1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

Átírás

1 1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül a közszolgálati és kereskedelmi csatornák politikai műsoraiban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának, pártatlanságának törvényi követelménye. Az alábbiakban néhány hírműsor gyakorlatát két aspektusból, a politikai szereplők médiahasználata, illetve a hírek tartalmi jellemzői felől közelítjük meg. Az előbbi szempont azt vizsgálja, hogy a különböző politikai irányzatok képviselői milyen arányban kapnak szereplési lehetőséget a műsorokban. Közkeletű vélekedésnek tekinthető, hogy nagyobb jelentősséggel bír, ha a szereplők saját hangjukon szólalhatnak meg, mintha cselekedeteiket, véleményüket narrátor foglalja össze. Ezért elemzésünk során külön figyelmet fordítottunk az élőszóban nyilatkozó szereplők arányára. Másik szempontunk a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a hírek tartalmi jellemzői alapján elemzi. Ez az aspektus többek között a siker/kudarc-propaganda jelenlétét próbálja mérni az országos jelentőségű sikerekről (pl. ingyenessé váló felsőoktatás), illetve kudarcokról (pl. a munkanélküliség növekedése) beszámoló hírek előfordulásának vizsgálatával. Vizsgálatunkban kizárólag azokat a megjelenéseket vesszük figyelembe, amikor a műsorok ismertették a szereplők álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. A Műsorelemző Osztály arra törekszik, hogy analíziseinek technikáját tökéletesítse áprilisától új szempontot emelt be a hírműsor-elemzés módszertanába, a megszokott szondázási mód mellett külön vizsgálta az Rttv. 23. paragrafusának teljesülését a közszolgálati televíziók és rádiók hírműsoraiban (8. fejezet). Jelentésünk a április 1. és 30. között sugárzott hírműsorok számszerű jellemzőit tartalmazza.

2 A továbbiakban végig kerekített adatokat közlünk, a kurzívval szedett paraméterek a rendkívül alacsony esetszám miatt nem alkalmasak következtetések levonására! A vizsgálat mintája Jelentésünk az MTV déli és esti Híradójára (19:30), a Duna Televízió Híradójára (18:00), a Kossuth Rádió Reggeli Krónika c. hírműsorának 6:00-7:00-ig terjedő részére, a Déli és Esti Krónikára, a TV2 Tények című (18:30) hírműsorára, az RTL Klub Híradójára (18:30), valamint a Danubius és Sláger Rádió reggeli hírblokkjára, a TV2 Jó estét, Magyarország! című műsorára (hétfőtől-péntekig kb. 23 órai kezdéssel), az ATV Híradójára (19:00) és a Hír TV Híradójára (19:00) terjedt ki. A vizsgált műsorfolyamban a műsoregységek összműsorideje megközelítőleg 119 óra volt (5925 műsoregység), amelyből körülbelül 88 órányi (3987 műsoregység) magyar vonatkozású témával foglalkozott összesen 6660 szereplőt regisztráltunk, akik közül 2075 parlamenti politikus volt. 1. táblázat A műsoregységek vonatkozási kerete külföldi vonatkozású határon túli magyar vonatkozású magyar vonatkozású összesen Duna TV Híradó Esti Krónika M1 esti Híradó RTL Klub Híradó Tények Déli Krónika Reggeli Krónika Danubius Rádió hírműsora Sláger Rádió hírműsora Hír TV Híradó ATV Híradó Jó estét, Magyarország! M1 déli Híradó Összesen

3 2. A HÓNAP FŐBB TÖRTÉNÉSEI A politikai hírműsorok adatainak könnyebb értékelésének érdekében az ORTT Műsorelemző Osztálya minden hónap meghatározó eseményeit összefoglalva a hírműsorok tartalomelemzéséhez csatolja. A történéseket időrendben közöljük. Forrásként a Tallózó Hírösszefoglaló című rovatát használtuk április április 1.: A Legfelsőbb Bíróságon megkezdődött Tocsik Márta másodfokú büntetőperének tárgyalása. április 2.: Mádl Ferenc és Göncz Árpád is megerősítette, hogy eleget tesz Medgyessy Péter meghívásának, és ott lesz Athénban a csatlakozási szerződés aláírásán. április 2.: A kormány elfogadta a közoktatási törvény módosítását, amelyet még tavasszal benyújt a parlamentnek. április 4.: Medgyessy Péter szerint az uniós csatlakozás azt igényli, hogy az olcsó munkaerő helyett nagy szaktudással rendelkező emberek dolgozzanak Magyarországon is. Közben a Fidesz bírálta a kormány foglalkoztatáspolitikáját. Az ellenzéki párt szerint folyamatosan nő a munkanélküliek száma. április 5.: Orbán Viktor az Első Magyar Gazdakongresszuson azt mondta, hogy a Medgyessy-kormány rosszul képviselte a magyar mezőgazdasági termelőket az uniós csatlakozási tárgyalásokon. április 6.: A közvélemény félrevezetésével vádolta a földművelésügyi miniszter Orbán Viktort a karcagi gazdakonferencián tett kijelentései miatt. Németh Imre szerint a Medgyessy-kormány egy év alatt többet tett az uniós csatlakozásért, mint az Orbánkormány négy év alatt. április 7.: Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta az ún. üvegzseb-törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az Állami Számvevőszék magáncégeknél is vizsgálhassa a költségvetési pénzek felhasználását. április 7.: Nem támogatják az ellenzéki pártok a kórháztörvény módosítását, és ez ügyben négypárti, illetve szakmai egyeztetést sürgetnek. április 8.: A Legfelsőbb Bíróság felmentette Tocsik Mártát a csalás vádja alól. A jogerős ítélet szerint az ÁPV Rt. volt jogásza megtarthatja vagyonát, de 400 ezer forintos pénzbüntetést kell fizetnie magánokirat-hamisítás miatt. április 8.: Őrizetbe vettek 13 vesztegetéssel gyanúsított dunaújvárosi rendőrt. 3

4 április 8.: Magyarország a továbbiakban nem kíván részt venni az iraki katonai akcióban, és békefenntartó szerepet sem vállal a Közel-Keleten erősítette meg Juhász Ferenc, aki sikeresnek ítélte a nemrég véget ért taszári kiképzést. április 8.: Megalakult az APEH-nél történt adatmentést vizsgáló országgyűlési bizottság. A testület elnöke az MDF-es Font Sándor, alelnöke pedig az MSZP-s Wiener György lett. április 9.: A honvédelmi miniszter szerint sokan indokolatlanul keltettek pánikot az Irak elleni háborúval kapcsolatban, ezért az állam jóval többet költött az ország biztonságra, mint amennyit kellett volna. április 10.: Az informatikai miniszter vizsgálatot indított a tárcánál, hogy kiderítsék, igaza van-e Rogán Antalnak. A fideszes képviselő szerint Kovács Kálmán állításával ellentétben mégis részt vesznek a hírközlési törvény módosításának kidolgozásában a tárca közigazgatási államtitkárának volt munkatársai. április 10.: Tíz év börtönbüntetést kapott jogerősen Dietmar Clodo. április 11.: Medgyessy Péter a Magyar Honvédség értekezletén kijelentette: megköveteli a katonáktól a hadsereg átalakításának támogatását akkor is, ha az fájdalmas lépésekkel jár, mert ezen múlik a honvédség és az ország biztonsága. április 11.: Felmentették beosztásból Rácz Zsoltot, az informatikai minisztérium közigazgatási államtitkárát, mert a vizsgálat megállapította, hogy az államtitkár korábbi munkahelye - minden korábbi cáfolat ellenére - részt vesz a hírközlési törvény módosításának kidolgozásában. április 12.: Az ügydöntő népszavazás csekély, 45,56 százalékos részvétel mellett zajlott le, a szavazáson a választásra jogosultak elsöprő aránya, 83,76 százaléka támogatta Magyarország uniós csatlakozását. A négy parlamenti párt vezetője egyaránt üdvözölte a népszavazás eredményét. április 14.: Az uniós csatlakozásról szóló népszavazással fejeződött be Magyarországon a rendszerváltás jelentette ki Medgyessy Péter nemzetközi sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök szerint nem a tiltakozás, hanem a túlzott magabiztosság jele az, hogy sokan távol maradtak a referendumtól. Az ellenzék úgy látja, hogy a rossz kampány miatt voksoltak kevesen. április 15.: Elsöprő többséggel támogatta az Országgyűlés azt a határozatot, amely felhatalmazást ad a kormánynak az uniós csatlakozási szerződés aláírására. Egyedül Simicskó István szavazott nemmel az előterjesztésre. április 16.: Medgyessy Péter és Kovács László is aláírta az Európai Unió bővítéséről szóló szerződést az ősi athéni piactér helyén emelt csarnokban. 4

5 április 16.: Lemondott a Fidesz-frakcióban és a honvédelmi bizottságban betöltött tisztségeiről Simicskó István, miután egyedüliként nemmel szavazott a csatlakozási szerződés aláírására. április 17.: Az előzőleg bejelentettnél komolyabb, a hetes nemzetközi skálán hármas veszélyességi fokú volt a múlt heti paksi üzemzavar. Az atomerőműben a fűtőanyagtisztítórendszer karbantartása közben radioaktív gáz jutott a környezetbe. április 18.: Nem talált veszélyes sugárzást a Paksi Atomerőműnél az az osztrák környezetvédelmi szervezet, amely a reaktornál végzett méréseket. Gál J. Zoltán a kormányszóvivői tájékoztatón közölte: semmi ok a pánikkeltésre, a háttérsugárzás mértékéről adott tájékoztató becsületes és pontos. április 18.: A Fidesz szerint saját cégének számlázott a kulturális miniszter. Görgey Gábor közölte: felesége két fellépéséért és az Operaház számára készített szövegkönyv után járó honoráriumot vette fel. április 21.: Magánpénzből új sportcsarnokot építtetne az állam Budapesten. A sportminisztérium öt-hétezer néző befogadására alkalmas létesítményt szeretne létrehozni. április 22.: Nem hivatalos brit és amerikai felkérés érkezett arról, hogy Magyarország békefenntartó alakulatot küldjön Irakba. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter négypárti egyeztetést hívott össze az ügyben. április 22.: Schmitt Pál belép a Fideszbe, és az új néppárt alelnökjelöltje lesz. április 23.: A Fidesz szerint a kormány valamennyi lépése és nyilatkozata azt mutatja, a kabinet nem támogatja, hogy Magyarország olimpiát rendezzen 2012-ben. Jánosi György ezzel szemben azt mondja, hogy alaposan meg akarják fontolni a döntést. április 24.: Megengedhetetlen a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság privatizálása jelentette ki a Pokorni Zoltán. Az ÁPV Rt. közölte, hogy sem az MVM, sem a Paksi Atomerőmű privatizációja nem szerepel az idei üzleti tervben. április 24.: Soron kívüli eljárásban tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság a GYES-perek felülvizsgálatát. A döntés precedensértékű lesz, bár a pert három kismama indította, a határozat mindenkire vonatkozik, akinek és között járt volna a jövedelempótlék. április 25.: Az autópálya díjak eltörléséért tiltakoztak Martonvásáron és a fővárosban. április 26.: Mind a négy parlamenti párt részt vett azon a külügyminisztériumi egyeztetésen, amelyen szakértők adtak tájékoztatást a magyar katonák esetleges iraki szerepvállalásáról. 5

6 április 26.: A Fidesz és az MDF kifogásolta Kuncze Gábornak azt az álláspontját, hogy blöff volt a 2012-es olimpia budapesti megrendezésének gondolata. április 28.: A beteg önrendelkezési joga nem terjed ki arra, hogy aktív eutanáziát kérjen mondta ki az Alkotmánybíróság tízévnyi vita után. A testület határozata szerint ugyanakkor a gyógyíthatatlan betegnek továbbra is joga van arra, hogy visszautasítsa az életét meghosszabbító kezelést. április 28.: Éles kritikával illette a Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a paksi atomerőmű vezetését és a kormányt a rossz kommunikáció miatt. A miniszterelnök válaszában visszautasította a vádakat. április 29.: Medgyessy Péter szerint Magyarország akkor is részt tud venni az iraki békefenntartásban, ha az ellenzék nemet mond a misszióra. április 30.: Nem rendez olimpiát Magyarország jelentette ki a kormányülés után a szóvivő. Gál J. Zoltán utalt a korábban elkészült olimpiai megvalósíthatósági tanulmányban megfogalmazottakra, illetve arra, hogy a rendezvény 4600 milliárd forintjába kerülne az országnak. 6

7 3. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Áprilisban a parlamenti képviselők megjelenéseinek aránya öt százalékkal visszaesett (36% vs. 31%) (6. ábra). A kormány/koalíciót az aktorok 21, a parlamenti ellenzéket 10, az egyéb szereplőket 69 százalék képviselte. Az év negyedik hónapjában a parlamenti politikusok 67 százaléka a kormány/koalíció, közel harmada (33%) az ellenzék képviselői közül került ki (7. ábra). A két politikai oldal szereplésében továbbra sem történt jelentős elmozdulás (a kétharmad-egyharmad körül alakult), az elmúlt négy hónapban csak apróbb különbségeket regisztráltunk. Áprilisban a kormányzati oldal politikusaira jutó beszédidő jelentősen megemelkedett (68% vs. 74%) (10. ábra), míg az ellenzéké csökkent (32% vs. 26%). A kormány reprezentánsai főként az uniós népszavazás és az azt követő szerződés aláírás kapcsán kaptak szót, amit az is mutat, hogy a két leghosszabban nyilatkozó politikus a miniszterelnök és a külügyminiszter volt. Áprilisban a húsz legtöbbet szereplő politikus elsősorban a kormány/koalíció reprezentánsai közül került ki (12 fő) (13. táblázat). Orbán Viktorra jóval nagyobb figyelem irányult, mint az ellenzék más képviselőire. Ebben a hónapban kitüntetett érdeklődés övezte a köztársasági elnök és az adatvédelmi biztos munkáját, előbbi az uniós integrációval, utóbbi pedig az APEH-adatmentési botránnyal kapcsolatban kapott nagyobb publicitást. 7

8 4. A HÍREK TARTALMI JELLEMZŐI Áprilisban a külföldi vonatkozású műsoregységek aránya csökkenni kezdett (35% vs. 32%), ami az iraki háború eseményei iránt tanúsított figyelem visszaesésével hozható kapcsolatba, helyét a Távol-Keleten kitört tüdőgyulladás-járvány (SARS) terjedése vette át. A kérdéskörök "élbolyában" helycsere történt (2. táblázat), ebben a hónapban már a gazdasági szféra történéseivel foglalkoztak a legtöbbet a hírműsorok. A tematikai csoporton belül a leggyakrabban a vállalkozások, vállalatok helyzetét dolgozták fel a szerkesztők, megoszlásuk az előző hónaphoz képest jelentősen megemelkedett (lásd 14. táblázat). A vállalatok, vállalkozások állapotának gyakori említése összefüggött a Paksi Atomerőmű Rt. kettes blokkjában történt eseményekkel. Ezzel hozható kapcsolatba a természeti-, ipari katasztrófák, balesetek témakörének három százalékos emelkedése is, amin belül az ipari katasztrófák témája megötszöröződött (lásd 14. táblázat). A kormány gazdaságpolitikája felé irányuló figyelem visszaesett (14% vs. 12%), a témakörön belül a költségvetés helyzete és a privatizáció témájának előfordulása emelkedett. Az ország külpolitikai kapcsolatait taglaló műsoregységek elvesztették vezető helyüket. Továbbra is az EU-csatlakozás jelent meg a legtöbbször, de ennek a témának az aránya is visszaszorult márciushoz képest (lásd 14. táblázat). A kérdéskör háttérbe kerülése összefüggésbe hozható az európai integrációs szerződés április 16-i aláírásával, amellyel lezárult a tematizálás intenzív szakasza. A szociális szféra történéseit a műsoregységek hatoda dolgozta fel, a csoportban elsősorban az egészségügy helyzete számított "húzó" kérdéskörnek (lásd 14. táblázat), mivel ebben hónapban indult meg a kórházak privatizációjáról szóló vita. A belpolitikát érintő témakörök közül a kormány tevékenysége vesztett súlyából (18% vs. 15%). A belpolitikai botrányokat, korrupciót tárgyaló műsoregységek továbbra is a híradások közel tizedében jelentek meg (9% vs. 9%), a megoszlást elsősorban a Tocsik-ügy bírósági tárgyalása konzerválta, továbbá a Postabankkal összefüggő nyomozás és a különböző államigazgatási szervek botrányai. A hírműsorok tudósításaiban leggyakrabban előforduló témákat a Mellékletben (14. táblázat) tüntettük fel. 8

9 2. táblázat N=3987 A hírműsorok tudósításainak témái (a magyar vonatkozású műsoregységek százalékában, egy tudósítás több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya március április gazdasági helyzet külpolitikai kapcsolatok szociális szféra kormány tevékenysége kultúra, média kormány gazdaságpolitikája bűnözés 11 9 belpolitikai botrányok, korrupció 9 9 parlament tevékenysége 8 9 természeti, ipari katasztrófák, balesetek 6 9 önkormányzatok tevékenysége 7 8 általános belpolitikai kérdések 8 7 pártok viszonya, ügyei 6 6 rendvédelmi szervezetek helyzete 6 4 kormányzat-ellenzék viszonya 2 2 A híradások tartalmával kapcsolatban az ORTT azt is vizsgálja, hogy a magyar vonatkozású hírek milyen arányban számoltak be országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról (1. ábra). Az év negyedik hónapjában a kudarcról tudósító műsoregységek aránya (4% vs. 5%) és a sikerről tudósítóké is egy százalékkal emelkedett (3% vs. 4%). A balsikerekről szóló műsoregységek több mint ötöde a kormányzat, két százaléka az ellenzék, több mint háromnegyede pedig egyéb intézmény tevékenységéhez kapcsolódott. A fiaskók kötődésénél a politikai paletta szereplőinek részesedése jelentősen visszaesett (37% vs. 24%), ezen belül is a kormány erőteljes visszaszorulása volt megfigyelhető. Az egyéb intézményeken belül most is a legtöbb bukást a vállalatok, vállalkozások produkálták, az ódiummal telített esetek megjelenéseinek közel felét adták (136 esetből 61 eset). A sikerről tudósító műsoregységek tekintetében a kormány számaránya megemelkedett (32% vs. 42%). A folyamat az Athénban aláírt integrációs szerződéssel hozható kapcsolatba. Ezzel párhuzamosan az egyéb intézményekhez (64% vs. 56%) és az ellenzékhez köthető sikerek (4% vs. 2%) prezentációja csökkent. 9

10 1. ábra N=3987 A kudarcról és sikerről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) kudarc február kudarc március kudarc április % kormány ellenzék egyéb intézmény kudarc február kudarc március kudarc április siker február siker március siker április 60 % kormány ellenzék egyéb intézmény siker február siker március siker április Áprilisban a konfliktusról tudósító műsoregységek előfordulása nőtt (10% vs. 11%), az együttműködésről szóló hírek aránya változatlan maradt (6% vs. 6%). A két politikai oldal ellentétei kevésbé hangsúlyosan jelentek meg áprilisban, mint márciusban (2. ábra). A vizsgált időszakban is főként az uniós csatlakozásunk és az iraki háborúban való részvállalásunk kapcsán ütköztették véleményüket a kormány és az ellenzék prominensei. 10

11 A két politikai oldal kooperációjáról tudósító műsoregységek aránya erőteljesen visszaesett (37% vs. 30%), ez elsősorban a kormány prezentációjának csökkenésével magyarázható (32% vs. 22%). 2. ábra N=3987 A konfliktusról és együttműködésről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) konfliktus február konfliktus március konfliktus április % kormány ellenzék egyéb konfliktus február konfliktus március konfliktus április együttműködés február együttműködés március együttműködés április % kormány ellenzék egyéb együttműködés február együttműködés március együttműködés április

12 5. A HÍRSZOLGÁLTATÁS TARTALMI JELLEMZŐI Az ORTT a politikusok nyilatkozatainak tartalmi vonatkozásait is elemezte, ennek keretében azt vizsgálta, hogy a parlamenti politikusok milyen eséllyel láthatták el kritikai, ellenőrző funkciójukat, azaz milyen gyakran fogalmazhattak meg bírálatokat, eltérő véleményeket. Áprilisban továbbra is a szereplők közel tizede (11%) fogalmazhatott meg valamifajta bírálatot (3. ábra), a kritikák fele érintette a politikai élet szereplőit. Mind a kormány (46% vs. 43%), mind az ellenzék prezentációja három százalékkal visszaesett a dimenzióban (10% vs. 7%). Az egyéb szereplőkhöz kapcsolódó elmarasztaló vélemények képzeletbeli tortájából ebben a hónapban jelentős részt tudhattak magukénak a vállalatok, vállalkozások, bankok és biztosítók (93 eset). A szféra leginkább a paksi atomerőműben történt üzemzavar miatt került előtérbe, a csoporttól nem sokkal maradt el a minisztériumok tevékenységének negatív megítélése (74 eset). 3. ábra N=6660 A hírműsorokban elhangzott bírálatok aránya és címzettjei (az összes szereplés százalékában) bírálatot tartalmazó szereplések bírálatot nem tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata A politikusok közel minden ötödik szereplésük alkalmával fogalmaztak meg kifogásokat (19%), ami az előző hónap adataival összehasonlítva 3 százalékos csökkenést mutatott (4. 12

13 ábra). Áprilisban a kormány prezentációja egy százalékkal csökkent (12% vs. 11%), és a többi szereplő részesedése is ugyanilyen mértékben mérséklődött. A három legtöbb negatív ítéletet megfogalmazó parlamenti politikus között ebben a hónapban is csak ellenzékieket találtunk: Deutsch Tamás (19 eset), Pokorni Zoltán (15 eset) és Áder János (14 eset), akik megjelenéseik nagy részében kritikusan léptek fel a kormányzati politikával szemben (lásd. táblázat). 4. ábra N=2075 A kormánytagok és a parlamenti képviselők által megfogalmazott bírálatok megoszlása (kormánytagok, parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) nincs bírálat egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata A pártkötődéssel nem rendelkező szereplők előfordulásaik 13 százalékában (332 eset) emeltek valamilyen intézmény működésével szemben kifogást. Az év negyedik hónapjában is a civil szféra szerveződései tették a legtöbb a bírálatot (3. táblázat). Magas prezentációjuk egyik oka a Paksi Atomerőmű Rt. kettes blokkjának tisztítása közben történ baleset volt, amelynek kapcsán gyakran kaptak szót környezetvédelmi szervezetek, akik mind az atomerőmű vezetőségét, mind a kormányt bírálták. 13

14 3. táblázat Az öt legtöbb bírálatot megfogalmazó, pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (az összes bírálatuk arányában, egy nyilatkozat több bírálatot is tartalmazhat) kormány ellenzék egyéb intézmény esetszám százalék esetszá százalék esetszám százalék m civil szféra szerveződése országos jogi szakágazati intézmény szakszervezetek, érdekképviseletek intézményi kötődés nem derül ki vállalat, vállalkozás, bank, biztosító Áprilisban a szereplések mindössze egy százaléka tartalmazott valamilyen elismerést (5. ábra). A kormányzat tevékenységének méltatása az előző hónapban mért szinthez képest felére esett vissza (46% vs. 21%). Medgyessy Péter kilenc esetben adott hangot megbecsülésének. A vizsgált hónapban is, mint az eddigi hónapokban, a dicséreteket tartalmazó szereplések száma igen alacsony volt (76 eset), emiatt a részletesebb elemzésre nincs lehetőség. 5. ábra N=6660 A hírműsorokban elhangzott elismerések aránya, illetve címzettjei (az összes szereplés százalékában) elismerést nem tartalmazó szereplések elismerést tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének elismerése kormányzat tevékenységének elismerése

15 6. A POLITIKAI SZEREPLŐK MÉDIAHASZNÁLATA Az ORTT havi gyakorisággal végzett elemzései elsősorban azt vizsgálják, hogy az elektronikus médiumok milyen arányban biztosítottak lehetőséget a kormányzati hatalom, illetve a parlamenti ellenzék képviselői számára álláspontjaik kifejtésére. Az elemzés első lépésében a két szemben álló politikai oldal médiahasználatát az összes szereplési lehetőség alapján vizsgáljuk, azaz egyaránt figyelembe veszzük azokat a megjelenéseket, amikor a politikusok véleményét narrátor ismertette, illetve amikor a szereplők élőszóban nyilatkoztak. Az év negyedik hónapjában a vizsgált műsorok szereplőinek 31 százalékát a parlamenti politikum prominensei reprezentálták (6. ábra). A kormány/koalíciót az aktorok 21, a parlamenti ellenzéket 10, az egyéb szereplőket 69 százalék képviselte. A vizsgált periódusban a politikai aktorok átlagos szereplési aránya öt százalékkal visszaesett (36% vs. 31%). A műsorszolgáltatók többségénél a parlamenti erők prezentációja drasztikusan csökkent. A politikai szereplők háttérbe szorulása a Hír TV műsorában volt a legszembetűnőbb (51% vs. 34%), amit az MTV déli Híradójában szereplő képviselők aránya követett (36% vs. 21%). A kormánypárt reprezentánsainak előző havi szereplési arányai a műsorok többségében csökkentek, legnagyobb mértékben a Hír TV Híradójában (32% vs. 20%) vesztettek megjelenési arányaikból, egyedül a Déli Krónikában tudták növelni előfordulásukat (36% vs. 38%). Az ellenzéki pártok szereplése a kormányhoz hasonlóan alakult (12% vs. 10%). Ebben a hónapban a Danubius Rádió hírműsorában kapták a legnagyobb teret az ellenzék politikusai, ahol az összes megjelenés több mint ötödét tudhatták magukénak (22%). Az ellenzék leginkább az MTV déli Híradójában szorult vissza (13% vs. 7%). 15

16 6. ábra N=6660 A parlamenti politikusok és az egyéb szereplők megjelenéseinek aránya a hírműsorokban (a szereplések százalékában) kormány/koalíció parlamenti ellenzék egyéb szereplők Átlag Hír TV Híradó ATV Híradó Jó estét, Magyarország! (TV2) MTV déli Híradó Sláger Rádió Danubius Rádió RTL Klub Híradó Tények (TV2) Esti Krónika Déli Krónika Reggeli Krónika Duna TV Híradó MTV esti Híradó % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A következő táblázatba azokat a szereplőket (az ún. egyéb szereplők ) gyűjtöttük össze, akik megjelenéseik, megszólalásaik alapján nem a hazai parlamenti politikai életet reprezentálják. A pártkötődéssel nem rendelkező aktorok közül a legnagyobb arányban a vállalatok, vállalkozások, bankok, biztosítók fordultak elő, előző havi részesedésük két százalékkal emelkedett (11% vs. 13%). Második helyen az országos jogi szakágazati intézmények (10,2%), a harmadikon pedig a külföldi szereplők álltak (8,7%) (4. táblázat). Áprilisban jelentősen emelkedett az országos jogi szakágazati intézmények és tagjainak részvételi aránya a hírműsorokban, ami egyrészt az EU-szavazás lebonyolításáért felelős Országos Választási Bizottság, másrészt az adatvédelmi biztos gyakori előfordulásával magyarázható (lásd 13. táblázat). 16

17 4. táblázat N=4393 A 15 leggyakrabban előforduló pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (szerepléseik arányában) esetszám százalék vállalat, vállalkozás, bank, biztosító ,0 országos jogi szakágazati intézmény ,2 külföldi szereplő 384 8,7 intézményi kötődés nem derül ki 368 8,4 minisztériumok 335 7,6 civil szféra szerveződése 252 5,7 kultúra, tudomány, művészet, szórakoztatóipar, oktatás 249 5,7 rendőrség, VPOP 225 5,1 egészségügy 205 4,7 szakszervezetek, érdekképviseletek 189 4,3 pártkötődés nélküli szakértő 136 3,1 országos gazdasági szakágazati intézmény 99 2,3 tömegkommunikáció 91 2,1 egyéb szakágazati intézmény 88 2,0 önkormányzati hivatalok, közalkalmazottak 78 1, Szereplési arányok az egyes témákban A szereplési arányok általános elemzése mellett az ORTT rendszeresen vizsgálja, hogy az egyes témakörökön belül milyen eséllyel nyilváníthattak véleményt (élőszóban vagy narrátori idézet útján) a szemben álló felek (5. táblázat). Az egyes témakörökön belüli szereplési arányok elemzésénél a parlamenti politikusok mellett az egyéb szereplők megjelenéseit is figyelembe vesszük. A hírműsorok szereplőinek nyilatkozataiban az ország gazdasági helyzetének kérdései jelentek meg a legtöbbször, a téma az előző havi részesedéséhez képest 6 százalékkal többször fordult elő (20% vs. 26%). A külpolitikai kapcsolatok témakörénél egy százalékos visszaesést regisztráltunk (26% vs. 25%). Az április 12-i ügydöntő népszavazás és az athéni ratifikáció után a média figyelme fokozatosan más témákra összpontosult, és az ország EUcsatlakozása háttérbe szorult. A többi kérdéskör előfordulása meg sem közelítette az első kettő megjelenési gyakoriságát. A kormányzati politikusok a legtöbb nyilatkozatot a kabinet tevékenységével kapcsolatban tették, amit az EU-csatlakozás követett. Most is, mint az ezt megelőző időszakokban, a kormány nagyobb súllyal szerepelt a témák többségében, mint az ellenzék. 17

18 Áprilisban az ellenzék két témában kapott több lehetőséget véleményének kifejtésére, mint a kormánypárti politikusok (általános belpolitikai kérdések, pártok viszonya, ügyei,), a kormány-ellenzék viszonyának kérdésében azonos arányban szerepelt mindkét politikai pólus. Az ellenzék reprezentánsai a leggyakrabban a belső pártügyek kapcsán nyilvánultak meg az elektronikus médiumokban, amelytől alig maradt el a parlament tevékenysége. A Fidesz május 17-én tartandó gyűlése már áprilisban éreztette hatását, mivel több közéleti személyiség is bejelentette, hogy csatlakozni kíván az alakuló Szövetséghez, ezért jelenhetett meg az előbbi téma hangsúlyosabban az ellenzéki megszólalásokban. 5. táblázat N=6660 A kormányzati oldal, a parlamenti ellenzék, valamint az egyéb szereplők előfordulása az egyes témakörökben (százalékban, egy nyilatkozat több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya kormányzati parlamenti egyéb nyilatkozatok oldal ellenzék szereplők aránya gazdasági helyzet külpolitikai kapcsolatok szociális szféra kultúra, média kormány tevékenysége parlament tevékenysége belpolitikai botrányok, korrupció kormány gazdaságpolitikája általános belpolitikai kérdések természeti, ipari katasztrófák, balesetek önkormányzatok tevékenysége bűnözés pártok viszonya, ügyei rendvédelmi szervezetek helyzete kormányzat-ellenzék viszonya A szereplők megjelenítési módjai A szereplőket aszerint is vizsgáltuk, hogy a szerkesztők fontosnak tartották-e felhívni rájuk a közönség figyelmét, azaz megjelentek-e a headline-ban vagy az összefoglalóban. A szereplők legnagyobb része (92%) sem a headline-ban, sem az összefoglalóban nem kapott helyet. A nevesített szereplők közül a legnagyobb gyakorisággal Medgyessy Péterre (30 eset) hívták fel a figyelmet. A második helyen Orbán Viktor állt, akit 14 esetben láthattunk a műsor elején 18

19 vagy végén elhelyezett szalagcímekben. Kovács László volt a harmadik legtöbbet szereplő közéleti személyiség (12 eset). Áprilisban a kormányzat reprezentánsai közel kétszer olyan gyakran fordultak elő a headline-okban, mint ellenzéki társaik (106 eset vs. 57 eset). A hírműsorok a kabinetre és tagjaira hívták fel a figyelmet, a kormány reprezentánsai tették ki a politikusok megjelenésének több mint felét (163 esetből 89 eset) A politikusok médiahasználatának tendenciái Az év negyedik hónapjában a parlamenti politikusok 67 százaléka a kormány/koalíció, közel harmada (33%) az ellenzék képviselői közül került ki (7. ábra). A kormány/koalíció szereplése az előző időszak adataihoz képest nem változott (67% vs. 67%). A kabinet tagjai két százalékot vesztettek megjelenéseikből (53% vs. 51%), miközben az MSZP-frakció (10% vs. 11%) és az SZDSZ parlamenti képviselőinek felbukkanásai enyhe emelkedést mutattak (4% vs. 5%). Medgyessy Péter (179 eset) és Kovács László (121 eset) jóval gyakrabban szerepeltek, mint politikus társaik, bár a miniszterelnök előfordulása csökkenő tendenciát mutatott (228 eset vs. 179 eset). A kormány tagjai közül Juhász Ferenc szereplése emelkedett meg számottevően, aki a magyar csapatok lehetséges iraki missziója körül kialakult polémia kapcsán jutott több szereplési lehetőséghez (lásd Melléklet 13. táblázat). A kisebbik koalíciós partner szerepléseinek továbbra is közel kétötödét a párt elnöke, Kuncze Gábor adta (106 esetből 43 eset), rajta kívül még a párt külügyi ügyekért felelős politikusa, Szent-Iványi István jelent meg gyakrabban a hírműsorokban. Az ellenzék szereplési aránya stagnált (33% vs. 33%). A Fidesz parlamenti képviselőinek megjelenései enyhén visszaestek (26% vs. 25%), míg a demokrata fórum részesedése egy százalékkal emelkedett (7% vs. 8%). Az ellenzéki képviselők közül Orbán Viktor kapta a legtöbb megjelenési lehetőséget, ami a Fidesz megújításával és az uniós csatlakozási szerződésre való meghívásával hozható összefüggésbe, párttársai hozzá képest jóval kisebb nyilvánosságot kaptak (lásd Melléklet 13. táblázat). Az MDF megjelenéseinek közel harmadát pusztán a párt véleményének idézése tette ki (166 esetből 61 eset), a kisebbik ellenzéki párt tagjai közül egyedül frakcióvezetőjük, Herényi Károly, került be a húsz legtöbbet szereplő közéleti személyiség közé (lásd Melléklet 13. táblázat). 19

20 7. ábra N=2016 A kormány és a parlamenti pártok képviselőinek szereplései a hírműsorokban (a kormánytagok és a parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) 60 február március április 40 % 20 0 kormány MSZP SZDSZ Fidesz MDF független február március április Az ORTT - nemzetközi példákat követve - elsősorban a parlamenti politikum (kormánytagok, parlamenti képviselők) médiahasználatának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Emellett azonban a politikai elit szereplésnek vizsgálata más módszer alapján is elképzelhető. Így érdemes elemezni a parlamenti politikusok mellett az összes köztudomásúan politikai kötődéssel bíró szereplő megjelenését is (8. ábra). E megközelítés alapján kisebb eltérés mutatkozott a parlamenti politikusok szerepléseinek megoszlásához képest. A kormányoldal a szereplések 65, míg az ellenzék 33 százalékát birtokolta. A parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok az összes szereplés 2 százalékát tudhatták magukénak. A kisgazdák továbbra is belső ellentéteik kapcsán szerepeltek a tudósításokban, míg a Centrum Párt főként a Somogy megyei közgyűlés elnökének, Gyenesei Istvánnak megjelenései miatt szerepelt a hírműsorokban. A kormány pártkötődéssel nem rendelkező tagjainak aránya újból enyhén emelkedett (11% vs. 12%). Az vizsgált időszakban a kabinet pártkötődéssel nem rendelkező tagjai közül a legtöbbet Csillag István szerepelt, aki a paksi atomerőműben történt baleset miatt kapott több lehetőséget a megjelenésre. A minisztert Görgey Gábor követette, aki a kormányból való lehetséges távozása és számlázási botránya miatt került a média figyelmének középpontjába (lásd Melléklet 13. táblázat). Áprilisban az MSZP reprezentánsainak előfordulása visszaesett (45% vs. 42%), míg az SZDSZ-é újból emelkedni kezdett (9% vs. 11%). Utóbbi párt szószolói 20