Kártérítés vagy kártalanítás?

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?"

Átírás

1 Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség választja el. Mindkét esetben károkozás történik, de a kártalanítás esetében ez a károkozás nem jogellenes. A kártérítés megállapításának a jogellenes magatartás elengedhetetlen feltétele. A kártalanítás viszont nem jogellenes magatartáson alapul, sokszor inkább egy szükséghelyzet következménye. Szükséghelyzetben, ha másnak életét, testi épségét, vagyonát olyan közvetlen veszély fenyegeti, ami más módon nem hárítható el, előfordul, hogy más dolgát a veszély elhárítása érdekében használjuk és esetleg kárt okozunk benne. Ezzel a cselekedetünkkel ugyan nagyobb kárt hárítunk el, egyidejűleg azonban mi magunk is kárt okozunk. Ezt csak a szükséges mértékben tehetjük. A másik kárát ilyenkor is meg kell térítenünk. Mivel a cselekedetünk nem jogellenes, nem kártérítésről hanem kártalanításról van szó. Ha a szomszédunk telkét vagyunk kénytelenek használni például építési munkák során építési anyagok tárolására, a szükséges mértékben megtehetjük, de kártalanítanunk kell őt. A bírói gyakorlat kimondta, hogy mobiltelefon átjátszótorony létesítése miatt a szomszédos ingatlanok tulajdonosai a berendezés hatásával összefüggésben az ingatlanaik értékvesztése miatt kártalanításra jogosultak. Amikor közérdekű célból az államnak szüksége van egy meghatározott ingatlanra (pl. autópálya építés), azt kisajátításnak hívjuk. Az ingatlan tulajdonosát ekkor is kártalanítás illeti meg, ami elsősorban csereingatlannal történik, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor pénzzel. A kártalanítástól eltérően a polgári jogi kártérítési felelősségnek négy alapvető feltétele van: jogellenesség, felróhatóság, kár és okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység (mulasztás) között. A feltételek közül a jogellenesség, a kár, valamint az okozati összefüggés szükségképpeni elemek, tehát ezek megléte nélkül nem állapítható meg kártérítési felelősség. Ezzel szemben a felróhatóság hiánya bizonyos esetekben nem jelenti azt, hogy nem lehet kártérítésre kötelezni valakit, mert vannak olyan esetek, amikor vétkesség nélkül is fennáll a kártérítési kötelezettség. Ilyen például a veszélyes üzemi felelősség, mely azokat terheli, akik fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatnak. A kártérítés általános szabályai alapján a kár bekövetkezését a károsultnak kell bizonyítania. A kártérítési jog további alapelve, hogy a felelős személy olyan mértékű kártérítést köteles megfizetni, amely olyan helyzetet idéz elő, mintha a károsodás be sem következett volna -ez a teljes kártérítés elve. E követelmény kielégítésének alapfeltétele a kár mértékének megállapítása, amelyre a Ptk. számos szabályt tartalmaz. Előfordulhat azonban, hogy a kár mértékét nem lehet pontosan megállapítani, bizonyítani. Ez a körülmény azonban nem járhat azzal a következménnyel, hogy a károsult nem részesül kártérítésben, a károkozó pedig mentesül a kártérítési felelősség alól. E konfliktus feloldására vezeti be a Ptk. az általános kártérítés intézményét. Általános kártérítés megítélésére tehát akkor kerülhet sor, ha egészen bizonyos, hogy a károsultnak a kára bekövetkezett, illetve teljes bizonyossággal előre tudható,

2 hogy az a jövőben be fog következni, a kár mértéke azonban pontosan nem állapítható meg a teljes körűen lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen sem. Az általános kártérítés az eset körülményeitől függően megállapítható egy összegben, de járadék formájában is. A Pp (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét, ha a szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg. Egyértelmű, hogy az általános kártérítés anyagi jogi, a Pp. fent idézett szabálya pedig eljárásjogi rendelkezés. Az eljárásjogi szabály mérlegelési jogkört biztosít a bíróság számára arra az esetre, ha a teljes körű bizonyítás lefolytatását követően a követelés összege pontosan nem határozható meg. Ebből az is következik, hogy a bíróság nem mellőzheti a vizsgálatot akkor sem, ha terjedelmes bizonyítás lefolytatása szükséges és remény van arra, hogy a bizonyítási eljárás eredményeképpen a kár pontos összege megállapítható lesz. Az általános kártérítés tárgyában hozott bírósági határozattal elbírált igény ítélt dolog, az elbírált kártérítési igény újból vitássá nem tehető. Ez azt jelenti, hogy ha az általános kártérítést a bíróság egy összegben állapította meg, és utóbb kiderül, hogy a kár mértéke nem egyezik meg a megállapított kártérítéssel, nincs mód a kártérítés mértékének megváltoztatására. Ez azonban nem akadálya annak, hogy az általános kártérítés fejében az arra jogosított fél perújítási kérelmében az ítélet megváltoztatását kérje, ha a perújítás feltételei egyébként fennállnak. Továbbá lehetőség van arra is, hogy ha az általános kártérítést járadék formájában ítélték meg, a károsult utóbb, a körülmények megváltozása okán a járadék összegének felemelését kérje. (2) Az általános kártérítés visszakövetelésének nincs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár mértéke utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét. Ha azonban a kötelezett általános kártérítésként járadékot fizet, a járadék mértékének csökkentését vagy a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását a körülmények alakulásához képest követelheti. Az általános kártérítés megítélésére azért kerül sor, mert a döntéshozatalkor az azt megelőzően lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen nem volt pontosan kiszámítható a kár összege. Bizonyos idő eltelte után azonban nyilvánvalóvá válhat a kár pontos összege. A törvényi rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a károkozó nem követelheti vissza a károsulttól az általános kártérítés és a tényleges kár közötti különbözetet. Megjegyezzük, hogy - az (1) bekezdéshez fűzött magyarázatnak megfelelően - a károsult sem jogosult arra, hogy igényelje a tényleges kárnak az általános kártérítés összegét meghaladó részét. Az ilyen igény érvényesítését kizárja a Pp (1) bekezdésben foglalt rendelkezés. Ha azonban a bíróság az általános kártérítést nem egy összegben, hanem járadékként állapította meg, lehetőség van arra, hogy a felek a Pp (1)-(3) bekezdései értelmében indítsanak pert a járadék összegének vagy a járadékfizetés időpontjának megváltoztatása iránt. Az ilyen igény érvényesítésének az a feltétele, hogy lényegesen megváltozzanak azok a körülmények, amelyekre a bíróság az ítéletét alapította. Ebben az estben a járadékösszeg mértékének módosítását nem az általános kártérítés megállapításánál figyelembe vett körülmények indokolják, hanem a felek vagyoni, személyi, egészségi stb. viszonyaiban időközben beállott változások (1) A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.

3 A kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztétől jár, a bíróság azonban csak a kereseti kérelemnek megfelelő időponttól ítélhet meg kamatot. A kártérítés a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékes. A károsodás bekövetkezése azonban nem feltétlenül esik egybe a károkozás időpontjával, hiszen elképzelhető, hogy a károsodás csak egy későbbi időpontban következik be (például egyes egészségkárosodások esetén). A kártérítés esedékességének az alábbiak tekintetében van jelentősége: - a károsodás bekövetkezte az elévülési idő kezdete [lásd még (4) bekezdés]; - a károkozó a károsodás bekövetkeztekor nyomban köteles a kártérítést megfizetni; - ez az időpont a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja [lásd még (2) bekezdés]; - ezt az időpontot megelőzően a kártérítési igényt nem lehet perben érvényesíteni. (2) A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A törvény kimondja, hogy a kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmesen kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. E szabályból következik, hogy a károkozó, a károsodás bekövetkezésétől számítva a kártérítés megfizetésével késedelemben van, így a Ptk nak megfelelően a kártérítés mértékéhez igazodó késedelmi kamatot köteles fizetni. A kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztétől jár, a bíróság azonban csak a kereseti kérelemnek megfelelő időponttól ítélhet meg kamatot, mert a bíróság nem terjeszkedhet túl a kereseti kérelmen (Pp ). Ha a kártérítési összeg egyes részei különböző időpontokban esedékesek, a kamatfizetés kezdő időpontjaként - átlagos számítás alapján - egységes kamatfizetési kezdő időpont is meghatározható. (3) Az engedményezésre, a tartozásátvállalásra, a követelések biztosítására, a teljesítésre és beszámításra vonatkozó szabályokat a kártérítési követelésekre is megfelelően alkalmazni kell. Az utaló szabály értelmében a kártérítési követelésekre megfelelően alkalmazni kell - az engedményezésre, - a tartozásátvállalásra, - a követelések biztosítására, - a teljesítésre és - a beszámításra vonatkozó anyagi jogi szabályokat. (4) Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy öt évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. A bűncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. A kártérítési követelés a károsodás bekövetkeztével válik esedékessé. Ennek megfelelően a kártérítési követelés elévülése akkor is a követelés esedékességétől, vagyis a károsodás bekövetkeztétől kezdődik, ha a károsult a károsodásáról később szerzett tudomást. Ilyen esetben, mivel a károsult menthető okból nem érvényesítette követelését, alkalmazandók a Ptk (2) bekezdésében foglalt szabályok.

4 Baleseti járadék követelés esetén az elévülési idő a járadékkövetelés egészére, tehát a jövőben lejáró részletekre vonatkozóan is egységesen akkor kezdődik, amikor a baleset folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, illetőleg munkaképtelenség első ízben vezetett keresetkiesésben (jövedelem-kiesésben) megmutatkozó károsodásra. Az egyes járadékrészletek iránti követelés azonban az elévülési határidőn belül is csak a Ptk ának (3) bekezdésében meghatározott korlátok között érvényesíthető bírósági úton. Hibás teljesítés, szavatosság A mindennapi életben kötött szerződésekben, tartós fogyasztási cikk vásárlásakor általában arra figyelünk, hány év garanciát nyújt az eladó a termékre. A garancia (jótállás) mellett azonban ismernünk kell a szavatossági jogokat is, és tudnunk kell, hogy nem csak az adásvételnél, hanem minden polgári jogi szerződésnél érvényesíthetők, ha hibás a teljesítés. A jótállás és a szavatosság különbségeit, és érvényesítésük lehetőségeit pedig következő leveleimben ismertetem. Hibás a teljesítés akkor, ha a szolgáltatás nem felel meg a törvényben előírt és a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A szolgáltatás tárgyának rendeltetésszerű használatra alkalmasnak kell lennie. A hibának már a teljesítéskor fenn kell állnia. Ha a hiba ezt követően mutatkozik, a teljesítés akkor hibás, ha rejtett hibáról van szó, vagyis a hiba a teljesítéskor már megvolt. Ennek bizonyítása a szolgáltatást igénybe vevőt terheli. A szavatosság érvényesítésének első lépcsője, hogy a jogosult kijavítást vagy kicserélést (munka ismételt elvégzését) követel, választása szerint. Természetesen csak akkor, ha a szolgáltatás természete folytán ez egyáltalán lehetséges. A javításig, cseréig az ellenérték arányos részét a jogosult visszatarthatja. Figyelembe kell venni, azt is, hogy a választott jog ne okozzon aránytalan többletköltséget a kötelezettnek, mint a többi választható szavatossági jog (javítás, csere, árleszállítás, elállás ld. lejjebb). Ha a javításra, cserére az előbbiek szerint nem kerül sor, vagy azt a kötelezett nem vállalja, nem végzi el, a jogosult már az árleszállítás és az elállás között választhat. Elálláskor a szerződés megszűnik, a teljesített szolgáltatások visszajárnak. Jelentéktelen hiba miatt, azonban nem lehet az elállást választani.

A PILÓTA NÉLKÜLI LÉGIJÁRMŰVEK ALKALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN OKOZOTT KÁROKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG 2 A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A PILÓTA NÉLKÜLI LÉGIJÁRMŰVEK ALKALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN OKOZOTT KÁROKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG 2 A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Halászné dr. Tóth Alexandra 1 A PILÓTA NÉLKÜLI LÉGIJÁRMŰVEK ALKALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN OKOZOTT KÁROKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG 2 A magyar légiközlekedési szabályrendszer úgynevezett diszciplináris joganyagnak

Részletesebben

A vadon élő állatok által okozott károkért való felelősség szabályai. a bírósági gyakorlat tükrében

A vadon élő állatok által okozott károkért való felelősség szabályai. a bírósági gyakorlat tükrében A vadon élő állatok által okozott károkért való felelősség szabályai a bírósági gyakorlat tükrében Szerző: dr. Tóth Annamária Pécs, 2014. január 6. Bevezetés A hazai vadon élő vadászható állatfajok védelme

Részletesebben

(Engedményezés: követelést engedek át másnak, pl.cégeknél faktorálás)

(Engedményezés: követelést engedek át másnak, pl.cégeknél faktorálás) Szept.21. 3. óra Ptk. Vagylagos szolgáltatás: 230. - ha a felek a szerződés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga - ha jogszabály

Részletesebben

Ptk.1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és

Ptk.1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és Ptk.1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat

Részletesebben

Az eredmény helye és szerepe a megbízási jogviszonyban

Az eredmény helye és szerepe a megbízási jogviszonyban Az eredmény helye és szerepe a megbízási jogviszonyban Bevezetés A gazdaság élénkülése és a piaci viszonyok előtérbe kerülése egyre növekvő kihívást jelent valamennyi szerződéstípus számára. Ezek a folyamatok

Részletesebben

Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása

Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása MAILÁTH GYÖRGY TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT Polgári jogi szekció 3. A vezető tisztségviselő felelősségének új szabályozása

Részletesebben

A vadászati jog jogosultjának felelőssége a vadon élő állatok által okozott károkért

A vadászati jog jogosultjának felelőssége a vadon élő állatok által okozott károkért A vadászati jog jogosultjának felelőssége a vadon élő állatok által okozott károkért Hegyes Péter * 1. Bevezetés tanulmány célja a vadászati jog jogosultja tekintetében szabályozott, a vadon élő állatok

Részletesebben

EN - Egyezménye az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről [CISG]

EN - Egyezménye az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről [CISG] EN - Egyezménye az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről [CISG] Magyar Ungarn Ungarisch Magyar Köztársaság Hungary Hungarian Bereitgestellt von Professor Dr. Heinz Albert Friehe, Rechtsanwalt, Salzgitter

Részletesebben

A/21 A KÖZÖS TULAJDON ÉS SAJÁTOS ALAKZATAI

A/21 A KÖZÖS TULAJDON ÉS SAJÁTOS ALAKZATAI 1. A KÖZÖS TULAJDON FOGALMA A közös tulajdon (tulajdonközösség) olyan jogközösség, amelyben a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg. 139. (1)

Részletesebben

KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2014 / 5. szám 2014. szeptember / október

KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2014 / 5. szám 2014. szeptember / október KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2014 / 5. szám 2014. szeptember / október 5. oldal Nyerges József Szerződést biztosító mellékkötelezettségek

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS SZERZŐDŐ FELEK Mely létrejött egyrészről a Heves Megyei Önkormányzat székhely: 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. képviseli: Sós Tamás Heves Megyei Közgyűlés Elnöke statisztikai jelzőszám:

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN

dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos Anett

Részletesebben

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2014.10.22-től

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2014.10.22-től K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2014.10.22-től A K&H felelősségbiztosítás különös és kiegészítő feltételei, valamint záradékai vonatkoznak a jelen feltételek alapján

Részletesebben

7006/2008. (AEÉ 12.) APEH irányelv. a kiutalás előtti áfa ellenőrzések elvégzésének elősegítésére

7006/2008. (AEÉ 12.) APEH irányelv. a kiutalás előtti áfa ellenőrzések elvégzésének elősegítésére 1. oldal 7006/2008. (AEÉ 12.) APEH irányelv a kiutalás előtti áfa ellenőrzések elvégzésének elősegítésére Bevezetés Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 86. (1) bekezdése

Részletesebben

A fogyasztói kölcsönszerz désben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerz dési feltételekben szerepl egyoldalú szerz

A fogyasztói kölcsönszerz désben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerz dési feltételekben szerepl egyoldalú szerz 1 A fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelensége megítélése tárgykörben felállított joggyakorlat-elemző

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az új Munka Törvénykönyvének általános hatályba lépési időpontja 2012. július 1-e volt. Néhány rendelkezés esetében azonban, ahol az előző

Részletesebben

A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai. az új Polgári Törvénykönyvben

A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai. az új Polgári Törvénykönyvben A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai az új Polgári Törvénykönyvben Szerző: dr. Tóth Annamária 2014. június 30. A 2014. március 15. napján hatályba lépett polgári törvénykönyvről szóló

Részletesebben

Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás

Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás Feltételek 2014 Új Ptk. 2014.03.15. Tartalom I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2014)...2 II. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás különös feltételei

Részletesebben

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Általános Vagyonbiztosítási Szerződési Feltételei

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Általános Vagyonbiztosítási Szerződési Feltételei A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Általános Vagyonbiztosítási Szerződési Feltételei Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek Nyomtatványszám: NV3001 NV3001 Oldal: 1 / 26

Részletesebben

Érvényes: 2014. április 1-jei és az azt követő technikai kezdetű szerződésekre. 2.1. Biztosítási ajánlat. 2.2. Biztosítási szerzôdés

Érvényes: 2014. április 1-jei és az azt követő technikai kezdetű szerződésekre. 2.1. Biztosítási ajánlat. 2.2. Biztosítási szerzôdés AD 01 Baleset- és egészségbiztosítás feltételei AD 01 Érvényes: 2014. április 1-jei és az azt követő technikai kezdetű szerződésekre I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza,

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 593/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 593/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I. L 177/6 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.7.4. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 593/2008/EK RENDELETE (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) AZ EURÓPAI PARLAMENT

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Melyek a leglényegesebb változások, melyekről minden alapítványnak, társadalmi szervezetnek tudnia kell?

TÁJÉKOZTATÓ. Melyek a leglényegesebb változások, melyekről minden alapítványnak, társadalmi szervezetnek tudnia kell? TÁJÉKOZTATÓ Melyek a leglényegesebb változások, melyekről minden alapítványnak, társadalmi szervezetnek tudnia kell? Hatályon kívül helyeztek számos olyan jogszabályt, melyek korábban az alapítványok,

Részletesebben

Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.)

Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.) Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.) Előzetes megjegyzések: 1. A Kérdések és válaszok közzétételének célja, hogy közérthető,

Részletesebben

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Cégnév: Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely: 4400 Nyíregyháza, Szent István u 68. Cégjegyzékszám:

Részletesebben

A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI Az OTP Csoport partnere A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI Groupama Garancia Biztosító Zrt. 1051 Budapest, Október 6. utca 20. Nyomtatványszám: 2026/1

Részletesebben

A hitelszerződés biztosítékai, tekintettel az új Polgári Törvénykönyv tervezetére

A hitelszerződés biztosítékai, tekintettel az új Polgári Törvénykönyv tervezetére MILASSIN LÁSZLÓ GLAVANITS JUDIT A hitelszerződés biztosítékai, tekintettel az új Polgári Törvénykönyv tervezetére A hitelszerződések feltételei és szabályozása körében a magyar jog számottevő változáson

Részletesebben

TÁMOGATÓI OKIRAT. Foglalkoztatási program megvalósítása a Merkating Nonprofit Kft. által. Projektazonosító:TÁMOP-1.4.

TÁMOGATÓI OKIRAT. Foglalkoztatási program megvalósítása a Merkating Nonprofit Kft. által. Projektazonosító:TÁMOP-1.4. TÁMOGATÓI OKIRAT Foglalkoztatási program megvalósítása a Merkating Nonprofit Kft. által Projektazonosító:TÁMOP-1.4.1-12/1-2013-0139 TÁMOGATÓI OKIRAT K-2014-TÁMOP-1.4.1-12/1-2013-0139-0872539/130 Értesítem,

Részletesebben

Az új Munka törvénykönyve magyarázata 2013

Az új Munka törvénykönyve magyarázata 2013 Az új Munka törvénykönyve magyarázata 2013 Néhány gondolat az új Munka törvénykönyvéről... 4 ELSŐ RÉSZ - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 6 I. Bevezető rendelkezések... 6 A törvény célja... 6 A törvény hatálya...

Részletesebben

Kórházi eredetű fertőzések-kártérítési felelősség

Kórházi eredetű fertőzések-kártérítési felelősség Kórházi eredetű fertőzések-kártérítési felelősség Avagy a művészet fontos, de az iparra is figyelni kell A kilencvenes évek elején az első tárgyalásaim egyikén, a jogerős ítélet kihirdetése után a Fővárosi

Részletesebben