The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund./Az EQUAL Programmot az Európai Szociális Alap finanszírozza.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund./Az EQUAL Programmot az Európai Szociális Alap finanszírozza."

Átírás

1 The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund./Az EQUAL Programmot az Európai Szociális Alap finanszírozza. In Hungary the EQUAL Programme is funded by the European Social Fund and the Hungarian Government./Magyarországon az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza Ez a kiadvány az esolution: Egyenlő munkáért egyenlő bért! három ESZF-E- QUAL projektet összefogó nemzetközi együttműködés keretében készült: Magyarország Egyenlő munkáért egyenlő bért! e-bérbarométer HU-6 Belgium (flamand nyelvű) Dicht de gender loonkloof BEnl-28 Hollandia Dicht de loonkloof(m/v)! NL-2004/EQH/0016 További részletek a következő honlapokon találhatók: 1

2 2

3 nők és férfiak munkakörülmények munka és család Belgium Magyarország Hollandia Szerkesztette: Borbély Szilvia II. Közös EQUAL jelentés esolution: Egyenlő munkáért egyenlő bért! nemzetközi együttműködés Amszerdam-Budapest-Brüsszel 2007 november 3

4 4

5 Európai Szociális Alap - EQUAL esolution: Egyenlő munkáért egyenlő bért! II. Közös kutatási jelentés nők és férfiak munkakörülmények munka és család Belgium Magyarország Hollandia Szerkesztette: Borbély Szilvia Készült Borbély Szilvia (Magyarország) Dirk Dragstra (Hollandia) Kea Tijdens (Hollandia) Maarten van Klaveren (Hollandia) Pacskovszki Zsolt (Magyarország) Paulien Osse (Hollandia) Tim Guily (Belgium) részvételével Amszterdam-Budapest-Brüsszel 2007 november 5

6 nők és férfiak munkakörülmények munka és család Belgium Magyarország Hollandia Amszterdam-Budapest-Brüsszel 2007 november ISBN Felelős kiadó: SZGTI Alapítvány EQUAL-HU-6 B Enl-28 NL-2004/EQH/0016 Készült a Vasas-köz Nyomdában, Budapest 6

7 Tartalom Összegzés és konklúziók... 9 Bevezető...15 Adatok A munkaidő Teljes munkaidő, részmunkaidő...16 Belgium, Magyarország és Hollandia...19 Teljes és részmunkaidős munkavállalók: nők és férfiak Motivációk...21 A munkaidő megszervezése...26 Munkaidő és családi élet Távmunka...32 Rugalmasság és biztonság Rugalmasság a munkaidő szervezésében Túlórázás A munkaszerződések jellege és a munkaerő-piaci rugalmasság Határozatlan idejű munkaszerződés...40 Bizonytalan munka Képzés, mint újrakezdés a munkaerőpiacon és a munkaerő-piaci biztonság előfeltétele...42 Képzés Magyarországon a BérBarométer adatbázis alapján Továbbképzés Belgiumban, Hollandiában és Magyarországon Munkahelyi stressz Források

8 8

9 Összegzés és konklúziók Míg a holland, belga és magyar FP-k első közös jelentése a férfiak és nők bére közötti különbséggel foglalkozott, a jelenlegi, II. közös jelentés a belga, holland és magyar munkakörülmények összehasonlítását végzi el a munkavégzés és a családi élet összeegyeztetésére fókuszálva. Olyan manapság gyakran vitatott szempontokat is figyelembe veszünk, mint a munkaerő-piaci rugalmasság és a nők és férfiak foglalkoztathatóságának biztonsága. Jelen kiadványban szereplő elemzések alapjául szolgáló adatok forrása a 2007 áprilisi holland és belga WageIndicator, valamint a magyar 2006 októberi BérBarométer adatbázis. A munkaidő és a munka időbeli beosztása a munkavégzés és a családi élet összehangolásának sarkalatos pontja. A szakmai és magánélet összehangolása viszont lényeges szerepet játszik az Unió által a lisszaboni stratégiában meghatározott célkitűzések elérésében. Az utóbbi évtizedben Európa foglalkoztatási struktúrájában az egyik legfontosabb átalakulás az, hogy a munkaidő beosztása egyre változatosabbá vált. Ma a munkaidő a viták és a kollektív alkuk kereszttüzében áll. Ezt a vitát csak tovább erősítették az Európai Bizottságnak a munkaidő irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatai. A Bizottság egyebek mellett szorgalmazza a családi élet és a munkavégzés eddiginél szélesebb körű figyelembevételét. A rendes napi nyolc órás munkabeosztástól eltérő munka nemcsak a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozik, hanem pl. az éves munkaidőkeret figyelembevételével megszervezett munkaidőre, a rugalmas munkaidőre, a készenlétre. A foglalkoztatási szerkezet és a munkaszervezés módosulásának egyik sokat mondó mutatója az, hogy hogyan nő (változik) a részmunkaidőben dolgozók aránya a teljes munkaidőben dolgozókéhoz képest. A részmunkaidős foglalkoztatás szerepét a munkaerő-piaci rugalmasság, a munkaidő átszervezése, a családi élet támogatása és a munkahelyeknek a munkanélküliséget enyhítő újraelosztása szempontjai miatt tartják alapvető fontosságúnak ben az EU munkavállalóknak már 14%-a részmunkaidőben dolgozott, 2002-re arányuk az EU 15 tagállamát figyelembe véve - 18,2%-ra emelkedett. Ez az átlag jelentős eltérést takar a férfiak és nők részmunkaidőben történő foglalkoztatását illetően: a nők 33,5%-a és a férfiaknak pedig 6,6%-a dolgozott ilyen módon ben Magyarországon a munkavállalóknak mindössze 2,9%-a volt részmunkaidős. Hollandiában a WageIndicator kérdőívet kitöltő nők több mint -a nem teljes munkaidőben dolgozik, Belgiumban pedig arányuk a 3-hoz közelít. A BérBarométer adatbázisban felmért magyarországi munkavállalóknak csak 6,7%-a, közöttük a nők 8%-a és a férfiak 5%-a nem teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló. A holland részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a legtöbb részmunkaidős dolgozó határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló, azaz munkahelyük nem az úgynevezett bizonytalan kategóriába tartozik. A részmunka jelen esetben pusztán adott vállalatnál a szabvány munkaidőhöz viszonyított munkaórák mennyiségére utal. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak aránya viszont mindhárom vizsgált országban alacsony. Magyarországon és Belgiumban részarányuk 5%, Hollandiában 8%. Feltételezhetjük tehát, hogy a teljes munkaidőben dolgozók döntő többsége férfi. Magyarországon a részmunkaidős alkalmazás jóval jelentéktelenebb, mint a 9

10 legtöbb uniós tagállamban. Ennek részben történelmi gyökerei is vannak: a szocializmus évei alatt részmunkaidőben csak a nyugdíjban lévők dolgozhattak. A másik döntő ok az alacsony bérszínvonal: Magyarországon két teljes keresőre van szükség a család fenntartásához. A belga és a holland WageIndicator adatbázisában a részmunkaidőben történő munkavégzés motivációi között olyanokat találunk, mint a háztartás vagy a gyermekek ellátása, a munka túl stresszes volta vagy egyszerűen csak a több szabad idő igénye. A három országot Magyarországot, Belgiumot és Hollandiát összehasonlítva, megállapíthatjuk, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás tipikusan holland és a női munkavállalókra jellemző jelenség. A nők és férfiak motivációja a részmunkaidős munkavégzéssel kapcsolatosan különbözik. A holland és belga nők több mint felénél a részmunkaidőben történő munkavégzés legfontosabb motivációs tényezője a gyermeknevelés. A belga férfiak számára a részmunkaidő legfontosabb motivációja a több szabadidő önmaguknak: a belga férfiak csaknem fele válaszolt így. Csupán 15%-uk esetében merült fel a gyermekellátás, mint elsődleges szempont. Hollandiában a helyzet kissé különbözik: a szabadidőt és a gyermekellátást, mint legfontosabb motivációt megjelölő férfiak aránya azonos (32-32%). A magyar BérBarométer kérdőívben nem érdeklődtünk a részmunkaidőben történő munkavégzés választásának motivációi iránt, tekintettel a részmunkaidős foglalkoztatás alacsony elterjedtségére. Mindhárom ország esetében szerepelt ugyanakkor kérdés a munkaidő megszervezésével kapcsolatos elégedettséget illetően. Magyarországon a nők elégedettebbek a munkaidejük megszervezésével, mint a férfiak: a nők -át, míg a férfiaknak csak 29%-át nem akadályozza sosem a munkaidő beosztása a családi életben. A legelégedetlenebbek csoportjában is kevesebb nőt találunk (4%), mint férfit (6%). Mi lehet a nők nagyobb fokú elégedettsége mögött? Feltételezzük, hogy a nőket jellemző nagyobb kompromisszumkészség, a kevesebb és alacsonyabb szintű vezetői beosztás és a rugalmasabb munkaszervezés. A családi élet és a munkavégzés összeegyeztetése nagymértékben függ a munkaidő megszervezésétől, a szombati, vasárnapi, délutáni és esti vagy egyéb nem rendes munkaidőben végzett munkavégzés gyakoriságától is. A rendkívüli munkaidő (éjszakai, hétvégi) a szülők idegállapotának romlásával és a gyermekek szociális és érzelmi problémáival járhat. Ha az anyák ilyen időbeosztásban dolgoznak, az a család működésének romlásával, ellenséges szülői légkörrel és hatékonytalan neveléssel, a szülők kimerülésével járhat. Akkor a legproblematikusabb a családi környezet, amikor mindkét szülő nem rendes munkaidőben dolgozik. Belgiumban, Hollandiában és Magyarországon a nők kb. 3-a dolgozik rendszeresen szombatonként és 18-19%-a vasárnaponként. Belgiumban és Hollandiában a férfiaknak a nőknél kissé nagyobb százaléka dolgozik rendszeresen szombatonként, viszont a nők és férfiak azonos hányada végez munkát vasárnaponként. A magyar férfiak kiemelkedő hányada 45%-a végez munkát szombatonként és 3-a vasárnaponként. Az esti munkavégzés Hollandiában a leggyakoribb: a nők 35%-a, a férfiaknak pedig csaknem fele dolgozik esténként rendszeresen. A több műszakban végzett munka a belső vállalati rugalmasság egyik fontos eszköze. De a műszakváltás megköveteli az embertől, hogy hetente sőt akár naponta drasztikusan változtasson alvási szokásain, és ez 10

11 megnehezíti a családi élet és a munka összeegyeztetését. A Wageindicator adatbázisban, a műszakban dolgozók felülreprezentáltak a hivatalos statisztikákhoz képest. Meglepő módon, mindkét országban, a több műszakban vagy nem rendes munkaidőben dolgozó nők aránya meghaladja a férfiakét. A több műszakban dolgozó belga és holland nők csaknem 3-a reggeli és délutáni váltóműszakot teljesít, a holland nőknek azonban egyharmada három műszakban dolgozik! Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy a holland munkavállalók jelentős mértékben képesek befolyásolni munkaidő-beosztásukat. A negyedik European Working Conditions Survey definíciója szerint a távmunka specifikus jellemzője az, hogy otthonról végzik, számítógép segítségével. A távmunkát végző munkavállalók részaránya nagyon kicsi: az uniós munkavállalók kissé több mint 5%-a végez valamilyen távmunkát, és kevesebb, mint 2%-a dolgozik rendszeresen otthonról számítógéppel. A WageIndicator adatbázis szerint Belgiumban és Hollandiában a nőknek csak 5-7%- a dolgozik távmunkában, hetente legalább egy alkalommal. A távmunka népszerűbb a férfiak körében: a WageIndicator on-line kérdőívét kitöltők 10-12%-a dolgozik - mindkét országban - távmunkában. Magyarország esetében olyan kérdést tettünk fel a BérBarométer kérdőívében, amely arra vonatkozik, hogy ki az, aki hetente legalább egyszer otthon végzi a munkáját. Erre a kérdésre a nők 15%-a és a férfiak 16%-a válaszolt igenlően, igaz óvatosan kell bánnunk a belga és a holland adatokkal való összehasonlítás során, mivel a magyar otthon végzett munka nem feltétlenül azonos a klasszikus távmunkával. A családi élet és a munka összeegyeztetésének fontos feltétele, hogy a munkavállaló jó előre tudja az időbeosztását, és tervezni tudja a családi eseményeket. Míg a munkaidő-beosztás már kismértékű rugalmassága is pozitívan befolyásolhatja a családi élettel kapcsolatban felvetődő tennivalók ellátását, addig a túlságosan rugalmas munkaidő-szervezés viszont éppen ellenkezőleg, ronthatja a családi életet, mivel lehetetlenné teszi a tervezést és növeli a stresszt. A belga nők 6-a és a holland nők 49%-a nem tudja egy hónappal előre, hogy milyen munkaidő-beosztásban fog dolgozni. A belga és a holland férfiaknak pedig több mint 6-a nem ismeri egy hónapra előre a munkaidő-beosztását, ami megnehezíti a családi események tervezését. A túlórázás nyilvánvalóan a családi élet akadályozója. A gyakori és hosszú túlórázás a munkavállaló egészségét is veszélyezteti. A magyar nők csaknem 75%-a és a férfiak több mint 8-a szokott túlórázni, ráadásul a nőknek 4,5%-a, a férfiaknak pedig 5%-a naponta! Belgiumban és Hollandiában a nők és férfiak 50-6-a túlórázik időről időre. A nagyszámú túlórázás ellenére Magyarországon a nők és férfiak 7-a elégedett munkaideje hosszával. Magyarországon a nőknek mindössze 27%-a szeretne rövidebb munkaidőben dolgozni. Ez öszszefüggésben lehet a korábban már említett ténnyel, amely a magyarországi alacsony bérszínvonalra vonatkozik. Bár az ún. atipikus munkaszerződések közöttük a határozott idejű munkaszerződések bár növelik a munkaerő-piaci rugalmasságot, hosszú távon akadályozzák a családi élet tervezését és erősítik a munkahelyi stresszt. A WageIndicator adatbázisok azt is jól tükrözik, hogy a munkaerő-piaci rugalmasság leginkább Hollandiára jellemző, ahol az adatbázis szerint a nőknek mindössze 3-át alkalmazzák határozatlan idejű munkaszerződéssel. Magyarországon a nők 2,5%-a és a férfiak 3,4%-a válaszolt a munkaszerződése jellegét firtató kérdésre úgy, hogy 11

12 munkaerő-kölcsönzőn keresztül dolgozik. A munkaerő-kölcsönző segítségével kikölcsönzött női munkavállalók aránya Belgiumban a legnagyobb, a WageIndicator kérdésére a kérdőívet kitöltő nők 12,2%-a válaszolta azt, hogy munkaerő-kölcsönző alkalmazza. A három vizsgált ország közül Magyarországon dolgoznak a nők leggyakrabban határozatlan idejű vagy állandó munkaszerződéssel: a nők 9-a ilyen munkaszerződéssel rendelkezik. Az állandó munkaszerződés a férfiak esetében Belgiumban a leggyakoribb (93%). Hollandiában a választ adók döntő része határozott idejű munkaszerződéssel dolgozik. A munkahely biztonsága mindhárom országban nagyobbnak mutatkozik a férfiak, mint nők körében, ugyanis mindhárom vizsgált országban a határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozó férfiak részaránya az összes férfit tekintve nagyobb, mint a határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozó nőké az összes női munkavállalót illetően. Úgy tűnik, mintha a munkaerő-piaci rugalmasság elérése inkább a nők rovására történne, mint a férfiakéra! Az Európai Unió felülvizsgált ún. Lisszaboni Stratégiája megerősítette azt a célt, amely arra irányult, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és a tudásgazdaságon alapuló legdinamikusabb gazdasága legyen. A negyedik, az európai munkakörülményekről szóló felmérés a Fourth European Working Conditions Survey szerint 2005-ben az uniós munkavállalók kevesebb, mint 3-a részesült valamilyen továbbképzésben. Amióta a munkakörülményekről szóló felmérések elkezdődtek, az utóbbi tíz évben, ez az arány nem változott. Ez azonban az uniós átlagérték, amely mögött az egyes országokban jelentős különbségek húzódnak meg. A munkavállalók több mint a fele részesül valamilyen továbbképzésben Finnországban és Svédországban. A skála másik felén találhatók a dél- és kelet-európai országok, ahol a továbbképzésben résztvevők aránya nagyon alacsony, így pl. kevesebb, mint Spanyolországban, Görögországban, Magyarországon, Portugáliában, Romániában. A munkavállalóknak mindössze 1-a részesül továbbképzésben Bulgáriában és Törökországban. Hollandiában a munkavállalók több mint 3- a és Belgiumban csaknem 5-a vesz részt döntő mértékben a munkaadó által finanszírozott képzésben. Mit mutat ezzel kapcsolatban a WageIndicator és a BérBarométer adatbázis? A magyar BérBarométer adatbázisban a Részt vesz-e Ön jelenleg képzésben vagy átképzésben? kérdésre a választ adók 22,2%-a adott igenlő választ. (Ez az adat megfelel a negyedik európai munkakörülmények felmérésben szereplő adatnak.) Ez azt jelenti, hogy a felmért munkavállalók többsége, több mint háromnegyede, semmilyen képzésben nem vesz részt. Ez egyrészt negatívan befolyásolja az alkalmazhatóságukat azaz azt, hogy találnak-e szükség esetén új munkahelyet, másrészt azt is jelenti, hogy adott munkahelyen belül nehezen növelhető termelékenységük, illetve hatékonyságuk. Magyarországon a képzésben résztvevők 59%-a nő és 41%-a férfi. A nők háztartásbeli és családi kötelezettségeik ellenére gyakrabban élnek a felmerülő lehetőségekkel és vesznek részt a képzésekben. A továbbképzést igénybevevő munkavállalók többsége középiskolai végzettséggel rendelkezik. A továbbképzés szempontjából a legrosszabb helyzetben a csak 8 osztályt vagy alap-szakmunkásképzőt végzettek vannak. Magyarországon az 5000-es adatbázisban szereplők csaknem 54%-a szerzett a formális iskolái befejezését követően valamilyen új képesítést; a nők kissé magasabb százalékban (56%), mint a férfiak. 12

13 A negyedik európai munkakörülményekről szóló felmérés szerint (Fourth European Working Conditions Survey, 48. old.) azok a munkavállalók, akik összetett feladatokat hajtanak végre és a munkahelyükön új dolgokat tanulnak, sokkal inkább érzik úgy, hogy szükségük van további képzésre, és éppen fordított a helyzet a monoton, egyhangú, ismétlődő feladatokat magába foglaló munkát végzők esetében (akik viszont gyakran képzettebbek, mint amit a munkájuk megkívánna). A magyar BérBarométer adatbázis alátámasztja ezt a megállapítást: minél magasabb a válaszolók képzettségi szintje, annál magasabb a formális tanulmányok befejezése után további szakképesítést szerzők aránya. A BérBarométer adatbázis szerint a középiskola után további képzésben részt vevő nők csaknem 8-a és az egyetemet illetve főiskolát végzett nők 7-a szerzett további képesítést is. Csupán egyetlen csoportban, a szakmunkások esetében, magasabb a további képesítéshez jutott férfiak aránya, mint a nőké. A három országot, Magyarországot, Hollandiát és Belgiumot összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a legrugalmasabb munkaerőpiaccal rendelkező ország munkavállalói érték el a legjobb eredményt a további képesítések megszerzése terén. Hollandiában a nők 68%-a és a férfiak 76%-a szerzett további képesítést formális iskolái befejezését követően, Belgiumban mind a nők, mind a férfiak esetében arányuk 6 körüli. Magyarországon a nőknek valamivel több, mint a fele (52%), a férfiaknak pedig 56%-a tanult az iskola befejezését követően, és szerzett újabb képesítést. Úgy tűnik, hogy Hollandiában a nagyszámú atipikus munkaszerződéseknek köszönhető nagymértékű munkaerő-piaci rugalmasságot ellensúlyozza az új képzettséget szerző munkaerők magas aránya. Valamennyi országban azonban a továbbképzésben való részvételnek vagy az új képesítés szerzésének gyakorisága a magasabb de legalábbis középfokú képzettségi szinthez kötött. A továbbképzésben való alacsony részvétel és az alacsony képzettség szint ördögi körét csak olyan speciális intézkedésekkel lehetne megtörni, amelyek erősítenék a motivációt és megkönnyítenék a továbbképzéshez való hozzáférést e rétegek számára is. Ki finanszírozza a képzést? Azt feltételezzük, hogy a munkaadó sokkal gyakrabban állja a képzés költségeit, mint a munkavállaló maga. A munkavállalók kevesebb, de hosszabb képzéseket fizetnek saját maguknak. A munkahelyi stressz a munka és a családi élet összeegyeztetésének lehetősége. A munkahelyi stresszt úgy határozhatjuk meg, hogy az egyén olyan fizikailag és mentálisan veszélyes reakciója, amikor képességeit, lehetőségeit és erejét meghaladó feladatot kell ellátnia. A munkahelyi stressz az egészség megrendüléséhez, munkahelyi balesethez és mérgezett otthoni légkörhöz is vezethet. A belga és holland WageIndicator és a magyar BérBarométer adatbázis adatainak összehasonlításakor azt tapasztalhatjuk, hogy a három ország közül Magyarországon a legkimerültebbek mind a nők, mind a férfiak, fizikailag és mentálisan egyaránt. Magyarországon a nők és a férfiak több mint 3-a fizikailag kimerítőnek értékeli munkáját, a nők 34%-a és a férfiak 25%-a gondolja ugyanezt a mentális kifáradással kapcsolatban. Ezek a válaszok kissé ellentmondani látszanak a következő kérdésre adott válasznak: Stresszesnek találja-e a munkáját?. Ugyanis a választ adó nőknek csak 27%-a találta munkáját napi gyakorisággal stresszesnek. A férfiak 25%-a válaszolt úgy, hogy munkája mindennap stresszes, a férfiak ugyanekkora hányada találta munkáját mentálisan fárasztónak. A magyar nők és férfiak 17-17%-a 13

14 azonban úgy véli, hogy munkája egyáltalán nem stresszes, annak ellenére hogy a három vizsgált ország közül a magyar munkavállalók esetében a legnagyobb a fizikailag és mentálisan kimerültek aránya. A WageIndicator adatbázis szerint a napi stresszt leginkább a belga munkavállalók élik meg: a nők 32%-a és a férfiak 34%-a. Ugyanakkor a nők mindössze 4%-a és a férfiak 3%-a találja teljesen stresszmentesnek munkáját. Hollandiában, az utóbbi évtizedben a holland szociális és foglalkoztatási kormányzat széleskörű kockázatfelmérést vezetett be ágazati szinten, a munkahelyi stressz csökkentése érdekében. A három partner a munkavállalók, a munkaadók és a kormány által elért legfontosabb eredménynek a munkahelyi stressz csökkentése céljából létrejövő együttműködést tekintik. 14

15 Bevezető Az EQUAL program keretében három fejlesztési partnerség (FP) a belga Dicht de gender loonkloof (BEnl-28), a holland Dicht de loonkloof (m/v)! (NL- 2004/EQH/0016) és a magyar Egyenlő munkáért egyenlő bért! e-bérbarométer (HU-6) közös erőfeszítéseket tesz az e-solution: Equal pay for equal work! címet viselő nemzetközi együttműködési megállapodásban (TCA) foglaltak gyakorlati megvalósítása érdekében. A fejlesztési partnerségek közös érdeke az olyan közös vagy mindhárom országban jelenlévő problémák megoldása, mint a férfiak és nők bére közötti szűnni nem akaró különbség. Míg a holland, belga és magyar FP-k első közös jelentése a férfiak és nők bére közötti különbséggel foglalkozott, a jelenlegi a munka-körülmények összehasonlítását végzi el a munkavégzés és a családi élet öszszeegyeztetésére fókuszálva. Olyan manapság gyakran vitatott szempontokat is figyelembe veszünk, mint a munkaerő-piaci rugalmasság és a nők és férfiak foglalkoztathatóságának biztonsága. Jelen közös jelentés a MARMOL Bt. kutatási eredményeit is felhasználja. Adatok Jelen kiadványban szereplő elemzések alapjául szolgáló adatok forrása a holland és belga WageIndicator, valamint a magyar BérBarométer adatbázis. A holland és a belga adatbázis 2006 áprilisától 2006 decemberéig a WageIndicator honlapokon szereplő on-line kérdőív kitöltésével kapott adatokat összegzi. A magyar adatbázis 5000 fő lekérdezésén alapul. A magyar adatok összegyűjtésének időszaka 2006 május-2006 október. Ahol ennek szükségét látjuk, összevetjük a WageIndicator alapján nyert eredményeket más többnyire hivatalos statisztikai forrásokéival. Mostani jelentésünkben felhasználtuk az ún. Dublini Alapítvány negyedik felmérését az európai munkakörülményekről (Fourth European Working Conditions Survey (Dublin Foundation) és az ún. WIBAR projekt eredményeit is 1. A WI- BAR projekt célja a WageIndicator felmérés adatai alapján az országok közötti öszszehasonlító elemzés előmozdítása különböző témákban. 1 Az Amszterdami Egyetem munkaügyi kutatóintézete, az Amsterdam Institute of Advanced Labour Studies (AIAS) / University of Amsterdam fejlesztette ki a WIBAR projektet az Európai Szakszervezeti Szövetséggel, az ETUC-kal karöltve. 15

16 A munkaidő A munkaidő és a munka időbeli beosztása a munkavégzés és a családi élet összehangolásának sarkalatos pontja. A szakmai és magánélet összehangolása pedig lényeges szerepet játszik az Unió által a Lisszaboni Stratégiában meghatározott célkitűzések elérésében. A Tanács november 23-án fogadta el a munkaidő-szervezés egyes szempontjaival foglalkozó 93/104/EK tanácsi irányelvet 2, melynek célja, hogy rögzítse a munkaidő megszervezésével kapcsolatos minimális biztonsági és egészségügyi követelményeket november 4-én jelent meg és augusztus 2-án lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács újabb, az előzőeket módosító és egységes keretbe foglaló 2003/88/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól 3. Az utóbbi évtizedben Európa foglalkoztatási struktúrájában az egyik legfontosabb átalakulás az, hogy a munkaidő beosztása egyre változatosabbá vált. Ma a munkaidő a viták és a kollektív alkuk kereszttüzében áll. Ezt a vitát csak tovább erősítették az Európai Bizottságnak a munkaidő irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatai. A Bizottság egyebek mellett szorgalmazza a családi élet és a munkavégzés eddiginél szélesebb körű figyelembevételét. Teljes munkaidő, részmunkaidő Az ebben a fejezetben felhasznált adatok a 2004 szeptember-2006 szeptember közötti időszakot ölelik fel. A feldolgozás nyolc ország teljes WageIndicator mintájának 89%-ára vonatkozik, azért nem 10-ra, mert kiszűrtük a nem munkavállalókat. 4 Az 1. táblázat országonként mutatja, hogy a WageIndicator adatbázisban felmért, a munkáltatójukkal aláírt munkaszerződéseikben a munkavállalók hány százaléka dolgozik teljes és hány százaléka részmunkaidőben. 2 Angolul Council Directive 93/104/EC of 23 November 1993 concerning certain aspects of the organization of working time. Forrás: Official Journal L 307, 13/12/1993 P , A teljes szöveg megtalálható magyarul a következő linken: 3 Angolul: Directive 2003/88/EC of the European Parliament and of the Council of 4 November 2003 concerning certain aspects of the organisation of working time. 4 A belga, dán, finn, német, holland, lengyel, spanyol és brit munkaidővel kapcsolatos rész a következő tanulmányon alapul: Maarten van Klaveren, Kea Tijdens, Nuria Ramos Martin: Working Time, Wibar Report No1, 22/02/2007, final version 16

17 1. táblázat: Teljes és részmunkaidő a megállapodásokban, országonként, , % 1. Teljes munkaidőben dolgozók 2. Nem teljes munkaidőben dolgozók Belgium Dánia Finnország Németország Hollandia 73,1 74,7 81,0 79,5 70,9 26,9 25,3 19,0 20,5 29,7 Lengyelország Spanyolország Nagy-Britannia Magyarország 1. Teljes munkaidőben 91,4 76, 9 76,7 93,3 dolgozók 2. Nem teljes 8,6 23,1 23,3 6,7 munkaidőben dolgozók Forrás: WageIndicator adatbázis, 2004 szeptember-2006 szeptember; Magyarország: BérBarométer 5000-es adatbázis, 2006 október 1. grafikon: Teljes és nem teljes munkaidőben dolgozók, nemzetközi összehasonlítás Teljes és nem teljes munkaidőben dolgozók aránya, % ,9 25,3 19% 20,5 29,7 8,6 73,1 74,7 81% 79,5 70,9 91, 23,1 23,3 76,9 76,7 6,7 93,3 Nem teljes heti munkaidőben dolgozók Teljes m unkaidőben dolgozók aránya Belgium Dánia Finnország Németország Hollandia Lengyelország Spanyolország UK Magyarország Forrás: WageIndicator adatbázis, 2004 szeptember-2006 szeptember; Magyarország: BérBarométer 5000-es adatbázis, 2006 október A válaszolók döntő többsége 71%-tól kezdve (Hollandia) 91%-on keresztül (Lengyelország) 93,3%-ig (Magyarország) heti teljes munkaidős beosztásban dolgozik. Ha ezeket az adatokat összevetjük az egyes országok hivatalos statisztikájával, megállapíthatjuk, hogy a teljes munkaidőben dolgozók alulreprezentáltak a Wage- Indicator adatbázisban, Belgiumban, Dániában, Finnországban és Spanyolországban, felülreprezentáltak viszont Németországban, Hollandiában, Lengyelországban és Magyarországon. Nagy-Britannia esetében a WageIndicator kérdőívét ugyan- 17

18 olyan arányban töltötték ki a teljes munkaidőben dolgozók, mint amilyen arányban szerepelnek a hivatalos statisztikákban. A nem teljes munkaidőben dolgozók között nem csupán azokat találjuk, akik nem dolgozzák le a heti rendes munkaidőt, hanem azokat is, akik éves viszonylatban dolgoznak kevesebbet, készenlétben állnak, vagy egyéb nem teljes munkaidős beosztásban dolgoznak. A rugalmas munkaidő-beosztásban dolgozók aránya az adatbázisok alapján meglehetősen magas pl. Dániában (12,65%), Finnországban (10,6%) és Belgiumban (10,1%), de ez a helyzet Németországban (8,6%), Spanyolországban (9,4%) és Nagy-Britanniában (8,8%) is. A részmunkaidős foglalkoztatottság az egyes uniós tagállamokban nagyon különbözik. Finnországban a részmunkaidőben dolgozók aránya kevesebb, mint 4%-ot tesz ki, miközben Belgiumban a munkavállalók 15%-a, Hollandiában 22%-a részmunkaidős. 2. grafikon: Részmunkaidőben dolgozók, nemzetközi összehasonlítás Részmunkaidőben dolgozók aránya, % 25,0 22,3 20,0 15,0 15,1 10,0 5,0 5,7 3,6 7,3 4,3 5,9 7, 6,7 0,0 Belgium Dánia Finnország Németország Hollandia Lengyelország Spanyolország UK Magyarország Forrás: WageIndicator adatbázis, 2004 szeptember-2006 szeptember; Magyarország: BérBarométer 5000-es adatbázis, 2006 október 18

19 Belgium, Magyarország és Hollandia Teljes és részmunkaidős munkavállalók: nők és férfiak 2. táblázat: A WageIndicator/BérBarométer kérdőívet kitöltő nők és férfiak közül a munkaidővel kapcsolatos kérdésre válaszolók száma Magyarország Belgium Hollandia Munkaidő Nők Férfi Összes Nők Férfi Összes Nők Férfi Összes Teljes Nem teljes Összes Forrás: WageIndicator, és BérBarométer 5000-es adatbázis, 2006 október A foglalkoztatási szerkezet és a munkaszervezés legbeszédesebb mutatója a részmunkaidőben dolgozók arányának növekedése a teljes munkaidőben dolgozókéhoz képest. A részmunkaidős foglalkoztatás szerepét a munkaerő-piaci rugalmasság, a munkaidő átszervezése, a családi élet támogatása és a munkahelyeknek a munkanélküliséget enyhítő újraelosztása szempontjai miatt tartják alapvető fontosságúnak ben az EU 15 tagállamában a foglalkoztatottak 18%-a dolgozott részmunkaidőben, Magyarországon ugyanez az arány 2,9% volt, ma 5% körüli grafikon: Teljes és részmunkaidőben dolgozók, Magyarország, Belgium, Hollandia Teljes és részmunkaidőben dolgozók, fő és megoszlásuk Nem teljes munkaidőben dolgozók aránya Teljes munkaidőben dolgozók aránya Nők Férfiak Nók Férfiak Nők Férfiak Magyarország Belgium Hollandia Forrás: WageIndicator, és BérBarométer 5000-es adatbázis, 2006 október 5 Eurostat Labour Force Survey 2002 és Employment in Europe,

20 3. táblázat: Teljes és nem teljes munkaidőben dolgozó nők és férfiak megoszlása, % Magyarország Belgium Hollandia Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Teljes munkaidőben dolgozó Nem teljes munkaidőben dolgozó Részmunkaidőben 4,2 1,5 34,7 6,7 59,7 18,8 dolgozók, OECD, 2006 Forrás: WageIndicator, , és Magyarország, BérBarométer 5000-es adatbázis, 2006 október és OECD ban Hollandiában a WageIndicator kérdőívet kitöltő nők több mint -a nem teljes munkaidőben dolgozik, Belgiumban arányuk 3-hoz közelít. A BérBarométer adatbázisban felmért magyarországi munkavállalóknak csak 6,7%-a, közöttük a nők 8% és a férfiak 5 %-a nem teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló. Ez az arány magasabb, mint amit a hivatalos OECD statisztika mutat, amely szerint az összes munkavállaló nő 4,2 %-a és a férfiak 1,5 %-a dolgozott részmunkaidőben. Hollandiában a hivatalos adatok nagyobb arányt mutatnak, mint amit a WageIndicator adatbázis adatai 6 : 2005-ben a 15 és 64 év közötti nők 54%-a dolgozott legalább heti 12 órát. Az OECD adatai szerint pedig 2006-ban a holland nők 59,7%-a és a férfiak 18,8%-a dolgozott részmunkaidőben. A hivatalos - cél pedig az, hogy Hollandiában 2010-re az összes foglalkoztatott 65%-a részmunkaidőben dolgozzon. A holland részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a legtöbb részmunkaidőben dolgozó ember határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló, azaz munkahelyük nem az úgynevezett bizonytalan kategóriába tartozik. A részmunka jelen esetben pusztán adott vállalatnál a szabvány munkaidőhöz viszonyított munkaórák mennyiségére utal. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak aránya mindhárom vizsgált országban alacsony. Magyarországon és Belgiumban részarányuk 5%, Hollandiában 8%. Feltételezhetjük tehát, hogy a teljes munkaidőben dolgozók döntő többsége férfi. Magyarországon a részmunkaidős alkalmazás jóval jelentéktelenebb, mint a legtöbb uniós tagállamban. Ennek részben történelmi gyökerei is vannak: a szocializmus évei alatt részmunkaidőben csak a nyugdíjban lévők dolgozhattak. A másik döntő ok az alacsony bérszínvonal: Magyarországon két teljes keresőre van szükség a család fenntartásához. (A bérszintek különbözőségének illusztrálása végett megemlítjük, hogy 2006-ban a belga minimálbér 1234 euró volt, Hollandiában 1273 euró, Magyarországon viszont mindössze 250 eurónak megfelelő összeg. A különbség kissé enyhül, ha vásárlóértékén vizsgáljuk a minimálbéreket, ekkor a fenti sorrendben a következők: 1184, 1210 és 401 euró. 6 Forrás:

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29.

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. A munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus) 2. Atipikus

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények)

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Makó Csaba Szociológiai Kutatóintézet Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó

Részletesebben

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész. Dolgozó nők a magánéletben

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész. Dolgozó nők a magánéletben Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész Dolgozó nők a magánéletben A válaszolók 52%-a gyermektelen, 19-19%-nak egy vagy két gyermeke van, legkevesebben (1%) a 3-nál több gyermekes családanyák

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%)

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%) Fábián Gergely: A gazdasági aktivitás jellemzői - 2008 Arra a kérdésre, hogy Dolgozik-e Ön jelenleg a válaszadók 54.9 százaléka válaszolt igennel, és 45.1 százaléka nemmel. Bár kutatásunk módszertanilag

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com Munkajogi aktualitások 2015 Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com 1 1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret 2 2 A munkaidő beosztása - Annak meghatározása, a mv mikor teljesíti

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Az atipikus foglalkoztatási formák jellemzői és trendjei a kilencvenes és a kétezres években

Az atipikus foglalkoztatási formák jellemzői és trendjei a kilencvenes és a kétezres években TÁMOP - 2.3.2-09/1 MŰHELYTANULMÁNYOK T/13 Az atipikus foglalkoztatási formák jellemzői és trendjei a kilencvenes és a kétezres években Hárs Ágnes 2012. június Tartalomjegyzék 1 Mit szokás atipikus munkán

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

Nők és férfiak közötti bérkülönbség

Nők és férfiak közötti bérkülönbség Nők és férfiak közötti bérkülönbség Belgium, Magyarország és Hollandia Szerkesztette: Borbély Szilvia I. Közös EQUAL jelentés esolution: Egyenlő munkáért egyenlő bért! nemzetközi együttműködés Amszterdam-Budapest-Brüsszel

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program IV. rész Esélyegyenlőség a munkahelyen Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Azt kapja-e, amit megérdemel?

Azt kapja-e, amit megérdemel? Hongaars/Hungarian Ön időszakosan a holland építőiparban dolgozik Azt kapja-e, amit megérdemel? Információ külföldi munkavállalók és ideiglenes munkavállalók számára A fenti információkat az építőipari

Részletesebben

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok?

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? G Data-felmérés G Data. A biztonság németül. Munkahely és magánélet kapcsolata A 18 75 éves internetezők 56%-a rendelkezik teljes munkaidős vagy részmunkaidős állással.

Részletesebben

KÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János

KÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János KÖZELKÉP Szerkesztette Köllő János közelkép Előszó 1. A magyar munkaerőpiac néhány vonása európai tükörben Bevezetés Az adatokról Foglalkoztatás a 15 64 éves népességben Foglalkoztatás és munkaidő a 15

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Ferencz Jácint. Doktori értekezés

Ferencz Jácint. Doktori értekezés Ferencz Jácint Az atipikus munkaviszonyok komplex megközelítése Doktori értekezés Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Társ-témavezető: Dr. Hágelmayer Istvánné, CSc.

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

A NŐI FOGLALKOZTATÁS LEGSIKERESEBB IDŐSZAKA 1 Készítette: Szalai Piroska a Nemzetgazdasági Miniszter női foglalkoztatási tanácsadója, 2015.06.21.

A NŐI FOGLALKOZTATÁS LEGSIKERESEBB IDŐSZAKA 1 Készítette: Szalai Piroska a Nemzetgazdasági Miniszter női foglalkoztatási tanácsadója, 2015.06.21. 1992 1993 1994 1995 1996 2015. febr-ápr. A NŐI FOGLALKOZTATÁS LEGSIKERESEBB IDŐSZAKA 1 Készítette: Szalai Piroska a Nemzetgazdasági Miniszter női foglalkoztatási tanácsadója, 2015.06.21. -ben hazánkban

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE. A háztartások

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE. A háztartások KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE I N F O R M A háztartások információs és kommunikációs technológiai eszközellátottsága és használata, 2005 Á C I Ó S T A T I S Z T I K

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Rugalmas munka Lengyelországban. Alicja Kostecka

Rugalmas munka Lengyelországban. Alicja Kostecka Rugalmas munka Lengyelországban Alicja Kostecka Ha embereket alkalmazol, az egész embert foglalkoztatod. Nem munkáskezet veszel, a kézzel együtt jár a tulajdonosa is. Peter F. Drucker Munkaerőpiaci bázis

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás.

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás. Gyakran ismétlődő kérdések a nem állami szociális fenntartók ágazati pótlék támogatásával kapcsolatban 1. Kérdés: A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása

Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása A VÁLLALATIRÁNYÍTÁS RÉSZTERÜLETEI Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása Az európai társadalmak öregedése kihívások és feladatok elé állítja a munkaerő-piaci

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Humán erőforrás menedzsment

Humán erőforrás menedzsment Humán erőforrás menedzsment Kerekes Kinga kinga.kerekes@econ.ubbcluj.ro kinga.kerekes5@gmail.com 508-as iroda Tematika 1. Az emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma. Munkaidő és szabadidő 2. Az emberi erőforrás-gazdálkodás

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi

Részletesebben

Nők és férfiak a munkaerőpiacon

Nők és férfiak a munkaerőpiacon Nők és férfiak a munkaerőpiacon Dr. Frey Mária SzMM, Gender képzés, Budapest, 2008. május 22. Az előadás témái Foglalkoztatottság Munkanélküliség Inaktivitás Munkaerő-piaci támogatások és egyéb támogatások

Részletesebben