Az agresszio rksz. Motivicio

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az agresszio. 222 2. rksz. Motivicio"

Átírás

1 es Cuk (1992) p6kf6biis szemklyek koreben kimutatta, hogy a p6kto1 felo szemklyek szignifikinsan tobbszor eszlelik ligy, hogy a p6k az uvegben felbjuk lendul, mint a kontrollcsoport tagjai. Gyogyulisukkal azonban ez a torzitas is megszunik. A fklelemmel kuzdo szemklyek ezen tlilmenoen hajlamosak a fklelemkelto inger 6s annak averziv kovetkezmenyei kozotti osszefugges tlilbecsleskre is. P6kfobiis gyerekeknek semleges (kulonboz6 virdgok es fegyverek) vagy felelmiikkel kapcsolatos kepeket (kulonbozo p6kok) mutattak, melyeket idonkknt egy enyhe iramutcs kovetett. Az eredmknyek szerint a fobiis kiskrleti szemelyek tulbecsulik a pokot ibrizolo kepeket kovetoen megjelenii iramiitesek gyakorisagit (Muris, Huijding et al. 2007). A felelemtol szenvedo emberek tehat hajlamosak torzitott kognitiv szuron keresztul szemlklni felelmiik tirgyat, melyre ebb01 kifolyolag sokkal tobb figyelmet irinyitanak, amelyet veszelyesebbnek is eszlelnek, mint misok, valamint hajlamosak a val6snil tobb negativ kovetkezmknyt tulajdonitani ezeknek. Ezen torzitisok pedig mind a fblelem fennmaradbsinak alattomos ugynokei. Az agresszio Fromm ( ) az illati 6s a humin agresszi6 ko71i kiilonbskget hangslilyozva kiemeli, hogy az allatvila? ban sehol sem talilkozunk ilyen mkrtkkben fajtirsa\ elleni agresszioval, mint az ember esetkben. Az illatci!, agressziv megnyilvinulisainak celja a terulet, a niistcnyek Cs az 6lelemforrisok elosztisa, de e cel el6rks~vtl a harc vkget is er (ritualizalt harc). Ebb01 kifolyolapa sebesiilesek enyhkk, halaleset pedig rendkiviil ritka. A7 ember a gondolkodis es a kkpzelet birtokiban azor kkpesse vilt jovobeli - gyakran nem valos - fenyel sekre is mar elore agresszivan reagilni. Pontosan eza7, amit a hhborlik kiiszoben a vezettik kihasznilnak olyac veszklyeket littatva, amik valojiban nem is lbteznek..\ helyzetet meg slilyosbitja az a teny, hogy az ember derszukskgletkvt? valt a testi egyensuly fenntartasan til a lelki egyens6lyanak stabilitisa is, melyet gyakran i. csoport hite, ideologiaja 6s szokisai elegitenek ki. fp\ ennek birmifkle veszklyeztetese is hihetetlen agressri-: indulatokat kbreszt. Az agresszi6 tehht az emberisi; szrimira sokkal veszelyesebb 6s nagyobb mertcki' i tasztr6fit jelenthet, mint az Allatvilagban. Cslinyi (1999) ezzel szemben azt a nezetet kepv miszerint az csak egy illlizio, hogy az ember sok ag 1 resszivitlst kovetne el. Valojaban az egy napra Cs egy fore es8 csoporton beluli agressziv cselekedetek szima vclhet6leg az embernkl a legalacsonyabb a prirr ~itak kozott. Nezete szerint a csoporton beluli agresszi v T. selkedesek szima azkrt is alacsony az ember esett iben. mert a torzsfejlodes egy pontjin - miig ismeretlen oho. 16giai 0kb6l - elodeink zirt, tomor csoportokba ken! c tl tl t i. i abra. Ritualizlilt harc A fajon beliili agresszivitis az allatoknil nem lepi it a ritua Bbra. P6kf6bia: Egy nehezen kiolthat6 irreilis feilelem lizilt harc keretet., rksz. Motivicio

2 szerultek elni. Az agresszio csokkentkse vagy rituilis formikkal va16 helyettesitkse ezzel szukskgszeru vilt a csoport kletben maradasahoz. fgy azok szama 6s mkrtkke az evnlucio sorin csokkent. Azonban a csoporton kivulinek tartott kozossegekkel szembeni agresszio tekintetkben az embernek ilyen biologiai korlatai nem alakultak ki. A csoporton kivulre irinyulo agressziv viselkedkst igy csak a kultura korlatozhatja, az ezek ghtlisit segito szabalyokra va16 szocializ61qs rkvkn. fgy az ember agresszivitashoz valo viszonya paradoxnak tekintheto: sajat csoportjival szemben alacsony mkrtkku, de csoporton kivulinek tartott egyedekkel, tarsadalmakkal szemben szklsoskgesen fokozott mkreteket olthet, ha a kulturhlis visszaszabalyoz6 mechanizmus nem mukodik jol. Csanyi szerint ez utobbi 611 a sok a1- dozatot kovetelo hiboruk hatterkben. Nem meglepo, hogy az agressziv viselkedks szamos tudominyag krdeklodksknek t6rgy6t kkpezi. Az agreszszio a pszichologia mellett a pedagbgianak, a szociologiinak, a biologiinak, az antropologiinak, a jogtudomanynak ks a kriminologianak is kiemelt terulete. Mivel ezen tudomhnyagak hatalmas ks sokrktu tudist olelnek it az agresszi6 kiilonbozo aspektusairol, ennek ily mertkku komplex attekintkse meghaladja jelen fejezet kereteit. Most - leszukitve a f6kuszt - a pszichologiai agresszi6kutatasok jelenlegi irinyait, eredmknyeit tekintjuk it. Az agresszio meghatarozasa es az idetartozo viselkedesek kategorizalasi lehetosegei Agresszionak nevezunk minden olyan viselkedkst, melynek cklja a misoknak vagy onmagunknak szandkkosan okozott kar, szenvedks. Fontos hangslilyozni, hogy a masok ellen iranyulo agresszio a versengkshez kapcsolodo fogalom, igy nem tekintjuk agresszionak az alapveto homeosztatikus szukskgletek vezkrelte zsikmanyszerzo viselkedkst. Az agresszio definicioja igy is szimos, egeszen kulonbozo viselkedksre krvknyes, kezdve az agressziv verbalis megnyilvanulasoktol, a kisebb-nagyobb testi skrtkseken at, egkszen az kletet veszklyezteto destrukciok auto- ks heteroagressziv modjaiig (lasd err01 bovebben a keretes reszt). Tovibb izlelgetve az agresszib fogalmit, sok szempont felvetodhet, melyek mentkn rendezhetjuk ezt a meglehetosen tag jelenskgkort. Megkulonboztetiink indulati 6s instrumentalis, aktiv 6s passziv, tamado 6s vddekezo, pro- 6s antiszocialis, kozvetlen 6s kozvetett agressziot. Az indulati agresszi6 valamilyen szemklyes indittatisb61 tiplalkozik, cklja maga a destruktiv cselekedet altal elkrt pusztitis, mig az instrumentalis viltozatinak csupln eszkozkul szolgil az agressziv viselkedks, amit magit ezuttal nem hajt semmilyen belso kksztetks, motiviloja inkabb valamilyen mas - a karokozison tuli, annak kozvetitkskvel megszerezheto - ck1 elkrkse. 701 szemlklteti a kkt tipus kozti kulonbskget, annak a kkt drogfuggonek az esete, akik kozul az egyik a drog megszerzkse ckljibol adja agressziv buncselekmknyre a fejkt, szemben azzal, aki a drogszerzkstol fuggetlenul, az agresszivithskrt magakrt, illetve az abbol fakado oromkrt, megkonnyebbulksert bint m6sokat. Passziv agresszior61 akkor beszklunk, ha a szemkly viselkedkskben a szhndkkos karokozis rejtett modon van jelen, az illeto litszolagos egyuttmukodkse mklykn mkgis agressziv indulatok rejtoznek (pkldaul ha valakinek folyamatosan ellentmondunk). A tamad6 ks vkdekezo agresszi6 kozti kulonbseg talan magito1 krtetodo: az utobbi reaktiv jellegu. Az antiszocialis agresszio a kozosskg ellen irinyul, mig proszociilis az agresszio, ha a kozosskg ks az egykn krdekeit is szolghlja, pkldiul a gyerekek nevelksi cklzatu fizikai buntetese. Vkgul, az agresszi6 kozvetlen formhja direkt az Aldozatot veszi cklba, mig kozvetett tipusa a szemkly szimira fontos tirsak vagy dolgok timadasan keresztul kri el a szenvedo felet. Lhthatjuk, hogy az agresszi6 fogalma milyen tag. Sok minden belefkr, de kkrdks az, hogy vajon amikor igazin meg szeretnknk krteni ezt a viselkedkst - mikor abra. A~nikor az agresszio onmagunk ellen iranyul: a bor vagdosasa a negyedik leggyakoribb onskrtes 6. fejezet. ~lettani szijkshgletek 223

3 MNDEZ A GYAKORLATBAN 0nstrto" viselkedbek Onskrtc viselkedksnek nevezunk minden olyan szandekos cselekedetet, rnelyet a szernkly a sajat i teste ellen, annak megskrtesknek ckljab61, de ongyilkossigi szindkk nelkul vkgez. Ezek gyakran jarnak egyutt bizonyos pszichiitriai korkkpekkel, mint a borderline, a skizotipikus, a de- 1 pendens 6s az elkerulo szernklyiskgzavar, a major depresszio, a szorongisos zavarok, a drogfuggbskg, az evksi zavarok, a poszttraurnis stresszbetegseg es i a skizofrknia. Azonban az onskrtksek nern korlatoz6dnak a klinikai populici6ra: az itlagos arnerikai felnottek 4%-a vkgez ilyen viselkedkseket. A fiatalok N korkben ez a szarn mkg rnagasabb, igy a kutatasok V). W CT szerint a foiskolai hallgat6knil 14%-ra teheto az on-.i skrtok aranya (Klonsky 2007, Claes, Vandereycken, Vertornrnen 2007). Az onskrto viselkedksek egyes tipusainak az egyeternista hallgatok korkben valo eloszlasi aranyit ismerteti a tablizat. Az onskrtksek Qltaldban 14 6s 24 eves kor kozott veszik kezdetuket. Altaliban elrnondhato, hogy sokan tobb kulonbozii onskrtksi m6dszert is alkalrnaznak. Szarnos kutatisi eredmkny szerint tiibb no vkgez ilyen viselkedkst, mint fkrfi. Az onskrtok zorne (62,5%) havonta 1-5 alkalommal vkgez ilyen cselekedetet, 6s csupln 13%-uk krez ezek sorin rninden alkalomrnal fiijdalrnat (14sd tiblazat, Claes, Vandereycken, Vertornrnen 2007). Az onsirto szernelyek nagyobb befelk irinyul6 agressziv kksztetksrol szirnolnak be, 6s mind a kifele, mind a befelk irinyulb agressziv tendencihjukat nehezebben is tudjpk kontrollalni, mint az ilyen viselkedkseket nern vkgzd tirsaik (Claes, Vandereycken, Vertornrnen 2007). Pszichiatriai betegek korkben megfigyeltkk azt is, hogy azok, akik onserto viselkedkst vkgeznek, nagyobb kifelk irinyulo agressziot is mutatnak, mint azok, akik soha nern bantalmaztik onrnagukat (Hillbrand, Krystal et al. 1994). Arra a kkrdksre, hogy mi lehet a funkcioja ezen viselkedksformiknak, a szakirodalom hkt kulonbozo hipotkzist vet fel. Ezek a feltktelezett funkcicik nern zhrjak ki egymist, akir egyszerre is teljesiilhetnek, vagy alkalomto1 fiiggoen viltozhat, hogy kppen rnelyik a11 az adott viselkedks hittereben (Klonsky 2007). ~rzelernregulaci6-hipotkzis: Az onskrto visel dksek egyfajta onrnegnyugtatisi modszerkknt se tenek urri lenni a szorongison es a fesziiltskgek Elterelik a figyelmet a rossz krzksekrol. Antidisszociki6s rnodell: Abbol a feltktelezes biil indul ki, hogy az onskrto szernelyek eros krzeln iek hatisira, vagy mikor a szeretteik nincsenek vel ii k, konnyen kerulnek disszociativ, deperszonalizilt 91- lapotba. Ez azt jelenti, hogy a szemklyek,valbtl: annak" 6s kiuresedettnek erzik magukat. Az onset.tes az ebb01 az Allapotbol va16 menekulkst jelenti s rnukra, hiszen hirtelen ks er6s fizikai, krzelmi lapotot indukil, ami segit abban, hogy onmagu fijra egyskgesnek 6s,,valosnak" klhesskk meg. Antiszuicidiurn-hipotkzis: Az onskrtij viselke, cklja az ongyilkossigi gondolatok kifejezkse az tknyleges kockaztatasa nklkul. Tirsas befolyisolis teoria: Az onskrtks igazi misoknak szol, a szemily a kornyezetktol kivin igy 1 valamilyen viltozist - tobb figyelmet, szeretetc!t - elohivni. Tehit tulajdonkkppen az onbantalma zas maladaptiv segitsegkkro viselkedksnek tekinthel finhat5relrnelet: Az elkkpzelks alaphipotkzise s rint, az onskrto szernelyek anyjukkal valo patc gias kapcsolatuk miatt kkptelennk vrilnak onma! es edesanyjuk elkiilonitks6re. Nern alakul ki on: szelfkrzetuk. Az onskrto viselkedksek ennek k rekci6jiban segitik oket - ezt a cselekedetet csak maguk kontrolliljik, ami a sajit test feletti ural krzetkt nytijtja nekik. Onbiintetes-te6ria: Az onskrtes a szemkly m aga ellen irinyul6 haragjanak ks lekicsinylo krzksei~ nek kifejezodkse. Feltehetoen a szemkly kornyezete arni rnegerositi az agressziv kksztetksek onmal ellen valo kiklkskt (mind lelki, mind testi szint~ vagy eleve ezt jeloli rneg egyeduli lehetoskgkent. Blmknykereses-hipotizis: Az onskrtksek hattt ben - hasonloan rnis klrnknykeres6 viselkedis ;erhez, mint az ejtoernyozks vagy a bungee jump ing - az izgalorn, a felporgetettskg krzksknek elkrise all. Klonsky (2007) 18 tanulrnanyt felolelo metaanali: zise szerint a legtobb kiskrleti eredrnkny az krzelemre RUlicios rnodellt tirnogatja, de erbs bizonyitkkok v annak az onskrto viselkedksek onbiinteto funkcioji~ nak lkte mellett is. A tobbi - fent bemutatott - hipotkz crp vonatkoz6an az eredrnknyek meglehetosen vegye! resz. MotivBci6

4 tablizat. Onstrto viselkedesek gyakorislgi eloszl6sa eletuk soran legalabb egyszer onserttst vkgzb egyetemi hallgat6k mintajan (n = 205, Klonsky 6s Olino 2008 nyornan) Onstrto viselkedes Legalabb egy alkalommal (%) Tobb mint tiz alkalommal (%) ~t~s, piifolis Hajtipes Csipis Vagdosis Harapas Sebhely ttpkedtse Slilyos karrnolis ; A bor dorzsol6se trdes feliileteken 17 6 SlegPgetes 16 4 Tiive! sz6ris 13 2 ~igas 12 2 hgyszerek lenyelbse tablhzat. Az onskrto viselkediseket kis6ro fajdalom- ta nezopontot kkpvisel. Rkgen rnegfogalmazott igeny, 2czlelis gyakorisaga onserto pszichiatriai betegek koreben bogy sziikseg lenne az agresszib hatter-ben $116 bio16- (11 = 165, Claes, Vandereycken, Vertornmen 2007 nyoman) giai, psziches Cs tarsas tenyezok kolcsonos egymisra :ijdalomeszlelts az onskrto viselkedksek alatt % hatisainak megvizsgalasara is, ami egy igazin integ- Soha 251 rativ, biopszichoszociilis keretbe helyezne az eroszakos XCha 50,9 viselkedest, de ennek kidolgozadra meg csak kezde- Gpakran 16,4 mknyezksek vannak (Berman 1997). Slindig 13 Pszichoanalitikus elmelet arra keresunk valaszt, hogy honnan szarmazik, vagy mi befolyisolja ezt a destruktiv cselekedetekre va16 indittatast - egy kalap ali vonhatjuk-e ezt a szines viselkedesgyujtemenyt. A2 agresszio pszichologiai elmeletei Ax agresszici eseteben is az az egyik fo kerdks, hogy az iisztonos vagy tanult viselkedksrol van-e szo. A pszi- Freud korai (1920 elatti) elmelete szerint a dinamikusan miikodo osztonenergia felelos az agressziv viselkedks megjeleneskert. Tulajdonkeppen az agresszi6 eszkoz, melynek segitskgevel a libido az oromelvnek megfeleloen elerheti ckljat: az oromelv frusztraciojara adott valasz. Ha a szemely hosszantart6 szukseglete, hogy az oromelv alapjan eljen, akkor vagyai teljesulesenek birmifele megakadalyozisara konnyen reagalhat agressziv viselkedessel. A szemklyt tehat alapvetoen a feszultskgmentes allapotra torekvo belsd choanalitikus 6s az etologiai szemlklet az agressziv pszichodinamikija miikodteti. Ezt csupan az kn on- ( tcndenciik osztonos, veleszuletett voltat hangs6lyoz- kontrollfolyamatai 6s a felettes en lelkiismeret es enza. Ezekkel szemben a frusztracio-agresszio hipotezis ideal resze szabilyozhatja vissza. A kornyezet szerepe?s a szocialis tanuliselmklet mar a kornyezeti 6s tar- az agresszio megnyilv6nulis4ban csupan annyi lehet, sas tenyezok szerepet emeli ki, az agressziv viselkedks amennyiben az onkontrollt ks a felettes kn kialakulimeg.ielen6seben ks fennmaradasaban vagy kppen kiolt- sat a neveles Cs egyeb tarsas hathsok meghatarozzik cidisiban. Az evoluci6s szemlklet pedig interakcionis- (Freud ). 6. fejezet. ~lettani szuksegletek 225

5 Az elso vilighibor6 utin azonban Freud ujratirgyalta az agresszibrol alkotott koncepciojit. Elet- (erosz) 6s halilosztont (thanatosz) kulonitett el, amelyeket ellentktes erokkknt irt le. Felfogisa szerint az kletoszton az on- ks fajfenntartist szolgilja, ezzel szemben a hallloszton a szervezet biol6giai miikodksknek azon tendenciijit ragadja meg, hogy az visszatkrjen egy koribbi, mir meghaladott illapotba. Ez a destruktiv oszton az organizmust az klet elpusztitisa felk hajtja. Freud a szelfre irinyulo haliloszton jelentoskgkt hangsulyozza, ami onpusztitishoz (onbiintetkshez vagy sulyosabb esetben ongyilkossighoz) vezet, de ami ak6r kivulre is iranyithat6, misok elleni agresszi6t eredmknyezve. Kovetoi pedig ez ut6bbi tendenciit tartjak az alapvetobbnek - ezt agressziv osztonnek nevezik -, ami alkalmankknt az kn ellen fordulhat. A pszichoanalitikus N iskolin belul egyskges az illispont annak tekintetkben, V).W CT,,j hogy az agresszi6 osztonos jellegii, a szervezet biol6giai mukodksenek rksze, azaz minden embernek van egy alapveto kksztetkse a rombolisra. A hidraulikus elvnek megfeleloen az agressziv tendenciiknak idonkknt felszinre kell tornie, ki kell sulnie, kiilonben a felhalmoz6dott destruktiv energia - mint egy nagy nyomasu viztartaly - hirtelen robban be valamilyen sulyos, kontrollilatlan pusztitis vagy betegskg formijiban. Az agressziv viselkedks tehit csokkentheti a jovobeli agressziv megnyilvinulisokat. Az agresszi6 kiilheto azonban a tirsadalom szimira elfogadhato modokon is. Levezetheto a kkpzelet 6s fantizia segitskgkvel, ezt nevezi a pszichoanalitikus iskola elabordcidnak. A misik lehetskges elfogadhat6 ut pedig a szublimdcid, amikor az osztonenergiit valamilyen magasabb tirsas krtkkkel osszhangban ill6 celra helyezzuk at, peldiul azt a szakrnavilasztis (pl. sebkszet, versenysportolis) utjin kljuk ki. Az agresszi6 ilyen energiakknt va16 felfogisa vezetett el a katarziselmklethez, ami azt mondja ki, hogy a destruktiv kksztetksek kiklkse katartikus hatisu, azaz ezt kovetoen csokken az agressziv reakci6 val6sziniiskge. Feshbach (1961) demonstrilta ezt kiskrletileg. Meg nern krdemelt, birp16 megjegyzkseket adott kiskrleti szemklyeinek, akik ezutin vagy egy semleges, vagy egy agressziv tartalmu filmet littak. Az elmelet szerint masok agressziojinak litvinya is hozzijirul sajit agresszionk levezetks6hez. fgy azok, akik az agressziv filmet littik, kiklhettkk sajit felfokozott rombol6 kksztetkseiket a film megtekintkse iltal. Amikor a vizsgilat vkgkn szoasszociicios feladatot adtak a vizsgilati sze- mklyeknek, az agressziv filmet latok kevesebb agresi sziv tartalmu szoval reagiltak, mint a semleges film( nkzok. A pszichoanalitikus elmklet - univerzilis osztor kknt kezelve az agressziot - alapvetoen pesszimista a ember destruktiv, rombol6 tendenciiinak megszuntc tkse tekintetkben. Egyeduli esklykknt a hiboruk elkc riilkskre az agressziv hajlamok jobb, tarsadalmilag el fogadhatobb kielkskt tartja. Etologiai megkozelites Konrad Lorenz ( , eletkrol lisd bovebben a keretes rkszt) etologus a pszichoanalitikusokhoz hasonloan szintkn feltktelez egy genetikus eredetu, veleszuletett agressziv osztont, melyben az ember mas fajok tagjaival osztozik, ks amely adaptiv, mert ku1onbozo biol6giai cklokat szolgil. fgy olyan on- is fajfenntartlsi viselkedksekkrt felel, mint a terulet vkdelme (territorialitis), a nostknyek 6s a tipl~lkkforrisokkrt vivott harc (rivalitisharc) segitskgkvel a fajfenntartasra leg ritermettebb him kivilasztisa, a kicsinyek vkdel me (maternilis agresszi6) ks a hierarchia kialakitisa, r mi a csoport cselekvokkpesskge szempontjib61 nklkiil 102- hetetlen. Freudhoz hasonloan Lorenz is energeti kai keretben krtelmezte a destruktiv hajlamokat. Elmi lete szerint az osztonviselkedkst veleszuletett kivilto nechanizmusok - bizonyos kornyezeti ingerek, szig nilok - inditjik be. Abban az esetben, ha a kivilt6 in lger iranyiban az agresszio gitolt, az ittolodhat egy mi tirgy felk. Pkldiul, ha a kihivo ellenfkl sokkal erose akkor a reakci6 itirinyulhat egy gyengkbb fajtirs egy klettelen tirgy feli. Ezt a jelenskget Lorenz itiri. nyithsnak nevezte. Azonban kivilto ingerek hossz~ tavh hiinya esetkn az agressziv viselkedks spontir modon is megjelenhet, mert ilyenkor energia-tultel~ itiidks alakul ki, 6s az agressziv osztonnek felszinre kell tornie. Ez esetben a szervezet aktiv keresksnek in( jul, mig megfelelo cklpontra nern talil, akin vagy amin kitoltheti agressziv hajlamait. Ez az agressziv viselke di\ azonban mir nern tekintheto adaptivnak. Alitima S7- tisul Lorenz ( ) a bolcsosziju halak territo~ ri3- lis viselkedkskt megfigyelve arra hivta fel a figyeln let. hogy normil esetben ez a viselkedks csak 6s kizar61a '8 3 vetklkedo him fajtarsak kozott zajlik. Am, ha az ak riumb61 egy kivktelkvel az osszes him bolcsoszijut el volitjuk, r fokozodil nern adel tartoz6 h len fordul Az etl amelyek a ~negakad beri agres retein - e az agressz szemlkletc len 6s me$ mizmus c: agressziv diul oliml Csdnyi hogy nern az minden semmit tei lott faji tu ni. A bioli cializaci6 kkpesek va Frusztracid E hipotezil 1939) nevkt segletek kilt dilyoztatii pszichoan~ kepviseldi ', nyezeti tk 7: so tenyezql frusztriciq nek. Az ad igens elled tolodik vall a szemkly r nern vised resz. Motivacio

6 3szmet on- 3 az nte- ke- ; el- ke- ;onsziiajok,ijzo tar- [tervott legalme ami,102- ikai lete me- ;ninger isik ebb,?agy tirissz6 ntin litokell ldul, 1 kiedks laszsriimet, lag a kvielta- volitjuk, akkor az agressziv energia egy id8 utin odiig fokozodik, hogy ez a him az agressziojat egy egykbkknt nem adekvit tirgy ellen forditja. Pkldiul mas fajhoz tartozo himek, vagy - ezek hiinyiban - nostinyek ellen fordul. Az etologiai nezopont fontos megfigyelkse, hogy mig az illatviligban leteznek gatlo mechanizmusok, amelyek az adaptiv ckl elkrtkvel leillitjak a harcot, ezzel megakadalyozva a faj tagjainak elpusztulisit, embernel ez a gatlo funkcio nern alakult ki teljesen. Az emberi agresszivitis olykor tulmegy a ritualizilt harc keretein - ez az egyeduli tomeggyilkos faj. Ez, valamint az agresszio osztonkent va16 felfogisa nagyon negativ szemlkletet eredminyez: az emberi agresszio mkrtektelen es megakadilyozhatatlan. Az elmelet hivei az optimizmus csirait az atirinyitis lehetoskgben vetik fel: az agressziv feszultskgek valamilyen mis szintiren (pildiul olimpiik) valo kiilisit kinilva fel. Csdnyi (1999) azonban felhivja arra a figyelmet, hogy nern igaz az, hogy aminek genetikai alapja van, az nindenkippen meg fog jelenni, 6s nern lehet ellene senimit tenni. Hiszen a kultura, a tanulis kepes oroklntt faji tulajdonsigaink megnyilvinulasit befolyisolni. A biologiailag meghatirozott agresszionkat a szocializicio sorin elsajatitott szabalyaink segitskgkvel kepesek vagyunk kordiban tartani. Frusztracio-agresszio hipotezis E hipotkzis Dollard ks Miller (Dollard, Doob et al. 1939) nevkhez fiizodik, 6s azt mondja ki, hogy a szuk-, segletek kielkgitksknek, illetve a cklok elkrksknek akadalyoztatisa agressziohoz vezet. Az elkkpzelks a korai pszichoanalitikus elmkletbol tiplilkozik, de e te6ria kepviseloi mir nagy hangsulyt fektetnek a kiilso kornyezeti tinyeziikre is azzal, hogy az agressziot egy kiilso tenyezore adott reakciokknt krtelmezik. A szerzok frusztrici6s helyzet elohivta bels6 kksztetksrol beszklnek. Az agressziv kksztetks vagy a frusztriciot okoz6 igens ellen irinyul, vagy - ha ott nern levezethetd - el- tol6dik valamilyen misik tirgyra. Am, amennyiben a szemkly nern szembesul frusztril6 helyzettel, akkor nem viselkedik agressziven, tehit e hipotizis esetiben mir szo sincs feltktlenul levezetksre szorul6 kksztetisrol (Dollard, Doob et al. 1939). Az elkkpzelkst jo1 illusztrilja es igazolja az a kisgyerekekkel vkgzett klasz- 4 JELES SZAKEMBEREK Konrad Lorenz klete Konrad Lorenz a modern etologia megalapitoja. Egksz elete soran illatokkal vette korbe magit, kozottuk, veluk elt. Kutatisai leginkabb az illatok osztonos viselkedeseire koncentriltak, hangsulyozva azok veleszuletett ks nern tanult jellegkt. Konrad Lorenz 1903-ban misodik gyermekkknt atta meg a napvillgot, Bkcsben. Apja hires ortopidus volt, mindkkt fiat orvosi pilyira szanta. Albert 18 ivvel idosebb batyja szintin sikeres ortopkdus lett. Konrad is, engedve az apai nyomisnak, elvkgezte az orvosi egyetemet. Majd 1933-ban zool6giabol doktorilt to ig a Becsi Egyetem 11. Anatomia ntkzetkben dolgozott asszisztenskknt, mivel emellett lehetoskge nyilt etologiai vizsgilatokat is vkgezni. Azonban kisobb ezeket a kutatasait mir nern timogattik, igy Altenburgba utazott, jovedelem nilkiili kutatonak. Kezdetben jom6d6 apja timogatta anyagilag, majd - miutin meghizasodott - az orvoskknt praktizalb felesege jovedelmkbol Pltek to1 az osztonos viselkedis hiziasitis utin fellipo viltozisait kutatta vadludakon. A hiziasitisrol tett megfigyelkseit egyre inkibb kiterjeszthetdnekvklte az emberekre is, miszerint a modern embernkl a,,hiziasitisn a termkszetes szelekcio mechanizmusanak kikapcsolodasib61 fakad. Gondolatait egyre inkibb a nkizmus tudominyos hatterenek megalapozisa vezirelte ben kapott egy professzori allast, amit azonban csak egy kvig tudott betolteni, 1941-ben behivtik katoninak to1 egy katonai korhiz pszichiitere lett Lengyelorszigban, itt fajelmkleti vonatkozisu kutatasban vett rkszt ban visszatkrt Altenbergbe, ah01 megalapitott egy osszehasonlit6 magatartiskutat6 intizetet to1 a nkmet Max Plank Tarsasag karolta fel, magatartispszichologiai intkzetet lktrehozva szimira ig az intizet igazgatoja volt. Karl von Fish-sel es Nikolaas Tinbergennel kozosen, 1973-ban orvosi Nobel-dijjal jutalmaztik a tirsas ks egykni magatartismintik mukodiskrol valo megfigyelkseikrt ben halt meg (forris: Bateson 1990). 6. fejezet. ~lettani sziiksegletek 227

7 szikus vizsgilat, melyben a kiskrleti szemklyek egyik csoportjit frusztriltik azzal, hogy nagyon sokaig nern engedtkk jitszani Bket egy droth61oval elkeritett teremben, ami telis-tele volt nagyon vonz6 jitkkokkal. A misik csoport esetkben hiinyzott ez a frusztri16 szakasz, ok nyomban birtokba vehettek ezt a terepet is. A frusztr41t csoport tagjai - mikor vkgre oda jutottak - sokkal agresszivebben, vadabbul jitszottak a jitkkokkal, mint a gyerekek m6sik csoportjanak tagjai. Azaz a frusztricio valoban az agressziv tendencihk felfokozodasahoz vezetett (Barker, Dembo, Lewin ). Kksobb Miller tovibbfejlesztette elmkletkt: az agressziot csupan, mint a frusztrkiora adott egyik ts nern az egyeduli reakciokknt jelolte meg. Az, hogy a szemkly hogyan reagil egy ilyen helyzetre, elsosorban azon mulik, hogy a korabban kapott megerositksek milyen vilasz- 1 hierarchiit alakitottak ki nila. Ezen a ponton lkpett be! az elmkletbe igazin a tanulis szerepknek hangsdlyozi-.i sa az agressziv reakcio megjelenksknek hatterkben. Tehat ha valaki kisgyerekkknt agressziv viselkedkssel, negativ kovetkezminyek nklkiil krte el a ciljait, akkor ezt nagy val6szinuseggel fogja alkalmazni a kksobbiekben is. Ha ez Qltaliban nern bizonyult sikeres stratkgiinak, akkor valaszthat egy konstruktivabb megoldist, vagy elhalaszthatja a vagyai teljesulkskt, vagy esetleg megviltoztathatja magukat a cklokat is. Lenyeges kkrdks a szemely frusztricibs toleranciija is, azaz, hogy milyen mkrteku akadilyoztatist kkpes konstruktiv m6don elviselni. Erre a kepesskgre bizonyos kornyezeti tknyezok, aktuilis klethelyzetek is hatassal lehetnek. Stressz, konfliktusok, tulterheltskg, fhradtsiig, kellemetlen kornyezeti ingerek (pkldiul tul meleg vagy hideg homerskklet) vagy a fajdalom mind frusztrici6s toleranciakuszob-csokkenkst idkzhetnek el6,ks ezen keresztul az agressziv reakci6k megszaporod6sahoz vezetnek (Berkowitz 1988, Harries, Stadler 1988, Rotton, Frey 1985). Szocialis tanulaselrnelet Az embert nern rogzitett viselkedksmintik jellemzik, hanem sokkal inkabb kkpes a kornyezethez val6 rugalmas alkalmazkodishoz; kornyezeti thmpontok 6s nern valamilyen belso kksztetks motiviljik a harcra. Egyre tobb kiskrleti eredmkny tamasztja ali azt az kszrevetelt, hogy az agressziv viselkedks kornyezeti, tarsas tknyezok Qltal nagymkrtkkben meghatarozott. A tarsas t6- nyezok mkg az idegrendszeri mechanizmusok hatas is befolyisolni latszanak: him majmok amygdalajin; ingerlese tamado magatartist v61t ki, de csak abban esetben, ha az ellenfkl a kevksbk dominans. A nala d mininsabb tirsa jelenlktkben adott amygdalaingerl menekulo viselkedkst vilt ki (Stoff, Cairns 1996). Bn dura (1963, 1973, kletkrol lisd bovebben a keretes rps; tirsas tanulaselmelete szerint az agresszi6 sem ne veleszuletett, sem nern belso indittatisu, hanem megj lenkskkrt sokkal inkibb olyan tirsas hatisok felelose mint az operans, valamint a behelyettesito (vikaridl tanulis. Az elmklet a szigoru behaviourizmussal szer ben a kognitiv folyamatok szerepkt is hangsu1yoz;i :a, igy pkldiul azt, hogy az emberek a helyzetek elkepz e- leskvel kkpesek viselkedksiik kovetkezmknykt eliire i itgondolni, 6s annak megfeleloen cselekedni. Az agreszsziv viselkedks megvalositisa a korabban elsajatitott 6s bevilt reakci6modokon kivul fiigg mkg az aktualis helyzetben jelentkezo kulonbozo kivilt6 ingerektd azokt61 a kornyezeti tampontokt61, melyek agressz viselkedksknekvirhato kovetkezmenyeirol informalj; a szemklyt. A kivilt6 ingerek kozott lehetnek olyanc is, melyek csupin asszociativ 6ton hivjik el6 az agres sziv viselkedkst, ezek korabban klasszikus kondicion lissal kapcsol6dtak az eroszakhoz. Kiserletek igazolja hogy pkldiul fegyverek, bilincsek jelenlkte noveli ; agressziv vilasz megjelenksknek val6szini'skgkt diih~ szemklyek korkben, fuggetleniil att61, hogy ezek vall fenyegetkst jelentenek-e az adott helyzetben, vagy cs~ pin jelen vannak (Berkowitz, LePage 1967). Az agressziv viselkedks elsajititisa vkgbemehe~ operans kondicionalis segitskgkvel, amennyiben ez reakci6m6d sikeres, jutalmazb. Ugyancsak magunkcvi tehetjuk oket vikariil6 m6don - annak segitsegevt hogy masok agressziojinak 6s annak kovetkezmknyc megtapasztaljuk. A tanulhsban a modelleknek - kiili nosen az olyan tekintklyfigurlknak, mint pkld au ' 1 asziilok, a nevelok, a sztirok - kiemelkedo a jelentosegiik. Bandura (1973) ezt a modellhatist demonstrilta hire\ kiskrletkben, melyben ot 6vodascsoportot vizsgilt. A7 elso csoportba tartoz6 gyerekek lithatthk, amint epy felnott egy muanyag bablival agresszivan viselkedei~. A masodik csoport tagjai ugyanezt nkztkk meg filmen. A harmadik csoport egy rajzfilmszereplo hasonlo agressziojit lithatta, a negyedik csoport tagjai egy neni agressziv modellt kovettek nyomon. Az otodik csopol egyiltalin nern figyelt meg modellt. Ezutin mind a ot csoport keknek lek jitszani. A rnegfigyeli laszt mutal kek. A szig viselkedks elsi5 harorr modellny6 gkbbnek m Az elm szig vkgrel zit iv kove el kkpzelks human ag a pszichoa tiii. Allasp elkeriilhet~ bizonyos t nagyobb e! h.1.8. ~ibra. z agresszic lelleknek resz. Motivacio

8 ot csoportot frusztraltak, majd ezt kovetoen a gyerekeknek lehetoseguk nyilt egy jatkkokkal teli szobiban ikszani. Az eredmenyek szerint az agressziv modellt megfigyelo elso harom csoport tagjai tobb agresszivvilaszt mutattak, mint az ilyen modellt nem latott gyerekek. A szigor6 utinzis tendenciija mellett az agressziv viselkedcs tovabbi varialasa is megfigyelheto volt az elso harom csoportba tartoz6knil. A rajzfilmszereplok modellnvlijto hatasa - bir a misik kkt verzi6nal gyengibbnek mutatkozott - meg igy is megragadhat6 volt. Az elmklet szerint sz6 sincs katarzisrol. Az agreszszi6 vkgl-ehajtisa, de latvanya is (amennyiben azt pozitiv kiivetkezmenyek kovetik) agressziot szul. Az elkipzel6s hivei sokkal optimistibban tekintenek a humin agresszib megfekezisknek lehetoskgkre, mint a pszicl~oanalitikus, illetve etologiai elmkletek kovetoi. AlQspontjuk szerint az agresszi6 nem valamilyen rlkeriilhetetlen belso kksztetese az embernek, hanem bizonyos tirsas feltktelek kovetkezmknye, igy sokkal nagyobb esklyunk van ennek kordiban tartasara is. Az 6.4,s. db1.d. Modellhatas.\z agresszio elsajatitasaban kiemelkedo szerepe van a modelleknek. JELES SZAKEMBEREK Albert Bandura klete Bandurit elsosorban a modellhaths foglalkoztatta, hogy az mikent befolyisolja misok motivici6it, gondolatait ks cselekedeteit. A nevevel fkmjelzett szocialkognitiv elmklet nem 6gy tekint az emberre, mint egy reaktiv, kornyezetformtilta vagy csupan osztonei altal vezkrelt szervezetre, hanem mint proaktiv, onszabalyoz6, onreflektalo agensre. A tanulas szemklyi (kognitiv es affektiv), viselkedesi 6s kornyezeti meghatarozoit kiilonitette el, melyek kolcsonos egymasra hatasban lkteznek, 6s egyiittesen hatirozzak meg a kimenetelt ben szuletett Mundare-ben, egy albertai kisvarosban, hatodik es egyben egyetlen fi~igyermekkknt. Szulei kelet-europai bevindorl6k voltak, a csalad meglehetosen szerkny anyagi korulmenyek kozott klt. Mivel a kisviros csak egyetlen iskolaval birt, Bandura altalanos ks kozkpiskolai tankveit is ott toltotte. A taniri eroforrisok csekely volta miatt a tanul6k meglehetosen onilloan folytattak tanulminyaikat. tt szerzett tapasztalatai formi- 16an hatottak kksobbi tanullsrol vallott nkzeteire, miszerint az alapvetoen tirsas ks onvezerelt jellegii. erettsegi utin az University of British Columbian tanult tovibb, ah01 felvett egy bevezeto pszichologia kurzust. Azkrt esett erre a vilasztisa, mert ez illeszkedett az idtibeosztisihoz legjobban, hiszen az egyetem mellett dolgoznia is kellett, hogy eltartsa onmagit. nnen - e kis szerencsks vkletlen folytin - indult el a pszicholbgia iranti Crdeklodkse. A pszichologiat fo szakjinak vilasztotta. BA diplomajit 1949-ben szerezte, emellett elnyerte a Bolocan-dijat pszichologiabo ben elvkgezte a masterkkpzkst, 1952-ben pedig PhD fokozatot szerzett az University of owan. Ezen egyetemi kvei alatt ismerkedett meg felesegkvel, Ginny Varnsszal, egy kevkssi inspirilo cikk elolvasisa el01 a golfpalyara menekulve to1 a Stanfordon oktat. tt kezdett el foglalkozni behatban az agresszi6 vizsgalataval. Richard Waltersszel kozosen vkgzett munkaja soran a szulok bunteto viselkedkse ks gyerrnekuk agresszivitisa kozti kapcsolatot vizsgilta. Ezek az eredmknyek vezettek Bandurat arra, hogy Dorrie 6s N m. W T N 6. fejezet. ~lettani szijksegletek 229

9 N w.w oc N Scheila Ross-szal elvkgezz6k a ma mir klasszikusnak szimit6 kiserletsorozatot az agresszio utinzasir ben az Amerikai Pszichologiai Tirsasig megvilasztotta elnokknek ben o volt a legtobbet hivatkozott 610 pszichologus a viligon (forris: Zimmerman, Schunk 2003). eroszak mersekelt szintii buntetese az alternativ viselkedksm6dok megerositkse mellett, valamint a masok irinti empitia felkeltese agressziv tendenciit csokkento hatissal bir. Az osztonos es a tanulasparti tabor egyik Dtkozopontja: az agresszio es a televizio Az agresszibkutatisok gyujtbpontjit kepezi, hogy milyen hatasa van a mindennapokban a media iltal kozvetitett eroszakos tartalmaknak. Ez a terulet egyrkszt azert kituntetett, mert folyamatosan bolygatja a kedklyeket a televizi6n keresztul arad6 brutalitis, misreszt azert is erdekes, mert az e kore csoportosult kutatisok lehetoseget nyujtanak arra is, hogy utkoztessek egymissal a versengb agresszivitis elmeleteket. A katarziselmklet szerint a litott eroszak - az agressziv energia aktualis levezetgdbe miatt - csokkenti az agressziv viselkedesre va16 hajlamot. Feshbach ks Singer (1971) kiserletileg is igazoltik ezt a feltevesuket serdulii fiuk TV-nkzeskt manipulilva. Az eredmenyek szerint a bentlakisos intezetekben 610 fiuk koreben az a csoport, melynek tagjai hat hkten it agressziv tartalmu filmeket neztek, kevesebb eroszakot mutatott kortirsai es tanirai irint. gaz azonban, hogy ezt az osszefuggest maginiskoliba jir6k mintijin mir nem sikerult kimutatni. A tirsas tanuliselmklet hivei kritikakent azt hozzik fel, hogy feltehetoen annak a csoportnak, akik csak semleges tartalmh filmeket nhzhettek, a viszonylag hosszu idore megviltoztatott TV-nezesi szokisok frusztril6ak lehettek, 6s ez vezethetett a magasabb agresszi6 szinthez. Felhivjik arra is a figyelmet, hogy a hiboruk sem okoznak katarzishatist. Sot, megfigyelesek szerint hibor6s idoszakot kovetoen emelkedik az eriiszakos biincselekmenyek szima (Archer, Gartner 1976). Mire egy itlagos amerikai gyerek 18 eves lesz, mar kb gyilkossignak volt szem- 6s fultanuja a TV-n keresztiil (Johnson 1996). A TV bevezeteset kovetoen Amerikiban 15 k alatt ketszeresere nott az elkovett gyilkossigok szima, mely eredmeny ugyan ok-okoz; kovetkeztetksek levonisira nem alkalmas, Am a me dobbento szimok miatt feltetlenul elgondolkodtat Brdekes tendenciakknt rajzolodott ki az elso televizi~ generici6 felnovekedese soran, hogy eleinte a gyer kek koreben, majd a serduloknel, kesiibb pedig a fiat felnottek kozott emelkedett meg az eroszakos biincs lekmenyek szama (Centerwall 1992). A tarsas tanuli elmelet szerint a TV-ben litott eroszak noveli az agres sziv viselkedesek megjelenksenek valosziniiskget. / elmeletet szamos kiserlet timasztja ali. fgy Berkorvii Parke es munkatirsai (1978) javitootthonban 610 gy e- rekeket vizsgilva azt tapasztaltik, hogy az egy heten ; it, naponta nezett agressziv tartalmu filmek eroszak foki 0- zo hatissal birtak mind az agresszio elozetes szintj hez, mind a semleges tartalm~i filmeket n6zb gyereke hez kepest. Viszont ez a hatis nem minden gyermekn jelentkezett eriiteljes mertekben: a vizsghlati szaka elott keves agresszivitist mutatok korhben a hatis mp skkeltebb volt, mint a koribban is agressziv gyerm keknel. A TV hatisit tobb folyamat kozvetiti. A televizi6ban bemutatott filmekben az agresszib legalabb olyan gyakran jutalmazott viselkedes, mint buntetett. Az agressziv hbsok modellkent szolgilnak a nczo sz mira, 6s a tortenetiik - a ckl szentesiti az eszkoz elv alkalmazva - jogosnak, szukskgszeriinek erezteti i erbszakot. A problemik, konfliktusok megoldasan: egyeduli mintijakent az agresszi6t kiniljik. Ezen tti menoen, a televizi6 iltal kozvetitett sok-sok erosz; kozombosebbe teszi, erzelmileg deszenzitizhlja a niz a misok elleni eroszakkal szemben is. Mindezt fokozi az, ha peldiul az eroszak littin a szulok (vagy mis fe nottek) kozombosseget tapasztaljik meg a gyerekek: csalid nyugodtan vacsorizik, mialatt az esti hirekbt borzalmak kepeit mutatja a TV. Ezzel a gyerekek - ko: vetett m6don - az agresszi6 megitklksknek mintajit t; nuljik meg: az elfogadhato, vagy legalibbis kozombo Tovibbi nem elhanyagolhat6 az a hatas sem, amivel TV mis, szabadidos tevkkenysegeket kiszorit a nezt eletebbl, amelyek ellenstilyozhatnik a fentieket. Mil egy itlagos mai gyerek elkri a 70 eves kort, becslex szerint korulbelul 7 kvet ildozott az eletebol ennek tevkkenysegnek (Dietz, Strasburger 1991).

10 , r A modern kutatasok mar nem vonjak ketskgbe azt TV-n r linyt. hogy a televizi6 hatdssal van a viselkedksunk-.etoen rt. Ma mir sokkal inkibb azt a cklt tuzik ki a kutatok, vetett hogy megtaliljik azokat a rizik6tknyezoket, amelyek ;tozati rnlakit erre a hatisra erzkkenyebbk tehetnek (Johnson meg- 1996). Tovibbi a kortirs kutatisi irinyvonal igyekszik dtato, Gltirkepezni 6s pontosan meghatarozni a TV virhato vizios riselkedcses kovetkezmknyeit. Egy nyolc orsz6got be- ;yere- ~on6, kamaszokat megcklzo kutatis (Kuntsche, Pic-, fiatal kett et al. 2006) igy arra hivta fel a figyelmet, hogy a incse- lelevizionkzks mennyisege sokkal inkabb egyutt jar a nulis- vrrbilis,,piszkilqs"(pkldiul csufolis, hamis pletykik gresz- :r'rjesztkse) mkrtkkkvel, mint a fizikai agresszi6 szint- level. Ez utbbbi csak az olyan orszigokban mutatott. iapcsolatot a TV mellett toltott id6 mennyiskgkvel, 0 gye- ah01 a serdiilok sokkal tobbet nkztkk a TV-t hetvegkn,!ten it, i mint hktkoznap. Ennek magyarizata feltehetoen ab- : foko- han keresendo, hogy hetvegen tovibb marad Cbren ez a zintjk- korosztily, 6s ha ezt, a lefekvks eldtti idot a TV mellett :rekek- tijltik el, akkor nagyobb eskllyel itnak olyan musoroneknel kat is, melyeket felnotteknek szintak. Tovabb irnyalja zakasz S mkr- yerme- A. 1~ ntetett.,,, zo szajz elvet :teti az asinak :en tu1- ' xoszak ' a nkzot fokozza mas felrekek: a irekben k - koz- ~tijita-!iimbos. imivel a a nkztik et. Mire ecslksek ' a kkpet annak az osszefuggesnek a feltirisa, miszerint a TV-nkzes mennyiskge nem egyenlo mertkkben hat a fiuk 6s a lanyok agresszivitisira, illetve proszocialis viselkedkskre. Szinten ujabb eredmenykent jelent meg annak felismerkse, hogy a viselkedkses kimenetelt a szociookon6miai status is meghatarozta. A fiuknal a televizio mellett eltoltott id8 a proszocihlis viselkedesek alacsony szintjkvel jirt egyutt, viszont az agresszio se fizikai, se verbilis formajival nem Pllt kapcsolatban. A inyok korkben azok, akik tobbet neztek televiziot, a proszocialis viselkedesek alacsonyabb szintje mellett tobb verbilis agresszibt is mutattak. A fizikai agresszi6 6s a TV-nkzks mennyiskge kozott azonban a lanyoknal sem mutatkozott semmilyen kapcsolat. Az osszefiiggksek a kulonbozo szociookon6miai statusu csalidok korkben modosultak. A szociookonomai status 6s a nem egymassal interakcioban, a televizi6- V) N nezks mas-mas viselkedkses kimenetelkvel jart egyiitt. W r (Chowhan, Stewart 2007). A mai kutatisok tehk egyre N arnyaltabb osszefiiggksek meglatasira nyujtanak lehetoskget, fokozatosan feltarva azon tenyezoket, amik a televizi6 ks a szemkly viselkedkse kozti viszonyra hatassal lehetnek. lnterakcionista nezopont: evolucios szemlelet Buss es Shackelford (1997) szerint az osztonosscg koriili vita nagyon dichotomizilta egymist61 az elmeleteket, kiklezve a kerdkst az agresszi6 oki hatterere, azaz a kornyezet 6s a belso folyamatok kozti vilasztisra. Ez a v i lasztas valojaban nem sziikskgszeru. Evoluci6s modelljiik az osztonpirti 4s a tanulis szerepkt hangsulyozo kit elmklettibor osszebkkitkskvel egy interakcionista felfogist kkpvisel. Az evolucios pszichol6gia nkzopontja szerint minden emberi viselkedks beliilrol vezkrelt mechanizmusok kovetkezmenye, de beinditisukhoz kulso ingerekre is sziikskg van. Minden pszichologiai mechanizmus a szelekci6nak koszonheti a lktkt, azkrt maradt fent, mert valamikrt adaptivnak bizonyult a faj szimira. fgy pkldiul az agresszio is megoldist jelenthetett szimos on- 6s fajfenntartast veszklyeztet6 problkmira, igy az eroforrasok elosztisinak problematikijira, a timadis elleni vkdekezksre, a szexualis rivhlisok eluzkskre, a status is hierar- ennek a h.4.9. ibra. i\ ti.vent;zt;si szokisok 6s az agresszivitas viszo- chiaviszonyok rendezkskre. De alkalmas lehetett az igy lya: az agresszioelmeletek egyik ~itkozopontja kivivott hirnev 6s tisztelet Bltal az ellenskgek jovobeli - 6. fejezet. ~lettani szuksegletek 231

11 timadasinak megelozesere is. Sot, regen megoldis lehetett arra a celra is, hogy hosszu tavu parkapcsolatokban a misik felet elrettentse a hutlens6gtol. lletve az agresszio jo eszkoznek bizonyult a sajit genek tovibbvitelenek biztositisira azaltal is, hogy a nem verszerinti gyermekeket egyszeriien elpusztitottik, 6s igy csak a virszerinti utodok elvezhettek az eroforrisokat. Evoluci6s szempontb61 az agresszi6 ezekre a problemikra adaptiv vilaszt jelentett, ezert maradhatott fent. Ez a gondolat ertelmezesi keretet nyujthat szimos olyan agressziv jelenseg hitterenek megertksehez, amikkel ma nap mint nap talilkozunk kulturinkban. gy ertheto magyarizattal szolgil a nagyszim6 felt& kenyskgbol vagy stitusvesztettsegbii1 elkovetett eroszakos cselekedetre vonatkoz6an. Viligossi vilhat az is, hogy mi illhat a nagyszim6 csalidi - felesegek 4s mos- N toha gyermekek ellen elkovetett - brutalitis mogott. Az V).W LT N agresszi6 tehit erosen kontextusspecifikus, csak olyan helyzetekben jelentkezik, melyben valamilyen on- 6s fajfenntartast krinto problkma rejlik, Cs amelyre lehetskges, hogy az agressziv vilasz elonnyel jir majd. Nem arr61 van sz6, hogy valamilyen osi univerzilis agreszsziooszton oroklodik - mint ahogy Lorenz gondolta - hanem, hogy bizonyos helyzetek tudattalanul olyan pszichologiai mechanizmusokat hivnak elo, amelyek egy specialis problimira vonatkoz6an koribban sikeresnek bizonyultak. Az osztonelmelettel az volt a baj, hogy nehezen magyarizta meg az individuilis, a helyzetek kozotti 6s a kultlirik kozti szembeotlo kulonbskgeket az agresszi6 tekintetkben. Vannak, akik kevcs agressziv vilaszt, misok tobbet adnak. A helyzetektol is nagymertkkben fiigg az eroszakos vilasz valoszinus6ge Cs fajtija is. Leteznek olyan tirsadalmak (peldiul az eszaki sarkkor kozeleben el8 utkuk), melyekben az agresszi6 legenyhebb formija is elutasitott viselkedesnek szamit, igy szinte teljesen hiinyzik, mig m6s kozossegekben (pcldiul Eszak-Brazilia 6s Del-Venezuela erdeiben 610 yanomamok) elismert, jutalmazott viselkedes (Briggs 1970, Chagnon 1968). Ha minden ember agressziv osztonne1 szuletik, aminek igy vagy ugy ki kell fejezbdnie, akkor minek koszonhetoek ezek a nagy elteresek? A tanuliselmeleti megkozelites szempontja viszont szinten tul leegyszerusito, hiszen azert az ember tobb mint kornyezeti megerositok formilta passziv anyag. Az evol6ci6s elmelet felhagy az Altalinos agressziv osztonhittel, ehelyett specifikus pszichol6giai mechanizmu- sok Qtoroklodkskrol beszil, melyet azonban specia helyzetek hivnak elo. E felfogis szerint az agresszivl selkedes kiviltisaban az elkoveto 6s az aldozat jellel zoi 6s a kontextualis tknyezok is szerepet jitszanak. Osszefoglalas 1. Valamilyen stresszorral va16 szembesiil~skor i S talinos az eloviligban, hogy a szervezet timad4 ell menekiilo viselkedkssel vagy ledermedkssel reagll. M 2. Ekkor az ClolPny szervezeteben jellegzetes fiziolo- m, giai viltozisok tortennek, melyeket a ket stresszren A; szer (LC-NE Cs HPA-tengely) mukodese koordinal. ~ C 3. A stresszorral va1o talilkoziskor megjeleno erz M lem a fklelem. Ennek tirgya az egyedfejlodes sari ok jellegzetes valtozisokon megy keresztul. etc 4. A fklelmek hitterkben bizonyos elmeletek a t nulis szerepet emelik ki, mig misok inkibb evol M cios termeknek tekintik ezeket. Egy ujabb nezopo ok szerint bizonyos fdelmeink nem is a veszklyre adc Po reakciok, hanem sokkal inkibb az undor erzeseb Hc fakadnak. tai 5. A fhlelmek fennmaradasiert az elkeriilo viselk nc desen t61 jellegzetes perceptuilis, figyelmi Cs kt;- Hc kelo torzitisok is felelosse tehetok. a g 6. A fklelem a menekiilksen kiviil timado viselke- mc dest is beindithat. Az agresszicj nagyon thg foga. lom: megkiilonboztetunk indulati es instrumentilis, aktiv Cs passziv, timad6 6s vhdekezo, pro- rodalc ii antiszociilis, kozvetlen is kozvetett agressziot. 7. Az agresszi6 etiologiijhval foglalkozo elmeletek A~ A kozotti f6 iitkoz6pontot az agresszio oszton~svag ~and tanult volta koriili vita jelenti. Az eroszakos visrl- ~ i kedest velesziiletett osztonkint kezeli a pszicho- ~andd analitikus elmelet, valamint az etol6giai nezopont. EA, A frusztrici6-agresszib hipot&, valamint a tirsr, 1 Band tanuliselmclet ezzel szemben a tanulist tartja a7 agresszi6-elsajititis egyetlen m6djinak. 1 d 8. Az evolucios perspektiva feloldva a kct elmele ~rkei tibor kozti nagy ellentmondisokat, egy interakcii nkzopontot kkpvisel A televizi6 agressziv viselkedesekre gyakorolt ha- 1 F$ tisa alitimasztani litszik a tanulis mechanizmusbt az eroszakos cselekedetek hitterkben, de termes~c- 1 tesen ezzel nem zirja ki azok evollici6s meghatarn zottsiginak lehetoseget sem. A vita mcg eldontetlzr dik re6 tap Kp "' D? resz. Motivacio

Motiváció: azon késztetések,melyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányul. A jelenséghez tartozó fogalmak még:

Motiváció: azon késztetések,melyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányul. A jelenséghez tartozó fogalmak még: Alapvetı motívumok Közös eredet az érzelmekkel (emóció): Movere mozogni, mozgatni Mindkettı aktivizálja, irányítja a viselkedést. De: Az érzelmek kívülrıl irányítottak, míg a motívumok belülrıl aktivizálódnak.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk Sági Zoltán Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk A világgal való elsődleges tárgykapcsolatunknak - a szülő-gyermek kapcsolatnak - alapvető szerepe van személyiségünk

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális

Részletesebben

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata online kutatás elemzése Készítette: Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Tartalomjegyzék 1. Néhány szó a kutatásról...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

Kísérletek. 2010.10.17. Készítette: Kiss Anett

Kísérletek. 2010.10.17. Készítette: Kiss Anett Kísérletek A kísérlet ebben a fejezetben úgy jelenik meg, mint a tudományos megfigyelés egyik módja, ahol a társadalomtudósok igyekeznek jelenségeket megérteni, általánosításokhoz jutni. A kísérlet lényege:

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

Kulcsszavak: különleges bánásmód, játék Diszciplinák: pszichológia, pedagógia, gyógypedagógia

Kulcsszavak: különleges bánásmód, játék Diszciplinák: pszichológia, pedagógia, gyógypedagógia JÁTÉKKAL A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEKÉRT (RECENZIÓ) A recenzió szerzője: Varga Gréta Debreceni Egyetem Lektorok: Mező Katalin Debreceni Egyetem Schéder Veronika Debreceni Egyetem Szilágyi

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Bercsényi u. 48. /fax 68/413-057 30/9288-690 mail: kincses@elender.hu adószám: 44420538-1-24 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Indítvány

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította

Részletesebben

Iskolai veszélyeztetettség és pályaszocializáció*

Iskolai veszélyeztetettség és pályaszocializáció* PÁLYAVÁLASZTÁS LÁSZLÓ KLÁRA RITOÖKNÉ ÁDÁM MAGDA SUSANSZKY EVA Iskolai veszélyeztetettség és pályaszocializáció* A megfelelő szocializációs minták hiányában bizonytalan, esetleges, könynyen megzavarható

Részletesebben

Strukturális szakadékok és jó ötletek 1

Strukturális szakadékok és jó ötletek 1 Strukturális szakadékok és jó ötletek 1 Recenzió Készítette: Süge Csongor Ronald S. Burt 2004-ben publikálta a tanulmányt, amelyben érdekes kutatási eredményeket osztott meg mindazokkal, akik a kapcsolatiháló-elemzés,

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

2003R1788 HU 01.01.2007 003.001 1

2003R1788 HU 01.01.2007 003.001 1 2003R1788 HU 01.01.2007 003.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1788/2003/EK RENDELETE (2003. szeptember 29.)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 31., péntek 35. szám I. kö tet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 24/2006. (III. 31.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA MAGYAR PEDAGÓGIA 0. évf.. szám 5. (00) AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA Csizér Kata és Dörnyei Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem és Nottigham University Az általános

Részletesebben

Továbbtanulási ambíciók

Továbbtanulási ambíciók 222 FELVÉTELI RENDKÍVÜL SOKSZÍNűVÉ VÁLTOZOTT AZ ELMÚLT évtizedben a középfokú oktatás. A sokszínűség mind az iskolák fenntartói (önkormányzati, egyházi, alapítványi iskolák), mind az oktatás szerkezete

Részletesebben

Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1

Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1 Chikán Ildikó Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1 grammatika, szórend, állandósult szókapcsolat Külföldiek számára a magyar nyelv egyik kényes pontja a szórend. Az intézetben

Részletesebben

PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK

PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK Szil Péter Az Integral folyóiratban 2001. márciusában megjelent írás (fordította: Cserháti Éva) bővített változata. Erőfeszítésünk, hogy

Részletesebben

o ê ê ê ê ê ê êl ê ê ê ê ê ê ê ê

o ê ê ê ê ê ê êl ê ê ê ê ê ê ê ê A geriátria szakirodalma széles körben tárgyalja a pszichiátriai betegségeket, azok diagnosztikai lehet ségeit, farmako- és pszichoterápiáját. A gerontológia az orvosi területek mellett foglalkozik a pszichés,

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879 kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

PIEM AVASTETŐI-SZÉCHENYI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PIEM AVASTETŐI-SZÉCHENYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PIEM AVASTETŐI-SZÉCHENYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Minőségbiztosítási csoportunk. februárjában és márciusában végezte el a kétévente esedékes partneri igény-és elégedettségmérést. Megkérdeztük a szülők, tanulók,

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

BESZÉLGETÉS MELLÁR TAMÁSSAL

BESZÉLGETÉS MELLÁR TAMÁSSAL INTERJÚK, BESZÉLGETÉSEK BESZÉLGETÉS MELLÁR TAMÁSSAL Mellár Tamás 48 éves, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Egyetemi tanulmányait az akkori Janus Pannonius, ma Pécsi Tudományegyetem közgazdasági

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére

Részletesebben

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON?

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? JÖVŐKUTATÁSI KUTATÓKÖZPONT Témavezető: Kovács Géza DSc Professor Emeritus Bíráló Bizottság névsora: Sulokné Anwar

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

Kihívások és lehetőségek a tudományterületek határán

Kihívások és lehetőségek a tudományterületek határán Határok nélküli tudomány Kihívások és lehetőségek a tudományterületek határán Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Tudományos Rendezvénye Szeged, 2010. november 17. Az tisztelettel

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda 2011/2012 tanév Készült: a tagintézmény vezetők, a munkaközösség vezetők és az egyes szakterületek megbízottjainak értékelése alapján Bogyiszló, 2012.

Részletesebben

Pedagógus továbbképzések. a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás. intézményeiben

Pedagógus továbbképzések. a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás. intézményeiben Pedagógus továbbképzések a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás intézményeiben A képzések hatékonyságának felmérése, javaslattétel a pedagógus kompetencia fejlesztési terv aktualizálására Készítette:

Részletesebben

Medgyessy Ferenc Gimnázium. Mozgókép és médiaismeret. Házi dolgozat. A televízió hatása a középiskolás korosztályra. Készítette: XY 12.

Medgyessy Ferenc Gimnázium. Mozgókép és médiaismeret. Házi dolgozat. A televízió hatása a középiskolás korosztályra. Készítette: XY 12. Medgyessy Ferenc Gimnázium Mozgókép és médiaismeret Házi dolgozat A televízió hatása a középiskolás korosztályra Készítette: XY 12.X Témafelelős: Fekete József 2011 Bevezetés A televízió korunk kedvelt

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszék Dr. Hoyer Mária

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszék Dr. Hoyer Mária Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszék Dr. Hoyer Mária Egy Franciaországban élı magyar származású pszichoanalitikus (Kati Varga) vezette be a havi egy referálás, és évi

Részletesebben

Pszichológus szemmel a játékról

Pszichológus szemmel a játékról ha egy haladó szellemű igazgató vezetésével néhány együttműködni óhajtó tanárból álló csoport egy osztályban huzamosan modern szellemben igyekezne tanítani. Még jobb volna kísérleti iskolákat kijelölni.

Részletesebben

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a

Részletesebben

A kiégés jelensége pedagógusoknál, pszichológusoknál és a segítő beavatkozás módszerei

A kiégés jelensége pedagógusoknál, pszichológusoknál és a segítő beavatkozás módszerei Borsi Andrea, FMPSZ Gárdonyi Tagintézmény, Pszichológus, Integratív Gyermek Pszichoterapeuta A kiégés jelensége pedagógusoknál, pszichológusoknál és a segítő beavatkozás módszerei Az egészségpszichológia

Részletesebben

Bevezető. A programban mezőgazdasági munkavégzésről lévén szó, így a termények érése nagyban befolyásolja a munkák menetelét.

Bevezető. A programban mezőgazdasági munkavégzésről lévén szó, így a termények érése nagyban befolyásolja a munkák menetelét. A 1754-8/2010-5400 ügyiratszámú Hatósági szerződésben rögzített 2010. június-augusztus időszakra vonatkozó beszámolónkat az alábbiakban foglaljuk össze: Bevezető A Sorfordító- Sorsformáló program fő tulajdonsága

Részletesebben

Az iskola hozzáadott értéke 1

Az iskola hozzáadott értéke 1 Nanszákné Cserhalmi Ilona Kutatási módszer Az iskola hozzáadott értéke 1 1. Eredmények a tanulói neveltségi szint alakulásáról A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola a Miskolc Városi Pedagógiai

Részletesebben

Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária Csere Gábor (1998): Jelentés a Tündérkertből.

Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária Csere Gábor (1998): Jelentés a Tündérkertből. Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária Csere Gábor: Jelentés a Tündérkertből Romániai magyarok és románok nemzeti identitásmintái Erdélyben (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg

Részletesebben

Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években

Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 826/2006. (IV. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. november 6-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./D kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. november 6-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./D kötet I/D kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 28. november 6-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./D kötet Köztisztviselői kar helyzete, létszáma, végzettsége, eredményessége,

Részletesebben

BÓTA TIBOR AZ EMBER DÖNTÉSEINEK, CSELEKEDETEINEK TUDATOSSÁGA (LÉLEKTANI MEGKÖZELÍTÉS)

BÓTA TIBOR AZ EMBER DÖNTÉSEINEK, CSELEKEDETEINEK TUDATOSSÁGA (LÉLEKTANI MEGKÖZELÍTÉS) BÓTA TIBOR AZ EMBER DÖNTÉSEINEK, CSELEKEDETEINEK TUDATOSSÁGA (LÉLEKTANI MEGKÖZELÍTÉS) Előző írásomban 1 a döntései révén szabaddá váló ember témájával foglalkoztam. Azzal a szabadságélménnyel, amelyet

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

Önzetlenség az élővilágban. Készítette: Torkos Hanga Gödöllői Református Líceum 12. osztály 2012

Önzetlenség az élővilágban. Készítette: Torkos Hanga Gödöllői Református Líceum 12. osztály 2012 Önzetlenség az élővilágban Készítette: Torkos Hanga Gödöllői Református Líceum 12. osztály 2012 2 Bevezetés Ha az önzetlenség szót halljuk, valószínűleg az jut eszünkbe, hogy önzetlenség a buszon átadni

Részletesebben

Szülõk és iskola. 1. tábla: Ki neveli a gyereket? (településnagyság szerinti megoszlás, %) 498 kutatás közben

Szülõk és iskola. 1. tábla: Ki neveli a gyereket? (településnagyság szerinti megoszlás, %) 498 kutatás közben 498 kutatás közben Szülõk és iskola Egy 2001-ben folyó, hat kistérségre kiterjedõ vizsgálatban általános iskolákat vizsgáltunk az iskolai hátrány és eredményesség összetevõinak feltárása céljából. 1 A

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Tóth-Szili Katalin 2014 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 I. A nyugdíjrendszerek típusainak

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 73.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 73. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 73. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Pongrácz Tiborné Spéder Zsolt

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2015. február 23.

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2015. február 23. ELŐTERJESZTÉSEK Gyomaendrőd Város Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás 2015. február 23. napján tartandó rendes üléséhez Tárgy: 1. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a bűnözés és a vándorlás kapcsolatát, annak lehetséges megközelítési módjait elméletileg és módszertanilag

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Gyógyítsuk és/vagy büntessük?

Gyógyítsuk és/vagy büntessük? Gyógyítsuk és/vagy büntessük? RÓZSA PIROSKA PTE ÁJK DI törvényben kellene eltiltani serdületlen gyermekek szerelmét. a derék emberek önként szabják maguknak ezt a törvényt, a közönséges szeretőket pedig

Részletesebben

Konfliktuselemzés. A tananyag alcíme. Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Konfliktuselemzés. A tananyag alcíme. Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Konfliktuselemzés A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás Bevezető A leckében a tanulók ismereteket szerezhetnek a konfliktusok természetéről, megértésükhöz szükséges legfontosabb

Részletesebben

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Bonnyai Tünde A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében Doktori (PhD) Értekezés tervezet Témavezető:... Dr.

Részletesebben

TULAJDONSÁG-ELMÉLETEK

TULAJDONSÁG-ELMÉLETEK TULAJDONSÁG-ELMÉLETEK DR. KUNOS ISTVÁN tanszékvezetı egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM, GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR, VEZETÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Alapkérdés: Mitıl sikeres egy vezetı? A kezdeti, parciális vizsgálatok

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

Melléklet. Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása

Melléklet. Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása Melléklet Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása A

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése 1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 899 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az kezdeményezés értékelése A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

Estikék Gondozási Ápolási Intézmény. Szakmai Beszámoló a 2013.-II. félév, és 2014. I. félévre.

Estikék Gondozási Ápolási Intézmény. Szakmai Beszámoló a 2013.-II. félév, és 2014. I. félévre. Ikt. Szám. E/K/158/2014 Estikék Gondozási Ápolási Intézmény Szakmai Beszámoló a 2013.-II. félév, és 2014. I. félévre. I. Szoláltatás elemzés: Az Estikék Gondozási Ápolási Intézmény Integrált szociális

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Jelentés a 139/2004/EK rendelet működéséről {SEC(2009)808}

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Jelentés a 139/2004/EK rendelet működéséről {SEC(2009)808} HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 18.6.2009 COM(2009) 281 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Jelentés a 139/2004/EK rendelet működéséről {SEC(2009)808} HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Részletesebben

A születéstől az élhető filozófiáig

A születéstől az élhető filozófiáig A születéstől az élhető filozófiáig A pszichológia új útjainak használata a mindennapokban Fejezetek egy transzperszonális szemléletű pszichológiából Ödipusz, Narkisszosz, Kékszakáll és a többiek írta:

Részletesebben

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Beszámoló a 2012-es évről 1 I. Az intézmény szakmai működése: 1. Szervezeti felépítés (lsd. melléklet) 2. Feladat mutatók Ellátás

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben