Szerződéskötés dátuma: október 8. A projekt kezdete: október 1. Tervezett befejezése: július 31.

Átírás

1 Ha egyetlen szív fájdalmát enyhítem nem éltem hiába; ha könnyítek egyetlen életen:nem éltem hiába; ha lepottyant madárfiókát visszarakok a fészkébe, a fára: nem éltem hiába. (Emily Dickinson) FÉLIDŐS BESZÁMOLÓ a TÁMOP / azonosítási számú "Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban" című projekt október október 1. közötti időszakáról Szarvas Város Önkormányzata, mint fenntartó 2008-ban pályázatot nyújtott be Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban elnevezésű projekt támogatására, melyre TÁMOP /08/ pályázati azonosítóval pozitív támogatói döntésben részesült 2010 júliusában. A pályázat az SNI és a HHH gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét a nevelési fejlesztési területeken és a tanulásukban hivatott támogatni, illetve Szarvas Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjában megfogalmazott feladatok megvalósítását is elősegíti. A projekt az önkormányzati fenntartású óvodákra és közoktatási intézményekre vonatkozó területeken nyújt támogatást az esélyegyenlőség biztosítása tekintetében. Ezért a megvalósítása mindazon társintézmények, civil szervezetek együttműködésével történik, amelyek a gyermekek nevelésében, oktatásában, azt szolgáló, támogató, megsegítő tevékenységben részt vesznek. A projektelemek, mint tevékenységek, egyéni és kiscsoportos fejlesztések a közoktatásban érintettek, különös tekintettel az SNI és a HHH gyermekek, tanulók körében, az esélyegyenlőségi programok szüleik bevonásával kerültek megszervezésre. Szerződéskötés dátuma: október 8. A projekt kezdete: október 1. Tervezett befejezése: július 31. A projektirányító menedzsment a következő feladatköröket látja el: projektmenedzser, pénzügyi vezető, pénzügyi asszisztens, projekt asszisztens. A megvalósulást szakmai vezető tartalmi irányításával végezzük. Szervezeti, működési rendünket a Projektirányítási kézikönyvünk szabályozza. A megvalósítást Szarvas Város Önkormányzata a Vajda Péter Intézmény teljes vertikumára átadta. 1

2 Telephelyek: Vajda Péter Intézmény (központi épület, Kossuth u. 5-7.) Szakképző Iskola Intézményegység Vajda Péter u. 20. Gimnázium Vasút u Gyakorló tanműhelyek Fő tér 3. Általános Iskola Kossuth u. 66. Óvoda Dózsa Gy. u. 24. Óvoda Zöldpázsit u. 4/1. Óvoda Projekt megvalósítását támogató együttműködési megállapodásokat kötöttünk: Szarvasi Rendőrkapitányság Cigány Kisebbségi Önkormányzat Körös-Szögi Kistérség Többcélú Társulás Humán Szolgáltató Központ Szarvasi Roma Összefogás Közhasznú Egyesület Szarvasi Fiatalok a Holnapért Egyesület Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete Az együttműködő partnerek rendezvényeinkre, programjainkra meghívást kapnak, aktív támogatóink. A projekthez kapcsolódó egyik képzésen két együttműködő civil szervezet is képviseltette magát. A projekt főbb célkitűzései: Minden gyermek, tanuló esélyegyenlőségét elősegíteni a nevelési-oktatási intézményekben, hogy minél eredményesebben eleget tudjanak tenni a tankötelezettségüknek, pályaválasztásuknak, továbbtanulásuknak, szakmaszerzésüknek. Különös tekintettel támogatja a pályázati program az SNI és HHH gyermekek és tanulók megsegítését, együttnevelését. Legfontosabb területek: Korai és tartós beóvodázás segítése Továbbtanulási utak megerősítése kiscsoportos felkészítések szervezésével Személyre szabott pályaorientáció, pályaválasztás támogatása a szülők bevonásával Lemorzsolódás csökkentése a középiskolai tanulmányok eredményes befejezése érdekében Integrációs Pedagógiai Rendszer bevezetését és működtetését szolgáló képzések, tanácsadások, módszertani adaptálások segítése. 2

3 A PROJEKT SZERKEZETE A KOMPONENS: A szegregáció csökkentése C KOMPONENS: SEGÍTŐ SZAKEMBEREK ALKALMAZÁSA D KOMPONENS: ÓVODAI PROGRAMOK KÍNÁLATÁNAK BŐVÍTÉSE E KOMPONENS: KISCSOPORTOS FEJLESZTÉS, EGYÉNI MENTORÁLÁS HORIZONTÁLIS KOMPONENS: KÉPZÉS, TÁRSADALMI ÉRZÉKENYÍTÉS A projekt nyitórendezvényét december 10-én tartottuk meg. A projektben eddig 56 megvalósító, megsegítő szakember dolgozott. A program indításában először az előkészítő szakasz hiánya okozta a nehézséget, majd a költségvetés aktualizálása, módosítás elfogadásának elhúzódása. A projekt megvalósításának eddigi folyamatában a szülők bevonása és a tanulók érdeklődésének fenntartása adta a legnagyobb kihívást. Nagyon nehéz valakiért tenni, őnélküle pozitív hozzáállása hiányában. 3

4 MEGVALÓSÍTÁS TERÜLETEI A komponens Iskolai szegregáció csökkentése Térinformatikai hálóval a HHH tanulók feltérképezése Mobilitási támogatások a pályaorientációs programokban Tanulóbarát iskolai környezet kialakítása Társadalmi fórumok által minél szélesebb nyilvánosság megteremtése Intézményi pedagógiai program átdolgozása, Fenntartói, társadalmi környezet érzékenyítése C komponens Segítő szakemberek alkalmazása Állapotfelmérések, egyéni fejlesztés biztosítása Érintett gyerekek, tanulók folyamatos nyomon követése Az iskolás kort megelőző idősszakban és továbbiakban: o Logopédus o Pszichológus o Szurdopedagógus o Pszichopedagógus alkalmazása Kettős mentorálás, óvónők, védőnők együttműködésének biztosítása D komponens A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai (3 éves kortól történő) óvodáztatását biztosító szakmai programok működtetése Beóvodázási felelős alkalmazása Segítő szakemberek alkalmazása: kettős mentorálás Nyitott óvoda programok működtetése /Baba-mama klub, Játszóház, Mutasd meg otthon / 4

5 Óvoda-iskola átmenetet támogató szakmai együttműködések megteremtése, módszertani továbbképzések, valamint a módszerek adaptálásának támogatása, együttműködésben a gyermekeket fogadó általános iskolákkal. Szociális hátrányok enyhítése a programban résztvevő gyerekek részére, az óvodai programokhoz kapcsolódóan./ne dobd ki, ide dobd!/ E komponens Érettségit adó középfokú oktatási intézményben, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulási utak megerősítése Továbbtanulást támogató kiscsoportos felkészítések szervezése /Tanuljunk együtt! Nézz körül!, Ügyes kezek, Ház körül, Barkácsoló, Mesterségek címere, Segítség középiskolás leszek!, Tükörkép, Iskolát választok, Helyi szakmapaletta, Felnőtt leszek! 11 kör létrehozása/ Pályaorientációs programok szervezése a szülők aktív bevonásával /Iskolai nyílt napok, Szülői tájékoztatók, Fórumok/ Egyéni mentorálás a lemorzsolódás csökkentése érdekében Általános iskola és középfokú oktatási intézmények szakmai együttműködése, Közoktatási kerekasztal működtetése Kommunikációs Fórum működtetése Mobilitási támogatás /Pályaválasztási vásár, üzemlátogatás / Horizontális komponens Integrációt támogató módszertani fejlesztések Az IPR bevezetéséhez szükséges intézményi dokumentumok /Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend/ átdolgozása A pedagógusok intézmények közötti horizontális együttműködése Integrációt és képességkibontakoztatást támogató módszertani adaptáció Óvodák, általános iskolák és középiskolák körében módszertani adaptáció Fenntartói, társadalmi környezet érzékenyítése: Esélyegyenlőség a közoktatásban, fenntartói érzékenyítő képzés 5

6 A KOMPONENSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ EDDIG MEGVALÓSULT TEVÉKENYSÉGEK A komponens Iskolai szegregáció csökkentése Térinformatikai háló kidolgozásával jelenleg folyik a HHH tanulók feltérképezése, a szegregáció elkerülésére vonatkozó javaslat-tanulmány kidolgozása. A Polgármesteri Hivatal gyámügyi vezetőjével kialakított együttműködés szolgálja ezen a területen a nyilvántartás és az információ továbbítás javítását. Mobilitási támogatások kihasználását a pályaorientációs programokban tudtuk leginkább realizálni. Tanulóbarát iskolai környezet kialakításában jelentős eszközbeszerzésre került sor, ami az Általános Iskola tanulást segítő és közösségi terek kialakítását tette lehetővé. A minél szélesebb nyilvánosság megteremtése érdekében hoztuk létre: a Kommunikációs Fórumot, honlap ( élő, interaktív műsor, rendszeres televíziós megjelenés elemekkel. Az Intézményi pedagógiai program átdolgozása folyamatban van. Fenntartói, társadalmi környezet érzékenyítése a projekt képzési programjában megvalósult. Teljes terjedelmét a nyilvánosság felé biztosítottuk. C komponens Segítő szakemberek alkalmazása: Az SNI gyermekek, tanulók számára preventív és fejlesztő foglalkozások kerültek megszervezésre logopédus, pszichológus, szurdopedagógus, pszichopedagógus alkalmazásával. Ez a komponensi feladat a legnehezebb, ugyanis térségünkben ezeken a szakterületeken alig lehet szakembert biztosítani. Ennek ellenére igyekszünk az indikátorokat teljesíteni. A megsegítők feladata az állapotfelmérések, egyéni fejlesztés biztosítása, az érintett gyerekek, tanulók folyamatos nyomon követése. A fejlesztések az iskolás kort megelőző és a kisiskolai időszakban kerülnek megvalósításra. A dokumentumok, a szakvélemények alapján elkészült fejlesztési tervek, naplók követik az egyéni előrehaladás eredményeit. A prevenciós foglalkozások elsősorban azon tanulók számára biztosítottak a projektben, akik szakvéleményében (nevelési tanácsadó, szakértői bizottság) legalább három fejlesztendő terület szerepel legfeljebb általános iskola 3. évfolyamba járó tanulók esetén. 6

7 Eddig megvalósult tevékenység: órák telephelyek Vállalt indikátor (db foglalkozás) Megtartott június 30-ig (db foglalkozás) SNI PREVENTÍV SNI PREVENTÍV Általános Pszichológia 6 Pszichológus Iskola 16 Szurdopedagógia 66 Logopédia Kossuth úti 31 Pszichopedagógia Óvoda Összesen órák telephelyek Vállalt indikátor (db foglalkozás) Tervezett június 30-ig megkötött szerződések alapján (db foglalkozás) SNI PREVENTÍV SNI PREVENTÍV Általános Iskola Logopédus 20 Gyógypedagógus 34 Pszichológus 108 Pszichopedagógus 32 Gyógypedagógus Kossuth úti 36 Pszichopedagógus Óvoda Gimnázium 36 Szurdopedagógus Összesen 164 óra 174 óra D komponens Beóvodázás elősegítése, kettős mentorálás A program kezdetén elsődleges feladat volt a 2011/2012-es nevelési évben a kiscsoportos óvónők meghatározása, mivel az ő feladatuk volt elsősorban a beóvodázás elősegítése, a kettős mentorálásban történő részvétel. 7

8 A következőkben a megjelölt óvónők és a beóvodázási felelős felvette a kapcsolatot a védőnőkkel, hogy segítsék azon családok gyermekeinek felkutatását, akik halmozottan hátrányos helyzetűek, s a beóvodázásra várnak. Az óvónők a védőnőkkel együtt ezen gyermekek családjánál a beiratkozás előtti időszakban személyes látogatást (családlátogatás) tettek, s próbálták őket bevonni az óvoda által szervezett nyitott óvodai programokba. A beiratkozáskor látható volt, hogy több olyan gyermek iratkozott be, akik a programban részt vettek. Nyitott óvodai programok: játszóházak A játszóházak szervezésére minden óvodai telephelyen megjelöltük az óvónőket még 2010 őszén. Ők azok, akik a programokat megtervezik, a feltételeket biztosítják, a szervezésről gondoskodnak. A beóvodázás és a tartós óvodába járás elősegítése érdekében mindhárom óvodai telephelyen (Kossuth, Dózsa, Zöldpázsit utcai óvodák) nyitott óvodai programokat, játszóházat szerveztünk a gyermekeknek, s szüleiknek. Pl. húsvéti játszóházakat minden óvodában, ahol a szokáshoz kapcsolódó tevékenységeket, játékokat játszhattak a gyermekek szüleikkel. 8

9 Óvodai program fejlesztése: Baba-mama Klub, Mutasd meg, Ne dobd ki Baba-mama Klub A Baba-mama Klubot az óvodákban váltott időpontokban, kéthetente meg azoknak az óvodásoknak és szüleiknek, akik beóvodázását szerettük volna elősegíteni. A klubba 2,5 és 3 éves gyermekeket vártunk, akik még nem jártak óvodába. A programban különböző te- vékenységeket végezhettek a gyermekek, valamint eközben a szülők elbeszélgethettek a jövendőbeli óvónőkkel, s megismerkedhettek az óvodai szokásokkal. A program során jó hangulat és jó beszélgetések alakultak ki. A beiratkozás során látható volt, hogy a klubban résztvevő gyerekek többsége a mi óvodáinkat választották. 9

10 Mutasd meg otthon Ez a program leginkább a hátrányos helyzetű-, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére, fejlesztésük elősegítésére szolgál. A gyermekekkel minden óvodában a feladattal megbízott óvónő foglalkozik, külön tevékenységeket szervezve. A tevékenységek során azon területeket fejlesztik, melyek kevésbé fejlettek, általában saját óvónőik illetve a mérések tapasztalatai alapján. A program során elkészített tárgyakat, eszközöket a gyermekek hazavihetik és megmutathatják otthon, ahol a szülőkkel újra feleleveníthetik azok elkészítését, így bevonva őket az óvodai életbe. Ne dobd ki A program keretében felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy aki megteheti, az ruha-, játék adománnyal segítse a hátrányosabb helyzetben élő családokat. A szülők maguk dönthetik el, hogy támogatják-e a családokat vagy sem, s a felajánlott ruhákat, eszközöket az óvodában elhelyezett, s a program nevének megjelölésével ellátott dobozban helyezhetik el önkéntesen. A gyűjtés során nagyon sok ruha adomány érkezett, melyeket külön válogatunk és lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők válasszanak közülük. A rászoruló családok szívesen fogadták a program adta támogatást. Ezzel elősegítjük az együttnevelést, az empátiakészséget, az elfogadás és megsegítés folyamatának erősítését. 10

11 Az óvodai programfejlesztésének fontossága: Az óvodai programok bevezetése során a programok tartalmának, a programmal kapcsolatos feladatok megtervezése minden esetben úgy történik, hogy az adott nevelési év nevelési, pedagógiai programjára, valamint a telephelyekre vonatkozó helyzetelemzésekre épülnek. Minden tevékenység a pályázati célkitűzéseket, fő feladatainak végrehajtását szolgálja. Több esetben újabb ötletek segítik a megvalósítást, melyeknek fontos szerepe van program teljessé tétele érdekében. A programok fejlesztésének igényét az óvodába beérkező gyermekek összetétele is meghatározza. EGYÉNI FEJLESZTÉS AZ ÓVODÁBAN Az óvodai csoportba, az óvodába történő integráció megvalósítása fontos feladatot ró az óvónők részére. A feladatuk, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek mindegyikének megfelelő fejlesztést biztosítsanak, ezzel segítve felzárkózásukat a többi gyermekhez. A projekt programjai által eddig 8 új HHH-s gyermek került beóvodázásra (célérték 10 gyermek), (mentorálás, Baba-mama Klub) Az integráció során nem csak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében teszik ezt meg az óvónők, hanem a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is. Az óvodák külön foglalkozást szerveznek a gyermekek számára heti, vagy hetente több alkalommal, mely során az egyéni fejlesztésük a cél. A fejlesztésekről a feljegyzéseket a fejlődési naplóban dokumentálják. Az óvodában a pályázat elején 8 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek volt, az indikátorban vállalt 10 főt már a 2010/2011. nevelési év második félévére teljesítettük. A október 1. statisztikában 18 HHH-s gyermeket tartunk nyilván. Az adatgyűjtésnek és a szülőkkel való beszélgetéseknek ebben nagy szerepe volt. Tájékoztattuk a szülőket arról, hogy mit tudunk biztosítani az óvodában gyermekük számára, ha megteszik a megfelelő nyilatkozatot, illetve milyen kedvezményeket biztosítunk jogszabályi előírásoknak megfelelően. E komponens: Kiscsoportos foglalkozások Általános iskolai SNI és HHH tanulók részére 5 programban, kör létrehozásával kiscsoportos fejlesztő foglakozásokat szerveztünk, amelyek segítik az önismeret, pályaismeret, szakmaismeret által a tanulás és pályaválasztás folyamatát. Továbbá ezek a foglalkozások különféle képesség-kibontakoztató tevékenységekkel erősítik a tanulók kulcskompetenciáit, valamint segítenek beilleszkedniük a felnőttek világába. A projekt első félidejében mindkét célcsoport tekintetében 320 óra kiscsoportos fejlesztést valósítottunk meg. (indikátor vállalás: 680 óra) Az általános iskolai tanulók 6-7. osztá- 11

12 lyos célcsoportjaiban a pályaorientációt, 8. osztályosoknál a pályaválasztást segítik a programok kiemelten. Kiscsoportos foglalkozások a HHH tanulók részére A 6-7. osztályos HHH-s tanulóknak szervezett (64 órás) kiscsoportos foglakozás: a Tanuljunk együtt. A foglalkozás céljai a tanulás iránti motiváció fejlesztésére és a kitartó figyelem, a gondolkodás, az emlékezet, a beszédkészség, a kifejező olvasás és az önképzés fejlesztése volt. A foglalkozások során többféle tanulási módszert ismertek meg a tanulók játékos módon, amelyek nagymértékben lehetőséget nyújtottak az egyéni bánásmód megvalósítására és a felzárkóztatásra illetve a tehetségek felfedezésére. A tanulás módszertani foglalkozások az iskolai felhasználhatóság elve alapján kerültek kidolgozásra, hiszen csak abban az esetben lehetnek eredményesek, ha ezeket a tanulók a mindennapi tanulási folyamatban is alkalmazzák. A Nézz körül foglalkozás, melynek célja az volt, hogy a tanulók könnyebben eligazodjanak a mindennapi életben. A 64 órás tematika elősegítette az önálló munkavégzés kialakítását, a megfelelő viselkedési szokások gyakorlását, a pályaválasztás előkészítését, az internet tanulásban való hasznosítását, a különböző nyomtatványok helyes kitöltésének megtanulását. Az Útravaló program keretében 4 kör működött: - az Ügyes kezek - a Ház körül - a Műhely munka - a Mi legyek, ha nagy leszek? melyek órás foglalkozások voltak. Az Ügyes kezek című foglalkozás célja a kreativitás, a problémamegoldó képesség és a környezetvédelmi ismeretek bővítése volt. A foglalkozás során a tanulók különböző anyagokkal dolgoztak, az alkotó tevékenység fejlesztette a feladatokhoz való pozitív hozzáállásukat. A közös munka, egymás segítése javította a szociális érzékenységüket. A Ház körül című foglakozás segítette a tanulók felzárkózását, az együttműködési készség fejlesztését, a problémamegoldó képesség fejlődését, különös tekintettel a mindennapi élet adta területeken. A szocializációs különbségekből adódó hátrányokat és sok ismerethiányt kellett pótolni. A foglakozásokon a tanulók megismerkedtek a szakács és a felszolgáló szakmákkal és az ezekhez kapcsolódó tevékenységekkel. 12

13 A Műhelymunka foglalkozás célja a hasznos háztartási praktikák elsajátítása, a hétköznapi munkák megismerése volt. A foglakozásokon a tanulók különböző háztartási ismeretekre tettek szert, mint például a gombfelvarrás, a gyöngyfűzés és a kerékpárszerelés, mely tevékenységek elősegítették a tanulók kézügyességének fejlesztését és a mindennapi élethez szükséges, használható gyakorlati ismeretek elsajátítását. A Mi legyek, ha nagy leszek foglalkozás a szakmák ismeretére, a munka szeretetére fektette a hangsúlyt. Ennek keretében különböző szakmákkal (régi és új) ismerkedtek meg a tanulók. A foglakozásokon a mesterségekhez kapcsolódó tárgyak elkészítése során a tanulók megtapasztalták az alkotás örömét, és azt, hogy a kitartó, türelmes munkával hasznosat és szépet alkothattak. A Segítség, középiskolás leszek 64 órás foglakozásokon a 8. évfolyam tanulói vehettek részt. Ennek a zökkenőmentes iskolaválasztás elősegítése mellett az információszerzés lehetőségeinek megismerése volt a célja. A foglalkozások segítették a tanulókat abban, hogy minden tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelő iskolát válasszon, megismerkedjen a felnőtté válás, az önálló életvezetés, a közösségi élet szabályaival, nehézségeinek kezelésével. Tájékozódtak a középiskolai, illetve kollégiumi életről és az ott elvárt követelményekről. A Tarisznya program szintén négy 16 órás tematikából állt, melyek: - Tükörkép (önismeret) - Iskolát választok - Szakma választéka - Felnőttek világa elnevezéssel kerültek bevezetésre. A Tükörkép foglakozás célkitűzése az volt, hogy a tanulók megismerjék külső, belső tulajdonságaikat, erősítsék a pozitívumokat és kapjanak megerősítést a belső értékekről. A foglakozásokon játékos feladatok és kérdőívek segítségével elemezték a jellemvonások mellett az érdeklődési köröket és az értékeket. Kitértek az egyéni tanulási stílusok, módszerek megismerésére is. Beszélgettek arról, mi hat pozitívan és negatívan az énkép alakítására és hogyan hat a társas kapcsolat az egyénre. 13

14 Az Iskolát választok kör feladata volt a kulturált viselkedési és kommunikációs formák alkalmazásán túl az önművelés igényének kialakítása, az önmegvalósítás fontossága, a képességnek megfelelő iskolaválasztás érdekében. A foglalkozásokon megismerkedtek számos szakmával, önismereti teszteket töltöttek ki, a jövőkép kialakításának fontosságáról beszélgettek. Fejlődött a kommunikációs, szövegértési és együttműködő készségük. Beszélgettek az életpálya-építés fontosságáról, a több szakmával rendelkezés pozitív hatásairól. A Szakma választéka foglalkozásokon a tanulók az egyes szakmákkal ismerkedtek meg, bővítették pályaismeretüket, majd vetélkedőn számot adhattak a továbbtanulási ismereteikről. A tanműhelyekben tett látogatásokon tapasztalhatták a gyakorlatban folyó szakmai tevékenységeket. A foglakozás segítséget nyújtott a választott szakirányok lehetséges későbbi továbbtanulási útvonalainak megismeréséhez, és támpontot adhat a diákok számára az életúttervezéshez. A Felnőttek világa témakör célja a különböző életkori szakaszok jellemzőinek megismerése, a szülői feladatok meghatározása, a leendő családjuk jövőképének megtervezése volt. A felnőttek felelősségvállalásának területeit elemezték: a munka, a család, a gyermek iránti elkötelezettségekről tájékozódtak. Kiscsoportos foglakozások az SNI tanulók részére A 6-7. osztályos SNI-s tanulóknak szervezett foglalkozások kiemelt célja az SNI státuszukból adódó fejlesztési területek megsegítése volt. A tanulók tanulási nehézségeinek csökkentésében adtak támogatást, erősítették a tanuláshoz való viszonyukat, a szókincsük bővítését, a beszédkészség és az emlékezet területeit. A Tanulás tanítása foglalkozás különösen ez egyéni ismeretszerzés, egyéni megközelítésben segítette az iskolai teljesítés sikerességét. 14

15 Szintén 64 órás Tájékozódás a nagyvilágban foglalkozás anyaga a hétköznapi életben való biztonságos tájékozódást szolgálta. Megtanulták az új ismeretek megszerzésének módjait és lehetőségeit, és annak feldolgozását, a megszerzett tudás felhasználását az élet bármely területén. Gyakorolták a magatartási szabályok alkalmazását, például múzeumban, közintézményben. Fejlesztették a kommunikációs képességüket közlekedés során. Együttműködtek társaikkal a közösen végzett feladatok alatt. Növekedett a problémamegoldó képességük. Az Útravaló program négy 16 órás foglakozásból tevődött össze: - Ház körül - Barkácsoló - Kézművesség - Mesterségek címere A Ház körül című foglalkozás célja azoknak a készségeknek és képességeknek, szokásoknak a kialakítása, melyekkel a tanulók sikeresen be tudnak illeszkedni társaik közé. A foglalkozás során a tanulók megismerkedtek különböző, mindennapi élethez kapcsolódó szakmák munkaformáival, azok fontosságával. A különféle hétköznapi munkatevékenységekbe tekintettek be: vegyszermentes takarítás, újrahasznosítás, konyhai munkák. A Barkácsoló célja a tanműhelyek, a különböző gépek és szerszámok megismerése volt. A foglakozásokon a tanulók gyakorolták az alapeszközök használatát, például olló, véső, reszelő. Fejlődött a tanulók tartós figyelme, koncentráció és manuális készsége. A Kézművesség az esztétikai nevelés és a szabadidő hasznos eltöltésének elsajátítását tűzte ki célként. A foglalkozásokon fejlődött a tanulók kézügyessége, a türelme. Erősödött a kooperáció és megismerték a népi szokásokat. Különböző technikákat alkalmaztak a tárgyak elkészítésénél és nagy figyelmet fordítottak a környezetvédelemre is. A Mesterségek címere a gazdasági élet és az egyes ágazatok részletesebb gyakorlatiasabb megismerése volt. A foglakozásokon nagy hangsúlyt kapott a munka értékének megbecsülése és a szakmák szeretetének kialakítása. Különböző szakmákhoz kapcsolódó munkadarabok elkészítésével ismerkedtek meg az adott tevékenységekkel, így tapasztalati, gyakorlati módon és üzemlátogatásokkal közelítették meg a munka lényegét. 15

16 A 8. osztályosok vettek részt a 64 órás Segítség, középiskolás leszek című foglalkozásokon. A foglakozások segítették a zökkenőmentes iskolaválasztást. Célja a sajátos nevelési igényből adódó fejlesztési területek erősítése, a lemorzsolódás csökkentése. A foglalkozáson fejlődtek a tanulók alapkompetenciái, csökkentek a tanulási nehézségekből adódó tantárgyi lemaradások. Megfelelően tudták a foglalkozások végére kezelni erősségeiket és gyengeségeiket. A Tarisznya program16 órás foglakozásai: A Tükörkép (önismeret) című foglalkozás célja az önismeret és a személyiségfejlesztés, a tanuláshoz kapcsolódó képességek fejlesztése volt. Az érdeklődés feltérképezése után a tanulók megismerték képességeiket és az értékeket is. Megismerték a konfliktusok kezelésének módjait, a helyes napirend kialakítását, a számukra megfelelő tanulási útvonalak tervezését. Az Iskolát választok témakör rávilágított a megfelelő jövőkép kialakítása, az önmegvalósítás fontossága. A foglalkozásokon fejlődött a tanulók szociális, életviteli és környezetei kompetenciája. Megtanulták az életpálya-építés fontosságát. Lehetőségük nyílt a foglalkozáson elsajátítottak hatására, hogy képességeiknek megfelelő iskolát válasszanak figyelembe véve az egyéni lehetőségeket. A Helyi szakmapaletta foglakozásokon sor került a tanulók pályaismereti igényének fejlesztésére, a szakmacsoportok és a szakmák megismerésére. Ellátogattak a tanműhelyekbe, ahol megismerhették az egyes szakmákhoz tartozó tevékenységeket, anyagokat, eszközöket. Tájékozódtak a középiskola tanulási követelményeiről és az OKJ-s szakmák elérhetőségéről. A Felnőtt leszek foglalkozás célja, hogy a tanulókban kialakuljon egy helyes életpálya modell, melyhez kapcsolódnia kell az önismeretnek, hogy az iskola- és szakmaválasztás reális legyen. Játékos feladatok által családmodelleket állítottak fel, majd abból következtetéseket vontak le. Megismertek felnőtt szerepeket, a mindennapi élethez elengedhetetlen tevékenységeket, például csekk kitöltése-ügyintézés, háztartási gazdálkodás, befektetési lehetőségek, takarékossági szemléletmód. Indikátor vállalás alapján tartjuk az évfolyamonkénti HHH-s tanulók 25 százalékpontos alatti aránykülönbséget. Ennyiben foglalható össze az első időszak kiscsoportos fejlesztő foglalkozások eredményessége. A foglalkozások a projekt második szakaszában úgy folytatódnak, hogy a fiatalabb csoport továbblép a nagyobbak tematikájába, az ő helyükre új tanulókat vonunk be a célcsoportból. 16

17 A Pályaorientációs munkacsoport a tanulók illetve a szüleik részére a következő programokat szervezte meg: (indikátorvállalás: 8 program) Szülői pályaválasztási fórum november 8. Álmodtam egy világot utazás a békéscsabai pályaválasztási vásárra november Nyílt nap a középiskolában november 19. Szülői pályaválasztási tanácsadás január Iparosok kiállítása, Szentes április 27. Látogatás a gyomaendrődi Szelektív Hulladéklerakó Telepen május 25 Szülői Pályaválasztási Fórum 2011.szeptember 20. Szakmák játéka vetélkedő a város 8. osztályos tanulóinak szeptember 9. Mobilitási támogatás felhasználásával szervezték meg a vidéki programjaikat, amelyekkel a pályaorientációt, pályaválasztást segítik. /Pályaválasztási vásár, üzemlátogatás, Múzeumlátogatás /. Örömmel fogadták a szülői részvételt. Pályaorientációs programok 17

18 Egyéni mentorálás a lemorzsolódás csökkentése érdekében A tanulóknak megfelelő iskolaválasztás után a középiskolában való helytállás, sikeres érettségi, illetve szakmai vizsga megszerzése a fő célkitűzés. A projekt segíti a középiskolás évfolyamos tanulók lemorzsolódásának csökkentését mentori rendszerrel, egyéni megsegítéssel kiscsoportos felkészítésekkel (támogatja a középiskolai követelmények teljesítését, beilleszkedést, az önállóságot) Mentorok segítségével támogattuk a középiskolába került HHH-s tanulókat a 9. és 10. évfolyamokon. Tanév elejétől 6 HHH-s középiskolás tanulót mentoráltunk, második félévre 11-re növekedett a számuk. Közülük hatan bukásokkal végeztek a félévet. Évvégére ketten buktak. Egy tanuló a félévhez képest rontott, hét tanuló pedig javított a félévi eredményén. A mentori program második időszakában hat tanulót patronálunk, akik között olyan tehetséges gimnazista tanuló is van, akinek a felsőfokú továbbtanulását is támogatjuk. Kommunikációs Fórum létrehozásával folyamatosan tájékoztatást adunk saját honlapon: eselyprogram.hu elérhetőséggel. Kéthavonta interaktív fórumon biztosítunk élő nyilvánosságot a projekt aktualitásait illetően. A havi rendszerességű televíziós megjelenéssel szinte valamennyi projekt elemet bemutattunk. A nyilvánosságon túl fontos a szemléletváltozás erősítése a projekt fő célkitűzései érdekében. Televíziós megjelenések a Kommunikációs Fórum szervezésében: Pályázat bemutatása Óvodai esélyegyenlőségi programok bemutatása a szarvasi közoktatásban Kibővített Kerekasztal beszélgetés Roma fórum: A projekt bemutatása, szülők tájékoztatása Együttműködés a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Szarvasi Fiatalok a Holnapért Egyesülettel Esélyegyenlőség a közoktatásban, Fenntartói érzékenyítő képzési program Fókuszcsoportos konzultáció Pályaválasztást támogató kiscsoportos fejlesztések bemutatása Pályaválasztást támogató II. Szakmai Napok, kiállítás programjainak bemutatása Szakmák játéka, pályaorientációs program bemutatása 18

19 Az V. sz. Kommunikációs csomag Szolgáltató által valósul meg, a vállalt kötelezettségek eddig időarányosan teljesültek. A nyilvánosságot a pályázat által előírtaknak megfelelően biztosítottuk. Sajtótájékoztató V. SZ. KOMMUNIKÁCIÓS CSOMAG EDDIG MEGVALÓSÍTOTT ELEMEI Időpont Esemény Program leírása C típusú hirdetőtábla C típusú hirdetőtábla Nyomtatott sajtó megjelenés 7 db a telephelyeken kifüggesztve Békés Megyei Hírlap Sajtótájékoztató cikk Szarvas és Vidéke Jó szakma a jövő záloga,sajtótájékoztató Szarvasi7 Félidőben a szarvasi közoktatási esélyegyenlőségi Szarvasi7 Pályaválasztást támogat Televíziós megjelenés Nyitó konferencia Teljes rendezvény Nyitó konferencia Riport Anyu, ovis leszek Óvodai nevelés bemutatása Óvodai programok Óvodai programok bemutatása Félidőben a szarvasi közoktatás esélyegyenlőségi programja Interjú Szakmai Kiállítás, szakmák játéka Teljes rendezvény előkészületéről 19

20 Nyílt napok Intézményszintű projektértekezlet Az első év értékelése teljes tantestület, szőlői szervezet és DÖK előtt Általános Iskolában projekt bemutató kiállítás A kiscsoportos felkészítéseken készített produktumok tárlata II. Szakmai kiállítás Az intézmény képzési kínálatának kiállítása Szülői fórum Pályaválasztási tanácsadás Nyílt napok a könyvtárban Könyvtár a tanulás szolgálatában Sajtóközlemény Sajtóközlemény Megjelent nyomtatott és elektronikus sajtóban Sajtótájékoztató Sajtótájékoztató Megjelent 3 nyomtatott, 1 elektronikus sajtó, 3 televízió Nyitórendezvény Nyitórendezvény A projekt bemutató, ismertető nyitó konferencia Önálló internetes honlap Önálló internetes honlap 20

21 Közoktatási Kerekasztal működtetésével erősítettük az intézményegységek közötti kapcsolatot, azért, hogy az intézményen belüli átmeneteket segítsük. Feladatuk az intézményegységek sajátos problémáinak megoldásában azt keresni, amelyek a zökkenőmentes átmeneteket támogatják. Az intézményegységekre átfogó feladattervet dolgoztak ki, igénybe veszik az együttműködő partnerek segítségét. Tanácskozásaikon megbeszélték a projekt azon tevékenységeit, amelyek átívelnek az intézményegységek között és a HHH, SNI gyermek, tanulók nyomon követését szolgálják. Áttekintették a terveinket, mintadokumentumainkat, a segítettek a HHH gyermekek, tanulók nyilvántartásban, a fejlesztendő SNI tanulók kiválasztásában. Koordinálják a segítő szakemberek tevékenységét SNI gyermekek, tanulók számára. A pedagógusok intézmények közötti horizontális együttműködését szolgálják az intézmény szintű projekt értekezletek, amelyek segítik azon pedagógusok, szülők és a Diákönkormányzat tájékoztatását, akik közvetlenül nem vesznek részt a projekt munkájában. 21

22 Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb módszerhez és a legjobb körülményekhez, ami őt az iskolában az ismeretszerzésbe és az emberré válás folyamatában segíti. (Kodály Zoltán) HORIZONTÁLIS KOMPONENS: Pedagógus továbbképzés Vállalt indikátorok 10 fő pedagógus 2 vagy több 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzésben tanúsítványt szerez Tényadat: 10 fő 30 pedagógus egy 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzésben tanúsítványt szerez Tényadat: 21 fő 2 fő nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott résztvevő Tényadat: 11 fő Eddig megvalósult képzések: 1.) A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésének elősegítése Tanúsítványt szerzett: 4 fő 2.) Óvodai IPR továbbképzési program (óvodapedagógusok,- tantestületek felkészítése a hatékony együttnevelésre, az integrációs pedagógiai rendszer óvodai alkalmazása Tanúsítványt szerzett: 15 fő 3.) Integrációra érzékenyítő (IPR- Licht) továbbképzési program (általános iskolai pedagógusok, tantestületek felkészítése a hatékony együttnevelésre, az integrációs pedagógiai rendszer iskolai alkalmazására) Tanúsítványt szerzett: 15 fő 4.) Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében Tanúsítványt szerzett: 6 fő 22

23 5.) Tanügy-igazgatás és esélyegyenlőség Igazolást kapott: 19 fő, ebből nem pedagógus 11 fő IPR adaptációs feladatok (térinformatikai háló készítése, intézményi dokumentumok felülvizsgálata, IPR módszertani tanácsadás, jó gyakorlat átvétele) Vállalt indikátorok Integrációs képesség kibontakoztató fejlesztésbe bevont tanulók aránya: 3,8 % Tényadat: 3,8 % Óvodai fejlesztő programba bevont gyermekek aránya: 1,5% Tényadat: 10% Évfolyamok száma, ahol az osztályok közötti HHH tanulók aránykülönbsége meghaladja a 25% pontot: 0 Tényadat: 0 A pályázat által közvetlenül érintett HHH gyermekek, tanulók nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal Hatósági, szociális és családvédelmi osztályával egyeztetett, a Hivatal jegyzőjével hitelesített lista alapján vezetjük. Az SNI-s gyermekek, tanulók a szakértői vélemény szerint kerülnek a támogatottak körébe. Vállalt indikátorok Pályázat által közvetlenül érintett HHH gyerekek, tanulók: Vállalt: 32 fő Tényadat: 43 fő Pályázat által közvetlenül érintett SNI gyerekek, tanulók: Vállalt: 29 fő Tényadat: 32 fő 23

24 EDDIG MEGVALÓSULT TEVÉKENYSÉGEK: A Vajda Péter Intézmény Pedagógiai Programja, Szervezeti Működési Szabályzata, Házirendje esélyegyenlőségi szempontból felülvizsgálatra kerül. Az intézmény alapdokumentumaiba beépítjük az integrációs pedagógiai rendszer és az óvodai fejlesztő program megvalósításához, alkalmazásához szükséges elemeket. Az integrációs képességkibontakoztató fejlesztésbe bevontuk az általános iskolába járó valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű tanulót és a szakképző iskola 9. évfolyamán tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Ezen indikátor vállalására a 2. sz. szerződésmódosítás után került sor, ugyanis a júliusban megvalósult ESZA monitoring vizsgálat egyértelműen előírta a kedvezményezett számára. Az óvodai fejlesztő programban az óvoda valamennyi telephelyével rész vesz. Mivel itt minden csoportban megvalósul a teljes integráció, a október 1. statisztikai adatoknak megfelelően került megállapítása a 10 %-os tényadat. Az óvoda tanácsadó segítségével elkészítette a projekt során a saját integrációs programját és tervét, amely alapján jelenleg is folyik a munka az óvodában. 24

25 Az iskola integrációs programjának elkészítése szintén folyamatban van tanácsadó segítségével. A térinformatika háló készítése során a település minden közoktatási intézményében felmértük a HHH gyermekek és tanulók számát, arányait. Megnézzük, hogy a településen élő HHH gyermekek, tanulók a város mely területén élnek és hova járnak iskolába, majd javaslat készül arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedésekkel lehetne elkerülni a szegregáció kialakulását. A projektben jelenleg a felmérés folyik az októberi statisztikai adatok alapján. Az óvoda-iskola átment megsegítése érdekében az iskola és az óvoda egy-egy pedagógusa részt vett Kiskőrösön jó gyakorlat hospitáláson. Jelenleg folyamatban van, tanácsadó segítségével az IPR programokhoz kapcsolódó óvoda-iskola átmenet program elkészítése, amely majd a projekt D komponense 5. elemében kerül megvalósításra július 15-én monitoring látogatásra került sor az Irányító Hatóság, az ESZA részéről. Az ellenőrzés áttekintette az addigi tevékenységek teljes körét, azokat alátámasztó dokumentumokat. Részletesen kitért az indikátorok időarányos teljesítésének vizsgálatára is. A monitoring látogatási jegyzőkönyv egy példányát átadtuk a Kedvezményezett, azaz Szarvas Város Önkormányzata részére. A projekt eddigi megvalósítása tekintetében eddig két Projekt Előrehaladási Jelentést /PEJ/ adtunk le, amelyeknek egy-egy példányát szintén átadtunk a Kedvezményezett Önkormányzatnak. 25

26 ÖSSZEGZÉS SZAKMAI MUNKA Esélyegyenlőség, ez a kifejezés számos oldalról közelíthető meg, számos tartalommal fejthetjük ki. Ráadásul, amit gondolunk az esélyegyenlőségről, és amit tapasztalunk a hétköznapi életben ennek kapcsán, nagyon eltérő lehet, amiről beszélhetünk, vitázhatunk hosszan. A mi szempontunkból, pontosabban Szarvas városában élő gyermekek, fiatalok szempontjából sokkal fontosabb, hogy az esélyegyenlőség legyen inkább mérce. Legyen annak a törekvésnek a mértéke, szemlélete, amellyel támogatjuk a program tevékenységeit. Segítünk a gyermekek, fiatalok részére olyan általános szokásokat, mindennapi ismereteket átadni, amikkel esélyt adhatunk az egyenlő starthelyzet létrehozásában: úgy az eligazodás a felnőttek világában, akár a leghétköznapibb helyzetekben, akár a továbbtanulásban, a szakmaszerzésben. Szarvas, november 21. Bakulya Anna projektmenedzser Szakácsné Szűcs Mariann projekt gazdasági vezető 26