sszegés (folytatás) V.2 A közreműködésért való felelősség V.3 A teljesítés elfogadása nyílt hiba ismeretében

Átírás

1 ÜZLETI JOG II. 7. előad adás A szerződésszeg sszegés (folytatás) Szerződési biztosítékok 1 Áttekintés: I. A JÓTÁLLÁS I.1 A jótállás fogalma, a szavatosság és a jótállás A.) A jótállás B.) A szavatosság és a jótállás összehasonlítása C.) A jótállás további jellemzői I.2 A kötelező jótállás A.) A jótállás további jellemzői B.) Tartós használatra rendelt termékek jótállása C.) A jótállás további jellemzői II. A JOGSZAVATOSSÁG II.1 Fogalma II.2 A jogszerzés akadályai A.) A jogi hiba kizárja a jogszerzést B.) A jogi hiba miatt a jogosult korlátozott jogot szerez III. A FELRÓHATÓ LEHETETLENÜLÉS III.1 Fogalma, esetei III.2 További, a lehetetlenüléshez kapcsolódó kérdések A.) A vagylagos szolgáltatás összefüggésében B.) A maradvány problémája IV. A TELJESÍTÉS MEGTAGADÁSA IV.1 Fogalma IV.2 Áttekintés V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.1 A szerződésszegésért való felelősség előre korlátozása vagy kizárása A.) A főszabály B.) A kivételek rendszere V.2 A közreműködésért való felelősség V.3 A teljesítés elfogadása nyílt hiba ismeretében V.4 Az oszthatatlanság hatása a szerződésszegés mértékére V.5 A szerződéses és a szerződésen kívüli kárfelelősség kapcsolata V.6 Kötelező igényérvényesítés szerződésszegés esetén VI.1 Áttekintés A.) A szerződés megerősítését célzó biztosítékok B.) A teljesítési képesség biztosítékai VI.2 A foglaló A.) Fogalma B.) Jogi sorsa C.) Jellege VI.3 A kötbér A.) Fogalma B.) Fajtái C.) Kárátalány jellege D.) Alapja és mértéke E.) Kárátalány jellege F.) A késedelmi kamat és a kötbér viszonya G.) Járulékos jelleg elévülés VI.4 Jogvesztés kikötése A.) Fogalma B.) Sajátosságai VI.5 A tartozás elismerése A.) Fogalma, célja B.) Formai követelmények - hatása VI.6 Az óvadék A.) Fogalma, kikötése B.) Jellemzői C.) Járulékos természete VI.7 A zálogjog A.) Jogi jellege B.) Járulékos természete kielégítési elsőbbség C.) Szerződés útján való keletkezése D.) Törvényi zálogjog E.) A zálogjog tárgyai: zálogjog dolgokon F.) A zálogjog tárgyai: követelések és jogok, a vagyon G.) A zálogjog tárgyai: követelések és jogok, a vagyon H.) A zálogjog megszűnése VI.8 Engedményezés VI.9 Fedezet lekötése VI.10 Bankgarancia VI.11 A kezesség A.) Fogalma, létrehozása B.) Jellege és mértéke C.) Fajtái D.) Egyéb jellemzői 2

2 I. A jótállás 3 I. A JÓTÁLLÁS I.1 A jótállás fogalma, a szavatosság és a jótállás A.) A jótállás - A jótállás (Ptk ): jogszabály által kötelezően előírt vagy szerződésben visszterhesen vállalt a szerződésszegésért való objektív, kimentést nem tűrő helytállási kötelezettség 4

3 I. A JÓTÁLLÁS I.1 A jótállás fogalma, a szavatosság és a jótállás B.) A szavatosság és a jótállás összehasonlítása 5 I. A JÓTÁLLÁS I.1 A jótállás fogalma, a szavatosság és a jótállás C.) A jótállás további jellemzői - A jótállás további jellemzői: ha a jótállási kötelezettség a felek megállapodásán alapszik, az érvényesíthető igények tekintetében ~ elsősorban a szerződés és ~ a szolgáltatásra vonatkozó reklám lesznek irányadók a jótállási jog jogosultja nem veszti el a tv.-en alapuló szavatossági jogait a jótállás kötelezettje a helytállást feltételhez kötheti jogszabályon és szerződésen alapulhat a jótállást a dolog mindenkori tulajdonosa gyakorolhatja a jogosult a jótállási igények gyakorlását másra engedményezheti vevőszolgálati szerződés (szerviz): a jótállásra kötelezett teljesítési segéde 6

4 I. A JÓTÁLLÁS I.2 A kötelező jótállás A.) A jótállás további jellemzői - Jogszabály írja elő: a tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. r. ill. a lakásépítési vállalkozások körében: 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 7 I. A JÓTÁLLÁS I.2 A kötelező jótállás B.) Tartós használatra rendelt termékek jótállása - Tartós használatra rendelt termékek jótállása: a szabályozás hatálya a jogszabály mellékletében felsorolt termékekre terjed ki (szűkebb kör, egyes termékeknél Ft-os értékhatár) a kötelező jótállás időtartama 1 év > a kereskedő vállalhat ennél hosszabb időtartamot amennyiben a gyártó vagy az importáló a vásárlóra nézve a rendeletben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket vállalezt a jogot kereskedő köteles átruházni a vásárlóra a vásárló jótállási igényét jótállási jeggyel érvényesítheti (kotelező tartalmi elemek) a jótállás időtartama a teljesítéstől (vásárlás) kezdődik a jótállási igények megegyeznek a tv.-en alapuló szavatossági igényekkel, többletelemek ~ ha a hiba 3 napon belül jelentkezik: kicserélés, ha erre nincs lehetőség: a vételár visszafizetése (elállás), ill. minőségi csere ~ a javítást lehetőleg 15 napon belül el kell végezni ~ javítás esetén a termékbe csak új alkatrész kerülhet 8

5 I. A JÓTÁLLÁS I.2 A kötelező jótállás C.) A jótállás további jellemzői - A jótállási idő: jótállási kötelezettség ezen időtartam alatt áll fenn természete szerint: JOGVESZTŐ HATÁRIDŐ nem vonatkoznak rá az elévülés nyugvásának, megszakadásának szabályai a jogosultat megillető kártérítés: a szavatosságra vonatkozó szabályok szerint + termékfelelősség 9 II. A jogszavatosság 10

6 II. A JOGSZAVATOSSÁG II.1 Fogalma - Fogalom: a kötelezettet a jogszavatosság alapján helytállási kötelezettség terheli azért, hogy a jogosult a szolgáltatás tárgyán a szerződés szerinti, eltérő megállapodás hiányában korlátozásmentes jogot szerezzen > általános rendelkezéseket a Ptk. nem tartalmaz, az egyes szerződések köréből azonban bizonyos szabályozási elemek kiemelhetők 11 II. A JOGSZAVATOSSÁG II.2 A jogszerzés akadályai A.) A jogi hiba kizárja a jogszerzést - A jogi hiba kizárja a jogszerzést: jogosult a szerződésben rögzített jogot harmadik személynek a szolgáltatás tárgyán fennálló valamely joga miatt egyáltalán nem szerezheti meg az akadály elhárítására megfelelő időt kell kitűzni ha nem hárítja el: ELÁLLÁS a mellett a jogosult kártérítést is követelhet, mint a felróható szerződés szubjektív szankcióját 12

7 II. A JOGSZAVATOSSÁG II.2 A jogszerzés akadályai B.) A jogi hiba miatt a jogosult korlátozott jogot szerez - A jogosult a jogi hiba miatt korlátozott jogot szerez: jogosultat megilleti a tehermentesítés lehetősége kötelezett költségére a vételárból a tehermentesítéshez szükséges összeget visszatarthatja, ill az így rendelkezésre álló összegből a tehermentesítést elvégezheti ha a dolog tehermentesítése lehetetlen: ~ elállás (ha, pl. irreverzibilis szerződés esetén, nem gyakorolható: felmondás) ~ árleszállítás a jogosult követelheti továbbá a hibás teljesítéssel összefüggésben felmerült kára megtérítését 13 III. A felróható lehetetlenülés 14

8 III. A FELRÓHATÓ LEHETETLENÜLÉS III.1 Fogalma, esetei - Lehetetlenülés: a szolgáltatás valamilyen, a szerződés megkötése után bekövetkezett okból nem teljesíthető - Kötelezettnek felróható okból, Ptk (2): jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítési igénnyel léphet fel az elmaradt haszonra is kiterjedő TELJES KÁR! - Jogosultnak felróható okból, Ptk.312 (3): kötelezett szabadul a kötelemből követelheti kárának megtérítését 15 III. A FELRÓHATÓ LEHETETLENÜLÉS III.2 További, a lehetetlenüléshez kapcsolódó kérdések A.) A vagylagos szolgáltatás összefüggésében 16

9 III. A FELRÓHATÓ LEHETETLENÜLÉS III.1 További, a lehetetlenüléshez kapcsolódó kérdések B.) A maradvány problémája 17 IV. A teljesítés megtagadása 18

10 IV. A TELJESÍTÉS MEGTAGADÁSA IV.1 Fogalma - PTK : ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. 19 IV. A TELJESÍTÉS MEGTAGADÁSA IV.2 Áttekintés 20

11 V. A szerződésszegés közös szabályai 21 V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.1 A szerződésszegésért való felelősség előre korlátozása vagy kizárása A.) A főszabály - Ptk : aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe ennek magatartásáért felelős > pl.: fővállalkozási konstrukció (hibás teljesítés esetén köteles alvállalkozói-közreműködői, teljesítési segédi szerződésszegésért közvetlenül helytállni), helytállás megbízottért, alkalmazottért 22

12 V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.1 A szerződésszegésért való felelősség előre korlátozása vagy kizárása B.) A kivételek rendszere 23 V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.2 A közreműködésért való felelősség - Főszabály: nincs akadálya ha a felek így állapodnak meg (diszpozitív szabályozási alap) és ez kogens jogi normába nem ütközik 24

13 V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.3 A teljesítés elfogadása nyílt hiba ismeretében - Ptk (1) ha a jogosult: a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, azaz: ~ jogosult tudott a szerződésszegésről ~ a hibát teljes körűen és várható következményeivel együtt felismerte > A HIBA NEM MARADT REJTVE a szerződésszegésből igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta > az, hogy a jogosult a hibát kellő körültekintéssel felismerhette volna, nem vezet a kötelezett mentesüléséhez > DE! kihatással lehet az igényérvényesítési határidőre (nem menthető ok, nem hosszabbodik meg a 6 hónapos igényérvényesítési határidő) 25 V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.4 Az oszthatatlanság hatása a szerződésszegés mértékére - Ptk : osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés következményei csak erre a részre következnek be a jogosult azonban a szerződésszegésből eredő jogait az egész szerződésre nézve gyakorolhatja ELÁLLÁSI JOG, KÁRTÉRÍTÉS KÖVETELÉSE ha a szerződésszegés oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozik, következményei az egész szerződésre beállnak (pl. fizikai oszthatatlanság, v. a felek az osztható szolg. egészben tört. szolg.-ban állapodtak meg) 26

14 V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.5 A szerződéses és a szerződésen kívüli kárfelelősség kapcsolata - Ptk (1): a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye - Azaz: NEM ALKALMAZHATÓ A PTK /2/ BEKEZDÉSE SZERINTI MÉLTÁNYOSSÁGBÓL TÖRTÉNŐ MÉRSÉKLÉS kivétel: PTK.314. (3) > külkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos belföldi szerződésre vonatkozó jogszabály 27 V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.6 Kötelező igényérvényesítés szerződésszegés esetén - Ptk (2): kötelező, ha a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésből történik jogosult eltekinthet az igény érvényesítésétől ~ ha a szerződésszegés olyan körülményre vezethető vissza, amiért kötelezett nem felel, vagy ~ ha a szerződésszegés > a nemzetgazdaság, továbbá > a felek együttműködése szempontjából jelentéktelen ha jogosult igényérvényesítésének indokolatlanul nem tesz eleget: ~ a pénzkövetelésre (kártérítés, kötbér, árleszállítás) irányuló igényt ~ a kifizetéseket a költségvetésből teljesítő pénzintézet ~ az állam javára érvényesítheti 28

15 VI. Szerződési biztosítékok 29 VI.1 Áttekintés A.) A szerződés megerősítését célzó biztosítékok 30

16 VI.1 Áttekintés B.) A teljesítési képesség biztosítékai 31 VI.2 A foglaló A.) Fogalma - Fogalma: olyan pénzösszeg vagy más dolog, amely a szerződés megkötésekor > puszta ígérete, v. az, hogy a szerződéskötés előtt v. után adják át nem létesíti ezt a mellékkötelezettséget a szerződéskötés jeléül foglalónak nevezve > e rendeltetésének a szerződésből kétségtelenül ki kell tűnnie) átadásra kerül > FUNKCIÓJA: a szerződésnek valamely fél hibájából való meghiúsulása ellen szolgál biztosítékul 32

17 VI.2 A foglaló B.) Jogi sorsa - Jogi sorsa: szerződésszerű teljesítés esetén a szolgáltatás értékébe be kell számítani a teljesítés meghiúsulásáért felelős (felróhatóan eljáró) személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni > A FOGLALÓ visszaköveteléséről való lemondás, ill. a foglaló kétszeres visszatérítése azonban a szerződésszegés következményei alól NEM MENTESÍT 33 VI.2 A foglaló C.) Jellege - Rendhagyó (minimál) kárátalány: ha a fél kára a foglalónál kisebb, a foglaló akkor is jár > DE! kirívó esetben í bíróság mérsékelheti nagyobb: a foglalót meghaladó mértékben a kártérítés szabályai szerint követelheti annak megtérítését - Ha az alapügylet érvénytelen: vissza kell adni > különben jogalap nélküli gazdagodáshoz vezetne 34

18 VI.3 A kötbér A.) Fogalma 35 VI.3 A kötbér B.) Fajtái 36

19 VI.3 A kötbér C.) Kárátalány jellege - A kötbér kárátalány jellege: rendhagyó (minimál) kárátalány: ha jogosult a kötbérrel megelégszik, a kötbér mértékéig nem kell bizonyítania bekövetkezett kárát, de az ezt meghaladó kár és a szerződésszegésből eredő egyéb jogok érvényesítésére is lehetőség van ha ezzel nem elégszik meg, követelheti rögtön teljes kára megtérítését, ám akkor bizonyítania kell 37 VI.3 A kötbér D.) Alapja és mértéke 38

20 VI.3 A kötbér E.) Kárátalány jellege - A kötbér kárátalány jellege: rendhagyó (minimál) kárátalány: ha jogosult a kötbérrel megelégszik, a kötbér mértékéig nem kell bizonyítania bekövetkezett kárát, de az ezt meghaladó kár és a szerződésszegésből eredő egyéb jogok érvényesítésére is lehetőség van ha ezzel nem elégszik meg, követelheti rögtön teljes kára megtérítését, ám akkor bizonyítania kell 39 VI.3 A kötbér F.) A késedelmi kamat és a kötbér viszonya - A késedelmi kamat és késedelmi kötbér viszonya a késedelmes megfizetések (PÉNZTARTOZÁS) szankcionálására elsősorban a késedelmi kamat szolgál, ami objektív, kimentést nem ismerő szankciójogosultra ELŐNYÖSEBB PTK (2): A PÉNZTARTOZÁS KÉSEDELME ESETÉRE KIKÖTÖTT KÖTBÉRRE A KÉSEDELMI KAMAT SZABÁLYAIT KELL ALKALMAZNI 40

21 VI.3 A kötbér G.) Járulékos jelleg - elévülés - A járulékos jelleg: osztja a fő kötelezettség sorsát, azaz ha a főkötelezettség érvénytelen, a kötbér kikötése sem érvényes a bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbér nem peresíthető kötbér után kamat kikötése semmis - Elévülés: általános elévülési idő 5 ÉV 41 VI.4 Jogvesztés kikötése A.) Fogalma - Fogalma: PTK.250. (1): A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, ami őt a szerződés alapján megilletné pl: részletfizetés kedvezmény megvonása > DE! csak ha értesítési kötelezettségét teljesítette, vagy ha a felek kimondottan így állapodtak meg pl.: választási lehetőség vagy jótállási jog elvesztése > ha jogosult hosszú ideig tűri a szerződésszegést, jogát csak előzetes figyelmeztetés után gyakorolhatja 42

22 VI.4 Jogvesztés kikötése B.) Sajátosságai - A jogvesztés hatálya (a felek megállapodásától függően) beállhat: automatikusan, a szerződésszegés tényével szerződésszegés esetén jogosult egyoldalú nyilatkozatával - PTK.250. (2): ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghátrányt mérsékelheti 43 VI.5 A tartozás elismerése A.) Fogalma, célja - Fogalma: a tartozáselismerés a másik félhez intézett egyoldalú, írásbeli nyilatkozat, melyben az elismerő fél közli, hogy tartozása, kötelezettsége áll fenn a nyilatkozat címzettjével szemben - Célja: a kötelem erősítése kötelmi viszonyokban a bizonyítás általában azt a felet terheli, aki az igényt érvényesíti (Pp.164 ) TARTOZÁSELISMERÉSNÉL A BIZONYÍTÁSI TEHER MEGFORDUL, kötelezett csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy tartozáselismerése ellenére sem áll fenn kötelezettsége. a kimentés lehetőségei: ~ az elismerő nyilatkozat érvénytelen ~ tartozása már nem áll fenn (teljesített) ~ az ügylet, amiből ered érvénytelen a követelés bírói úton nem érvényesíthető 44

23 VI.5 A tartozás elismerése B.) Formai követelmények - hatása - Formája: PTK (2) SZIGORÚAN ÍRÁSBELI - Hatása: ha a kötelezett az elévülési időn belül a tartozását írásban vagy szóban elismeri, az elévülés megszakad (327. /1/) 45 VI.6 Az óvadék A.) Fogalma, kikötése - Fogalma: pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír átadása a jogosultnak valamely jogviszonyból folyó követelésének biztosítása végett. Óvadék alapítható még: bankszámla-követelésen külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközökön > óvadék adására általában akkor kerül sor, ha fennáll az egyik fél jelentősebb károsodásának veszélye - Az óvadékot: a szerződésben ki kell kötni át kell adni (annak a jogosult hatalmába kell kerülnie), ténylegesen v. bankszámlán a jogosult javára történő jóváírással ha az óvadék tárgyát nem adják át, a zálogjog szabályait kell alkalmazni 46

24 VI.6 Az óvadék B.) Jellemzői - Az óvadék jellemzői: nem kárátalány természetű, a jogosult köteles követelése (kára) nagyságát bizonyítani a jogosult minden esetben köteles a kötelezettel ésszerű időn belül elszámolni, a különbözetet kiadni > ha e kötelezettségét elmulasztja, kötelezett az így felmerült kára megtérítését követelheti ha a jogosult kára több, mint a nyújtott óvadék, az ezt meghaladó kár megtérítése iránt igényt érvényesíthet kötelezettel szemben 47 VI.6 Az óvadék C.) Járulékos természete - Az óvadék járulékos természete: jogi sorsa a biztosított követeléshez kapcsolódik nem terhelhető meg óvadékkal olyan követelés, melynek bírósági érvényesítésére tv. nem ad lehetőséget (kivétel: elévült követelés) a Cstv. új szabály szerint (1991. évi XLIX. tv. 38. /5/) a felszámolási eljárásban az óvadék tárgya nem kerül be a felszámolási vagyonba > feltéve, hogy a jogosult a felszámolás elrendelésének közzétételétől számított 3 hónapon belül él a közvetlen kielégítés jogával ha a szerződés megszűnik, ill. a szavatossági vagy jótállási idő úgy telt el, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap lett volna az óvadék visszajár > a visszajáró óvadék után ügyleti kamat csak akkor jár, ha a felek erről a szerződésben megállapodtak - Az óvadékra egyebekben a zálogjogra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni > a szerződés írásba foglalása azonban a zálogszerződéssel szemben nem kötelező 48

25 VI.7 A zálogjog A.) Jogi jellege - A zálogjog jogi természete: a zálogjoggal biztosított követelés jogosultja egy másik személy vagyonába tartozó dologból nyerhet kielégítést a kötelmi kötelezett (a biztosított kötelezés kötelezettje, személyes kötelezett) és a dologi kötelezett (akinek vagyonából a követelés kielégíthető) lehet azonos, de el is válhat egymástól pénzben meghatározott vagy meghatározható pénzkövetelést biztosító mellékkötelezettség (dologi fedezet) > értékjog a dologból érték (pénzérték) elvonására jogosít a zálogjog adós egyes vagyontárgyait harmadik személyekkel szemben is hatályosan terheli 49 VI.7 A zálogjog B.) Járulékos természete kielégítési elsőbbség - A zálogjog járulékos természete: minden esetben érvényes követelést biztosít terjedelmében a biztosított követeléshez igazodik, ha a követelés csökken, ez automatikusan kihat a zálogjogra is a követelés átszállásával a zálogjog átszáll az új jogosultra a követelés megszűnésével megszűnik a zálogjog is - Kielégítési elsőbbség a zálogjog alapján: Ptk (1) bek: a zálogjog jogosultjának kielégítési elsőbbséget biztosít a kielégítés főszabályként bírósági határozat alapján, végrehajtással történik kielégítési elsőbbség a Cstv. alapján is fennállhat > kielégítési elsőbbséget a jogosult számára a Ptk.-ban meghatározott privilegizált törvényes zálogjogok is meghatározhatnak (pl. fuvarozó és szállítmányozó 50

26 VI.7 A zálogjog C.) Szerződés útján való keletkezése - Szerződés útján: a zálogjog keletkezésének tipikus esete a zálogszerződés a felek között akkor jön létre, ha a felek a lényeges, v. bármely fél által lényegesnek tekintett kérdésekben akarategységre jutnak érvényességéhez írásba foglalás szükséges a szerződés létrejöttén kívül szükséges ~ kézizálog esetén a zálogtárgy átadása ~ bizonyos követelést, jogot terhelő zálogjog esetében a megfelelő nyilvántartásba való bejegyzés 51 VI.7 A zálogjog D.) Törvényi zálogjog - Jogszabályon alapuló (törvényi) zálogjog: a biztosított követelés fedezetét jelentő zálogjogot a Ptk (1) bek. felhatalmazása alapján jogszabály keletkezteti tipikusan: az ingó dolgokat terhelő zálogjogok a biztosított követelés kielégítésére valamely meghatározott szerződéses jogviszony alapján a zálogjogosult birtokába kerülő vagyontárgyak nyújtanak fedezetet követelés (meg nem fizetett díj/járulékai) biztosítására a jogosultat törvényes zálogjog illeti meg ~ vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó birtokába került vagyontárgyakon ~ ingatlanbérleti szerződés alapján a bérleménybe bevitt vagyontárgyakon ~ letéti szerződés alapján a letétbe vett dolgokon ~ elszállásolás esetén a szállodát a vendég által magával vitt dolgokon ~ a megbízási szerződés alapján birtokába került vagyontárgyakon ~ fuvarozási, szállítmányozási szerződés alapján az átadott dolgokon ~ közraktári szerződés alapján a raktározott dolgokon 52

27 VI.7 A zálogjog E.) A zálogjog tárgyai: zálogjog dolgokon - Zálogjog dolgokon: a birtokba vehető, ingó és ingatlan dolgok zálogjoggal terhelhetők a dolog fizikai értelemben vett (természetben meghatározott) részén zálogjog nem alapítható, ilyet jogszabály sem keletkeztethet a közös tulajdonban lévő ingó és ingatlan dolognak a kötelezett tulajdonában lévő tulajdoni illetősége zálogjog tárgya lehet zálogjog tárgya fajlagosan (fajta és mennyiség szerint) meghatározott dolog is lehet ha a felek így állapodnak meg, a zálogjog a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet > a hasznokkal a jogosult kézizálog esetében köteles elszámolni 53 VI.7 A zálogjog F.) A zálogjog tárgyai: követelések és jogok, a vagyon - A követelés és jog, mint zálogtárgy: követelések, jogosultságok más személy irányában fennálló tartozás fedezetét képezhetik amennyiben alkalmasak arra, hogy a harmadik személy abból kielégítést nyerhessen > csak átruházható jogon, követelésen alapítható zálogjog - A vagyon, mint a zálogjog tárgya ( lebegő zálogjog): a jogi személy, ill. a jogi személyiséggel nem rendelkező gazd. társaság ~ vagyonának egészét vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részét terheli ~ anélkül, hogy a zálogfedezet hatálya alá tartozó egyes vagyontárgyakat konkrétan megjelölnék a zálogjog dolog- és jogösszességen áll fenn 54

28 VI.7 A zálogjog G.) A zálogjog tárgyai: követelések és jogok, a vagyon - A zálogjog érvényesítése: ha jogszabály kivételt nem tesz, bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik kivételesen lehet a végrehajtás mellőzésével is (közös értékesítés) értékesítheti a jogosult a felek az értékesítésre harmadik személynek is megbízást adhatnak a zálogtárgy értékesítése előtt kötelezettet értesíteni kell az értékesítés során nyert ellenérték a zálogjogosultat illeti meg, aki köteles a kötelezettel elszámolni, a követelés összegét megh. bevételt kiadni ha a követelés biztosítékául több zálogtárgy szolgál (egyetemleges zálogjog), a jogosult határozza meg a kielégítési jog gyakorlásának sorrendjét 55 VI.7 A zálogjog H.) A zálogjog megszűnése - A követelés megszűnése: rendes módja a teljesítés azonos jogkövetkezménnyel ját a beszámítás megszünteti jogosult egyoldalú lemondása is > a kézizálogot vissza kell adni, a jelzálogjogot pedig törölni kell a nyilvántartásból - A biztosított követelés kielégítése: megszűnik akkor is, ha ha a zálogtárgy tulajdonosa (dologi kötelezett) és a zálogjoggal biztosított követelés kötelezettje (személyes kötelezett) különböző személy és a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott > ha a jogosult követelését harmadik személy (pl. kezes) elégíti ki, a zálogjog reá száll át 56

29 VI.8 Engedményezés 57 VI.9 Fedezet lekötése - Fogalma: egy nyilatkozat és ennek banki igazolása arról, hogy a kötelezett bankszámláján a szerződés ellenértékeként lekötött, elkülönítet pénzösszeg rendelkezésre áll - Jellemzői: dologi biztosíték a számlatulajdonos szabd rendelkezése alól kikerült pénzeszköz a lekötési tartalma alatt csak meghatározott célra (jogosult követelésének kielégítése) használható fel a fedezetigazolás összegét a számlavezető pénzintézet elkülönítve kezeli 58

30 VI.10 Bankgarancia - PTK : a bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni - Fogalmi elemek: a bank által vállalt, ellenérték fejében történő fizetési kötelezettség a bank és a kedvezményezett között garanciaszerződés jön létre az alapjogi viszony kötelezettjének megbízása alapján - Nem kezesség! a kezesség járulékos mellékkötelezettség, a bankgarancia szerződés, mint jogügylet, absztrakt természetű, független az alapjogviszonytól 59 VI.11 A kezesség A.) Fogalma, létrehozása - Fogalma: PTK (1): kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. - Létrehozása: a hitelező és a kezes között jön létre írásban ingyenes (a hitelező vonatkozásában, annak azonban nincs akadálya, hogy kezes és főkötelezett között ellenértéket kötnek kibankkezesség) meghatározott esetben jogszabály is létrehozhat kezességet 60

31 VI.11 A kezesség B.) Jellege és mértéke - A kezesség jellege és mértéke: járulékos, érvényes főadósságot feltételez mértékben a főkötelemhez (terhesebb nem lehet) kiterjed az elvállalása után esedékes mellékszolgáltatásokra, feltéve, hogy ezek kikötéséről kezes tudott a kezes élhet beszámítási, elévülési kifogással a főadós kötelezettségével a kezesség megszűnik adósi alanyváltozással megszűnik (a kezességet meghatározott személyért vállalják) 61 VI.11 A kezesség C.) Fajtái - Fajtái: egyszerű vagy sortartó kezes: mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg ~ a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, ~ akik reá tekintettel vállalnak kezességet, behajtható sortartás DE! a jogosult egyszerre perelheti a kötelezette és kezeseit, a bíróság a kezeseket feltételesen, a behajthatóságtól függően marasztalhatja készfizető kezesség: PTK.274. /2/ A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be, ha: ~ a felek így állapodnak meg ~ a kezességet a kár megtérítéséért vállalták ~ a kezességet a bank vállalta > egy sorban áll az adóssal, a perben egyetemleges marasztalásnak lehet helye 62

32 VI.11 A kezesség D.) Egyéb jellemzői - Megtérítési igény: PTK (1) amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll JOGOSULT TÖRVÉNYI ENGEDMÉNYESE LESZ - A kezes mentesül kötelezettsége alól, ha: a kezesség fennállása alatt a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogáról, ami alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégülést nyert volna a követelés jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná válik 63