(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: B6D 83/14 (06.01) B6D 81/26 (06.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/NL 06/ (30) Elsõbbségi adatok: NL (72) Feltalálók: WOLTHERS, Wolter, 2408 MT Alphen a/d Rijn (NL); VLOOSWIJK, Johannes, Jacobus, Thomas, NL-3464 HS Papekop (NL) (73) Jogosult: Heineken Supply Chain B. V., 17 ZD Amsterdam (NL) (74) Képviselõ: Farkas Tamás, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Nyomásszabályozó eszköz tartályokhoz HU T2 A leírás terjedelme oldal (ezen belül 3 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 A találmány nyomásszabályozó eszközre vonatkozik, ahogy azt az 1. igénypontban igényeljük, amely tartály tárolókamrájában uralkodó nyomás szabályozására szolgál. Azok a termékek, amelyeket nyomás alatt lévõ tartályból adagolnak a tartályban elrendezett, nyomást keltõ közeg segítségével, például nyomógázzal vannak nyomás alá helyezve. Ebbõl a célból viszonylag nagy túlnyomású nyomóközeget vezetnek a tartályba, ugyanabban a térbe, amelyben a kiadagolandó termék helyezkedik el. Ez a nyomóközeg, amely tipikusan nyomógáz, például a kiadagolandó termék fölötti térben gyûlik össze. Egy ilyen tartály használatba vételekor nagy adagolónyomással számolhatunk, de ez a nyomás fokozatosan csökken, ahogy egyre nagyobb mennyiségû terméket adagoltak ki a tartályból. A helyzet az, hogy a nyomóközeg egy része elhagyja a tartályt a termékkel együtt sõt, a csökkent mennyiségû nyomóközeg által elfoglalt tér is egyre nagyobb lesz. Annak érdekében, hogy kiküszöböljék azt a problémát, javasolták már olyan tér kialakítását a tartályban vagy a tartályon, amely térben bizonyos mennyiségû nyomóközeget tárolnak viszonylag nagy nyomáson, és amelybõl egy nyomószelepen át a nyomóközeg adagonként adagolható. Ilyen eszközök ismertek például a WO 99/4741 számú közzétételi iratból is. Egy ilyen ismert eszköz esetében a nyomásszabályozó eszköz nyomásszabályozó kamrát foglal magában, amelynek legalább egy mozgatható falszakasza van. A nyomásszabályozó kamrát elszigetelik a környezetétõl, és a nyomásszabályozó kamrában szabályozónyomást hoznak létre, például úgy, hogy a kamrát feltöltik nyomásszabályozó gázzal, például a levegõvel. A mozgatható falrész egy szelepmechanizmust mûködtet úgy, hogy ha abban a térben, amelyben az ital elhelyezkedik, nyomásváltozás lép fel a nyomásszabályozó kamrában uralkodó szabályozónyomáshoz viszonyítva, különösen olyan nyomáscsökkenés, amely a kiadagolt ital kiadagolása következtében lép fel, a mozgatható falrész megváltoztatja helyzetét és egy szelep ideiglenesen kinyílik. Ennek eredményeképpen nyomás alatt lévõ gáz áramlik az említett kamrából abba a térbe, amelyben az ital található. Ha ebben a térben a nyomás újra eléri a kívánt értéket, amely körülbelül egyenlõ a szabályozónyomással, a mozgatható falrész visszahúzódik kezdeti helyzetébe és a szelep lezár. Ennél az ismert megoldásnál az a hátrány lép fel, hogy a gáz kiszabadulhat a környezetbe a nyomásszabályozó szelepen át vagy onnan gáz léphet be úgy, hogy nem kívánt változások léphetnek fel a nyomásszabályozó kamrában lévõ gáz összetételében, és nemkívánatos változások következhetnek be térfogatában is. Ennek eredményeképp megváltozhat az egyensúlyi helyzet. A nyomásszabályozó kamrában lévõ gáz összetételének és/vagy összenyomhatóságának megváltozásának mértéke változást okozhat a szabályozó nyomásban úgy, hogy a nyomás abban a térben, amelyben az ital van elrendezve, eltérõ egyensúlyi helyzetbe kerülhet. Ez hátrányos lehet mind az ital minõségére, mind pedig kiadagolhatóságára, különösen ami az olyan gáztartalmú italokat illeti, mint a szénsavval dúsított italok. Hasonló hátrányokkal számolhatunk abban az esetben, amikor egy ilyen eszközt például más folyadékokhoz vagy pépes masszákhoz vagy gázokhoz használnak, és miközben folyadékot alkalmaznak a nyomásszabályozó kamrában. A találmány célkitûzése ezért az, hogy olyan nyomásszabályozó eszközt hozzunk létre közegtartalmú tartályok számára, ahol az ismert eszközök hátrányainak legalább egy részét kiküszöbölhetjük, miközben megtartjuk azok elõnyeit. A jelen találmány egyik különös célkitûzése az, hogy olyan nyomásszabályozó eszközt hozzunk létre, amellyel azonos szabályozónyomás tartható fenn hosszabb idõn át. A találmány további célkitûzése az, hogy olyan nyomásszabályozó eszközt hozzunk létre, amely bizonyos ideig atmoszferikus nyomáson tárolható, és ha ezt követõen felhasználásra kerül, minden esetben az elõre beállított szabályozónyomás uralkodik a használat során a nyomásszabályozó kamrában. Ezeknek, illetve további célkitûzéseknek legalább egy részét az 1. igénypontban megfogalmazott, találmány szerint nyomásszabályozó eszköz segítségével értük el. A találmány szerinti nyomásszabályozó eszköz esetében a nyomásszabályozó kamrában elnyelõközeg van elhelyezve, amely üzem közben a felszabaduló gáz megkötésére szolgál a nyomásszabályozó kamrában. Ennek eredményeképpen a használat során nem változik meg a gáz és/vagy a gáz összetétele és/vagy térfogata, amelyet az okozhat, hogy a nyomásszabályozó kamrába gáz szivárog, így a szabályozó nyomás fennmarad. Elnyelõ közegként célszerûen olyan közeget használunk, amely képes megkötni azokat a gázokat, amelyeket nyomógázként alkalmaznak az italadagoló eszközökben. Például szénsavval dúsított italok esetében rendszerint olyan gázabszorbens anyagot alkalmazunk, amely alkalmas a szén-dioxid megkötésére. A találmány szerinti nyomásszabályozó eszköz esetében bármilyen típusú gázabszorbens anyag alkalmazható, például kémiailag kötõ, és/vagy abszorbeáló gázelnyelõ anyag. Célszerûen a nyomásszabályozó kamrában elrendezett gázelnyelõ anyag el van választva a kiadagolandó közegtõl, amely különösen ital. Így a szennyezés kizárt. A gázmegkötõ anyag laza állapotban vagy kompaktálva illeszthetõ a nyomásszabályozó kamrába. A gázmegkötõ anyag alkothatja az eszköz integrális részét, például fixen rögzíthetõ egy falfelülethez. A találmány szerinti nyomásszabályozó eszközben alkalmazandó gázmegkötõ anyag célszerûen a széndioxidot gyûjtõ abszorbeáló vagy adszorbens anyagok közül választható, például amilyen a szén, különösen az aktív szén, a kovaföld (kieselguhr), az alumíniumszilikátok, a zeolitok vagy a szilikátok. Továbbá lényegében folyadékok és oldatok is alkalmazhatók, különösen bázikus anyagok. 2

3 A találmány továbbá tartályra vonatkozik, amelynek jellemzõi a 7. igénypontban vannak megfogalmazva. Egy ilyen tartály különösen alkalmas olyan anyagok szabályozott nyomáson történõ tárolására és kiadagolására, mint az italok. Egy különösen elõnyös kiviteli alakban a találmány szerinti tartály úgy van kialakítva, hogy alkalmas legyen szén-dioxiddal dúsított italok adagolására, míg nyomásfokozó gázként szén-dioxidot alkalmazunk, célszerûen az FDA szabványoknak megfelelõ tisztaságú szén-dioxidot, amelyet a használat során közvetlenül az italba vezetünk, miközben a nyomásszabályozó eszköz nyomásszabályozó kamrájában gázelnyelõ anyag van elrendezve. A találmány továbbá eljárásra is vonatkozik, amelynek során italtartályt alakítunk ki, és amelynek jellemzõit a 11. igénypontban fogalmaztuk meg. Egy ilyen eljárás azzal az elõnnyel jár, hogy az italtartó tartály és a nyomásszabályozó eszköz nyomásváltozás nélkül gyártható, szállítható és tárolható, míg a használat során a nyomást folyamatosan szabályozzuk a kívánt határértékeken belül. Célszerû, ha a nyomást úgy szabályozzuk, hogy egyensúly alakuljon ki a kiadagolandó közeg és a tartály közeg feletti tere között. A találmány továbbá nyomásszabályozó eszköz gyártására szolgáló eljárásra is vonatkozik, amelynek jellemzõit a 12. igénypontban fogalmaztuk meg. Az aligénypontokban a találmány további elõnyös jellemzõit igényeljük. A találmány jobb érthetõségének kedvéért, annak példa szerinti kiviteli alakjait a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük. A rajzon az 1. ábra eszközt mutat be keresztmetszetben oldalnézetbõl sematikusan, a 2. ábra a találmány szerinti nyomásszabályozó eszközt mutatja be sematikusan keresztmetszetben, amelyet egy eszközben rendeztünk el, a 3. ábra a találmány szerinti nyomásszabályozó eszköz egyik lehetséges kiviteli alakját mutatja be, és a 4. ábra a találmány szerinti nyomásszabályozó eszköz második lehetséges kiviteli alakját mutatja sematikusan, különbözõ típusú gázelnyelõkkel. Ebben a leírásban az azonos vagy megfelelõ alkatrészeket a megfelelõ hivatkozási számokkal jelöltük. Ebben a leírásban a kiviteli alakokat szén-dioxid-tartalmú italokhoz különösen sörhöz használt csapolóeszköz vonatkozásában világítjuk meg. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy más alkalmazások is lehetségesek, például az, hogy ezt az eszközt élelmiszerek, habosított termékek, pépek és hasonló anyagok adagolására használjuk. Az 1. ábrán 1 eszköz látható, amely 2 tartályában bizonyos mennyiségû 3 sör található, amelyet kiadagolásra szántunk a tartályból, és amely 4 elsõ kamrában található. A bemutatott kiviteli alakban a 2 tartály viszonylag vékony falú edény, amelynek viszonylag nagy térfogata van, például 3 vagy liter. A 2 tartály teljesen zárt, és felsõ felülete egy 6 központi nyílással van ellátva, amelyen 7 adagolóeszköz helyezkedik el, amelyet a továbbiakban részletesen ismertetünk. A 7 adagolóeszköz alatt 8 nyomásszabályozó eszköz helyezkedik el, amelyet szintén az alábbiakban ismertetünk. A 7 adagolóeszközhöz 9 terelõelem van csatlakoztatva a 3 sör kiadagolása érdekében a 2 tartályból a 7 adagolóeszközön át, például egy pohárba (nem látható). Ennek érdekében merülõcsõ nyúlik ki a 7 adagolóeszközbõl egészen a 2 tartály 11 aljának közelébe úgy, hogy a 3 sör teljes térfogata kiadagolható a 7 adagolóeszközön, valamint a 9 terelõelemen át. A 7 adagolóeszköz tartalmaz egy 12 járatot, amelyhez a 2 tartályon belül a merülõcsõ csatlakozik, és amely a 2 tartály külsején a 9 terelõelemhez van csatlakoztatva. A 7 adagolóeszköz továbbá tartalmaz egy szigetelést (nem látható az ábrán), amelyet egy rugó nyomásának ellenében nyithatunk, és amely elsõ helyzetében szigeteli a 7 adagolóeszközt, míg második helyzetében a merülõcsövet összeköttetésbe hozza a 9 terelõelemmel, továbbá legalább egy 13 csõvel, amely abból ered. A 7 adagolóeszköz 14 gombbal mûködtethetõ, amely felsõ felület irányába történõ mozgása során a szigetelõeszközt második helyzetébe téríti az említett rugó erejének ellenében, miközben elsõ helyzetébe mozog annak érdekében, hogy tömítse az eszközt, amikor az nincs mûködtetve. A 7 adagolóeszköz önmagában ismert, és a szakember által a találmány keretei között alkalmazható, vagy ismert módon megfelelõen helyettesíthetõ. A 8 nyomásszabályozó eszköznek 1 háza van, amely tartalmaz egy második 16 kamrát. A 1 ház felsõ végének szomszédságában 17 nyomásszabályozó eszköz van elrendezve, amelyet a továbbiakban ismertetünk. 18 szuszpenziós eszköz révén a 1 ház be van függesztve a 7 adagolóeszköz vagy az felület felsõ részérõl úgy, hogy a 17 nyomásszabályozó eszköz 19 járatnyílása bizonyos távolságban helyezkedik el a 7 adagolóeszköz alatt, célszerûen a folyadék szintje fölött. A 8 nyomásszabályozó eszköz, valamint a 7 adagolóeszköz célszerûen összeköttetésben van egymással oly módon, hogy beilleszthetõk a 6 központi nyíláson át az felsõ felületbe, ebben az esetben a 6 nyílás le van zárva a 7 adagolóeszközzel úgy, hogy a zárás gáztömör és szivárgásmentes. Így a 8 nyomásszabályozó eszköz könnyen elhelyezhetõ, és ugyanilyen könnyen eltávolítható, legalább egy olyan munkahelyrõl, amely a számára van kialakítva a használat vagy az újrafelhasználás érdekében. Célszerûen a második 16 kamrában töltet van elrendezve, amely viszonylag nagy mennyiségû hajtóanyagot köt meg. A bemutatott kiviteli alakban a töltet bizonyos mennyiségû aktív szénszálból áll, amelyeknek viszonylag nagy külsõ és belsõ fajlagos felülete van, és viszonylag nagy mennyiségû szén-dioxidot képesek adszorbeálni és/vagy abszorbeálni ezen a felületen, elfogadható gáznyomáson, a második 16 kamrában. Egy célszerû kiviteli alakban aktív szenet, különösen aktív szénszálat alkalmazunk töltõanyagként, 3

4 amelynek nagy fajlagos felülete, célszerûen 600 és 1400 m 2 /g, és nagy belsõ porozitása van, amely célszerûen több mint %, és még célszerûbben és 80% között van. Továbbá a szénszálaknak célszerûen nagy külsõ fajlagos felületük van, amely például nagyobb, mint 2 dm 2, még célszerûbben nagyobb, mint 2 dm 2. Az ilyen aktív szénszálak a kereskedelemben beszerezhetõk. Egy ilyen töltet alkalmazása azzal az elõnnyel jár, hogy a második kamra viszonylag kis méretû lehet, miközben megfelelõ mennyiségû szén-dioxiddal telíthetõ. Az illusztráció kedvéért megjegyezzük, hogy liter sört tartalmazó tartály teljes leürítéséhez 7 C¹on és 1,7 bar belsõ nyomáson körülbelül 40 ml¹es térfogatú, körülbelül bar gáznyomású második kamra elegendõ lehet. A bemutatott kiviteli alakban valamivel nagyobb második kamrát és ugyanazt a nyomást választottuk (így nagyobb mennyiségû hajtóanyagot is) annak érdekében, hogy a biztonságos határt elérjük úgy, hogy a tartályt megvédjük a teljes kiürüléstõl. Az elsõ kamra, valamint a második kamra tartalma közötti arány például nagyobbra választható, mint 140:1, például 66:1. Az eszköz kívánt külsõ méretei a tartalmához viszonyítva célszerû, ha ez az arány nagyobb, mint :1, még célszerûbben nagyobb, mint 1:1, és elõnyösen nagyobb, mint 0:1. A fent ismertetett tartály teljes kiürítése érdekében, amelynek térfogata liter, körülbelül 18 liter szén-dioxid-gáz áll rendelkezésre 1 bar nyomáson. Nyilvánvaló, hogy a 4 elsõ kamra bármilyen térfogata, valamint a benne elérhetõ kellõ túlnyomás mellett a szén-dioxid térfogata, valamint a töltet, és ugyanígy a második 16 kamra tartalma is könnyen meghatározható a hõmérséklet és a nyomás függvényében. Ha a töltetet elhagyjuk, akkor a kamrában vagy nagyobb nyomású nyomógáz tárolható vagy nagyobb kamrát kell alkalmaznunk. Továbbá nyilvánvaló, hogy más töltõanyagok is alkalmazhatók, többek között a választott alkalmazás függvényében, különösen az alkalmazott hajtóanyag függvényében. Például savazott agyag, aktivált alumínium és bauxit, vasoxid, magnézium-oxid, szilikagél, valamint megfelelõ folyadékok is, mint az aceton és hasonlók használhatók. Amennyiben italokhoz alkalmazzuk, különösen szén-dioxiddal dúsított italokhoz és más fogyasztható termékekhez, a szén-dioxid alkalmazása azzal az elõnnyel jár, hogy normál használat során nincsen hátrányos hatása a felhasználóra. Továbbá a szén-dioxid viszonylag könnyen beszerezhetõ, például, mint ipari melléktermék, amelynek újrahasznosítása környezetileg elõnyös. A 8 nyomásszabályozó eszköz el van látva például 17 nyomásszabályozó elemmel, amelyet részletesen a 2. ábrán mutatunk be, és amely önmagában ismert, többek között például az US számú szabadalomból. Az ilyen nyomásszabályozó eszközök, amelyet más néven nyomásgenerátoroknak is neveznek, többek között beszerezhetõ a Stabilpress, Belgium, cégtõl. A 17 nyomásszabályozó eszköz tartalmaz egy hengeres házat, amely elsõ végén 21 aljrésszel van lezárva és másik végén 19 nyílással van ellátva. A használat során a 19 járat a 4 elsõ kamra felé néz és azzal folyadék-összeköttetésben van. A házban óraüvegszerû 22 dugattyútest van elrendezve annak mindkét végén egy-egy O gyûrûvel vagy hasonló 23 tömítéssel, amely a ház falához szorul. A 22 dugattyútest 24 elsõ vége, valamint 21 alja között elsõ 2 kamra van kialakítva, amelynek méretei a 22 dugattyútest tengelyirányú elhelyezkedésének megfelelõen változnak a házon belül. A 22 dugattyútest 26 összeszûkülõ részénél számos 27 nyílás van kialakítva a házon, amelyek folyadék-összeköttetésben vannak a második 16 kamrával. 28 kör alakú horony van kialakítva a 27 nyílások, valamint a 19 járat között a ház belsejében úgy, hogy amikor a 29 második vég közelében lévõ O gyûrû a 28 horony szintjén van, enyhén korlátozott folyadékkapcsolat alakul ki a 27 nyílások útján a második 16 kamra, valamint a 23 O gyûrû közötti tér, és a 28 horony, valamint a 19 járat között, amely a 4 kamrába vezet. Viszonylag nagy nyomású gáz áramlik át a második 16 kamrából ezen a folyadék-összeköttetésen keresztül a 4 elsõ kamrába, amelynek során a nyomás a 4 elsõ kamrában növekszik. A 2 kamrában referencianyomás uralkodik, amely körülbelül megfelel a 4 elsõ kamrában elérendõ nyomásnak. Ha szükséges, rugókat vagy hasonló elemeket helyezünk el az elsõ kamrában annak érdekében, hogy biztosítsuk az említett referencianyomást. Ha az elsõ kamrában fellép a szükséges nyomás, a 22 dugattyútest tengelyirányban elmozdul a 21 alj irányában úgy, hogy a 2 kamrában uralkodó referencianyomás beáll, és ebben a helyzetben a 23 O gyûrû a 29 második vég közelében tömíti a fent leírt folyadékjáratot, mivel a 23 O gyûrû ekkor újra nekiütközik a ház belsejének a 27 nyílás és a 28 horony között. Ha a sör egy bizonyos része kiáramlik a 4 elsõ kamrából a 7 adagolóeszköz révén, az abban uralkodó nyomás csökken és ennek eredményeképpen a 22 dugattyútest a 2 kamrában uralkodó nyomás hatására tengelyirányban elmozdul a 19 járat irányában úgy, hogy a gáz újra nagy nyomással áramlásnak indul a második 16 kamrából az elõbb ismertetett folyadékkapcsolaton át az elsõ kamrába annak érdekében, hogy helyreállítsa abban a szükséges nyomást. Ha ezt a nyomást elértük, a 22 dugattyútest kénytelen újra zárt helyzetébe mozdulni. Ezen a módon állandó kívánt nyomás tartható fenn folyamatosan az elsõ kamrában a nyomásszabályozó eszköz közremûködésével. Ilyen nyomásszabályozó eszközök különbözõ fajtáit többek között a fent említett US 368 7, valamint a WO 00/3777 és az FR számú szabadalmakban megtalálhatjuk. A találmány szerinti 17 nyomásszabályozó eszköz esetében a ház és/vagy a 22 dugattyútest célszerûen mûanyagból készül. Ez viszonylag könnyû és könnyen elõállítható. A használat során fennáll annak a veszélye, hogy a nyomógáz, különösen, ha ez szén-dioxid, bejut a 2 dugattyúkamrába, például a házon át, mégpedig a 22 dugattyútesten keresztül és/vagy a 23 tömítés mellett. Ennek eredményeképpen a 2 dugattyúkamrában lévõ gázmennyiség nemkívánatos módon megnõ úgy, hogy nyomásváltozás lép fel, amelynek eredményeképpen eltérõ egyensúlyi helyzet 4

5 áll be. A valóságban a 22 dugattyútest a 21 aljrésztõl úgy mozdul el, hogy nagyobb nyomásra van szükség az ellentétes 29 második végen annak érdekében, hogy a dugattyút visszanyomjuk ugyanabba a helyzetbe, amelyben további nyomógáz áramlik be a 2 dugattyúkamrába. Továbbá fennáll annak a veszélye, hogy a gáz összenyomhatósága a 2 kamrában ennek eredményeképpen megváltozik. Annak érdekében, hogy kiküszöböljük ezeket a hátrányokat, a találmány szerint a 2 dugattyúkamrában egy 31 abszorbens anyagot helyezünk el, amely elnyeli az említett nyomógázt, amely beáramlik a 2 dugattyúkamrába. Természetesen ezt az abszorbens anyagot úgy választjuk meg, hogy elnyelje a nyomógázt, de ne azt a gázt, amelyet eredetileg bevezettünk a 2 dugattyúkamrába, különösen levegõt vagy ennek alkotóelemeit, különösen az oxigént. Miközben a 31 abszorbens anyag elnyeli a nyomógázt, nem megy át semmiféle térfogatváltozáson, amely hatással lenne a 26 dugattyúkamrában uralkodó nyomásra. Ha szén-dioxidot használunk nyomógázként, az abszorbens anyagot célszerûen a szén-dioxid elnyelésére alkalmas anyagok csoportjából vagy olyan abszorbens anyagok közül választjuk ki, amilyen például a szén, különösen az aktív szén, a kovaföld (kieselguhr), agyagok, alumínium-szilikátok, zeolitok vagy szilikátok. Lényegében folyadékok és oldatok is alkalmazhatók, különösen bázikus anyagok. Más nyomógázok esetében, amilyen például a nitrogén, megfelelõ gázelnyelõ anyagok nyilvánvalóak a szakmában járatos szakember számára. Célszerûen túlnyomás-mentesítõ eszközök (nem látható az ábrán) vannak elrendezve az elsõ és második kamrákban, és evégbõl lényegében ismert szelepek vagy hasonló eszközök alkalmazhatók. Ahogy az 1. ábrán is látható, 30 szûrõelemek vannak elrendezve a második 16 kamrában azért, hogy kiszûrjék a gázáramból a töltet részecskéit, különösen a viszonylag kicsiny aktív szénszemcséket, amelyek károsan hathatnak a termék minõségére, amelyet ki akarunk adagolni, és esetleg a felhasználó egészségére is. Továbbá ezzel az eltömõdés és a meghibásodás is megakadályozható. Ilyen 30 szûrõelem különbözõ módon kialakítható, például fátyolszövetbõl, habszerû anyagból, textilbõl, félig áteresztõ polimerekbõl és hasonló anyagokból. A 30 szûrõelem elhelyezése révén a második 16 kamrában a kiadagolandó 3 folyadék és a 30 szûrõelem közötti érintkezés megakadályozható. Továbbá a töltõelem részecskéi nem juthatnak be a 17 nyomásszabályozó eszközbe. Gyakorlatilag a 30 szûrõelem elrendezhetõ a 27 járatnyílásokban is. A 30 szûrõelemek elrendezhetõk például a második 16 kamrában annak lezárását megelõzõen, például a 17 nyomásszabályozó eszközzel együtt. Az 1. ábrán látható eszközt a következõképpen használjuk. Megfelelõ mennyiségû 3 sört töltünk a 4 elsõ kamrába a 6 nyíláson át. Ezt követõen az 1 sörrel töltött tartály kezelhetõ, például pasztörizálható, amelyhez ideiglenes szigetelést helyezünk el a 6 nyíláson. Ezt követõen a 8 nyomásszabályozó eszközt a merülõcsõvel, valamint a 7 adagolóeszközzel együtt behelyezhetjük a 2 tartályba a 6 nyíláson át, majd a7adagolóeszközt rögzítjük úgy, hogy lezárja a 6 nyílást, például tömítõelemmel. A 8 nyomásszabályozó eszköz beillesztése során a 22 dugattyútest zárt helyzetébõl eltávolítható, amelyben a 29 második vég szigetelõ módon ütközik neki a 19 járatnak, az 1 elsõ kamra nyomás alá helyezése érdekében. A töltést célszerûen túlnyomással hajtjuk végre úgy, hogy az 1 elsõ kamrában uralkodó nyomás legalább egyenlõ, célszerûen magasabb legyen, mint az 1 elsõ kamra felsõ terében uralkodó üzemi nyomás. Egy célszerû, korábban már ismertetett kiviteli alakban ez például azt jelenti, hogy a töltést legalább 1 6 bar nyomáson, célszerûen ennél valamivel nagyobb nyomáson hajtjuk végre. Ez biztosítja, hogy a szabályozóeszköz zárt állapotban marad a töltés során, ami megakadályozza a szén-dioxid eltávozását a második kamrából. Ez megkönnyíti továbbá a második kamra megtöltését és illesztését még mielõtt az elsõ 1 kamrát megtöltenénk. Továbbá a kívánt nyomás minden esetben automatikusan elérhetõ és fenntartható. Ha a fogyasztó el akarja távolítani a sört az elsõ kamrából, 9 terelõelemet helyez a 7 adagolóeszközre és ezek után a 12 járat egyszerûen megnyitható a 14 gomb megnyomásával és a 3 sör megfelelõ mennyisége kiadagolódik a merülõcsövön, valamint a 13 csövön át. A 14 gomb elengedését követõen a 12 járat újra záródik, ahogy azt korábban már ismertettük. Amikor a 4 elsõ kamra teljesen kiürült, esetleg a 8 nyomásszabályozó eszközt újra eltávolíthatjuk az ismételt használat vagy a szelektív újrahasznosítás érdekében. A nyomásszabályozó eszköz elhelyezését a felhasználó is elvégezheti. Egy lehetséges kiviteli alakban a 7 adagolóeszköz a 9 terelõelemmel, valamint a merülõcsõvel és a 8 nyomásszabályozó eszközzel egyetlen egységként van kialakítva, amely külön elhelyezhetõ. Egy ilyen egység külön áruként szállítható és újratölthetõ kialakítású is lehet. A 3. ábra sematikusan mutatja be a 8 nyomásszabályozó eszköz egyik lehetséges kiviteli alakjának egy részét a 17 nyomásszabályozó eszköz lehetséges kiviteli alakjának esetében. Ebben a kiviteli alakban a 8 nyomásszabályozó eszköz és legalább a második 16 kamra úgy van kialakítva, mint egy aeroszolos palack, amely önmagában ismert. Ez tartalmaz egy 1 fémfalat, amelynek felsõ részén kimeneti 40 nyílás van, amelybe 41 gallér segítségével 32 szelep van ültetve. Ez a 32 szelep önmagában ismert, mint aeroszol szelep, és 33 házában 34 rugó segítségével 36 szeleptest van hozzányomva 38 szelepülékhez annak érdekében, hogy lezárjon egy 27 kiadagolócsatornát, amely a bemutatott kiviteli alakban a 36 szeleptest mentén húzódó 27a résszel, továbbá 27b résszel van kialakítva, amely a 22 dugattyútest mentén van kiképezve, és 27c harmadik résszel, amely a 39 merülõcsõ mentén van elrendezve a második 16 kamrában. Amikor a 36 szeleptest benyomódik a 38 szelepülék irányából a 34 rugó erejével szemben, a második 16 kamra és a

6 házban lévõ 43 tér, valamint a 22 dugattyútest 29 második vége és a 41 gallér között nyitott kapcsolat alakul ki. A 43 tér és a 4 elsõ kamra között legalább egy 19 átjárható nyílás van kialakítva a nyomás kiegyenlítése érdekében. Ebben a kiviteli alakban a 22 dugattyútest a 36 szeleptestre van nyomva 44 szelepülék révén, miközben nyitott kapcsolat alakul ki a 27a és 27b csatornarészek között. A gázelnyelõ 31 anyaggal ellátott 2 dugattyútér a 21 aljrész, valamint a 22 dugattyútest 24 elsõ vége között van kialakítva a 22 dugattyútest oldalán, a 43 tértõl távol. A ház a 41 gallér 46 peremére van rögzítve 4 bepattintó peremmel úgy, hogy állandó kapcsolat jön létére. A 3. ábra szerinti 8 nyomásszabályozó eszköz egyik kiviteli alakját ismerteti az a nemzetközi szabadalmi bejelentés, amelynek száma WO/ Ebben a közzétételi iratban lehetséges kiviteli alakok kerülnek ismertetésre, különösen 17 nyomásszabályozó eszközök, amelyek a találmány szerinti 31 gázelnyelõ anyaggal láthatók el. A 4. ábrán a 3. ábra szerinti 8 nyomásszabályozó eszköz látható két 31a, 31b nyomáselnyelõ anyag lehetséges kiviteli alakja esetén. A 3. ábrán a 31 gázelnyelõ anyag a 2 dugattyútérben van elrendezve viszonylag tömör elem formájában, amely például a 2 dugattyútérben a 2 dugattyútest elhelyezését megelõzõen elrendezett por vagy granulátumból préselt tömb. A 31 gázelnyelõ anyag önálló egységként elrendezhetõ a 2 dugattyútérben, de illeszthetõ a falhoz is, például ragasztással, szigeteléssel, hegesztéssel, vagy bármilyen más alkalmas módon, többek között külsõ rögzítõeszközökkel, például csavarokkal vagy hasonló elemekkel. A 4. ábrán két lehetséges kiviteli alak látható, amelyeket egymástól külön alkalmazhatunk. A 4. ábra bal oldalán 31a gázelnyelõ anyag látható 47 erszényben, amely bármilyen alkalmas anyagból kialakítható, amennyiben a nyomógáz számára átjárható. A 4. ábrán egy második kiviteli alak látható, ahol 31b gázelnyelõ anyag van elrendezve úgy, hogy a 21 aljrészhez közvetlenül csatlakoztatott elemet alkot. A 4. ábrán 21 aljrész látható, mint egy különálló betét, amely a házhoz például kapoccsal, ragasztással, hegesztéssel vagy más egyesítõ eljárással van csatlakoztatva, amely természetesen ismert a szakember számára. A 31 gázelnyelõ anyag kialakítható nyomással, fröccsöntéssel, vágással vagy bármilyen hasonló módon egy gázelnyelõ anyag tartalmú anyagból, például mûanyag és a fent ismertetett lehetséges gázelnyelõ anyagok keverékébõl. Esetleg a 31b gázelnyelõ anyag kialakítható például a 21 alsó fal részeként, például úgy, hogy az alsó falat két rétegbõl képezzük ki, miközben a 21 alsó fal oldala, amely a 2 dugattyútérrel szemben van, alkotja az említett 31 gázelnyelõ anyagot. Nyilvánvaló, hogy a 31, 31a, 31b gázelnyelõ anyagok szintén kialakíthatók más módon is és/vagy más helyzetben is elhelyezhetõk a 2 dugattyútérben, például a 22 dugattyútesten vagy annak részeként. A jelen találmány semmiképpen nem korlátozódik a leírásban ismertetett példa szerinti, valamint a rajzokon látható kiviteli alakokra. Természetesen sokféle változtatás elképzelhetõ a találmánynak a szabadalmi igénypontokban megfogalmazott oltalmi körén belül. Például az adagolóeszköz és/vagy a terelõeszköz a fentiektõl eltérõ módon is kialakítható, például ahogy az a habosító aeroszoloknál ismert. Kialakíthatók ezek az elemek egyszer használatos eszközként is, ahol a teljes elsõ kamra egyszerre kiürül. A 2 tartály elõállítható különbözõ módon és különbözõ anyagokból, például acélból, alumíniumból vagy mûanyagból. A bemutatott példa szerinti kiviteli alakokban a tartályok viszonylag nagy méretûek, de nyilvánvaló, hogy különféle méretek alkalmazhatók, például viszonylag lapos tartály úgy, hogy egy ilyen tartály viszonylag egyszerûen tárolható a hûtõben vagy hasonló berendezésben. Továbbá számos további anyag, például hûtõanyag alkalmazható az alkalmazás függvényében. A bemutatott példa szerinti kiviteli alakok esetében a hajtógázt normál esetben a folyadék szintje fölé vezetjük be az elsõ kamrába, ami nagymértékben megakadályozza a gáz áramlását a kiadagolandó folyadékon át. Különösen a korai habosodás elõzhetõ meg így. Nyilvánvaló mindazonáltal, hogy szükség esetén a nyomásszabályozó eszköz különbözõ helyzeteit is választhatjuk úgy, hogy a hajtógázt közvetlenül a kiadagolandó folyadékba vezetjük. Így például megfelelõ habosodás érhetõ el, például az úgynevezett turmixok, alkoholmentes italok, például tejes koktélok és hasonlók esetében. Az említett és sok más hasonló változtatás nyilvánvalóan a találmánynak az igénypontok által megfogalmazott oltalmi körébe esik. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Nyomásszabályozó eszköz (17) folyadékot vagy gázt tartalmazó tartályok számára, ahol a nyomásszabályozó eszközben nyomásszabályozó kamra (2) van elrendezve, amelynek a gázt tartalmazó tartály gázellátó nyílásának zárására és nyitására szolgáló mechanizmust mûködtetõ legalább egy mozgatható falrésze (22) van, azzal jellemezve, hogy a használat során a nyomásszabályozó kamrába (2) bejutó gázt elnyelõ, a nyomásszabályozó kamrában (2) elrendezett gázelnyelõ anyaggal (31, 31A, 31B) van ellátva. 2. Az 1. igénypont szerinti nyomásszabályozó eszköz, azzal jellemezve, hogy a gázelnyelõ anyag (31, 31A, 31B) legalább a nyomásszabályozó kamrában (2) lévõ szén-dioxid-gáz megkötésére alkalmas. 3. A 2. igénypont szerinti nyomásszabályozó eszköz, azzal jellemezve, hogy a gázelnyelõ anyag (31, 31A, 31B) szén-dioxid-gáz elnyelésére alkalmas anyag. 4. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti nyomásszabályozó eszköz, azzal jellemezve, hogy a gázelnyelõ anyag (31, 31A, 31B) a szén-dioxid abszorbens és/vagy adszorbens anyagok közül van kiválasztva.. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti nyomásszabályozó eszköz, azzal jellemezve, hogy a nyomásszabályozó kamra (2) egy dugattyús henger (, 6

7 21) elrendezésként van kialakítva, ahol az említett mozgatható falrész dugattyú (22), és a gázelnyelõ anyag szilárdan rögzítve van a falak (21) egyikéhez, különösen a nyomásszabályozó kamra rögzített falainak egyikéhez. 6. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti nyomásszabályozó eszköz, azzal jellemezve, hogy legalább részben mûanyagból készült. 7. Tartály (2), amelyben az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti nyomásszabályozó eszköz (17) van elrendezve, azzal jellemezve, hogy folyadékot és/vagy gázt tartalmaz, ahol a nyomásszabályozó eszköz legalább részben a folyadékban és/vagy a gázban van elrendezve. 8. A 7. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a folyadék vagy a gáz legalább szén-dioxidból áll. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a nyomásszabályozó eszköz gáztartályában (1, 16) nyomógáz van elrendezve elsõ nyomáson, és a nyomásszabályozó kamrában fellépõ második nyomás alacsonyabb, mint az elsõ nyomás, továbbá a gáztartály gázellátó nyílásának nyitására és zárására szolgáló mechanizmussal (32) van ellátva, amely a gáztartályból a tartályba áramló nyomógázt szabályozott módon megköti olyan mértékben, hogy a tartályban uralkodó nyomás körülbelül egyenlõ vagy nagyobb, mint a második nyomás A 9. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a nyomógáz szén-dioxid vagy legalább szén-dioxid-tartalmú gáz, míg a folyadék szén-dioxiddal dúsított ital (3). 11. Eljárás italtartály (2) elõállítására, ahol az eljárás során: az 1 6. igénypontok bármelyike szerinti nyomásszabályozó eszközt (17) készítünk; elõállítjuk az italtartály (2); bevezetjük az italt (3) és a nyomásszabályozó eszközt (17) az italtartályba (2); szigeteljük az italtartályt; azzal jellemezve, hogy a nyomásszabályozó eszköz és az ital egymással történõ érintkezése elõtt a nyomásszabályozó eszközt atmoszferikus körülmények között tároljuk. 12. Eljárás az 1 6. igénypontok bármelyike szerinti nyomásszabályozó eszköz elõállítására, azzal jellemezve, hogy legalább egy mozgatható falrésszel (22) ellátott nyomásszabályozó kamrát (2) készítünk, majd az említett falrésszel mûködtetett szelepelrendezéshez csatlakoztatjuk, és ahol a nyomásszabályozó kamrában (2), a használat során a nyomásszabályozó kamrába (2) szivárgó gáz elnyelésére szolgáló gázelnyelõ anyagot (31, 31A, 31B) rendezünk el. 7

8 HU T2 Int. Cl.: B6D 83/14 8

9 HU T2 Int. Cl.: B6D 83/14 9

10 HU T2 Int. Cl.: B6D 83/14 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest