d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet."

Átírás

1 Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsődleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelő potrohszelvénye elsődleges fényforrás. 2. Melyik állítás nem helyes? a) A fény homogén közegben egyenes vonalban terjed. b) Az igen vékony, párhuzamos fénynyalábot fénysugárnak nevezzük. c) Félárnyék pontszerű fényforrás esetén jöhet létre. d) A teljes árnyék az a terület, amit a fényforrás nem tud megvilágítani. 3. Melyik állítás nem igaz? a) Napfogyatkozáskor a Hold árnyéka esik a Napra. b) Holdfogyatkozáskor a Föld a Nap és a Hold között van. c) Napfogyatkozáskor a Hold a Föld és a Nap között van. d) Holdfogyatkozáskor a Hold a Föld árnyékában halad. 4. Melyik állítás igaz? a) A fény sebessége adott közegben állandó. b) A fény sebessége minden közegben ugyanakkora. c) A fény sebessége vákuumban m/s. d) Adott közegben a rádióhullám lassabban terjed, mint a fény. 5. Fénysugár érkezik két közeg határára. Melyik eset nem lehetséges az alábbiak közül? a) A fény egy része visszaverődik, másik része elnyelődik. b) A fény egy része visszaverődik, másik része megtörve behatol az új közegbe. c) A fény teljes egészében megtörve behatol az új közegbe, s nincs visszaverődés. d) A fény egy része visszaverődik, másik része törés nélkül behatol az új közegbe. 6. Melyik állítás és indoklás nem igaz egyszerre? a) Az égbolt nappal azért fényes, mert a Nap fénye a légkörben szóródik, s így minden irányból érkezik hozzánk fény. b) A redőny keskeny résén betűző napsugarat azért látjuk, mert a levegőben lebegő porszemeken szóródik a fény. c) Az egy lámpával megvilágított szobában minden irányból látjuk a tárgyakat, ez a diffúz visszaverődésnek köszönhető. d) A diffúz visszaverődésnek köszönhető, hogy a szobában világító lámpa többszörös tükörképét látjuk a dupla ablakban. 7. Melyik mondat nem tartozik a visszaverődés törvényéhez? a) A beesési szög a beesési merőleges és a beeső sugár által bezárt szög. b) A beeső sugár, a beesési merőleges és a visszavert sugár egy síkban vannak. c) A beesési szög és a visszaverődési szög egyenlő. d) A beesési szög 0 o és 90 o között van. 8. Nevezzük gömbtükörnek azt a görbült felületű tükröt, melyre érvényes a leképezési törvény. Ebben az értelemben melyik állítás igaz? a) A gömbtükör egy gömbfelületből kivágott olyan gömbszelet tükröző felülete, melynek fél nyílásszöge kisebb, mint 5 o. b) A gömbtükör egy gömb alakú, tükröző felület. c) A gömbtükör egy félgömb alakú, tükröző felület.

2 d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet. 9. Melyik meghatározás nem helyes? a) A gömbtükör szimmetriatengelyét optikai tengelynek nevezzük. b) A gömbtükör szimmetriatengelyének és a tükörnek a metszéspontját optikai középpontnak nevezzük. c) A gömbtükörhöz tartozó gömb középpontját geometriai középpontnak nevezzük. d) A geometriai középpontot gyújtópontnak is nevezzük. 10. Melyik a fókuszpont helyes meghatározása? a) A homorú tükörre párhuzamosan érkező sugarak találkozási pontja. b) Az a pont, ahonnan a domború tükörre az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugarak visszaverődés után kiindulni látszanak. c) Az a pont, ahonnan a domború tükörre párhuzamosan érkező sugarak visszaverődés után kiindulni látszanak. d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyűjti. 11. Melyik állítás nem igaz homorú tükör esetén? a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkező fénysugár visszaverődés után a gyújtóponton halad át. b) A geometriai középponton keresztül beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. c) Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyre szimmetrikusan verődik vissza. d) A fókuszponton keresztül beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. 12. Melyik állítás nem igaz homorú tükör esetén? a) Az egymással párhuzamosan érkező fénysugarak visszaverődés után a fókuszsíkban metszik egymást. b) A geometriai középponton keresztül beeső fénysugár önmagában verődik vissza. c) Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyen verődik vissza. d) A fókuszponton keresztül beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. 13. Melyik állítás nem igaz domború tükör esetén? a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkező fénysugár visszaverődés után a gyújtóponton halad át. b) A geometriai középpont felé beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. c) Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyre szimmetrikusan verődik vissza. d) A fókuszpont felé beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. 14. Melyik állítás nem igaz domború tükör esetén? a) Az egymással párhuzamosan érkező fénysugarak úgy verődnek vissza, hogy a visszavert sugarak meghosszabbításai a fókuszsíkban metszik egymást. b) A geometriai középpont felé beeső fénysugár önmagában verődik vissza. c) Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyen verődik vissza. d) A fókuszpont felé beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. 15. Melyik állítás nem igaz? A fénytörés során új közegbe lépve a) a fény terjedési sebessége megváltozik. b) a fény hullámhossza megváltozik. c) a fény frekvenciája megváltozik. d) a relatív törésmutató határozza meg a fénytörés irányát. 16. Ahonnan a fény érkezik legyen az A közeg, ahova a fény belép legyen a B közeg. Melyik állítás nem igaz a fénytörés törvényével kapcsolatban? sin c A a) sin c B

3 b) c) d) sin A sin sin n sin n sin sin f f B B A A B 17. Melyik állítás nem igaz? a) Új közegbe lépve a fény mindig irányt változtat. b) Egy anyag légüres térre vonatkozó törésmutatóját abszolút törésmutatónak nevezzük. c) Két közeg egymáshoz viszonyított törésmutatóját relatív törésmutatónak nevezzük. d) Új közegbe lépve a fénysebesség mindig megváltozik. 18. Mikor jöhet létre teljes visszaverődés? a) Ha a fény optikailag sűrűbb közegből optikailag ritkább közegbe lép. b) Bármelyik közegből bármelyik közegbe lépve előfordulhat. c) Ha a fény optikailag ritkább közegből optikailag sűrűbb közegbe lép. d) Ha a fény a kisebb abszolút törésmutatójú közegből a nagyobb abszolút törésmutatójú közegbe lép. 19. A légrétegek egymás felett változó sűrűségűek, s ezzel együtt optikai törésmutatójuk is különböző. Melyik jelenség magyarázata nem függ össze a fenti megállapítással? a) délibáb b) fata morgana c) a tűz feletti levegőn keresztül nézett tárgyak reszketni látszanak d) az égitestek magasabban látszanak 20. Melyik állítás hamis? a) A plánparalel lemezbe belépő és onnan kilépő fénysugarak párhuzamosak. b) A prizma törőszöge a belépő és belőle kilépő fénysugarak által bezárt szög. c) A plánparalel lemez által okozott eltolódás függ a lemez vastagságától. d) A prizmán történő áthaladáskor a fény eltérülése függ a prizma felületei által bezárt szögtől. 21. Egy prizma metszete egyenlő szárú háromszög. Egyik szárára merőlegesen érkező fénysugár behatolva a prizmába az ábra szerint kétszer teljes visszaverődést szenved, majd a harmadik lapon merőlegesen lép ki a prizmából. Mekkora a prizma törőszöge? a) 36 o b) 74 o c) 22,5 o d) 45 o 22. Lehet-e egy üveggömbre úgy bocsátani fénysugarat, hogy az a gömbbe behatolva, majd újra az üveg határára érkezve a teljes visszaverődés miatt az üveggömbben maradjon? Melyik válasz és indoklás igaz egyszerre?

4 a) Igen lehetséges, csak a másik oldalon a határszögnél nagyobb szögben érkezzen a fény az üveg-levegő határára. b) Nem lehetséges, mert teljes visszaverődés csak a levegőből az üvegbe történő belépéskor jelentkezhet. c) Igen lehetséges, ha elég nagy a gömb, s így elég nagy szögben érkezik a gömb belsejéből a határra a fény. d) Nem lehetséges, mert a belépés és a kilépés tengelyesen szimmetrikus geometriai elrendeződés. 23. Adott üvegnek a levegőre vonatkoztatott relatív törésmutatója 1,5. Az üvegből a határfelületre 40 o -os beesési szöggel érkező fénysugár milyen szög alatt lép ki a levegőbe? a) 74,6 o b) 40 o c) 25,4 o d) Nem lép ki a levegőbe, visszaverődik. 24. Adott üvegnek a levegőre vonatkoztatott relatív törésmutatója 1,5. Az üvegből a határfelületre 45 o -os beesési szöggel érkező fénysugár milyen törési szög alatt lép ki a levegőbe? a) 78,4 o b) 45 o c) 28,1 o d) Nem lép ki a levegőbe, visszaverődik. 25. A vízzel telt edénybe üveghasábot helyezünk A víz abszolút törésmutatója 1,33, az üveg abszolút törésmutatója 1,5. A vízből fénysugár érkezik 60 o -os beesési szöggel az üveg felületére. Milyen törési szöggel lép be az üvegbe? a) 60 o b) 50,2 o c) 77,6 o d) Nem lép be az üvegbe, visszaverődik. 26. A vízzel telt edénybe üveghasábot helyezünk A víz abszolút törésmutatója 1,33, az üveg abszolút törésmutatója 1,5. Az üvegből fénysugár érkezik 60 o -os beesési szöggel az üvegből a víz felületére. Milyen törési szöggel lép ki a vízbe? a) 60 o b) 50,2 o c) 77,6 o d) Nem lép be a vízbe, visszaverődik. 27.A vízzel telt edénybe üveghasábot helyezünk A víz abszolút törésmutatója 1,33, az üveg abszolút törésmutatója 1,5. Az üvegből fénysugár érkezik 65 o -os beesési szöggel a víz felületére. Milyen törési szöggel lép be a vízbe? a) 65 o b) 53,5 o c) 77,6 o d) Nem lép be a vízbe, visszaverődik. 28. A benzol abszolút törésmutatója 1,5, a gyémánt abszolút törésmutatója 2,4. Ha fénysugár érkezik az egyik közegből a másik határára, milyen esetben lehetséges teljes visszaverődés és mekkora a határszög? a) Ha a fény a gyémántból érkezik a benzol határára, és h 41,8 o. b) Ha a fény a gyémántból érkezik a benzol határára, és h 38,7 o. c) Ha a fény a benzolból érkezik a gyémánt határára, és h 41,8 o. d) Ha a fény a benzolból érkezik a gyémánt határára, és h 38,7 o.

5 29. A fény sebessége a levegőben km/s, vízben km/s, koronaüvegben km/s. Melyik két közeg határán és milyen irányban fordulhat elő teljes visszaverődés a fénysugár haladása során? a) levegőből víz felé b) levegőből koronaüveg felé c) vízből koronaüveg felé d) koronaüvegből víz felé 30. A fény sebessége a nehézflintüvegben km/s, vízben km/s. A nehézflintüvegből a víz felé haladva fénysugár érkezik a határfelületre 45 o -os beesési szögg Hogyan halad tovább? a) 69 o -os törési szöggel átlép a vízbe. b) 45 o -os törési szöggel átlép a vízbe. c) 32,4 o -os törési szöggel átlép a vízbe. d) Nem lép át a vízbe, visszaverődik. 31. A fény sebessége a nehézflintüvegben km/s, vízben km/s. A nehézflintüvegből a víz felé haladva fénysugár érkezik a határfelületre 50 o -os beesési szögg Hogyan halad tovább? a) 69 o -os törési szöggel átlép a vízbe. b) 45 o -os törési szöggel átlép a vízbe. c) 35,4 o -os törési szöggel átlép a vízbe. d) Nem lép át a vízbe, visszaverődik. 32. Héliumgőz által kisugárzott vörös fény hullámhossza levegőben 748 nm. Mekkora a hullámhossza üvegben, ha az üveg levegőre vonatkoztatott törésmutatója 1,46? a) 512 nm b) 780 nm c) 894 nm d) 1092 nm 33. A legsötétebb vörös fény, amit az emberi szem még érzékel, hullámhossza 780 nm, terjedési sebessége levegőben m/s. Az adott hullámhosszú fény esetében az üveg levegőre vonatkoztatott törésmutatója 1,5. Mekkora az említett vörös fény hullámhossza és frekvenciája üvegben? a) 520 nm, 3, Hz b) 1092 nm, 3, Hz c) 520 nm, 2, Hz d) 1092 nm, Hz 34. A legsötétebb vörös fény, amit az emberi szem még érzékel, hullámhossza 780 nm, terjedési sebessége levegőben m/s. Az adott hullámhosszú fény esetében az üveg levegőre vonatkoztatott törésmutatója 1,5. Mekkora az említett vörös fény sebessége és frekvenciája üvegben? a) m/s, 3, Hz b) m/s, 3, Hz c) m/s, 2, Hz d) m/s, Hz 35. Az 578 nm hullámhosszú zöld színű fény sebessége a levegőben m/s. Mennyi a hullámhossza és a terjedési sebessége az üvegben, ha az üveg levegőre vonatkoztatott törésmutatója 1,46? a) 396 nm; 2, m/s b) 578 nm; 2, m/s c) 844 nm; 2, m/s d) 844 nm; m/s 36. Melyik állítás igaz? a) A fókuszpont az a pont, ahova a gyűjtőlencse a párhuzamosan érkező sugarakat összegyűjti.

6 b) A fókuszpont az a pont, ahova a gyűjtőlencse az optikai tengely egy pontjából kiinduló sugarakat összegyűjti. c) A fókuszpont az a pont, ahova a gyűjtőlencse az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugarakat összegyűjti. d) A fókuszpont az a pont, ahova a gyűjtőlencse az egymással párhuzamosan érkező sugarakat összegyűjti. 37. Melyik állítás igaz? a) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére párhuzamosan érkező sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. b) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére az optikai tengely egy pontjából érkező sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. c) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. d) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére egymással párhuzamosan érkező sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. 38. Melyik állítás nem igaz gyűjtőlencse esetén? a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugár a túloldali fókuszponton halad át. b) Az optikai középpontba érkező sugár az optikai tengelyen halad tovább. c) A fókuszponton keresztül érkező sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. d) Az egymással párhuzamosan érkező sugarak a túloldali fókuszsík egy pontjában találkoznak. 39. Melyik állítás nem igaz szórólencse esetén? a) Az optikai középpontba érkező sugár egyenesen halad tovább. b) A fókuszponton keresztül érkező sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. c) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugár a lencse után úgy halad, mintha az érkezési oldal fókuszpontjából indult volna. d) Az egymással párhuzamosan érkező sugarak a lencse után úgy haladnak, mintha az érkezési oldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna. 40. Melyik állítás nem igaz? a) Gyűjtőlencse esetén az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugár a túloldali fókuszponton halad át. b) Szórólencse esetén a fókuszponton keresztül érkező sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. c) Gyűjtőlencse esetén az optikai középpontba érkező sugár egyenesen halad tovább. d) Az egymással párhuzamosan érkező sugarak a lencse után úgy haladnak, mintha az érkezési oldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna. 41. Melyik állítás nem igaz? a) Gyűjtőlencse esetén a fókuszponton keresztül érkező sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. b) Szórólencse esetén az optikai középpontba érkező sugár az optikai tengelyen halad tovább. c) Gyűjtőlencse esetén az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugár a túloldali fókuszponton halad át. d) Szórólencse esetén az egymással párhuzamosan érkező sugarak a lencse után úgy haladnak, mintha az érkezési oldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna. 42. Két nagyon vékony üvegből készült óraüveget (nagyon vékony gömbfelület) összeragasztunk, az üvegek görbületi sugara r 1 = 50 cm, illetve r 2 = 40 cm. Az így készült lencsét ( levegőlencse ) vízbe helyezzük. A víz levegőre vonatkoztatott törésmutatója 4/3. Milyen tulajdonságú, s mekkora fókusztávolságú lencsét kapunk? a) f = -89 cm, szórólencse b) f = 12,5 cm, gyűjtőlencse c) f = -12,5 cm, szórólencse

7 d) f = 66,67 cm, gyűjtőlencse 43. A kvarcüveg abszolút törésmutatója 1,459, a cédrusolaj abszolút törésmutatója 1,505. A kvarcüvegből kétszer domború lencsét készítünk, melynek egyik felülete r 1 = 50 cm, másik felülete r 2 = 40 cm görbületi sugarú gömbfelület. Milyen tulajdonságú és mekkora fókusztávolságú lencseként viselkedik a kvarclencse a cédrusolajban? a) f = -7,27 m, szórólencse b) f = 7 m, gyűjtőlencse c) f = 8,86 m, gyűjtőlencse d) f = -65,36 m, szórólencse 44. A kvarcüveg abszolút törésmutatója 1,459, a kanadabalzsam abszolút törésmutatója 1,542. A kvarcüvegből domború-homorú lencsét készítünk, melynek egyik felülete r 1 = 50 cm sugarú, kívülről domború, másik felülete r 2 = 40 cm görbületi sugarú, kívülről homorú gömbfelület. Milyen tulajdonságú és mekkora fókusztávolságú lencseként viselkedik a kvarclencse a cédrusolajban? a) f = 37,16 m, gyűjtőlencse b) f = -4,13 m, szórólencse c) f = 3,9 m, gyűjtőlencse d) f = -35,16 m szórólencse 45. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévő tárgyról fordított, kicsinyített, látszólagos képet ad. c) a geometriai középpontban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 46. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a geometriai középpontban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 47. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör c) a fókuszban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 48. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör c) a geometriai középpontban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról fordított, nagyított, látszólagos képet ad. 49. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör c) a fókuszban lévő tárgyról nem ad képet. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, kicsinyített, látszólagos képet ad. 50. Melyik állítás igaz? Ha az arcunkat nagyítva szeretnénk látni a homorú tükörben, akkor arcunk a) a tükör kétszeres fókusztávolságánál messzebb legyen. b) a kétszeres fókusz és a fókusz között legyen. c) a geometriai középpontban legyen.

8 d) a fókuszon belül legyen. 51. Melyik állítás nem igaz? a) A homorú tükör képes nagyított, valódi képet készíteni. b) A domború tükör képes nagyított, látszólagos képet készíteni. c) A homorú tükör képes kicsinyített, valódi képet készíteni. d) A domború tükör képes kicsinyített, látszólagos képet készíteni. 52. Melyik állítás nem igaz? a) A domború tükör képes valódi képet készíteni. b) A homorú tükör képes látszólagos képet készíteni. c) A domború tükör képes kicsinyített képet készíteni. d) A homorú tükör képes kicsinyített képet készíteni. 53. Melyik állítás nem igaz? a) A domború tükör mindig kicsinyített képet készít. b) A homorú tükör képes nagyított képet készíteni. c) A domború tükör mindig látszólagos képet készít. d) A homorú tükör képes látszólagos, fordított képet készíteni. 54. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör nem készít képet. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör nem készít képet. c) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy homorú tükör által készített képe nem összefüggő. d) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy homorú tükör által készített képe egyenes állású. 55. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör a tárggyal azonos nagyságú képet készít. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör valódi képet készít. c) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör nagyított képet készít. d) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör látszólagos képet készít. 56. Melyik állítás igaz? a) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör ne készítene képet. b) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör ne készítene képet. c) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a homorú tükör által készített kép ne lenne összefüggő. d) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a homorú tükör által készített kép teljes egészében valódi lenne. 57. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a tárgyat távolról közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép csak bizonyos határ után jelenik meg. b) Ha a tárgyat távolról közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép távolodik a tükörtől. c) Ha a tárgyat távolról közelítjük a domború tükörhöz, akkor a kép közeledik a tükörhöz. d) Ha a tárgyat a fókuszon belül közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép közeledik a tükörhöz. 58. Melyik állítás igaz? a) Ha a képet a homorú tükörhöz közel szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörtől messze helyezzük b) Ha a homorú tükörrel valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon belülre helyezzük c) Ha a domború tükörrel nagyított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörhöz közel helyezzük

9 d) Ha a domború tükörrel fordított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörtől messze helyezzük 59. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a homorú tükörrel valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon kívülre helyezzük b) Ha a domború tükörrel látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükör előtt bárhová elhelyezhetjük. c) Ha a homorú tükörrel látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a geometriai középponton belülre helyezzük d) Ha a domború tükörrel egyenes állású képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükör előtt bárhová elhelyezhetjük. 60. Melyik állítás nem igaz? a) A domború tükörrel nem lehet ernyőn felfogható képet készíteni. b) A homorú tükörben láthatjuk magunkat. c) A domború tükörben láthatjuk magunkat. d) A homorú tükör mindig ernyőn felfogható képet készít. 61. Melyik állítás igaz? a) A domború tükör mindig egyenes állású képet készít. b) A homorú tükör mindig valódi képet készít. c) A homorú tükör mindig fordított képet készít. d) A homorú tükör mindig kicsinyített képet készít. 62. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévő tárgyról fordított, kicsinyített, látszólagos képet ad. c) a kétszeres fókusztávolságban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 63. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a kétszeres fókusztávolságban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 64. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse c) a fókuszban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 65. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse c) a kétszeres fókusztávolságban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról fordított, nagyított, látszólagos képet ad. 66. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse c) a fókuszban lévő tárgyról nem ad képet. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, kicsinyített, látszólagos képet ad.

10 67. Melyik állítás igaz? Ha a gyűjtőlencsét egyszerű nagyítóként akarjuk használni, akkor a nagyítandó tárgy a) a tükör kétszeres fókusztávolságánál messzebb legyen. b) a kétszeres fókusz és a fókusz között legyen. c) a kétszeres fókusztávolságban legyen. d) a fókuszon belül legyen. 68. Melyik állítás nem igaz? a) A gyűjtőlencse képes nagyított, valódi képet készíteni. b) A szórólencse képes nagyított, látszólagos képet készíteni. c) A gyűjtőlencse képes kicsinyített, valódi képet készíteni. d) A szórólencse képes kicsinyített, látszólagos képet készíteni. 69. Melyik állítás nem igaz? a) A szórólencse képes valódi képet készíteni. b) A gyűjtőlencse képes látszólagos képet készíteni. c) A szórólencse képes kicsinyített képet készíteni. d) A gyűjtőlencse képes kicsinyített képet készíteni. 70. Melyik állítás nem igaz? a) A szórólencse mindig kicsinyített képet készít. b) A gyűjtőlencse képes nagyított képet készíteni. c) A szórólencse mindig látszólagos képet készít. d) A gyűjtőlencse képes látszólagos, fordított képet készíteni. 71. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a gyűjtőlencse nem készít képet. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse nem készít képet. c) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy gyűjtőlencse által készített képe nem összefüggő. d) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy gyűjtőlencse által készített képe egyenes állású. 72. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a gyűjtőlencse a tárggyal azonos nagyságú képet készít. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse valódi képet készít. c) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a gyűjtőlencse nagyított képet készít. d) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse látszólagos képet készít. 73. Melyik állítás igaz? a) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a gyűjtőlencse ne készítene képet. b) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse ne készítene képet. c) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a gyűjtőlencse által készített kép ne lenne összefüggő. d) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a szórólencse által készített kép teljes egészében valódi lenne. 74. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a tárgyat távolról közelítjük a gyűjtőlencséhez, akkor a kép csak bizonyos határ után jelenik meg. b) Ha a tárgyat távolról közelítjük a gyűjtőlencséhez, akkor a kép távolodik a lencsétől. c) Ha a tárgyat távolról közelítjük a szórólencséhez, akkor a kép közeledik a lencséhez. d) Ha a tárgyat a fókuszon belül közelítjük a gyűjtőlencséhez, akkor a kép közeledik a lencséhez. 75. Melyik állítás igaz?

11 a) Ha a képet a gyűjtőlencséhez közel szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencsétől messze helyezzük b) Ha a gyűjtőlencsével valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon belülre helyezzük c) Ha a szórólencsével nagyított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencséhez közel helyezzük d) Ha a szórólencsével fordított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencsétől messze helyezzük 76. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a gyűjtőlencsével valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon kívülre helyezzük b) Ha a szórólencsével látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencse előtt bárhová elhelyezhetjük. c) Ha a gyűjtőlencsével látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a kétszeres fókusztávolságon belülre helyezzük d) Ha a szórólencsével egyenes állású képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencse előtt bárhová elhelyezhetjük. 77. Melyik állítás nem igaz? a) A szórólencsével nem lehet ernyőn felfogható képet készíteni. b) A gyűjtőlencsével lehet nagyított képet készíteni. c) A szórólencsével lehet kicsinyített képet készíteni. d) A gyűjtőlencse mindig ernyőn felfogható képet készít. 78. Melyik állítás igaz? a) A szórólencse mindig egyenes állású képet készít. b) A gyűjtőlencse mindig valódi képet készít. c) A gyűjtőlencse mindig fordított képet készít. d) A gyűjtőlencse mindig kicsinyített képet készít. 79. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétől a tárgy 10 cm-re van és 0,25-szörös kicsinyített, látszólagos képet készítünk, akkor a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +2,5 cm. b) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság -2,5 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -2,5 cm. d) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság +2,5 cm. 80. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétől a tárgy 10 cm-re van és 2,5-szörös nagyított, látszólagos képet készítünk, akkor a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +25 cm. b) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság -25 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -25 cm. d) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság +25 cm. 81. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétől a tárgy 20 cm-re van és 2,5-szörös nagyított, valódi képet készítünk, akkor a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +50 cm. b) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság -50 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -50 cm. d) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság +50 cm. 82. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétől a tárgy 20 cm-re van és 0,25-szörös kicsinyített, valódi képet készítünk, akkor

12 a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +5 cm. b) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság -5 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -5 cm. d) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság +5 cm. 83. Melyik állítás nem igaz? a) Az emberi szemlencse változtatható fókusztávolságú lencse. b) A fényképezőgépben a lencse és a film távolságát változtatni tudjuk. c) Az emberi szemlencse görbületét változtatni tudjuk. d) A fényképezőgép lencséjének fókusztávolságát változtatni tudjuk. 84. Melyik állítás igaz? a) A rövidlátó szemhez szórólencsét javasolnak. b) A távollátó szemhez szórólencsét javasolnak. c) A rövidlátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina mögött keletkezik. d) A távollátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina előtt keletkezik. 85. Melyik állítás igaz? a) A rövidlátó szemhez gyűjtőlencsét javasolnak. b) A távollátó szemhez gyűjtőlencsét javasolnak. c) A rövidlátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina mögött keletkezik. d) A távollátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina előtt keletkezik. 86. Melyik állítás nem igaz? a) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája negatív. b) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája pozitív. c) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága negatív. d) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága negatív. 87. Melyik állítás nem igaz? a) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája negatív. b) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája pozitív. c) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága pozitív. d) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága pozitív. 88. Melyik állítás nem igaz? a) A beláthatatlan útkereszteződésekben nagyméretű, domború tükröt helyeznek el az úttal 45 o -os szögben, kissé lefelé döntve. Ennek segítségével mindkét irányból belátható az út. b) A borotválkozó- vagy sminktükör homorú tükör. Ha arcunk a fókusztávolságon belül van, akkor annak egyenes állású, látszólagos, nagyított képét látjuk. c) Reflektorokban domború tükröket használnak párhuzamos fénynyaláb előállítására. A fényforrás távolsága a tükörtől a fókusztávolság. d) A járművek visszapillantó tükre domború tükör, melyben az utca látszólagos, kicsinyített képét látjuk. 89. Melyik állítás nem igaz? a) A periszkópban fordított állású képet látunk. b) A reflektorban homorú tükröt használnak. c) A periszkópban síktükröket használnak. d) A reflektorban a fényforrás a tükör fókuszpontjában vagy annak közelében van. 90. Melyik állítás nem igaz? a) A filmvetítővel valódi, nagyított, fordított állású képet készítünk. b) A filmvetítőben gyűjtőlencsét alkalmazunk. c) A fényképezőgépben gyűjtőlencsét alkalmazunk.

13 d) A fényképezőgéppel valódi, kicsinyített, egyenes állású képet készítünk. 91. Melyik állítás nem igaz? a) A hagyományos fényképezőgépben az élesre állításkor a filmet mozgatjuk a lencséhez képest előrehátra. b) A hagyományos fényképezőgépben az exponálási idő beállítása a fény mennyiségét szabályozza. c) A hagyományos fényképezőgépben a blende beállítása a fényerőt és a mélységélességet szabályozza. d) A hagyományos fényképezőgépben valódi, kicsinyített, fordított állású képet készítünk. 92. Melyik állítás nem igaz? a) Az üvegszáloptika azon alapszik, hogy az üvegszál falát tükröző felülettel vonják be. b) A prizma színszórása azon alapszik, hogy a különböző színű fényekre vonatkozó törésmutatók különböznek egymástól. c) A szivárvány kialakulása azon alapszik, hogy a különböző színű fényekre vonatkozó törésmutatók különböznek egymástól. d) A fehér fény összetett, benne a spektrum összes színe megtalálható. 93. Melyik állítás nem igaz? a) Az üvegszáloptika azon alapszik, hogy az üvegszál végén belépő fénysugár az üvegszál palástján teljes visszaverődést szenved. b) Prizmával a fehér fényt színekre bonthatjuk. c) Szivárványt akkor láthatunk, ha egyszerre esik az eső és süt a Nap, s a Nap előttünk van. d) A szivárvány kialakulása azon alapszik, hogy a különböző színű fényekre vonatkozó törésmutatók különböznek egymástól. 94. Melyik állítás nem igaz? a) Kiegészítő színpárnak azt a két színt nevezzük, melyek keveréke a fekete színt adja. b) Kiegészítő színpárnak azt a két színt nevezzük, melyek keveréke a fehér színt adja. c) A tárgyak színét a rájuk eső fény összetétele is meghatározza. d) A festék színét általában az határozza meg, hogy bizonyos színeket nem ver vissza az adott fényből. Megoldások 1.b 2.c 3.a 4.a 5.c 6.d 7.d 8.a 9.d 10.b 11.b 12.c 13.a 14.c 15.c 16.d 17.a 18.a 19.c 20.b 21.a 22.d 23.a 24.d 25.b 26.c 27.d 28.b 29.d 30.a 31.d 32.a 33.a 34.a 35.a 36.c 37.c 38.b 39.b 40.b 41.b 42.a 43.a 44.a 45.b. 46.a 47.c 48.d 49.d. 50.d 51.b 52.a 53.d 54.b 55.b 56.b 57.a 58.a 59.c 60.d 61.a 62.b 63.a 64.c 65.d 66.d 67.d 68.b 69.a 70.d 71.b 72.b 73.b 74.a 75.a 76.c 77.d 78.a 79.c 80.b 81.d 82.d 83.d 84.a 85.b 86.d 87.c 88.c 89.a 90.d 91.a 92.a 93.c 94.a

d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyőjti.

d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyőjti. Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsıdleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelı potrohszelvénye

Részletesebben

A fény visszaverődése

A fény visszaverődése I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak

Részletesebben

Digitális tananyag a fizika tanításához

Digitális tananyag a fizika tanításához Digitális tananyag a fizika tanításához A lencsék fogalma, fajtái Az optikai lencsék a legegyszerűbb fénytörésen alapuló leképezési eszközök. Fajtái: a domború és a homorú lencse. optikai középpont optikai

Részletesebben

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Elektromágneses spektrum Az elektromágneses hullámokat a keltés módja,

Részletesebben

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot?

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? 3. Mit nevezünk fényforrásnak? 4. Mi a legjelentősebb

Részletesebben

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző

Részletesebben

OPTIKA. Vékony lencsék, gömbtükrök. Dr. Seres István

OPTIKA. Vékony lencsék, gömbtükrök. Dr. Seres István OPTIKA Vékony lencsék, gömbtükrök Dr. Seres István Geometriai optika 3. Vékony lencsék Kettős gömbelület (vékonylencse) énytörése R 1 és R 2 sugarú gömbelületek között n relatív törésmutatójú közeg o 2

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés A fény Történeti áttekintés Arkhimédész tükrök segítségével gyújtotta fel a római hajókat. A fény hullámtermészetét Cristian Huygens holland fizikus alapozta meg a 17. században. A fénysebességet először

Részletesebben

OPTIKA. Gömbtükrök képalkotása, leképezési hibák. Dr. Seres István

OPTIKA. Gömbtükrök képalkotása, leképezési hibák. Dr. Seres István OPTIKA Gömbtükrök képalkotása, Dr. Seres István Tükrök http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/feny/fy_ft11.htm Seres István 2 http://fft.szie.hu Gömbtükrök Domború tükör képalkotása Jellegzetes sugármenetek

Részletesebben

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző. OPTIKA-FÉNYTAN A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző. A fény sebessége: vákuumban közelítőleg: c km 300000

Részletesebben

24. Fénytörés. Alapfeladatok

24. Fénytörés. Alapfeladatok 24. Fénytörés Snellius - Descartes-törvény 1. Alapfeladatok Üvegbe érkezo 760 nm hullámhosszú fénysugár beesési szöge 60 o, törési szöge 30 o. Mekkora a hullámhossza az üvegben? 2. Valamely fény hullámhossza

Részletesebben

2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő

2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő 1. Milyen képet látunk a karácsonyfán lévı üveggömbökben? a. Egyenes állású, kicsinyített képet. mert c. Egyenes állású, nagyított képet. domborótükör d. Fordított állású, nagyított képet. b. Fordított

Részletesebben

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Optikai alapmérések Mérést végezte: Enyingi Vera Atala Mérőtárs neve: Fábián Gábor (7. mérőpár) Mérés időpontja: 2010. október 15. (12:00-14:00) Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2010. október 22. A mérés

Részletesebben

GEOMETRIAI OPTIKA I.

GEOMETRIAI OPTIKA I. Elméleti háttér GEOMETRIAI OPTIKA I. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Snellius-Descartes törvény Az új közeg határához érkező fény egy része behatol az új közegbe, és eközben általában

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

OPTIKA. Vékony lencsék képalkotása. Dr. Seres István

OPTIKA. Vékony lencsék képalkotása. Dr. Seres István OPTIKA Vékony lencsék képalkotása Dr. Seres István Vékonylencse fókusztávolsága D 1 f (n 1) 1 R 1 1 R 2 Ha f > 0, gyűjtőlencse R > 0, ha domború felület R < 0, ha homorú felület n a relatív törésmutató

Részletesebben

Megoldás: feladat adataival végeredménynek 0,46 cm-t kapunk.

Megoldás: feladat adataival végeredménynek 0,46 cm-t kapunk. 37 B-5 Fénynyaláb sík üveglapra 40 -os szöget bezáró irányból érkezik. Az üveg 1,5 cm vastag és törésmutatója. Az üveglap másik oldalán megjelenő fénynyaláb párhuzamos a beeső fénynyalábbal, de oldalirányban

Részletesebben

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Jegyzeteim 1. lap Fotó elmélet 2015. október 9. 14:42 Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Kardinális elemek A lencse képalkotását meghatározó geometriai elemek,

Részletesebben

A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése.

A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése. A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Eszközszükséglet: Optika I. tanulói készlet főzőpohár, üvegkád,

Részletesebben

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával rádióhullám infravörös látható ultraibolya röntgen gamma sugárzás

Részletesebben

Geometriai optika (Vázlat)

Geometriai optika (Vázlat) Geometriai optika (Vázlat). A geometriai optika tárgya 2. Geometriai optikában használatos alapfogalmak a) Fényforrások és csoportosításuk b) Fénysugár c) Árnyék, félárnyék 3. A fény terjedési sebességének

Részletesebben

25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás

25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás 25. Képalkotás 1. Ha egy gyujtolencse fókusztávolsága f és a tárgy távolsága a lencsétol t, akkor t és f viszonyától függ, hogy milyen kép keletkezik. Jellemezd a keletkezo képet a) t > 2 f, b) f < t

Részletesebben

Optika fejezet felosztása

Optika fejezet felosztása Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:

Részletesebben

1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet

1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet A kísérlet célkitűzései: A fény visszaverődésének kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényének megismerése, síktükrök képalkotásának vizsgálata. Eszközszükséglet: szivacslap A/4 írólap vonalzó,

Részletesebben

Geometriai optika. Alapfogalmak. Alaptörvények

Geometriai optika. Alapfogalmak. Alaptörvények Alapfogalmak A geometriai optika a fénysugár fogalmára épül, mely homogén közegben egyenes vonalban terjed, két közeg határán visszaverődik és/vagy megtörik. Alapfogalmak: 1. Fényforrás: az a test, amely

Részletesebben

B5. OPTIKAI ESZKÖZÖK, TÜKRÖK, LENCSÉK KÉPALKOTÁSA, OBJEKTÍVEK TÜKRÖK JELLEMZŐI, LENCSEHIBÁK. Optikai eszközök tükrök: sík gömb

B5. OPTIKAI ESZKÖZÖK, TÜKRÖK, LENCSÉK KÉPALKOTÁSA, OBJEKTÍVEK TÜKRÖK JELLEMZŐI, LENCSEHIBÁK. Optikai eszközök tükrök: sík gömb B5. OPTIKAI ESZKÖZÖK, TÜKRÖK, LENCSÉK KÉPALKOTÁSA, OBJEKTÍVEK JELLEMZŐI, LENCSEHIBÁK Optikai eszközök tükrök: sík gömb lencsék: gyűjtő szóró plánparalell (síkpárhuzamos) üveglemez prizma diszperziós (felbontja

Részletesebben

OPTIKA, HŐTAN. 12. Geometriai optika

OPTIKA, HŐTAN. 12. Geometriai optika OPTIKA, HŐTAN 12. Geometriai optika Bevezetés A fényjelenségek, a fény terjedésének törvényeivel a fénytan (optika) foglalkozik. Már az ókorban ismert volt a fénysugár fogalma (Eukleidész), a fény egyenes

Részletesebben

A NAPFÉNY ÉS A HŐ I. A FÉNY TULAJDONSÁGAINAK MEGFIGYELÉSE. Dátum:

A NAPFÉNY ÉS A HŐ I. A FÉNY TULAJDONSÁGAINAK MEGFIGYELÉSE. Dátum: I. A FÉNY TULAJDONSÁGAINAK MEGFIGYELÉSE A NAPFÉNY ÉS A HŐ 1. A meleg éghajlatú tengerparti országokban való kirándulásaitok során bizonyára láttatok a házak udvarán fekete tartályokat kifolyónyílással

Részletesebben

Kidolgozott minta feladatok optikából

Kidolgozott minta feladatok optikából Kidolgozott minta feladatok optikából 1. Egy asztalon elhelyezünk két síktükröt egymásra és az asztalra is merőleges helyzetben. Az egyik tükörre az asztal lapjával párhuzamosan lézerfényt bocsátunk úgy,

Részletesebben

f r homorú tükör gyűjtőlencse O F C F f

f r homorú tükör gyűjtőlencse O F C F f 0. A fény visszaveődése és töése göbült hatáfelületeken, gömbtükö és optikai lencse. ptikai leképezés kis nyílásszögű gömbtükökkel, és vékony lencsékkel. A fő sugámenetek ismetetése. A nagyító, a mikoszkóp

Részletesebben

Geometriai optika. A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik.

Geometriai optika. A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik. Geometriai optika A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik. A geometriai optika egyszerű modell, amely a fény terjedését a fényforrásból minden irányba kilépő

Részletesebben

A teljes elektromágneses színkép áttekintése

A teljes elektromágneses színkép áttekintése Az elektromágneses spektrum. Geometriai optika: visszaverődés, törés, diszperzió. Lencsék és tükrök képalkotása (nevezetes sugarak, leképezési törvény) A teljes elektromágneses színkép áttekintése Az elektromágneses

Részletesebben

Fizikai példatár 1. Optika feladatgyűjtemény Csordásné Marton, Melinda

Fizikai példatár 1. Optika feladatgyűjtemény Csordásné Marton, Melinda Fizikai példatár 1. Optika feladatgyűjtemény Csordásné Marton, Melinda Fizikai példatár 1.: Optika feladatgyűjtemény Csordásné Marton, Melinda Lektor: Mihályi, Gyula Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027

Részletesebben

Elektromágneses rezgések, elektromágneses hullámok Hasonlóan a mechanikai hullámokhoz, ahol rezgés hoz létre hullámot (pl. gitárhúr rezgése levegőben

Elektromágneses rezgések, elektromágneses hullámok Hasonlóan a mechanikai hullámokhoz, ahol rezgés hoz létre hullámot (pl. gitárhúr rezgése levegőben Elektromágneses rezgések, elektromágneses hullámok Hasonlóan a mechanikai hullámokhoz, ahol rezgés hoz létre hullámot (pl. gitárhúr rezgése levegőben terjedő hanghullámot), az elektromágneses hullámokat

Részletesebben

a domború tükörrıl az optikai tengellyel párhuzamosan úgy verıdnek vissza, meghosszabbítása

a domború tükörrıl az optikai tengellyel párhuzamosan úgy verıdnek vissza, meghosszabbítása α. ömbtükök E gy gömböt síkkal elmetszve egy gömbsüveget kapunk (a sík a gömböt egy köben metsz). A gömbtükök gömbsüveg alakúak, lehetnek homoúak (konkávok) vagy domboúak (konvexek) annak megfelelıen,

Részletesebben

Elektromágneses hullámok, fény

Elektromágneses hullámok, fény Elektromágneses hullámok, fény Az elektromos térerősség és mágneses térerősség erőssége váltakozik és terjed tovább a térben. Ezt nevezzük elektromágneses (EM) hullámnak. Az EM hullám légüres térben is

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia

Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Egyszerű optikai eszközök Lencsék: Domború lencsék: melyeknek közepe vastagabb Homorú lencsék: melyeknek a közepe vékonyabb, mint a széle Tükrök:

Részletesebben

Optika. Fizika 11. Készítette: Rapavi Róbert. Lektorálta: Gavlikné Kis Anita. Kiskunhalas, december 31.

Optika. Fizika 11. Készítette: Rapavi Róbert. Lektorálta: Gavlikné Kis Anita. Kiskunhalas, december 31. Optika Fizika 11. Készítette: Rapavi Róbert Lektorálta: Gavlikné Kis Anita Kiskunhalas, 2014. december 31. 2 Balesetvédelem Minden munkahelyen, így a természettudományos kísérletek végzésekor is be kell

Részletesebben

c v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v

c v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v Optikai alapogalmak A ény tulajdonságai A ény elektromágneses rezgés. Kettős, hullám-, illetve részecsketermészete van, ezért bizonyos jelenségeket hullámtani, másokat pedig kvantummechanikai tárgyalással

Részletesebben

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható.

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható. Az optikai paddal végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: A tanulók ismerjék meg a domború lencsét és tanulmányozzák képalkotását, lássanak példát valódi képre, szerezzenek tapasztalatot arról, mely

Részletesebben

A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban.

A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban. A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban. Orvosi fizika és statisztika Varjú Katalin 202. október 5. Vizsgára készüléshez ajánlott: Damjanovich Fidy Szöllősi: Orvosi biofizika

Részletesebben

O 1.1 A fény egyenes irányú terjedése

O 1.1 A fény egyenes irányú terjedése O 1.1 A fény egyenes irányú terjedése 1 blende 1 és 2 rés 2 összekötő vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát teljes egészében egy ív papírlapra helyezzük. A négyzetes fénynyílást széttartó fényként használjuk

Részletesebben

LY) (1) párhuzamosan, (2) párhuzamosan

LY) (1) párhuzamosan, (2) párhuzamosan 1. Egyenes vezető mágneses terében pozitív, pontszerű töltés mozog. Határozzuk meg a töltésre ható erő (Lorentz-erő) irányát az ábrán látható esetben. NY) A rajz síkjából kifelé mutat az erő. TY) A vezető

Részletesebben

Ugrásszerűen változó törésmutató, optikai szálak

Ugrásszerűen változó törésmutató, optikai szálak 9. Előadás Ugrásszerűen változó törésmutató, optikai szálak Ugrásszerűen változó törésmutatójú közeget két, vagy több objektum szoros egymáshoz illesztésével és azokhoz különböző anyag vagy törésmutató

Részletesebben

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István OPTIKA Diszperzió, interferencia Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu : A fény elektromágneses hullám: Diszperzió: Különböző hullámhosszúságú

Részletesebben

Optika kérdéssor. 2010/11 tanév. Milyen kapcsolatban van a fényvisszaverődés törvénye a Fermat elvvel?

Optika kérdéssor. 2010/11 tanév. Milyen kapcsolatban van a fényvisszaverődés törvénye a Fermat elvvel? Optika kérdéssor 2010/11 tanév Mit mond ki a Fermat elv? Mit mond ki a fényvisszaverődés törvénye? Milyen kapcsolatban van a fényvisszaverődés törvénye a Fermat elvvel? Mit mond ki a fénytörés törvénye?

Részletesebben

Fénytan. Fizika 8. Készítette: Klemné Lipka Dorottya Lektorálta: Rapavi Róbert. Kiskunhalas, december 31.

Fénytan. Fizika 8. Készítette: Klemné Lipka Dorottya Lektorálta: Rapavi Róbert. Kiskunhalas, december 31. Fénytan Fizika 8. Készítette: Klemné Lipka Dorottya Lektorálta: Rapavi Róbert Kiskunhalas, 2014. december 31. 2 Balesetvédelem Minden munkahelyen, így a természettudományos kísérletek végzésekor is be

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 1. FIZ1 modul. Optika feladatgyűjtemény

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 1. FIZ1 modul. Optika feladatgyűjtemény Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Csordásné Marton Melinda Fizikai példatár 1 FIZ1 modul Optika feladatgyűjtemény SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

A szem optikája. I. Célkitűzés: II. Elméleti összefoglalás: A. Optikai lencsék

A szem optikája. I. Célkitűzés: II. Elméleti összefoglalás: A. Optikai lencsék A szem optikája I. Célkitűzés: Ismertetjük a geometriai optika alapjait, a lencsék képalkotási tulajdonságait. Meghatározzuk szemüveglencsék törőerősségét. Az orvosi gyakorlatban optikai lencsékkel a mikroszkópos

Részletesebben

Optika. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29.

Optika. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Optika Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés A fény és az elektromágneses spektrum A színek keletkezése A fény sebessége A fényhullámok interferenciája A fény polarizációja

Részletesebben

- abszolút törésmutató - relatív törésmutató (más közegre vonatkoztatott törésmutató)

- abszolút törésmutató - relatív törésmutató (más közegre vonatkoztatott törésmutató) OPTIKAI MÉRÉSEK A TÖRÉSMUTATÓ Törésmutató fenomenologikus definíció geometriai optika eszköztára (pl. fénysugár) sini c0 n 1 = = = ( n1,0 ) c sin r c 0, c 1 = fény terjedési sebessége vákuumban, illetve

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István OPTIKA Diszperzió, interferencia Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu : A fény elektromágneses hullám: Diszperzió: Különböző hullámhosszúságú

Részletesebben

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. március 19. (hétfő délelőtti csoport) 1. Mikroszkóp vizsgálata 1.1. A mérés

Részletesebben

Optika kérdéssor 2013/14 tanév

Optika kérdéssor 2013/14 tanév Optika kérdéssor 2013/14 tanév Mit mond ki a Fermat elv? Mit mond ki a fényvisszaverődés törvénye? Milyen kapcsolatban van a fényvisszaverődés törvénye a Fermat elvvel? Mit mond ki a fénytörés törvénye?

Részletesebben

Készítette: Bagosi Róbert Krisztián Szak: Informatika tanár Tagozat: Levelező Évfolyam: 3 EHA: BARMAAT.SZE H-s azonosító: h478916

Készítette: Bagosi Róbert Krisztián Szak: Informatika tanár Tagozat: Levelező Évfolyam: 3 EHA: BARMAAT.SZE H-s azonosító: h478916 Készítette: Bagosi Róbert Krisztián Szak: Informatika tanár Tagozat: Levelező Évfolyam: 3 EHA: BARMAAT.SZE H-s azonosító: h478916 OPTIKAI SZÁLAK Napjainkban a távközlés és a számítástechnika elképzelhetetlen

Részletesebben

Optika I. 1. Geometriai optika A geometriai optika törvényei A teljes visszaver dés

Optika I. 1. Geometriai optika A geometriai optika törvényei A teljes visszaver dés Optika I. Utolsó módosítás: 2011. október 12. Az optika tudománya a látás élményéb l fejl dött ki. Bizonyos optikai alapismeretekkel együtt születünk, vagy legalábbis életünk nagyon korai szakában szert

Részletesebben

Optika kérdéssor 2016/17 tanév

Optika kérdéssor 2016/17 tanév Optika kérdéssor 2016/17 tanév 1. Mit mond ki a Fermat elv? 2. Mit mond ki a fényvisszaverődés törvénye? 3. Milyen kapcsolatban van a fényvisszaverődés törvénye a Fermat elvvel? 4. Mit mond ki a fénytörés

Részletesebben

AGalois-gráf vizuálisan ábrázolja a tananyag szerkezetét, s így a kapott rajz alapján

AGalois-gráf vizuálisan ábrázolja a tananyag szerkezetét, s így a kapott rajz alapján Kovács Szilvia A Galois-gráf alkalmazása a fizika tanításában Napjainkban igen széles a tankönyvek skálája, és a tanárnak döntenie kell, melyiket választja. Az egyes tankönyvek tananyagfeldolgozása ugyanis

Részletesebben

7. Előadás. A vékony lencse közelítésben a lencse d vastagsága jóval kisebb, mint a tárgy és képtávolságok.

7. Előadás. A vékony lencse közelítésben a lencse d vastagsága jóval kisebb, mint a tárgy és képtávolságok. 7. Előadás Lencsék, lencsehibák A vékony lencse A vékony lencse közelítésben a lencse d vastagsága jóval kisebb, mint a tárgy és képtávolságok. A vékony lencse fókusztávolságára á á vonatkozó összefüggés:

Részletesebben

FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM III. KÖTET

FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM III. KÖTET FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM III. KÖTET Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0008 azonosító számú "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban"

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY

EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY SÍKIDOMOK Síkidom 1 síkidom az a térelem, amelynek valamennyi pontja ugyan abban a síkban helyezkedik el. A síkidomokat

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel

Részletesebben

Fénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével

Fénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével Fénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével Demonstrációs optikai készlet lézer fényforrással Az optikai elemeken mágnesfólia található, így azok fémtáblára

Részletesebben

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

Mi a fata morgana? C10:: légköri tükröződési jelenség leképezési hiba arab terrorszervezet a sarki fény népies elnevezése

Mi a fata morgana? C10:: légköri tükröződési jelenség leképezési hiba arab terrorszervezet a sarki fény népies elnevezése A fény melyik tulajdonságával magyarázható, hogy a vizes aszfalton elterülő olajfolt széleit olyan színesnek látjuk, mint a szivárványt? C1:: differencia interferencia refrakció desztilláció Milyen fényjelenségen

Részletesebben

, ahol a beesési, a törési (transzmissziós szög), n egy arányszám, az adott közeg (vákuumhoz viszonyított) törésmutatója.

, ahol a beesési, a törési (transzmissziós szög), n egy arányszám, az adott közeg (vákuumhoz viszonyított) törésmutatója. 1 / 12 A TételWiki wikiből 1 Bevezető, fény, fénysugár 2 A Fermat-elv 3 Az eikonál közelítés 3.1 Az eikonál közelítés korlátai 4 Analógia a klasszikus mechanikával 4.1 Ami az analógiából hiányzik 5 Paraxiális

Részletesebben

Fotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék

Részletesebben

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező

Részletesebben

X. OPTIKA. Fény visszaverődése és törése síkfelületen. * X./15. Egy fényvezető véglapjai síkfelületek. A fényvezető

X. OPTIKA. Fény visszaverődése és törése síkfelületen. * X./15. Egy fényvezető véglapjai síkfelületek. A fényvezető X. OPTIKA Fény visszaverődése és törése síkfelületen X./1. Egy pontszerű fényforrástól 1 m távolságra van a fekete papírból készített 1 cm átmérőjű fényrekesz (lyuk). A rekesz mögött 50 cm-re van az ernyő.

Részletesebben

Legyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése

Legyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése 6. Gyakorlat 38B-1 Kettős rést 600 nm hullámhosszúságú fénnyel világitunk meg és ezzel egy ernyőn interferenciát hozunk létre. Ezután igen vékony flintüvegből (n = 1,65) készült lemezt helyezünk csak az

Részletesebben

Rövid ismertető. Modern mikroszkópiai módszerek. A mikroszkóp. A mikroszkóp. Az optikai mikroszkópia áttekintése

Rövid ismertető. Modern mikroszkópiai módszerek. A mikroszkóp. A mikroszkóp. Az optikai mikroszkópia áttekintése Rövid ismertető Modern mikroszkópiai módszerek Nyitrai Miklós 2010. március 16. A mikroszkópok csoportosítása Alapok, ismeretek A működési elvek Speciális módszerek A mikroszkópia története ld. Pdf. Minél

Részletesebben

Spektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer

Spektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Spektrográf elvi felépítése A: távcső Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Kis kromatikus aberráció fontos Leképezés a fókuszsíkban: sugarak itt metszik egymást B: maszk Fókuszsíkba kerül (kamera

Részletesebben

Használható segédeszköz: számológép, vonalzó, képletgyűjtemény

Használható segédeszköz: számológép, vonalzó, képletgyűjtemény 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelmény alapján. Szakképesítés azonosító száma és megnevezése 54 725 01 Látszerész és fotócikk-kereskedő

Részletesebben

A FÉNY. A fény terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre, légüres téren keresztül is eljut a Földre.

A FÉNY. A fény terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre, légüres téren keresztül is eljut a Földre. A ÉNY A fény elektromágneses hullám, a teljes elektromágneses spektrum látható része. Atomok, vagy atomokat alkotó részecskék bocsátják ki. Látható fény: frekvenciája (ν):4 0 4 Hz 8 0 4 Hz hullámhossza

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó

Részletesebben

Fénytörés vizsgálata. 1. feladat

Fénytörés vizsgálata. 1. feladat A kísérlet célkitűzései: A fény terjedési tulajdonságainak vizsgálata, törésének kísérleti megfigyelése. Plánparallel lemez és prizma törőtulajdonságainak vizsgálata. Eszközszükséglet: főzőpohár 2 db,

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 0. október 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,

Részletesebben

A lencsék alkalmazásai optikai rendszerek

A lencsék alkalmazásai optikai rendszerek A lencsék alkalmazásai optikai rendszerek a lupe a vetítő a távcső a fényképezőgép az emberi szem a mikroszkóp A lupe Az egyszerű nagyító, vagy lupe egy domború lencse, a legegyszerűbb látószögnövelő eszköz.

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 A távcsövek típusai Refraktorok és reflektorok Lencsés távcső (refraktor) Galilei, 1609 A TÁVCSŐ objektív Kepler, 1611 Tükrös távcső (reflektor) objektív Newton, 1668 refraktor reflektor (i) Legnagyobb

Részletesebben

TestLine - Csefi tesztje-01 Minta feladatsor

TestLine - Csefi tesztje-01 Minta feladatsor TestLine - sefi tesztje-01 FIZIK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG TESZTKÉRDÉSEI 2010. május 18. 1. Melyik mértékegység lehet a gyorsulás mértékegysége? (1 helyes válasz) W/J. J/kg. N/kg. 2. Hogyan változik egy

Részletesebben

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók)

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók) Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók) Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria 1) Döntse el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik hamis! a) A háromszög köré írható kör középpontja mindig valamelyik súlyvonalra

Részletesebben

Elektromágneses hullámok, a fény

Elektromágneses hullámok, a fény Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,

Részletesebben

Optikai mérések. T: tárgy K: ernyőre vetült kép LP1, LP2: lencse a P1 é P2 pozícióban

Optikai mérések. T: tárgy K: ernyőre vetült kép LP1, LP2: lencse a P1 é P2 pozícióban Optikai mérések. Bessel-módszerrel mérje meg az adott gyűjtőlencse fókusztávolságát! Minden hallgató saját mérést végez, eltérő o-i távolságokkal lásd lentebb! A szükséges pozíciók helyét az optikai pad

Részletesebben

2.3 Mérési hibaforrások

2.3 Mérési hibaforrások A fólia reflexiós tényezője magas és az összegyűrt struktúrája miatt a sugárzás majdnem ideálisan diffúz módon verődik vissza (ld. 2.3. ábra, az alumínium fólia jobb oldala, 32. oldal). A reflektált hőmérséklet

Részletesebben

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány FELVÉTELIZŐK NAPJA 2006. április 22.

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány FELVÉTELIZŐK NAPJA 2006. április 22. ELTE TTK Hallgatói lapítvány FELVÉTELIZŐK NPJ 2006. április 22. Székhely: 1117 udapest, Pázmány Péter sétány 1/; Telefon: 381-2101; Fax: 381-2102; E-mail: alapitvany@alapitvany.elte.hu FIZIK FELTSOR NÉV:.

Részletesebben

A fénytan gimnáziumi tananyagának vázlata

A fénytan gimnáziumi tananyagának vázlata DR. VERMES MIKLÓS A fénytan gimnáziumi tananyagának vázlata 1973 áprilisában a módszertani napok keretében a fénytan gimnáziumi, tanításáról volt szó. Az itt leirt összeállítás órák szerinti áttekintésben

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. november 5. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően

Részletesebben

Ultrarövid lézerimpulzusban jelenlevő terjedési irány és fázisfront szögdiszperzió mérése

Ultrarövid lézerimpulzusban jelenlevő terjedési irány és fázisfront szögdiszperzió mérése Ultrarövid lézerimpulzusban jelenlevő terjedési irán és fázisfront szögdiszperzió mérése I. Elméleti összefoglaló Napjainkban ultrarövid, azaz femtoszekundumos nagságrendbe eső fénimpulzusokat előállító

Részletesebben

Dr. Zátonyi Sándor FIZIKA 8. A tankönyv feladatainak megoldása I. ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK; AZ EGYENÁRAM

Dr. Zátonyi Sándor FIZIKA 8. A tankönyv feladatainak megoldása I. ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK; AZ EGYENÁRAM Dr. Zátonyi Sándor FIZIKA 8. A tankönyv feladatainak megoldása I. ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK; AZ EGYENÁRAM 1.1. Elektrosztatikai kísérletek; az elektromos töltés 1. a) Taszítás. b) Vonzás. c) Vonzás. d)

Részletesebben

Mikroszkóp vizsgálata és folyadék törésmutatójának mérése (8-as számú mérés) mérési jegyzõkönyv

Mikroszkóp vizsgálata és folyadék törésmutatójának mérése (8-as számú mérés) mérési jegyzõkönyv (-as számú mérés) mérési jegyzõkönyv Készítette:, II. éves fizikus... Beadás ideje:... / A mérés leírása: A mérés során egy mikroszkóp különbözõ nagyítású objektívjeinek nagyítását, ezek fókusztávolságát

Részletesebben

A fény terjedése és kölcsönhatásai I.

A fény terjedése és kölcsönhatásai I. A fény terjedése és kölcsönhatásai I. A fény terjedése és kölcsönhatásai I. Kellermayer Miklós Geometriai optika, hullámoptika Fényvisszaverődés, fénytörés, refraktometria Teljes belső visszaverődés, endoszkópia

Részletesebben

XVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA

XVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA XVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA Bevezetés A fény terjedését egyenes vonal mentén képzelve fény- sugarakról szoktunk beszélni. A fénysugár egy hasznos és szemléletes fogalom. A fény terjedését sugárként elképzelve,

Részletesebben

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 8. osztálya számára 8. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Elektrosztatika

Részletesebben

Készítsünk fekete lyukat otthon!

Készítsünk fekete lyukat otthon! Készítsünk fekete lyukat otthon! Készítsünk fekete lyukat otthon! BH@HOME Barnaföldi Gergely Gábor, Bencédi Gyula MTA Wigner FK Részecske és Magfizikai Kutatóintézete AtomCsill 2012, ELTE TTK Budapest

Részletesebben