A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ÉS A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS DECEMBER 8.

Átírás

1 A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ÉS A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS DECEMBER 8.

2 A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS tartozásátvállalás = ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja (Ptk. 6:203. (1) bekezdés) kötelezett jogosult átvállaló - háromoldalú megállapodás -cél: alanyváltozás előidézése a kötelezetti pozícióban -az alanyváltozást a három fél megállapodása eredményezi

3 A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS Az átvállaló fél (új kötelezett) a szerződés teljes jogú alanyává válik megilletik mindazok a jogok, amelyek a korábbi kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették(ptk. 6:203. (2) bekezdés) Joghatás: 1. az alanycsere után a jogosult a teljesítést csak az új kötelezettől követelheti! 2. a követelés biztosítékai főszabályként megszűnnek, DE: a felek ettől eltérően megállapodhatnak fennmarad a biztosíték, ha annak kötelezettje a tartozásátvállaláshoz hozzájárul (ld. kezes, dologi zálogkötelezett)

4 A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS A Ptk. szerint definiált háromoldalú megállapodás nem feltételez egyidejőséget ELİZETES HOZZÁJÁRULÁS (Ptk. 6:204. ) kétlépcsıs megoldás 2. régi és új kötelezett megállapodása a tartozásátvállalásról 1. jogosulti hozzájáruló nyilatkozat előzetes megadása

5 A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS A jogosult előzetes hozzájárulásakor a tartozásátvállalás a jogosult értesítésével válik hatályossá kitől származzék? Az előzetes hozzájáruló nyilatkozatra vonatkozóan a Ptk. szerint - nincs alakszerűségi megkötés, -tartalmilag sem kötött akkor vonható vissza, ha a jogosult a visszavonás jogát a nyilatkozattételekor fenntartotta DE: jogfenntartó nyilatkozat hiányában sem vélelmezhető a hozzájáruló nyilatkozat visszavonhatatlansága! Ok: ellentétes lenne a jogosult érdekeivel!

6 I. Teljesítésátvállalás(Ptk. 6: 205. ) teljesítésátvállalás = ha harmadik személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról kétoldalú megállapodás a jogosult nem alanya! megkezdett tartozásátvállalás nem perfektualizálódik, vagyis nem megy végbe alanycsere! Joghatás: A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ELHATÁROLÁSI KÉRDÉSEK a harmadik személy köteles a kötelezett tartozását teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen(pl. szolg. tárgyának rendelkezésre bocsátása) DE: a jogosult nem követelheti a harmadik személytől a teljesítést!

7 II. Tartozáselvállalás(Ptk. 6: 206. ) tartozáselvállalás = a kötelezett és harmadik személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról ÉS erről a jogosultat értesítik továbbgördített teljesítésátvállalás Joghatás: A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ELHATÁROLÁSI KÉRDÉSEK egyetemlegesség jön létre az egyetemleges kötelezettet megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerzıdés alapján megillették DE: nem jogosult beszámítani a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló egyéb követelését! (v.ö. kezesség!)

8 III. Tartozásátszállás(Ptk. 6: 207. ) tartozásátszállás = a tartozás jogszabály rendelkezése alapján száll át másra passzivitás A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ELHATÁROLÁSI KÉRDÉSEK DE: a tartozásátvállalás szabályai alkalmazandók! Pl. öröklés (vö. Ptk. 7:1. ) az örökös felelıssége (Ptk. 7:96. (1) bekezdés) eltérő szabályok!

9 A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS szerződésátruházás = a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodik a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre való átruházásáról. (Ptk. 6:208. (1) bekezdés) vegyes kötelmi alkatú szerződés, több polgári jogi jogintézmény határán mozog rendkívüli összetettség jellemzi átruházás + átvállalás, DE: nem egyszerően engedményezés + tartozásátvállalás! rokonság a szerzıdés módosításával a kötelem lényeges eleme (alany) módosul, de túl is mutathat az alanyváltozáson kapcsolat a novációval (szerzıdés megújítása)

10 A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS A korábbi Ptk. által nem szabályozott jogintézmény jogbizonytalanság, alkalmazási nehézségek, problémák: megnevezésbeli pontatlanság ( jobb híján fogalom ) sem a szerződés, sem a szerződéses pozíció nem jogtárgy ehelyett: KÖTELEM-KOMPLEXUM nem lehet egyszerően átruházni! nem megfelelő a módosításkénti megközelítés sem a Ptk. szerinti módosítás nem fedi le megfelelően a szerződésbeli követelések és jogok, illetve kötelezettségek átszállását

11 Jellemzıi: A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS sui generis jogintézmény hárompólusú konszenzust feltételez, DE: a szerződésben maradó fél a szerződésátruházáshoz előzetesen is hozzájárulhat - vö. tartozásátvállalás Ptk. 6: hatályosulás kérdése - nyilatkozat-visszavonás jogának fenntartása sajátos jogviszony-módosítás engedményezés és tartozásátvállalás kombinációja - mögöttesjoganyag - DE: önálló jogi arculattal bír!!!

12 Joghatások: A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS alanycsere a szerzıdésbe belépıfelet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a szerzıdésbıl kilépı felet a szerzıdésben maradó féllel szemben a szerzıdés alapján megillették, illetıleg terhelték DE: beszámítás korlátozása! a szerzıdés biztosítékai fıszabályként megszőnnek ez felel meg a harmadik személy érdekeinek, DE: a biztosíték kivételesen mégis fennmarad, ha ahhoz a kötelezett hozzájárul (Ptk. 6:208. (3) bekezdés) jogtechnikai megoldás: az eredeti ranghelyen új zálogjog jön létre

13 A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS JOGSZABÁLY ALAPJÁN ( szerződésátszállás ) ha valakinek egy szerződésből származó valamennyi joga és kötelezettsége jogszabály rendelkezése alapján száll át másra Pl. Ptk. 6:340. (2) bekezdés bérbeadói pozíció átszállása (vö. Kauf bricht nicht die Miete elv) szerződésátruházás szabályainak megfelelő alkalmazása nincs szükség a szerződésben maradó fél hozzájárulására!

14 A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE

15 A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE A szerződés megerősítése biztosítékok célja szerint a) teljesítési képességre hat ( a kötelezett tudjon teljesíteni ) b)teljesítési készségre hat ( a kötelezett akarjon teljesíteni ) jellege szerint a) dologi jellegű biztosítékok b) személyes jellegű biztosítékok

16 A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 1. A foglaló(ptk. 6:185. ) foglaló = a másik félnek a kötelezettségvállalás megerősítésének jeleként fizetett pénzösszeg tárgya: pénz (korábban lehetett egyéb vagyontárgy is!) rendeltetésének ki kell tűnnie a szerződésből! célja a kötelem megerősítése részteljesítés (pl. vételárelıleg) nem lehet foglaló nem feltétel, hogy megfizetésére a szerződés megkötésekor kerüljön sor (vö. régi Ptk. szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg ) foglalóvá minısítés a foglaló összegét a szerzıdés teljesítésébe be kell tudni a túlzott mértékő foglaló összegét a bíróság mérsékelheti

17 A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 1. A foglaló(ptk. 6:185. ) A foglaló a szerződés teljesítésének meghiúsulása esetére szolgál biztosítékul, így - ha a teljesítés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem vagy mindkét fél felelős a foglaló visszajár, - adott foglaló elvész / kapott foglalót kétszeresen kell visszatéríteni, ha a szerzıdés meghiúsulása a fél magatartására vezethetı vissza. A foglaló sorsa nem hat ki a szerződésszegés jogkövetkezményeire, azok alól nem mentesít! - kárátalány jellege van, DE: a szerződésszegés alapján érvényesített kártérítés vagy kötbér összegéből le kell vonni!

18 A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 2. A kötbér (Ptk. 6:186. ) kötbér = kötbér kikötésével a kötelezett meghatározott pénzösszeg megfizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződészerűen teljesít a kötelem bére bármely szerződésszegés esetére kiköthető ( késedelmi kötbér, hibás teljesítési kötbér, meghiúsulási kötbér), DE: csak írásban köthető ki! szubjektív jellegű szankció = felróhatóságtól függ ha a kötelezett szerződésszegését kimenti, mentesül a kötbér megfizetésének kötelezettsége alól

19 A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 2. A kötbér (Ptk. 6:186. ) minimál kárátalány jelleg = a kötbérigény attól függetlenül érvényesíthető, hogy a jogosultnak a kötelezett szerződésszegésével összefüggésben merült-e fel kára -a kötbér összegéig a kárt nem kell bizonyítani -a kötbér összegét meghaladóan is van lehetőség kárigény érvényesítésére -a kötbérigény érvényesítésének elmulasztása nem zárja ki, hogy a jogosult a kötelezett szerződésszegésével összefüggésben felmerült kárának megtérítését követelje

20 A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 2. A kötbér (Ptk. 6:186. ) a Ptk. rendezi a kötbér és más szerzıdésszegési igények viszonyát (a) teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése kizárja a teljesítés követelését (b) késedelmi kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól (c) hibás teljesítési kötbér nem érvényesíthetı szavatossági igény (d) kötbért meghaladó kárigény érvényesíthetı a túlzott mértékőkötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti

21 A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 3. Jogvesztés kikötése (Ptk. 6:190. ) a szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné jogvesztés kikötésével bármilyen szerződésszegés biztosítható kötelező alakiság írásbeliség! bíróság általi mérséklés lehetősége ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná

22 A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 4. Egyéb a szerződés megerősítését szolgáló jogintézmények A) Személyi jellegű biztosítékok biztosítéki szerződések a) kezesség kezességi szerződés (Ptk. 6:416-6:430. ) b) garancia garanciaszerzıdés (Ptk. 6:431-6:438. ) B) Dologi jellegő biztosítékok a) zálogjog (Ptk. 5:86-5:144 ) b) Óvadék (Ptk. 5:95. )

23 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

24 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Alapvetı kérdések: 1. szerzıdés módosítása szerzıdés módosulása egyik (vagy mindkét) szerződő fél szándékára vezethető vissza a módosulás olyan jogi tény következménye, amelyre a félnek (feleknek) nincs ráhatása 2. szerzıdésmódosítás szőkebb és tágabb értelemben az utóbbi magába foglalhatja a szerzıdés alanyaiban bekövetkezı változást (pl. engedményezés, tartozásátvállalás, szerzıdésátruházás) is

25 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 1. A SZERZŐDÉS FELEK ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA a) közös megegyezéssel = MÓDOSÍTÓ SZERZŐDÉS Kiindulópont: szerződési szabadság konszenzust feltételez! Irányulhat: - a szerzıdés tartalmának módosítására - a kötelezettségvállalás jogcímének megváltoztatására (pl. vételár-tartozás kölcsönné minısítése) A szerzıdés biztosítékai (köztük a zálogjog és kezesség is) fennmarad, DE: a kezes és a zálogkötelezett helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat terhesebbé! A módosításra a szerzıdéskötésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók (pl. alakiság).

26 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 1. A SZERZŐDÉS FELEK ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA b) egyoldalúszerződésmódosítás A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben kikötötték vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja. (Ptk. 6:191. (4) bekezdés) - alakító jog -2/2012. (XII. 10.) PK vélemény a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről

27 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 1. A SZERZŐDÉS FELEK ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA b) egyoldalúszerződésmódosítás A 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény szerint - önmagában még nem tisztességtelen, ha a pénzintézet jogszabályi felhatalmazás alapján a kamat, díj, költség ügyfélre kedvezőtlen, egyoldalú módosításának jogát kiköti -tisztességtelen viszonyt az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára a fogyasztó hátrányára indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt.

28 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 1. A SZERZŐDÉS FELEK ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA b) egyoldalúszerződésmódosítás évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) 279. (4) bekezdés -fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben (vagy pénzügyi lízingszerződésben) az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. - egyéb feltétel (ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is), egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. -az egyoldalú módosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.

29 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 2. A SZERZŐDÉS BÍRÓSÁG ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA Kiindulópont: a szerződéses jogviszony kiegyenlítettsége, szerződéses egyensúly DE: a gazdasági, társadalmi és természeti folyamatok változásokat idéznek elő a szerzıdés egyensúlya megdılhet A bíróság általi szerződésmódosítás célja a felek által a jogok és kötelezettségek szerződéskötéskor rögzített és a szerződéskötést követően megváltozott körülmények által megdőlt egyensúlyának helyreállítása. A bíróság belenyúl a szerződésbe kivételes lehetıség, csak a Ptk. által meghatározott feltételek fennállása esetén lehetséges!

30 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 2. A SZERZŐDÉS BÍRÓSÁG ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA Alkalmazásának feltételei: a) a felek tartós jogviszonyában a szerződés megkötését követően felmerült körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, ÉS b)a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződéskötéskor nem volt előrelátható, c) a körülmények megváltozását nem a (szerződés módosítását kérelmező) fél idézte elő, ÉS d)a körülmények megváltozása nem tartozik a fél rendes üzleti kockázata körébe.

31 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 2. A SZERZŐDÉS BÍRÓSÁG ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA Korlátozása: a) időbeli korlátozás nincs lehetıség ex tunc hatályú módosításra, hanem arra legfeljebb a szerződésmódosításra irányuló igény bírósági érvényesítésének időpontjától kezdődően kerülhet sor = kereset benyújtásának ideje! b)tartalmi korlátozás csak olyan mértékű lehet a módosítás, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke s sérüljön.

32 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 3. A SZERZŐDÉS JOGSZABÁLY ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA - nem polgári jogi, hanem alkotmányossági kérdés! -a jogszabállyal történő szerződésmódosítás feltételeivel az Alkotmánybíróság több határozata foglalkozott (pl. 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, 66/1995. (XI. 24.) AB határozat, 8/2014. (III. 20.) AB határozat) ( ) jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen a clausula rebus sic stantibus elve alapján megváltoztathatja. Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása eseténváltoztathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli.

33 A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

34 A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A szerződés rendszerint a szerződésszerű teljesítéssel szűnik meg. DE: a szerződés megszűnhet teljesítés nélkülis, A) a felek szándékából ( megszüntetés) B) a felek akaratán kívül (a)bíróság vagy más hatóság határozata, vagy jogszabály rendelkezése alapján (b)egyéb okból (pl. confusio, szerződő fél halála, lehetetlenülés)

35 A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A)A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE A FELEK ÁLTAL a) akarategységgel megszüntető szerződés -ex nunchatály -a megszűnés időpontjáig a szolgáltatásokat teljesíteni kell - elszámolási kötelezettség felbontó szerződés -ex tunc hatály -in integrum restitutio = a már teljesített szolgáltatások visszajárnak DE: irreverzibilis szerződések! Alakiság: ld. Ptk. 6:6. (2) bekezdés

36 A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A)A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE A FELEK ÁLTAL b) egyoldalú nyilatkozattal ALAKÍTÓ JOG! jogszabályon vagy szerződésen alapul! felmondás -ex nunchatály -a megszűnés időpontjáig a szolgáltatásokat teljesíteni kell - elszámolási kötelezettség - rendes / rendkívüli elállás -ex tunc hatály -in integrum restitutio = a már teljesített szolgáltatások visszajárnak DE: irreverzibilis szerződések! - szolgáltatás egyidejű visszaadásának felajánlása!

37 A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A)A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE A FELEK ÁLTAL b) egyoldalú nyilatkozattal A felek az elállás jogát meghatározott pénzösszeg megfizetése ellenében is kiköthetik = BÁNATPÉNZ - a jogszerű elállás ára - vagylagos felhatalmazottság (facultas alternativa) -abszolút kárátalány jelleg = a bánatpénz értékét meghaladóan kárigény nem érvényesíthető! OK: nincs jogellenesség, mivel az elállás jogszerű magatartás! DE: a túlzott mértékű bánatpénz összegét a bíróság a kötelezett kérelmére - mérsékelheti

38 A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A)A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE A FELEK ÁLTAL b) egyoldalú nyilatkozattal A Ptk. tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött egyes nevesített szerződéstípusoknál külön kimondja a felmondás lehetőségét. -általános és kógens jellegű szabály valamennyi tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött szerződés esetén alkalmazandó! DE: az egyes szerződéseknél vannak speciális szabályok! -nincs konkrét határidő ( megfelelőség ) bíróság mérlegelés kérdése, DE: a felmondási idő meghatározásánál a bíróság figyelembe köteles venni a másik fél lényeges jogi érdekét!

39 A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE B) A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE A FELEK AKARATÁN KÍVÜL 1. Bíróság általi megszüntetés (Ptk. 6:214. ) a szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni a szerződés bíróság által történő megszüntetésére. 2. A szerződés megszűnése jogszabály rendelkezése alapján (pl. bizalmi vagyonkezelés Ptk. 6:326., bérleti szerződés Ptk. 6:338. (2) bekezdés (a dolog elpusztulása), biztosítási szerződés Ptk. 6:449. (díjfizetési kötelezettség elmulasztása), stb.) 3. Confusio = ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett 4. A fél halála 5. Lehetetlenülés