket, melyek a teljesítést elősegítik, arra ösztönöznek vagy éppen a teljesítés elmaradása esetén a jogosult javára biztosítékot, fedezetet jelentenek. A biztosítékok körében beszélhetünk egyrészt szerződést megerősítő mellékkötelezettségekről, melyek különféle - elsősorban anyagi - hátrányok kilátásba helyezésével igyekeznek a kötelezettet a szerződésszerű teljesítésre "rászorítani", ezáltal teljesítési készségét fokozni; másrészt a jogosult igazolt követeléseinek kielégítését megkönnyítő, a teljesítési képességet erősítő biztosítékokról. Közös tulajdonságuk, hogy a szerződés létszakaihoz való kötődés szempontjából a teljesítéshez, ill. a szerződésszegéshez kapcsolódnak. Tipikusan szerződéssel, tehát a felek konszenzusát, akarategységét feltételezve jönnek létre e többletkötelezettségek, kivételesen arra is van példa, hogy jogszabály ír elő biztosítékadási kötelezettséget. I. A szerződés megerősítése (a teljesítési készség fokozása) A jelen fejezetben tárgyalásra kerülő mellékkötelezettségek rendeltetésük szerint a jogosult pozíciójának megerősítését szolgálják arra az esetre, ha a kötelezettben nincs teljesítési hajlandóság. Ezek az eszközök a kötelezett teljesítési készségét fokozzák azzal, hogy nemteljesítés, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén elnehezítik a helyzetét, illetőleg kárátalány jellegükből fakadóan a jogosult költségeinek, esetleges kárának fedezetére szolgálnak oly módon, hogy a jogosult a bizonyítás nehézségeitől is mentesüljön. Ilyen mellékkötelezettségek lehetnek: -a foglaló, -a kötbér, és a -jogvesztés kikötése. Emellett a bizonyítás tekintetében, a bizonyítási teher megfordulásával a kötelezetti helyzetet nehezítheti az egyoldalú nyilatkozattal tett -tartozáselismerés is, amely nem eredeti funkciójaként, hanem "eredményében" jelent biztosítékot. 1. A foglaló Tipikusan adásvételi szerződések esetében szokásos a szerződés foglalóval való biztosítása, megerősítése olyankor, amikor az egyik fél nem tud azonnal teljesíteni, és így a szerződés megkötése és a teljesítés időben elválik egymástól (1) A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. (2) A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. A foglaló olyan pénzösszeg vagy más dolog, amely a szerződés megkötésekor, a szerződéskötés jeléül, foglalónak nevezve átadásra kerül. Foglaló adásával tehát a felek mintegy megjelölik a közöttük létrejött szerződést. A foglaló tárgya lehet pénz (ez a gyakori), ám semmi akadálya nincsen annak, hogy más dolog töltse be ezt a szerepet. A foglalókémi megítélés elengedhetetlen kelléke, hogy a szerződés megkötésekor átadásra kerüljön a foglaló tárgya. A foglaló puszta ígérése nem létesíti ezt a mellékkötelezettséget, mint ahogyan az sem, ha a pénzt vagy más dolgot a szerződéskötés előtt vagy után adják át. Az átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik," ellenkező esetben legfeljebb vételárelőlegnek tekinthető, amelynek más a jogi sorsa. 1

2 A foglaló abban különbözik az előlegtől, hogy ha az ügylet nem megy teljesedésbe, az előleg mindig visszajár, a felróhatóságtól függetlenül. A foglaló funkciója szerint elsősorban a szerződésnek valamelyik fél hibájából való meghiúsulása ellen szolgál biztosítékul, a felek (elsődlegesen nyilvánvalóan a kötelezett) késedelme vagy hibás teljesítése ellen nem véd (1) A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Amennyiben tehát a teljesítés végképp meghiúsult, a jogkövetkezmények a kötelezett felróhatóságához (a Ptk. szóhasználatban: "felelősségéhez") kötődnek. o ha a meghiúsulás a foglalót adó félnek róható fel, akkor az adott foglaló elvész; o ha pedig a foglalót kapó félnek felróható, úgy a kapott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni, hiszen ily módon veszít ő is "egy foglalónyi" összeget Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A foglaló mellett tehát továbbra is követelhető, hogy a fél teljesítsen. Nyilvánvaló e szabályozás indoka: a foglaló nem bánatpénz, "veszni hagyása" nem jelentheti a szerződésszegő fél számára a kötelezettségeitől való végleges megszabadulást (2) A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. (3) A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. A foglaló szerződést megerősítő jellege mellett rendhagyó (minimál) kárátalány jelleget is hordoz magában. Ennélfogva: o ha a foglalót megtartó (vagy kétszeresen visszakapó) félnek a teljesítés meghiúsulásából fakadó kára a o foglaló értékénél kisebb, a foglaló akkor is jár. Kirívó esetekben a bíróság a túlzott mértékű foglalót mérsékelheti, ha az a szerződési érdekekhez viszonyítva túl magas [Ptk (3) bek.]; ha azonban a jogosult felmerült kára nagyobb, akkor a foglalót meghaladó mértékben a kártérítés szabályai szerint érvényesítheti kárigényét. A foglaló értékéig (összegéig) a kárt nem kell bizonyítani, ezen túlmenően azonban már fennáll a károsult bizonyítási kötelezettsége a bekövetkezett kár - értelemszerűen teljes - összegére vonatkozóan. A kártérítés összegébe a foglaló értéke természetesen beleszámít. A foglaló járulékos, mellékkötelezettségi jellegét igazolja, hogy erősen kötődik az "alapügylethez", annak érvénytelensége esetén vissza kell adni, különben megtartása jogalap nélküli gazdagodáshoz vezetne. Amennyiben pedig naturális obligáció megerősítésére szolgált, úgy - mint "önkéntes teljesítés" - nem követelhető vissza. Nincs akadálya annak, hogy a felek előszerződésüket biztosítsák foglaló kikötésével, természetesen ekkor is érvényesek a foglaló fentebb kifejtett jellegzetességei (megerősítés, minimál kárátalány, stb). 2

3 2. A kötbér A kötbér a szerződés - kötelezettnek felróható - nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére, írásban kikötött pénzösszeg 246. (1) A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis. - A kötbér - a foglalóval ellentétben - a szerződés megkötésekor értelemszerűen nem kerül átadásra, hiszen a felek nem megjelölni kívánják vele a szerződést, hanem azt mint az esetleges szerződésszegés szankcióját rögzítik. - Fajtája szerint a kötbér annyi féle lehet, ahány fajta szerződésszegés előfordulhat, így általában meghiúsulási, késedelmi, ill. hibás teljesítési kötbér. Elvileg nincs akadálya annak, hogy a felek egyéb (pl. akadályközlési) kötbérfajtában állapodjanak meg, ám kétségkívül a fent említett három főtípusnak van a gazdasági életben, a szerződéses kapcsolatokban leginkább szerepe. - A kötbér csak a felek ilyen irányú, kifejezett, írásbeli nyilatkozatával köthető ki. A) A kötbér, mint szankció A kötbér a kötelezett felróhatóan szerződésszegő magatartásához kapcsolódik. A Ptk. kötbérszabályoknál is "felelősségről" beszél, ezalatt nyilvánvalóan a felróhatóságot kell érteni. A kötbér tehát nem objektív következménye a teljesítés elmaradásának vagy a hibás teljesítésnek, hanem egyértelműen felróhatósághoz kötött: a kötelezett kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [Ptk. 4. (4) bek.]. A kötbér funkciója szerint arra szolgál, hogy a kötelezettet a szerződésszerű teljesítésre ösztönözze. A kötbér alapvetően abban különbözik a foglalótól, hogy nemcsak a teljesítés lehetetlenné válása esetén, hanem a szerződésszegés más eseteiben is szankcióként szerepel és átalánykártérítést biztosít a jogosultnak. A kötbérhez fűződő joghatás szempontjából különbséget kell tennünk a nem teljesítés, illetőleg a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér között. - Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a kötbér nem bánatpénz. A kötelezettnek nem áll jogában a kötbér megfizetésével "megváltani a teljesítést"; őt nem illeti meg a teljesítés vonatkozásában vagylagos felhatalmazottság (facultas alternatíva) arra nézve, hogy szabadon döntsön: az effektív, tényleges teljesítéssel vagy a kötbér megfizetésével kíván-e szabadulni a kötelemből (ez egyébként a kötbér szankció jellegével sem férne össze). - A jogosult a nem teljesítés esetére kikötött kötbért csak akkor követelheti, ha a szolgáltatás lehetetlenült (a teljesítés meghiúsult), illetőleg ha a kötelezett felróható késedelme miatti érdekmúlás elállási jogot biztosít számára. Meghiúsulási kötbér érvényesítése esetén a teljesítés értelemszerűen nem követelhető. A teljesítés megtagadása (Ptk ) tekintetében az előbbi helyzet annyiban módosul, hogy a jogosultnak vagylagos igénye áll fenn a teljesítés, ill. a meghiúsulási kötbér követelése között. - Késedelem, illetve hibás teljesítés esetén a kötbér alakját és mértékét a szerződésszegéssel érintett szerződési értékhez kell igazítani. A kötbér általában a szolgáltatás értékének %-os hányadában kerül megállapításra. 3

4 (3) A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. B) A kötbér kárátalány jellege A kötbér - a foglalóhoz hasonlóan, ám a bánatpénzzel ellentétben - rendhagyó (minimál) kárátalány természetű, mely a jogosult szempontjából előnyös, hiszen ha a kötbérrel megelégszik, a kötbér mértékéig nem kell bizonyítania bekövetkezett kárát, sőt a kötbér akkor is jár, ha kára fel sem merült vagy a kötbérnél kevesebb (átalány jelleg). Természetesen lehetősége van a kötbér mértékét meghaladó kár ("minimál kártérítési" jelleg), és a szerződésszegésből eredő egyéb jogok érvényesítésére is. Mivel nincs jogi akadálya, előfordulhat, hogy a jogosult nem él kötbérigényével, követeli azonban a szerződésszegéssel okozott teljes kárának megtérítését a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint. Ez viszont azzal jár, hogy elvész a kötbér minimálátalány jellegéből fakadó előny, s a jogosultnak kell bizonyítania a bekövetkezett kár mértékét. (2) A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette. C) A kötbér alapja és mértéke A kötbér alapja a kikötött ellenszolgáltatás, oszthatatlan szolgáltatás esetén a teljes szerződési érték, osztható szolgáltatás esetében pedig a szerződésszegéssel érintett értékrész. A szerződési szabadság elvéből következik, hogy a kötbér mértékét a felek szerződésükben maguk határozhatják meg. D) A késedelmi kamat és a késedelmi kötbér viszonya Sajátos a pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbér jogi jellege: ugyanis rá a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni [Ptk (2) bek.]. A jogszabály e rendelkezése összhangban áll a Ptk. kamatra vonatkozó szabályaival, minthogy a pénztartozás késedelmes megfizetésének szankcionálására elsősorban a késedelmi kamat intézménye szolgál. Mivel a késedelmi kamat a szerződésszegés objektív, kimentést nem ismerő szankciója, ezért egyértelműen előnyösebb a jogosultra nézve, mint a kötbér, mely "csak" felróható kötelezetti szerződésszegés esetén követelhető. E) A járulékos jelleg A kötbér járulékos természetű mellékkötelem, osztja a főkötelezettség sorsát. Amennyiben tehát a főkötelezettség érvénytelen, úgy a kötbér kikötése sem érvényes, a bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbér szintén nem peresíthető. A járulékos jelleggel függ össze továbbá az a már említett jogszabályi rendelkezés is, mely szerint kötbér után kamat kikötése semmis. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lejárt kötbérösszeg után késedelmi (törvényi) kamatot ne kellene fizetni. Ekkor ugyanis a tartozás sajátos jellege elvész, és az egyszerű pénztartozás jogi sorsát fogja követni. A kötbérkövetelés elévülése az általános elévülési idő alá esik, mely hatályos jogunkban 5 év (1) A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. (2) A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. 4

5 (3) Bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni. 3. A jogvesztés kikötése 250. (1) A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. (2) Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghátrányt mérsékelheti. - A jogvesztés kikötése érvényesen csak a felek írásbeli megállapodása alapján jöhet létre. A jogvesztés kikötésének tipikus esete, amikor az eladó az adásvételi szerződésben kiköti a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részleteket esedékességkor nem fizeti meg. Lényeges, hogy az első mulasztás esetében az eladó csak akkor élhet ezzel a jogával, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, s a teljesítésre megfelelő időt engedett [pl. Ptk (2) bek.], vagy ha a felek expressis verbis így állapodtak meg. Jogvesztés kikötés tárgya lehet még, pl. választási lehetőség vagy akár jótállási jog elvesztése is. - A jogvesztés hatálya a felek megállapodásától függően beállhat: o automatikusan, külön jogcselekmény nélkül pusztán a szerződésszegés tényével, ill. o szerződésszegés esetén a jogosult egyoldalú nyilatkozatával. - Előfordulhat, hogy a jogosult hosszabb időn keresztül eltűrte a szerződésszegést, és nem gyakorolta a jogvesztés kikötésén alapuló jogát. Ilyenkor a későbbiekben csupán előzetes figyelmeztetés után érvényesítheti e szóban forgó jogot. - Természetesen itt is fennáll a bíróságnak az a lehetősége, hogy mérsékelje a joghátrányt, amennyiben a jogvesztés mértéke és a szerződésszegéssel okozott hátrány között fennálló feltűnő aránytalanság a kötelezettet túlságosan sújtaná. 4. A tartozás elismerése 242. (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen. (2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik. A tartozáselismerés a másik félhez intézett egyoldalú, írásbeli nyilatkozat, melyben az elismerő fél közli, hogy tartozása, kötelezettsége áll fenn a nyilatkozat címzettjével szemben. A tartozáselismerés kötelemerősítő szerepe éppen abban mutatkozik meg, hogy a bizonyítási terhet a jogosult javára, a kötelezett terhére fordítja meg. A jogosultnak ugyanis csak a tartozáselismerés tényét kell bizonyítania igénye érvényesítéséhez. Ezt megkönnyíti, hogy a Ptk (2) bek. szigorúan írásbeli alakot kíván meg a tartozáselismerés létrejöttének feltételéül. A kötelezett pedig csak akkor mentesül az elismert tartozás megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy kötelezettsége a tartozás elismerése ellenére sem áll fenn. Ennek kapcsán hivatkozhat - egyrészt arra, hogy maga az elismerő nyilatkozat valamely okból érvénytelen (pl. megtévesztés vagy fenyegetés miatt), 5

6 - másrészt bizonyíthatja, hogy -tartozása nem áll fenn, mert pl. időközben már teljesített; - -az az ügylet, melyből tartozása ered, érvénytelen, - -vagy a követelés bírói úton nem érvényesíthető (pl. naturális obligáció esetén, vagy ha az elévülés már a tartozáselismerő nyilatkozat előtt beállt). Ha a kötelezett az elévülési időn belül a tartozását (akár szóban! ) elismeri, az elévülés megszakad [Ptk (1) bek. ]. II. A teljesítési képesség biztosítékai 1. Óvadék A biztosítékok a teljesítés fedezetére lekötött vagyonértékek, melyek a kötelezett teljesítési képességének biztosítására szolgálnak (tehát, hogy tudjon, képes legyen teljesíteni). Esetükben nem érvényesül(het) a kárátalány jelleg: a biztosítékok kizárólag a jogosult igazolt követeléseinek fedezetére, kielégítésére alkalmasak, végeredményben tehát a fedezetelvonás ellen igyekeznek a jogosultnak biztosítékot nyújtani. A biztosítékok lehetnek dologi, illetve személyi (helyesebben személyhez kötött vagyoni) biztosítékok. Előbbiek az óvadék, a különféle zálogjogok, engedményezés, a fedezetlekötés (bankszámlán) és ennek igazolása. Személyi jellegűek a bankgarancia és a kezesség (1) Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. (2) Átadásnak kell tekinteni minden olyan eljárást, amely alapján az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül, különösen a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán való jóváírást, ideértve a kötelezett vagy harmadik személy számláján a jogosult javára történő jóváírást is. Ha az óvadék tárgyát nem adták át, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. (3) A felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult használhatja az óvadék tárgyát és rendelkezhet vele. Az óvadék tárgyának használata vagy az azzal való rendelkezés esetén a jogosult köteles legkésőbb az óvadékkal biztosított követelés esedékessé válásáig egyenértékű fedezettel helyettesíteni az óvadék eredeti tárgyát. Az egyenértékű fedezet az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép. (4) Bankszámla-követelés esetén egyenértékű fedezetnek kell tekinteni a számlán azonos pénznemben elhelyezett, azonos összeget. Értékpapír és egyéb pénzügyi eszköz esetén egyenértékű fedezetnek kell tekinteni az azonos kibocsátó, illetve adós által, azonos sorozatban kibocsátott másik értékpapírt és egyéb pénzügyi eszközt, illetve bármely olyan fedezetet, amely a felek megállapodása szerint az értékpapír és egyéb pénzügyi eszközökkel kapcsolatos valamely esemény bekövetkeztekor az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép. (5) A felek a (3) bekezdéstől eltérően úgy is megállapodhatnak, hogy a jogosult kielégítési jogának megnyíltakor a kötelezett az óvadékkal biztosított tartozásába az egyenértékű fedezet értékére vonatkozó követelését beszámíthatja. 6

7 (6) A felek megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett az óvadék tárgyát a kielégítési jog megnyílta előtt más, egyenértékű fedezettel helyettesítheti. Az egyenértékű fedezet az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép. (7) A felek megállapodhatnak abban, hogy az óvadék tárgya vagy a biztosított követelés értékének változásakor a kötelezett kiegészítő biztosíték nyújtására, illetve a jogosult a túlzott biztosíték kötelezett részére való kiadására köteles. A kiegészítő biztosíték az óvadék eredeti tárgyának sorsát osztja (1) Kielégítési joga megnyíltakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti, ha az óvadék tárgya pénz, bankszámlakövetelés, nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz. Egyéb értékpapír és pénzügyi eszköz esetében a jogosult a közvetlen kielégítés jogát akkor gyakorolhatja, ha erről a felek szerződésükben megállapodtak és az értékelés módját szerződésükben meghatározták. (2) Ha a felek az óvadék tárgyául szolgáló értékpapír és egyéb pénzügyi eszköz értékesítésében állapodtak meg, az értékesítés a szerződésben meghatározott feltételek szerint történik. (3) A jogosult minden esetben köteles a kötelezettel ésszerű időn belül elszámolni, és a követelését és annak járulékait meghaladó fedezetet, illetve értékesítés esetén a követelését, annak járulékait és az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt a kötelezett részére kiadni. (4) Ha a felek megállapodásának a kielégítési jog gyakorlására vonatkozó kikötése kereskedelmi szempontból ésszerűtlen, a kikötést megtámadhatja az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kikötés sérti. (5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a kielégítési jog gyakorlásának módja, különösen a (3) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása sérti, az ebből eredő kárnak megtérítését a jogosulttól követelheti. A jogosult mentesül, ha bizonyítja, hogy kereskedelmi szempontból ésszerű módon járt el. Amennyiben tehát a kötelezett az óvadékkal biztosított kötelezettségét megszegi, a jogosult az igényét az óvadékból bírósági eljárás nélkül elégítheti ki. Ebben áll az óvadék legnagyobb előnye: a jogosulti pozíció e közvetlen kielégítési jog következtében erősödik meg igazán. A foglalóval, kötbérrel és a bánatpénzzel összehasonlítva megállapítható, hogy az óvadék nem kárátalány természetű: a jogosult köteles követelésének (kárának) nagyságát bizonyítani, hiszen az óvadék biztosíték jellege folytán kizárólag igazolt, bizonyított igények fedezetére szolgál. A kötelezett - az óvadék szolgáltatója - vita esetén a jogosult ellenében bizonyíthatja, hogy a jogosult követelése (kielégítési igénye) kisebb mértékű, mint az óvadék összege. Ilyenkor követelheti a különbözet összegének visszatérítését. Természetesen amennyiben a jogosult kára több, mint a nyújtott óvadék, úgy a jogosult az óvadék mértékét meghaladó kár megtérítése iránt igényt érvényesíthet a kötelezettel szemben. Ebben az esetben a kártérítés általános szabályai érvényesülnek: a kár mértékét ő köteles bizonyítani. Az óvadék járulékos természetű mellékkötelezettség: jogi sorsa a biztosított kötelezettséghez kapcsolódik. Ebből következik, hogy nem erősíthető meg óvadékkal az olyan követelés, melynek bírósági úton való érvényesítésére a törvény nem ad lehetőséget - az ilyen kikötés semmisséget eredményez. Van azonban egy kivétel: az elévült követelés biztosítható óvadékkal, s adott esetben a jogosult az óvadékból ki is elégítheti elévült követelését, mely egyébként bírósági úton nem lenne érvényesíthető. A járulékos jellegből adódik az is, hogy amennyiben az óvadék alapjául szolgáló szerződés megszűnik, az óvadék visszajár. 7

8 271/A. Az óvadékra egyebekben a 254. (2) bekezdésében foglaltak kivételével a zálogjogra vonatkozó közös szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 2. Zálogjogok, mint a szerződés teljesítésének biztosítékai (lásd: B/11. tétel) 3. Jogok átruházása, engedmény Napjainkban egyre elterjedtebb, hogy a felek valamilyen követelés átruházását, engedményezését kötik ki szerződési biztosítékként. Az engedményezés, mint biztosíték tipikusan pénzintézetek által nyújtott kölcsönök fedezetét szolgálhatja. Ilyenkor a kölcsönvevő (adós) egy harmadik személlyel szemben fennálló, később esedékessé váló követelését a kölcsönadóra engedményezi, s a pénzintézet által folyósított kölcsönt általában csak akkor veheti igénybe, ha igazolja, hogy a kötelezettet (az engedményezett követelés adósát) már értesítette a követelés átruházásáról. Ha az engedményezett (a követelés kötelezettje) esedékességkor megfizeti a bank (tehát az új jogosult) felé a tartozását, úgy ezen összeg erejéig - a biztosítéki jellegből is fakadóan - a kölcsönvevőnek az alapjogviszonyból eredő kötelezettségei is megszűnnek. Ha a kölcsönvevő a pénzintézet felé megfizeti a tartozását, akkor a biztosíték elveszíti alapját, célját, ezért a bank köteles a követelést szerződő partnerére visszaengedményezni. 4. A bankgarancia 249. A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A bankgarancia tehát fizetési kötelezettség elvállalása a bank által, ellenérték fejében. A garanciaszerződés a kedvezményezett és a bank között jön létre, az alapjogviszony kötelezettje által a banknak adott megbízás alapján. a) A Ptk. szerint "... meghatározott feltételek... esetében" teljesít fizetést a bank. Példálózó jelleggel kiemeli a leggyakrabban előforduló eseteket: -bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, -bizonyos okmányok benyújtása (pl. a jogosult igazolja, hogy ő teljesített, esedékessé vált a kötelezett ellenszolgáltatása) b) A garancia csak megszabott határidő (ún. bankgarancia-futamidő) lejárta előtt vehető igénybe, e határidő lejártával a bank kötelezettségvállalása megszűnik (jogvesztő határidő). c) A bank csak az előre megállapított, konkrét összeghatárig teljesít, akkor is, ha a jogosult alapjogviszonyból származó követelése ennél magasabb. A bank a fentiek értelmében tehát az említett feltételek, események bekövetkeztekor teljesítést, quasi adósi pozíciót vállal. A feltételek fennálltát a kedvezményezett köteles bizonyítani. Megjegyzendő, hogy erre - ti. a fizetésre - csak akkor kerülhet sor, ha a kötelezett nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. d) Ez a jellegzetessége a bankgaranciát egy speciális kezességhez teszi hasonlóvá. Fontos azonban kiemelni, hogy a bankgarancia nem bankkezesség. Legfontosabb különbség köztük az, hogy míg a kezesség járulékos mellékkötelezettség, addig a bankgarancia szerződés, és mint jogügylet absztrakt természetű, független az alapjogviszonytól. A pénzintézetek szempontjából érthető gyakorlat, hogy csak hitelképes adósért vállalnak garanciát, ezért - garanciavállalásukat általában viszontbiztosítékhoz kötik (óvadékot, kezességet kérnek stb.), illetve - kikötik, hogy amennyiben a kedvezményezettnek teljesítenek, a megfizetett összeget azonnal beszedik a kötelezett számlájáról. 8

9 5. A kezesség A) Fogalma A kezesség a kötelem megerősítését célzó személyi biztosíték, mely rendeltetését azáltal tölti be, hogy az adós kötelezettségének teljesítésére (meghatározott feltételek mellett) más is kötelezettséget vállal (1) Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. (2) Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. B) Létrehozása Lényeges, hogy a kezességi mindig az alapügylet (főkötelem) hitelezője és a kezes közötti ingyenes kötelmi szerződéssel jön létre, annak azonban nincs akadálya, hogy a kezes a főadóssal (főkötelezettel) szemben már ne ingyenesen, hanem visszterhes szerződés alapján ellenérték fejében vállalja a kezességet. (Ez a helyzet, pl. tipikusan akkor, ha pénzintézeti szolgáltatásként bank vállalja a kezességet.) A kezesség tehát a hitelező és a kezes közötti szerződéssel jön létre, méghozzá alakszerűséghez kötve: a Ptk. szerint kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. Lényeges kiemelni azonban, hogy az irányadó bírói gyakorlat szerint a leendő kezes írásbeli nyilatkozatának elfogadása a Ptk (1) bek. szerint történhet szóban, sőt ráutaló magatartással is, ezt azzal magyarázva, hogy a törvény csupán a kezesség vállalását és nem az elfogadását köti írásbeli alakhoz. Meghatározott esetekben jogszabály is megállapíthat kezességet. A jogosulti pozícióban ügyleti úton bekövetkező alanycsere (engedmény) tárgyalása kapcsán az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért az ellenérték erejéig, bizonyos kivételekkel törvényi kezesként felel [Ptk (1) bek.]. C) A kezesség járulékos jellege 273. (1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. (2) A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították. (3) Bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. A kezes a kötelezett ellen indított per költségeiért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították; ilyenkor ugyanis a kezesnek módjában lett volna az említett költségeket a hitelező kielégítésével elkerülni. 9

10 A járulékosság megmutatkozik abban is, hogy a kezes a hitelezővel (jogosulttal) szemben felhozhatja, érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek a kötelezettet megilletik a hitelezővel szemben. Így élhet beszámítási, ill. elévülési kifogással is. A főadós kötelezettségének megszűnésével a kezesség is megszűnik. A kötelezett halála azonban nem szünteti meg a kötelmet, hiszen helyébe örököse lép, így a kezes helytállási kötelezettsége továbbra is fennmarad. Nincs akadálya a jogosultság engedményezésének: a hitelezői oldalon történő alanycsere ugyanis nem nehezíti az adós (s vele a kezes) helyzetét. Más a helyzet a tartozásátvállalás esetében. Ilyenkor ugyanis új adós lép a kötelembe, a régi kötelezettsége megszűnik. A kezességvállalás nem elhanyagolható bizalmi jellegéből levezethetően az adósi alanyváltozással megszűnik a kezesség is, hiszen a kezes nem akárkiért, hanem meghatározott személyért vállal kötelezettséget. D) A kezesség fajtái a) Egyszerű vagy sortartó kezesség Az egyszerű kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, a hitelező kielégítését, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően és reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Fizetési kötelezettsége tehát, ha úgy tetszik másodlagos, csak akkor áll be, ha a jogosult igazolja, hogy a követelés sem a kötelezetten, sem az előző kezeseken nem hajtható be, ellenkező esetben a kezes sortartási kifogással élhet. b) Készfizető kezesség A jogosult számára azonban sokkal nagyobb biztonságot nyújt, ha a kezes sortartási kifogásra nem hivatkozhat. Ilyenkor készfizető kezességről beszélünk. (2) A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be (készfizető kezesség), ha a) a felek így állapodtak meg, b) a kezességet kár megtérítéséért vállalták, c) a kezességet bank vállalta. Készfizető kezes az, akivel szemben a jogosult a kötelezettől, illetőleg más kezesektől függetlenül, elsődlegesen is felléphet. A kezes ilyenkor egy sorban áll az adóssal (a kötelezettel), a perben tehát egyetemleges marasztalásnak lehet helye. Ha tehát a kötelezett lejáratkor nem teljesít, a jogosult egyszerre fordulhat ellene, valamint készfizető kezesei ellen. Egyetemleges kötelezettségről lévén szó, maga dönti el, hogy melyik adósától, mennyit követel Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. E) Megtérítési igény 276. (1) Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. 10

11 (2) A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált. 11

Prof. Dr. Fazekas Judit tanév

Prof. Dr. Fazekas Judit tanév Prof. Dr. Fazekas Judit 2016-2017. tanév A szerződés megerősítése és biztosítékai A szerződés megerősítése: Foglaló (Ptk. 6:185. ) Kötbér (Ptk. 6:186-188. ) Jogvesztéskikötése Ptk.6:190. Tartozáselismerés

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi

Részletesebben

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2013. június 17. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások engedményezés jótállás

Részletesebben

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2013. szeptember 17. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások engedményezés jótállás

Részletesebben

sszegés (folytatás) V.2 A közreműködésért való felelősség V.3 A teljesítés elfogadása nyílt hiba ismeretében

sszegés (folytatás) V.2 A közreműködésért való felelősség V.3 A teljesítés elfogadása nyílt hiba ismeretében ÜZLETI JOG II. 7. előad adás A szerződésszeg sszegés (folytatás) Szerződési biztosítékok 1 Áttekintés: I. A JÓTÁLLÁS I.1 A jótállás fogalma, a szavatosság és a jótállás A.) A jótállás B.) A szavatosság

Részletesebben

A megtámadható szerződések

A megtámadható szerződések A megtámadható szerződések Szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti feltűnő nagy értékkülönbség a szerződés megkötésének időpontjában, anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné; Tévedés:

Részletesebben

Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés

Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés esetén. A kötelem tárgya: a szolgáltatás mint magatartás.

Részletesebben

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN?

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN? SZERZŐDÉSSZEGÉS MIKOR ÁLL FENN? A kötelezett késedelembe esik, ha A szerződésben megállapított / a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben,

Részletesebben

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet 2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában

Részletesebben

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről A Lakiteleki Takarékszövetkezet 013/2014. számú saját szabályzata Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről Hatálybalépés időpontja: 2014. október 16. Tartalomjegyzék 1. Az Üzletszabályzat tárgya,

Részletesebben

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről A Lakiteleki Takarékszövetkezet 013/2014. számú saját szabályzata Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről Hatálybalépés időpontja: 2014. október 16. Tartalomjegyzék 1. Az Üzletszabályzat tárgya,

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra vonatkozó szabályok) A teljesítés 277.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra vonatkozó szabályok) A teljesítés 277. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra vonatkozó szabályok) A teljesítés 277. (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség,

Részletesebben

(Engedményezés: követelést engedek át másnak, pl.cégeknél faktorálás)

(Engedményezés: követelést engedek át másnak, pl.cégeknél faktorálás) Szept.21. 3. óra Ptk. Vagylagos szolgáltatás: 230. - ha a felek a szerződés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga - ha jogszabály

Részletesebben

2014. szeptember 22.

2014. szeptember 22. 2014. szeptember 22. I. Alanytalan kötelmek elszámolási helyzet alvagyonok között pl. közös vagyon megosztása II. Szolgáltatási kötelezettség hiánya beszámítás III. Igényhelyzet hiánya naturális obligációk

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem

Részletesebben

Üzletszabályzat. a bankgaranciák és bankkezességek vállalásának rendjérıl

Üzletszabályzat. a bankgaranciák és bankkezességek vállalásának rendjérıl Kondorosi Takarékszövetkezet 5553 Kondoros, Csabai u. 14. Üzletszabályzat a bankgaranciák és bankkezességek vállalásának rendjérıl A Takarékszövetkezet a Hpt. szerint meghatározott pénzügyi szolgáltatások

Részletesebben

Bankgarancia, okmányos meghitelezés

Bankgarancia, okmányos meghitelezés Bankgarancia, okmányos meghitelezés A bizalmi kéz igénybevételével történő fizetés intézménye már a római jogban sem volt ismeretlen. A római gyakorlat szerint - mandatum keretében - a vevő egy harmadik

Részletesebben

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma

Részletesebben

Szerzõdések az építõiparban

Szerzõdések az építõiparban Szerzõdések az építõiparban Dr. Telek Zoltán Copyright 1996-2001 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Mi a polgári jogi szerzõdés? Kötelezettség és jogosultság keletkezése Szolgáltatás ellenszolgáltatás

Részletesebben

Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok)

Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok) Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok) I. TÉNYÁLLÁS A Bank állásfoglalás iránti kérelmében foglalt tényállás

Részletesebben

III. Kötelmi jog. Bevezető

III. Kötelmi jog. Bevezető III. Kötelmi jog Bevezető A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: az új Ptk.) 2014. március 15-én hatályba lépett. Az új Ptk. a kötelmek közös szabályai között foglalja össze

Részletesebben

KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség)

KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség) OTP BANK Nyrt. Szerződésszám: Előadó: KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség) amely létrejött egyrészről az OTP BANK NYRT., (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 16., nyilvántartásba vette a

Részletesebben

Ajánlatkérőhöz az alábbi kérdések/észrevételek érkeztek:

Ajánlatkérőhöz az alábbi kérdések/észrevételek érkeztek: BKV Zrt. 61-es villamos vonal Ördög-árok menti 1.sz. és 2.sz. támfal átépítésének és Riadó utcai KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS NYÚJTÁSA (4. sz.) Ajánlatkérőhöz az alábbi kérdések/észrevételek érkeztek: 1.) Kérdés/észrevétel:

Részletesebben

A bankügyletek jogi biztosítékai

A bankügyletek jogi biztosítékai A bankügyletek jogi biztosítékai A kockázatvállalással járó bankügyletek biztosítékai között három nagy csoportot lehet elkülöníteni: a) klasszikus polgári jogi biztosítékok (szerződést biztosító mellékkötelezettségek):

Részletesebben

A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés lehetséges biztosítékai és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati szabályok

A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés lehetséges biztosítékai és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati szabályok A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés lehetséges biztosítékai és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati szabályok D R. M I K L Ó S G Y U L A 2 0 1 2. M Á J U S 2 2. A szabályozás jellege A közbeszerzési

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Hitelek csoportosítása 61. lecke 1. Pénztömeg nagyságára gyakorolt

Részletesebben

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II.

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. I. Szerződéskötés II. A szerződés hatálya és érvényessége/érvénytelensége III. Szerződési mellékkikötések: megerősítés és biztosítás IV. A szerződés módosítása és megszűnése

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK 2 A SZERZŐDÉS A szerződés: két vagy több

Részletesebben

ÜZLETI JOG II. 6. előad. sszegés

ÜZLETI JOG II. 6. előad. sszegés ÜZLETI JOG II. 6. előad adás A teljesítés s (folytatás) A szerződésszeg sszegés 1 Áttekintés: I. A TELJESÍTÉS I.1 A teljesítés módja A.) A teljesítés elvi főszabálya B.) A teljesítés egyéb lényegi kérdései

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd

Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd Jogszabályi változások Dr. Baltás Dániel ügyvéd 1 Lényeges változások! A 2011/7 EU Irányelv (a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről) alapján 2013. július 01. napján

Részletesebben

DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ GÁRDOS, FÜREDI, MOSONYI, TOMORI ÜGYVÉDI IRODA 2012. SZEPTEMBER. A tőkepiacon dolgozó szakemberek számára szükséges, hogy a vonatkozó

Részletesebben

Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban

Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban 2 0 1 4. J Ú N I U S 1 2. D R. H A R K A Ö D Ö N Joganyagok 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) 2013. évi CLXXVII. Törvény (Új Ptké.) 2013. évi CCLII. Törvény egyes

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

Magyarország-Budapest: Polietilén hulladékgyűjtő zsák és zacskó 2015/S

Magyarország-Budapest: Polietilén hulladékgyűjtő zsák és zacskó 2015/S 1/5 Ez a hirdetmény a TED weboldalán: http://ted.europa.eu/udl?uri=ted:notice:39267-2015:text:hu:html Magyarország-Budapest: Polietilén hulladékgyűjtő zsák és zacskó 2015/S 024-039267 Fővárosi Közterület-fenntartó

Részletesebben

A szerződés általános szabályai. A szerződésszegés

A szerződés általános szabályai. A szerződésszegés A szerződés általános szabályai A szerződésszegés Szerződésszegés általános szabályok 6:137. [Szerződésszegés] A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség

Részletesebben

8. Ismertesse a semmisség, illetve a megtámadhatóság szabályait!

8. Ismertesse a semmisség, illetve a megtámadhatóság szabályait! 8. Ismertesse a semmisség, illetve a megtámadhatóság szabályait! Az érvénytelenségi okok Érvénytelenségi okok fennállhatnak: - az akaratban - a nyilatkozatban - a célzott joghatásban Érvénytelenség csak

Részletesebben

Fogyasztói tájékoztató a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján

Fogyasztói tájékoztató a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján Fogyasztói tájékoztató a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján Tájékoztató a fogyasztó vevőt megillető elállási jogról A fogyasztót a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. szerint megilleti az indokolás

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán Vezető tisztségviselő felelőssége Csehi Zoltán 2014.5.13. 1 Vezető tisztségviselő felelőssége Nem csak társasági jogi kérdés! A kódex vonatkozó normáit együtt kell alkalmazni! Munkajogi szabályok! 2 2

Részletesebben

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a magyar adás-vétel szabályozása (Ptk.) 1987. évi 20. tvr. az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről

Részletesebben

Mit jelent az elállási jog?

Mit jelent az elállási jog? Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ÉS A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS DECEMBER 8.

A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ÉS A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS DECEMBER 8. A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ÉS A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS 2014. DECEMBER 8. A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS tartozásátvállalás = ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (átvállaló) abban, hogy az a

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

V. Könyv: Kötelmi Jog Második rész A szerződés általános szabályai

V. Könyv: Kötelmi Jog Második rész A szerződés általános szabályai V. Könyv: Kötelmi Jog Második rész A szerződés általános szabályai VI. Cím A szerződés megerősítése és módosítása I. Fejezet A szerződés megerősítése A szerződés megerősítésének esetei mind valamely (nevesített

Részletesebben

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok)

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok) Civilisztika II. elővizsga kérdéssor Első előadás 09. 07. (Korlátolt dologi jogok) 1. Mik azok a korlátolt dologi jogok; hogyan viszonyulnak a többi dologi joghoz? 2. Hogyan jöhet létre és kit illet meg

Részletesebben

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. 1. Alkalmazási kör... 3 2. A

Részletesebben

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján XXIV. Fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás

Részletesebben

a dr.. ügyvéd (0000 Budapest...) által képviselt X.Y (--------------.) felperesnek -

a dr.. ügyvéd (0000 Budapest...) által képviselt X.Y (--------------.) felperesnek - 14. P. xx.xxxx/ 2011/ 24. 1 A a dr.. ügyvéd (0000 Budapest...) által képviselt X.Y (--------------.) felperesnek - a --------Ügyvédi Iroda - dr. --------ügyvéd (------ Budapest, ------------.) által képviselt

Részletesebben

Oldal 1 / 5 MEGÁLLAPODÁS

Oldal 1 / 5 MEGÁLLAPODÁS MEGÁLLAPODÁS tőkekivonás alapján teljesítendő kifizetés nem pénzbeli vagyoni juttatással követelés átruházásával történő teljesítéséről, és a követelés engedményezéséről Regionális Fejlesztési Zártkörűen

Részletesebben

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2015 A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN (1/12) A témaválasztás indokoltsága értékpapírral való kapcsolat a Házigazda

Részletesebben

Megrendelő neve: Bóly Város Önkormányzata Megrendelő Szállító neve: Velox-Ker Kft. Szállító Előzmény: 1. A szerződés tárgya:

Megrendelő neve: Bóly Város Önkormányzata Megrendelő Szállító neve: Velox-Ker Kft. Szállító Előzmény: 1. A szerződés tárgya: SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS TELESZKÓPOS RAKODÓGÉP BESZERZÉSE amely létrejött egyrészről: Megrendelő neve: Bóly Város Önkormányzata Székhelye: 7754 Bóly, Rákóczi Ferenc utca 3. Teljes jogú képviselője: Hárs József

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), -

Részletesebben

ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. . M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik

Részletesebben

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 1 I. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA ÉS KÖZZÉTÉTELE...3

Részletesebben

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt

Részletesebben

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Lombard fedezet mellett magánszemélyek részére

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Lombard fedezet mellett magánszemélyek részére KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Lombard fedezet mellett magánszemélyek részére amely létrejött egyrészről a Hungária Takarék Takarékszövetkezet Székhelye: 7150 Bonyhád, Szabadság tér 9 Cégjegyzék száma: 17-02-000588

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai

Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai 2014. november 17. Általános szabályok Fogalma Hibás teljesítési vélelem Jogkövetkezmények Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai A kötelezett

Részletesebben

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Amely létrejött egyrészrõl a POINTERNET-DB Elektronikus Kereskedelmi Kft. (székhely: 1029 Budapest, Ördögárok u. 142., cégjegyzékszám: Cg. 01-09-685342, adószám: 11961143-2-41,

Részletesebben

Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére

Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Alapvető fogalmak: Adós Az a természetes személy, természetes személy vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet,

Részletesebben

I. Hitelszerződés /Garancia Megbízási Szerződés és Garanciakeret-szerződés

I. Hitelszerződés /Garancia Megbízási Szerződés és Garanciakeret-szerződés TÁJÉKOZTATÓ Vállalati Hitel-, Kölcsön-, és Garancia szerződések valamint ezen ügyletekhez kapcsolódó biztosítéki és zálog szerződések közokirati formában tett egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatainak

Részletesebben

Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF)

Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) 1. Az ÁSZF alkalmazása 1.1. A Recobin Kft. szállításai és szolgáltatásai ha a

Részletesebben

Nemzetközi adásvétel. A Bécsi Vételi Egyezmény

Nemzetközi adásvétel. A Bécsi Vételi Egyezmény Nemzetközi adásvétel A Bécsi Vételi Egyezmény Előzmények 1929: Ernst Rabel német professzor veti fel szükségességét A munka a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében indult meg 1964: HNMK elfogad

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv. Hatodik könyv XX. Cím A hitel- és számlaszerződések

Új Polgári Törvénykönyv. Hatodik könyv XX. Cím A hitel- és számlaszerződések Új Polgári Törvénykönyv Hatodik könyv XX. Cím A hitel- és számlaszerződések XX. Cím A hitel- és számlaszerződések hitelszerződés kölcsönszerződés betétszerződés folyószámla-szerződés fizetésiszámla-szerződés

Részletesebben

AZ MKB BANK ZRT. NEMZETKÖZI FAKTORÁLÁSSAL KAPCSOLATOS ÜZLETSZABÁLYZATA

AZ MKB BANK ZRT. NEMZETKÖZI FAKTORÁLÁSSAL KAPCSOLATOS ÜZLETSZABÁLYZATA AZ MKB BANK ZRT. NEMZETKÖZI FAKTORÁLÁSSAL KAPCSOLATOS ÜZLETSZABÁLYZATA 2014. március 15. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Bevezető rendelkezések 1.1. Jelen üzletszabályzat az MKB Bank Zrt. (a továbbiakban:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Jelen Általános Szerződési Feltételek a Novreczky Tanácsadó és Kereskedelmi Kft. (székhely: 7632 Pécs, Móra Ferenc u. 50. fsz 1., cg: 02-09-068815; adószám: 13075675-2-02),

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA Szerződés száma: amely létrejött egyrészről az ERSTE BANK HUNGARY ZRT. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság Cg. 01-10-041054, statisztikai

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Építési jog 2014.04.25. A kivitelezési Szerződés A jótállás és a szavatosság

Építési jog 2014.04.25. A kivitelezési Szerződés A jótállás és a szavatosság Építési jog Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építéskivitelezési és Szervezési Tanszék dr. Lőrincz Éva A kivitelezési Szerződés A jótállás és a szavatosság A tervezési és

Részletesebben

Tervezési szerződés minta - Nyomtatvany, bejelentes, szerződés minta - Építészmérnök tervező iroda

Tervezési szerződés minta - Nyomtatvany, bejelentes, szerződés minta - Építészmérnök tervező iroda TERVEZÉSI SZERZŐDÉS minta amely egyrészről név: Kft. székhely:. adószám:. Cg. sz.: mint megrendelő a továbbiakban: Megrendelő másrészről név: Kft. 1 / 5 székhely:. adószám:. Cg. sz.: mint vállalkozó, a

Részletesebben

A vállalkozási szerződés

A vállalkozási szerződés A vállalkozási szerződés 1. A vállalkozási szerződés általános 6:238. [Vállalkozási szerződés] szabályai Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű)

Részletesebben

A KBT ÉRTELMEZÉSE

A KBT ÉRTELMEZÉSE A KBT. 305. ÉRTELMEZÉSE A szerződés teljesítésére a Kbt. 305. -ában foglaltak az irányadók, mely szabályozás 2010. szeptember 15-én módosításra került. Az előírások az ajánlattevőként és az ajánlatkérőként

Részletesebben

A TECHNOLÓGIAIPARTNER-KERESŐ SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető

A TECHNOLÓGIAIPARTNER-KERESŐ SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető A TECHNOLÓGIAIPARTNER-KERESŐ SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Bevezető A Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) értékesítő tevékenységként

Részletesebben

Kötelmi jog Letéti és biztosítéki szerződések, egyéb kötelemkeletkeztető. Dr. Pomeisl András József

Kötelmi jog Letéti és biztosítéki szerződések, egyéb kötelemkeletkeztető. Dr. Pomeisl András József Kötelmi jog Letéti és biztosítéki szerződések, egyéb kötelemkeletkeztető tényállások Dr. Pomeisl András József Letéti szerződések I. A letéti szerződés tárgya tárgya: a szerződésben meghatározott ingó

Részletesebben

Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye 1 a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről

Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye 1 a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye 1 a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről I. A biztosítéki (fiduciárius) célból vételi jogot létesítő megállapodás önmagában

Részletesebben

I. A törvény célja és fogalmi rendszere

I. A törvény célja és fogalmi rendszere Tájékoztató a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvényről I. A törvény célja és fogalmi rendszere A törvénnyel

Részletesebben

Bankszámla hitelkeret szerződés

Bankszámla hitelkeret szerződés Bankszámla hitelkeret szerződés amely létrejött egyrészről a Hajdúdorog és Vidéke Takarékszövetkezet hajdú.. egysége.cím Felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér

Részletesebben

Pénzforgalmi szemléletű ÁFA elszámolás

Pénzforgalmi szemléletű ÁFA elszámolás Pénzforgalmi szemléletű ÁFA elszámolás Előadó: Vadász Iván Budapest, 2013. január 24. Pénzforgalmi szemléletű ÁFA elszámolás választhatja - kisvállalkozás - belföldön letelepedett - nem áll csőd és felszámolás

Részletesebben

Általános információk a jótállási jegy minta alkalmazásával kapcsolatban A jótállás (köznapi nyelven: garancia) kétféle lehet: önkéntes, illetve

Általános információk a jótállási jegy minta alkalmazásával kapcsolatban A jótállás (köznapi nyelven: garancia) kétféle lehet: önkéntes, illetve Általános információk a jótállási jegy minta alkalmazásával kapcsolatban A jótállás (köznapi nyelven: garancia) kétféle lehet: önkéntes, illetve kötelező. Utóbbiról akkor beszélünk, ha a jótállást jogszabály

Részletesebben

PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről

PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Egységes szerkezetben a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelettel

Részletesebben

TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft.

TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft. Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft. 3100 Salgótarján, Salgó út 52. tel.: 32/520-225 fax: 32/520-226 3101 Pf.: 243. Ikt. szám: 425

Részletesebben

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I.

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I. SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I. A szerződési jog anyagának földolgozása Szerződési jog általános rész I. Szerződési jog általános rész II. Szerződési jog különös rész: egyes szerződéstípusok A mai előadás:

Részletesebben

INGÓ BÉRLETI SZERZŐDÉS

INGÓ BÉRLETI SZERZŐDÉS INGÓ BÉRLETI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről /név, személyi igazolvány szám, lakcím, telefonszám/ mint Bérbeadó (továbbiakban Bérbeadó) másrészről mint Bérbevevő (továbbiakban Bérbevevő) Bérbeadó

Részletesebben

Az eladó szavatossági és jótállási felelősségére a Ptk-ban és a 49/2003. (VII.30.)GKM rendeletben foglaltak az irányadóak.

Az eladó szavatossági és jótállási felelősségére a Ptk-ban és a 49/2003. (VII.30.)GKM rendeletben foglaltak az irányadóak. Vevőtájékoztató 8. pontja: 8., szerviz, szavatosság Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról a készüléken kívül álló 151/2003.(IX.22) Kormányrendelet rendelkezései az irányadók.

Részletesebben

érdekeire figyelemmel és utasítása szerint eljárni;

érdekeire figyelemmel és utasítása szerint eljárni; KERESKEDELMI ÜGYNÖKI SZERZŐDÉS amely létrejött egyfelől a..., mint Megbízott, képviseli:... cím:... e-mail:... telefon:... bankszámlaszám:... másfelől Klaszter Médiaügynökség Kft. (továbbiakban KMÜ), képviseli:

Részletesebben

ÉRVÉNYES KAMATOK. - egyéb építési bankhitel /felújít/ 2.- 13.- 15.06-18.06 2012.03.31.-ig folyósított hitelekre érvényes

ÉRVÉNYES KAMATOK. - egyéb építési bankhitel /felújít/ 2.- 13.- 15.06-18.06 2012.03.31.-ig folyósított hitelekre érvényes Nyírbélteki Takarékszövetkezet 4372.Nyírbéltek,Kossuth u.16. ÉRVÉNYES KAMATOK Eng.szám:36/1990.05.14. egysz.kez.költs. kamat Hiteldíj mutató Új folyósításu hitelek kamata: % / év % /év várható % 2005.

Részletesebben

ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám

ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám 2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett

Részletesebben

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 OptiJus Opten Kft. I. 1959. évi IV. törvény 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 A 2012.1.1. és 2012.3.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék XLI. Fejezet A fuvarozás

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

HIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN

HIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN ARE-HIR-003-ELREND HIRDETMÉNY ADÓSSÁGRENDEZÉSI ÜGYSZÁM: ARE2016000219 BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN (A természetes személyek adósságrendezéséről

Részletesebben

KERETSZERZŐDÉS GARANCIA-VÁLLALÁSRA

KERETSZERZŐDÉS GARANCIA-VÁLLALÁSRA Iktatószám: 533///2018 KERETSZERZŐDÉS GARANCIA-VÁLLALÁSRA A szerződő felek: egyrészről: Székhelye:. Statisztikai azonosítója: Pénzforgalmi jelzőszáma: -- Cégjegyzék száma: -- Cégbíróság: Törvényszék Cégbírósága

Részletesebben

38. A KÖTELEZETT ÉS A JOGOSULT KÉSEDELME, A TELJESÍTÉS LEHETETLENNÉ

38. A KÖTELEZETT ÉS A JOGOSULT KÉSEDELME, A TELJESÍTÉS LEHETETLENNÉ BH 2009. 80. A gyógyszer előírás nélküli alkalmazása esetén bekövetkezett egészségkárosodás miatt keletkezett károkért az állam csak akkor felel, ha a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény szerinti

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Szarvas Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG)

INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG) INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG) 7/2015. (XI.01.) 1. A Szerződés tárgya A Megbízott kötelezettséget

Részletesebben