Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban

Átírás

1 Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban július december 31. Budapest, április 16.

2 Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a fogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével, valamint mennyiben válnak fogékonnyá az egyes társadalmi csoportok problémái iránt. A hazai szolgáltatók közvetve befolyásolhatják a magyarországi társadalmi szolidaritás és ezzel összefüggésben a társadalmi kohézió alakulását. A évi CLXXXV. törvény a szolgáltatásokról és a tömegkommunikációról a közszolgálati szolgáltatás esetében kifejezetten kiemeli a társadalmi sokszínűséggel kapcsolatos célokat. Eszerint a közszolgálati szolgáltatásnak fontos feladata a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, a társadalom speciális csoportjainak (nemzetiségek, vallási közösségek, hátrányos helyzetben lévő csoportok, fogyatékkal élők, a határon túli magyar kisebbségek) bemutatása. A törvény 83. (1) bekezdése szerint a közszolgálati szolgáltatás célja: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó szolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása, e) nemzetiségek, vallási közösségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása, f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a szolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele, k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása, l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára. A Közszolgálati Kódex a identitásképző, valamint a közszolgálati szolgáltatások megkülönböztetett információs szerepét figyelembe véve szintén kiemelten kezeli a társadalmi sokszínűség reprezentációját. A Kódexben foglaltak szerint a közszolgálati a közösségi kohézió és integráció egyik letéteményese, amely mint ilyen lehetőséget teremt valamennyi 2

3 társadalmi rétegnek és csoportnak a nyilvánosságban való megjelenésre. A közszolgálati szolgáltatás céljaiként a Kódex egyebek mellett az alábbiakat nevesíti: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó szolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, ugyanakkor lehetőséget teremt valamennyi társadalmi rétegnek vagy kulturálisan elkülönülő csoportnak az országos nyilvánosságban való megjelenésre, mindezt úgy, hogy segítse az egyes csoportok, rétegek közti közeledést, megértést, az integrálódást, b) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás, c) a nemzeti, a közösségi, a vallási, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, a történelmi ismeretek hiteles terjesztése, d) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása és támogatása, f) nemzeti és etnikai kisebbségek, vallási közösségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének ápolása, g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékossággal élőknek a szolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, tekintettel a közszolgálati szolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés jogára, h) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele, l) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása, m) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára, o) sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele; a közszolgálati szolgáltatónak törekednie kell arra, hogy az adott témákhoz kapcsolódóan bemutassa a lehetséges, többféle értékrend alapján való megközelítést, értékelést, 3

4 u) az Országgyűlés, zati és önkormányzati szervek, az egyházak, a pártok, az érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és állampolgári közösségek tevékenységének bemutatása, működésük nyilvánosságának biztosítása. 1 A fentieket figyelembe véve az NMHH Műsorfigyelő és elemző főosztálya vizsgálatot végzett, amelyben felmérte, hogy a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok, a határon túli magyarok, a bevándorlók és a fogyatékkal élők miként jelentek meg a magyarországi hír- és tájékoztató jellegű műsorokban. 2 Emellett kimutatást készítettünk a nemek megoszlásáról is. A vizsgálati metodika kialakításánál a francia Legfelsőbb Audiovizuális Tanács (CSA Conseil Supérieur de l Audiovisuel) által a társadalmi sokszínűség médiában való megjelenéséről készített tanulmányát tekintettük mintának. Franciaországban a médiával kapcsolatban általános elvárás, hogy tartsa tiszteletben a közönség (politikai, vallási, kulturális) sokféleségét, reprezentálja a nemzeti közösség származási és kulturális sokszínűségét, valamint segítse elő a köztársaság integrációját és erősítse az állampolgári szolidaritás érzését. 3 A CSA november 10-én elfogadott állásfoglalása szerint ösztönözni kell a francia társadalom sokszínűségének bemutatását az ingyenesen fogható országos csatornákon, valamint a Canal+-n. Ennek érdekében a Tanács megállapodást kötött a szolgáltatókkal, amely tartalmazza, hogy az egyes csatornáknak milyen vállalásokat kell teljesíteniük, valamint megállapítja a kvóták ellenőrzésére szolgáló eljárásokat. A francia médiumok vállalták a társadalom sokszínűségének reprezentálását, a CSA pedig létrehozta az ún. sokszínűség indikátort, amely alapján tartalomelemzéssel mérik az előirányzott kvóták teljesülését. Vizsgálatuk a nemek, a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok és a fogyatékkal élők -megjelenéseire terjed ki. A francia hatóság három műsortípust különös figyelemmel vizsgál: a francia vonatkozású beszámolókat a ban, a szórakoztató műsorszámokat és a korábban még be nem mutatott hazai gyártású filmeket. Az NMHH vizsgálata a rendelkezésre álló források és kapacitások korlátai miatt a hír- és tájékoztató jellegű programokra terjedt ki. A mintába került műsorokról kvantitatív tartalomelemzést készítettünk, hogy az anyagokat különböző módokon osztályozva mérhetővé tegyük, bemutatva azt is, hogy ezek milyen képet közvetítenek a különböző társadalmi csoportokról. A vizsgálatok eredményei megmutatják, hogy mely médiumok/műsorok, mely társadalmi csoportok bemutatására fordítanak nagyobb figyelmet, illetve milyen módon, milyen kontextusban mutatják be e csoportok tagjait. A kontextus feltárása rávilágíthat, hogy az egyes szolgáltatók milyen attitűdökkel fordulnak a különböző társadalmi csoportok felé, illetve a fogyasztó milyen képet kap egyfelől a társadalom sokszínűségéről, másfelől az egyes csoportoknak a magyar társadalomban elfoglalt helyéről. Az elemzés az alapadatokon túl összességében és szolgáltatóra/műsorra lebontva egyaránt feldolgozza és táblázatos, valamint szöveges formában bemutatja a kategóriákban meghatározott csoportok reprezentációjára vonatkozó adatsorokból nyert eredményeket, az egyes 1 Közszolgálati Kódex. A magyar nemzeti közszolgálati szolgáltatás alapdokumentuma o. 2 A kisebbségi csoporthoz való tartozás azonosítása történhet fizikai jellemzők, családi vagy utónév vagy önbevallás (amikor egy adott csoporthoz tartozó személy ezt saját magáról kijelenti) alapján, illetve kiderülhet a kontextusból vagy a narrációból (kisebbségi kulturális rendezvény, választás stb.). A fogyatékkal élők közé azon szereplők sorolandók, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük. 3 Szekeres Péter: A kisebbségek és az elektronikus II. Jel-Kép, sz. 4

5 csoporttagok megjelenésének számszerű adatait, azok kontextusát (mely témákban milyen arányban jelentek meg), az egyes csoportok más csoportokkal összevetett megjelenési arányait. Választ ad továbbá olyan alapvető kérdésekre, hogy az egyes társadalmi csoportok megjelenése miként reprezentálja azok társadalomban elfoglalt helyét. Megmutatja-e őket, vagy láthatatlanok maradnak, bemutatásuk sokoldalú és tükrözi-e az egyes csoportokon belüli sokféleséget, vagy a megjelenések témájának többsége alapján sztereotipizált, homogenizált-e a róluk közvetített kép? A kisebbségi csoportoknál szintén a megjelenés kontextusai alapján (azaz, hogy milyen témákban domináns a jelenlétük) kimutatható, hogy a magyar társadalom integráns, hasznos és tevékeny szereplőiként jelennek-e meg (a munkaerőpiac, az iskolarendszer tagjai, a kultúra és a tudomány képviselői), vagy elsősorban mint társadalmi probléma (az i-, vagy a szociális ellátórendszer haszonélvezői, konfliktusok résztvevői), vagy kulturális érdekesség stb. Az elemzés kitér arra is, hogy az egyes csoportok tagjai milyen társadalmi szerepekben tűnnek föl, azonosításuk a fogyasztó számára egyéniségük (foglalkozásuk, tisztségük, intézményi kötődésük stb.), vagy kizárólag csoporttagságuk (fogyatékkal élő, kisebbségi, nyugdíjas stb. mivoltuk) alapján lehetséges. A vizsgált csoportkategóriák: Társadalmi-gazdasági kategóriák Civil és egyházi szervezetek képviselői Szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek képviselői Nyugdíjasok Munkanélküliek Tanulók (általános- és középiskolai diákok, felsőoktatásban tanulók) Mezőgazdaságban dolgozók Iparban dolgozók Szolgáltatásban dolgozók Nemzeti és etnikai kisebbségek, bevándorlók, határon túli magyarok Magyarországi nemzeti kisebbségek Magyarországi etnikai kisebbség (romák) Határon túli magyarok (kivándorolt magyarok is) Bevándorlók, migránsok, menekültek Gazdasági célból Magyarországon élő külföldiek Fogyatékkal élők Azon személyek sorolandók ide, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük. érzékszervi fogyatékosok értelmi fogyatékosok halmozottan fogyatékosok 5

6 Nemek Férfi Nő Szereplő tisztsége, foglalkozása, intézményi kötődése Témakategóriák (amelyekhez kapcsolódva az egyes csoportok tagjai megjelenhetnek) kormány belpolitikai ügyek (az Országgyűlés, a köztársasági elnök tevékenysége stb.) önkormányzatok tevékenysége pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás külpolitika, EU civil szervezetek tevékenysége, jótékonyság gazdasági aktivitás, munkaerőpiaci-helyzet oktatási szféra (az oktatás, felvételik, érettségik stb.) szociális problémák közéleti bűncselekmények kisebbségek ünnepek, művészeti és kulturális események balesetek, természeti katasztrófák bulvár (érdekességek, szenzációk) információs híradások A vizsgálat mintája Vizsgálatunk az alábbi szolgáltatókra, illetve műsorokra terjedt ki: MTV1: Híradó (esti), Ma reggel, Este; Duna TV: Híradó, Közbeszéd; MR1 180 perc, Déli Krónika, Esti Krónika, Ütköző; TV2: Tények, Mokka; RTL Klub: Híradó; Class FM: Hírek; ATV: Híradó, Egyenes beszéd; Hír TV: Híradó 21, Magyarország élőben; Echo TV: Híradó. A fenti műsorszámokat minden megjelenésük alkalmával vizsgáltuk. A vizsgált társadalmi csoportok demográfiai jellemzői A különböző társadalmi csoportok szociológiai-demográfiai jellemzőiről elsősorban, de nem kizárólag a legutóbbi (2011. évi) népszámlálás szolgál adatokkal. Inaktív csoportok Magyarországon 2014-ben a munkanélküliségi ráta folyamatosan csökkent, az I. negyedévben 8,3, a IV. negyedévben pedig 7,1 százalék volt ben átlagosan 343 ezer volt a munkanélküliek száma, akik így a teljes népesség mintegy 3,5 százalékát tették ki

7 Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2014 januárjában összesen személy részére folyósított nyugdíjat, járadékot, illetve nyugdíjszerű ellátást. Az ellátottak a népesség 28 százalékát tették ki. 5 Fogyatékkal élők A fogyatékkal élő emberek létszáma 2011-ben fő volt, arányuk a népességen belül 4,59 százalékot tett ki. 6 Kisebbségek, migránsok A 2011-es népszámlálás során fő, azaz 5,58 százalék jelzett valamilyen nemzeti, etnikai kisebbségi kötődést. 7 A fenti adatok önbevalláson alapulnak, így erős fenntartásokkal kezelendők. Az önbevallással együtt járó látencia a cigányság esetében a legnagyobb: a téma kutatói a cigányság tényleges számát a népszámlálási adatokhoz képest jóval magasabbra, általában fő körülire becsülik. A Magyarországon élő külföldiek száma 2011-ben fő volt. 8 Eszerint a bevándorlók, migránsok, illetve a gazdasági célból itt tartózkodó külföldiek a hazai népesség mintegy kettő százalékát tették ki. A férfiak és nők népességen belüli aránya A 2011-es népszámlálás adatai szerint a férfira jutó nők száma országosan fő volt 9, azaz a magyarországi népesség 47,5 százaléka férfi, 52,5 százaléka pedig nő volt. Alapadatok A vizsgált társadalmi csoportok megjelenési aránya a mintába került műsorok összességében 17,8 százalék volt, ami az előző félév kivételesen alacsony eredménye (14,8%) után a korábbi mérések körül alakult. Továbbra is a kereskedelmi szolgáltatók hírműsorai szerepeltették leggyakrabban a vizsgált csoportokat, összességében 20,3 százalékos arányban. A közszolgálati 17,8, a közéleti híradások 16,9, a magazinműsorok 12,9 százalékban számoltak be az elemzett közösségekkel kapcsolatos eseményekről (1. ábra) - ezek az eredmények egytől egyig magasabbak voltak az előző félévben mérteknél, a korábban tapasztaltak átlagát mutatták KSH: Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok földrészek, országok és nemek szerint, január 1. (1995 )(2/2)

8 1. ábra: A kiemelt társadalmi csoportok aránya az összes szereplőhöz képest a hír- és magazinműsorokban Minden szolgáltatónál és műsortípusban a gazdaság szereplői jelentek meg leggyakrabban, összességében 47,4 százalékban. A nemzeti kisebbségek intézményeinek felbukanásai 0,7 százalékot tettek ki. A legmagasabb arányt (1%) a korábbi mérésekhez hasonlóan a közszolgálati és a közéleti ban érték el. Továbbra is jelentős felülethez jutottak az inaktív társadalmi csoportok (19,1%), a civil (18,1%) és az érdekvédelmi szervezetek (11,8%). Az egyházak megjelenése három százalékot mutatott - az előző két mérésünkkor arányuk 3,3, illetve 4,4 százalék volt (2. ábra). 2. ábra: A kiemelt társadalmi csoportok megoszlása a hír- és magazinműsorokban 8

9 A gazdaság szereplői A kategórián belüli szereplési arányok - a korábban mértekhez hasonlóan - a tercier szféra kiemelten magas, átlagosan 76,7 százalékos reprezentációját mutatták. Az ipar és a mezőgazdaság képviselői továbbra is jóval kevesebb megjelenéshez jutottak (14,3, illetve 9,0%) (3. ábra). 3. ábra: A gazdaság szereplőinek megoszlása a hír- és magazinműsorokban Szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek A hazai szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek egymáshoz viszonyított megoszlása összességében 19,5-80,5 százalék volt (4. ábra). 4. ábra: A szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek megoszlása a hír- és magazinműsorokban 9

10 Egyházak Az egyes egyházak egymáshoz viszonyított szereplési arányai jelentősen eltértek szolgáltatótípusonként és műsoronként. Az összesített adatok szerint leggyakrabban a Magyar Katolikus Egyház képviselői bukkantak fel 46,4 százalékban. Őket követték a zsidó felekezetek (29,7%), majd a Magyar Református Egyház (8,7%) és a Magyarországi Evangélikus Egyház (5,1%) reprezentánsai. Míg a közszolgálati híradókban a katolikusok domináltak (63,3%), a zsidó felekezetek a magazinműsorokban (58%) és a közéleti ban (49,7%) jelentek meg a leggyakrabban. (5. ábra). 5. ábra: Az egyházak megoszlása a hír- és magazinműsorokban A különböző egyházak reprezentációja a megjelenések témáját tekintve érdekes eltéréseket mutatott. A három keresztény egyház (katolikus, református, evangélikus) túlnyomó részt (67,0%, 60,8%, 74,2%) a egyházak, kultúra témáit ábrázoló tudósításokban szerepelt. A zsidó felekezetek csak 23,7 százalékban jelentek meg ebben a kontextusban, leggyakrabban a közéleti ról szóló (25,4%) anyagokban voltak láthatók. Emellett szerepléseik között nagy arányban (20,8%) fordultak elő at ismertető tudósítások is. Az egyéb egyházak elsősorban (37,5%) a egyházak, kultúra, valamint a civil szféra ügyeivel kapcsolatban (26,3%), illetve kisebb mértékben (15%) a külpolitika témaköreiben szerepeltek. (A részleteket lásd a melléklet 11. sz. táblázatában.) Civil szervezetek Ebben a kategóriában elsősorban (63,5%) az országos társulások jelentek meg gyakran a vizsgált műsorokban - ezek arányában a különböző programtípusoknál jelentős különbségeket találtunk. Kiemelkedően szerepeltek a közéleti híradásokban (75,9%) és a magazinműsorokban (75,6%). A kereskedelmi híradók a civil szférával foglalkozó híregységeiken belül a helyi civil szervezetekre fókuszáltak (22,9%) - az átlagos érték ennél a csoportnál 13,2 százalék volt. Nagy mértékű, 12,6 százalékos volt az egyházak civil szervezeteinek reprezentációja, amely a közszolgálati ban 28,1 százalékot ért el, valamint a külföldi civil szervezetek magyarországi intézményeinek aránya (8,1%). Az összes szolgáltatót és műsortípust tekintve alig jutottak megjelenéshez a fogyatékkal élők (1,6%), valamint az LMBT szervezetei (0,9%) (6. ábra). 10

11 6. ábra: A civil szervezetek megoszlása a hír- és magazinműsorokban Az egyes civil szervezetek reprezentációja a szereplések gyakoriságán túl a megjelenések kontextusát tekintve is jelentős különbségeket mutatott. A vizsgált műsorokban a civilek (összes megjelenés: 4136) elsősorban (17,4%) a civil szféra ügyeiben, valamint működését feldolgozó tudósításokban (14,0%) és a egyházak, kultúra híreit bemutató tudósításokban (13,5%) szerepeltek. A csoporton belül (2638 megjelenéssel) az országos szervezetek domináltak. Ezek képviselői leginkább kapcsán (18,9%), pártpolitikai ügyekben (15,3%), valamint a külpolitikai és az Európai Unió ügyeiről szóló beszámolókban (14,4%) kerültek képernyőre. A helyi civileket 518 alkalommal regisztráltuk. Reprezentációikban kiemelkedőek voltak a egyházak, kultúra (20,7%), illetve a civil szféra történései (11,2%). A helyieknél többször, 568 alkalommal találkozhattak a nézők az egyházak civil szervezeteivel. Esetükben dominált a civil szféra ügyeinek kontextusa (54,6%), de számottevőnek mondható arányban detektáltuk őket egyházak, kultúra témakörében készült beszámolókban is (31,2%). Kevesebbet (316 esetben), illetve más témákban szerepeltek a külföldi civil szervezetek magyarországi intézményeinek képviselői. Ők elsősorban a civil szféra (28,2%), illetve a egyházak, kultúra kontextusában (15,8%) jelentek meg. 11

12 Összesen 63 esetben bukkantak fel a fogyatékkal élők szervezetei, elsősorban az helyzetéről szóló (61,9%), valamint a civil szféra tevékenységét tárgyaló (11,1%) híradásokban. A magyarországi LMBT-szervezetek képviselőivel mindössze 33 alkalommal találkozhatott a fogyasztó. Megjelenéseik kontextusát szinte kizárólag a közéleti (51,5%) és az (45,5%) adták. Inaktívak A társadalom munkaerőpiaci szempontból inaktív csoportjai között a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók) jelentek meg a legtöbbször (59,3%). Mellettük erős reprezentációval rendelkeztek a nyugdíjasok (36,5%). A munkanélküliek megjelenése minimális, összességében egy százalék volt, hozzájuk képest a hajléktalanok többet (3,3%) szerepeltek (7. ábra). 7. ábra: Az inaktív csoportok megoszlása a hír- és magazinműsorokban Az inaktív társadalmi csoportok reprezentációja a megjelenések témáját tekintve rendkívül eltérő volt. A vizsgált műsorokban legtöbbször (2122 esetben) a gyerekek és diákok csoportjához kapcsolódó hírek jelentek meg. Ezek között a leggyakrabban feldolgozott témacsoportok a kultúra (19%), a balesetek, természeti katasztrófák (17,9%), valamint a bűnözés (11,6%) voltak. A másik viszonylag gyakran szereplő csoport a nyugdíjasoké volt, összesen 1311 megjelenéssel. Ők elsősorban (24,5%) balesetekről, természeti katasztrófákról, valamint a bűnözésről (19,7%) szóló tudósításokban szerepeltek. Emellett viszonylag magas arányban jelentek meg a kultúra kontextusában (12,1%). A magyarországi hajléktalanokkal összesen 135 alkalommal foglalkoztak a műsorok. Elsősorban az helyzetét érintő anyagokban (30,4%) és a civil szférával kapcsolatban fordultak elő. 12

13 Munkanélküliek 54 alkalommal jelentek meg a műsorokban, ami komoly csökkenést mutat az előző két félév (72; 116) előfordulásaihoz képest. Ők leginkább (27,8-27,8%) működését és a gazdaságot érintő tudósításokban, kisebb mértékben (18,5%) a civil szféra működésével összefüggésben tűntek fel. A vizsgálatok eredményei azt is megmutatták, hogy az egyes médiumok/műsorok mely társadalmi csoportok bemutatására fordítottak nagyobb figyelmet, illetve milyen kontextusban mutatták be e közösségek tagjait. (A részleteket lásd a melléklet 2. sz. táblázatában.) Kissebségek A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők 1,9 százalékos arányban jelentek meg a vizsgált műsorokban, ami az előző két év (3,0 és 2,2 százalék között ingadozó) eredményeinél alacsonyabb. A korábbi időszakokhoz hasonlóan leggyakrabban (2,8%) a közszolgálati híradókban szerepeltek, ugyanakkor újdonság, hogy legritkábban (1,3%) a közéleti híradásokban (8. ábra) bukkantak fel. 8. ábra: A kisebbségi szereplők aránya a hír- és magazinműsorokban Az egyes kisebbségek egymáshoz viszonyított szereplési arányai nagyban eltértek szolgáltató-típusonként és műsoronként. E csoportokon belül a magazinműsorokban és a közszolgálati ban 81,6 illetve 78,6 százalékos aránnyal továbbra is erősen dominált a határon túli magyarok megjelenítése. A kereskedelmi híradókban a romák prezentációs aránya (62,5%) volt kiemelkedő. A közéleti ban a határon túli magyarok 36, a romák 46,5 százalékban voltak láthatóak. Az összesített adatok szerint ugyanez az arány 55, illetve 32 százalék volt, míg a hazai nemzeti kisebbségek 2,6 százalékos szereplési arányt értek el. Figyelemre méltónak mondható a valamilyen gazdasági célból (általában Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalóként, cégvezetőként) itt élők csoportjának reprezentációja (8,5%). A bevándorlók, migránsok megjelenései a kereskedelmi ban volt jelentősnek mondható (4,3%), 13

14 arányuk összességében 1,9 százalékot tett ki (9. ábra). A migránsok megjelenései az előző időszakokhoz mérten növekedtek. 9. ábra: A nemzeti kisebbségek csoportjainak megoszlása a hír- és magazinműsorokban Az egyes kisebbségek reprezentációja a megjelenések témáját tekintve nagy különbségeket mutatott. Az összes vizsgált műsorban a hazai nemzeti kisebbségek (összes megjelenés: 53) elsősorban (18,9%) az helyzetét érintő ügyekben, valamint belpolitikai témákban és a egyházak, kultúra témáit ábrázoló tudósításokban szerepeltek (17-17%). A nemzeti kisebbségekhez képest a romák egyrészt jóval gyakrabban (712 esetben) tűntek fel, másrészt alapvetően más képet mutattak. Reprezentációikban ezúttal a balesetekről, természeti katasztrófákról szóló tudósítások domináltak 22,9 százalékkal, de továbbra is jelentős volt a bűnözés kontextusában történő megjelenésük (16,6%). A Magyarországon politikai, gazdasági célból itt tartózkodó migránsok alig, összesen 37 alkalommal voltak láthatóak (az előző félév 13 megjelenésével szemben). Esetükben továbbra is a bűnözés témájában való megjelenés volt a legerőteljesebb (64,9%), emellett elsősorban a külpolitikai és az Európai Unió ügyeiről szóló beszámolókban (21%) bukkantak fel, de említésre méltó arányban szerepeltek balesetekről, természeti katasztrófákról készült anyagokban is (10,8%). A kisebbségi csoportok közül továbbra is a határon túli magyarok szerepeltek a leggyakrabban (1170). Esetükben a legkiemeltebb téma a külpolitika és az Európai Unió (39,4%) volt, de számottevő arányban jelentek meg a egyházak, kultúra kontextusában (29,1%), valamint működését bemutató tudósításokban (13%). A minoritásokat az egyes műsortípusok különböző arányban és szövegkörnyezetben jelenítették meg. A közszolgálati híradók, valamint a magazinműsorok leggyakrabban a határon túli magyarok csoportjával foglalkoztak, elsősorban külpolitikai ügyek ismertetésekor. A kereskedelmi- és közéleti 14

15 ban legtöbbször a romák szerepeltek, leginkább balesetekről, természeti katasztrófákról szóló tudósításokban, illetve a megemlékezésekkel, ünnepnapokkal, egyházakkal, kultúrával összefüggésben. Fogyatékkal élők A fogyatékkal élők megjelenése minden műsortípusnál elenyésző, összességében 0,3 százalék volt. Továbbra is elmondható, hogy a fogyatékkal élők a magyar fogyasztók számára gyakorlatilag láthatatlanok maradnak (1. táblázat). Megjelenésük aránya különösen éles kontrasztot mutat a évi népszámlálás adatai által prezentált arányukkal összevetve (4,59%). 1. táblázat: A fogyatékkal élők aránya a hír- és magazinműsorokban (N=94989) fogyatékkal élő nem fogyatékos közszolgálati 0,3 99,7 kereskedelmi 0,4 99,6 közéleti 0,1 99,9 magazinműsorok 0,2 99,8 összesen 0,3 99,8 A fenti csoporton belül a legmagasabban reprezentált közösség a testi fogyatékkal élők voltak (50,2%). Az érzékszervi fogyatékkal élők tették ki az összes érintett 33,3, az értelmi fogyatékkal élők a 9,7, a halmozott fogyatékossággal élők pedig a 6,7 százalékát (10. ábra). 10. ábra: A fogyatékkal élők megoszlása a hír- és magazinműsorokban 15

16 A fogyatékkal élők reprezentációja a felbukkanások témáját tekintve rendkívül egysíkú volt. Megjelenéseik (összesen 312 eset) nagy része (33,3%) az eseményeit bemutató kérdéskörökhöz kötődött. Emellett leggyakrabban a egyházak, kultúra kontextusában (20,2%), tevékenységét ismertető anyagokban (13,5%) szerepeltek. (A részleteket lásd a melléklet 4. sz. táblázatában.) Reprezentációik a megjelenés szövegkörnyezetét tekintve nem különböztek a korábban mértektől. A férfi-nő megoszlás A nemek megjelenési arányai átlagosan közel négyötödös többséget mutattak a férfiak javára. A korábbiakhoz hasonlóan a nők legtöbbet (30,9%) a kereskedelmi ban, legkevesebbet (14%) a magazinműsorokban szerepeltek (11. ábra). 11. ábra: A férfiak és nők megoszlása a hír- és magazinműsorokban A bemutatás módja A bemutatás módja az egyes csoportokhoz tartozó szereplők esetében rendkívül eltérő volt. Névvel és beosztással/foglalkozással a szereplők 45,3 százalékát mutatták be. Ezen belül a legmagasabb arányban (61,2%) a nemzeti kisebbségek képviselőit harangozták be ily módon. Hozzájuk képest a romák jóval kisebb megoszlásban rendelkeztek hasonló kondíciókkal (26,2%). A fogyatékkal élőknek 19,5 százaléka szerepelt ekként. A nemek bemutatásánál a részletes reprezentációt tekintve nagy eltérést tapasztaltunk: a férfiak 58,3 százalékát, míg a nők 47,2 százalékát jelenítették meg névvel és beosztással/foglalkozással. Ennél is nagyobb különbség volt megfigyelhető a bemutatás nélküli szereplők arányában, amely a nőknél 20,1, a férfiak esetében 8,2 százalék volt. (A bemutatás módjának részleteit lásd a melléklet 5-9. sz. táblázataiban.) Ezek az adatok szinte pontosan megegyeznek a korábban mért értékekkel. 16

17 A fenti eredmények minimális eltérést mutatnak a korábban mértekhez képest, azaz a bemutatás módjánál egyik csoport esetében sem tapasztalunk említésre méltó elmozdulást. Összegzés A kiemelt társadalmi csoportok összes megjelenésének aránya 17,8 százalék volt, ami az elmúlt évek (17-19 százalékos) eredményeinek felel meg. A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők megjelenése 1,9 százalék volt, ami a korábbi tapasztalatok alapján alacsonynak mondható, hiszen arányuk a mérések kezdete óta 2,2 és 3,0 százalék között mozog, komolyabb kiugrások nélkül. E csoport tagjai a legmagasabb megjelenési arányt továbbra is a közszolgálati műsorokban produkálták, 2,8 százalékkal. Az egyházi szervezetek kiemelt csoportokon belüli aránya három százalék volt. Az egyes egyházak egymáshoz viszonyított szereplési arányait tekintve leggyakrabban (46,0%) a Magyar Katolikus Egyház képviselői fordultak elő a műsorokban, arányuk a közszolgálati ban volt kiemelkedő (63,3%). Második helyen regisztráltuk a zsidó felekezetek képviselőit (29,7%), akik a magazinműsorokban (58%) és a közéleti ban (49,7) az egyházi csoportokon belül kiemelkedő módon szerepeltek. Összességében a Magyar Református Egyház 8,7, a Magyarországi Evangélikus Egyház 5,1, az egyéb egyházak együttesen 10,1 százalékot értek el. A civil szervezetek kategóriáján belül jelentős, 12,6 százalékos volt az egyházak civil szervezeteinek reprezentációja, míg az LMBT-szervezetek képviselőivel alig találkozhatott a fogyasztó (0,9%). A romák reprezentációja 32 százalék volt, ami a korábbi évek tapasztalatai alapján átlagosnak mondható. A leggyakrabban szereplő határon túli magyarok esetében 55 százalékos arányt regisztráltunk. A romák megjelenéseinek témáit tekintve, méréseink kezdete óta először fordult elő, hogy nem a bűnözés kontextusában szerepeltek a leggyakrabban. Reprezentációikban ezúttal a balesetekről, természeti katasztrófákról szóló tudósítások vezettek 22,9 százalékkal, ugyanakkor továbbra is jelentős volt a bűnözés kontextusában történő megjelenésük (16,6%). A fogyatékkal élők reprezentációja 0,3 százalék volt. Ők a korábbiakhoz hasonlóan leggyakrabban valamilyen i témához kapcsolódva kerültek a műsorokba. Az előző két csoportra egyaránt jellemző volt, hogy a többségi társadalom szereplőihez viszonyítva kevesüket mutatták be névvel és beosztással/foglalkozással. A Magyarországon politikai, gazdasági célból tartózkodó migránsok megjelenései az előző időszakokhoz mérten jelentősen (13-ról 37-re) növekedtek. Szerepléseik témái között a már megszokott módon egyértelműen a bűnözés kontextusa dominált, rendkívül magas 64,9 százalékos aránnyal. A nemek megjelenési arányai továbbra is átlagosan négyötödös többséget mutattak a férfiak javára. 17

18 2. sz. táblázat közszolgálati Melléklet Inaktívak megjelenése témacsoportonként gyerekek, óvodások, diákok, egyetemisták munkanélküliek hajléktalanok nyugdíjasok Összesen ,0% 52,9% 27,3% 15,8% 21,4% belpolitikai ügyek ,8% 0,0% 0,0% 3,9% 1,7% önkormányzatok ,4% 0,0% 0,0% 1,5%,7% pártpolitika ,8% 5,9% 0,0% 1,2% 1,6% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás,8% 0,0% 0,0% 0,0%,5% külpolitika, EU ,8% 0,0% 0,0% 0,0% 1,1% civil szféra ,8% 5,9% 18,2% 5,0% 7,8% gazdasági szféra ,5% 35,3% 0,0% 6,6% 9,5% oktatási szféra ,9% 0,0% 0,0% 0,0% 2,5% ,6% 0,0% 27,3% 6,2% 6,9% közéleti botrány ,2% 0,0% 0,0%,4%,2% ,4% 0,0% 0,0% 0,0%,2% bűnözés baleset, természeti katasztrófa 1,2% 0,0% 0,0% 3,9% 2,0% ,4% 0,0% 22,7% 27,8% 26,8% ,9% 0,0% 0,0% 22,4% 9,6% bulvár hírek ,6% 0,0% 0,0% 1,9% 5,4% információs híradások 1,2% 0,0% 4,5% 3,5% 2,0% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

19 kereskedelmi ,3% 16,1% 1,3% 3,1% 3,3% belpolitikai ügyek ,2% 0,0% 0,0% 2,0%,8% önkormányzatok ,1% 0,0% 4,0% 1,0% 1,2% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 2,5% 12,9% 4,0% 2,6% 2,8% ,3% 0,0% 1,3% 1,3%,7% külpolitika, EU ,5% 0,0% 0,0%,4%,4% civil szféra ,6% 22,6% 22,7% 1,7% 5,1% gazdasági szféra ,9% 22,6% 0,0% 4,2% 4,1% oktatási szféra ,5% 0,0% 0,0% 0,0% 1,5% ,9% 9,7% 30,7% 6,0% 8,0% közéleti botrány ,5% 12,9% 5,3% 4,7% 3,0% ,8% 0,0% 0,0% 3,1% 2,8% bűnözés ,0% 3,2% 10,7% 31,1% 21,6% ,4% 0,0% 5,3% 4,3% 9,6% baleset, természeti katasztrófa 26,8% 0,0% 10,7% 28,8% 26,6% bulvár hírek ,9% 0,0% 4,0% 3,5% 6,7% információs híradások 1,8% 0,0% 0,0% 2,0% 1,7% Összesen közéleti 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,7% 20,0% 12,9% 12,9% 12,8% belpolitikai ügyek ,7% 0,0% 0,0% 6,2% 3,8% önkormányzatok ,7% 0,0% 6,5% 5,4% 3,8% pártpolitika

20 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 4,4% 0,0% 6,5% 12,9% 8,5% ,4% 0,0% 0,0% 2,5% 1,4% külpolitika, EU ,9% 0,0% 0,0% 2,1% 1,4% civil szféra ,7% 40,0% 19,4% 4,6% 7,7% gazdasági szféra ,2% 40,0% 0,0% 5,0% 5,1% oktatási szféra ,6% 0,0% 0,0% 0,0% 3,0% ,7% 0,0% 35,5% 1,7% 5,5% közéleti botrány ,7% 0,0% 6,5% 3,3% 2,8% ,3% 0,0% 0,0%,8% 1,0% bűnözés ,9% 0,0% 3,2% 4,6% 5,9% ,0% 0,0% 9,7% 17,8% 23,1% baleset, természeti katasztrófa 8,3% 0,0% 0,0% 16,6% 11,7% bulvár hírek magazinműsorok,4% 0,0% 0,0% 1,2%,8% információs híradások 1,3% 0,0% 0,0% 2,5% 1,8% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,6% 0,0% 14,3% 20,8% 23,0% belpolitikai ügyek ,3% 100,0% 0,0% 2,1% 3,4% önkormányzatok ,5% 0,0% 0,0% 0,0% 1,7% pártpolitika ,5% 0,0% 28,6% 0,0% 2,8% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás,8% 0,0% 0,0% 2,1% 1,1% külpolitika, EU ,8% 0,0% 0,0% 2,1% 1,1% civil szféra

21 4,9% 0,0% 14,3% 0,0% 3,9% gazdasági szféra ,3% 0,0% 0,0% 22,9% 8,4% oktatási szféra ,8% 0,0% 0,0% 6,3% 11,8% ,7% 0,0% 14,3% 8,3% 10,1% közéleti botrány ,5% 0,0% 0,0% 4,2% 2,8% ,8% 0,0% 0,0% 0,0%,6% bűnözés ,6% 0,0% 0,0% 0,0% 4,5% ,7% 0,0% 14,3% 22,9% 20,2% baleset, természeti katasztrófa 2,5% 0,0% 14,3% 6,3% 3,9% információs híradások 0,0% 0,0% 0,0% 2,1%,6% Összesen Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,3% 27,8% 8,9% 8,1% 9,7% belpolitikai ügyek ,7% 1,9% 0,0% 3,1% 1,6% önkormányzatok ,1% 0,0% 3,7% 1,9% 1,5% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 2,5% 9,3% 5,2% 4,1% 3,3% ,5% 0,0%,7% 1,3%,8% külpolitika, EU ,8% 0,0% 0,0%,7%,7% civil szféra ,7% 18,5% 20,7% 2,8% 6,0% gazdasági szféra ,6% 27,8% 0,0% 5,5% 5,7% oktatási szféra ,0% 0,0% 0,0%,2% 2,4% ,5% 5,6% 30,4% 5,3% 7,5% közéleti botrány ,3% 7,4% 4,4% 3,6% 2,3%

22 ,9% 0,0% 0,0% 2,0% 1,8% bűnözés ,6% 1,9% 6,7% 19,7% 14,2% ,0% 0,0% 9,6% 12,1% 15,9% baleset, természeti katasztrófa 17,9% 0,0% 6,7% 24,5% 19,6% bulvár hírek ,2% 0,0% 2,2% 2,7% 5,2% információs híradások 1,5% 0,0%,7% 2,4% 1,7% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 3. sz. táblázat közszolgálati Kisebbségek megjelenése témacsoportonként roma egyéb magyarországi nemzeti kisebbségi politikai, gazdasági célból migránsok gazdasági célból itt élők határon túliak Összesen ,6% 13,2% 0,0% 15,4% 14,5% 16,2% belpolitikai ügyek ,6% 23,7% 0,0% 0,0%,3% 1,4% önkormányzatok ,6% 0,0% 0,0% 2,6%,4%,7% pártpolitika ,0% 5,3% 0,0% 0,0%,8% 2,9% külpolitika, EU ,0% 7,9% 57,1% 15,4% 31,1% 25,4% civil szféra ,3% 5,3% 14,3% 0,0% 8,8% 7,9% gazdasági szféra ,8% 0,0% 0,0% 28,2% 1,6% 2,5% oktatási szféra ,0% 5,3% 0,0% 10,3% 0,0%,7% ,8% 21,1% 0,0% 0,0% 1,0% 3,3% közéleti botrány ,7% 0,0% 0,0% 12,8% 1,0% 2,5% ,0% 2,6% 0,0% 0,0% 0,0%,1% bűnözés

23 kereskedelmi baleset, természeti katasztrófa 3,9% 0,0% 14,3% 2,6%,1%,9% ,6% 13,2% 0,0% 10,3% 35,3% 29,9% ,9% 0,0% 14,3% 2,6% 2,7% 3,4% bulvár hírek ,6% 2,6% 0,0% 0,0% 2,3% 2,1% információs híradások ,8% 0,0% 0,0% 0,0%,1%,2% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,8% 33,3% 0,0% 4,2% 5,9% 3,0% belpolitikai ügyek ,8% 0,0% 0,0% 1,1% 1,0%,8% önkormányzatok ,6% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,3% pártpolitika ,2% 0,0% 0,0% 2,1% 2,0% 3,3% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 1,3% 0,0% 0,0% 0,0% 1,0% 1,0% külpolitika, EU ,0% 0,0% 4,2% 1,1% 17,8% 3,3% civil szféra ,8% 0,0% 0,0% 7,4% 9,9% 7,1% gazdasági szféra ,0% 0,0% 0,0% 6,3% 5,9% 2,0% oktatási szféra ,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%,3% ,5% 0,0% 0,0% 3,2% 1,0% 5,4% közéleti botrány ,5% 33,3% 0,0% 3,2% 8,9% 6,3% ,3% 0,0% 0,0% 3,2% 1,0% 1,5% bűnözés ,5% 0,0% 87,5% 32,6% 5,0% 26,2% ,3% 33,3% 0,0% 11,6% 29,7% 8,4% baleset, természeti katasztrófa 35,8% 0,0% 8,3% 21,1% 6,9% 27,5% bulvár hírek

24 közéleti információs híradások,8% 0,0% 0,0% 2,1% 1,0% 1,0% ,3% 0,0% 0,0% 1,1% 3,0%,8% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,9% 0,0% 0,0% 12,9% 12,9% 11,2% belpolitikai ügyek ,4% 0,0% 0,0% 3,2% 2,0% 3,7% önkormányzatok ,6% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 5,8% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 11,6% 0,0% 0,0% 3,2% 5,0% 7,8% ,7% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%,3% külpolitika, EU ,0% 22,2% 50,0% 0,0% 37,6% 15,6% civil szféra ,1% 0,0% 0,0% 0,0% 1,0% 3,4% gazdasági szféra ,0% 0,0% 0,0% 22,6% 3,0% 3,4% ,8% 11,1% 0,0% 0,0% 0,0% 4,8% közéleti botrány ,2% 22,2% 0,0% 19,4% 8,9% 9,9% ,1% 11,1% 0,0% 0,0% 0,0% 2,4% bűnözés ,5% 0,0% 33,3% 12,9% 0,0% 5,8% ,9% 33,3% 0,0% 6,5% 29,7% 18,4% baleset, természeti katasztrófa 10,2% 0,0% 16,7% 19,4% 0,0% 7,5% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% magazinműsorok ,8% 0,0% 16,7% 11,5% 10,2% belpolitikai ügyek ,0% 0,0% 0,0%,4%,3% önkormányzatok ,8% 0,0% 0,0% 0,0%,6% pártpolitika ,0% 0,0% 0,0%,4% 5,9%

25 külpolitika, EU ,8% 66,7% 50,0% 71,2% 59,6% civil szféra ,5% 0,0% 0,0%,4% 1,6% oktatási szféra ,0% 0,0% 0,0% 2,3% 1,9% ,2% 33,3% 0,0% 0,0% 2,5% közéleti botrány ,5% 0,0% 0,0%,4% 4,3% ,9% 0,0% 0,0% 0,0%,3% bűnözés Összesen baleset, természeti katasztrófa 0,0% 0,0% 0,0% 1,2%,9% ,7% 0,0% 16,7% 11,9% 10,9% ,0% 0,0% 16,7%,4%,6% bulvár hírek ,9% 0,0% 0,0% 0,0%,3% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,4% 11,3% 0,0% 8,8% 13,0% 10,9% belpolitikai ügyek ,8% 17,0% 0,0% 1,2%,5% 1,4% önkormányzatok ,9% 0,0% 0,0%,6%,3% 1,8% pártpolitika ,8% 3,8% 0,0% 1,8% 1,2% 4,2% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás,8% 0,0% 0,0% 0,0%,1%,3% külpolitika, EU ,7% 13,2% 21,6% 5,8% 39,4% 22,9% civil szféra ,6% 3,8% 2,7% 4,1% 6,3% 6,1% gazdasági szféra ,1% 0,0% 0,0% 14,0% 1,7% 2,1% oktatási szféra ,3% 3,8% 0,0% 2,3%,5%,7% ,0% 18,9% 0,0% 1,8%,7% 4,0% közéleti botrány

26 8,6% 5,7% 0,0% 8,2% 2,2% 4,9% ,7% 3,8% 0,0% 1,8%,1%,8% bűnözés baleset, természeti katasztrófa 16,6% 0,0% 64,9% 21,1%,8% 8,7% ,6% 17,0% 0,0% 10,5% 29,1% 19,4% ,9% 0,0% 10,8% 16,4% 2,3% 10,4% bulvár hírek információs híradások,8% 1,9% 0,0% 1,2% 1,5% 1,2% ,3% 0,0% 0,0%,6%,3%,3% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 4. sz. táblázat Fogyatékkal élők megjelenése témacsoportonként közszolgálati kereskedelmi közéleti magazinműsorok Összesen ,2% 4,5% 24,3% 11,5% 13,5% belpolitikai ügyek ,1% 0,0% 0,0% 0,0%,3% önkormányzatok ,1% 1,3% 0,0% 3,8% 1,3% pártpolitika ,1%,6% 0,0% 0,0%,6% külpolitika, EU ,0% 0,0% 0,0% 7,7%,6% civil szféra ,2% 11,0% 21,6% 0,0% 9,3% gazdasági szféra ,0% 1,9% 8,1% 3,8% 2,2% oktatási szféra ,0% 0,0% 0,0% 3,8%,3% ,1% 27,3% 32,4% 42,3% 33,3% közéleti botrány ,0% 1,9% 0,0% 0,0% 1,0% ,0% 5,8% 0,0% 3,8% 3,2% bűnözés ,0% 17,5% 0,0% 0,0% 8,7%

27 ,2% 19,5% 13,5% 23,1% 20,2% baleset, természeti katasztrófa 0,0% 7,1% 0,0% 0,0% 3,5% bulvár hírek ,2% 1,3% 0,0% 0,0% 1,9% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 5. sz. táblázat Bemutatás módja, összes szereplő közszolgálati kereskedelmi közéleti magazinműsorok Összesen csak név hangzott el ,6% 25,3% 23,5% 32,0% 25,3% név, beosztás, foglalkozás hangzott el 47,8% 46,3% 42,1% 41,9% 45,3% pártkötődés is elhangzott 23,1% 7,9% 28,0% 23,1% 18,8% nem volt bemutatás ,5% 20,5% 6,5% 2,9% 10,6% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 6. sz. táblázat Bemutatás módja, fogyatékkal élők közszolgálati kereskedelmi közéleti magazinműsorok Összesen csak név hangzott el ,8% 47,8% 42,3% 31,8% 42,3% név, beosztás, foglalkozás hangzott el 21,0% 18,1% 23,1% 18,2% 19,5% pártkötődés is elhangzott 6,2%,7% 0,0% 4,5% 2,6% nem volt bemutatás ,0% 33,3% 34,6% 45,5% 35,6% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

28 7. sz. táblázat Bemutatás módja, nemzeti kisebbségek közszolgálati kereskedelmi közéleti magazinműsorok Összesen csak név hangzott el név, beosztás, foglalkozás hangzott el 14,7% 33,3% 11,1% 0,0% 14,3% ,9% 33,3% 77,8% 100,0% 61,2% nem volt bemutatás ,4% 33,3% 11,1% 0,0% 24,5% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 8. sz. táblázat csak név hangzott el név, beosztás, foglalkozás hangzott el pártkötődés is elhangzott nem volt bemutatás Bemutatás módja, romák közszolgálati kereskedelmi közéleti magazin-műsorok Összesen ,5% 45,8% 37,5% 47,2% 41,4% ,8% 25,8% 29,2% 25,0% 26,2% ,3%,6% 6,7% 19,4% 5,1% ,4% 27,8% 26,7% 8,3% 27,2% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 9. sz. táblázat Bemutatás módja, nemek közszolgálati kereskedelmi közéleti szernem magazinműsorok Összesen férfi csak név hangzott el ,7% 12,8% 10,9% 15,9% 10,9% név, beosztás, foglalkozás hangzott el 63,8% 58,1% 52,0% 56,8% 58,3% pártkötődés is elhangzott ,6% 10,9% 32,6% 25,8% 22,6% nem volt bemutatás ,9% 18,2% 4,5% 1,5% 8,2% Összesen

29 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% nő csak név hangzott el név, beosztás, foglalkozás hangzott el 17,7% 24,3% 16,9% 16,9% 20,7% ,5% 44,3% 46,7% 54,6% 47,2% pártkötődés is elhangzott ,7% 4,1% 21,6% 22,0% 12,0% nem volt bemutatás ,2% 27,3% 14,8% 6,5% 20,1% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Összesen csak név hangzott el ,9% 16,4% 11,9% 16,0% 13,1% név, beosztás, foglalkozás hangzott el 61,1% 53,8% 51,1% 56,5% 55,8% pártkötődés is elhangzott ,0% 8,8% 30,7% 25,3% 20,2% nem volt bemutatás ,0% 21,0% 6,3% 2,2% 10,9% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 10. sz. táblázat Civil szervezetek megjelenése témacsoportonként közszolgálati országos civil szervezetek külföldi civil szervezetek magyarországi intézményei fogyatékosok érdekvédelmi szervezetei helyi civil szervezetek egyházak civil szervezetei Összese n LMBTQ ,7% 2,4% 10,5% 9,2% 1,8% 0,0% 12,7% belpolitikai ügyek ,6% 0,0% 0,0% 9,2% 0,0% 0,0% 7,4% önkormányzatok ,5% 0,0% 0,0% 1,5% 0,0% 0,0%,3% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 8,9% 0,0% 0,0% 6,2% 0,0% 0,0% 5,2% ,3% 0,0% 0,0% 3,1% 0,0% 0,0%,3% külpolitika, EU ,3% 4,8% 0,0% 1,5% 1,3% 0,0% 7,5% civil szféra ,7% 46,4% 0,0% 7,7% 57,3% 0,0% 27,8%

30 gazdasági szféra ,2% 0,0% 0,0% 7,7%,5% 0,0% 2,9% oktatási szféra ,2% 1,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%,2% ,3% 4,8% 63,2% 10,8% 1,3% 83,3% 6,2% közéleti botrány ,9% 0,0% 0,0% 3,1% 0,0% 16,7% 2,4% ,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%,1% bűnözés kereskedelmi baleset, természeti katasztrófa,3% 1,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%,2% ,9% 27,4% 26,3% 32,3% 35,6% 0,0% 23,8% ,7% 8,3% 0,0% 6,2% 1,3% 0,0% 2,2% bulvár hírek ,5% 0,0% 0,0% 1,5%,3% 0,0%,4% információs híradások 0,0% 3,6% 0,0% 0,0%,5% 0,0%,4% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,5% 4,5% 5,9% 3,5% 2,7% 0,0% 8,7% belpolitikai ügyek ,5% 5,3% 5,9% 3,2% 0,0% 7,1% 8,6% önkormányzatok ,8%,8% 0,0% 4,6% 0,0% 0,0% 2,1% pártpolitika ,8% 3,0% 0,0% 3,9%,9% 0,0% 4,6% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 1,5% 3,8% 0,0%,4% 0,0% 0,0% 1,3% külpolitika, EU ,9% 5,3% 0,0%,4% 5,3% 0,0% 6,2% civil szféra ,1% 28,8% 17,6% 16,3% 58,4% 0,0% 19,2% gazdasági szféra ,5%,8% 0,0% 2,1%,9% 0,0% 1,4% oktatási szféra ,1% 0,0% 5,9% 0,0% 0,0% 0,0%,2% ,0% 9,1% 64,7% 12,4% 4,4% 50,0% 11,6% közéleti botrány

31 6,2% 9,8% 0,0% 5,0% 0,0% 42,9% 6,1% ,7% 0,0% 0,0% 1,4% 0,0% 0,0% 1,3% bűnözés baleset, természeti katasztrófa 9,6% 5,3% 0,0% 7,4% 1,8% 0,0% 7,8% ,4% 12,1% 0,0% 19,1% 19,5% 0,0% 9,5% ,2% 9,8% 0,0% 9,6% 6,2% 0,0% 7,1% bulvár hírek közéleti információs híradások 3,2%,8% 0,0% 10,3% 0,0% 0,0% 4,1% ,0%,8% 0,0%,4% 0,0% 0,0%,2% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,9% 16,7% 11,1% 6,1% 9,3% 0,0% 17,4% belpolitikai ügyek ,8% 12,5% 0,0% 11,2% 0,0% 0,0% 15,3% önkormányzatok ,5% 4,2% 0,0% 7,1% 1,9% 0,0% 2,2% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 6,6% 2,1% 0,0% 21,4% 3,7% 0,0% 7,5% ,7% 2,1% 0,0% 1,0% 1,9% 0,0%,8% külpolitika, EU ,5% 18,8% 0,0% 1,0% 1,9% 0,0% 14,5% civil szféra ,2% 8,3% 22,2% 6,1% 35,2% 0,0% 9,7% gazdasági szféra ,4% 2,1% 11,1% 4,1% 0,0% 0,0% 3,3% oktatási szféra ,3% 0,0% 0,0% 0,0% 1,9% 0,0%,3% ,1% 8,3% 55,6% 3,1% 11,1% 25,0% 6,6% közéleti botrány ,7% 6,3% 0,0% 5,1% 0,0% 75,0% 7,6% ,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%,8% bűnözés ,8% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%,6% ,7% 14,6% 0,0% 28,6% 31,5% 0,0% 12,0%

32 baleset, természeti katasztrófa,7% 2,1% 0,0% 5,1% 1,9% 0,0% 1,2% bulvár hírek magazinműs orok információs híradások,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%,1% ,0% 2,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%,1% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,8% 9,6% 11,1% 19,2% 13,6% 0,0% 22,3% belpolitikai ügyek ,5% 9,6% 0,0% 34,2% 0,0% 0,0% 19,4% önkormányzatok ,1% 3,8% 0,0% 8,2% 0,0% 0,0% 2,1% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 12,3% 1,9% 0,0% 1,4% 0,0% 0,0% 9,5% ,2% 1,9% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%,3% külpolitika, EU ,2% 13,5% 0,0% 20,5% 13,6% 0,0% 19,9% civil szféra ,4% 15,4% 0,0% 1,4% 36,4% 0,0% 5,2% gazdasági szféra ,5% 0,0% 0,0% 0,0% 4,5% 0,0% 1,3% oktatási szféra ,6% 0,0% 11,1% 0,0% 0,0% 0,0%,6% ,8% 15,4% 66,7% 2,7% 0,0% 0,0% 5,4% közéleti botrány ,9% 3,8% 0,0% 1,4% 0,0% 100,0% 5,1% ,1% 1,9% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,0% bűnözés Összesen baleset, természeti katasztrófa 1,3% 1,9% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,1% ,8% 7,7% 11,1% 5,5% 13,6% 0,0% 4,0% ,6% 13,5% 0,0% 5,5% 18,2% 0,0% 2,9% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,9% 6,6% 9,5% 6,9% 3,2% 0,0% 14,0%

33 belpolitikai ügyek ,3% 5,7% 1,6% 9,8% 0,0% 3,0% 11,5% önkormányzatok ,3% 1,6% 0,0% 5,2%,2% 0,0% 1,6% pártpolitika ,0% 1,9% 0,0% 7,1%,5% 0,0% 6,2% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás,7% 2,2% 0,0%,8%,2% 0,0%,7% külpolitika, EU ,4% 8,5% 0,0% 3,5% 2,6% 0,0% 10,6% civil szféra ,6% 28,2% 11,1% 11,2% 54,6% 0,0% 17,4% gazdasági szféra ,7%,6% 3,2% 2,9%,7% 0,0% 2,3% oktatási szféra ,3%,3% 3,2% 0,0%,2% 0,0%,3% ,9% 8,9% 61,9% 9,1% 2,8% 45,5% 7,9% közéleti botrány ,0% 5,7% 0,0% 4,2% 0,0% 51,5% 5,2% ,0%,3% 0,0%,8% 0,0% 0,0%,8% bűnözés ,3% 2,8% 0,0% 4,1%,4% 0,0% 2,9% ,2% 15,8% 9,5% 20,7% 31,2% 0,0% 13,5% set, természeti sztrófa 2,5% 8,9% 0,0% 7,7% 3,0% 0,0% 3,7% bulvár hírek információs híradások 1,1%,3% 0,0% 5,8%,2% 0,0% 1,5% ,0% 1,6% 0,0%,2%,4% 0,0%,2% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 11. sz. táblázat Egyházak megjelenése témacsoportonként közszolgálati katolikus református evangélikus zsidó egyéb egyház Összesen ,6% 11,5% 5,6% 11,5% 0,0% 6,7% belpolitikai ügyek