XVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA"

Átírás

1 XVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA Bevezetés A fény terjedését egyenes vonal mentén képzelve fény- sugarakról szoktunk beszélni. A fénysugár egy hasznos és szemléletes fogalom. A fény terjedését sugárként elképzelve, és kísérleti tapasztalatok alapján a törés és visszaverődés törvényeit megalkotva, a képalkotás geometriájához, a geometriai optikához jutunk. A geometriai optika fogalmait és törvényeit azonban csak olyan esetekben alkalmazhatjuk, ha a fény a hullámhosszához képest nagy méretű réseken (lencséken) halad át, vagy útját nagy méretű tárgyak akadályozzák. A fény hullámhosszával összemérhető tárgyak és rések esetén a fény hullámtulajdonságai az interferencia és az elhajlás erőteljesen jelentkeznek. Valójában éppen az interferencia- és az elhajlás- kísérletek szolgáltattak bizonyítékot a fény hullámtermészetére. A fény fizikai természetét a Maxwell elméletet megelőzően számos kísérlet és megfigyelés alapján próbálták felderíteni. A fény hullámtermészetének elfogadását és hullámelméletének kidolgozását az interferencia- és elhajlási jelenségek megfigyelése és vizsgálata tette lehetővé. Ha két azonos frekvenciájú és hullámhosszú hullám a tér adott pontjában találkozik, az összeghullám intenzitása kisebb vagy nagyobb lehet, mint a két hullám bármelyikének intenzitása. Általánosan ezt a jelenséget nevezzük interferenciának. Az interferencia lehet konstruktív vagy destruktív. Az interferencia tárgyalásához általában a következő feltételezéseket tesszük: () csupán két hullám interferenciáját vizsgáljuk, () a két hullám hullámhossza azonos, (3) a két hullám koherens: azaz a két hullám relatív fázisa időben állandó. Ilyen feltételek mellett időben állandó (szemmel megfigyelhető) interferencia-kép jön létre. Két különböző fényforrás fénye általában nem koherens, mert az elemi atomi fénykibocsátási folyamatok függetlenek.. Az interferencia fogalma Két azonos hullámhosszú hullám π E = E0sin( ωt ks) = E0sin πνt s λ π E = E0sin( ωt ks+ ϕ) = E0sin πνt s+ ϕ λ a tér adott pontjában találkozva összeadódik: E = E+ E = E0sin( ωt ks) + E0sin( ωt ks+ ϕ), E = E0 sin ωt ks+ ϕ cos ϕ és maximálisan erősíti egymást, ha a köztük lévő fáziskülönbség: ϕ =± mπ m= 0,,,... A hullámok maximálisan gyengítik egymást, ha a 007. február 6.

2 fáziskülönbség: ϕ ( m ) =± + π m= 0,,,... Ahhoz, hogy megfigyelhető interferenciakép jöjjön létre, a fáziskülönbségnek időben állandónak kell lennie. Az elektromágneses sugárzás tárgyalása során azt kaptuk, hogy az egységnyi felületen időegység alatt áthaladó energia nagysága, a sugárzás intenzitása I = S = EH = cε E I = cε E = H cµ 0 Két, különböző optikai utat megtett fénynyaláb esetén az amplitúdók összeadása után képezzük az amplitúdó négyzetét: ( ω α ) ( ω α ) sin ( ω α) cos ( ) ( α α ) cos( α α ) E = E0sin t ks + E = E sin t k s + E = E + E = E t = E E E E E k s k s I = I + I + I I k s k s + Ha a két fényforrás inkoherens, akkor az α α fáziskülönbség időben gyorsan változik, és nem figyelhető meg interferencia. Ha α α állandó, akkor a két hullámot koherensnek nevezzük, és ilyenkor látható, érzékelhető interferencia-kép jöhet létre. Ha α α = 0, akkor: ks ks = nπ maximum ( ) ks ks = n+ π minimum Milyen kísérleti körülmények között állíthatunk elő koherens fénynyalábokat? Egy dipólusantenna végtelen hullámvonulatot állít elő. Atomok sugárzása véges hullámvonulatokat állít elő (l=0.0-3m!) Koherencia-hossznak nevezzük azt a távolságot, amely megadja azt a maximális úthossz-különbséget, amelyen belül interferencia létesíthető. Ez praktikusan február 6.

3 a hullámvonulat hossza. 960 óta lézerekkel nagyon nagy koherencia-hosszúságú fénynyalábokat lehet előállítani. F E. A Young-féle két-réses interferenciakísérlet Tekintsük azt az esetet, amikor egy ernyőbe vágott két egymáshoz közeli résre egy síkhullám érkezik. A rések távolsága legyen összemérhető a fény hullámhosszával. L A B C d Θ Kísérlet: gázlézer (monokromatikus síkhullám) fényével megvilágítunk egy két keskeny rést tartalmazó ernyőt, és megfigyeljük az interferencia csíkokat. (Gondolat) kísérlet: cseréljük fel a két rést két nagyon vékony izzószállal. Ilyenkor nem jön létre interferencia. A két fényforrás inkoherens. Kísérlet: A Young-féle interferencia-kísérletben az első rés nagyságát változtatva megfigyeljük az interferencia csíkok váltakozását. A kísérlet értelmezéséhez a Huygens-Fresnel elvet használjuk fel. A törés törvényét jól leíró Huygens elvet Fresnel úgy módosította, hogy: A hullámtér bármely pontja elemi, másodlagos gömbhullámok kiindulópontja. Egy későbbi időpillanatban a tér bármely pontján a hullámteret ezen elemi gömbhullámok interferenciája adja meg február 6. 3

4 A lézerfénynyel megvilágított két keskeny rés egy-egy Huygens-féle gömbhullám kiindulópontja, amelyek ugyanazon hullámfrontból származnak, ezért koherensek. A hullámok egy a rések távolságához képest nagy távolságra lévő ernyőn interferenciaképet adnak: egymással váltakozó világos és sötét csíkokat kapunk. A réseket elhagyó hullámokat síkhullámoknak tekintve az interferenciakép analízisét a következőképpen végezhetjük el. Az A és B résekről elinduló és az ernyő egy adott pontjában találkozó fénysugarak optikai útkülönbsége az AC távolság. Síkhullámok természetesen nem alkotnak képet egy véges távolságban lévő ernyőn. A párhuzamos sugarak természetesen csak a végtelenben találkoznak. A kísérletek kivitelezése során ezért a rés és az ernyő között lencsét alkalmazunk. A lencse szerepe itt annyi, hogy a képet a véges távolságban lévő ernyőn előállítja. Az optikai útkülönbséget a lencse nem változtatja meg. A számítást úgy végezzük el, hogy az optikai útkülönbséget a réspártól nagy távolságra számítjuk ki. maximum, ha: minimum, ha: AC = d sinϑ dsinϑ = mλ m = 0, ±, ±, dsinϑ = m+ λ m = 0, ±, ±, Az első két-réses interferencia-kísérletet Thomas Young végezte 80-ben. Ezt tekinthetjük a fény hullámtermészetét bizonyító első kísérletnek. Young kísérletét természetesen nem lézerekkel végezte el. A Nap sugárzását egy kis lyukon keresztül engedte egy lyukpárra. Az első lyuk egy koherens hullámfrontot állít elő, amelyből a lyukpár két koherens hullámot képez és ezek interferenciája figyelhető meg az ernyőn. 3. Intenzitás a Young-féle interferencia-kísérletekben A két fénynyaláb interferenciája következtében létrejövő intenzitás eloszlását kiszámítva azt kapjuk, hogy: 007. február 6. 4

5 I 4I cos π d sinϑ λ ϑ = 0 4. Interferencia vékony rétegekben Ha Nap fénye egy szappanbuborékon vagy vízen lévő olajfolton megcsillan, gyakran színesnek látjuk ezeket a tárgyakat. A szemünkbe érkező fény azért színes, mert a vékony, átlátszó hártyák, filmek első és hátsó felületéről visszaverődő fény különböző hullámhosszú komponensei, különbözőképpen interferálnak: egyik hullámhosszon erősítik, másikon gyengítik egymást. Vékony, párhuzamos határfelületű és n törésmutatójú hártyára, közel merőlegesen, λ hullámhosszú fényt bocsátva, és a visszavert fényt megfigyelve azt találjuk, hogy a hullámhosszhoz képest nagyon vékony hártya esetén teljes kioltás következik be: a hártya első és hátsó felületéről visszavert fényhullámok fáziskülönbsége éppen π lesz. A részletesebb vizsgálatok azt mutatják, hogy a π fázisugrás akkor következik be, amikor a fény az optikailag ritkább (kisebb törésmutatójú) közegből az optikailag sűrűbb (nagyobb törésmutatójú) közeg határára érkezve visszaverődik. Az áthaladó és az optikailag sűrűbb közegből az optikailag ritkább közeg határára érkező és ott visszaverődő fényhullám fázisa nem változik. A hártya első és hátsó felületéről visszaverődő fényhullámok optikai útkülönbsége (közel merőleges beesésnél = nd, ezért a fázisugrást figyelembe véve a visszavert fényre: maximumot kapunk, ha: dn = m + λ minimumot kapunk, ha: dn = mλ, ahol n a közeg törésmutatója. Átmenő fényre a feltételek felcserélődnek. Ferde beesésnél az optikai útkülönbség: d = nab + nbc n0ce = n n0 dtgβ sinα. cos β A Snellius-Descartes törvényt felhasználva azt kapjuk, hogy 007. február 6. 5

6 = d n n sin α. 0 Figyelembe véve a fentiekben tárgyal fázisugrást, azt kapjuk, hogy visszavert fényben az intenzitás-maximumok feltétele: d n n0 sin α = m+ λ0 az intenzitás-minimumok feltétele pedig: d n n sin α = mλ. 0 0 Átmenő fényben a feltételek pontosan fordítottak. A fenti formulákból az is kiolvasható, hogy vékony rétegeken történő visszaverődésnél az m-edik intenzitás-maximumot: ( m + ) n λ0 m = n0 dn sinα irányokban észleljük (egyenlő beesés görbéi), merőleges beesés esetén pedig az m-edi intenzitás-maximumot a dm λ0 = m+. n vastagságoknál kapjuk (egyenlő vastagság görbéi). Fehér fényben az egyenlő beesés és az egyenlő vastagság görbéi a különböző hullámhosszakra különbözőek, ezért látunk színes csíkokat vékony rétegekről visszaverődő fényben. Adott vastagságú vékony rétegek adott hullámhosszú visszavert vagy a beeső fényre intenzitás-minimumot mutatnak. Ezt használják ki a színszűrőkben és a szemüvegek csillogás-gátló bevonatai esetében. Ha az n0 törésmutatójú közeg vesz közre n törésmutatójú közeget, akkor λ0 d = n esetén a merőlegesen beeső fény nem verődik vissza, λ0 d = 4 n esetén az átmenő intenzitás nulla. Sík üveglapra helyezett sík domború lencse esetén a változó vastagságú réteget az üvegek közötti levegőréteg jelenti. Visszavert fényben a középső réteg sötét, átmenő fényben világos. Jelöljük R -rel a lencse domború oldalának sugarát, r -vel a visszavert fényben megfigyelt az m -edik világos gyűrű sugarát, d -vel pedig a levegőréteg vastagságát. Ekkor a fenti egyenletekből: d = m+ λ. Az ábrán látható ABC háromszögből: v m 007. február 6. 6

7 ( ) R = r + R d = r + R Rd m m rm = dr Az m -edik világos gyűrű sugarára így v rm = m+ λr s az m -edik sötét gyűrű rm sugarára pedig s rm = mλr adódik. Átmenő fényben a feltételek felcserélődnek. 5. Interferométerek Az interferométerek olyan optikai eszközök, amelyek egy fénynyalábot (hullámot) valamilyen optikai eszközzel (nyalábosztóval) két részre bontanak, és a két hullámot különböző (optikai) úton vezetik, majd ezeket ismét egyesítve detektálják a hullámok szuperpozíciójának eredményét, az interferencia-képet. Ha két azonos intenzitású, különböző, de a koherencia-hossznál kisebb optikai útkülönbséget megtett nyalábot egyesítünk, akkor π I = I + cos k s k s = I + cos ns n s λ ( ( )) ( ) február 6. 7

8 azaz az interferométer alkalmas a fényutak geometriai hosszában vagy a törésmutatóban fellépő különbségek kimutatására. A legismertebb interferométert első megépítője Albert A. Michelson (85 937, Nobel-díj: 907) amerikai fizikus emlékére Michelson-féle interferométernek nevezzük. A Michelson-féle interferométer, amelynek számos változata létezik működésének alapelve, hogy a fénynyalábot 0 45 os szög alatt egy áteresztő rétegre (pl. üveglemezre) felvitt, nagyon vékony félig áteresztő (félig visszaverő) réteggel két nyalábra osztjuk, a nyalábokat a TésT tükrökről történő visszaverődés után ugyanazon nyalábosztóval egyesítjük (az eredeti intenzitások 5-5 %-át!) és az M felületen megfigyeljük szuperpozíciójuk eredményét. Kis koherencia-hosszú (természetes fény) esetén az egyik nyaláb útjába a nyalábosztóban használt áteresztő réteggel L azonos vastagságú áteresztő réteget kell elhelyezni, hogy az optikai útkülönbséget kiegyenlítsük. A Michelson-féle interferométer egyik tükrét nagyon kis szöggel elforgatva az egyesített nyaláb különböző tartományai kissé eltérő útkülönbséggel találkoznak, és sötét és világos (interferencia) csíkokat figyelhetünk meg. Egymásra pontosan merőleges tükrök esetén az egyesített nyalábot egy lencsével széttartóvá (gömbhullámmá) téve, sötét és világos gyűrűket észlelünk. A két tükör távolságának változtatásával a csíkok (vagy gyűrűk) helyzete változik, és ilyen módon a hullámhossznál jóval kisebb távolságváltozásokat észlelhetünk. T F FT L T M 6. Holográfia A hologram szó a görög holosz (teljes) szóból származik, és az elnevezés arra utal, hogy egy a tárgy teljes képét előállító képrögzítési (fényképezési) technikáról van szó. A holográfiai eljárás során, amelyet Gábor Dényes ( , Nobel-díj 97) magyar származású mérnök fedezett fel 949-ben, a tárgyról szórt fény intenzitását és fázisát egyaránt rögzítjük. A fázisviszonyok rögzítése úgy lehetséges, hogy a tárgyról szórt fény és egy, a szórt fénnyel koherens (referencia) fénynyaláb interferencia-képét rögzítjük a filmen. Ez a rögzített kép a valóságban egy térbeli rács, amelyet a referencia-nyalábbal megvilágítva a tárgy látszólagos térbeli képét kapjuk vissza. A gyakorlatban az eljárás során a tárgyat egy lézer fényével megvilágítjuk, a lézer fényét egy tükör segítségével a filmre vetítjük, ahol a tárgyról szórt fény és a lézer fényének interferenciája jön létre február 6. 8

Optika fejezet felosztása

Optika fejezet felosztása Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:

Részletesebben

P vízhullámok) interferenciáját. A két hullám hullámfüggvénye:

P vízhullámok) interferenciáját. A két hullám hullámfüggvénye: Hullámok találkozása, interferencia Ha a tér egy pontjában két hullám van jelen, akkor hatásuk ott valamilyen módon összegződik. A hullámok összeadódását interferenciának nevezzük. Mi az interferencia

Részletesebben

Legyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése

Legyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése 6. Gyakorlat 38B-1 Kettős rést 600 nm hullámhosszúságú fénnyel világitunk meg és ezzel egy ernyőn interferenciát hozunk létre. Ezután igen vékony flintüvegből (n = 1,65) készült lemezt helyezünk csak az

Részletesebben

Lézer interferometria Michelson interferométerrel

Lézer interferometria Michelson interferométerrel SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM FIZIKA ÉS KÉMIA TANSZÉK OPTIKAI ÉS FÉLVEZETŐFIZIKAI LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK 3. MÉRÉS Lézer interferometria Michelson interferométerrel Hullámok találkozásakor interferencia jelenséget

Részletesebben

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István OPTIKA Diszperzió, interferencia Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu : A fény elektromágneses hullám: Diszperzió: Különböző hullámhosszúságú

Részletesebben

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző

Részletesebben

A hullámoptika alapjai

A hullámoptika alapjai KÁLMÁN P-TÓTH A: Hullámoptika/ 53 A hullámoptika alapjai Számos kísérlet mutatja, hogy a fény hullámként viselkedik Ez elsősorban abból derül ki, hogy a fény interferenciát és elhajlási jelenségeket mutat

Részletesebben

Hullámoptika II.Két fénysugár interferenciája

Hullámoptika II.Két fénysugár interferenciája Hullámoptika II. Két fénysugár interferenciája 2007. november 9. Vázlat 1 Bevezet 2 Áttekintés Két rés esetének elemzése 3 Hullámfront-osztáson alapuló interferométerek Amplitúdó-osztáson alapuló interferométerek

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés A fény Történeti áttekintés Arkhimédész tükrök segítségével gyújtotta fel a római hajókat. A fény hullámtermészetét Cristian Huygens holland fizikus alapozta meg a 17. században. A fénysebességet először

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

A fény visszaverődése

A fény visszaverődése I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak

Részletesebben

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező

Részletesebben

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Elektromágneses spektrum Az elektromágneses hullámokat a keltés módja,

Részletesebben

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István OPTIKA Diszperzió, interferencia Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu : A fény elektromágneses hullám: Diszperzió: Különböző hullámhosszúságú

Részletesebben

GEOMETRIAI OPTIKA I.

GEOMETRIAI OPTIKA I. Elméleti háttér GEOMETRIAI OPTIKA I. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Snellius-Descartes törvény Az új közeg határához érkező fény egy része behatol az új közegbe, és eközben általában

Részletesebben

A hullámok terjedése során a közegrészecskék egyensúlyi helyzetük körül rezegnek, azaz átlagos elmozdulásuk zérus.

A hullámok terjedése során a közegrészecskék egyensúlyi helyzetük körül rezegnek, azaz átlagos elmozdulásuk zérus. HULLÁMOK MECHANIKAI HULLÁMOK Mechanikai hullám: ha egy rugalmas közeg egyensúlyi állapotát megbolygatva az előidézett zavar tovaterjed a közegben. A zavart a hullámforrás váltja ki. A hullámok terjedése

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

7. OPTIKA II. Fizikai optika

7. OPTIKA II. Fizikai optika 7. OPTIKA II. Fizikai optika A fényforrások időben és térben változó elektromágneses teret keltenek maguk körül. Ez az elektromágneses tér hullám alakjában terjed, az E elektromos és a H mágneses térerősség

Részletesebben

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 4. Interferencia, interferométerek és vékonyrétegek Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Interferencia Az elhajlási jelenségeket olyan hullámok

Részletesebben

7. OPTIKA II. A fény mint elektromágneses hullám

7. OPTIKA II. A fény mint elektromágneses hullám 7. OPTIKA II. A fény mint elektromágneses hullám A monokromatikus síkhullám A fényforrások időben és térben változó elektromágneses teret keltenek maguk körül. Ez az elektromágneses tér hullám alakjában

Részletesebben

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Optikai alapmérések Mérést végezte: Enyingi Vera Atala Mérőtárs neve: Fábián Gábor (7. mérőpár) Mérés időpontja: 2010. október 15. (12:00-14:00) Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2010. október 22. A mérés

Részletesebben

1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet

1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet A kísérlet célkitűzései: A fény visszaverődésének kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényének megismerése, síktükrök képalkotásának vizsgálata. Eszközszükséglet: szivacslap A/4 írólap vonalzó,

Részletesebben

Gyakorló feladatok Fizikai optikából

Gyakorló feladatok Fizikai optikából Kedves Hallgató! Gyakorló feladatok Fizikai optikából 2008. január 10. Ebben a dokumentumban olyan elméleti kérdéseket és számolós feladatokat talá, melyekhez hasonlókat fogok a vizsga írásbeli részén

Részletesebben

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot?

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? 3. Mit nevezünk fényforrásnak? 4. Mi a legjelentősebb

Részletesebben

- abszolút törésmutató - relatív törésmutató (más közegre vonatkoztatott törésmutató)

- abszolút törésmutató - relatív törésmutató (más közegre vonatkoztatott törésmutató) OPTIKAI MÉRÉSEK A TÖRÉSMUTATÓ Törésmutató fenomenologikus definíció geometriai optika eszköztára (pl. fénysugár) sini c0 n 1 = = = ( n1,0 ) c sin r c 0, c 1 = fény terjedési sebessége vákuumban, illetve

Részletesebben

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző. OPTIKA-FÉNYTAN A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző. A fény sebessége: vákuumban közelítőleg: c km 300000

Részletesebben

Digitális tananyag a fizika tanításához

Digitális tananyag a fizika tanításához Digitális tananyag a fizika tanításához A lencsék fogalma, fajtái Az optikai lencsék a legegyszerűbb fénytörésen alapuló leképezési eszközök. Fajtái: a domború és a homorú lencse. optikai középpont optikai

Részletesebben

XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2010. május 14 16

XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2010. május 14 16 XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2010. május 14 16 Szerzõk: Asztalos Örs és Felházi Zoltán Babes Bolyai Tudományegyetem, Fizika kar, mérnöki fizika illetve fizika szakos II éves

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési

Részletesebben

OPTIKA. Vékony lencsék, gömbtükrök. Dr. Seres István

OPTIKA. Vékony lencsék, gömbtükrök. Dr. Seres István OPTIKA Vékony lencsék, gömbtükrök Dr. Seres István Geometriai optika 3. Vékony lencsék Kettős gömbelület (vékonylencse) énytörése R 1 és R 2 sugarú gömbelületek között n relatív törésmutatójú közeg o 2

Részletesebben

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet. Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsődleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelő potrohszelvénye

Részletesebben

c v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v

c v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v Optikai alapogalmak A ény tulajdonságai A ény elektromágneses rezgés. Kettős, hullám-, illetve részecsketermészete van, ezért bizonyos jelenségeket hullámtani, másokat pedig kvantummechanikai tárgyalással

Részletesebben

A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel

A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 008. május 3 4. A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel Szerző: Kovács Anikó-Zsuzsa, Babes-Bolyai Tudoányegyetem Kolozsvár, Fizika

Részletesebben

Megoldás: feladat adataival végeredménynek 0,46 cm-t kapunk.

Megoldás: feladat adataival végeredménynek 0,46 cm-t kapunk. 37 B-5 Fénynyaláb sík üveglapra 40 -os szöget bezáró irányból érkezik. Az üveg 1,5 cm vastag és törésmutatója. Az üveglap másik oldalán megjelenő fénynyaláb párhuzamos a beeső fénynyalábbal, de oldalirányban

Részletesebben

Röntgen sugárzás. Wilhelm Röntgen. Röntgen feleségének keze

Röntgen sugárzás. Wilhelm Röntgen. Röntgen feleségének keze Röntgendiffrakció Kardos Roland 2010.03.08. Előadás vázlata Röntgen sugárzás Interferencia Huygens teória Diffrakció Diffrakciós eljárások Alkalmazás Röntgen sugárzás 1895 röntgen sugárzás felfedezés (1901

Részletesebben

2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő

2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő 1. Milyen képet látunk a karácsonyfán lévı üveggömbökben? a. Egyenes állású, kicsinyített képet. mert c. Egyenes állású, nagyított képet. domborótükör d. Fordított állású, nagyított képet. b. Fordított

Részletesebben

A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban.

A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban. A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban. Orvosi fizika és statisztika Varjú Katalin 202. október 5. Vizsgára készüléshez ajánlott: Damjanovich Fidy Szöllősi: Orvosi biofizika

Részletesebben

Bevezetés Első eredmények Huygens és Newton A fény hullámelmélete Folytatás. Az optika története. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

Bevezetés Első eredmények Huygens és Newton A fény hullámelmélete Folytatás. Az optika története. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet Az optika története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 A görög tudomány eredményei Pithagorasz: a szemből kiinduló letapogató nyaláb okozza a látásérzetet Euklidesz: tükrözés

Részletesebben

Ugrásszerűen változó törésmutató, optikai szálak

Ugrásszerűen változó törésmutató, optikai szálak 9. Előadás Ugrásszerűen változó törésmutató, optikai szálak Ugrásszerűen változó törésmutatójú közeget két, vagy több objektum szoros egymáshoz illesztésével és azokhoz különböző anyag vagy törésmutató

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1. (b) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 Síkhullámok végtelen kiterjedésű, szilárd izotróp közegekben (1) longitudinális hullám transzverzális

Részletesebben

E (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic

E (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic Abszorpciós spektroszkópia Abszorpciós spektrofotometria 29.2.2. Az abszorpciós spektroszkópia a fényabszorpció jelenségét használja fel híg oldatok minőségi és mennyiségi vizsgálatára. Abszorpció Az elektromágneses

Részletesebben

f A hullámforrás frekvenciája c a közegbeli terjedési sebesség

f A hullámforrás frekvenciája c a közegbeli terjedési sebesség MECHANIKAI HULLÁMOK Deormáió terjedése rugalmas közegben A tér egy adott helyén történt zavarkeltés eredménye a tőle r távolságra lévő pontban idő múlva jelenik meg: a zavar terjedéséhez időre van szükség:

Részletesebben

a terjedés és a zavar irányának viszonya szerint:

a terjedés és a zavar irányának viszonya szerint: TÓTH A.: Hullámok (összefoglaló) Hullámtani összefoglaló A hullám fogalma és leírása A hullám valamilyen (mehanikai, elektromágneses, termikus, stb.) zavar térbeli tovaterjedése. Terjedésének mehanizmusa

Részletesebben

Fotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék

Részletesebben

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása. Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen

Részletesebben

OPTIKA. Vékony lencsék képalkotása. Dr. Seres István

OPTIKA. Vékony lencsék képalkotása. Dr. Seres István OPTIKA Vékony lencsék képalkotása Dr. Seres István Vékonylencse fókusztávolsága D 1 f (n 1) 1 R 1 1 R 2 Ha f > 0, gyűjtőlencse R > 0, ha domború felület R < 0, ha homorú felület n a relatív törésmutató

Részletesebben

A fény terjedése és kölcsönhatásai I.

A fény terjedése és kölcsönhatásai I. A fény terjedése és kölcsönhatásai I. A fény terjedése és kölcsönhatásai I. Kellermayer Miklós Geometriai optika, hullámoptika Fényvisszaverődés, fénytörés, refraktometria Teljes belső visszaverődés, endoszkópia

Részletesebben

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával rádióhullám infravörös látható ultraibolya röntgen gamma sugárzás

Részletesebben

Spektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer

Spektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Spektrográf elvi felépítése A: távcső Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Kis kromatikus aberráció fontos Leképezés a fókuszsíkban: sugarak itt metszik egymást B: maszk Fókuszsíkba kerül (kamera

Részletesebben

Optika. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29.

Optika. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Optika Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés A fény és az elektromágneses spektrum A színek keletkezése A fény sebessége A fényhullámok interferenciája A fény polarizációja

Részletesebben

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses

Részletesebben

OPTIKA. Gömbtükrök képalkotása, leképezési hibák. Dr. Seres István

OPTIKA. Gömbtükrök képalkotása, leképezési hibák. Dr. Seres István OPTIKA Gömbtükrök képalkotása, Dr. Seres István Tükrök http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/feny/fy_ft11.htm Seres István 2 http://fft.szie.hu Gömbtükrök Domború tükör képalkotása Jellegzetes sugármenetek

Részletesebben

Optika Gröller BMF Kandó MTI

Optika Gröller BMF Kandó MTI Optika Gröller BMF Kandó MTI Optikai alapfogalmak Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg Optika Gröller BMF Kandó MTI Az elektromágneses spektrum Az anyag és a fény kölcsönhatása

Részletesebben

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

LÉZERGIROSZKÓPOK MŰKÖDÉSI ELVE, EGYENLETEI ÉS ÁTVITELI KARAKTERISZTIKÁI BEVEZETÉS

LÉZERGIROSZKÓPOK MŰKÖDÉSI ELVE, EGYENLETEI ÉS ÁTVITELI KARAKTERISZTIKÁI BEVEZETÉS LÉZERGIROSZKÓPOK MŰKÖDÉSI ELVE, EGYENLETEI ÉS ÁTVITELI KARAKTERISZTIKÁI Békési Bertold mérnök százados egyetemi tanársegéd Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Kar Fedélzeti

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet A fénysebesség mérésének története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Kezdeti próbálkozások Galilei, Descartes: Egyszerű kísérletek lámpákkal adott fényjelzésekkel. Eredmény:

Részletesebben

OPTIKA. Vozáry Eszter November

OPTIKA. Vozáry Eszter November OPTIKA Vozáry Eszter 2015. November FÉNY Energia: elektromágneses hullám c = λf részecske foton ε = hf Szubjektív érzet látás fény és színérzékelés ELEKTROMÁGNESES SPEKTRUM c = λf ε = hf FÉNY TRANSZVERZÁLIS

Részletesebben

Hangintenzitás, hangnyomás

Hangintenzitás, hangnyomás Hangintenzitás, hangnyomás Rezgés mozgás energia A hanghullámoknak van energiája (E) [J] A detektor (fül, mikrofon, stb.) kisiny felületű. A felületegységen áthaladó teljesítmény=intenzitás (I) [W/m ]

Részletesebben

Rövid ismertető. Modern mikroszkópiai módszerek. A mikroszkóp. A mikroszkóp. Az optikai mikroszkópia áttekintése

Rövid ismertető. Modern mikroszkópiai módszerek. A mikroszkóp. A mikroszkóp. Az optikai mikroszkópia áttekintése Rövid ismertető Modern mikroszkópiai módszerek Nyitrai Miklós 2010. március 16. A mikroszkópok csoportosítása Alapok, ismeretek A működési elvek Speciális módszerek A mikroszkópia története ld. Pdf. Minél

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

A NAPFÉNY ÉS A HŐ I. A FÉNY TULAJDONSÁGAINAK MEGFIGYELÉSE. Dátum:

A NAPFÉNY ÉS A HŐ I. A FÉNY TULAJDONSÁGAINAK MEGFIGYELÉSE. Dátum: I. A FÉNY TULAJDONSÁGAINAK MEGFIGYELÉSE A NAPFÉNY ÉS A HŐ 1. A meleg éghajlatú tengerparti országokban való kirándulásaitok során bizonyára láttatok a házak udvarán fekete tartályokat kifolyónyílással

Részletesebben

Elektrooptikai effektus

Elektrooptikai effektus Elektrooptikai effektus Alapelv: A Pockels effektus az a jelenség, amikor egy eredendően kettőstörő anyag kettőstörő tulajdonsága megváltozik az alkalmazott elektromos tér hatására, és a változás lineáris

Részletesebben

Hullámoptika. A fény, mint hullám

Hullámoptika. A fény, mint hullám Hullámoptika A fizikai vagy hullámoptika körében azokat a fényjelenségeket tárgyaljuk, amelyek csak a fényhullám természetével értelmezhetők. Ilyen például a fény interferenciája, elhajlása, polarizációja,

Részletesebben

Az intraorális lenyomatvételi eljárások matematikai / informatikai háttere

Az intraorális lenyomatvételi eljárások matematikai / informatikai háttere Az intraorális lenyomatvételi eljárások matematikai / informatikai háttere Zichar Marianna DE Informatikai Kar Komputergrafika és Képfeldolgozás Tanszék Konfokális lézeres pásztázó mikroszkópia (CLSM)

Részletesebben

Geometriai optika. A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik.

Geometriai optika. A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik. Geometriai optika A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik. A geometriai optika egyszerű modell, amely a fény terjedését a fényforrásból minden irányba kilépő

Részletesebben

24. Fénytörés. Alapfeladatok

24. Fénytörés. Alapfeladatok 24. Fénytörés Snellius - Descartes-törvény 1. Alapfeladatok Üvegbe érkezo 760 nm hullámhosszú fénysugár beesési szöge 60 o, törési szöge 30 o. Mekkora a hullámhossza az üvegben? 2. Valamely fény hullámhossza

Részletesebben

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. március 19. (hétfő délelőtti csoport) 1. Mikroszkóp vizsgálata 1.1. A mérés

Részletesebben

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Jegyzeteim 1. lap Fotó elmélet 2015. október 9. 14:42 Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Kardinális elemek A lencse képalkotását meghatározó geometriai elemek,

Részletesebben

A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése.

A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése. A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Eszközszükséglet: Optika I. tanulói készlet főzőpohár, üvegkád,

Részletesebben

XX. A FÉNY POLARIZÁCIÓJA ÉS KETTŐS TÖRÉSE

XX. A FÉNY POLARIZÁCIÓJA ÉS KETTŐS TÖRÉSE Pálinkás József: Fizika. XX. A FÉNY POLARIZÁCIÓJA ÉS KETTŐS TÖRÉSE Bevezetés. Az elektromágneses hullámokról szóló fejezetben láttuk, hogy a Maxwell-egyenletekből levezethető, hogy az elektromágneses hullám

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

Távolságmérés hullámokkal. Sarkadi Tamás

Távolságmérés hullámokkal. Sarkadi Tamás Távolságmérés hullámokkal Sarkadi Tamás Mechanikai hullám Mechanikai rezgés tovaterjedése: rugalmas közegben terjed Hang: Legtöbbször longitudinális (sűrűsődés-ritkulás) Sebesség, frekvencia=>hullámhossz

Részletesebben

Kidolgozott minta feladatok optikából

Kidolgozott minta feladatok optikából Kidolgozott minta feladatok optikából 1. Egy asztalon elhelyezünk két síktükröt egymásra és az asztalra is merőleges helyzetben. Az egyik tükörre az asztal lapjával párhuzamosan lézerfényt bocsátunk úgy,

Részletesebben

Fényhullámhossz és diszperzió mérése

Fényhullámhossz és diszperzió mérése Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina Szerda délelőtti csoport Mérés ideje: 11/09/011 Beadás ideje: 11/16/011 1 1. A mérés rövid leírása

Részletesebben

Szélsőérték feladatok megoldása

Szélsőérték feladatok megoldása Szélsőérték feladatok megoldása A z = f (x,y) függvény lokális szélsőértékének meghatározása: A. Szükséges feltétel: f x (x,y) = 0 f y (x,y) = 0 egyenletrendszer megoldása, amire a továbbiakban az x =

Részletesebben

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható.

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható. Az optikai paddal végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: A tanulók ismerjék meg a domború lencsét és tanulmányozzák képalkotását, lássanak példát valódi képre, szerezzenek tapasztalatot arról, mely

Részletesebben

Modern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 14. Holográfia

Modern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 14. Holográfia Modern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 14. Holográfia Mérést végezték: Bodó Ágnes Márkus Bence Gábor Kedd délelőtti csoport Mérés ideje: 03/06/2012 Beadás ideje: 05/22/2012 (javítás) Érdemjegy:

Részletesebben

Optika I. 1. Geometriai optika A geometriai optika törvényei A teljes visszaver dés

Optika I. 1. Geometriai optika A geometriai optika törvényei A teljes visszaver dés Optika I. Utolsó módosítás: 2011. október 12. Az optika tudománya a látás élményéb l fejl dött ki. Bizonyos optikai alapismeretekkel együtt születünk, vagy legalábbis életünk nagyon korai szakában szert

Részletesebben

A teljes elektromágneses színkép áttekintése

A teljes elektromágneses színkép áttekintése Az elektromágneses spektrum. Geometriai optika: visszaverődés, törés, diszperzió. Lencsék és tükrök képalkotása (nevezetes sugarak, leképezési törvény) A teljes elektromágneses színkép áttekintése Az elektromágneses

Részletesebben

Abszorpciós spektroszkópia

Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses

Részletesebben

Az optikai jelátvitel alapjai. A fény két természete, terjedése

Az optikai jelátvitel alapjai. A fény két természete, terjedése Az optikai jelátvitel alapjai A fény két természete, terjedése A fény kettős természete 1. A fény: - Elektromágneses hullám (EMH) - Optikai jelenség Egyes dolgokat a hullám természettel könnyű magyarázni,

Részletesebben

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten sr A 2 r (szteradián = sr) i r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

OPT TIKA. Hullámoptika. Dr. Seres István

OPT TIKA. Hullámoptika. Dr. Seres István OPT TIKA Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám r S S = r E r H Seres István 2 http://fft.szie.hu Elektromágneses spektrum c = λf Elnevezés Hullámhossz Frekvencia Váltóáram > 3000 km < 100 Hz

Részletesebben

Mechanikai hullámok (Vázlat)

Mechanikai hullámok (Vázlat) Mechanikai hullámok (Vázlat) 1. A hullám ogalma, csoportosítása és jellemzői a) A mechanikai hullám ogalma b) Hullámajták c) A hullámmozgás jellemzői d) A hullámok polarizációja 2. Egydimenziós hullámok

Részletesebben

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó

Részletesebben

Ultrarövid lézerimpulzusban jelenlevő terjedési irány és fázisfront szögdiszperzió mérése

Ultrarövid lézerimpulzusban jelenlevő terjedési irány és fázisfront szögdiszperzió mérése Ultrarövid lézerimpulzusban jelenlevő terjedési irán és fázisfront szögdiszperzió mérése I. Elméleti összefoglaló Napjainkban ultrarövid, azaz femtoszekundumos nagságrendbe eső fénimpulzusokat előállító

Részletesebben

Alapfogalmak folytatás

Alapfogalmak folytatás Alapfogalmak folytatás Színek Szem Számítási eljárások Fényforrások 2014.10.14. OMKTI 1 Ismétlés Alapok: Mi a fény? A gyakorlati világítás technika alap mennyisége? Φ K m 0 Φ e ( ) V ( ) d; lm Fényáram,

Részletesebben

Geometriai optika. Alapfogalmak. Alaptörvények

Geometriai optika. Alapfogalmak. Alaptörvények Alapfogalmak A geometriai optika a fénysugár fogalmára épül, mely homogén közegben egyenes vonalban terjed, két közeg határán visszaverődik és/vagy megtörik. Alapfogalmak: 1. Fényforrás: az a test, amely

Részletesebben

1. Az ultrahangos diagnosztika fizikai alapjai

1. Az ultrahangos diagnosztika fizikai alapjai 1. Az ultrahangos diagnosztika fizikai alapjai 1.1. Harmonikus hullámmozgás A hullám egy rendszer olyan állapotváltozása, amely időbeli és térbeli periodicitást mutat, más megfogalmazásban a hullám valamely

Részletesebben

Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése

Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 8. MÉRÉS Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 12. Szerda délelőtti csoport

Részletesebben

A mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Newton-gyűrűkkel Folyadék törésmutatójának mérése Abbe-féle refraktométerrel

A mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Newton-gyűrűkkel Folyadék törésmutatójának mérése Abbe-féle refraktométerrel A mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Newton-gyűrűkkel Folyadék törésmutatójának mérése Abbe-féle refraktométerrel Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina

Részletesebben

Készítette: Bagosi Róbert Krisztián Szak: Informatika tanár Tagozat: Levelező Évfolyam: 3 EHA: BARMAAT.SZE H-s azonosító: h478916

Készítette: Bagosi Róbert Krisztián Szak: Informatika tanár Tagozat: Levelező Évfolyam: 3 EHA: BARMAAT.SZE H-s azonosító: h478916 Készítette: Bagosi Róbert Krisztián Szak: Informatika tanár Tagozat: Levelező Évfolyam: 3 EHA: BARMAAT.SZE H-s azonosító: h478916 OPTIKAI SZÁLAK Napjainkban a távközlés és a számítástechnika elképzelhetetlen

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 1. FIZ1 modul. Optika feladatgyűjtemény

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 1. FIZ1 modul. Optika feladatgyűjtemény Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Csordásné Marton Melinda Fizikai példatár 1 FIZ1 modul Optika feladatgyűjtemény SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999

Részletesebben

Az elektromágneses hullámok

Az elektromágneses hullámok 203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert

Részletesebben

a fizikai (hullám) optika

a fizikai (hullám) optika A fény f hullám m természete a fizikai (hullám) optika Geometriai optika Optika Fizikai optika Fény-anyag kölcsönhatás Összeállította: CSISZÁR IMRE SZTE, Ságvári E. Gyakorló Gimnázium SZEGED, 006. szeptember

Részletesebben

RENDHAGYÓ FIZIKAÓRÁK: KÍSÉRLETES FOTONIKAI BEMUTATÓK A SZENT-GYÖRGYI ALBERT AGORA SZTE INFORMATORIUMBAN

RENDHAGYÓ FIZIKAÓRÁK: KÍSÉRLETES FOTONIKAI BEMUTATÓK A SZENT-GYÖRGYI ALBERT AGORA SZTE INFORMATORIUMBAN Hétköznapi tudomány TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0058 RENDHAGYÓ FIZIKAÓRÁK: KÍSÉRLETES FOTONIKAI BEMUTATÓK A SZENT-GYÖRGYI ALBERT AGORA SZTE INFORMATORIUMBAN Egy bemutató interaktív része A DEAK Zrt. szervezésében,

Részletesebben

A hullám frekvenciája egyenlő a hullámforrás frekvenciájával, azzal a kikötéssel, hogy a hullámforrás és megfigyelő nyugalomban van.

A hullám frekvenciája egyenlő a hullámforrás frekvenciájával, azzal a kikötéssel, hogy a hullámforrás és megfigyelő nyugalomban van. Mechanikai hullámok 1) Alapfogalmak A rugalmas közegekben a külső behatás térben tovaterjed. Ezt nevezzük mechanikai hullámnak. A hullám lehet egy-, két- vagy háromdimenziós, mint például kifeszített húr

Részletesebben