EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/144/ 5/2011 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A.B. és a Dr. K.I. ügyvéd által képviselt C.D. kérelme alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a Dr. J.K. ügyvéd által képviselt Levendula-Gaszt Kft-vel (székhelye: 8246 Tótvázsony, Magyar u. 91; Cg ) szemben indult eljárásban meghozta a következő H A T Á R O Z A TO T A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont társaság megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az eljárás alá vont kérelmezők roma etnikumhoz tartozásával összefüggésben közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott azzal, hogy május 28. napján megtagadta a kérelmezőktől a kiszolgálást az általa üzemeltetett Admirál Sörözőben (8600 Siófok Fő u. 83.). Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. A hatóság elrendeli továbbá a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 60 napra történő nyilvánosságra hozatalát a jogsértő azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizáltan a című honlapján. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vont Levendula-Gaszt Kft-ét ,- Ft, azaz Háromszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság számú számlájára történő átutalással kell megfizetni. A vizsgálat során Ft, azaz Hatezerkilencszáz forint eljárási költség merült fel, melyet a kötelezettnek a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság számú számlájára történő átutalással kell megfizetnie. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, annak mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevélben kérhető a végrehajtás felfüggesztése, valamint hogy három bíróból álló tanács bírálja el a keresetben foglaltakat. I N D O K O L Á S C.D. jogi képviselője útján június 7-én érkezett kérelmében azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy a siófoki Admirál Sörözőből kitiltották roma származása miatt. C.D. kérelme szerint május 28-án délután öt óra körül az Admirál Sörözőben fogyasztott,

2 gond nélkül kiszolgálták, de amikor észrevette, hogy a roma származású A.B-ét és barátját, E.F-et a söröző biztonsági őre egy ún. verőember nem engedte be, érdekükben felszólalt, mire a biztonsági őr őt is távozásra szólította fel, megfenyegetve azzal, hogy fejbe rúgja. A panasz szerint C.D. a biztonsági őr felszólítására italával kezében elhagyta a sörözőt és a söröző előtt állt, amikor A.B. testvére szóvá tette az addigra már 6-7-fősre emelkedett biztonsági szolgálat őreinek, hogy nehogy már ne mehessen be egy kólát inni a családdal, mert cigány. A helyszínen volt G.H. is, akinek X.Y. biztonsági őr azt mondta, hogy a sörözőbe csak tagsági kártyával lehet bemenni. A sörözőhöz időközben megérkeztek a rendőrök is, de nem szóltak közbe, nem segítettek a sörözőn kívül rekedt roma panaszosoknak. A hatóság június 7-én tájékoztatást kapott a Siófoki rendőrkapitányságtól, hogy több személy tett bejelentést az Admirál sörözővel szemben arra való hivatkozással, hogy etnikai hovatartozásuk miatt megtagadták kiszolgálásukat. A rendőrkapitányság mellékelte G.H. május 28-án tett feljelentését, valamint C.D, A.B. és E.F május 28-án tett bejelentését az Admirál sörözőben történtekkel kapcsolatban. E.F. bejelentésében előadta, hogy barátja, A.B. roma származása miatt nem engedték be őket a sörözőbe, majd C.D. is védelmükre kelt, akinek ezért szintén el kellett hagynia a sörözőt. A.B. az általa tett rendőrségi bejelentésében E.F-el egyezően előadta, hogy a söröző egy alkalmazottjának tudomása volt roma származásáról annak ellenére, hogy ez rajta nem látszik. C.D. bejelentésében előadta, hogy A.B-ét és barátját roma származásuk miatt nem engedték be a sörözőbe. Bejelentésében C.D. utalt arra is, hogy a történtekkor a helyi televízió is jelen volt. A hatóság a Sió televízió honlapjáról letöltötte az Admirál Sörözőben május 28-án történtekről készített riportot. A felvételen látható, hogy a söröző előtt 3 rendőr és további öt férfi áll, köztük G.H, aki a televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a biztonsági őrök a kiérkező rendőröknek már a tagsági kártya hiányával indokolták a romák kitiltását. A felvételen egyébként is jól látható, hogy a söröző bejáratán szerepel egy felirat, hogy törzskártya használata kötelező. A televíziónak nyilatkozott Z. ZS. is, mint a söröző alkalmazottja, aki a törzskártya használatát azzal indokolta, hogy sok lopás volt és 18 év alattiak is megfordultak a sörözőben. A törzskártyát azok kaphatják meg névvel ellátva, akik normálisak, nem faji alapon döntenek a pultosok. A hatóság jogsegély iránti kérelemmel fordult Siófok aljegyzőjéhez a bepanaszolt söröző üzemeltetőjének megállapítása érdekében. Az aljegyző június 11-én tájékoztatta a hatóságot, hogy az üzemeltető a Levendula-Gaszt Kft. A hatóság a kérelem alapján június 14-én eljárás alá vonta a sörözőt üzemeltető társaságot, egyúttal külön eljárásban vizsgálta C.D. és G.H. panaszát tekintettel arra, hogy azok egyesítésére a sérelem elszenvedésének eltérő időpontja miatt nem volt lehetőség. Tekintettel arra, hogy G.H. tanúja volt a C.D. által elszenvedett sérelemnek, a hatóság a C.D. kérelmére indult eljárásában figyelemmel volt a G.H. kérelmére indult eljárásban rendelkezésre álló bizonyítékokra is. A hatóság az eljárás megindításáról szóló értesítésében határidő tűzésével felhívta az eljárás alá vont társaságot, hogy tájékoztassa a május 28-án szolgálatot teljesítő dolgozók beosztásáról, nevéről, idézhető címéről, valamint a tagsági kártya bevezetésének idejéről, a tagsági kártya megszerzésének feltételeiről és a tagsági kártya birtokosainak listájáról. A megadott határidőn belül az eljárás alá vont társaság nem tett eleget a hatóság felhívásának, és érdemi védekezést sem terjesztett elő. A hatóság a tényállás tisztázása érdekében nyilvános szóbeli tárgyalást tartott augusztus 4-én Siófok Város Polgármesteri Hivatalában. A tárgyaláson az eljárás alá vont társaság székhelyéről tanúként idézett X.Y. biztonsági őr és a Sió Tv-nek nyilatkozó Z.Zs. nem jelent meg.

3 Az eljárás alá vont társaság szóban előterjesztett védekezésében a történtek hátterével kapcsolatban előadta, hogy 2010 tavaszán egy garázda csoport többször balhézott a sörözőben és életveszélyesen megfenyegették az ott dolgozó pultosokat. Az ügyben többször is megkeresték a rendőrséget, feljelentést tettek. Az egyébként változó összetételű csoport tagjait a személyzet azonosította ránézésre. Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint május 28-án is a személyzet észlelte, hogy a garázda csoporthoz tartozó személyek kísérelnek meg belépni a sörözőbe, és e miatt történt a sérelmezett intézkedés. Az eljárás alá vont jogi képviselője hangsúlyozta, hogy nem vitatják, hogy a kérelmezők rendelkeznek védett tulajdonsággal, miként azt sem, hogy a szolgáltatást valóban megtagadták, azonban védekezésük szerint nem volt ok-okozati összefüggés a védett tulajdonság és a hátrány között, a szolgáltatás megtagadásának a korábbi garázda magatartás volt az egyetlen indoka. Az eljárás alá vont vállalta, hogy csatolja a rendőrségi feljelentés, illetve bejelentések másolatát. Az eljárás alá vont a hatóság felhívására megnevezte a söröző azon dolgozóit, akik arcról ismerték fel a garázda csoport tagjait, de azt nem tudta megmondani, hogy a sérelem elszenvedésekor pontosan kik dolgoztak a sörözőben. Az eljárás alá vont nem tudta megnevezni az általa alkalmazott biztonsági őröket sem, az ügyvezető elmondása szerint velük személyesen nem találkozott, mindig telefonon bízott meg biztonsági feladatok ellátásával általa nem ismert személyeket. Az ügyvezető elmondta azt is, hogy a fennálló helyzet tarthatatlansága miatt már próbálkoztak a törzskártya bevezetésével is, azonban ez a módszer nem vált be. A törzskártya odaítélésénél is egyedül a pultosok korábbi tapasztalata számított. C.D. a tárgyaláson kérelmét szóban kiegészítve elmondta, hogy az Admirál sörözőt korábban gyakran, hetente többször is látogatta és a kiszolgálással kapcsolatban nem merült fel kifogása. Törzskártyáról pedig csak a helyszínre érkező rendőröktől halott először, tapasztalatai szerint azt korábban senkitől sem kérték május 28-án rajta kívül 5-6 fő fogyaszthatott a sörözőben, amikor meghallotta, hogy a biztonsági őr nem akarja beengedni A.B-ét és egy vele tartó férfit. A.B-ét régebbről ismerte, tudta róla, hogy roma származású. Kérdésére, hogy miért nem engedik be őket, a pultos azt válaszolta, hogy roma származásuk miatt. Forgács József ekkor cigány nyelven szólt oda A.B-nek, hogy várják meg kint. A biztonsági őr hallva a cigány beszédet odafordult hozzá és megkérdezte Mi van, te is cigány vagy? C.D. erre azt felelte: Persze, nem tudtad?, majd kiment a söröző elé, leült a kinti pados részre és cigányul beszélgetett A.B-val. Ekkorra már 3-4 kidobó gyűlt a söröző elé, mire az egyikük azt mondta neki: mit dumálsz cigányul, úgy alád rúgok/fejbe rúglak, hogy kiköpöd a fogadat. C.D. hivatkozott a rendőrség előtt tett bejelentésében foglaltakra is, miszerint roma származása miatt küldték el. A hatóság a tárgyalásra tanúként idézte A.B-ét, aki úgy nyilatkozott, hogy maga is kéri a hatósági eljárást, mert C.D-hez hasonlóan tőle is roma származása miatt tagadták meg a szolgáltatást az Admirál Sörözőben. A.B elmondta, hogy május 28-án a szintén roma származású E.F-el szerettek volna bemenni a sörözőbe. A.B C.D-hez hasonlóan világos bőrű és szemű, sokan nem tudják róla, hogy roma származású, de az ajtónál a biztonsági őr felismerte. A biztonsági őr azt is mondta nekik, hogy a Csigáéknak köszönhetik, hogy nem mehetnek be, mert ők verekedtek, és az is elhangzott, hogy azért nem mehetnek be, mert romák. C.D. elmondása szerint a Csigáék becenév egy 5-6 fős csoportot takar, akik egy családhoz tartoznak és köztudottan balhésak. A.B C.D-hez hasonlóan úgy nyilatkozott, hogy korábban gyakran megfordult a sörözőben, nem tapasztalt problémát. A rendőrséget maga hívta ki azt követően, hogy hallotta, C.D-ét az egyik kidobó megfenyegette, hogy fejbe rúgja és azt is hallotta, amint azt mondták neki takarodj kifelé mikor a söröző kinti részén megpróbálta rábírnia a biztonsági őröket, hogy engedjék be A.B-ét. A söröző előtt ekkorra már egy fős csoportosulás alakult ki, egyszerre megnőtt a biztonsági emberek száma, akik más sörözőkből is jöhettek, majd szóváltás alakult ki. A rendőrök kiérkeztek, felvették az adatokat, és ekkor hallotta A.B, hogy az egyik ott tartózkodó biztonsági őr X.Y-ként mutatkozott be. A rendőrök elmondták, hogy ha nem volt verekedés, akkor nem tehetnek semmit. A biztonsági őrök a rendőröknek azt

4 mondták, hogy azért nem mehettek be a kérelmezőék, mert nem volt törzskártyájuk, a rendőrök viszont nem ellenőrizték le, hogy a sörözőben tartózkodó vendégek rendelkeztek-e ilyen kártyával. G.H, aki ugyancsak panasszal élt az eljárás alá vonttal szemben azért, mert tőle roma származása miatt május 24-én megtagadták a szolgáltatást, a május 28-án történtekkel kapcsolatban előadta, hogy május 28-án a helyi televízió kíséretében ment a sörözőhöz, mert a nap folyamán egyszer már tőle is megtagadták a szolgáltatást. Amikor a sörözőhöz ért, látta, hogy áll a bál, hallotta, amint az egyik kidobó megfenyegette C.D-ét. Elmondta, hogy akkor neki is azt mondták a kidobók, hogy csak törzskártyával lehetet bemenni. A hatóság még a tárgyaláson felhívta az eljárás alá vontat, hogy 10 munkanapon belül közölje, hogy május 24-én és 28-án kik dolgoztak a sörözőben, illetve jelölje meg a szolgálatban volt biztonsági őröket és csatolja a garázda csoport tagjaival szemben tett feljelentéseket. A hatóság a tárgyalást követően tájékoztatta az eljárás alá vont társaságot, hogy C.D. és A.B. panaszát egyesítette a Ket. 33/B. (1) bekezdése szerint. Tekintettel arra, hogy a hatóság a tárgyaláson végzésével elrendelte A.B., mint tanú adatainak zártan kezelését, eljárási pozíciójának változását követően a hatóság a zárt adat-kezelésről szóló végzését úgy tekintette, mint A.B. személyes adataiba történő betekintés jogának kizárását. Az eljárás alá vont nem tett eleget a hatóság tárgyaláson, majd utóbb hiánypótlási végzésében közölt felhívásának sem. A hatóság a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok és korábbi beadványok összevetésével megállapította, hogy a kérelmezők nyilatkozataiban ellentmondás mutatkozik a tekintetben, hogy A.B. kinek a kíséretében lépett be a sörözőbe, és roma származásukról miként szerzett tudomást a bejáratnál tartózkodó biztonsági őr, illetve a söröző pultosa. A hatóság a tényállás teljes körű feltárása érdekében november 15-én belföldi jogsegély iránti kérelemmel fordult Siófok Város jegyzőjéhez, hogy a hatóság által megadott kérdések vonatkozásában tanúként hallgassa meg E.F-et. A jegyző november 30-án kelt végzésében tájékoztatta a hatóságot, hogy a belföldi jogsegélynek nem tud eleget tenni, tekintettel arra, hogy E.F. a hatóság által ismert lakcímről nem idézhető, korábbi szomszédjai tudomása szerint X. városba költözött, de pontos lakcíme nem ismert. A hatóság felhívására A.B január 13-án faxon érkezett beadványában ismételten úgy nyilatkozott, hogy május 28-án E.F. kíséretében kísérelt meg belépni az Admirál Sörözőbe. E.F. roma származása a biztonsági őr előtt álláspontja szerint korábbi ismeretségükre tekintettel volt nyilvánvaló, hiszen sem ő, sem E.F. nem rendelkezik azokkal a külső rasszjegyekkel, amelye alapján roma származásuk ránézésre megállapítható lett volna. A hatóság a vizsgálat lefolytatását követően arra a megállapításra jutott, hogy a kérelmek az alábbiak szerint alaposak: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban Ebktv.) alapján a hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. Az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely ún. védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. Az Ebktv. 8. -a felsorolja azt a húsz védett tulajdonságot, amellyel összefüggésben elkövetett hátrányos megkülönböztetés esetén a hatóság eljárhat.

5 A hatóság előtt érvényesülő ún. osztott bizonyítás szabályai szerint a kérelmezőnek az eljárás megindításához csupán valószínűsítenie kell a fentieket, míg a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, nem tett különbséget, vagyis a kérelmező által valószínűsített körülmények nem állnak fenn. Nincs helye kimentésnek és a bepanaszolt nem hivatkozhat arra, hogy intézkedésének ésszerű indoka volt a közvetlen hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés esetén, ha a megkülönböztetés alapja a panaszos faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége vagy etnikai hovatartozása volt. Az egyenlő bánásmód követelménynek megtartására kötelesek az áruk forgalmazásával, illetve szolgáltatás nyújtásával foglalkozó szervezetek is, így jogsértő lehet minden olyan eljárásuk, amely alapján valakit valamely védett tulajdonsága miatt eltérő minőségű szolgáltatásban részesítenek, vagy akár kizárnak a szolgáltatás igénybevételéből. Az eljárás alá vont társaság az Ebktv. 5. b) pontja és 30. (1) bekezdése értelmében szolgáltatónak minősül, így az Ebktv. személyi hatálya alá tartozik. A kérelmezők védett tulajdonságául roma származásukat jelölték meg, bár elismerték, hogy első ránézésre ez rasszjegyeik alapján nem állapítható meg, hátrányként pedig a szolgáltatás megtagadására hivatkoztak. A hatóság tárgyi ügyben ezért azt vizsgálta, hogy a kérelmezőktől május 28-án megtagadták-e a szolgáltatást és ez összefüggésben állhatott-e roma származásukkal. Az eljárás alá vont társaságnak ezért azt kellett bizonyítania, hogy nem tagadta meg a szolgáltatást, illetve ha meg is tagadta, arra nem a kérelmezők roma származásával összefüggésben került sor. Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont a tárgyaláson nem vitatta, hogy a kérelmezők roma származásúak és azt sem cáfolta, hogy tőlük a szolgáltatást megtagadta, a hatóság eljárása során arra folytatott le bizonyítási eljárást ezen eljárás alá vonti nyilatkozat tükrében, hogy volt-e ok-okozati összefüggés a kérelmezők roma származása és az őket ért hátrány között. A hatóság a kérelmezők nyilatkozataira, G.H. tanúvallomására és a Siófoki Rendőrkapitányság által becsatolt bejelentésekre, valamint az eljárás alá vont által nem vitatott körülményekre tekintettel az alábbi tényállást állapította meg: C.D, akit rasszjegyei alapján nem szoktak roma származásúnak vélni rendszeres vendége volt az Admirál sörözőnek május 28-án is a sörözőben volt, amikor arra lett figyelmes, hogy az ugyancsak roma származású E.F. és A.B-ét nem engedik be a sörözőbe. C.D. kérdésére a söröző pultosa ezt a lépést a roma származásukkal indokolta. C.D. ezt követően kiment a söröző előtt lévő pados részre A.B-val és megpróbálta meggyőzni a biztonsági őröket, hogy engedjék be őket, mert nem balhésak, nem italoznak. A biztonsági őr halotta, hogy C.D. cigányul beszélt A.B-val majd megfenyegette, hogy fejbe rúgja, és őt is távozásra szólította fel. Az eljárás alá vont társaság nem vitatta, hogy megtagadta a szolgáltatást, miként azt sem, hogy a kérelmezők roma származásúak lennének. A szolgáltatás megtagadását azonban azzal indokolta, hogy a panaszosok egy általa garázda csoportként hivatkozott társaság tagjai, akiktől korábbi rendbontásaik, fenyegetéseik miatt tagadták meg a szolgáltatást. A hatóság megállapította, hogy C.D. vonatkozásában értelmezhetetlen az az eljárás alá vonti védekezés, hogy őt a garázda csoporthoz tartozóként azonosíthatták volna, hiszen A.B. és E.F. érkezését megelőzően gond nélkül kiszolgálták. C.D. saját nyilatkozata szerint önként ment ki a sörözőből a kinti pados részhez, azonban miután a söröző biztonsági őre tudomást szerzett roma származásáról, már az onnét való távozásra szólították fel és megfenyegették. A szolgáltatás további igénybevételét tehát tőle is megtagadták. A.B. vonatkozásában pedig azért nem lehetett elfogadni az eljárás alá vont védekezését, mert nem tudta bizonyítani, hogy A.B. a rendbontó csoporthoz tartozott volna, miként meg sem

6 tudta név szerint jelölni a rendbontó magatartás miatt kitiltással érintett személyeket. Arra hivatkozott, hogy a kitiltásról minden esetben a sörözőben dolgozó pultosok határoztak, akik ránézésre állapították meg, hogy valaki a garázda csoporthoz tartozik-e, ennek ellenére nem biztosította a május 28-án dolgozó pultosok meghallgatását. Nem csatolta be azokat a feljelentéseket, bejelentéseket sem, amelyeket a garázda csoport tagjaival szemben tettek, így az sem volt bizonyított, hogy a sörözőben valóban történt atrocitás az általa garázda csoportként megjelölt társaság részéről. Összességében egyetlen általa hivatkozott állítást sem tudott bizonyítékokkal alátámasztani, nem tudta beazonosítani a garázda csoporthoz tartozó személyeket és nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta, hogy a hatóság további tanúkat hallgasson meg az ügyben annak feltárása érdekében, hogy a személyzet miként és miért döntött egyes személyek kitiltásáról, kiszolgálásuk megtagadásáról. Az eljárás alá vontnak felróható továbbá az is, hogy nem lehetett a tekintetben sem tisztázni a tényállást, hogy a söröző alkalmazottai miként szereztek tudomást A.B, illetve E.F. roma származásáról. A tárgyi ügyben azonban az eljárás alá vont társaságon állt a bizonyítási teher, a nyilatkozattétel megtagadásával nem mentesülhetett a felelősségre vonás alól, a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján állapította meg a tényállást, elsősorban a kérelmezők nyilatkozatait alapul véve. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont társaság nem bizonyította, hogy a szolgáltatás megtagadásának a kérelmezők etnikai hovatartozásától független oka volt, és e vonatkozásban a hatóság többszöri felhívásának sem tett eleget, akadályozta, hogy a hatóság a tényállás feltárása érdekében további lépéseket tegyen. A kérelmezők által valószínűsített körülményeket hitelt érdemlően nem cáfolta és az általa előterjesztett érdemi védekezését sem támasztotta alá, így a hatóság az eljárás alá vont társaság elmarasztalása mellett döntött. A rendelkezésre álla adatok alapján a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont társaság A.B-tól és C.D-től az Ebktv. 8. e) pontja szerinti védett tulajdonságuk miatt tagadta meg a szolgáltatást, ezzel közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott a panaszosok roma származásával összefüggésben. Az eljárás során adat merült fel arra vonatkozóan is, hogy volt idő, amikor az eljárás alá vont társaság a kiszolgálást tagsági kártyához kötötte. E tekintetben a hatóság fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a nyilvános forgalmat bonyolító vendéglátóhelyek tagsági kártya hiányára való hivatkozással nem tagadhatják meg a szolgáltatást, ha a tagsági kártya odaítélése önkényes és diszkriminatív szempontok alapján történik. A hatóság nem vitatja, hogy egy szolgáltató alappal tagadhatja meg a szolgáltatást a rendbontó, a személyzetet fenyegető személyektől, de intézkedése csak abban az esetben jogszerű, ha nem ad lehetőséget visszaélésekre és nem vezet egy etnikai csoport teljes kitiltásához. A kitiltásnak következetesnek és objektívnek kell lennie, az érintett személyeket egyértelműen be kell tudnia azonosítania a vendéglátóhelynek. Tárgyi ügyben az eljárás alá vont nyilatkozataiból azt lehetett megállapítani, hogy nem volt egyértelmű, hogy ki tartozik a kitiltott csoporthoz, vagy hogy a kitiltás pontosan hány főt érintett. A hatóság a fentiek alapján a kérelmeknek helyt adott, és az Ebktv. 16. b), c) és d) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket rendelte alkalmazni: eltiltotta a társaságot a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától, bírságot szabott ki és határozatának nyilvános közzétételéről rendelkezett. A közvélemény tájékoztatása tárgyi ügyben különösen fontos volt, hiszen az ügy már a hatósági eljárás megindítását megelőzően is sajtónyilvánosságot nyert. A bírság összegének megállapításakor a hatóság figyelemmel volt a jogsértés súlyára, az érintettek számára és a társaság teljesítőképességére, amelyet a hatóság a társaság a cégnyilvántartásban közzétett évi egyszerűsített beszámolójának mérlege alapján állapított meg.

7 Az eljárás során felmerült eljárási költség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 154. (1) bek. b) pontja alapján az elmarasztalt társaságot terheli. Az ügyintézési határidő a Kormányrendelet 7. (1) bekezdése szerint 50 munkanap. A határidő kezdő napja, a kérelem beérkezésének napja: június 7. Az ügyintézési határidő lejártának napja: január 31. A hatóság határozata elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A bírósági felülvizsgálat lehetőségét az Ebktv. 17. (3) bekezdése biztosítja. A hatóság a határozatot az Ebktv. 15. (1) a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. Budapest, január 21. Dr. Honecz Ágnes elnök sk. A határozat február 25-én jogerős és végrehajtható.