KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2014 / 5. szám szeptember / október

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2014 / 5. szám 2014. szeptember / október"

Átírás

1 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE

2

3 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2014 / 5. szám szeptember / október 5. oldal Nyerges József Szerződést biztosító mellékkötelezettségek az új Polgári Törvénykönyvben 28. oldal Bányai István Egy igazságügyi szakértő naplójából. Az igazságügyi szakértői bizonyítás módszertani kérdései 34. oldal Csonka Péter Új megoldások és kritikai meglátások az elfogadott Európai Öröklési Rendelettel kapcsolatban 50. oldal Bírói szemmel 60. oldal Sajtószemle 75. oldal Summary I Zusammenfassung I Résumé

4 Kiadja a Közjegyzői Akadémia Nonprofit Kft. Felelős vezető: dr. Kovács Anikó ügyvezető Alapító főszerkesztő: Charmant Oszkár fiumei királyi közjegyző (1895) Felelős kiadó és a szerkesztőbizottság elnöke: Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke Főszerkesztő: Rokolya Gábor A szerkesztőbizottság tagjai: Böröcz Helga, Harsági Viktória, Juhász Ivett, Orosz Árpád, Steiner Erika, Szőcs Tibor, Varga István Lapterv: Kiss István Előfizetési díj egy évre: Ft A folyóirat előfizethető a kiadó címén A lap kéthavonta jelenik meg A Közjegyzők Közlönye tartalma a szerzői jog által védett információt tartalmaz. A folyóiratban közölt anyagok bármilyen formában történő átvételéhez, felhasználásához a kiadó előzetes engedélye szükséges.

5 NYERGES JÓZSEF Szerződést biztosító mellékkötelezettségek az új Polgári Törvénykönyvben 1. Bevezetés A szerződést biztosító mellékötelezettségek a már nem hatályos Polgári Törvénykönyvünk évi IV. tv., továbbiakban régi Polgári Törvénykönyv szerves részét képezték, önálló fejezetben rendelkezett róluk a jogalkotó. A régi Polgári Törvénykönyv Negyedik Rész I. Cím XXIII. fejezete rendelkezett a szerződést biztosító mellékkötelezettségekről a tartozáselismerés és a fedezet lekötése és ennek igazolása biztosítékok kivételével, mely a nagymúltú és számos módosítást megélt jogszabály azon ritka része, melyet hatályba lépése óta a nagymértékű módosítások elkerültek. A szerződést biztosító mellékötelezettségek jogrendszerünk fontos elemeit képezték és képezik, jelentőségük a rendszerváltást követően növekedett meg jelentősen, a piacgazdasági viszonyok között e jogintézmények egyre nagyobb szerepet kaptak. Hazánk rendszerváltást követő nagymértékű társadalmi és gazdasági átalakulása szükségessé tette a Polgári Törvénykönyv újrakodifikálását, mely az új Polgári Törvénykönyv, a frissen hatályba lépett évi V. tv. által valósult meg. Az új Polgári Törvénykönyv teljesen más felépítést és szerkesztési elvet követ elődjéhez képest s elődjénél jobban megfelel a XXI. század kihívásainak. A nyolc könyvből felépülő, meglehetősen nagy terjedelmű jogszabály feloldotta az egyes szerződést biztosító mellékkötelezettségeket zálogjog, óvadék illetően a régi Polgári Törvénykönyvben fennálló elhelyezési zavart illetve egyes mellékkötelezettségeket szinte teljes mértékben újraszabályozott jótállás, bankgarancia, más mellékkötelezettségeket biztosítéki célú tulajdon átruházást, a biztosítéki célú vételi jog alapítást és a biztosítéki célú engedményezést a jogalkotó megszüntetett. 1 Mindemellett az új Polgári Törvénykönyv számos teljesen új, hazánkban előképpel nem rendelkező jogintézményt hitelbiztosítéki nyilvántartás, zálogjogosulti bizományos is a jogrendszer részévé tett, mely közvetlen kapcsolatban áll egyes szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel. 1 A régi Polgári Törvénykönyv a zálogjogi szabályokat egyértelműen dologi jogi voltuk ellenére a kötelmi jogi részben szabályozta (1959. évi IV. tv ), mivel hazánk korabeli viszonyai illetve a jogalkotó akkori álláspontja ezt szükségessé és indokolttá tették. Az új Polgári Törvénykönyv a dologi jogi könyvben helyezte el a zálogjogot és az óvadékot (2013. évi V. tv. 5:86. 5:96. ) együttesen. A régi Polgári Törvénykönyv mellett az önálló zálogjogról az évi XXVI. évi tv., majd az ezt nagymértékben módosító évi CXXXVII. tv. rendelkezett. 5

6 A nagyarányú változások a közjegyzői munkára és feladatokra közvetlen és erőteljes hatást gyakorolnak, emiatt tartom ismertetésüket szükségesnek és fontosnak. 2. A régi Polgári Törvénykönyv szerződést biztosító mellékkötelezettségei Az új Polgári Törvénykönyv szerződést biztosító mellékkötelezettségeinek ismertetését a régi Polgári Törvénykönyv szerződést biztosító mellékötelezettségeinek felsorolásával kezdem meg. E szokatlan megoldás oka az, hogy a régi Ptk. képezi a jogásztársadalom polgári jogi ismereteinek alapját, ily módon minden összehasonlításban szükségképpen jelen van, természetes viszonyítási alapot képez. Másrészt a Polgári Törvénykönyv újrakodifikálása nem járt nagyarányú jogdogmatikai változásokkal, így e tekintetben a évi V. tv., és az évi IV. tv. nem tér el jelentős mértékben egymástól. A régi és az új Polgári Törvénykönyv jogi megoldásainak összevetése megkerülhetetlen tehát, hiszen a szerződést biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó új rendelkezések ebben a viszonylatban értékelhetőek megfelelően. Az évi IV. tv. az alábbi szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (szerződési biztosítékokat) különbözteti meg: 2 a) foglaló; b) kötbér; c) jogvesztés kikötése; d) tartozás elismerése e) jótállás; f) bankgarancia; g) zálogjog; h) óvadék; i) kezesség j) jogok és követelések átruházása, engedmény. A felsorolás természetszerűleg nem lehet teljes, tekintettel arra, hogy a régi és az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján egyaránt a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, azaz a felsoroltakon felül minden más szerződést biztosító módban megegyezhetnek, amelyek nem ütköznek jogszabályba. 3 Ennek következtében a szerződést biztosító mellékkötelezettségek száma nem határozható meg pontosan IV. tv. XIII. fejezet évi IV. tv (1) (2); évi V. tv. 6:59. (1) (2) 4 Hasonlóképpen az egy szerződést biztosító mellékkötelezettségek száma sincs meghatározva, a felek bármilyen és bármennyi biztosítékban megegyezhetnek. Egyáltalán nem ritkaság, ha egy hosszú időtartamra vagy nagy értékre kötött szerződéshez több szerződési biztosíték kapcsolódik. Elméletileg annak sincs akadálya, hogy egyetlen szerződést az összes nevesített mellékkötelezettség biztosítson. 6

7 Mindemellett a szerződési biztosítékok nem csak a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein, hanem más jogszabályokon is alapultak, így például a fedezet lekötése és ennek igazolása szerződést biztosító mellékkötelezettség nem a régi Polgári Törvénykönyv, hanem a 39/1984. (XI.5.) MT rendelet, a 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezés, a 232/2001. (XII. 10.) kormányrendelet és a 9/2001. (MK147.) MNB rendelkezés együttes szabályain alapult. A jogtudomány egységesen a nevesített szerződést biztosító mellékkötelezettségek közé sorolta, azaz a fentebbi felsorolás vele együtt teljes. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek egy részére zálogjog, jótállás jellemző, hogy nem csak a régi Polgári Törvénykönyv, hanem más jogszabályok is rendelkeztek róluk. 5 A szerződést biztosító mellékötelezettségek fogalma és régi Ptk.-n alapuló szabályai mindannyiunk által ismertek, emiatt részletes ismertetésük nem szükséges. Az egyes mellékkötelezettségekre vonatkozó speciális szabályok változásainak vizsgálata képezi esszém szerves részét, ily módon a régi Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek rövid ismertetése elkerülhetetlen, mivel az összehasonlítás alapját képezik. A szerződést biztosító mellékötelezettségek céljuk szerint két csoportra oszthatóak: 6 a) a szerződés megerősítésére irányuló biztosítékok: foglaló; kötbér; jogvesztés kikötése; tartozás elismerése; jótállás 7 b) a teljesítési képesség biztosítékai: óvadék; zálogjog; jogok és követelések átruházása, engedmény; fedezet lekötése és ennek igazolása; bankgarancia; kezesség. Esszémben e csoportosítás alapján kerül bemutatásra a szerződést biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó új szabályozás. A szerződés megerősítésére irányuló biztosítékok a kötelezett teljesítési készségének és hajlandóságának fokozására, ezen keresztül a jogosult pozíciójának erősítésére szolgálnak, mivel a kötelezett nem teljesítés vagy nem megfelelő teljesítés esetén helyzetének jelentős nehezedését kénytelen elszenvedni. A teljesítési képesség biztosítékai céljuk szerint a kötelezett teljesítési képességének biztosítására szolgálnak, a kötelezett esetleges fedezetelvonását akadályozzák és nehezítik meg. A teljesítési képesség biztosítékai dologi óvadék, zálogjog, engedményezés, fedezet lekötése és ennek igazolása és személyi biztosítékok bankgarancia, kezesség lehetnek. 5 A zálogjogról az évi XLIX. tv., az évi XXVI. tv., majd az ezt nagymértékben módosító évi CXXXVII. tv. rendelkezett, a jótállásról a 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet; 181/2003.(XI.5.) kormányrendelet; 249/2004.(VIII. 27.) kormányrendelet rendelkezett a Polgári Törvénykönyv mellett. 6 Bíró György: Kötelmi jog. Miskolc, Novotny Alapítvány, o. 7 A jótállás Bíró György és a jogtudomány jeles képviselősei jelentékeny részének álláspontja szerint szorosan véve nem a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, hanem a szerződésszegő magatartások közé tartozik (Bíró György: Kötelmi jog. Miskolc, Novotny Alapítvány, o.). Meglátásom szerint ezen álláspont mellett és ellen ugyanannyi érv sorakoztatható fel. Tekintettel arra, hogy a szerződést biztosító mellékkötelezettségek nem csak a felek megegyezésén, hanem jogszabályon is alapulhatnak, a jótállást szerződést biztosító mellékkötelezettségnek tekintem. Előbbiek miatt a jótállás csoportba sorolása sem egyértelmű, gyakorlatilag a két csoport határmezsgyéjén helyezkedik el, biztosíték voltának elismerői ennek ellenére szükségképpen a szerződést megerősítő biztosítékok közé sorolják. Magam is ezt a felosztási elvet követem. 7

8 3. Az új Polgári Törvénykönyv alapvető változásai a szerződést biztosító mellékkötelezettségek tükrében Az új Polgári Törvénykönyv a évi V. tv. nagymértékben eltér nagymúltú elődjétől. A szerződést biztosító mellékötelezettség terminus technikust például nem tartalmazza, s a korábban e kifejezés alatt értett jogintézmények önálló fejezetben való elhelyezése is megszűnt. A régi Polgári Törvénykönyv szerződést biztosító mellékkötelezettségei közül mindössze három a foglaló, a kötbér és a jogvesztés kikötése került egy fejezeten belül elhelyezésre, az új Polgári Törvénykönyv 6. könyvének XI. címe A szerződés megerősítése és módosítása XXVI., A szerződés megerősítése című fejezete rendelkezik róluk. 8 Az ezeken felüli mellékkötelezettségek tartozás elismerése, zálogjog és óvadék, bankgarancia, jótállás mindegyikéről a saját rendszerbeli helyének megfelelő könyvben rendelkezett a jogalkotó. Az 5. könyvben dologi jog szabályozott zálogjog és óvadék kivételével minden más biztosíték a hatodik könyvben kötelmi jog került elhelyezésre, azaz dogmatikailag megfelelő helyen és környezetben található. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek mindegyikére általánosan vonatkozó legmarkánsabb változás a biztosíték kikötésének és szerződés megkötésének egyidejűségét egyes esetekben foglaló, kötbér előíró kógencia megszüntetése, mely a szerződést biztosító mellékötelezettségek vállalását a szerződés megkötésétől annak teljesedéséig lehetővé teszi. 9 A jogalkotó ezáltal kibővítette a régi Polgári Törvénykönyv szerződési szabadságát s a szerződést biztosító mellékkötelezettségek vállalásának időpontjának meghatározását a szerződő felekre bízta. Következésképp az új Polgári Törvénykönyv a jogalanyok átgondolt tudatosságára és jóhiszemű együttműködésére épül, azaz e tekintetben legalábbis a jogalkotó nem érezte szükségét a korábbi kógens szabályozás átvételének. 4. A szerződés megerősítésére irányuló biztosítékok új szabályai 4.1. A foglaló A foglalóra vonatkozó szabályok jelentősen módosultak a foglaló fogalmának változatlansága mellett: a foglaló továbbra is a szerződés megszegésének egyik önként vállalt többletszankciója. 10 A szerződést megerősítő mellékkötelezettségek mindegyikének viszonylatában helytálló a fogalmak változatlanságára vonatkozó kijelentés, az új Polgári Törvénykönyv nem változtatott nagymértékben jelentéseiken. A foglaló elterjedt és közismert szerződést biztosító mellékkötelezettség. Az új szabályozás logikai és jogdogmatikai kerete, valamint alapvető feltételrendszere nem változott nagymértékben, az megfelel a régi Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek: a másik félnek fizetett pénzt csak abban az esetben lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor és ez a rendeltetés a szerző évi V. tv. 6:185. 6: Wellmann György (Szerk.): Az új Ptk. magyarázata V/VI o évi V. tv. 6:185. ; évi IV. tv

9 désből egyértelműen kitűnik. 11 A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót továbbra is elveszíti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. 12 A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése továbbra sem jelent mentesülést a szerződésszegés jogkövetkezményei alól, s változatlan maradt a foglaló minimál-kárátalány volta is: a foglaló vagy annak kétszerese akkor is jár, ha a szerződésszegő fél egyáltalán nem okoz kárt, a foglalón vagy annak kétszeresén felüli kár miatt a másik fél kielégítést követelhet. 13 A jogalkotó lényegileg változatlan formában megtartotta a foglaló kötbérbe való kötelező beszámítását, illetve nem változtatott a bírói alakító jogról rendelkező szabályokon sem: a túlzott mértékű a bírói gyakorlat alapján általában a szerződési érték 10%-át meghaladó mértékű foglaló összegét a bíróság továbbra is mérsékelheti. 14 Mint látható, a kötbér és a foglaló szoros viszonya az új Polgári Törvénykönyvben is változatlan formában van jelen. A régi és az új Polgári Törvénykönyv sem ír elő írásbeli alakot, emiatt foglalót írásban, szóban és ráutaló magatartással egyaránt ki lehet kötni. A kikötés érvényességéhez annak írásba foglalása akkor sem szükséges, ha a jogszabály a szerződés érvényességét írásba foglaláshoz köti. 15 A szerződés lényeges elemeit kell írásba foglalni, azonban a joggyakorlat a foglalót nem tekinti ilyennek. 16 Ennek ellenére tapasztalatom szerint az írásba foglalt szerződések szinte minden esetben egyértelműen rendelkeznek arról, hogy a szerződéskötéskor átadott pénzösszeg foglaló vagy sem. Tekintettel arra, hogy a foglaló a leggyakrabban használt és emiatt leginkább ismert szerződést megerősítő mellékkötelezettség, a jogalanyok a vonatkozó szabályok lényegével is tisztában vannak általában, a foglaló adására vonatkozó megegyezés írásba foglalása ily módon a szerződő felek mindegyikének biztonságot nyújt: általa elkerülhető a foglaló utólagos vitatása vagy előlegként való értelmezése Az új Polgári Törvénykönyv foglalóra vonatkozó rendelkezéseinek legszembetűnőbb újdonsága az, hogy a foglaló főszabály szerint csak pénz lehet. 19 A szabályozás azonban diszpozitív, azaz a felek közös megegyezéssel eltérhetnek tőle s mást is elfogadhatnak foglalónak. 20 További szembetűnő változás a felróhatóság helyett a felelős terminus technikus használata, a felróhatósággal megegyező tartalommal. A régi Ptk. szabályozásával és az ezen alapuló bírói gyakorlattal szemben az új rendelkezések már nem követelik meg a szerződés megkötésének és a foglaló átadásának egyidejűségét, ily módon egy korábban adott pénzösszeget és dolgot is foglalóvá lehet utólag minősíteni egészen a szerződés teljesítéséig évi V. tv. 6:185. (1); évi IV. tv (2) évi V. tv. 6:185. (3); évi IV. tv (1) 13 Wellmann György (Szerk.): Az új Ptk. magyarázata V/VI. Budapest, HVG-Orac, o évi V. tv. 6:185. (4) 15 BH évi IV. tv (1) 17 A szerződés megerősítéseként átadott pénzösszeg foglaló voltának utólagos bizonyítása meglehetősen nehézkes és körülményes s a foglalóra vonatkozó megállapodás létrejöttét állító felet terheli annak bizonyítása. 18 Azon szerződések, melyeknek érvényessége ügyvédi ellenjegyzéshez kötött, szükségszerűen tartalmazzák a foglaló kikötését, amennyiben foglaló adására kerül sor évi V. tv. 6:185 (1) 20 Adott esetben dolog vagy szolgáltatás is lehet foglaló, amennyiben értéke pénzben pontosan meghatározható. 21 Wellmann György (Szerk.): Az új Ptk. magyarázata V/VI. Budapest, HVG-Orac, o. 9

10 4.2. A kötbér A kötbér új Polgári Törvénykönyvi szabályai évi V. tv. 6:186. 6:189. nagy mértékben eltérnek a régi Ptk. rendelkezéseitől évi IV. tv A jogintézmény lényeges elemeinek jelentős része azonban változatlan, a kötbér továbbra is olyan szerződésmegerősítés, mely a teljesítés biztosítása mellett egyéb szerződésszegések leggyakrabban késedelem, meghiúsulás, hibás teljesítés megelőzésére is szolgál. Kötbér nemcsak az említett szerződésszegések, hanem minden más szerződésszegés esetére is kiköthető, a felek szerződési szabadsága a kötbér viszonylatában is érvényesül. 22 A szerződésben azonban pontosan meg kell határozni, hogy milyen szerződésszegést kívánnak kötbérrel biztosítani a felek, általánosságban nem köthető ki kötbér. 23 A kötbérre vonatkozó szerződéses kikötések nem értelmezhetőek azonban kiterjesztően, amennyiben a felek késedelmi kötbért kötöttek ki, úgy a teljesítés meghiúsulása vagy hibás teljesítés esetén kötbér nem követelhető, hiszen más szerződésszegés esetére irányoztak elő szankciót. 24 Kötbér csak írásban köthető ki, a szabályozás mindkét törvénykönyvben kógens, a szóban vagy ráutaló magatartással létrejött megállapodás érvénytelen illetve kötbérként csak pénz fizetése vállalható Nem változott a kötbér minimál-kárátalány volta sem, a kötbér jogosultját a kötbér öszszege abban az esetben is megilleti, ha a kötelezett szerződésszegéséből adódóan egyáltalán nem keletkezett kára, kötbéren felüli kárának megtérítésére a kártérítés szabályai vonatkoznak. 27 A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését továbbra is kizárja s a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. 28 A kötbér alapja továbbra is a felek megegyezésén múlik kivéve amennyiben a jogalkotó külön jogszabályon alapuló kötbérkötelezettséget létesített, egyik törvénykönyv sem tartalmaz ennek meghatározására vonatkozó rendelkezést. A hibás teljesítés miatti kötbérfizetési kötelezettség és a jótállás elhatárolása nagymértékű valós és látszólagos hasonlatosságaik miatt mindkét törvénykönyv szerződést biztosító mellékkötelezettségeinek ismertetése során elengedhetetlenül szükséges. A kötbér és a jótállás alapvető különbsége a felróhatósághoz való viszonyukhoz kapcsolódik: a jótállási kötelezettség teljesítése a vétkességtől (felróhatóságtól) független, míg a kötbérfizetési kötelezettség feltétele a kötelezett felróható magatartása. A hibás teljesítés miatti kötbérfizetési 22 Az általános szabály alól kivételt képez az az eset, amikor a kötbérfizetési kötelezettség jogszabályon alapul. Ez esetben a jogalkotó részletesen rendelkezik a kötbérfizetés feltételeiről és módjáról, időnként minimális összegéről is, azaz tevőlegesen és nagymértékben beavatkozik a szerződő jogalanyok viszonyaiba. A jogszabályon alapuló kötbérfizetési kötelezettség alanyai szinte minden esetben országos jelentőségű, az egyes állampolgárokhoz mérten nagyon jelentős erőfölénnyel rendelkező közüzemi szolgáltatók vagy más nagyvállalatok, amelyekkel szemben indokolt a fogyasztók fokozott védelme. Példa erre a távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény, a gázszolgáltatásról szóló évi XLI. törvény, a évi XL. törvény és a 29/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet. 23 BH BH ; évi IV. tv (1) (2) évi IV. tv (1); évi V. tv. 6:186. (2); BH A kötbérkikötés érvényessége továbbra is annak írásba foglalásához kötött, annak ellenére, hogy az új Polgári Törvénykönyv koncepciója e feltétel eltörlését szorgalmazta évi IV. tv (2); évi V. tv. 6:187. (3); 6:142. 6: évi IV. tv (3); évi V. tv. 6:187. (1) 10

11 kötelezettség megállapításához a hibás teljesítés tényét, illetve a kötelezettnek a hibás teljesítés miatti felróható magatartását bizonyítani kell; a jótállás esetében a kötelezett a jótállás időtartama alatt a hibás teljesítésért való felelősség alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Mint látható, a két jogintézmény minden hasonlósága ellenére nagymértékben különbözik egymástól a régi és az új Polgári Törvénykönyvben egyaránt. A kötbérre vonatkozó új szabályozás legszembetűnőbb változása a kötelezett mentesülési lehetőségeinek erőteljes szűkülése. A korábbi jogszabály szövege a kötelezett felróhatóságát tette a kötbérfizetés feltételévé, mely alól az új Ptk. 6:142. rendelkezése szerint csak abban az esetben mentesülhet, ha a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, mely a szerződéskötés idején nem volt előre látható, és az elkerülése sem volt elvárható, azaz nem felelős érte. 29 A kötbérfelelősség szigorítása a szerződésszegésből eredő kártérítési felelősség szigorítására irányuló jogalkotói szándékhoz illeszkedik. A jogosult többszöri igényérvényesítését a jogalkotó kizárta, a hibás teljesítés miatti kötbér mellett szavatossági igény nem érvényesíthető. 30 Ennek megfelelően a jogosult eldöntheti, hogy a kötelezett hibás teljesítése miatt kötbérfizetést követel vagy szavatossági igényt érvényesít, mindkettőre irányuló igénnyel azonban nem léphet fel. A jogalkotó ezáltal a kötelezettet részesítette fokozott védelemben, azaz a jogosult és a kötelezett belső viszonyának egyensúlya a kötbérfelelősség szigorítása ellenére változatlan maradt A jogvesztés kikötése A jogvesztés kikötésére vonatkozó szabályok érdemben nem változtak az új Polgári Törvénykönyvben, pusztán a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség kibővítésére irányuló előbbiekben bemutatott jogalkotói szándék miatt módosultak kis mértékben. 31 A jogvesztés kikötésének fogalma továbbra is változatlan: a szerződésszegés oly módon való szankcionálása, hogy e magatartás olyan jog vagy kedvezmény elvesztésével jár, amely egyébként szerződésszerű teljesítés esetén a szerződő felet a szerződés alapján illetve a szerződésre irányadó jogszabály alapján megilletné. 32 A szerződésszegéssel elveszthető legfontosabb és leggyakrabban használt jogok elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi és eladási jog, részletvétel a Ptk. 6. könyv XXXIII. fejezetében Ptk. 6: kerültek felsorolásra, a rájuk vonatkozó szabályrendszer a jogvesztés kikötésének szabályaival együttesen alkalmazandó. Együttesen alkotják e szerződést biztosító mellékkötelezettség feltétel-, szankció-, és szabályrendszerét, amely nem változott jelentős mértékben a régi Polgári Törvénykönyv rendelkezéseihez viszonyítva. A jog elvesztéséhez nem elegendő pusztán a szerződésszegés ténye, annak bizonyítása is szükséges, hogy a szerződésszegő fél nem úgy járt el a teljesítés érdekében, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, azaz magatartása felróható, következésképp a szerződésszegésért felelős évi V. tv. 6:186. 6:189. ; évi IV. tv ; évi V. tv. 6:142. ; évi IV. tv (1); 318. (1) évi V. tv. 6:187. (2) évi IV. tv ; évi V. tv. 6: évi IV. tv (1) miniszteri indokolása évi IV. tv (1); évi V. tv. 6:190. (1) 11

12 Jogvesztés kikötése csak írásban tehető, a szóban vagy ráutaló magatartással történt megállapodás semmis. 34 A jogvesztés kikötése továbbra sem értelmezhető kiterjesztő módon, azaz a kötelezett felróható nem szerződésszerű teljesítésének szankciója csak a nyilatkozatban konkrétan maghatározott jogának elvesztése lehet. 35 A bíróság az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján is mérsékelheti a kötelezettet túlságosan sújtó joghátrányt, ti. amennyiben a kötelezettet a jogvesztés túlságosan sújtaná A tartozáselismerés A tartozáselismerés az eddigiektől eltérően az új Polgári Törvénykönyv 6. könyvének V. fejezetében kapott helyet, és a régi Polgári Törvénykönyvhöz hasonlóan mindössze egyetlen szakaszban rendelkezett róla a jogalkotó. 37 A jogintézmény lényege nem változott, továbbra is a bizonyítási teher megfordítására szolgál: a tartozást elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy a tartozás nem vagy nem a tartozáselismerő nyilatkozatba foglaltaknak megfelelően áll fenn. 38 A régi Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek értelmében tartozáselismerő nyilatkozat érvényesen csak írásban, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan volt tehető. 39 Az alakszerűségi követelménynek meg nem felelő formában tett nyilatkozatra a tartozáselismerés szabályai nem voltak alkalmazhatóak, viszont szerződési bizonyítékként felhasználhatóak voltak. Az alakszerűségi követelményeknek megfelelő alakú és tartalmú tartozáselismerés azonban végrehajtható okiratnak minősült, azaz az elismert kötelezettségek per nélkül, közvetlenül kikényszeríthetőek voltak a kötelezett nem teljesítése esetén. 40 Főként e sajátosságnak köszönhető máig tartó népszerűsége, a tartozáselismerés a közjegyzők által a leggyakrabban kiállított közokiratok egyike. Tapasztalatom szerint a tartozáselismerés általában más mellékkötelezettségekkel együtt biztosít egy szerződést, melynek oka az, hogy a tartozás elismerése nem jelent önmagában sem okirati, sem anyagi biztosítékot a kötelezett fizetőképességére nézve. Az önmagában álló tartozáselismerés általában a természetes személyek közötti relatíve alacsony összegű kölcsönszerződések biztosítéka, elsődlegesen végrehajtható okirat volta miatt évi IV. tv (1); évi IV. tv (1); évi V. tv. 6:190. (1) évi IV. tv (2); évi V. tv. 6: évi IV. tv (2); évi V. tv. 6:190. (2) évi V. tv. 6:26. ; évi IV. tv A Pp értelmében az igényérvényesítő felet terheli a bizonyítási kötelezettség általában évi IV. tv (2); Pp Amennyiben a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat tartalmazza: 1. az adós egyoldalú kötelezettségvállalását a tartozás megfizetésére, 2. a jogosult és a kötelezett nevét, 3. a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, 4. a teljesítés módját és határidejét a hitelező az okirat alapján végrehajtási záradékkal közvetlenül indíthat az adóssal szemben végrehajtási eljárást. 41 E viszonylatban a jogintézmény mellékkötelezettség volta is megkérdőjelezhető, tekintetben azonban arra, hogy a kölcsön kapott pénzösszeg visszafizetése az elsődleges kötelezettség, minden ellentétes irányú megközelítési lehetőség ellenére az önmagában álló tartozáselismerés is szerződést biztosító mellékkötelezettségnek tekintendő. 12

13 A tartozáselismerés továbbra sem novációt kiváltó jognyilatkozat, azaz az alapkötelem a tartozáselismerés tényétől sem jogcímében, sem tartalmában változik meg. 42 A tartozás elismerése az elévülést megszakítja, és kiválthatja a megtámadás jogának megszűnését is abban az esetben, ha egyértelműen megállapítható, hogy a nyilatkozat megtételekor a kötelezett a megtámadás okáról tudott és ennek ellenére ismerte el tartozását. 43 A tartozáselismerés tisztán szerződést megerősítő mellékkötelezettség tehát, melynek elsődleges joghatása a bizonyítási teher megfordulása, másodlagos jogkövetkezménye pedig leggyakrabban a megtámadási jog megszűnése, illetve az elévülési idő megszakadása. 44 A régi és az új Polgári Törvénykönyv tartozáselismerésről rendelkező szabályainak alapvető különbsége a tartozáselismerés alakjának vonatkozásában realizálódik. Míg a korábbi szabályozás egyértelműen írásbeli formát írt elő, addig a hatályos Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz ilyen értelmű kötelezettséget. 45 Ebből és a Törvénykönyv jognyilatkozatok formájára vonatkozó általános szabályaiból következően a tartozáselismerés bármilyen formában írásban, szóban, ráutaló magatartással megtehető. 46 Meglátásom szerint e nehezen magyarázható változás nem fog gyakorlati problémát okozni: a jogalanyok megfontolt óvatossága, valamint a korábbi szabályozáson alapuló ügyvédi és közjegyzői gyakorlat egyaránt az írásbeli forma jövőbeni fenntartására irányul, abban az esetben is, ha nincs erre vonatkozó kógens szabály. Ezzel szorosan összefügg az a további változás, hogy a régi Polgári Törvénykönyv szerint a tartozáselismerés a jogosulthoz intézett (írásbeli) nyilatkozattal történik azaz címzett jognyilatkozat volt, ezzel szemben a hatályos szabályozás e kitételt nem tartalmazza. 47 Következésképpen a tartozáselismerésnek elvileg nem kell a jogosultnak címzettnek lennie, azaz a tartozás fennállását tartalmazó másnak címzett jognyilatkozat is minősülhet tartozáselismerésnek, amennyiben a kötelezett célja a joghatás kiváltása, azaz a tartozás fennállásának elismerése. Tekintettel arra, hogy megszűnt az írásbeliségre vonatkozó kógencia, a nem írásbeli formában, a nem a jogosultnak címzett jognyilatkozat is minősülhet tartozáselismerésnek elvileg, azonban ennek értelme megkérdőjelezhető: utólag jóformán lehetetlen bizonyítani, másrészt a nem jogosult címzett viszonylatában a jognyilatkozat semminemű joghatást nem vált ki. 48 Emiatt kijelenthető, hogy 42 BH évi IV. tv (1); 1959l évi IV. tv (4); BH évi V. tv. 6:89. (5); évi V. tv. 6:25. (1) évi IV. tv (2); évi V. tv. 6: évi V. tv. 6:4. (2); évi V. tv. 6:6. ; Fontos megemlítenem, hogy a tartozáselismerés szabályai nem csak magára a tartozáselismerés jogintézményre vonatkoznak, hanem kiterjesztő jelleggel minden más kötelem elismerésére is. Következésképpen a hatályos szabályozás szerint elvileg minden kötelem meglétének elismerése megtörténhet írásban, szóban és ráutaló magatartással egyaránt, kivéve melyeket a jogalkotó írásbeli formához kötött évi IV. tv (2); évi V. tv. 6: Gyakorlati példa erre leginkább az lehet, hogy a kötelezett szóban elismeri a jogosult irányában fennálló tartozását a nem jogosultnak, azonban ehhez joghatás nem kötődik, hiszen a nem jogosult a jogviszonyban nem vesz részt, így a nyilatkozat megtétele pozíciójára sincs hatással. Legfeljebb a kötelezett gazdasági helyzetének, hiteles és megbízható voltának megerősítésére szolgálhat, de ebben a funkciójában nem több magánbeszélgetésnél. Mindezek mellett a szóbeli nyilatkozat a tartozással kapcsolatos bizonyítékként értékelhető. 13

14 a tartozáselismerésnek a jogosulthoz címzett jognyilatkozatnak kell lennie, annak ellenére, hogy a jogszabály szövegéből ez nem következik egyenesen. 49 Meglátásom szerint e helyzet csupán elvi lehetőség, hiszen a tartozáselismerés csak akkor funkcionálhat szerződést biztosító mellékkötelezettségként, ha a jognyilatkozatot a jogosult igényérvényesítése során mindennemű nehézség nélkül tudja felhasználni. Egy nem a jogosultnak címzett jognyilatkozat esetén erre vajmi kevés az esély, másrészt a tartozáselismerés e speciális formája során döntő fontossággal bír majd a felek szándéka, azaz az, hogy a jognyilatkozat joghatás kiváltására irányult vagy sem. Ennek bizonyítása rendkívül nehézkes, tekintettel arra, hogy a kérdés tartozáselismerés jogintézményének lényegét érinti, ily módon hosszan tartó és nagy valószínűséggel eredménytelen bizonyítási cselekményeket generál. Véleményem szerint a bemutatott helyzet jogalkotói következetlenség eredménye, melyet a bírói gyakorlat és annak jogfejlesztő tevékenysége a jogbiztonság fenntartása érdekében rövid időn belül orvosolni fog A jótállás A jótállás melyet a régi Polgári Törvénykönyv a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között helyezett és szabályozott az új Ptk. 6. könyv XXIV., hibás teljesítésre vonatkozó fejezetében került elhelyezésre. 50 Az új és a régi Polgári Törvénykönyv rendelkezései megegyeznek a jótállás törvényi fogalmát és alapvető jellegzetességeit illetően: a jótállás a szerződés hibátlan tejesítéséért vállalt objektív, a szavatosságnál szigorúbb felelősség, mely a bizonyítási teher megfordulásában nyilvánul meg. 51 Ennek értelmében a jótállásra kötelezett a jótállás időtartama alatt a hibás teljesítésért való felelősség alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, más indokra való hivatkozás esetén a mentesülés kizárt. A jogosult továbbra sem köteles megvizsgálni a dolog azon tulajdonságait, amelyekre a jótállás vonatkozik. 52 Nincs változás abban sem, hogy a jótállás a jogosult jogszabályból eredő jogait nem érinti és a jótállási jogok érvényesítésére a kellékszavatosság szabályai alkalmazandóak. 53 A jótállás továbbra is a felek megállapodásán jótállási nyilatkozaton vagy tartós fogyasztási cikkek, lakásépítés és javító-karbantartó szolgáltatások esetében jogszabályon alapuló mellékkötelezettség. 54 A szolgáltatásra vonatkozó reklám a régi Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel szemben nem keletkeztet jótállási kötelezettséget. 55 A jogalkotó a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól rendelkező évi XLVIII. törvényben megfelelően szabályozta e kérdést, a reklámban szereplő jótállási feltételektől való eltérés a fogyasztó megtévesztésének minősülő cselekmény, melynek egyik szankciója a reklámban meghirdetett jótállás iránti helytállási kötelezettség. 49 Bíró György álláspontja ezzel megegyező. Wellmann György (Szerk.): Az új Ptk. magyarázata V/VI. Budapest, HVG-Orac, o évi IV. tv ; évi V. tv. 6:171. 6: Wellmann György (Szerk.): Az új Ptk. magyarázata V/VI. 314.o évi IV. tv (2); évi V. tv. 6:127. (2) évi IV. tv (1); évi V. tv. 6:171. (1) /2003. (IX.22.) kormányrendelet; 181/2003.(XI.5.) kormányrendelet; 249/2004.(VIII. 27.) kormányrendelet évi IV. tv (2) 14

15 A jótállás a régi és az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint kiköthető szóbeli megállapodással is, azonban amennyiben a kötelezett a jogosult a megállapodás jótállás voltára vonatkozó állítását tagadja, a jogosultnak kell bizonyítania a jótállási kötelezettséggel kapcsolatban a szerződés létrejöttét. 56 A felek megállapodásán alapuló jótállás tartalma az új Polgári Törvénykönyvben sincs explicit meghatározva, a kötelezett vállalhat szavatossági és kártérítési jellegű kötelezettségeket egyaránt. Természetesen a szerződési szabadság nem parttalan, a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben ugyanis semmis az a kikötés, amely az új Polgári Törvénykönyv kellékszavatosság és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. 57 Következésképpen a szerződési szabadság a jótállás esetében lefelé kógens, csak a fogyasztó javára lehet tőle eltérni. Jelentős változás, hogy az új Ptk. rendelkezései szerint a szerződésen alapuló jótállás a dolog tulajdonjogának átruházása után is változatlan tartalommal és határideig áll fenn, azaz független a dolog tulajdonjogától, magához az adott dologhoz kötődik s nem a szerződést megkötő felekhez. 58 További fontos változás a jótállási igény érvényesítésére rendelkezésre álló határidő módosítása: ha a jótállásra kötelezett, vagy arra kötelezettséget vállalt fél nem teljesíti kötelezettségeit a jogosult jótállási határidőn belül történt felhívása ellenére, a jótállási igény a felhívásban meghatározott teljesítési határidő elteltétől számított három hónapon belül bíróság előtt érvényesíthető, abban az esetben is, ha a jótállási idő eltelt. 59 E rendelkezés értelmében a jótállási időn belül kell jeleznie a jogosultnak a hibát s a határidő jogvesztő volta miatt a határidőn túli hibaközlésre nincs lehetőség. A jótállási határidőn belül jelzett hiba és a kötelezett jótállásra való felhívása együttesen eredményezik tehát a jogérvényesítési határidő meghosszabbodását. Mint látható, a jogalkotó nem a jótállási határidőt módosította, hanem a jótállási igény érvényesítésére a jogérvényesítésre irányuló kereset beadására nyitva álló határidőt növelte meg. Meglátásom szerint a szabályozás cizelláltsága az első időkben jelentős mennyiségű munkát fog adni ügyvédeknek és közjegyzőknek egyaránt, mivel az állampolgárok döntő többsége minden bizonnyal a jótállási köznapi nevén garancia határidők automatikus meghosszabbításaként fogja értelmezni. 60 A szabályozás további érdekessége, hogy a jótállási igény bejelentése szóban is történhet, nem csak írásban. 61 A szóbeli igénybejelentés közismert bizonyítási nehézségei miatt várhatóan elenyésző arányban fog gondot okozni e jogalkotói következetlenség a jogalanyok döntő többsége továbbra is írásban fogja jelezni jótállási igényét, amely minden bizonnyal rövid időn belül kijavításra fog kerülni. Mint látható, a szerződés megerősítésére irányuló szerződési biztosítékokra vonatkozó új szabályozás az e csoportba tartozó mellékkötelezettségek lényegi tulajdonságait tekintve nem változtak nagymértékben. A jogalkotó hazánk modernizálódó jogrendszeréhez igazí- 56 BH ; BH évi V. tv. 6:157. (2) 58 A régi Polgári Törvénykönyv rendelkezései csorbították a jótállás érvényesülését, a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos a szerződésen alapuló jótállást nem érvényesíthette évi V. tv. 6:173. (1) 60 A bírói gyakorlat a garancia kifejezésnek a jótállás szinonimájaként való használatát elfogadta, a jótállás kikötését érti alatta. BH A jogszabály nem írja elő expressis verbis az írásbeliséget, azaz a szóbeli igénybejelentés is megengedett. 15

16 totta a jogintézményekre vonatkozó rendelkezéseket, nagyarányú és mélyreható változtatások nem voltak szükségesek. 5. A teljesítési képesség biztosítékainak új szabályai Az új Polgári Törvénykönyv teljesítési képesség biztosítására irányuló mellékkötelezettségeire vonatkozó rendelkezései a szerződés megerősítésére irányuló mellékkötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseknél lényegesen nagyobb mértékben és mélyrehatóbban változtak meg. E változások együttesen mértékük és mélységük miatt a teljesítési képesség biztosítékaira vonatkozó szabályrendszer újrakodifikálásaként is meghatározható, a jogalkotó ez esetben alig néhány helyen tartotta meg a régi Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit. Emiatt esszém ezen részében döntően az új Polgári Törvénykönyv szabályozásának ismertetésére fog sor kerülni, a régi Polgári Törvénykönyv idevágó rendelkezéseinek bemutatása összehasonlítási alapként lehetséges csupán Engedményezés, jogok és követelések átruházása A régi Polgári Törvénykönyv az engedményezést nem a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között, hanem azon kívül, a kötelmi jog XXVII. fejezetében szabályozta a tartozásátvállalással egyetemben, mely nem szerződést biztosító mellékkötelezettség. 62 Az engedményezési szerződések mindegyikére teljesítési és biztosítéki célú engedményezés a régi Polgári Törvénykönyv azonos rendelkezéseket tartalmazott, az engedményezési szerződések formáit a joggyakorlat és a jogtudomány határolta el egymástól. 63 Eszszém tekintetében biztosítéki célú engedményezés bír relevanciával, emiatt a teljesítési célú engedményezés ismertetését mellőzöm. A joggyakorlat a biztosítéki célú engedményezést a fiduciárius szerződések egy formájának tekintette, melynek lényege az alábbiakban foglalható össze: Fiduciárius biztosíték alatt az olyan jogügyleteket értjük, amelyekben a tulajdonjog, tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jog (opció), illetve követelés vagy jog jogosulti pozíciója biztosítéki szerepet tölt be. A biztosítéki pozíció létesítése úgy történik, hogy a hitelező dologi (vagy ahhoz hasonló jellegű) jog formájában többet (tulajdonjogot, opciós jogot, engedményesi státuszt stb.) kap, mint amennyit a biztosítéki cél kívánna, és ebből a többől az adós és a hitelező közötti belső viszonyban, kötelmi korlátok, kötelezettségek beépítésével vesznek vissza. 64 A hosszú fejlődési folyamatra visszatekintő jogintézmény a gyakorlatban olyan hitelbiztosítéki mód volt, amelyet elsősorban a hitelintézetek alkalmaztak hitelnyújtás során a hagyományos biztosítékok kiegészítéseként olyan ügyfeleknek, melyek nagyértékű és évi IV. tv Megjegyzem, hogy a joggyakorlat létrehozta a teljesítési és biztosítéki célú engedményezési szerződési elemeket egyaránt tartalmazó vegyes engedményezési szerződést is, azaz a különböző szerződési módok nem voltak élesen elhatárolva egymástól a gyakorlatban. Gfv. X /2012/15. számú határozat 64 Gárdos István Gárdos Péter: Van-e a fiduciárius biztosítékoknak helyük a magyar jogban? Polgári jogi kodifikáció 6. évf. (2004), 1 2. sz o. 16

17 stabil követelésállománnyal rendelkeztek. 65 A hitelfelvevő zálogjoggal terhelhető vagyonelemeinek összértéke nem minden esetben fedezte a felvenni szándékozott hitel összegét, komoly értéket képviselő követelésállománya azonban megfelelő garanciát jelentett nem teljesítés esetére. 66 A követelések átruházásával az engedményes leggyakrabban hitelintézet lépett az addigi jogosult engedményező helyébe, a kötelezett azonban mindaddig az eredeti jogosultnak engedményezőnek tartozott teljesíteni, amíg az engedményezés tényéről értesítést nem kapott. 67 Az értesítést kézhezvétele után az engedményezési megállapodás hatályossá válását követően azonban csak az új jogosultnak engedményesnek volt köteles teljesíteni, addig azonban ha az alapkötelem jogosultja engedményező javára való teljesítés helyett a kötelezett az engedményesnek teljesített, az a kötelezett veszélyére történt, azaz nem minősült szerződésszerű magatartásnak. 68 Ha az engedményezésről a kötelezett értesítése elmaradt, az engedményezés vele szemben nem vált hatályossá, tekintve, hogy a jogosult személyében bekövetkezett változásról nem szerzett tudomást. 69 A kötelezett ez esetben csak az eredeti jogosult javára teljesíthetett, ez volt az alapjogviszony esetében a szerződésszerű magatartása. Ez vonatkozott arra az esetre is, ha az engedményezésről a kötelezettet nem az engedményes vagy az engedményező vagy azok igazolt képviselője, hanem rajtuk kívülálló harmadik személy értesítette. Jelentős jogbizonytalanságot okozott azonban a régi Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek hiányos volta, a biztosítékként engedményezett követelések végrehajtás alá vonásának szabályozatlansága az engedményes ellen indított végrehajtási vagy felszámolási eljárás vonatkozásában. 70 Ezzel szemben az engedményezett követelés az engedményező ellen indított végrehajtás során nem osztotta az engedményező vagyonának sorsát, az engedményes igényperrel felszabadíthatta azt. 71 További problémát jelent a jelen idő használata indokolt, hiszen az idevágó törvényi szabályozás a mai napig változatlan, hogy a hatályos csődtörvény nem ismeri el hitelbiztosítékként a biztosítéki engedményezést, emiatt az engedményező ellen indított csődeljárás során sem a hitelező, sem a biztosítékként engedményezett követelés nem rendelkezik privilegizált hellyel a kielégítési sorrendben Ebből következően a biztosítéki célú engedményezés esetén a kielégítési 65 Emiatt a lakosság alig került kapcsolatba e jogintézménnyel a jogviszony alanyaként. 66 Az engedményezés rendszerváltást követő nagyarányú elterjedéséhez nagymértékben hozzájárult az, hogy lényegesen olcsóbb, egyszerűbb és gyorsabb volt mint a zálogjog létesítése. Az engedményezéshez elegendő volt az engedményező és az engedményes írásbeli megállapodása évi IV. tv (4) 68 Az évi IV. tv rendelkezése szerint a kötelezett az engedményezés hatályossá válása előtt az engedményesnek tett teljesítését jogalap nélküli gazdagodás címén visszakövetelhette tőle, ez azonban az engedményezővel fennálló jogviszonyára nem volt hatással évi IV. tv (3) 70 A végrehajtási törvény nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezéseket, hogy az engedményes ellen indított végrehajtás során foglalt engedményezett követelést hogyan vonhatja ki a végrehajtás alól az engedményező. Ezzel kapcsolatban nagyszámú egymásnak ellentmondó bírói ítélet született. 71 Pp (1); BH 1996/ Csődtörvény 57. (1); BH 2002/ A bírói gyakorlat elutasította a jogtudomány azon álláspontját, mely a biztosítéki engedményesnek a zálogjogosulttal egy kielégítési ranghelyre való sorolására irányult, ezzel jelentős mértékben korlátozta a jogintézmény gyakorlati alkalmazhatóságát. 17

18 sorrendről nem jogszabály, hanem a felek által megállapodott szerződés rendelkezett, az érvényesítés során a hitelfelvevők minimális ellenőrzési joggal rendelkeztek és a hitelezők az érvényesítés során megszerezhették a fedezetül szolgáló vagyontárgy tulajdonjogát. Mindemellett a vonatkozó rendelkezések kidolgozatlansága és az a tény, hogy a csődjogi joganyag az ezredfordulóra a jogtudomány által is áttekinthetetlen jogszabályhalmazzá dagadt, együttesen eredményezte a rendkívül eltérő jogértelmezést és bírói gyakorlatot, melyek miatt a jogintézmény nem felelt meg a jogbiztonság követelményének. Meglátásom szerint a biztosítéki célú engedményezés legfőbb problémáit és azok együttes hatását Suppán Ágoston markáns véleménye fogalmazza meg: a biztosítéki célú engedményezés nem felelt meg a jogi bizonyosság követelményeinek és ezért fedezeti, biztosítéki értéke sincs. Ezt a következtetést támasztja alá a Basel II néven ismert szabályrendszerben felsorolt eszközökhöz (biztosítékokhoz), illetve jogviszonyokhoz rendelt értékek. 74 Mint látható, a régi Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján a jogalkalmazó nem volt képes kezelni a biztosítéki engedményezés fiduciáris jellegét a felszámolási és csődeljárás, valamint a végrehajtási eljárás során, azaz épp a jogintézmény központi eleme került veszélybe. A jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a biztosítéki célú engedményezés során a hitelfelvevők érdeke jelentős mértékben sérül, illetve fennáll kiszolgáltatott helyzetbe kerülésük veszélye. Mindemellett a biztosítéki célú engedményezés kiváltható azáltal, hogy a hitelfelvevő kötelezettséget vállal a kölcsön törlesztésére szolgáló bevételeinek a banknál vezetett számláira való fizettetésére. Következésképpen a biztosítéki célú engedményezés megtartása nem volt sem szükséges, sem kívánatos. Ez az álláspont az új Polgári Törvénykönyv tervezetében is érvényesült, amely tény előrevetítette az idevágó szabályozás nagymértékű változását. Ez olyannyira radikális mértékű volt, hogy a jogalkotó a biztosítéki célú tulajdon átruházás, a biztosítéki célú vételi jog alapítás és a biztosítéki célú engedményezés kikötését megszüntette, mivel nem biztosították megfelelően a hitelfelvevők érdekeinek védelmét, és a zálogjogot ismeri el elsődleges és legfőbb biztosítéknak. Ennek ellenére az új Polgári Törvénykönyv elődjéhez hasonlóan tartalmazza az engedményezést és a jogok és követelések átruházását, és önálló címben 6. könyv XII. cím, ezek egyike sem lehet azonban szerződést biztosító mellékkötelezettség. 75 Az új szabályozás ezen túlmenően is jelentős mértékben eltér a korábbitól, s az új Ptk. rendelkezései nem csak a régi Polgári Törvénykönyv, hanem az azt megelőző jogi szabályozás rendelkezésein is alapulnak. 76 Példa erre a jogátruházás jogintézménye, mely a régi Polgári Törvénykönyvben nem szerepelt, azonban az azt megelőző jogi szabályozás ismerte és használta évi V. tv. 6:193. 6: Az engedményezésre vonatkozó rendelkezések lényege azonban nem változott, a jogosult a kötelezettel szemben fennálló követelését másra átruházhatja évi. V. tv. 6:193. (1); évi IV. tv (1) 77 A jogátruházás a forgalomképes jogok tekintetében teszi lehetővé a jogosult személyének megváltozását, az engedményezéstől csupán a jogintézmény közvetett tárgya különbözteti meg, nem tartozik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közé. 18

19 5.2. A zálogjog és az óvadék A zálogjogra és az óvadékra vonatkozó új rendelkezések együttes bemutatását az a tény indokolja, hogy a jogalkotó az új Polgári Törvénykönyvben az óvadékot a kézizálog egyik fajtájának tekinti. 78 A zálogjog a régi Polgári Törvénykönyvben a szerződést biztosító mellékkötelezettségek fejezetben került szabályozásra, az új Polgári Törvénykönyvben ezzel szemben a dologi jogi könyvben kapott helyet. A régi Ptk. e fontos és nagy terjedelmű szabályrendszerrel szabályozott szerződést biztosító mellékkötelezettsége ideértve az óvadékot is az új Ptk.-ban is hasonló részletességgel és terjedelemben került szabályozásra. 79 A zálogjog fogalma nem változott érdemben: továbbra is a zálogjogosult követelésének biztosítására szolgál, a zálogjogosult a zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet a biztosított követelés kötelezettjének nem teljesítése esetén. 80 A zálogjog tehát feltételes kielégítési elsőbbségi jogot biztosít a zálogjogosult számára a zálogtárgy tulajdonosával szemben is. A kielégítési jogot a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik kivéve, ha a Polgári Törvénykönyv másképp rendelkezik, a zálogjogosult kielégítése tőlük függetlenül történik. Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a zálogjogi jogviszonyok alanyai a zálogjogosult és a zálogkötelezett (dologi kötelezett) lehetnek, a személyes kötelezett (a biztosított követelés kötelezettje, amennyiben nem azonos a zálogkötelezettel) a jogviszonynak nem alanya. A jogalkotó megszüntette a vagyont terhelő jelzálogjog és az önálló zálogjog intézményét, amelyeket a zálogtárgyon fennálló zálogjog és a különvált zálogjog váltott fel, az új Polgári Törvénykönyv tehát csak a járulékos zálogjogot szabályozza. 81 A különvált zálogjog azáltal keletkezik, hogy a járulékos zálogjogot a zálogjogosult önállóan, tartozása biztosítékául átruházza saját hitelezőjére. 82 A különvált zálogjogra vonatkozó szabályozás nem illeszkedik konzekvensen az új Polgári Törvénykönyv koncepciójába, a különvált zálogjog ugyanis erőteljes fiduciárius jelleggel rendelkezik: a zálogjogosult jogait ideiglenesen a zálogjogosult kötelezettségének megszűnéséig annak hitelezője jogosult gyakorolni. 83 A fiduciaritás Polgári Törvénykönyvből való kiiktatására irányuló határozott és egyértelmű jogalkotói szándékot fentebb ismertettem. További problémát jelent, hogy a különvált zálogjog esetében nem kellően tisztázottak a kielégítés szabályai: az eredeti kötelezett kizárólag az eredeti zálogjogosultnak köteles teljesíteni annak teljesítésétől függetlenül, nem teljesítése esetén a hitelező nem tud kielégítést keresni, mivel a személyes kötelezett (eredeti zálogkötelezett) teljesítése esetén kielégítési joga nem nyílik meg. 84 A régi Polgári Törvénykönyv önálló zálogjogra vonatkozó rendelkezéseivel ellentétben az új zálogjogosult nem szerzi meg azt a jogot, hogy a felmondási jog gyakorlásával megnyissa a kielégí évi V. tv. 5: évi. IV. tv /A. ; évi V. tv. 5:86. 5: évi. IV. tv (1); évi V. tv. 5:86. (1) 81 Az önálló zálogjog intézményének megszüntetésére annak fiduciárius jellege miatt került sor. A különvált zálogjognak nincs jogrendszerbeli előzménye, az erre vonatkozó miniszteri indokolás önellentmondást tartalmaz, a gyakorlatban a különvált zálogjog veszi át az önálló zálogjog helyét. 82 Wellmann György (Szerk.): Az új Ptk. magyarázata IV/VI. 136.o évi V. tv. 5:100 (1); (5) évi V. tv. 5:86 (1) 19

20 tési jogát. 85 Az új szabályozás további nagy hibája, hogy a különvált zálogjog felmondásáról egyáltalán nem rendelkezik, e fogalmat és a felmondási időt nem tartalmazza sem az új Polgári Törvénykönyv, sem más vonatkozó jogszabály. Következésképp ha az eredeti zálogjogosult nem teljesíti hitelezője felé kötelezettségeit, a hitelező mindaddig nem kereshet kielégítést a zálogtárgyon, amíg az eredeti zálogkötelezett szerződésszerűen teljesít az eredeti zálogkötelezett irányában. E helyzetet vonatkozó szabályozás hiányában meghatározatlan ideig köteles tűrni, mivel az új Polgári Törvénykönyv nem állapít meg felmondási időt. Meglátásom szerint e helyzet túlmutat a jogalkotói következetlenségen, jogalkotói hibának mondható. Remélhetőleg az új Polgári Törvénykönyv különvált zálogjogra vonatkozó része rövid idő alatt újraszabályozásra fog kerülni, hiszen a bemutatott helyzet nem csak jogbizonytalanságot eredményez, hanem a különvált zálogjog intézményének jogalanyok által történő elkerülését is. Tekintettel arra, hogy e jogintézményt elsődlegesen a hitelintézetek közötti nagyértékű szerződések biztosítékának szánta a jogalkotó, jogalanyok által történő szándékos elkerülése a hazai hitelezésben és bankok közötti pénzforgalomban jelentős működési zavarokat generálhat. Az új Polgári Törvénykönyv zálogjogra vonatkozó részét 5. könyv III. rész VII. cím képezik a nem lajstromozott ingó dolgok, jogok és követelések hitelbiztosítéki nyilvántartásának legfontosabb szabályai is. A hitelbiztosítéki nyilvántartás jogintézményét az új Polgári Törvénykönyv mellett önálló jogszabály, a évi CCXXI. törvény szabályozza részletesen. Utóbbi jogszabály értelmében a működését az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével egyidejűleg megkezdett hitelbiztosítéki nyilvántartás negatívan közhiteles nyilvántartás, egyben teljes mértékben nyilvános és ingyenesen hozzáférhető. E jellemzők együttesen mutatják a zálogjogra vonatkozó szabályok nagymértékű változását, amelyre mindenképpen szükség volt. Ennek oka az, hogy a zálogjog a magyar polgári joganyag egyik hányatott sorsú jogintézménye, a Ptk., a zálogjogot részletesen szabályozó évi CXXXVII. törvény és a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló évi IL. törvény szabályozza egyszerre. 86 Az új Polgári Törvénykönyv a zálogjogot részletesen szabályozza, azaz igyekszik rendet vágni a kialakult helyzetben. Tartok tőle, hogy az új hitelbiztosítéki nyilvántartás már most látható gyengeségei megfelelő kontroll hiánya, a felek normakövető önjáróságára és jóhiszeműségére való túlzott alapozás, a visszaélési lehetőségek nagy száma és könnyű volta a zálogjogi joganyag egészére rendkívül negatív hatással lehetnek, akár a zálogjogi jogviszonyok egyértelműségét célul kitűző jogalkotói szándék kudarcát is eredményezhetik. 87 Meglátásom szerint e kockázat mértékét még az a tény sem képes megfelelően csökkenteni, hogy az évi IV. tv (2) 86 Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos csődjogi szabályozás az ezredforduló óta a jogtudomány számára is áttekinthetetlen jogszabályhalmazzá dagadt, e sajnálatos jelenség a csőd- és felszámolási eljárás körébe vont zálogjogi jogviszonyok viszonylatában is fennáll. A helyzetből fakadó számtalan lehetséges probléma realizáló dását a jelenleg működő hitelbiztosítéki nyilvántartás akadályozta meg és az új hitelbiztosítéki nyilvántartás sem lesz erre önmagában képes. 87 Hasonlóan szabad szellemű s a felek jóhiszeműségére és normakövető önjáróságára alapozó hitelbiztosítéki nyilvántartás bevezetésére Kanadában került sor, azonban a csalások és más visszaélések magas száma miatt röviddel később meg kellett szüntetni. 20

A hitelszerződés biztosítékai, tekintettel az új Polgári Törvénykönyv tervezetére

A hitelszerződés biztosítékai, tekintettel az új Polgári Törvénykönyv tervezetére MILASSIN LÁSZLÓ GLAVANITS JUDIT A hitelszerződés biztosítékai, tekintettel az új Polgári Törvénykönyv tervezetére A hitelszerződések feltételei és szabályozása körében a magyar jog számottevő változáson

Részletesebben

A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI

A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI (1996) Ügyvédi Iroda ELŐSZÓ Nem szükséges olvasóink számára hangsúlyoznunk annak fontosságát, hogy a gazdaságban jelentkező hiteligények megfelelően ki legyenek elégítve. Közismertek

Részletesebben

Féljünk-e, ha gépjárművünkre nem tipikus biztosítéki jogot engedünk a banknak, avagy vételi jog a banki gyakorlatban

Féljünk-e, ha gépjárművünkre nem tipikus biztosítéki jogot engedünk a banknak, avagy vételi jog a banki gyakorlatban 2008. HETEDIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM 289 HALMÁGYI CSABA Féljünk-e, ha gépjárművünkre nem tipikus biztosítéki jogot engedünk a banknak, avagy vételi jog a banki gyakorlatban A biztosítéki célú vételi jognak a

Részletesebben

Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása

Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása MAILÁTH GYÖRGY TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT Polgári jogi szekció 3. A vezető tisztségviselő felelősségének új szabályozása

Részletesebben

Az eredmény helye és szerepe a megbízási jogviszonyban

Az eredmény helye és szerepe a megbízási jogviszonyban Az eredmény helye és szerepe a megbízási jogviszonyban Bevezetés A gazdaság élénkülése és a piaci viszonyok előtérbe kerülése egyre növekvő kihívást jelent valamennyi szerződéstípus számára. Ezek a folyamatok

Részletesebben

A devizahitel jogi alapkérdései

A devizahitel jogi alapkérdései 2013. TIZENKETTEDIK ÉVFOLYAM 5. SZÁM 371 GÁRDOS ISTVÁN NAGY ANDRÁS A devizahitel jogi alapkérdései Ez a cikk a devizahitelekkel kapcsolatban az ügyfelek számára végzett gyakorlati munkánk során néhány

Részletesebben

Az új Munka törvénykönyve magyarázata 2013

Az új Munka törvénykönyve magyarázata 2013 Az új Munka törvénykönyve magyarázata 2013 Néhány gondolat az új Munka törvénykönyvéről... 4 ELSŐ RÉSZ - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 6 I. Bevezető rendelkezések... 6 A törvény célja... 6 A törvény hatálya...

Részletesebben

A fogyasztói kölcsönszerz désben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerz dési feltételekben szerepl egyoldalú szerz

A fogyasztói kölcsönszerz désben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerz dési feltételekben szerepl egyoldalú szerz 1 A fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelensége megítélése tárgykörben felállított joggyakorlat-elemző

Részletesebben

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS MINTA

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS MINTA Szerződésszám: Hatályos: 2015. február 1.-től Ingatlan jelzálogjoggal és készfizető kezességvállalással biztosított INGATLANVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS TERVEZET Jelen okirat a megkötendő kölcsönszerződés

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 593/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 593/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I. L 177/6 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.7.4. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 593/2008/EK RENDELETE (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) AZ EURÓPAI PARLAMENT

Részletesebben

Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban

Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban Lányiné Toldi Judit Harc a zsebszerződések ellen közjogi korlátok és közjegyzői közreműködés

Részletesebben

A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE

A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE GÁRDOS ISTVÁN A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE 1. Bevezetés Ez év nyarán a kormány az Országgyűlés elé terjesztette a Polgári Törvénykönyv zálogjogi szabályainak átfogó módosítására irányuló javaslatát.

Részletesebben

OKIRAT AXA Bank Europe SA AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe

OKIRAT AXA Bank Europe SA AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe OKIRAT Amely létrejött egyrészről az AXA Bank Europe SA (BE-1170 Belgium, Watermael-Boitsfort Boulevard du Souveran 25., nyilvántartási szám: RPR BE 0404 476 835 Bruxelles, nyilvántartó bíróság: Banque-carrefour

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Értelmezés és alkalmazás a gyakorlatban

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Értelmezés és alkalmazás a gyakorlatban VEZINFÓ-TUDÁSTÁR szakkönyv-sorozat Dr. Horváth István AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Értelmezés és alkalmazás a gyakorlatban A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja VEZINFÓ-TUDÁSTÁR szakkönyv-sorozat

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartás elvei az új Polgári Törvénykönyvben és a korábbi jogi szabályozásban

Az ingatlan-nyilvántartás elvei az új Polgári Törvénykönyvben és a korábbi jogi szabályozásban Dr. Sarkadi Anikó Az ingatlan-nyilvántartás elvei az új Polgári Törvénykönyvben és a korábbi jogi szabályozásban Az ingatlan-nyilvántartás külső és belső rendszerének sajátosságai Az ingatlan-nyilvántartásról,

Részletesebben

(Engedményezés: követelést engedek át másnak, pl.cégeknél faktorálás)

(Engedményezés: követelést engedek át másnak, pl.cégeknél faktorálás) Szept.21. 3. óra Ptk. Vagylagos szolgáltatás: 230. - ha a felek a szerződés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga - ha jogszabály

Részletesebben

EN - Egyezménye az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről [CISG]

EN - Egyezménye az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről [CISG] EN - Egyezménye az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről [CISG] Magyar Ungarn Ungarisch Magyar Köztársaság Hungary Hungarian Bereitgestellt von Professor Dr. Heinz Albert Friehe, Rechtsanwalt, Salzgitter

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK fogyasztónak minősülő természetes személy ügyfelekkel kötendő hitel vagy kölcsönszerződéshez Hatálybalépés napja: 2015.03.21. A jelen Általános Szerződési Feltétel (továbbiakban:

Részletesebben

A munkáltatói szabályzat az új Munka Törvénykönyvében. Gyulavári Tamás - Kun Attila

A munkáltatói szabályzat az új Munka Törvénykönyvében. Gyulavári Tamás - Kun Attila A munkáltatói szabályzat az új Munka Törvénykönyvében Gyulavári Tamás - Kun Attila Gyulavári Tamás tanszékvezető egyetemi docens, PPKE, JAK, Munkajogi Tanszék Lakcím: 1112 Budapest, ördögorom lejtő 43/b.

Részletesebben

Az új kezességi jog ellentmondásai

Az új kezességi jog ellentmondásai 168 GULYÁSNÉ CSEKŐ KATALIN Az új kezességi jog ellentmondásai A készülő új Polgári Törvénykönyv mindezidáig két tervezetben is foglalkozott a személyi biztosítékok körével, ezen belül a kezesség szabályaival.

Részletesebben

Fogyasztóvédelem. és turizmus

Fogyasztóvédelem. és turizmus Fogyasztóvédelem és turizmus A szolgáltatók és a fogyasztók jogi kapcsolatrendszere a turizmusban Dr. Salamon András Dr. Salamon András, 2009. Tudatos Vásárlók Egyesülete, 2009. Szakmai lektor: dr. Kathi

Részletesebben

Ptk.1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és

Ptk.1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és Ptk.1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat

Részletesebben

Polgári jogi alapfogalmak

Polgári jogi alapfogalmak Bércesi Zoltán -- Garamvölgyi Róbert Polgári jogi alapfogalmak - Előadásvázlat, témakörjegyzék belső, intézményi használatra a PTE ÁJK jogi asszisztenshallgatói számára - - Jogi asszisztens felsőfokú szakképzés

Részletesebben

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS magánszemélyek részére lakásvásárlás céljára

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS magánszemélyek részére lakásvásárlás céljára Szerződés száma: KÖLCSÖNSZERZŐDÉS magánszemélyek részére lakásvásárlás céljára amely létrejött egyrészről az ERSTE BANK HUNGARY ZRT. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., cégjegyzékszám: Fővárosi

Részletesebben

CSALÁDI J O G A CSALÁDJOG JÖVÕJE

CSALÁDI J O G A CSALÁDJOG JÖVÕJE A CSALÁDJOG JÖVÕJE A Ptk. cselekvőképességi és családjogi rendelkezéseinek alkalmazását segítő átmeneti normákról 1. Az átmeneti szabályok célja Már többször olvashattuk, hogy a Polgári Törvénykönyv 1

Részletesebben

Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.)

Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.) Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.) Előzetes megjegyzések: 1. A Kérdések és válaszok közzétételének célja, hogy közérthető,

Részletesebben

A zálogjogosult végrehajtásba való bekapcsolódása az anyagi és az eljárásjog tükrében

A zálogjogosult végrehajtásba való bekapcsolódása az anyagi és az eljárásjog tükrében A zálogjogosult végrehajtásba való bekapcsolódása az anyagi és az eljárásjog tükrében - Dr. Görömbei Sándor bírósági titkár- Berettyóújfalui Járásbíróság 2013. I. Bevezető A publikáció, mint fogalom jelentése

Részletesebben

Kártyás Gábor egyetemi adjunktus (PPKE JÁK)

Kártyás Gábor egyetemi adjunktus (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare X. 2014. 3. 13 27. A több munkáltatóval fennálló munkaviszony dogmatikai és gyakorlati értékelése 1 Kártyás Gábor egyetemi adjunktus (PPKE JÁK) Az utóbbi években a munkajogban megfigyelhető

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Melyek a leglényegesebb változások, melyekről minden alapítványnak, társadalmi szervezetnek tudnia kell?

TÁJÉKOZTATÓ. Melyek a leglényegesebb változások, melyekről minden alapítványnak, társadalmi szervezetnek tudnia kell? TÁJÉKOZTATÓ Melyek a leglényegesebb változások, melyekről minden alapítványnak, társadalmi szervezetnek tudnia kell? Hatályon kívül helyeztek számos olyan jogszabályt, melyek korábban az alapítványok,

Részletesebben

A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN

A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN TULAJDONVISZONYOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS ROMÁNIÁBAN* Drinóczi Tímea** A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN I. rész: A MAGÁNTULAJDONOSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A tulajdoni garancia

Részletesebben