KÉZIKÖNYV AZ ELSŐ RAJZKÖNYVEMHEZ

Átírás

1 Szász Lídia Sára KÉZIKÖNYV AZ ELSŐ RAJZKÖNYVEMHEZ Celldömölk

2 Szerkesztette Bozsik Rozália AP ISBN A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Apáczai Kiadó Kiadja az Apáczai Kiadó Kft Celldömölk, Széchenyi u. 18. Tel.: 95/ , fax: 95/ apaczaikiado@apaczai.hu Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés: OmniArt Kft. Terjedelem: 9,27 A/5 ív

3 Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez 3 BEVEZETŐ AJÁN LÁS Nemrég egy pedagógus kisasszony azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy va jon tény leg van-e fon tos sága a ne velő személyiségének? Ez olyan kér dés, kis asszony fe lel tem neki, mint ha azt kér dezné, hogy kell e a gyer tyába ka nóc? Ka nóc nél kül a gyer tya nem ég. Hát ha son ló képpen. Ön tudja jól, hogy a fi a tal kor be nyo má sai mi lyen óri ási, egész életre szóló ha tást tesz nek az em berre. S ha ez így igaz, ak kor a pe da gó gus szem é - lyé nek ne volna fon tos sága? Mi kell hozzá min de ne kelőtt? Mélységes, minden tulajdonságon, minden em be re ken tett rossz ta pasz ta la ton túl áradó és el len áll ha tat lan em ber sze retet. És az a re mény ke dés, amely a ne velő mun kája alatt ál lan dóan vesz élyeztetve van, az a tör he tet len bi za lom, hogy min den meddő fá ra do zá sai, minden hi á ba való munka el len ére még is, még min dig hatni akar jon... ez pe dig szen ved ély kér dése. Ilyen szen ved ély nél kül senki sem le het jó ne velő. Ehhez a gyö nyörű, ál dott, fe lejt he tet len mun ká hoz te hát, úgy lát szik tem pe ramentum kell mindenekelőtt, aztán még egyszer mindenekelőtt: te het ség. S mi lyen le gyen ez a te het ség? Hogy csak a legfőbbet em lít sem, két do logra ok vet le nül vo nat koz nia kell. Nagy haj lam le gyen benne, hogy ontsa a tüzét, hogy le hetőleg min dezt kö zölni akarja, amit kö zöl het, s a két sé gei kö zül azo kat, ame lye ket még fej let len lé lek meg ért het, va la mint, hogy pél dá já val hatni akar jon min den erővel. (FÜST MI LÁN: A ne velői pálya dicsérete) Ez a mód szer tani ki ad vány azok nak a ked ves kol lé gá im nak ké szült, akik mind járt a kez de tektől, már az első osztályban is fontosnak tartják a vizuális nevelést. Úgy gondolják, hogy ezeket az órákat tanítványaik számára tart al m a ssá, e m lé ke z e t e ssé t e sz i k. Kontra György kedveltség mértéke szerint rangsorolta a tantárgyakat. Így a következők ki emel ked nek: test ne ve lés, rajz, tech nika, ének. Eze ket el nevezte öröm tan tár gyak nak. Ez az el ne ve zés csak ak kor lesz igaz, ha az órákat a min den napi ta ní tási gya kor lat ban en nek a szel le mé ben szer vez zük és tart juk meg.

4 4 A változtatás szükségességéről Tan tár gyunk neve, ame lyet a ke ret tan terv ben rög zí tet tek: RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelésnek csak egy része a rajztanítás, a művészeti nevelés. A ha gyo má nyos raj zó rák gyö ke res át ala kí tá sát ered mé nyezi az új tan tárgy bevezetése. Miért e változás, mi tette szükségessé a vizuális kultúra bevezeté sét? A kö zok ta tás áta la ku lása nap ja ink ban in ten zív fo lya mat, amely nek a rajztanítás is része. Többféle elképzelés született arra, hogy a megújulás mi lyen ke re tek kö zött tör tén jen. A NAT, majd en nek a mó do sí tott válto zata a ke ret tan terv se gíti a kor sze rűsödés folyamatát. A vizuális nevelés korszerű sí tése el ke rül he tet len fo lya mat, mert a kom mu ni ká ciós és al ko tó - készség fejlesztése hangsúlyozottan szerepel korunkban. A vizuális nevelés jelentősége ezál tal megnőtt. A vál to zá so kat sür gető té nyezők kö zül a legfontosabbak: A vizuális, művészeti nevelés különböző lehetőségei segítik a sze mé lyiség fejlődését és az alkotó magatartás kialakulását. A változtatást sürgette az is, hogy az iskolai rajztanítás sokáig képviselte a mű vé sze tek főbb irány vo na lait be építve a tan tervbe, a fejlődését figyelemmel kísérte. Napjainkban ez a folyamat felgyorsult, szerteágazóbbá vált és ezál tal kö vet he tet len. A raj zot ta nító pe da gó gu sok többsége tanácstalanul áll a kortárs mű vé sz et al ko t á sa i előtt. A vál toz ta tást leg in kább sür gető té nyező a tech ni kai mé di u mok hi hetetlenül gyors fejlődé se é s el t e r je dé se. A g ye re kek is me re t ei k je le nt ős hánya dát iskolán kívül szerzik meg. A gyakorlati munkát úgy kell megszer vezni a ta ní tási órá kon, hogy ezek a szem pon tok elősegítsék a látáskul túra ala ku lá sát irá nyí tott ke re tek kö zött. Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez Nehéz feladatra vállalkozunk! Ak kor le szünk ered mé nye sek, ha a vi zuális nevelés komplexitását helyesen értelmezzük. A hagyományos művészeti ne ve lés mel lett meg je le nik, a vi zu á lis kom mu ni ká ció, a tárgy- és kör nye zetkultúra tanítása is. A sokféleség felületességhez vezethet. Ennek oka a hagyo má nyos rajz tan tárgy ta ní tá sá hoz való erős kötődés, az új tól való ide genkedés, a felkészületlenség és nem utolsó sorban a szemlélet hiánya. Olyan gya kor lati fel ada to kat kell az órán a ta nu lók nak adni, amely a kü lön böző is me re t ek eg y idejű fel dol go z á sá val sz á mos ne ve lé si é s ok t a t á si célt eg y üt t valósít meg. Így egy-egy feladaton, feladatsoron belül foglalkozhatunk a viz u á l is nyelv, v i z u á l is kom mu n i k á ció, t á rg y- é s kör nye z et k u l t ú r a, va la m i nt a képzőművészet, népművészet témakörével is. A komplex feladatok hozzásegítik a nevelőt a teljesség megvalósulásához. Ez a lehetőség az ok ta tá son be lüli fo ko zott sza ko so dásra tö rek vés mel lett, szinte egye dü lálló. Eze ken az órákon megvalósulhat a manuális (fizikai), és a szellemi tevékenység összhangja. A kü lön böző he lyekről sz e r z et t i n for m á ciók, él mé nyek h a sz no su l- nak és szer ves egésszé kap cso lód hat nak, amely nö veli a ta nu lás ha té konyságát és a ta nu lók mo ti vált sá gát, ami mun kánk min den rész le tét át kell hogy hassa. Ha ez hi ány zik, az al ko tás so rán sem a ta nító, sem a kis elsős nem lesz megelégedve, elmarad a legfontosabb, a sikerélmény. Mo t i vá ció ahogyan azt KISS ÁR PÁD 1963-ban leírta azok nak a különböző ere detű i n d í té kok na k a z eg y üt tese, me lyek a t a nu lót t a nu lásra rá ve szi k és a t a nu lási ked vet és a z el ha t á ro zást a t a nu lás vé géig éb ren tart ják. Sem mi lyen élet kor ban sincs ta nu lás mo ti váció nél kül. A ke ret t a n t e r v v i z u á l is k u l t ú r a ré sz é nek t a nó r a i meg va ló sí t á sa so r á n a z előbbi meg ha tá ro zás fo ko zot tan ér vé nyes. Sok éve ta pasz ta lom, to vábbkép zé se ken is el hang zik, hogy is ko lá ink belső éle tét nem úgy hatja át a moti vá lás szán déka, ahogy kel lene.

5 Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez 5 A fel ada tok meg vá lasz tása, ki adása, meg va ló su lása csak ak kor lesz eredmé nyes, ha kellőkép pen mo ti vál tak va gyunk mi ma gunk is, és ezál tal tanít vá nya inkra is ha tunk. KO ZÉKI BÉLA 1980-ban így fogalmaz: te vé keny ségre kész tető belső feszült ség, irá nyát te kintve kettős a cél: a kellemetlen elkerülése, a kívánatos elérése. A motiváló környezet és az érdeklődés felkeltésének szerepe fel ér té kelő dik, ezért fontosságuk miatt a kerettantervi feladatok tükrében az egyes fejezetekben gyak ran rá irá nyítom a figyelemet. Nem kí vá nok ki térni r é sz le t e s e n a z ok r a a t a n t á rg y p e d a gó g ia i a l t e r n a t í vá k r a, a me lye k mu n k á n k e r e d mé nye s s é gé he z hoz z á já r u l n a k. A fel a d a t ok meg fo g a l m a z á s a kor, a z ok ér tel me zésekor, szó lok a sze mé lyi ség fej lesz té séről, amelyre a vi zu á lis neve lés kor lát lan le hetőségeket kínál. A fo lya ma tos ta nító-gye rek kap cso lat az elsős kis gyer mek éle té ben na gyon fon tos. A szem élyes be szél ge té sek, az egyéni kor rek tú rák a raj zó rán ér té kes pe da gó giai moz za na tok. A kre a tivi tás, az al ko tás-ala kí tás igé nyé nek fel kel tése nem új a művészeti nevelésb e n. A t a n í t ó t ól e z e k meg va ló sí t á s a n a g y e r őfe szí tést igé nyel. A cél csak úgy ér he tő el, ha a nevelő tanítványai nevelése mellett önmaga fejlesztésével fo lya ma to san fog lal ko zik. A kre a tív lá tás szük ség kép pen szub jek tív és a felfedező él mé nyek ben gyö ke re zik, ame lyek mind egyike egya ránt érté kes, ám tel je sen el térő irá nyo kat je löl het ki. A kor szerű vizuális nevelés fel fo gása sze rint a gye re ke ket rá kell ve zetni a jóra, és a rosszal csak anynyit kell fog lal kozni, amennyi el en ged he tet le nül szük sé ges. A ta ní tás so - ha sem va lami el len irá nyul, nem a rossz, a csú nya eli té lé séből in dul ki, nem til tá sokra épül. Célja min den eset ben az, hogy a ta nult dol gok a tu dás gya ra po dá sát szol gál ják, hogy biz tas sa nak, örö met okoz za nak és ne gát lá - so kat, elő íté le te ket ala kít sa nak ki! A vi zu á lis ne ve lés so rán szá mos fon tos mű velt ségi te rü le tet mű vé szet tör té net, he lyi kul túr tör té net, te het ség gon - do zás meg kü lön böz te tett fi gye lem mel kí sé rünk és a komp lex fo lya mat ré szeinek tekintjük. Kol lé gáim, bí zom benne, a fel ada tok kö rét bőví teni fog ják asze rint, hogy mi lyen is me re ta nya got vá lasz ta nak a ke ret tan tervi kö ve tel mé nyek tel je sí tése ér de ké ben. Vá lasz tá su kat az is be fo lyá solja és in - do kolja, hogy mi lyen össze té telű az a cso port, amelynek tel je sí te nie kell a t a n t á r g y i kö ve t el mé nye ke t eg y meg h a t á r o z ot t sz i n t e n. LAN TOS FE RENC: Ké pek ben a vi lág című könyvében (Nemzeti Tankönyvki adó, 1994) írja: Nem arra kell te hát gon dol nunk, hogy egy gye rek milyen szép raj zot, vagy egye bet tud ilyen-olyan ins pi rá ci óra ké szí teni, ha nem hogy a vi zu a li tá son ke resz tül meg kapja-e, és ho gyan kapja meg min d a zokat az is me re te ket, me lyek év múlva al kal massá te szik arra - ter mésze te sen más is me re tek kel szink ron ban, hogy a kor szint jén jó mér nök, pe da gó gus, mi nisz ter, köny velő stb., egy ál ta lá ban, szel le mi leg és gya korla ti lag fel ké szült, nap ra kész em ber le gyen. Mennyire ta nít juk meg ta nít ványa i n k at p on t o s a n, fe g yel me z e t t e n, fe lelősség gel, de kellő nyi tott ság gal és ér zelmi te lí tett ség gel gon dol kodni, élni és dol gozni. Ép pen mert nem a vizu á lis ne ve lés a végső c él, ne m m i nd eg y, hog y m i lye n v i z u á l i s i s me r e t e - ket adunk, és hogy eze ket más te rü le tek kel ho gyan tud juk össze füg gés ben látni és lát tatni. Irigy ség amúgy nem jel lemző rám, de most fe léb redt ben nem azon mada rak iránt, ame lyek nek olyan jó a rö vid és hosszú távú em lé ke zete, hogy több száz helyen elrejtett élelmeiket képesek később meg ta lálni. Mi más ké pes sé gük le het erre a bra vúrra, mint vi zu á lis me mó ri á juk. Ami nyil vánvalóan adottság, akár madárnak, akár embernek, de persze fejleszteni kell, hogy ké pes séggé vál jon. Leg alább is az em beri tár sa da lom ban így szo kás. Az erre a mun kára rend sze re sí tett in téz mé nyek len né nek az is ko lák, s azo - kon be lül is ki emel ten a mű vé sz e t i ok t a t á s, va l a m i nt a v i z u á l i s k u l t ú r a t e - het ség gon dozó prog ram jai és nem utolsó sor ban a raj zó rák. Va jon hol, ho gyan, kik és mi lyen tré nin gek kel ké pe zik pél dául a var jú kat vagy ép pen ség gel a le gin tel li gen sebb nek te kin tett éne kes ma da ra kat? Kérdé sem ter mé sze te sen ál naív, csu pán a ma dári és az em beri ne ve lés kü lönbözős é gé ne k i l lu sz t r á l á s á r a sz ol g á l. A m a i i s me r e t e i n k sz e r i nt a g y u n k u r a l ko d ó n a k ne ve z e t t r ö v i d e n sz ó - be li ségre sza ko so dott bal fél te kéje mel lett alá ren delt a szem lé le tes, ké pi-

6 6 es, egész le ges in for má ci ó fel dol go zást, a há rom di men ziós téri-konst ruk tív fel ada tok meg ol dá sát és a nem ver bál is em lé ke zést végző jobb fél teke. Is ko lai ne ve lé sünk ben a két fél teke har mo ni kus együtt mű kö dé sé nek h i á- nyát ész lel jük kö vet kezmé nye i vel együtt. Messze ke rülve a ma da rak ké pességeitől, a vizuális nevelés lehetőségei végletesen megromlottak. A vizuális nevelés nem kielégítő volta az egyén sze mély isé gé nek torzu lá sá hoz, s ezen ke resz tül gazda sági-tár sa dalmi ká ro so dást okozó prob - lé mák hoz ve zet. Ilye nek: a vi zu á lis -mo to ros kész sé gek fej lesz té sé nek el hanya go lása hát rál tatja a kre a ti vi tás ki bon ta ko zá sát, nem fejlődik ki a vi zu á lis ér té kek fel is me ré sére, össze ha son lí tá sára való kész ség, a vi zu á lis igé nyes - ség, amely végső soron a tárgyi és környezetkultúra romlását okozza. (CSŐREGH ÉVA: Vé le mé ny a v i z u a li tá s ról ) Nap ja ink ban nagy szük ség van arra, kü lö nös te kin tet tel az if jú ság kö rében, hogy a vizualitás fogalmait a gyakorlatban is meghatározzuk. Fontos a vizuális nevelés szemléleti megalapozása. Tantárgyunk, a vizuális kultúra olyan mű velt ség t e r ü le t ek eg y üt t e se, amelyeknek tartalmát végrehajtva segít a tanulók fejlesztésében. Megfelel ko r u n k k i h í vá sá n a k é s a ke ret t a n t e r v sz el le mé nek. Ne velni annyit tesz, Mint em berré tenni. (JU HÁSZ GYULA) Jegyzet: Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez A TANÓRAI MUNKA MEGSZERVEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A kis gyer mek nek, mi kor az is ko lába ke rül egy cso dá la tos vi lág van a fe - jé b e n. Ez a p e d a gó g ia sz á m á r a for r á s, mu n k a e sz köz é s ne m h át r á l t at ó té nyező. Aki vi zu á lis kul tú rát ta nít, fel kell ké szül nie arra, hogy már a leg ki seb bek nek is van nak a ki a la kult belső ké p ei k á l t a l el ké p z e lé s ei k, fo - gal maik a kör nye ze tükről, a nö vé nyekről, ál la tok ról, az em ber sze re péről. JEAN PI A GET-nak sokat köszönhet a konstruktívizmus, e dinamikus tanulási folyamat. A kon s t r u k t i v i z mu s sz e r i nt a z i s me r e t e ke t, a t u d á s t ne m eg y sz e r űen befo gad juk ma gunkba, ha nem lét re hoz zuk, meg konst ru ál juk ma gunk ban. (in nen a neve is en nek az irány zat nak) A gyer meki ér telmi fejlődést olyan fo lya mat nak tar totta, amely ben a tapasztalatnak óriási jelentősége van. A ta nu lás szá mára fon tos fo lya mat nak te kin tendő a kül vi lág ról meg szüle t e t t t a p a sz t a l a t ok é s a b el s ő kon s t r u k ció s r e nd sz e r t a l á l ko z á s á n a k eg y üttese. Alap vető je lentősége van a me gelőző tu dás nak. Nem egy sze rűen az infor má ciók hal maza, ha nem egy komp lex rend szer. Ki dol go zott sága kü lönböző. Ezek le het nek na gyon naiv, la i kus el mé le tek, de cse lek vé se ket, gyakor l a t o k at ge ne r á l n a k a m a g ya r á z a t ok ke r e t ei. Az előze tes tu dás min dig lé te zik. A vi zu á lis kul túra komp le xi tá sá ból adó dóan a ta ní tási gya kor lat ban többféle vál to za tos mód szer rel tu dunk ered mé nye sek lenni. Szük sé ges meg is - mer kedni e kor szerű tan tárgy ta ní tása so rán olyan mód sze rek kel, ame lyek a z új é s n a g yobb h a t é kony s á g ú el já r á s ok. A z a l k a l m a z h at ó mó d sz e r e k kö - rét nem a jó és rossz mód sze rekre oszt juk fel. Ha zánk ban a le gel ter jedtebb a fron tá lis osz tály munka a ma gya rá zat és be szél ge tés gya kori al kalma zása. Van ami kor en nek a mód szer nek az al kal ma zása nem he lyén való.

7 Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez 7 (A vi zu á lis kul túra óráin a leg rit kább eset ben aján lom al kal ma zá sát.) Az óra váz lat-min ták ban vissza té rek a ha té kony óra ve ze tés mód sze re ire. A dif fe ren ci á lás nak kell hang sú lyo zot tan sze re pelni az ok ta tás fo lya matá ban ak kor, ami kor az előz e t e s t u d á s sz í n vo n a l a kö z öt t e r őtel jes el té rések van nak. A ké pes sé gek fej lett sé gé ben meg mu tat kozó kü lönb sé gek kie g ye n l í t é s e m i at t i s e z a mó d sz e r h a t é ko nya bb, m i nt a f r on t á l i s mu n k a. A gya kor lat ban ta pasz tal juk, hogy a gye re kek tech ni kai fel ké szült sége menynyire más és más. A te vé keny ség so rán az egyéni, test re sza bott fel adat megol d á s ok ve z e t ne k e r e d mé ny r e, s e g í t i k a z a l ko t ó fa n t á z ia k i t el je s e d é s é t. Részletesebben szólok azokról a módszerekről, amelyeket kevésbé ismerünk és al kal ma zunk. A vi zu á lis ne ve lés egyik fon tos moz za na tá nak tar tom ezt a vi szony lag újnak tar tott fo gal mat. Ez a ta nu lási kör nye zet, egy komp lex el já rás, tiszta de fi ní ció nem szü le tett. Az a pe da gó gi a i lag meg szer ve zett kör nye zet, ahol a ta ní tás fo lyik és döntő té nyező le het a ta ní tás-ta nu lás fo lya ma tá ban. A vi zu á lis kul túra tan tárgy tan tervi kö ve tel mé nyei kö zött sze re pel a környezetkultúra, amely mű velt ség te rü let vi szony lag új, ér tel me zése sem egysé ges még a gya kor lati munka so rán. MIK LÓS PÁL: Környezetkultúra 2000-ben, (1973) A kör nye zet kul túra szó nak mind két tagja lé nye ges. Az első azt a tár gyi v i l á got je le nt i, a me ly i k a z e m b e r i éle t (mu n k a, köz le ke d é s, pi he né s) t el je s ér te lembe vett kör nye ze tét ké pezi a táj tól a szer szá mig, az út háló zat tól a ru háig, az épí té szeti egy üt testől az in tim szoba sa ro kig. (Mellesleg éppazért környezet- és nem tárgykultúra a megjelölés, mert a ter mé szeti kör nye zet is bele ér tendő.) A kör nye zet kul túra szó má sik tagja viszont arra a vi szonyra utal, ami az em beri élet kör nye ze téül szol gáló tár gyi vi lág és az em ber kö zött van: te hát a kör nye zet hez való em beri vi szonyt, ann a k hu m a n i z ált fel h a sz n á lá sát, e m b e r i el sa já t í t á sát. A vi zu á lis kul túra egyik rész te rü lete a kör nye zet- és tárgy kul túra. Mik lós Pál kör nye zet kul tú rá ról írt de fi ní ci ó ját ki e gé szí tem a tan tervi kö ve tel mények ben le ír tak kal: a kör nye zet- és tárgy kul túra ta ní tá sá nak fel adata az élő és élet te len ter mé szet, az épí tett kör nye zet, a tár gyi vi lág for má i nak, szépsé gé nek, f u n k ci ó i n a k fel fe dez t e t é se. Amikor tanulási környezetről beszélünk, akkor a konkrét szaktantermi környezetet és a pedagógus által megteremtett módszertani környezetet értjük. A szak ter münk az a kör nye zet, ame lyet ne künk elsősor ban kell for málnunk, olyan minősé get kell lét re hoz nunk, amely már al kal massá te szi arra, hogy a tanulók indíttatást érezzenek olyan konstruáló tevékenységre, amely a z al ko t ó t e vé ke ny ség je le nt ős átalakulásához vezet. A tanulási környezet eg y t á gabb fo ga lo m al ko t á st k í vá n. A t a n í t á s -t a nu lá s fo lya m a t á ba n fon t os é s döntő azok nak a vál to zá sok nak a rend szere, ame lyek a ta nu lók ban men nek végbe. Ezek a vál to zá sok zaj la nak egy pe da gó gi a i lag meg szer ve zett kör nyezetben. HAGYOMÁNYOS TANULÁSI KÖRNYEZETEK Egy adott pedagógiai eljárást nem az minősít, hogy milyen régen alkalmazzák a tanítás gyakorlatában. A fontos az, hogy milyen folyamatokat vált ki a gyermek tudatában. Bármilyen módszer megengedett, ha a tanulás, alko tás szempontjából hasznosnak bizonyul. A pedagógus ismeretközvetítő szerepe A pedagógus szerepe fokozott azokban a folyamatokban, amikor ér tel mezési keretei szem pon tjából alternatív elképzelések kialakítása a cél. Nem ér semmit a módszer akkor, ha az adott ismeret formális elsajátíttatására, lemásoltatására irányul.

8 8 Vannak szituációk, amikor a gyerekek önálló tevékenységének megszervezése a cél, amelyben kiválóan megszervezett szemléltetés szolgálja a fel té telek biztosítását a tanuláshoz. Törekednünk kell olyan eljárásokat alkalmazni az órán, amelyekkel megteremtjük a motiváltság feltételeit. Fontos, hogy a ha gyomá nyosabbnak mondható eljárásokat elsősorban más, korszerűbbnek mondható technikákkal együttesen alkalmazzuk, ez eredményességhez vezet. Ne féljünk a magyarázatoktól, a szemléltetett előadásoktól, a kiselőadásoktól. Ha megfelelő helyen más módszerekkel együttesen alkalmazzuk őket, nagyon hasznosak tanórai és tanórán kívül szervezett foglalkozásokon. Szituációs játék Komplex tanulási környezet. Körültekintő, alapos előkészületeket igényel. Kicsi korban ennek alkalmazása nagyon eredményes lehet, nem mondhatunk le a többletmunka miatt a szervezéséről. A fokozatosságot érvényesíteni kell. Kicsikkel még csak rövid, egyszerű szituációs játékot lehet játszani (családi rajz előtt pl. egy család életének egy mozzanata). A pedagógusnak terveznie kell az oktatási folyamatba a koncentrációs lehetőségeket. Az óravázlatokban erre részletesen kitérünk. Já té kok, sz i mu lá ciók Különböző ki ad vá nyok sok, rend kí vül jó já ték le í rást tar tal maz nak, ahol részle te zik az al kal ma zási te rü le te ket is. A já ték a ta nu lási te vé keny ség olyan típusa, amelynek rendkívül fontos a szerepe a kisgyermek személyiségjegye i nek fejlődé sé ben. A leg több gyer mek ese té ben a já ték a ta nu lás hoz is szol gál tat mo ti vá ciót, és is me re ta nya got köz ve tít. Pró bál juk ki, és ha le - hetősé günk van, fej lesszük to vább. (Lásd: aján lott sza ki ro da lom) Dif fe ren ci á lás Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez Az egy tanulócsoportban lévő gye re kek egy adott pil la nat ban és adott témá ban rend kí vül kü lön böző tu dás sal és rend kí vül kü lön böző képességekkel ren del kez nek, más és más le het az a té nyező, amely meg te remt heti moti vált sá gu kat. Más és más mó don ké pe sek kom mu ni kálni az adott te rü le ten, más kép pen vi szo nyul hat nak a tár sak kal való együtt működéshez, stb. Min den gye rek okos egy sor te rü le ten, s bu tácska más te rü le te ken. A k r e a t i v i t á s, a z a l ko t ó t e vé ke ny s ég i s m á s é s m á s, a m i n a g y r é sz t f ü g g a z egyéni képességektől. A pe da gó gus fe lelőssége, hogy meg ta lálja min den gyer mek ese té ben az erőssé ge ket, azo kat a te rü le te ket, ame lyek ese té ben van le hetőség a rá épí tésre. A dif fe ren ci á lás, mint gya kor lat csak rit kán jelenti azt, hogy min den gyer mek a sa ját tes tére sza bott, spe ci á lis fel ada tot kap. Ezt is meg le het valósítani, de rend kí vül ne héz fel adat. A cso por tos te vé keny ség so rán a dif fe ren ci á lás az egyik leg ha té ko nyabb mód szer, ami ak kor ered mé nyes, ha a pe da gó gus igye ke zett a jó lég kört ki ala kí tani. Csoportmunka A mo dern ta nu lásszer ve zés egyik leg fon to sabb el já rása a csoportmunka. Ke r e t t a n t e r v ü n k b e ve z e t é s e é s el t e r je d é s e s o r á n n a g yon sz e r e t né n k, h a e z a ha té kony mód szer szé le sebb kör ben ter jedne el a pe da gó gu sok kö ré ben. A cso port munka szer ve zé sé nek di dak ti kai kér dé se i vel nem kí vá nok foglal kozni, hisz sza ki ro dalma szé les kör ben el ter jedt. A cso port fel adat nak komp lex nek kell len nie, igé nyel nie kell a gye re kek kö zötti együtt működést, kü lön ben az tör té nik, hogy a kö zös ség leg jobb ta nu lója oldja meg, vagy hozzá se gíti a cso port já nak tag jait a jó fel adat me gol dás hoz. A cso p or t os t a nu lá si kör nye z e t ek k i vá lóa n al k al m a sa k a d i f fe re n ci á lá sr a. A ki fe je zet ten he te ro gén össze té telű csoportokban a gyerekek egymással

9 Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez 9 való kap cso la tai, az egy mást ta ní tás, a vi ták, a meg be szé lé sek, a konk ré tan elvégzendő munka me gosz tása, az együtt mű kö dés moz za na tai meg te remtik a dif fe ren ci á lás pe da gó giai kö ze gét (ta nu lási, al ko tási kör nye zet). Eh hez a pe da gó gus nak csak jó fel ada to kat kell biz to sí tani, olya no kat, ame lyek kel ez a ha tás va ló ban el ér hető. Nem fér nek ke ret tan ter vünk el já rá sai közé az olya n meg gon do lá sok, a me lyek n í vó cso p or t ok k i ala k í t á sát e re d mé nye z i k, a jókra, közepesekre és gyengékre osztása kasztosodást eredményez, növeli az induláskor meglévő k ü lönb sé ge ket. Ki rán du lás A ki rán du lá sok az is ko lai élet ben kü lön böző formában szerveződnek. A gye re kek a leg ked vel tebb ta nó rán kí vüli el fog lalt ság nak te kin tik. Ide tar to zik, ami kor egy-egy oszt állyal el me gyünk meg lá to gatni egy mú zeu mot, egy ki ál lí tást meg te kin tünk. (Ez a ta nul má nyi ki rán du lás, ame lyet cél szerű össze kötni egyéb kul tu rá lis prog ra mok kal.) A tan anyag el mé leti is me re teit egé szíti ki a meg fi gye lés so rán gyűjtött sz á m t a l a n i n for m á ció. A z előze tes ter ve zés, a kon cent rá ció fi gye lem be véte lé vel tu da to san kell hogy meg va ló sul jon. A séta, ami kor a kör nye ze tünkkel i s me r ke d ü n k é s va l a m i lye n t é m á b a n t a p a sz t a l a t o k at g y űjtünk. Van olyan ki rán du lás is, ami kor csak gyö nyör kö dünk a ter mé szet szép sé ge i- ben, gyűjt jük a le hul lott ter mést, a le ve le ket, ka vi cso kat és egyéb ter mészeti formákat. A gye rek ak kor fog bár mit is látni is, ha tudja, hogy mit kell ész re vennie. Az előké szí tés nek tu da tos nak kell len ni, amely biz to sít hatja a gye rek szá mára, hogy felfedezzen va la mit, akár egy je len sé get vagy egy ér de kes összefüggést. Olyan szerteágazó ismeretre és a megfigyelés során átélt tapasz ta latra van szük sége, amely al kal mas arra, hogy egye dül vagy cso portmunkában is bőví teni tudja tu dá sát. K i á l l í t á s A vizuális kultúra tanítása során nélkülözhetetlen szervezési forma, amikor ta nít vá nya ink az ere deti al ko tá sok kal ta lál koz nak a ki ál lí tá so kon, mú zeumlá t o ga t á sok al k al m á val. Nagy élményben részesülnek azok a gyermekek, akik saját munkájukat, írásaikat, fényképeiket látják viszont a szélesebb közönséggel együtt. A peda gó giai fo lya mat leg fon to sabb moz za nata a ki ál lí tás össze ál lí tása, rendezése. Ekkor a tanuló ismereteket szerez, technikai feladatokat old meg. Tár gyunk ese té ben az esz té ti kai ké pes sé gek fej lesz tése fon tos. En nek a mód szer nek a komp lex ne velő sze repe erősö dik, ha úgy szer vez zük meg, hogy a szülők, pedagógusok is meghívást kapnak, együtt tekintik meg a kiál l í t ot t a nya got. Forrásmunka: (NA HALKA IST VÁN: Konstruktív pedagógia ELTE BTK Neveléstudományi Tanszék Iskolakultúra, 1997., 2., 3., 4. szám)

10 10 KÖTETLEN, SZABAD, MINTAKÖVETŐ UTÁN ZÁS (al ko t ó mu n k a sz e r ve z é se) Az ok ta tás-ne ve lés fo lya ma tá ban a célt és a fel ada tot vi lá go san kell látni, az esz közt a pe da gó gus sa ját dön tése alap ján maga vá lasztja meg. Na gyon fon tos nak tart juk, ta lán a leg fon to sabb nak, hogy a vi zu á lis ne ve lés sel foglal kozó pe da gó gus rend sze re sen fris sítse fel tu dá sát, az el mé leti és gya kor - lati fel ké szült sé gét egya ránt, mert így vá lik a gyer mek szá mára a leg fon to - sabb in for má ció for ráss és egy ben a kö ve tendő pél da is. A ta nító együtt dol go zik ta nít vá nya i val, mun ká ját min ta ként fel hasz nálhat ja a gyer mek. Az első osz tály ban na gyon fon tos nak tar tom a ta nó rai munka szer ve zé sé nek ezt a for má ját. Az el ké szí tendő mun kák mé rete az adott fel adat tól és a vá lasz tott tech ni kai meg ol dás tól is függ. Ami kor a cso port mun kát vá laszt juk a fel adat ki a dás mód sze re ként, ak kor első osztály ban is le het nagy mé retű ké pek fes té sét ter vezni. Eb ben az eset ben a ta nóra szer ve zése komp le xebb mun kát igé nyel. Ön te vé ke nyeb bek, za jo sab - bak a gye re kek, de al ko tó ked vük is össze ha son lít ha tat la nul jobb a ha gyom á nyo s ór á ké n á l. A z el ké sz ü lt mu n k á k a g ye r me k i fa n t á z ia meg ny i l vá nu - lá sát rep re zen tál ják. A fes tés vas tag, he gyes ecset tel, tem pe rá val tör tén jék, ha le het sé ges fé l í ves la p on ( pl. cso m a go ló pa pí r r al) a f öld re t e r ít ve. Előrajzolás nem szükséges, úgy rajzoljanak, mintha mázolnának. A munka során a biztatás, dicséret, megerősítés soha nem maradhat el. A nagy színfoltok megfestésével meg figyelési szempontként adhatjuk a festékszínek összefolyásának megfi gye lését. Ne m csa k a fe s t é s t e ch n i k a job bí t á sát szol gálja, ha ne m a z í r á s t a nu lá sr a is ki hat. A raj zó rá kon, az elsős évfolyam kezdeti idősza ká ban a zsír- és paszt el l k ré t át, r ajz s ze net ja va sol ju k. A t a nu lók mel lőzzék a ce ru zát, a go lyós és filctollat, (tankönyvben lévő kis mé retű vázlatrajzok kivételével). Ennek okát a z é r t el m i ké p e s sé ge i k nek meg fe lelő szinten magyarázzuk is meg. Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez Ezek az esz kö zök nem te szik le hetővé, hogy a gyer me kek bát ran, gaz dag szín fol tok kal vál to za tos forma- és szín vi lá got hoz za nak létre. Fi gyel jük és fi gyel tes sük meg, hogy a ce ruza, go lyós - és filc toll tech ni ka ként való al kalma zá sa kor sze rény, szín te len és bá tor ta lan mun kák szü let nek. Az apró részle tek több al ko tá son me gol dott nak tűn nek gra fi ku san, de a kép egé szére a bá tor ta lan ság, szín te len ség, egy han gú ság a jel lemző. Tudatosítsuk a tanulókban, hogy az elképzelt alkotást mindig előzze meg egy gyors váz lat, ami ké szül het akár szí nes ce ru zá val, filc tol lal is. A jó váz lat utal hat a kép arányaira, a színvilágára, a kompozíciós megoldásokra. A fejlesztés érdekében ha módunk van rá gyurmával, agyaggal is dolgozzunk. Na gyon sze ret nek a gye re kek min tázni, mivel ez az al ko tás más minőségű meg ny il vá nu lá sa. A nag y mé ret ű la pon, a sí kon való fes tés sel a szí nek erejével ismerkednek tanítványaink, a mintázással (agyagozással, gyurmázással) pedig a térbeliséget kifejező formavilágot tanulmányozzuk. Fontos a sokféle anyag alkalmazása a feladatok változatos technikai megjelenítéséhez. Ezt a sok rétű mun kát ke vés óra szám ban kell meg ol da nunk. Eb ben az eset ben a leg fon to sabb nak tart juk a fes tést és az agyag gal, gyur má val való mun kák előtérbe he lye zé sét a fej lesz tés ér de ké ben a többi tech nika ro vására. Az idő szű kö sen áll a ren del ke zé sünkre, ezért va la mennyi anyag gal, tech ni ká val nem tu dunk meg is mer kedni az első év fo lya m b a n. Fon tos nak tart juk, hogy soha ne sür ges sük ta nít vá nya in kat, dol goz zanak ked vük sze rint, ké nyel me sen az adott időkeret fi g ye le m b e vé t e lé vel. A z ór a r e nd ö s sz e á l l í t á s á n á l e r r e le g y ü n k t e k i n t e t t el! A t a n me ne t ü n k el ké - szí té se kor, az óra váz la tok meg ter ve zé sé nél fon tos a tu da tos ság. Óra váz latok ké szí tése és szá mon ké rése ma már nem kö te lező. Úgy gon do lom, hogy az ér de kes, vál to za tos, él ményt nyújtó óra ve ze tés hez, a fel kész ülés el en - ged he tet le nül fon tos for mája a terv, amely egy kezdő ta nító szá mára még leggyak rab ban írá sos és rész le tes. A gya kor lat meg szer zé sé vel sem nélkü löz hető egy jól meg szer kesz tett váz lat, de már szű kö sebb, lé nyegre utalóbb, váz la to sabb a meg fo gal ma zás. A meg fe lelő forma idővel az egyéni el ké p z e lé s e k ne k meg fe lelően kell hogy ala kul jon.

11 Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez 11 A szó ba ál lás a gye rek kel, a gye re kek el kép ze lé se i nek és öt le te i nek meg hall ga tása, az azt kö vető kö zös cse lek vés, az együtt mun kál ko dás min dez meg te remti a szem élyes ség nek azt a lég kö rét, ami nél kül va lódi fej lesz tés eb ben az élet kor ban el kép zel he tet len. A vi zu a li tás fej lesz tése és az íz lés for má lás szin tén a gye re kekből, a gyerek élet ko ri lag adott le hetősé geiből in dul ki, s nem a di rekt ta ní tás ha tásta lan út jait vá lasztja, ha nem a cse lek vé s fo lya ma tá ban éb reszti fel az ismétlődő ér zéki ta pasz ta la tok ból ki bon ta kozó igényt. (VE KERDY TA MÁS) Fon tos, hogy a ta nító se gítő szán déka hassa át az óra ve ze tést, de csak akkor, ami kor a ta nu ló nak arra el en ged he tet le nül szük sége van. A biz tató szó ne hi á nyoz zon az órán. Ez irá nyul jon az ügyes ség, a te het ség ki bon ta kozta tá sára. Tar tóz kod jon a ta nító azok tól a meg jegy zé sektől, ame lyek a külső el vá r á s ok r a vo n at koz n a k, h i sz a z a t a nu ló mu n k a ke d vé r e ne g a t ív h a t á s s a l van. Tö re ked nünk kell arra, hogy ta nít vá nya ink ön ál ló sága az al ko tás so - rán fo ko zód jék. Ezt úgy tud juk el érni, ha több féle meg ol dás kö zül vá laszthat nak. Ne en ged jük a má sol ga tást egy me ga dott séma alap ján, vi szont ettől a pél dá tól vissza ri adva nem te kint he tünk el at tól, hogy a ta nító na gyon pon to san be ne mu tas son egy-egy tech ni kát és azt utá nozva al kos sa nak tanít vá nya ink. Min dig szem előtt kell tar ta nunk, hogy ak kor le szünk ered mé nye sek, ha a kre a ti vi tás fej lesz té séről egyet len gyer mek ese té ben sem mon dunk le. (Ez le het az alapja az egész al ko tó te vé keny ség nek.) A ked ves, sze re tettel jes lég kör, ahol a gyer me kek élet kori sa já tos sá gait fi gye lembe vesszük, mun kára ösz tönzi, ser kenti a cso por tot, ki ala kítva egy egész sé ges ver senyszem lé le tet. A gyer me kek ar cán így az al ko tás öröme ve hető észre, nem pe dig az unot tan, ked vet le nül, a kény szer ha tása alatt vég zett, min den kinek egy forma és egy for mán kö te lező fel adat. Is ko lai mun kánk csak ak kor lesz ered mé nyes, ha a pe da gó gus tö rek szik arra, hogy a ta ní tási órá kon és azon kí vül, ami kor a ta nít vá nya i val ta lálko zik, sze mé lyi sége a gyer mek szá mára példa le gyen. Igé nyes fel ada tok meg fo gal ma zá sá val és ki adá sá val a gyer me kek tu dásszom ját, al ko tó ked - vét elé gít jük ki. Alap elv: át élni meg is merni tudni! TEHETSÉGGONDOZÁS A kiadványban szereplő gyermekrajzok egy része a tápiószentmártoni Kubinyi Ágoston Általános iskola 1. a osztályos tanulóinak munkáiból válogattuk. Névsor: Komjáti Zoltán, Kiss Klaudia, Szabados Máté, Decsi Bálint, Tulik Zsolt, Skultéti Lili, Lakatos Dalma, Mózes Tamás, Krajcz Krisztina, Kovács Anita Jegyzet:

12 12 Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez 1. évfolyam (évi óra szám: 56) A tan tárgy ra jel lem ző: a fő te vé keny ség for mák a kez de tek től a vé géig je len van nak, csak mű ve le t i sz i nt jü k nö ve ke d i k. A szint emel ke dés kö vet he tő: a Be lé pő t e vé ke ny s é ge k b e n. A t e vé ke ny s é ge k, i s me r e t e k he lye: Té m a kö r ök, t a r t a l m a k cí mű tan ter vi egységben. BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Sze mé lyes él mé nyek, lát vány tör té net ki fe je zé se sík ban és tér ben, rajzo lás sal, fes tés sel, min tá zás sal. Mű a l ko t á s ok, i l lu sz t r á ciók sz e m lé lé s e, meg b e sz é lé s e. Lát vá nyok meg fi g ye lé s e é s é r t el me z é s e. Tartalmak, tevékenységek 1. évfolyam (Évi óraszám: 56) AZ ELSŐ ÉVFOLYAM KERETTANTERVE Apáczai tantervcsalád Rajz és vizuális kultúra Vizuális jelek felismerése, megértése. Tá r g ya k c s o p or t o sí t á s a, r e n d e z ge t é s e, for m á ju k é s r e n d el t e t é s ü k megfi gye lé se Tá rg y ké sz í t é s, d í sz í t é s, kör nye z e t a l a k í t ó t e vé ke ny s ég. TECHNIKÁK Ce ru za-, szí nes ce ru za-, filc toll-, kré ta- és ecset rajz Víz fes tés (ecset tel, uj jal), ve gyes tech ni kák (pl. kré ta és fes ték ke ve rése, fes ték és toll) Min tá zás agyag ból, plasztilinből Tárgy kol lázs, konst ruá lás, anyag ala kí tás, haj to ga tás, vá gás (pa pír ból, tex til ből) Nyo mat ké szí tés (pl. krump li nyo mat, frottázs) TÉMAKÖRÖK NYELV ALKOTÁS BEFOGADÁS Formák, vonalak és színek Élmények személyes hangú kifejezése használata, megnevezése rajzokban, festmé- Kiemelés mérettel, színnel nyekben, szobrokban (pl. emberekhez, állatokhoz, növé-nyekhez kötődő, vagy családi, iskolai témák) Képi elemek helyének meghatározása, Szépirodalmi téma rendezése (pl. meseélmény megjelenítése síkban és térben) KIFEJEZÉS KÉPZŐMŰVÉSZET Rácsodálkozás a természet szép látványaira Tanulói munkák és műalkotások szemlélése Közös beszélgetés a szépnek ítélt látványról, az ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról Szépirodalmi illusztrációkon a cse lekmény és a szereplők jel lem zőinek összekapcsolása Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről

13 Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez 13 TÉMAKÖRÖK NYELV ALKOTÁS BEFOGADÁS Vonalak, foltok a képeken, ábrákon Tárgyak, élőlények a megadott téma szerinti ábrázolása A jelek vizuális tulajdonságai a legjellemzőbb vonások, mozdulatok egyéni módú megjelenítésével síkon és térben VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ TÁRGY- ÉS KÖRNYEZET-KULTÚRA Forma- és színismétlések, ritmusok Tárgyak térbeli helyének meghatározása Egyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján és mintakövetéssel Díszítés A környezet szépítése Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek) Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elölhátul) Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása. Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési, postai információs jelek) Tárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása Tárgyak csoportosítása rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint Képvilág. Mű a l ko t á sok, fo tók, ké pek, óra i mu n k ák sz em lé lé se Meg is mer te tésre, elem zésre aján lott mű al ko t á sok 1. STE INDL IMRE: Parlament ko ro ná zási ék sze rek 2. Kispaládi parasztház 3. MED GYESSY FE RENC: Anyaság 4. KO LOZS VÁRI TEST VÉ REK: Szent György szobor (Prága Hra dzsin) 5. KO VÁCS MAR GIT: Amazonas (plasz tika) 6. PÉ CSI AL TEMP LOM: Sám son dom bormű 7. SZŐ NYI IST VÁN: Este 8. CSONT VÁRY: Mária kútja 9. PABLO PI CASSO: Maja arc képe 10. FE RENCZY NO ÉMI: Noé bár kája (gobelin) 11. Cifraszűr 12. Bölcső To vább ha l ad á s fel t é t e le i ről: az első évfolyam végére nem határoz meg kon k rét sz e m p on t o k at. A z első és máso dik év fo lya mot egy fej lesz tési szakasznak te kint jük. Értékelés (javaslat): ha az is kola más ként nem dönt, úgy Rajz és vi zu á lis kultúra tantárgyból (szinkronban a továbbhaladás feltételeivel) első és má so dik évfolyamokban javasoljuk a szóbeli és írásbeli értékelést, érdemjegyek nélkül.

14 14 Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez FELADATOK, FELADATSOROK ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA CSALÁDOM ÉS ÉN Együtt a család PÖTTYÖK Az ujjammal festek Labdavásár LEPKÉK, VIRÁGOK A főszínek: a vörös, a sárga és a kék Pillangó, pillangó A SZÍNEK VILÁGA Nap, labda, szív SZÍNKEVERÉS ŐSZ Színkeverési gyakorlat Levéldíszes asztalterítő VIRÁGOK Természetes és leegyszerűsített formák Az én napvirágom ESTE VAN MÁR Színkeverési gyakorlatok Esti kép a kertben ÜNNEPEINK Itt a Mikulás! Szánon jött Karácsony, a szeretet ünnepe Karácsonyi díszek a fára TÉL A hóember furcsa bácsi Hóemberépítés SORMINTÁK Készíts rongybabát! Színes szőnyeg sormintákkal MILENNE, HA? Fekete-fehér és színes lenne? ÜNNEPEINK Húsvét Meglocsollak, meglocsoltak TAVASZTÜNDÉR Meseillusztráció (a mesét értelmező, díszítő képek) Évszakok TAVASZ Tavaszi virágok Virágba borultak a fák ÜNNEPEINK Anyák napja Tavaszi virágcsokor édesanyámnak VITORLÁSOK A BALATONON Festés fehérrel és kékkel Az én vitorlás hajóm NYÁR Virágom, virágom Nyári rajz RAJZOLOK, FESTEK Rajzeszközeim AZ ÉN KÉPTÁRAM (A képek tanórai alkalmazása) Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja Názáret ben Vincent Van Gogh: Váza íriszekkel Munkácsy Mihály: Köpülő asszony Családi téma, Karácsonyi ünnepkör, Színek világa, főszínek tiszta színek, Színkeverési gyakorlatok, Mi lenne ha, Illusztráció Szőnyi István: Este Családi téma, Színek világa kevert színek, Színkeverési gyakorlatok, Este van már, Esti kép a kertben, Mi lenne ha Koszta József: Tányértörölgető nő Családi téma, Színek világa, Színkeverési gyakorlatok, Anyák napja, Rajzolok festek, festőtechnikák Giuseppe Arcimboldo: Nyár, Tavasz Ujjammal festek, Lepkék, virágok, Színek világa, Levéldíszes asztalterítő, Az én napvirágom, Évszakok: tavasz, nyár, ősz, tél, Tavaszi virágcsokor Édesanyámnak, Virágom, virágom, Természetes és leegyszerűsített formák, Nyári rajz Nagytulipános szőrhímzéssel díszített párnavég; Tál (Mezőcsát); Cifraszűr (Békés megye) Színek világa, Levéldíszes asztalterítő, Természetes és leegyszerűsített formák, Az én napvirágom, Színes szőnyeg sormintával, Tavaszi virágok, Virágom, virágom, Nyári rajz Természetes és leegyszerűsített formák Az órai munka során a felhasznált irodalom könyvei közül válogathatunk, mutathatunk és ajánlhatunk belőle képeket.

15 Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez 15 TANMENETJAVASLAT KIBŐVÍTETT VÁLTOZAT 1. Óvo dai je lem volt Je lek a köny vem ben Mit ta nul tunk az óvo dá ban Mi tör tént az óvo dá ban Vá laszt ható téma ÉR TÉ KE LÉS 2. Csa lá dom és én Együtt a csa lád Csa ládi képről nagyméretű rajz Nag y sz ü lei m a z ud va ron Egy kellemes vasárnap délután A csa ládi ház Készíts családfát! 3. Pöttyök Az ujjam mal fes tek Pöttyös lab dát ve gye nek! Labdavásár Színes üveggyöngyök Gyöngy sor fűzése Szí nes gom bok, és még ami el fér a te nye rem ben! Édesanyám gyöngysora Bög rék a pol con (pöttyös bög rék) Szebb a páva, mint a pulyka! Páva rajza. Gyöngy tyúk Vi rá gok pöttyökből uj jam mal fes tek Rit mus sor minta ter ve zése gyön gyökből 4. Lepkék, virágok A főszínekről: a vörös, a sárga és a kék Lepkék virágokon Kirakat lufikkal Szőnyeg

16 16 Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez 5. Szín keverés 6 ré szű színkör Főszí nek és az elsőrendű kevert színek színezése 6. Sz í n ke ve ré si g ya kor l a tok Táj kép fes tése 6 szín nel Nap ki rály ki sasszony Rep ce tábla Napraforgó a határban Na pernyők a ten ger par ton Sza lonna sü tés 7. Ősz ke vert szí nek Levéldíszek terítőn Gyü möl csök kel teli a ko sár (őszi gyümölcsök rajza, válogatás) Őszi le ve lek, le vél nyo ma tok szín ke ve rés 9. Színek sötétben Hideg színek családja Témák: Este a kertben Almafánk villanyfényben Almalevél színezése Zivatarban Akvárium Téli kép 8. Virágok Me leg szí nek Napvirágom Sor dí szek me leg szí nek fel hasz ná lá sá val

17 Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez Sor min ták népi szőtte sekről, ipar mű vé sz et i t ár g yak ról Té mák: Kis lány szí ne zése a könyv ben Rongybaba készítése szőt t e s kö t é ny ké vel Vo nal, pont meg ha tá rozó sze repe a dí szí tés ben Sor min ták ter ve zése Agya ge dény hur ká ból (fa ze kas edény min tá já nak kar co lása a megszáradt edény falára) 13. Me se il luszt rá ció Téltündér és Tavasztündér Síkbábok hurkapálcán Mese eljátszása Képregény a mese cselekménye alapján 11. Mi lenne, ha? Fe kete-fe hér nem szí nekről Té mák: Sakk tábla sakk fi gu rák kal Mo zaik az is mert mér tani for mák fel hasz ná lása Sor d í sz ek, t e r ü lődí szek (fe kete, fe hér és kü lön böző szürke árnyalatok) 14. Ünnepeink karácsony Dí szek a fára és az asz talra 12. Itt a Mi ku lás! Ver sil luszt rá ció Mi ku lás Mi van a put tony ban? Rönt gen rajz

18 18 Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez 15. Hóemberépítés Hó esetén: Hóemberépítés az udvaron Ha nincs hó: Téli kép festése sötét kartonra fehér + színes temperával Vers- vagy/és meseillusztráció a hóemberről 16. Itt a ta vasz Tavaszi virágok rajza Tulipán a népmű vé sz et b e n Virágcsokor vázában ujjfestés Vi rá gos rét fes tés Házsor virágzó fákkal 17. Ünnepeink húsvét Meglocsollak Meglocsoltak Húsvéti asztal tervezése Húsvéti tojások papírrátéttel Bar kaág szí nes ala pon Húsvéti üdvözlőlap ter ve zése ba rá tom nak kül döm

19 Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez Ünnepeink anyák napja Anyák napi szív pi ros kar tonra, népi mo tí vu mok kal Tulipáncsokor édesanyámnak festés ujjal Pré selt vi rá gok ból fa li kép ter ve zése 19. Virágom, virágom nyár Virágok vázában Ver sil luszt rá ció Vi rág fü zérek ter ve zése fejre Portré vi rá gok kal (ön arc kép) 21. Rajzolok, festek. Kipróbálom az eszközeimet Já ték von alak kal, pon tok kal, szín fol tok kal Firkák érzelmeket hordozó Foltfir kák 20. Vi tor lá sok a Balatonon kép a kék és ár nya la ta ink fel használása

20 20 Kézikönyv az Első rajzkönyvemhez AZ ÓRAVÁZLATOKRÓL A rajz, amelyet másképpen a vázlat művészetének is neveznek, lényege a festészetnek, szobrászatnak és építészetnek. A rajz a lelke, forrása a festészet minden fajtájának. (Montessori) A rajz könyv témaköreihez óravázlatokat mellékelek. Ezek a tervek segítő sz á n dék k al ké sz ü l t ek. Ajá n lá sok. Min den ki sza ba don ala kít hatja, bővít heti, csök kent heti, vál toz tat hat a tema ti kán. A ta ní tás so rán, a fel ada tok kö zül sa ját szem pon tok sze rint választ hat, újak kal bővítheti, saját belátása szerint. Az óravázlatok szerkesztése szándékosan szellős, egyes rész le tek kö zött több-ke ve sebb hely van. Az zal a szán dék kal, hogy a köny vet hasz náló kol légák fel jegy zé se i ket, ész re vé te le i ket, ja vas la ta i kat azon nal a meg fe lelő helyre ír hassák. Min den téma kör váz latb lokkja tar tal maz üres he lye ket, ahová még egykét egyé ni leg össze ál lí tott óra váz lat is el fér. Aki meg tisz telt en gem az zal, hogy ki pró bálja e ki ad vá nyo kat, hasz nálja az óra váz la to kat, a fel adat ki a dást ezen öt le tek alap ján végzi, ké rem a mó do sított, ki e gé szí tett pél dányt bo csássa ren del ke zé semre az így el ké szült ta nuló raj zok kal és a vé le mé nyé vel együtt. A ja v í t á sok k al, mó do sí t á sok k al eg y üt t sz a k sz e r űbbé, használhatóbbá, a t a nu ló r aj z ok k al p e d ig e sz t é t i k u sabbá, sz e m lé le t e sebb é vá l i k a k i a d vá ny. Úgy gon do lom, ha ered mé nye sen akar juk a Rajz és vi zu á lis kul túra tantár gyat ta ní tani, együtt kell működnünk a megfelelő forma és szín vo na las t a r t a lom k i a la k í t á sa é r de ké b e n. Kedves Kollégák! Küldjétek el 1-2 éves használat után a feljegyzésekkel, véleményekkel kiegészített kézikönyvet, vagy néhány oldalának fénymásolatát tanulórajzokkal, feliratozva (iskola, tanító). A visszajelzés segíti a közös munkát. ÓRAVÁZLATOK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE Időpont, óra szám: hó nap, hét, óra szám. Cím (a gyer me kek szá mára): az al ko tás té má jára utal. A fel adatra rá irányítja a figyelmet. Motiválhat is! Az óra anyaga (vi zu á lis fel ada tok): tartalmazza röviden a megoldandó vizu á lis fel ada to kat. A ta ní tási óra célja: a kon k rét fel a d at m i lye n já r t a s sá go k at, ké sz sé ge ket, képességeket fejleszt. Előké sz í t é s. A nya gok, e sz kö z ök: a ta ní tási órán a fel ada tok vég re haj tá sá - hoz szükséges alapfelszerelés, a természetből gyűj t öt t a nya gok, pa pí rok stb. előké szí tése. Fel ada tai van nak ta ní tó nak, ta nu ló nak egya ránt.