XX. A FÉNY POLARIZÁCIÓJA ÉS KETTŐS TÖRÉSE
|
|
- Virág Pintér
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pálinkás József: Fizika. XX. A FÉNY POLARIZÁCIÓJA ÉS KETTŐS TÖRÉSE Bevezetés. Az elektromágneses hullámokról szóló fejezetben láttuk, hogy a Maxwell-egyenletekből levezethető, hogy az elektromágneses hullám úgy terjed, hogy az E és B vektorok merőlegesek egymásra és a terjedési irányra: az elektromágneses hullámok tehát tranzverzális hullámok, és a fény olarizációján általánosan fogalmazva éen ezt értjük. Az előző fejezetben bemutatott kísérletekből, és a kísérletek értelmezéséből azonban nem nyilvánvaló a fényhullám tranzverzális volta. Visszaverődés, törés, elhajlás, interferencia longitudinális hullámok (l. hanglullámok) esetén is lehetséges. Ebben a fejezetben a fény olarizációjával (régies kifejezéssel: sarkításával) foglalkozunk: Olyan kísérletekkel, amelyek a fényhullám tranzverzális jellegét bizonyítják. Az első ilyen kísérleteket Malus (1808) és Thomas Young (1817) végezték, és a fény törésével, a fény átlátszó közegekben való terjedésével kacsolatosak. A fény olarizációjának vizsgálata során megismerkedünk a síkban és cirkulárisan oláros fény tulajdonságaival, és a különböző olarizáltsági állaotú fény előállításának módszereivel. 1. Polarizáció Kísérlet: Állandó erősségű fényforrás nyalábját 57 beesési szög alatt hátsó felületén fekete üveglara ejtve, majd a visszavert nyalábot 57 szög alatt egy másik ugyan ilyen tükörre ejtve azt taasztaljuk, hogy a második tükörről visszavert fény intenzitása árhuzamos tükrök esetén maximális, merőleges tükrök esetén zérus. A kísérletből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a beesési és visszaverődési egyenes által meghatározott sík (vagy az erre merőleges) a visszavert fénynyalábban ki van tüntetve: megfelelően tájolt tükörről az ilyen fény nem kées visszaverődni. Azt is megfigyelhetjük, hogy a második tükröt elhagyó fénysugár intenzitása: I = I cos 0 ϕ ahol ϕ a két beesési sík által bezárt szög. Ezt a jelenséget a fény olarizációjának nevezzük (Malus 1808). A beesés és a visszaverődés iránya által kijelölt síkot olarizációs síknak az erre merőleges síkot rezgési síknak nevezzük, ez a sík felel meg az E vektor síkjának. A tükörről 57 szög alatt visszavert fényt síkban vagy lineárisan oláros fénynek nevezzük. A olarizáció a fényhullám transzverzális jellegét bizonyítja. Longitudinális hullámban ugyanis nem tudunk a terjedési irányon átfektetett síkok között különbséget tenni. A korábbiakban megbeszélteknek megfelelően a fény elektromágneses hullám, amelynek elektromos térerősségét E y = E y0e y cos( ω t kxx + α y ) E z = E e z0 z cos( ω t kxx + α z ) írja le. A lineárisan oláros fényt: E = E cos ωt kr 0 ( ) adja meg, és az E 0 a rezgési síkban van, azaz a fenti kísérletben a síktükörről visszavert fényben az elektromos térerősség a beesési síkra merőleges. Az x irányban haladó fényhullám az (α x - α y ) fáziskülönbség (és az E x0 és E z0 amlitúdók) értékétől függően lineárisan oláros, ha α - α y = 0, cirkulárisan oláros, ha α z - α y = ± π/, és ellitikusan oláros, ha α z - α y 0 és ± π/. Az α z - α y előjelétől függően jobb vagy bal csavarvonalat ír le az E vektor február 6. 1
2 Pálinkás József: Fizika. A fény intenzitása (a fényenergia áramlásának sűrűsége): 1 I = S = E µ 0C 1 I = E m µ 0C A természetes fény általában nem oláros. Ezen nem oláros fényből általában valamilyen olarizátorral állíthatunk elő oláros, vagy részlegesen oláros fényt. A olarizáltság jellemzésére a olarizációfokot használjuk: I max I min Q = I max + I min A legegyszerűbb olarizátor a fényvisszaverődés. A természetes fény E vektora mindig felbontható egy a beesési síkra merőleges (E σ ) és egy erre merőleges (E π ) komonensre. Ha a olarizátorról csak E σ továbbítódik (verődik vissza) a fény lineárisan oláros lesz. Taasztalati törvényként Brewster (1815) azt találta, hogy a visszavert fény teljesen oláros, ha a visszavert és megtört sugarak egymásra merőlegesek. n = sin α / sin β = sinα / sin( 90 α ) = sinα / cosα = tgα A Brewster szögtől eltérő szög alatt visszaverődő fény részlegesen oláros lesz. Az átmenő fény még a Brewster szög alatti beesés esetén is csak részlegesen oláros lesz. Üveglemez sorozattal azonban nagyon nagy olarizációfokú fény állítható elő. Ha egy törő felületre a beesési síkkal árhuzamos olarizációjú fény esik, a visszavert és az átmenő fény teljesen oláros lesz és olarizációs síkja azonos a beeső fényével. A törő felületre α szög alatt a beesési síkra merőlegesen olarizált sugárzás részben behatol a közegbe.. Kettős törés Mészát (kalcit CaCO 3 ) kristályt egy l. irást tartalmazó lara helyezve az írás kettősen jelenik meg. Ezt úgy magyarázhatjuk, hogy a tárgy egy ontjáról érkező sugár a kristályon való áthaladáskor két különböző sugárra bomlik. (Batholinus 1669). Kísérlet: bemutatjuk a mészát kristály kettős törését. Egy mészát kristályt irásvetítőre helyezve forgatjuk és megfigyeljük, hogy egy ont kée kettős és forgatásnál az egyik körbeforog. A mészát romboéder tomaszögű lajainak találkozásánál átmenő egyenest otikai tengelynek nevezzük. Az ezen átfektetett síkok a főmetszetek. A mészát-romboéder síklajára merőlegesen beeső sugár egy ordinárius (rendes) és egy extraordinárius (rendellenes, (rendetlen?)) sugárra bomlik. Az o sugár követi a Snell-törvényt, az eo sugár nem, sőt nem marad a beesési síkban, hanem a beesési merőlegesen átfektetett főmetszetben terjed. Példa: Mészát (CaCO 3 ) esetén n 0 = 1.65, n eo = (n eo = 1.65, ha a sugár az otikai tengely irányába halad, n eo = 1.48, ha sugár az otikai tengelyre merőlegesen halad. Kísérlet: Mészát kristályon átmenő o és eo sugarakat bocsássunk analizátor tükrére. Az analizátor tükröt elforgatva meggyőződhetünk arról, hogy az o és eo egymásra merőlegesen oláros. A kísérletet irásvetítőre helyezett olarizátor lemezzel is elvégezhetjük. A olarizátort úgy állítjuk be, hogy az o sugár megjelenjen. A olarizátort 90 -kal elforgatva az o sugár eltűnik az eo megjelenik. A mészát-romboéder felületére merőlegesen beeső sugárból a o sugár fényvektora a főmetszetre merőleges, az eo sugár fényvektora a főmetszetben van február 6.
3 Pálinkás József: Fizika. Az otikai kettős törésre általános magyarázata, hogy a fénysebesség közegekben irányfüggő lehet. A kettős törés Huygens elve alaján kicsit szemléletesebben értelmezhetjük. A kristályban egy ontból kiinduló elemi gömb hullámok az o sugárra gömbfelületet az eo sugárra elliszoid felületet adnak. Egy későbbi időontban a hullámfelületet az o sugár esetén a felületről kiinduló körök burkolója, az eo sugár esetén a felületről kiinduló elliszisek burkolója. Merőleges beesés esetén ha az otikai tengely és a beesési merőleges szöget zár be az eo sugár megtörik. Ha az otikai tengely egybeesik a beesési merőlegessel az o és eo sugár között fáziskülönbség lé fel. Az eddig elmondottak otikailag egytengelyű kristályokra vonatkoztak. A természetben előforduló otikailag kéttengelyű kristályokban két kitüntetett irány van, amelyben a kétféle olarizációjú fény azonos sebességgel terjed. Ezen kristályok fénytörési viszonyai geometriailag bonyolultak. 3. A kettős törés esetei Természetes kettős törésről beszélünk kristályok kettős törése esetén. Ilyenkor a törő közeg anizotróiáját a kristályszerkezet térbeli anizotróiája okozza. Mesterséges kettős törés jön létre, ha otikailag izotró közeget valamilyen külső behatással otikailag anizotróá, kettősen törővé teszünk. Feszültségi kettős törés mechanikai feszültség hatására jön létre. Kísérlet: Keresztezett olarizátorok között lexi lemezt satuba fogva mechanikai feszültséget hozunk létre, és megfigyeljük a fényviszonyok megváltozását. Áramlási kettős törés jön létre áramló folyadékokban. Elektromos kettős törés, Kerreffektus (1875) jön létre bizonyos anyagoknál (l. nitrobenzolnál) ha ezeket elektromos térbe helyezzük. Kísérlet: Nitrobenzollal töltött cellát, vagy ATZ kristályt keresztezett olarizátorok közé helyezünk és a cellára feszültséget adunk. A látómező kivilágosodik. Az otikai tengely általában az elektromos térerősség irányába esik, és az otikai tengelyre merőleges irányban neo no = KλλE ahol a K λ a Kerr állandó. Egy d vastagságú rétegben az eo és o sugár között: ϕ = π dk λ E fáziskülönbség hozható létre. Mágneses kettős törésről beszélünk, ha az anizotróiát mágneses térrel hozzuk létre. A mágneses kettős törés esetén: neo no = CλλH ϕ = π dch 4. Lineárisan oláros fény előállítása Sík felületről a Brewster-szög alatt visszaverődő fény lineárisan oláros lesz. Lineárisan oláros fény előállításának ez a legrégebbi és talán legszemléletesebb módja. Ha otikailag átlátszó közeg határfelületén a Brewster-szög alatt esik be a fény, a közegbe bejutó fény részlegesen oláros lesz. Többszöri ilyen áthaladás (üveglemez sorozat) esetén lényegében teljesen olarizált fényt kaunk. Kettősen törő kristályokból megfelelő módon készült rizmákkal a rizma anyagában különböző útvonalon terjedő két, egymásra merőleges olarizációjú sugár egyikét eltávolíthatjuk. A kalcit CaCO 3 kristályból készült Nicol-rizma egy az otikai tengellyel szöget bezáró egyenes mentén kettévágott és a kalcit törésmutatójánál kisebb törésmutatójú λ 007. február 6. 3
4 Pálinkás József: Fizika. ragasztóval összeragasztott rizma. Működése az alábbi ábra alaján könnyen megérthető: Az o sugár az AC felületre olyan nagy szög alatt érkezik, hogy azon teljes visszaverődést szenved. Kísérlet: bemutatjuk a Nicol rizmát és demonstráljuk, hogy olarizált fényt állít elő. Polarizációs szűrők készíthetők olyan anyagokból, amelyek dikroizmust mutatnak. Dikroizmusnak nevezzük azt a jelenséget, hogy bizonyos kettősen törő anyagok az egyik olarizációs irányú fénynyalábot erősebben adszorbeálják, mint a másikat. Erős dikroizmust mutat a turmalin, a heraatit. Műanyagok, l. olivinil-alkohol alaanyagú jóddal festett lemezek erős dikroizmust mutatnak. A hosszú láncmolekulákból álló műanyagok kettős törése a molekulaláncok szabályos elrendeződésének következménye. 5. Párhuzamos és keresztezett olarizátorok fényáteresztése Ha egy A analizátorra olarizációs síkjával ϕ szöget bezáró I 0 intenzitású lineárisan oláros fény érkezik (a P olarizátorból) akkor könnyen belátható, hogy az átmenő intenzitása: I = I cos ϕ 0 A olarizátor és az analizátor olarizációs síkjainak változtatásával az átmenő fény intenzitása változtatható. Polarizátorok a természetes fénynek a olarizátorral megegyező komonenseit átengedik (olarizációs szűrők, olaroid naszemüvegek). 6. Ellitikusan oláros fény előállítása Essen lineárisan oláros fény egy az otikai tengelyével árhuzamosan csiszolt d vastagságú kettősen törő kristály felületére merőlegesen. Ha a beeső fény olarizációs síkja az o és eo sugár síkjával 45 -os szöget zár be és az anyag vastagságára teljesül, hogy π π δ = ( ) = λ dneo no akkor a kiléő sugárban a két egyenlő nagyságú merőleges elektromos térerősségvektor fáziskülönbsége π/, azaz cirkulárisan oláros fényt kaunk. Az ilyen lemezeket λ/4 lemezeknek nevezzük. Kísérlet: Polarizátorból jövő fényt analizátorral megfelelő állás (keresztezett olarizátorok esetén) teljesen kiolthatjuk. A olarizátor után λ/4 lemezt elhelyezve semmilyen olarizátorállásnál nem kaunk teljes kioltást, mert a cirkulárisan oláros fénynek mindig lesz olyan komonense, amely átjut az analizátoron. Egy újabb λ/4 lemezzel azonban újra lineárisan oláros fényt állíthatunk elő, amelyet az analizátorral teljesen kiolthatunk. Az otikai tengelyre merőlegesen haladó nyalábban a kétféle olarizációjú fény π δ = ( neo no ) d λ fáziskülönbsége a d változtatásával tetszés szerint változtatható. Ezen az elven működnek az ék alakú komenzátorok. 7. Interferencia oláros fényben Kísérlet: Lineárisan oláros fényt λ/ lemezen (vagy db λ/4 lemezen) átengedve nem kaunk kioltást. Az egymásra merőleges olarizációjú sugarak nem interferálnak. A két λ/4 lemez után elhelyezett analizátor után azonban újra kioltást kaunk február 6. 4
5 Pálinkás József: Fizika. Polarizátorok közé helyezett kettősen törő anyag esetén az intenzitás kiszámítása csuán geometriai feladat. Belátható, hogy árhuzamos és keresztezett olarizátorok között az otikai úthossz-különbségtől függően kioltás jöhet létre. Kísérlet: Bemutatjuk az iari olarizátorban a feszültségi kettős törés következtében létrejövő interferenciakéeket. Kísérlet: Bemutatjuk a Kerr-cellán alauló otikai zárat február 6. 5
6 8. Otikai aktivitás Pálinkás József: Fizika. A kvarcban vagy a cukoroldatban a lineárisan oláros fény rezgési síkja elfordul. Ezt a jelenséget otikai aktivitásnak nevezzük. Kísérlet: Két keresztesett olarizátor köré cukoroldattal telt edényt helyezve a olarizátorokon fény jut át. Az analizátort elforgatva a látóteret újra elsötétíthetjük. Ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy a lineárisan oláros fény rezgési síkja az oldatban elfordult. Otikai aktivitást számos szilárd és folyékony anyag mutat. Rendszerint az anyag kétféle módosulata létezik, ezek molekula vagy kristályszerkezete egymás tükörkée és otikai forgatókéességük ellentétes. Megkülönböztetünk jobbra és balra fogató anyagokat. A forgatókéesség a hullámhossztól is függ. A olarizációs sík elfordulása arányos a vastagsággal és oldatoknál. cukoroldatnál a koncentrációval. Ezen az elven működnek a cukortartalom mérésére szolgáló szachariméterek. Az otikai aktivitás fenomenológikus leírása során feltesszük, hogy az anyagba beléő lineárisan oláros fény egy balra és egy jobbra forgó cirkulárisan oláros komonensre bomlik. Ezekre a törésmutató különböző, ezért kiléésnél a rezgési sík elfordul. Az otikai aktivitás mélyebb oka a kristály illetve molekulaszerkezetben keresendő. Az otikai aktivitás, mesterségesen, mágneses tér segítségével is létrehozható. Kísérlet: Egy kb. 1 m hosszúságú szolenoid tengelyén áthaladó linárisan oláros fény olarizációs síkja, elfodul, ha a tekercsen áramot vezetünk át. 9. A szórt fény olarizációja Kísérlet: Kolloid oldatban a fényszórást olarizátoron keresztül megfigyelve azt taasztaljuk, hogy a szórt fény lineárisan oláros. A fény rezgési síkja a beesés irányára merőleges. természetes fény helyett oláros fényt alkalmazva azt találjuk, hogy a fény a rezgési irányra merőlegesen szóródik és lineárisan oláros. A rezgési irányban nem taasztalunk fényszórást. A fényszórás fenti tulajdonságai a molekulák kényszerített diólsugárzásával magyarázhatók. A szórt sugárzás sugárzási kée február 6. 6
Kristályok optikai tulajdonságai. Debrecen, december 06.
Kristályok optikai tulajdonságai Debrecen, 2018. december 06. A kristályok fizikai tulajdonságai Anizotrópia - kristályos anyagokban az egyes irányokban az eltérő rácspontsűrűség miatt a fizikai tulajdonságaik
RészletesebbenLegyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése
6. Gyakorlat 38B-1 Kettős rést 600 nm hullámhosszúságú fénnyel világitunk meg és ezzel egy ernyőn interferenciát hozunk létre. Ezután igen vékony flintüvegből (n = 1,65) készült lemezt helyezünk csak az
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenOptika fejezet felosztása
Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:
RészletesebbenGeometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..
Geometriai és hullámoptika Utolsó módosítás: 2016. május 10.. 1 Mi a fény? Részecske vagy hullám? Isaac Newton (1642-1727) Pierre de Fermat (1601-1665) Christiaan Huygens (1629-1695) Thomas Young (1773-1829)
RészletesebbenOPT TIKA. Hullámoptika. Dr. Seres István
OPT TIKA Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám r S S = r E r H Seres István 2 http://fft.szie.hu Elektromágneses spektrum c = λf Elnevezés Hullámhossz Frekvencia Váltóáram > 3000 km < 100 Hz
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenXVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA
XVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA Bevezetés A fény terjedését egyenes vonal mentén képzelve fény- sugarakról szoktunk beszélni. A fénysugár egy hasznos és szemléletes fogalom. A fény terjedését sugárként elképzelve,
RészletesebbenElektrooptikai effektus
Elektrooptikai effektus Alapelv: A Pockels effektus az a jelenség, amikor egy eredendően kettőstörő anyag kettőstörő tulajdonsága megváltozik az alkalmazott elektromos tér hatására, és a változás lineáris
RészletesebbenOptika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenOptika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető
Optika gyakorlat. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető. példa: Fényterjedés planparalel lemezen keresztül A plánparalel lemezen történő fényterjedés hatására a fénysugár újta távolsággal
RészletesebbenA geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25.
A geometriai optika Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. május 25. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika 2019. május 25. 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 A fénysebesség meghatározása Olaf Römer
Részletesebben3. OPTIKA I. A tér egy pontján akárhány fénysugár áthaladhat egymás zavarása nélkül.
3. OPTIKA I. Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert vagy ők maguk fénysugarakat bocsátanak ki (fényforrások), vagy a fényforrások megvilágítják őket. A tárgyakat
RészletesebbenOptika Gröller BMF Kandó MTI
Optika Gröller BMF Kandó MTI Optikai alapfogalmak Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg Optika Gröller BMF Kandó MTI Az elektromágneses spektrum Az anyag és a fény kölcsönhatása
RészletesebbenA fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
RészletesebbenModern Fizika Labor. 17. Folyadékkristályok
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 11. A mérés száma és címe: 17. Folyadékkristályok Értékelés: A beadás dátuma: 2011. okt. 23. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenA fény visszaverődése
I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak
RészletesebbenTÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT. Szakirodalomból szerkesztette: Varga József
TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT Szakirodalomból szerkesztette: Varga József 1 2. A FÉNY A külvilágról elsősorban úgy veszünk tudomást, hogy látjuk a környező tárgyakat, azok mozgását, a természet
RészletesebbenA hullámok terjedése során a közegrészecskék egyensúlyi helyzetük körül rezegnek, azaz átlagos elmozdulásuk zérus.
HULLÁMOK MECHANIKAI HULLÁMOK Mechanikai hullám: ha egy rugalmas közeg egyensúlyi állapotát megbolygatva az előidézett zavar tovaterjed a közegben. A zavart a hullámforrás váltja ki. A hullámok terjedése
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
RészletesebbenRezgések és hullámok
Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő
Részletesebben1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet
A kísérlet célkitűzései: A fény visszaverődésének kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényének megismerése, síktükrök képalkotásának vizsgálata. Eszközszükséglet: szivacslap A/4 írólap vonalzó,
Részletesebben5.1. ábra. Ábra a 36A-2 feladathoz
5. Gyakorlat 36A-2 Ahogyan a 5. ábrán látható, egy fénysugár 5 o beesési szöggel esik síktükörre és a 3 m távolságban levő skálára verődik vissza. Milyen messzire mozdul el a fényfolt, ha a tükröt 2 o
RészletesebbenElektromágneses hullámok - Interferencia
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (d) Elektromágneses hullámok - Interferencia Utolsó módosítás: 2012 október 18. 1 Interferencia (1) Mi történik két elektromágneses hullám találkozásakor? Az elektromágneses
RészletesebbenHullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete
Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező
RészletesebbenFotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék
RészletesebbenFÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot?
FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? 3. Mit nevezünk fényforrásnak? 4. Mi a legjelentősebb
Részletesebbens levegő = 10 λ d sin α 10 = 10 λ (6.1.1)
6. gyakorlat 6.. Feladat: (HN 38B-) Kettős rést 6 nm hullámhosszúságú fénnyel világitunk meg és ezzel egy ernyőn interferenciát hozunk létre. Ezután igen vékony flintüvegből (n,65) készült lemezt helyezünk
RészletesebbenOPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS
OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.
Részletesebben13. Előadás. A Grid Source panelen a Polarization fül alatt megadhatjuk a. Rendre az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
13. Előadás Polarizáció és anizotrópia A Grid Source panelen a Polarization fül alatt megadhatjuk a sugár polarizációs állapotát Rendre az alábbi lehetőségek közül választhatunk: Polarizálatlan Lineáris
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenAz optika tudományterületei
Az optika tudományterületei Optika FIZIKA BSc, III/1. 1. / 17 Erdei Gábor Elektromágneses spektrum http://infothread.org/science/physics/electromagnetic%20spectrum.jpg Optika FIZIKA BSc, III/1. 2. / 17
RészletesebbenHullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenA fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával
Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Elektromágneses spektrum Az elektromágneses hullámokat a keltés módja,
RészletesebbenA hullámoptika alapjai
KÁLMÁN P-TÓTH A: Hullámoptika/ 53 A hullámoptika alapjai Számos kísérlet mutatja, hogy a fény hullámként viselkedik Ez elsősorban abból derül ki, hogy a fény interferenciát és elhajlási jelenségeket mutat
RészletesebbenOptika gyakorlat 7. Fresnel együtthatók, Interferencia: vékonyréteg, Fabry-Perot rezonátor
Optika gyakorlat 7. Fresnel együtthatók, Interferencia: vékonyréteg, Fabry-Perot rezonátor Fresnel együtthatók A síkhullámfüggvény komplex alakja: ahol a komplex amplitudó: E E 0 exp i(ωt k r+φ) E 0 exp
RészletesebbenΨ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0
ELTE II. Fizikus 005/006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 7. (X. 4) Interferencia I. Ψ (r,t) = Φ (r,t)e iωt = A(r) e ikl(r) e iωt hullámfüggvény (E, B, E, B,...) Ψ - /v Ψ/ t = 0 ω /v = k ; ω /c = k o ;
RészletesebbenElektromágneses hullámok - Hullámoptika
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (c) Elektromágneses hullámok - Hullámoptika Utolsó módosítás: 2015. január 17. 1 Az elektromágneses hullámok visszaverődési és törési törvényei (1) Kérdés: Mi történik
RészletesebbenELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek
ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát
Részletesebben2. OPTIKA. A tér egy pontján akárhány fénysugár áthaladhat egymás zavarása nélkül.
2. OPTIKA Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert vagy ők maguk fénysugarakat bocsátanak ki (fényforrások), vagy a fényforrások megvilágítják őket. A tárgyakat
RészletesebbenFény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika
Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző
RészletesebbenOPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István
OPTIKA Diszperzió, interferencia Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu : A fény elektromágneses hullám: Diszperzió: Különböző hullámhosszúságú
Részletesebbenegyetemi tanár, SZTE Optikai Tanszék
Hullámtan, hullámoptika Szabó Gábor egyetemi tanár, SZTE Optikai Tanszék Hullámok Transzverzális hullám Longitudinális hullám Síkhullám m matematikai alakja Tekintsünk nk egy, az x tengely mentén n haladó
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenX. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata
X. Fénypolarizáció X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata A polarizáció a fény hullámtermészetét bizonyító jelenség, amely csak a transzverzális rezgések esetén észlelhető. Köztudott, hogy csak a
RészletesebbenRöntgendiffrakció. Orbán József PTE, ÁOK, Biofizikai Intézet november
Röntgendiffrakció Orbán József PTE, ÁOK, Biofizikai Intézet 2013. november Előadás vázlata Röntgen sugárzás Interferencia, diffrakció (elektromágneses hullámok) Kristályok szerkezete Röntgendiffrakció
RészletesebbenGEOMETRIAI OPTIKA I.
Elméleti háttér GEOMETRIAI OPTIKA I. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Snellius-Descartes törvény Az új közeg határához érkező fény egy része behatol az új közegbe, és eközben általában
RészletesebbenOPTIKA. Vozáry Eszter November
OPTIKA Vozáry Eszter 2015. November FÉNY Energia: elektromágneses hullám c = λf részecske foton ε = hf Szubjektív érzet látás fény és színérzékelés ELEKTROMÁGNESES SPEKTRUM c = λf ε = hf FÉNY TRANSZVERZÁLIS
Részletesebben- abszolút törésmutató - relatív törésmutató (más közegre vonatkoztatott törésmutató)
OPTIKAI MÉRÉSEK A TÖRÉSMUTATÓ Törésmutató fenomenologikus definíció geometriai optika eszköztára (pl. fénysugár) sini c0 n 1 = = = ( n1,0 ) c sin r c 0, c 1 = fény terjedési sebessége vákuumban, illetve
RészletesebbenKísérleti forduló július 17., csütörtök 1/8 Kísérlet: Látni a láthatatlant (20 pont)
Kísérleti forduló. 2014. július 17., csütörtök 1/8 Kísérlet: Látni a láthatatlant (20 pont) Bevezetés Sok anyag optikailag anizotrop, ami azt jelenti, hogy a törésmutató függ a fényterjedés és a polarizáció
RészletesebbenOptika gyakorlat 3. Sugáregyenlet, fényterjedés parabolikus szálban, polarizáció, Jones-vektor. Hamilton-elv. Sugáregyenlet. (Euler-Lagrange egyenlet)
Optika gyakorlat 3. Sugáregyenlet, fényterjeés parabolikus szálban, polarizáció, Jones-vektor Hamilton-elv t2 t2 δ Lq k, q k, t) t δ T V ) t 0 t 1 t 1 t L L 0 q k q k Euler-Lagrange egyenlet) De mi az
Részletesebben24. Fénytörés. Alapfeladatok
24. Fénytörés Snellius - Descartes-törvény 1. Alapfeladatok Üvegbe érkezo 760 nm hullámhosszú fénysugár beesési szöge 60 o, törési szöge 30 o. Mekkora a hullámhossza az üvegben? 2. Valamely fény hullámhossza
RészletesebbenMérés spektroszkópiai ellipszométerrel
Mérés spektroszkópiai ellipszométerrel Bevezetés Az ellipszometria egy igen sokoldalú, nagypontosságú optikai módszer vékonyrétegek dielektromos tulajdonságainak meghatározására. Mivel optikai módszer,
Részletesebben3.1. ábra ábra
3. Gyakorlat 28C-41 A 28-15 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető 3.1. ábra. 28-15 ábra réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség
RészletesebbenOptika. sin. A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert, illetve a megtört fénysugár egy síkban van.
Optika Mi a féy? Látható elektromágeses sugárzás. Geometriai optika (modell) Féysugár: ige vékoy párhuzamos féyyaláb Ezt a modellt haszálva az optikai jeleségek széles köréek magyarázata egyszerű geometriai
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenPolimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
RészletesebbenLászló István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás
László István, Fizika A (Budapest, 13) 1 14.A Maxwell-egenletek. Az elektromágneses hullámok Tartalmi kiemelés 1.Maxwell általánosította Ampère törvénét bevezetve az eltolási áramot. szerint ha a térben
Részletesebben6Előadás 6. Fénytörés közeghatáron
6Előadás 6. Fénytörés közeghatáron Fénytörés esetén a Snellius-Descartes törvény adja meg a beeső- ésa megtört sugár közti összefüggést, mely a következő: sinα n = 2 sin β n 1 Ahol α és β a beesési ill.
RészletesebbenTörténeti áttekintés
A fény Történeti áttekintés Arkhimédész tükrök segítségével gyújtotta fel a római hajókat. A fény hullámtermészetét Cristian Huygens holland fizikus alapozta meg a 17. században. A fénysebességet először
Részletesebben( ) A visszaverődő fény intenzitását kifejezve az. Optika mérések építőmérnököknek
Optika mérések építőmérnököknek I. Geometriai optikai vizsgálatok A leggyakoribb és legegyszerűbb optikai eszközök viselkedését geometriai optikai módszerrel lehet legegyszerűbben és szemléletesen leírni.
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
Részletesebbend) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.
Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsődleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelő potrohszelvénye
RészletesebbenOPTIKA. Ma sok mindenre fény derül! /Geometriai optika alapjai/ Dr. Seres István
Ma sok mindenre fény derül! / alapjai/ Dr. Seres István Legkisebb idő Fermat elve A fény a legrövidebb idejű pályán mozog. I. következmény: A fény a homogén közegben egyenes vonalban terjed t s c minimális,
Részletesebben1. fejezet. Gyakorlat C-41
1. fejezet Gyakorlat 3 1.1. 28C-41 A 1.1 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség bármely,
RészletesebbenHajder Levente 2017/2018. II. félév
Hajder Levente hajder@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2017/2018. II. félév Tartalom 1 A fény elektromágneses hullám Az anyagokat olyan színűnek látjuk, amilyen színű fényt visszavernek
RészletesebbenTartalom. Tartalom. Anyagok Fényforrás modellek. Hajder Levente Fényvisszaverési modellek. Színmodellek. 2017/2018. II.
Hajder Levente hajder@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2017/2018. II. félév 1 A fény elektromágneses hullám Az anyagokat olyan színűnek látjuk, amilyen színű fényt visszavernek
RészletesebbenElektromágneses hullámok
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses
RészletesebbenNE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ!
NE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ! FOLYADÉKOK FELSZÍNI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK Országos Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató Gödöllő 2017. Ötletbörze Kicsiknek 1. feladat: Rakj három 10
RészletesebbenOptika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reflexió sík és görbült határfelületen
Optika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reflexió sík és görbült határfelületen Kivonat Geometriai optika: közelítés, amely a fényterjedést, közeghatáron való áthaladást geometriai alakzatok görbék segítségével
Részletesebbenc v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v
Optikai alapogalmak A ény tulajdonságai A ény elektromágneses rezgés. Kettős, hullám-, illetve részecsketermészete van, ezért bizonyos jelenségeket hullámtani, másokat pedig kvantummechanikai tárgyalással
Részletesebben= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t
4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy
RészletesebbenUgrásszerűen változó törésmutató, optikai szálak
9. Előadás Ugrásszerűen változó törésmutató, optikai szálak Ugrásszerűen változó törésmutatójú közeget két, vagy több objektum szoros egymáshoz illesztésével és azokhoz különböző anyag vagy törésmutató
RészletesebbenOptika mérések építőmérnököknek
Optika mérések építőmérnököknek I. Geometriai optikai vizsgálatok A leggyakoribb és legegyszerűbb optikai eszközök viselkedését geometriai optikai módszerrel lehet szemléletesen leírni. Ezen ismeretek
Részletesebbenmágneses-optikai Kerr effektus
Mágnesezettség optikai úton történő detektálása: mágneses-optikai Kerr effektus I. Mágneses-optikai effektusok 2 II. Kísérleti technika 3 III. Mérési feladatok 5 IV. Ajánlott irodalom 6 2008. BME Fizika
RészletesebbenOptika Gröller BMF Kandó MTI
Optikai alapfogalmak Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg Az elektromágneses spektrum Az anyag és a fény kölcsönhatása Visszaverődés, reflexió Törés, kettőstörés, polarizáció
RészletesebbenHullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.
Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenP vízhullámok) interferenciáját. A két hullám hullámfüggvénye:
Hullámok találkozása, interferencia Ha a tér egy pontjában két hullám van jelen, akkor hatásuk ott valamilyen módon összegződik. A hullámok összeadódását interferenciának nevezzük. Mi az interferencia
RészletesebbenHang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechanikai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed
Sugárzások mechanikai Nem ionizáló sugárzások Ionizálo sugárzások elektromágneses elektromágneses részecske Hang és ultrahang IH hallható hang UH alfa sugárzás béta sugárzás rádió hullámok infravörös fény
RészletesebbenSpeciális relativitás
Fizika 1 előadás 2016. április 6. Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2016. április 4.. 1 Egy érdekesség: Fizeau-kísérlet A v sebességgel áramló n törésmutatójú folyadékban
RészletesebbenCsillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás
Csillapított rezgés Csillapított rezgés: A valóságban a rezgések lassan vagy gyorsan, de csillapodnak. A rugalmas erőn kívül, még egy sebességgel arányos fékező erőt figyelembe véve: a fékező erő miatt
RészletesebbenELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESESSÉG
ELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESESSÉG A) változat Név:... osztály:... 1. Milyen töltésű a proton? 2. Egészítsd ki a következő mondatot! Az azonos elektromos töltések... egymást. 3. A PVC-rudat megdörzsöltük egy
RészletesebbenVisszaverődés. Optikai alapfogalmak. Az elektromágneses spektrum. Az anyag és a fény kölcsönhatása. n = c vákuum /c közeg
Optikai alapfogalmak Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg Az elektromágneses spektrum Az anyag és a fény kölcsönhatása Visszaverődés Visszaverődés, reflexió Törés, kettőstörés,
RészletesebbenFizika 2 - Gyakorló feladatok
2015. június 19. ε o =8.85 10-12 AsV -1 m -1 μ o =4π10-7 VsA -1 m -1 e=1,6 10-19 C m e =9,11 10-31 kg m p =1,67 10-27 kg h=6,63 10-34 Js 1. Egy R sugarú gömbben -ρ állandó töltéssűrűség van. a. Határozza
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 5. Polarizáció és kristályoptika Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. A polarizáció és a kristályoptika úgy függ össze, hogy kristályokban a törésmutató
RészletesebbenOptika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reexió sík és görbült határfelületen. Fermat-elv
Optika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reexió sík és görbült határfelületen Kivonat Geometriai optika: közelítés, amely a fényterjedést, közeghatáron való áthaladást geometriai alakzatok görbék segítségével
Részletesebben11. Előadás Gradiens törésmutatójú közeg II.
11. Előadás Gradiens törésmutatójú közeg II. A következőkben két különleges, gradiens törésmutatójú lencsével fogunk foglalkozni, az úgynevezett Luneburg-féle lencsékkel. Annak is két típusával: a Maxwell-féle
RészletesebbenFényhullámhossz és diszperzió mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 9. MÉRÉS Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 19. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. szeptember 15. E B x x Transzverzális hullám A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz Az elektromos a mágneses térerősség
Részletesebben8. OPTIKA 1. Geometriai optika
8. OPTIKA Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. Bizonyos optikai alapismeretekkel együtt születünk, vagy legalábbis életünk nagyon korai szakában szert teszünk rájuk: ilyen a fénysugár fogalma
RészletesebbenRöntgen sugárzás. Wilhelm Röntgen. Röntgen feleségének keze
Röntgendiffrakció Kardos Roland 2010.03.08. Előadás vázlata Röntgen sugárzás Interferencia Huygens teória Diffrakció Diffrakciós eljárások Alkalmazás Röntgen sugárzás 1895 röntgen sugárzás felfedezés (1901
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
RészletesebbenOrvosi Biofizika A fény biofizikája
Orvosi Biofizika A fény biofizikája Kellermayer Miklós Geometriai optika Ha a fény a hullámhossznál sokkal nagyobb résen halad át, a hullámfront (fázis) terjedése egy egyenessé ( sugár ) egyszerűsíthető.
RészletesebbenBevezető fizika (VBK) zh2 tesztkérdések
Mi a nyomás mértékegysége? NY) kg m 2 /s 2 TY) kg m 2 /s GY) kg/(m s 2 ) LY) kg/(m 2 s 2 ) Mi a fajhő mértékegysége? NY) kg m 2 /(K s 2 ) GY) J/K TY) kg m/(k s 2 ) LY) m 2 /(K s 2 ) Mi a lineáris hőtágulási
RészletesebbenOptika I. 1. Geometriai optika A geometriai optika törvényei A teljes visszaver dés
Optika I. Utolsó módosítás: 2011. október 12. Az optika tudománya a látás élményéb l fejl dött ki. Bizonyos optikai alapismeretekkel együtt születünk, vagy legalábbis életünk nagyon korai szakában szert
Részletesebben