A hírműsorok tartalomelemzése (2008. október)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hírműsorok tartalomelemzése (2008. október)"

Átírás

1 A hírműsorok tartalomelemzése (2008. október) A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül a közszolgálati és kereskedelmi csatornák politikai műsoraiban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának, pártatlanságának törvényi követelménye. Az alábbiakban néhány hírműsor gyakorlatát két aspektusból, a politikai szereplők médiahasználata, illetve a hírek tartalmi jellemzői felől közelítjük meg. Az előbbi szempont azt vizsgálja, hogy a különböző politikai irányzatok képviselői milyen arányban kapnak szereplési lehetőséget a műsorokban. Közkeletű vélekedésnek tekinthető, hogy nagyobb jelentőséggel bír, ha a szereplők saját hangjukon szólalhatnak meg, mintha cselekedeteiket, véleményüket narrátor foglalja össze. Ezért elemzésünk során külön figyelmet fordítunk az élőszóban nyilatkozó szereplők arányára. Másik szempontunk a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a hírek tartalmi jellemzői alapján elemzi. Ez az aspektus többek között a siker/kudarc-propaganda jelenlétét próbálja mérni az országos jelentőségű sikerekről (pl. ingyenessé váló felsőoktatás), illetve kudarcokról (pl. a munkanélküliség növekedése) beszámoló hírek előfordulásának vizsgálatával. Elemzésünkben azokat a megjelenéseket vesszük figyelembe, amikor a műsorok ismertették a szereplők álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak januárja óta külön figyelmet szentelünk a másodlagos szereplőként megjelenő politikusokra is. (Másodlagos szereplő alatt azokat értjük, akiket a nyilatkozók említenek, önálló szereplőként nem jelennek meg.) Az ORTT arra törekszik, hogy analíziseinek technikáját folyamatosan tökéletesítse áprilisától egy új szempontot emelt be a hírműsor-elemzés módszertanába, a megszokott szondázási mód mellett külön vizsgálja az Rttv. 23. paragrafusának teljesülését a közszolgálati televíziók és rádiók hírműsoraiban. Jelentésünk a október között sugárzott hírműsorok számszerű jellemzőit tartalmazza.

2 A vizsgálat mintája Jelentésünk az MTV1 déli és esti Híradójára (19:30), a Duna Televízió Híradójára (18:00), a MR1-Kossuth Rádió 180 perc c. hírműsorának 6:00-7:00-ig terjedő részére, a Déli és Esti Krónikára, a TV2 Tények című (18:30) hírműsorára, az RTL Klub Híradójára (18:30), valamint a Danubius és Sláger rádió reggeli hírblokkjára, a Tények este című műsorára (hétfőtől-péntekig kb. 23 órai kezdéssel), az ATV Híradójára (18:55), az Echo TV Híradójára (19:30) és a Híradó 21-re (Hír TV) (21:00) terjedt ki. A vizsgált programfolyamban a műsoregységek összműsorideje megközelítőleg 144 óra volt (6189 műsoregység), amelyből körülbelül 116 órányi (4722 műsoregység) magyar vonatkozású témával foglalkozott összesen 9252 szereplőt regisztráltunk, akik közül 2568 parlamenti politikus volt. 1. táblázat A műsoregységek vonatkozási kerete külföldi vonatkozású határon túli magyar vonatkozású magyar vonatkozású összesen Duna TV Híradó RTL Klub Híradó 125 * ATV Híradó 103 * Tények (TV2) 139 * Esti Krónika MTV1 esti Híradó perc Híradó 21 (Hír TV) 91 * Déli Krónika Echo TV Híradó Danubius rádió Hírek Tények este (TV2) 75 * Sláger rádió Hírek MTV1 déli Híradó 114 * Összesen

3 A HÓNAP FŐBB TÖRTÉNÉSEI A hírműsorok adatainak könnyebb értékelése érdekében az ORTT minden hónap meghatározó eseményeit összefoglalva a hírműsorok tartalomelemzéséhez csatolja. A történéseket időrendben közöljük, forrásként 2008 júliusától az MTI híradatbázisát használjuk október október 1.: A jövő évi költségvetésben közoktatási és közművelődési célokra nemzeti forrásból 37 milliárd forint jut, amelyet további milliárd forinttal egészítenek ki uniós források - közölte Gyurcsány Ferenc kormányfő. október 4.: Civil szervezetek rendezésében került sor a Tarka Magyar elnevezésű demonstrációra, amellyel az erőszak és a kirekesztés ellen tiltakoztak a szervezők. október 6.: Hárman a helyszínen meghaltak, huszonhét sérültet pedig a mentők szállítottak kórházba, miután egy személyvonat hátulról nekiütközött egy InterCity szerelvénynek Monorierdőnél. A baleset miatt lemondott Szabó Pál közlekedésügyi miniszter. október 9.: Gyurcsány Ferenc megbeszélést kezdeményez a nemzetközi pénzügyi válság kapcsán meghozandó intézkedésekről a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, az Országgyűlés érintett bizottságának elnökeivel, valamint a pénzügyi-gazdasági szféra meghatározó érdekképviseleteinek vezetőivel - közölte a kormányszóvivő. október 10.: Gyurcsány Ferenc - a jegybankelnökkel egyeztetve - 12 pontos intézkedéscsomagot javasolt az ellenzéki pártoknak a pénzügyi válság mérséklésére. A hiánycsökkentésnek meg kell előznie az adócsökkentést - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. október 10.: Vas János kilépett az MDF parlamenti frakciójából és a továbbiakban független képviselőként dolgozik - közölte Schmuck Andor, a Tisztelet Társasága ügyvezetője. október 13.: A kormány visszavonja a jövő évi adótörvény- és költségvetési javaslatot jelentette be Szili Katalin házelnök. október 13.: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök október 18-ra hívta össze a Nemzeti csúcsot. október 13.: Lengyel Zoltán független országgyűlési képviselő csatlakozik az MDFfrakcióhoz - közölte maga az érintett és Herényi Károly frakcióvezető. 3

4 október 18.: Gyurcsány Ferenc szerint a Nemzeti csúcs akkor is siker lett volna, ha csak egy beszélgetésre került volna sor a meghívottak körében, ennél azonban többet értek el: számos konkrét javaslat alapján a korábbinál szorosabb együttműködés kezdődhet a parlamenti pártok, a munkaadók, a munkavállalók és szakmai szervezetek között. október 20.: Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek az amerikai vízummentességhez szükséges utolsó megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt. október 20.: Kibiztosított, éles gránátot dobtak az MSZP újpesti irodájának udvarába. október 21.: Magyar-román közös kormányülést tartottak Szegeden. október 27.: Továbbra is ellenzéki képviselőként akar politizálni a Fidesz-frakcióból hétfőn kilépett Császár Antal. október 28.: Gyurcsány Ferenc szerint ebben a helyzetben négy intézkedést kell meghozni: 2009-től a közszférában nem jár a 13. havi bér, és a jelenlegi szinten kell tartani a béreket, a 13. havi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 62 éves kort betöltöttek kaphatják, és ennek összege nem lehet 80 ezer forintnál magasabb. október 29.: A Magyar Demokrata Fórum országos választmánya jóváhagyta Almássy Kornél kizárását, és elrendelte párttagságának törlését. 4

5 A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vizsgált időszakban a műsorok szereplőinek 27,8 százaléka a politikum prominensei közül került ki. A kisebbségi kormányt a szereplők 15,0, a parlamenti ellenzéket 12,8, míg az egyéb szereplőket 62,2 százalék képviselte. A közszolgálati médiumok hírműsoraiban a kormányzat szereplése 53,9, a parlamenti ellenzéké 44,0, míg a függetleneké 2,1 százalékot tett ki (7/a. ábra). A kereskedelmi műsorszolgáltatóknál a kormányoldal szereplési aránya 52,6, az ellenzéké 45,9, a független parlamenti képviselőké pedig 1,6 százalékot ért el (8/a. ábra).. Az állami költségvetésből támogatott csatornákon a kormányoldal a beszédidő 60,7 az ellenzék 36,8, a független parlamenti képviselők 2,5 százalék felett rendelkeztek (12/a. ábra). Októberben a kereskedelmi csatornák hírműsoraiban az ellenzékre jutó műsoridő több mint tíz százalékkal csökkent (55,5% vs. 44,4%) (13/a. ábra). A vizsgált periódusban Gyurcsány Ferenc (6015 másodperc) szólalhatott meg a leghosszabban, akit Orbán Viktor, a Fidesz elnöke követett (2247 másodperc). Tőle alig lemaradva Veres János állt a harmadik helyen (2219 másodperc) (6. táblázat). A 20 legtöbbet szereplő politikus között az ellenzékiek száma csökkent (tizenegy fő vs. kilenc fő), a kormánypártiaké (hét fő vs. hét fő) pedig nem változott szeptemberhez képest. A pártkötődéssel nem rendelkező közéleti személyiségek közül ebben a hónapban Sólyom László köztársasági elnök megjelenései számítottak meghatározónak, aki az amerikai vízummentesség és a Nemzeti csúccsal kapcsolatban megfogalmazott álláspontjával került az elemzett hírműsorok érdeklődésének középpontjába (11. táblázat). 5

6 A HÍREK TARTALMI JELLEMZŐI 2005 szeptemberében bevezettük a hírműsorok napirend-vizsgálatát. Ennek lényege, hogy a műsoregységek témáinak nyitott változót szentelünk a kódolók nem különböző kategóriákból választanak, hanem röviden összefoglalják, hogy milyen témákat érintettek a műsoregységben. A metodikai változtatás célja kettős: egyrészt a hírekben felvetődött kérdéskörök leírása pontosabb képet fest, másrészt lehetőség nyílik arra, hogy a kurrens problémákat nyomon kövessük. (A régi módszerrel pl. képtelenek voltunk az aktuális skandalumokat külön-külön beazonosítani, kizárólag a politikai botrányok tematikai súlyáról referálhattunk - ami bizonyos esetekben, főleg rövidebb periódusokat vizsgálva, nem tekinthető elégségesnek). A hírműsorok elemzése során regisztrált témákat - a könnyebb feldolgozhatóság érdekében - 20 témakörbe csoportosítottuk: a kormány működése: kormányzati támogatás a gazdaságnak, kormányintézkedések az oktatásban, egészségügyben, kultúrában stb., belpolitikai ügy: az Országgyűlés, a köztársasági elnök tevékenysége stb., pártpolitika: a pártok belső ügyei, pártok egymás közötti viszonya, gazdasági szféra: az infláció, árak alakulása, az ország általános gazdasági státusza, egyes gazdasági ágazatok állapota, gyárbezárások stb., szociális szféra: az egészségügy, nyugdíjasok, kisebbségek helyzete, környezetvédelem stb., külpolitika: külpolitikai kapcsolatok, magyar vonatkozású külpolitikai események, ENSZ, NATO stb., Európai Unió: külpolitikai és gazdasági kapcsolat az Unióval, az uniós intézmények működése stb., államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése önkormányzatok működése oktatási szféra: az oktatás helyzete, felvételik, érettségik stb., érdekvédelem, civil szféra: sztrájk, nem politikai megmozdulás stb., belpolitikai botrány: államigazgatási szervek botránya, Kulcsár-ügy, önkormányzatok botrányai stb., nem politikai botrány: élelmiszer-botrányok, gazdasági, kulturális botrányok stb., egyházak, kultúra, média: hitélet, kulturális események, média események stb., 6

7 rendvédelmi szervek működése: a rendőrség, tűzoltóság, honvédség helyzete, tevékenysége, bűnözés: bűncselekmények, bírósági tárgyalások stb., baleset, természeti katasztrófa: ipari- és természeti katasztrófák, közúti balesetek, háztartási balesetek, betegségek terjedése stb., megemlékezések, ünnepnapok, híres emberek halála, kitüntetések bulvár: érdekességek, szenzációk, információs híradások: értesítés útlezárásokról, műsorváltozásról stb. Októberben a gazdasági szféra eseményeinek prezentációja számított a legnépszerűbb témának a hírműsorokban, a témakör részesedése több mint duplájára emelkedett az előző hónaphoz képest (16,6% vs. 37,2%) (2. táblázat). A témacsoporton belül a legfontosabb napirendi pontnak a pénzügyi válság történései számítottak (lásd 12. táblázat). Az USA-ban kezdődő krízis világválsággá terebélyesedett, így hazánk sem vonhatta ki magát hatása alól. Következményeként az ország költségvetési tervezetét visszavonták, a vállalatok főként az autóiparban felfüggesztették termelésüket, és elbocsátották dolgozóik egy részét. Központi témának számított még a forint árfolyamának alakulása is, amelyet - egyes vélekedések szerint - külföldi spekulánsok megtámadtak (lásd 12. táblázat). A második helyen a kormány tevékenységének prezentációját találtuk, amelynek részesedése közel öt százalékkal nőtt szeptemberhez képest (12,8% vs. 17,5%) (2. táblázat). Október hónapban a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseivel foglalkoztak az esetek jelentős többségében. A közvéleményt leginkább az izgatta, hogy milyen kormányzati lépéseket terveznek a válság tompítására, illetve hogyan módosítja a kabinet a büdzsé tervezetének sarokszámait (lásd 12. táblázat). A politikai szférát érintő témakörök mindegyike jelentős visszaesést produkált (2. táblázat). A pártpolitika témaköre szeptemberi vezető helyéről a harmadik helyre szorult vissza - több mint öt százalékot zuhant (20,1% vs. 14,8%) (2. táblázat). Ebben a hónapban is a kormány és a Fidesz viszonyával foglalkozó műsoregységek fordultak elő a legtöbbször a kérdéskörben (lásd 12. táblázat). A belpolitikai botrányok részesedése felére esett (13,4% vs. 6,5%). A témakör húzó problémájának az egri kórház működtetésének kérdése számított, amelyet a Hospinvest Zrt. készült átvenni a dolgozók és az érdekvédelmi szervezetek erőteljes tiltakozása ellenére (lásd 12. táblázat). A belpolitikai ügyek részesedése is hasonló mértékű csökkenést könyvelhetett el (12,5% vs. 6,1%). A kérdéskörön belül a hírműsorok szerkesztői az október 18-án megrendezett Nemzeti csúccsal foglalkoztak kiemelten, amelyen az ország 7

8 politikai, gazdasági és tudományos prominensei próbáltak megoldást keresni a válságból történő kilábalásra (lásd 12. táblázat). Októberben a külpolitika prezentálása közel három százalékkal emelkedett (4,0% vs. 7,1%), a növekedés az Amerikai Egyesült Államok által biztosított vízummentességnek, valamint a közös román-magyar kormányülésnek volt köszönhető (lásd 12. táblázat). A megemlékezések, ünnepnapok részesedése több mint három százalékkal nőtt (1,0% vs. 4,5%), ami az 1956-os forradalom emlékére rendezett ünnepségeknek a következménye volt (lásd 12. táblázat). A fentieken túl említésre érdemes, hogy a Monorierdőnél történt tragédia miatt a balesetek, természeti katasztrófák (6,9% vs. 9,2%) témakörét a hírműsorok három százalékkal gyakrabban tűzték napirendre (2. táblázat). (A hírműsorok tudósításaiban leggyakrabban előforduló kérdésköröket a Mellékletben (12. táblázat) tüntettük fel.) 2. táblázat N=4722 A hírműsorok tudósításainak témái (%, bázis: a magyar vonatkozású műsoregységek, egy tudósítás több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya augusztus szeptember október gazdasági szféra 17,2 16,0 37,2 a kormány működése 12,2 12,8 17,5 pártpolitika 9,6 20,1 14,8 baleset, természeti katasztrófa 14,4 6,9 9,2 bűnözés 10,1 9,1 8,0 külpolitika 5,3 4,0 7,1 nem politikai botrányok 7,4 8,6 6,9 belpolitikai botrány 4,5 13,4 6,5 belpolitikai ügyek 4,4 12,5 6,1 civil szféra 4,6 4,9 5,7 szociális szféra 5,8 6,8 5,5 megemlékezések, ünnepnapok 5,4 1,0 4,5 önkormányzatok működése 3,9 2,3 3,9 egyházak, kultúra, média 13,3 4,7 3,4 információs híradások 2,9 1,9 2,2 rendvédelmi szervek helyzete 2,0 2,2 2,1 Európai Unió 0,5 1,7 2,0 bulvár hírek 1,4 1,3 1,1 oktatási szféra 1,7 1,5 0,7 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése 0,1 1,3 0,1 A híradások tartalmával kapcsolatban az ORTT azt is vizsgálja, hogy a magyar vonatkozású hírek milyen arányban számoltak be országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról. 8

9 Októberben a kudarcról beszámoló hírek részesedése négy százalékkal csökkent (42% vs. 38%), a sikerekről tudósító műsoregységek aránya (12% vs. 11%) stagnált. A fiaskók 31 százaléka a kormányzathoz, 6 százaléka az ellenzékhez, 63 százaléka egyéb intézményekhez kapcsolódott (1. ábra). A kormány részesedése az előző hónaphoz képest nem változott jelentősen (30% vs. 31%). Az ellenzék kudarcainak előfordulása drasztikusan csökkent (14% vs. 6%). Az oppozíció sikertelenségein ebben a hónapban is közel azonos arányban osztozott a Fidesz (41,7%) és az MDF (44,7%), az SZDSZ aránya 12,6 százalék volt. A demokrata fórum magas részesedésének hátterében az állt, hogy a kizárt Almássy Kornél után Vas János is elhagyta a frakciót, így a házszabály miatt fenn állt a lehetőség, hogy feloszlik a párt parlamenti csoportja. A legnagyobb ellenzéki párt sikertelenségei az UD Zrt. ügye, Arnóth Sándor botrányos országgyűlési bekiabálása és Császár Antal frakcióból történő kilépése miatt kaptak nagyobb nyilvánosságot. A műsorok közel felében a kabinet sikertelenségeinek prezentálása nem érte el a 20 százalékot. A kormányzathoz kapcsolódó kudarcokkal leggyakrabban most is az Echo TV Híradó (63,1%) és a Híradó 21 (58,5%) adásaiban találkozhattunk. Az ellenzék tevékenysége negatív színezetben leggyakrabban az ATV Híradójában tűnt fel - részesedésük előző hónaphoz képest meredeken esett (33,1% vs. 13,5%). Az egyéb intézmény kategóriáján belül a vállalatokhoz, vállalkozásokhoz kötődött a kínos események több mint 50 százaléka (1139 esetből 626 eset), amit a külföldi szereplők követtek (142 eset). A sikerekről tudósító műsoregységekben sem a kormány részesedése (34% vs. 34%), sem az ellenzék prezentációja nem változott (4% vs. 3%). A kormányzat sikereinek aránya öt műsorban elérte az 50 százalékot (MTV1 esti és déli Híradó, 180 perc, Esti Krónika, ATV Híradó). Az ősz második hónapjában a kabinet eredményeit leginkább az amerikai vízumkényszer eltörlésével és az autópálya-építésekkel kapcsolatban artikulálták. Az ellenzék tevékenységének pozitívumait a Hír Tv (14,3%) és az Echo TV (35,7%) hangsúlyozta. Az egyéb szereplők közül a leginkább sikerorientált csoportnak a vállalatok, vállalkozások számítottak (341 esetből 83 eset), őket a rendőrség tagjai követték (58 eset). 9

10 1. ábra N=4722 A kudarcról és sikerről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 100 kudarc augusztus kudarc szeptember kudarc október % kormány ellenzék egyéb intézmény kudarc augusztus kudarc szeptember kudarc október siker augusztus siker szeptember siker október % kormány ellenzék egyéb intézmény siker augusztus siker szeptember siker október Októberben a konfliktusokról tudósító műsoregységek aránya látványosan visszaesett (36% vs. 28%), az együttműködésről szóló hírek részesedése az előzőekkel ellentétben emelkedett (10% vs. 13%). A parlamenti pártok közötti ellentétek aránya csak kis mértékben csökkent (36,1% vs. 34,6%), míg a kormányzat és egyéb szereplők között húzódó polémiák 10

11 részesedése meredeken nőtt (11,8% vs. 17,6%) (2. ábra). (A civil szereplők leginkább a kormányzat gazdasági válságra felkínált megoldási javaslataival nem értettek egyet.) Az együttműködésről beszámoló műsoregységekben az egyéb intézmények közötti összefogások jelentek meg a legtöbbször októberben, részesedésük folytatta csökkenését (43,4% vs. 40,1%). A kormány és az ellenzék kooperációinak gyakorisága is több mint három százalékkal mérséklődött (20,5% vs. 17,4%). A kormányzat és egyéb szereplők együttműködéseinek prezentációja viszont több mint tíz százalékkal emelkedett (20,5% vs. 33,9%). 2. ábra N=4722 A konfliktusról és együttműködésről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 10 konfliktus augusztus konfliktus szeptember konfliktus október 8 % 2 kormány-"egyéb" ellenzék-ellenzék ellenzék-"egyéb" "egyéb"-"egyéb" kormánykormány kormányellenzék kormányellenzék-"egyéb" konfliktus augusztus 0,2 23,5 13,5 2,3 5,2 49,5 5,7 konfliktus szeptember 0,6 36,1 11,8 7,1 4,1 36,8 3,6 konfliktus október 0,1 34,6 17,6 3,5 3,4 36,6 4,3 11

12 együttműködés augusztus együttműködés szeptember együttműködés október 10 8 % 2 kormánykormány kormányellenzék kormány- "egyéb" ellenzékellenzék ellenzék- "egyéb" "egyéb"-"egyéb" együttműködés augusztus 0,6 5,9 29,5 3,1 2,2 58,7 együttműködés szeptember 0,7 20,5 20,5 10,3 3,2 43,4 1,4 együttműködés október 0,3 17,4 33,9 1,9 5,0 40,1 1,4 kormány- ellenzék- "egyéb" A HÍRSZOLGÁLTATÁS TARTALMI JELLEMZŐI Az ORTT a politikusok nyilatkozatainak tartalmi vonatkozásait is elemezte, ennek keretében azt vizsgálta, hogy a parlamenti politikusok milyen eséllyel láthatták el kritikai, ellenőrző funkciójukat, azaz milyen gyakran fogalmazhattak meg bírálatokat, eltérő véleményeket. A vizsgált hónapban a szereplők 20 százaléka artikulált valamilyen bírálatot, ami az előző analízis adataihoz képest hat százalékos csökkenést jelent (26%) (3. ábra). A politikai élet szereplőit ért támadások aránya nem változott (57% vs. 58%). Az elmarasztaló vélemények címzettjeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kormányzatot ért kritikák prezentációja tíz százalékkal emelkedett (39% vs. 49%), az ellenzéké viszont a felére esett vissza (18% vs. 9%) az oppozíción belül a Fidesz és az MDF részesedése volt a legkiemelkedőbb. Az egyéb szereplők kategóriáján belül a legtöbb aggályt a vállalatok, vállalkozások tevékenységével (292 eset) szemben támasztották, őket a külföldi szereplők követték (78 eset). 12

13 3. ábra N=9252 A hírműsorokban elhangzott bírálatok aránya és címzettjei (az összes szereplés százalékában) bírálatot tartalmazó szereplések bírálatot nem tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének bírálata az ellenzék tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata A politikusok szerepléseik közel harmadában adtak hangot nemtetszésüknek (4. ábra), amelynek nagyobbik része a kormányzatot célozta (23%). A kormányt (25% vs. 23%) és az ellenzéket érintő kritikák részesedése is csökkent (13% vs. 5%). Az első három legtöbb negatív ítéletet megfogalmazó politikus Orbán Viktor (101 eset), Navracsics Tibor (64 eset) és Varga Mihály (63 eset) volt. A kormányzat reprezentánsai közül Gyurcsány Ferenc bírálta a legtöbbször valamely szervezet tevékenységét (23 eset). 13

14 4. ábra N=2568 A kormánytagok és a parlamenti képviselők által megfogalmazott bírálatok megoszlása (kormánytagok, parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) nincs bírálat egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata A pártkötődéssel nem rendelkező szereplők előfordulásaik 16 százalékában emeltek valamilyen szervezet működésével szemben kifogást, az arány szeptemberhez képest négy százalékkal mérséklődött (20%). Októberben újra - a kormányzatot a leghevesebben bíráló - szakszervezetek, érdekvédelmi szervek fogalmazták meg a legtöbb bírálatot (3. táblázat). A második helyen azokat találtuk, akiknek intézményi kötődésére nem derült fény, míg a vállalatok, vállalkozások alkalmazottai a harmadik helyen álltak. 14

15 3. táblázat A bírálatokat megfogalmazó, pártkötődéssel nem rendelkező szereplők (bázis: a bírálatok címzettjei, egy nyilatkozat több bírálatot is tartalmazhat) kormány ellenzék egyéb intézmény esetszám százalék esetszám százalék esetszám százalék szakszervezetek, érdekképviseletek intézményi kötődés nem derül ki vállalat, vállalkozás, bank, biztosító külföldi szereplő civil szféra szerveződése egyéb intézmény å A szereplések mindössze egy százaléka tartalmazott valamilyen elismerést (5. ábra). A kormányzat tevékenységének méltatása négy százalékkal emelkedett (36% vs. 40%), az ellenzék tevékenységének elismerése kissé visszaszorult (15% vs. 13%). A legtöbb dicséretet megfogalmazó politikus Gyurcsány Ferenc volt, aki 11 esetben fejezte ki nagyrabecsülését valamely intézmény tevékenységével összefüggésben. 5. ábra N=9252 A hírműsorokban elhangzott elismerések aránya, illetve címzettjei (az összes szereplés százalékában) elismerést nem tartalmazó szereplések elismerést tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének elismerése az ellenzék tevékenységének elismerése kormányzat tevékenységének elismerése

16 A POLITIKAI SZEREPLŐK MÉDIAHASZNÁLATA Az ORTT havi gyakorisággal végzett elemzései elsősorban azt vizsgálják, hogy az elektronikus médiumok milyen arányban biztosítottak lehetőséget a kormányzati hatalom, illetve a parlamenti ellenzék képviselői számára álláspontjaik kifejtésére. Az elemzés első lépésében a szemben álló politikai erők médiahasználatát az összes szereplési lehetőség alapján vizsgáljuk, azaz egyaránt figyelembe vesszük azokat a megjelenéseket, amikor a politikusok véleményét narrátor ismertette, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. A vizsgált időszakban a műsorok szereplőinek 27,8 százaléka a politikum prominensei közül került ki. A kormányoldalt a szereplők 15,0, a parlamenti ellenzéket 12,8 százaléka képviselte. A közszolgálati műsorszolgáltatóknál a szereplők 30,6 százaléka került ki a hatalmi szféra reprezentánsai közül, ami az előző hónaphoz képest nem jelentett változást (31,5% vs. 30,6%) (6/a. ábra). A vizsgált időszakban a hírműsorok többségében a parlamenti politikusok szereplése stagnált. A leglátványosabban a 180 percben emelkedett az egyéb szereplők aránya (67,3% vs. 70,7%). Ellentétes folyamat játszódott le az MTV1 déli Híradójában, ahol a hatalmi szféra megoszlása nőtt (32,2% vs.35,9%). 16

17 6/a. ábra N=3680 A politikusok és az egyéb szereplők megjelenéseinek aránya a közszolgálati műsorszolgáltatók hírműsoraiban (a szereplések százalékában) kormányoldal parlamenti ellenzék "egyéb szereplők" Duna TV Híradó 180 perc Déli Krónika Esti Krónika összesen október szeptember augusztus október szeptember augusztus október szeptember augusztus október szeptember augusztus október szeptember augusztus 16,8 13,8 15,2 16,2 12,7 8,7 18,8 16,8 16,8 19,3 14,2 11,7 14,4 11,6 14,4 13,7 11,3 6,8 16,7 12,6 15,5 17,2 12,8 5,9 17,9 14,1 16,8 14,3 14,1 9,7 69,4 68,5 78,5 64,4 63,9 74,1 74,0 71,9 82,0 70,7 67,3 81,3 68,0 68,9 76,2 MTV1 déli Híradó október szeptember augusztus 19,9 12,8 12,8 16,0 19,4 8,5 64,1 67,8 78,7 MTV1 esti Híradó október szeptember augusztus 15,0 13,5 10,7 8,6 13,0 15,5 72,1 71,1 80,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A kereskedelmi hírműsorok szereplőinek 74,1 százaléka nem tartozott a hatalmi elit képviselői közé, amely közel hat százalékos emelkedést jelentett az előző hónaphoz képest (68,7%) (6/b. ábra). A két legnézettebb hírműsor esetében a politikusok megjelenései újból 20 százalék alá estek (RTL Klub Híradó: 15,9%, Tények: 17,9%). A hatalmi szféra előfordulása a Híradó 21 esetében csökkent a legszembetűnőbben, ahol visszaszorulásuk megközelítette a nyolc százalékot (45,1% vs. 37,2%). 17

18 6/b. ábra N=5572 A politikusok és az egyéb szereplők megjelenéseinek aránya a kereskedelmi műsorszolgáltatók hírműsoraiban (a szereplések százalékában) kormányoldal parlamenti ellenzék "egyéb szereplők" Echo TV Híradó összesen október szeptember augusztus október szeptember augusztus 13,8 14,3 10,8 13,8 13,5 8,5 12,1 17,0 8,0 26,2 30,3 19,9 74,1 68,7 81,2 56,1 71,7 Híradó 21 (Hír TV) október szeptember augusztus 20,8 23,4 14,5 8,0 16,3 21,7 77,5 62,8 54,9 Tények este (TV2) ATV Híradó október szeptember augusztus október szeptember augusztus 17,6 17,5 16,0 11,7 10,5 7,7 4,9 13,5 18,8 9,6 7,3 12,0 68,9 63,7 74,4 80,9 77,5 87,4 Sláger rádió Hírek október szeptember augusztus 12,7 17,0 10,3 12,0 9,5 8,0 75,3 73,5 81,6 Danubius rádió Hírek október szeptember augusztus 11,0 14,2 12,1 18,3 21,6 11,8 70,7 64,1 76,1 RTL Klub Híradó október szeptember augusztus 10,4 9,7 7,0 2,2 5,6 11,5 84,1 78,8 90,8 Tények (TV2) október szeptember augusztus 10,6 10,5 8,5 7,3 13,9 5,6 82,1 75,6 85,9 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A következő táblázatban azokat a szereplőket (az ún. egyéb szereplőket ) gyűjtöttük össze, akik megjelenéseik, megszólalásaik alapján nem a hazai parlamenti politikai életet 18

19 reprezentálják. A pártkötődéssel nem rendelkező aktorok közül a vállalatok, vállalkozások alkalmazottai szerepeltek a leggyakrabban (17,1%). A második helyen azokat találjuk, akiknek intézményi kötődésére nem derült fény (10,7%), őket a külföldi szereplők követték (1%) (4. táblázat). A legtöbbször felbukkanó, formális politikai kötődéssel nem rendelkező közéleti személyiség Sólyom László köztársasági elnök volt, aki az amerikai vízummentesség és a Nemzeti csúccsal kapcsolatban megfogalmazott álláspontjával összefüggésben került a média érdeklődésének középpontjába (lásd Melléklet 13. táblázat). Az államfőt Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke követte, aki a gazdasági válság kapcsán fejthette ki többször a véleményét. 4. táblázat N=6373 A 15 leggyakrabban előforduló, pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (%) esetszám százalék vállalat, vállalkozás, bank, biztosító ,1 intézményi kötődés nem derül ki ,7 külföldi szereplő rendőrség, VPOP 483 7,6 szakszervezetek, érdekképviseletek 460 7,2 egészségügy 420 6,6 pártkötődés nélküli szakértő 395 6,2 civil szféra szerveződése 303 4,8 országos gazdasági szakágazati intézmény 278 4,4 országos jogi szakágazati intézmény 186 2,9 kultúra, tudomány, művészet 159 2,5 oktatás 150 2,4 minisztériumok 121 1,9 bűnöző, gyanúsított, elítélt 100 1,6 köztársasági elnök 98 1,5 Szereplési arányok az egyes témákban A szereplési arányok általános elemzése mellett az ORTT rendszeresen vizsgálja azt is, hogy az egyes témakörökön belül milyen eséllyel nyilváníthattak véleményt (élőszóban vagy idézet útján) a szemben álló felek (5. táblázat). (Az egyes témakörökön belüli szereplési arányok elemzésénél a politikusok mellett az egyéb szereplők megjelenéseit is figyelembe vesszük.) A hírműsorok szereplői nyilatkozataikban legtöbbször a gazdasági szféra témakörét érintették (40,4%), amit a kormány működésének kérdésköre követett (23,5%), a harmadik helyen a pártpolitikai ügyek álltak (21,8%). 19

20 A kérdéskörök többségében a legtöbbször az ún. egyéb szereplők nyilatkoztak. Az ellenzék négy témában (pártpolitikai, belpolitikai ügyek, megemlékezések, ünnepnapok, államigazgatás) kapott több lehetőséget álláspontja kifejtésére, mint a kormányoldal. A politika prominenseinek figyelme a gazdasági válság felé fordult. Az MDF-nek saját belügyeiről kellett a legtöbbször véleményt formálnia - mivel fent állt annak a lehetősége, hogy feloszlik parlamenti frakciójuk. Az egyéb szereplők októberben a gazdasági válság kapcsán szerepeltek a leggyakrabban a hírműsorokban (lásd 5/b-g. táblázat). 5/a. táblázat N=9252 A kormány, a parlamenti ellenzék, valamint az egyéb szereplők előfordulása az egyes témakörökben (%, egy nyilatkozat több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya kormányoldal parlamenti ellenzék "egyéb szereplők" nyilatkozatok aránya gazdasági szféra 22,0 15,8 62,2 40,4 a kormány működése 32,6 26,1 41,3 23,5 pártpolitika 27,4 47,7 24,9 21,8 belpolitikai ügyek 20,8 30,9 48,4 8,5 baleset, természeti katasztrófa 5,9 1,3 92,9 7,7 belpolitikai botrány 12,1 10,6 77,3 7,7 civil szféra 12,5 3,7 83,9 7,4 nem politikai botrányok 1,6 0,6 97,8 7,3 bűnözés 0,2 * 99,8 6,7 külpolitika 22,1 5,9 72,0 6,6 szociális szféra 5,0 2,9 92,0 5,2 önkormányzatok működése 11,1 6,0 82,9 3,6 megemlékezések, ünnepnapok 16,2 16,5 67,4 3,1 egyházak, kultúra, média 4,6 1,1 94,3 2,8 Európai Unió 22,7 11,0 66,3 2,0 rendvédelmi szervek helyzete 5,1 4,5 90,3 1,9 információs híradások 3,2 2,4 94,4 1,4 bulvár hírek * * 10 0,8 oktatási szféra 3,1 * 96,9 0,7 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése * 14,3 85,7 0,2 5/b. táblázat N=2257 Az öt leggyakrabban előforduló téma a kormány tagjainak nyilatkozataiban esetszám % a tőzsde helyzete, gazdasági válság ,4 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései ,7 a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk ,3 a költségvetés helyzete 114 5,1 Nemzeti csúcs 96 4,3 20

21 5/c. táblázat N=522 Az öt leggyakrabban előforduló téma az MSZP parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám % a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 52 1 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 50 9,6 a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk 49 9,4 a költségvetés helyzete 40 7,7 a kormány és az ellenzék ellentétei, viszonyuk 34 6,5 5/d. táblázat N=518 Az öt leggyakrabban előforduló téma az SZDSZ parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám % a kormány és az ellenzék ellentétei, viszonyuk 74 14,3 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 72 13,9 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 64 12,4 a költségvetés helyzete 61 11,8 a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk 44 8,5 5/e. táblázat N=1559 Az öt leggyakrabban előforduló téma a Fidesz parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám % a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk ,7 a tőzsde helyzete, gazdasági válság ,3 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései ,3 Nemzeti csúcs 86 5,5 a költségvetés helyzete 80 5,1 5/f. táblázat N=166 Az öt leggyakrabban előforduló téma a KDNP parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám % a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk 22 13,3 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 21 12,7 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 20 12,0 a kormány és az ellenzék ellentétei, viszonyuk 20 12,0 Nemzeti csúcs 15 9,0 5/g. táblázat N=358 Az öt leggyakrabban előforduló téma az MDF parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám % az MDF ügyei 84 23,5 a kormány és az ellenzék ellentétei, viszonyuk 43 12,0 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 38 10,6 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 36 10,1 Nemzeti csúcs 32 8,9 21

22 5/h. táblázat N=9297 Az öt leggyakrabban előforduló téma az egyéb szereplők nyilatkozataiban esetszám % a tőzsde helyzete, gazdasági válság ,1 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 563 6,1 bűncselekmények 364 3,9 vállalatok, vállalkozások botrányai 306 3,3 a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk 263 2,8 A politikusok médiahasználatának tendenciái A közszolgálati médiumok hírműsoraiban a kormányzat szereplése 53,9, a parlamenti ellenzéké 44,0, míg a függetleneké 2,1 százalékot tett ki (7/a. ábra). A kormányzat szerepléseinek aránya több mint öt százalékkal nőtt (48,6% vs. 53,9%). A kabinet részesedése jelentős mértékben emelkedett (34,1% vs. 41,9%), a szocialista frakció megoszlása enyhén esett (14,5% vs. 12,1%). Az ellenzéki oldalon az SZDSZ (13,3% vs. 8,4%) és az MDF (11,2% vs. 8,8%) előfordulása csökkent a legszembetűnőbben. A Fidesz reprezentánsainak szereplése stagnált (23,9% vs. 23,7%). A kormányoldal emelkedése a műsorok kétharmadában meghaladta az öt százalékot, csak a Duna Tv Híradójában (53,9% vs. 55,9%) és a Déli Krónikában (51,8% vs. 53,1%) könyvelhetett el ennél kisebb mértékű térnyerést. Az ellenzék visszaszorulása az MTV1 déli Híradójában volt a leglátványosabb (58,8% vs. 44,6%). A független képviselők tevékenységével a leggyakrabban a Kossuth rádió déli hírösszefoglalójában foglalkoztak (3,8%). 22

23 7/a. ábra N=1142 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a közszolgálati csatornák hírműsoraiban 1 (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 48,8 11,0 9,3 21,2 2,8 7,0 szeptember 34,1 14,5 13,3 23,9 2,6 11,2 0,4 október 41,9 12,1 8,4 23,7 3,1 8,8 2,1 1 Az erőviszonyok áttekintését elősegítő ábrákban csak a kormánytagok és a parlamenti képviselők szerepléseit tüntettük fel. A kormány tagjai közé számítjuk minden esetben a pártkötődéssel rendelkező minisztert, államtitkárt. 23

24 7/b. ábra N=216 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései az MTV1 esti Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 48,2 7,3 8,2 26,4 2,7 7,3 szeptember 33,3 13,2 10,5 26,0 2,3 14,2 0,5 október 41,7 10,6 7,9 26,4 0,9 9,7 2,8 7/c. ábra N=65 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései az MTV1 déli Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 48,3 13,8 6,9 24,1 3,4 3,4 szeptember 26,5 13,2 14,7 30,9 2,9 10,3 1,5 október 43,1 10,8 7,7 24,6 3,1 9,2 1,5 24

25 7/d. ábra N=245 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a Duna TV Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 47,7 11,6 4,1 25,0 2,9 8,7 szeptember 38,3 15,7 10,9 21,3 3,0 10,9 október 43,3 12,7 8,6 23,7 4,5 6,9 0,4 7/e. ábra N=198 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a 180 percben (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 57,3 11,2 10,1 16,9 1,1 3,4 szeptember 34,2 13,4 19,3 21,8 1,5 9,4 0,5 október 41,4 15,2 7,6 23,7 2,5 8,1 1,5 25

26 7/f. ábra N=160 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a Déli Krónikában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 48,9 15,2 14,1 14,1 2,2 5,4 szeptember 32,7 19,0 11,3 24,4 4,8 7,7 október 42,5 10,6 9,4 2 5,0 8,8 3,8 7/g. ábra N=258 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései az Esti Krónikában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 45,5 9,7 13,0 19,5 3,9 8,4 szeptember 33,7 12,9 14,0 23,9 1,9 12,9 0,8 október 40,3 11,6 8,9 23,6 2,7 10,1 2,7 26

27 A kereskedelmi műsorszolgáltatóknál a kormányoldal szereplési aránya 52,6, az ellenzéké 45,9, a független parlamenti képviselőké pedig 1,6 százalékot ért el (8/a. ábra). A kisebbségi kormány reprezentánsainak előfordulása az előző hónaphoz képest hét százalékot emelkedett (45,6% vs. 52,6%). A kereskedelmi hírösszefoglalókban az ellenzéki pártok közül egyedül a Fidesz prezentációja nőtt (25,3% vs. 28,4%), az SZDSZ (13,4% vs. 8,5%) és az MDF részesedése (12,4% vs. 6,5%) jelentősen mérséklődött - így októberben a kormányoldal újból többet szerepelhetett, mint az oppozíció. Az ellenzék egyedül a Sláger Rádiónál tudta számottevően növelni részesedését (35,1% vs. 47,1%), ami a Fidesz térnyerésével állt összefüggésben (13,0% vs. 31,4%). A kormányzat frekvenciájának emelkedése az RTL Klub Híradójában volt a leglátványosabb, ahol 18 százalékkal nagyobb teret biztosítottak számukra, mint szeptemberben (46,4% vs. 64,1%) - ettől alig maradt el a Tényekben (42,9% vs. 59,1%) és a Tények estében (46,7% vs. 61,5%) tapasztalt kormányzati előretörés. 8/a. ábra N=1459 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a kereskedelmi csatornák hírműsoraiban (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 47,1 10,5 6,8 28,0 2,3 5,4 szeptember 33,3 12,2 13,4 25,3 2,9 12,4 0,4 október 44,0 8,6 8,5 28,4 2,4 6,5 1,6 27

28 8/b. ábra N=149 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a Tényekben (TV2) (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 55,0 5,4 6,3 27,0 6,3 szeptember 29,8 13,1 14,7 27,7 2,6 12,0 október 49,7 9,4 5,4 30,2 1,3 4,0 8/c. ábra N=167 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései az RTL Klub Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 61,3 15,0 6,3 15,0 1,3 1,3 szeptember 33,2 13,2 16,4 2 1,8 14,5 0,9 október 57,5 6,6 6,0 19,2 1,8 6,6 2,4 28

29 8/d. ábra N=114 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a Danubius rádió híreiben (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 38,8 11,8 4,7 28,2 3,5 12,9 szeptember 27,9 11,8 15,4 25,0 4,4 14,7 0,7 október 28,9 7,9 12,3 34,2 5,3 8,8 2,6 8/e. ábra N=70 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a Sláger rádió híreiben (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 46,0 11,1 3,2 23,8 3,2 12,7 szeptember 54,5 10,4 6,5 13,0 1,3 14,3 október 44,3 5,7 1 31,4 5,7 2,9 29

30 8/f. ábra N=143 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a Tények estében (TV2) (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 56,5 4,7 7,1 28,2 3,5 szeptember 33,9 12,8 12,8 26,7 2,2 11,7 október 52,4 9,1 6,3 25,9 1,4 4,9 8/g. ábra N=321 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései az ATV Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 48,8 14,1 9,4 19,1 2,0 6,6 szeptember 37,6 10,5 14,3 21,9 2,2 13,2 0,3 október 43,0 12,5 9,0 24,3 1,6 7,5 2,2 30

31 8/h. ábra N=281 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a Híradó 21-ben (Hír TV) (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 51,8 12,7 7,8 25,9 1,2 0,6 szeptember 36,9 14,6 14,0 19,4 2,3 12,0 0,9 október 46,6 9,3 11,0 23,1 1,4 7,8 0,7 8/i. ábra N=214 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései az Echo TV Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 24,3 5,6 4,2 55,6 6,9 3,5 szeptember 20,4 10,4 9,2 45,0 6,7 8,3 október 29,9 3,7 7,5 45,3 6,1 5,1 2,3 31

32 Az ORTT - nemzetközi példákat követve - elsősorban a parlamenti politikum (kormánytagok, parlamenti képviselők) médiahasználatának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Emellett azonban a politikai elit szereplésének analízise más módszer alapján is elképzelhető. Így érdemes elemezni a parlamenti politikusok mellett az összes, köztudomásúan politikai kötődéssel bíró szereplő megjelenését is (9. ábra). Az adatok alapján elmondható, hogy a kormányoldal a megjelenések 52,4 százalékát, míg a parlamenti ellenzék 47,5 százalékát birtokolta. A parlamenten kívüli pártok szereplései nem változtak (0,5% vs. 0,4%). Közülük a leggyakrabban ebben a hónapban is a Jobbik képviselőivel találkozhattunk (0,4%). 9. ábra N=2818 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a hírműsorokban (a pártkötődéssel rendelkező szereplők megjelenéseinek százalékában) augusztus szeptember október kormány MSZP SZDSZ Fidesz KDNP MDF MIÉP Jobbik Munkáspárt augusztus 20,6 30,9 9,5 30,4 2,5 5,7 0,2 szeptember 9,9 34,3 14,7 26,3 3,0 11,3 0,1 0,4 október 12,3 39,8 8,9 27,9 2,9 7,7 0,4 32

33 POLITIKUSOK SZÓBELI SZEREPLÉSEI Az eddigiekben a kormánytagok, államtitkárok, országgyűlési képviselők megjelenéseit attól függetlenül vizsgáltuk, hogy a politikusok véleményét narrátor ismertette, vagy élőszóban nyilatkoztak. Mivel a szóbeli nyilatkozatokat a kommunikátor általi megjelenítésnél értékesebb szereplési formának szokás tartani, a szereplések e formáját külön is elemeztük. A politikusok verbális megnyilvánulásait a nyilatkozók csoportjának politikai összetétele, valamint a nyilatkozatok időtartamának megoszlása szempontjából is analizáltuk. A közszolgálati médiumok hírműsoraiban a kormányoldal élőszóbeli szereplése 57,0, a parlamenti ellenzéké 41,3, a független képviselőké 1,7 százalékot tett ki (10/a-g. ábra). A kisebbségi kormány részesedése az előző hónaphoz képest több mint öt százalékkal emelkedett (51,8% vs. 57,0%). Az ellenzék soraiból egyedül a Fidesz részesedése nőtt (25,6% vs. 28,5%). Az SZDSZ (11,2% vs. 4,8%) és az MDF (8,7% vs. 5,9%) nyilatkozatainak aránya drasztikusan esett, a kereszténydemokraták prezentációja stagnált (2,5% vs. 2,1%). A kormányoldal részéről a kabinet nyilatkozatainak száma meredeken emelkedett (35,3% vs. 45,9%), míg az MSZP előfordulása több mint öt százalékkal csökkent (16,5% vs. 11,1%). A közszolgálati televízió csatornáknál csak kisebb mértékű elmozdulást tapasztaltunk a politikai erők megoszlásában. Általános tendencia volt a Fidesz szereplésének emelkedése. A Kossuth rádió hírműsoraiban az előzőekkel ellentétes folyamatnak lehettünk tanúi, hiszen a kormányoldal térnyerése megközelítette, vagy akár jócskán meg is haladta a tíz százalékot. Térnyerésük a 180 perc esetében volt a leglátványosabb (49,3% vs. 66,2%). A Déli Krónika esetében a kormány tagjainak részesedése majdnem megduplázódott (25,6% vs. 48,6%). 33

34 10/a. ábra N=477 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a közszolgálati csatornák hírműsoraiban (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 47,8 10,8 9,4 20,5 4,3 7,2 szeptember 35,3 16,5 11,2 25,6 2,5 8,7 0,2 október 45,9 11,1 4,8 28,5 2,1 5,9 1,7 10/b. ábra N=111 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései az MTV1 esti Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 56,0 8,0 8,0 2 2,0 6,0 szeptember 36,4 16,4 9,1 25,5 1,8 10,9 október 43,2 9,0 4,5 31,5 0,9 8,1 2,7 34

35 10/c. ábra N=15 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései az MTV1 déli Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 57,1 28,6 14,3 szeptember 36,4 27,3 9,1 18,2 9,1 október 6,7 2 13,3 10/d. ábra N=132 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a Duna TV Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 40,5 15,5 4,8 28,6 4,8 6,0 szeptember 38,9 17,5 9,5 25,4 2,4 6,3 október 42,4 12,1 7,6 30,3 2,3 4,5 0,8 35

36 10/e. ábra N=68 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a 180 percben (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 57,1 8,6 14,3 11,4 2,9 5,7 szeptember 32,4 16,9 19,7 22,5 1,4 7,0 október 47,1 19,1 1,5 23,5 2,9 2,9 2,9 10/f. ábra N=35 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a Déli Krónikában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 51,7 10,3 13,8 13,8 3,4 6,9 szeptember 25,6 23,1 2,6 35,9 5,1 7,7 október 48,6 11,4 5,7 17,1 8,6 8,6 36

37 10/g. ábra N=116 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései az Esti Krónikában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 43,8 6,8 12,3 19,2 6,8 11,0 szeptember 35,3 12,1 12,9 25,0 3,4 11,2 október 49,1 7,8 4,3 31,0 0,9 5,2 1,7 A kereskedelmi műsorszolgáltatók hírműsoraiban a kabinet és az MSZP élőszóbeli szerepléseinek aránya 53,1, a parlamenti ellenzéké 45,7, a független képviselőké 1,2 százalékot tett ki (11/a-h. ábra). A vizsgált időszakban a kormányzat részesedése több mint nyolc százalékkal emelkedett (44,9% vs. 53,1%). A kabinet aránya meredeken nőtt (32,9% vs. 45,1%), a szocialista frakció nyilatkozatai négy százalékkal csökkentek (12,0% vs. 8,0%). Az ellenzéki pártok közül egyedül a Fidesz részesedése emelkedett (27,3% vs. 31,8%). Az SZDSZ aránya öt százalékkal (13,0% vs. 7,8%), míg az MDF-é több mint nyolc százalékkal esett (12,8% vs. 4,2%). Szeptemberhez képest a TV2 hírműsoraiban regisztráltuk a legnagyobb átrendeződést, a politikai oldalak megoszlása megfordult (Tények: 39,2-60,8% vs. 60,9-39,1%; Tények este: 39,2-60,8% vs. 62,2-37,8%). Az említett műsorokon kívül az RTL Klub Híradójában haladta meg a tíz százalékot az ellenzék térvesztése (5% vs. 34,6%). A Danubius Rádióban ebben a hónapban sem jegyeztünk fel parlamenti képviselőtől származó megszólalást. 37

38 11/a. ábra N=803 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a kereskedelmi csatornák hírműsoraiban (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 46,1 11,2 6,3 30,5 2,4 3,5 szeptember 32,9 12,0 13,0 27,3 1,9 12,8 0,1 október 45,1 8,0 7,8 31,8 1,9 4,2 1,2 11/b. ábra N=115 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a Tényekben (TV2) (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 54,5 6,5 3,9 31,2 3,9 szeptember 26,9 12,3 17,7 29,2 0,8 13,1 október 53,9 7,0 6,1 29,6 1,7 1,7 38

39 11/c. ábra N=81 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései az RTL Klub Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 62,2 15,6 6,7 11,1 2,2 2,2 szeptember 34,3 15,7 11,8 19,6 1,0 17,6 október 55,6 7,4 4,9 25,9 3,7 2,5 11/d. ábra N=14 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a Sláger rádió híreiben (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 47,4 10,5 21,1 5,3 15,8 szeptember 43,8 12,5 18,8 25,0 október 5 7,1 42,9 39

40 11/e. ábra N=90 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a Tények estében (TV2) (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 50,9 5,7 3,8 37,7 1,9 szeptember 28,4 10,8 16,7 34,3 1,0 8,8 október 53,3 8,9 5,6 28,9 2,2 1,1 11/f. ábra N=185 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései az ATV Híradóban (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 46,0 15,9 11,1 19,8 2,4 4,8 szeptember 38,7 12,2 14,4 19,9 0,6 14,4 október 43,2 11,9 10,8 25,4 6,5 2,2 40

41 11/g. ábra N=189 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a Híradó 21-ben (Hír TV) (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 5 14,2 5,7 29,2 0,9 szeptember 38,0 14,5 12,2 20,4 2,3 12,2 0,5 október 42,3 8,5 10,6 28,6 2,1 6,9 1,1 11/h. ábra N=129 A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései az Echo TV Híradójában (a kormánytagok és a pártok tagjainak százalékában) augusztus 20,7 6,1 4,9 56,1 7,3 4,9 szeptember 23,0 4,8 7,1 5 6,3 8,7 október 31,0 2,3 5,4 51,9 5,4 2,3 1,6 41

42 Az ORTT vizsgálataiban - a francia CSA mintáját követve - állandóan alkalmazott mutató a politikai erők képviselői által adott nyilatkozatok összes idejének megoszlása. Ez a paraméter azt jelzi, hogy a szemben álló politikai erők képviselői milyen arányban részesedhetnek a nyilatkozó politikusok számára biztosított összes beszédidőből. A francia megközelítés szerint a parlamenti ellenzék megjelenítésének időtartama országos műsorszolgáltatók esetében nem lehet kevesebb, mint a kormánynak és a kormánypártoknak együttesen biztosított műsoridő fele. A parlamenten kívüli politikai erők megjelenítésére súlyukhoz mérten (pl. közvélemény-kutatási eredmények, országos és területi listák) korrekt időtartamot kell biztosítani. Októberben a közszolgálati csatornákon a kormányoldal a beszédidő 60,7, az ellenzék 36,8, a függetlenek pedig 2,5 százalékát birtokolták (12/a-g. ábra). A kormányzat prominenseinek beszédideje hat százalékkal emelkedett (54,7% vs. 60,7%). A dimenzióban a kabinetre jutó beszédidő drasztikusan nőtt (36,4% vs. 48,4%), míg az MSZP jelentős térvesztést könyvelhetett el (18,3% vs. 12,3%). Az ellenzéki pártok közül egyedül a Fidesz esetében regisztráltunk növekedést (21,1% vs. 28,3%). A szabaddemokraták (14,9% vs. 3,5%) és az MDF parlamenti csoportjára jutó műsoridő (7,1% vs. 3,6%) az előző hónaphoz képest szembetűnően beszűkült. A kormányoldal interjúinak szentelt műsoridő a 180 percben emelkedett a legmeredekebben (54,6% vs. 64,9%), arányuk az - említett programmal egyetemben - MTV1 déli Híradójában is meghaladta a kétharmadot (66,5% vs. 75,1%). A közszolgálati csatornákon a leghosszabban Gyurcsány Ferenc fejthette ki véleményét (1875 másodperc), a miniszterelnököt Veres János pénzügyminiszter követte (1269 mp). Az ellenzék részéről Navracsics Tibor nyilatkozhatott a leghosszabban (963 másodperc). 42

43 12/a. ábra A politikusok beszédidejének megoszlása a közszolgálati csatornák hírműsoraiban (százalékban) mp= augusztus 47,3 8,8 15,1 19,4 2,9 6,5 szeptember 36,4 18,3 14,9 21,1 2,0 7,1 0,2 október 48,4 12,3 3,5 28,3 1,4 3,6 2,5 43

44 12/b. ábra A politikusok beszédidejének megoszlása az MTV1 esti Híradójában (százalékban) mp= augusztus 51,1 11,1 10,5 20,8 0,9 5,5 szeptember 39,1 13,1 10,1 25,0 0,8 12,0 október 51,0 5,5 3,4 30,9 0,3 6,8 2,2 12/c. ábra 7 A politikusok beszédidejének megoszlása az MTV1 déli Híradójában (százalékban) mp= augusztus 57,8 25,8 16,4 szeptember 44,2 22,3 5,2 20,6 7,7 október 66,2 8,9 16,9 8,0 44

45 12/d. ábra A politikusok beszédidejének megoszlása a Duna TV Híradójában (százalékban) mp= augusztus 38,6 16,3 6,0 28,1 4,1 7,0 szeptember 41,7 14,7 9,5 23,3 3,0 7,6 október 46,7 12,1 7,8 27,4 1,8 3,8 0,5 12/e. ábra A politikusok beszédidejének megoszlása 180 perc (százalékban) mp= augusztus 44,5 7,2 27,4 15,8 1,8 3,3 szeptember 35,1 19,4 26,9 14,3 0,7 3,6 október 44,3 20,6 0,6 27,2 1,1 0,6 5,5 45

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2013. június A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és -elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2012. február A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és -elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése Budapest, 2015. április A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése Budapest, 2015. március A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya

Részletesebben

A határon túli magyarok szereplése a hírműsorokban, 2010-ben

A határon túli magyarok szereplése a hírműsorokban, 2010-ben A határon túli magyarok szereplése a hírműsorokban, 2010-ben A Magyarország határain kívül élő nemzettársainkra egyre nagyobb figyelem irányul. 2010. augusztus 20-án lépett életbe a kettős állampolgárságról

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG GYORSJELENTÉSE 2015. MÁJUS A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2008. OKTÓBER-DECEMBER)

A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2008. OKTÓBER-DECEMBER) A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2008. OKTÓBER-DECEMBER) A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorfigyelő és -elemző Igazgatósága megvizsgálta a fontosabb (nézettségi és hallgatottsági adatok alapján) közszolgálati

Részletesebben

A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

A VIZSGÁLAT METODIKÁJA A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Osztálya folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül

Részletesebben

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA 1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül

Részletesebben

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA 1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül

Részletesebben

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA 1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül

Részletesebben

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA 1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül

Részletesebben

A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2009. JANUÁR-MÁRCIUS) TARTALOMJEGYZÉK

A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2009. JANUÁR-MÁRCIUS) TARTALOMJEGYZÉK A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2009. JANUÁR-MÁRCIUS) TARTALOMJEGYZÉK Előterjesztés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. I. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA... 2 I.1 A VIZSGÁLAT MINTÁJA... 3 II. AZ ELMÚLT HÁROM

Részletesebben

j i; i,- 2007.2. szám KEP KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA

j i; i,- 2007.2. szám KEP KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA 2007.2. szám j i; i,- KEP KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA JEL-KÉP 2007/2 A Magyar Médiáért Alapítvány és az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport folyóirata Szerkesztőbizottság ANGELUSZ RÓBERT GÁLIK

Részletesebben

2004.1. szám JEL- KÉP KOMMUNIKACIO, KOZVELEMENY, MEDIA

2004.1. szám JEL- KÉP KOMMUNIKACIO, KOZVELEMENY, MEDIA 2004.1. szám JEL- KÉP KOMMUNIKACIO, KOZVELEMENY, MEDIA JEL-KÉP 2004/1 A Magyar Médiáért Alapítvány és az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport folyóirata Szerkesztőbizottság ANGELUSZ ROBERT GÁLIK

Részletesebben

I. Bevezetés. II. A megrázó hírek gyakorisága és hossza

I. Bevezetés. II. A megrázó hírek gyakorisága és hossza I. Bevezetés Sok mindenről beszámolhatunk, de az életveszély meg a haláleset mindig előnyt élvez. Arról a híradóban soha nem tudósítanak, hogy felépült egy új ház és sokan beköltöztek, viszont ha az a

Részletesebben

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban (2012. július 1-december 31.)

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban (2012. július 1-december 31.) Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban (212. július 1-december 31.) Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom

Részletesebben

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban (2013. január 1. 2013. június 30.) Műsorelemző osztály Budapest, 2013. október 30. Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók

Részletesebben

Híradóelemzés I. negyedév április 24.

Híradóelemzés I. negyedév április 24. Híradóelemzés 2013. I. negyedév 2013. április 24. Összefoglaló Az öt vizsgált csatorna esti híradóiban 2013 I. negyedévében összesen 8954 tudósítás hangzott el. Arányaiban a legtöbb eseményről február

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

A társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban

A társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban A társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban Budapest, 2012. június 27. Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ - Csányi Alapítvány 11. Életút Nap április 26.

ÖSSZEFOGLALÓ - Csányi Alapítvány 11. Életút Nap április 26. ÖSSZEFOGLALÓ - Csányi Alapítvány 11. Életút Nap 2016. április 26. Rövid áttekintés Az idei Életút Napra 12 médiumtól 18 újságíró érkezett. Összesen 69 média megjelenés szüleletett az Alapítványról, amellyel

Részletesebben

Egyeduralkodó a Fidesz a híradókban

Egyeduralkodó a Fidesz a híradókban Egyeduralkodó a Fidesz a híradókban A Policy Solutions elemzése az orsz{gos televíziók híradóinak kiegyensúlyozotts{g{ról 2011. febru{r Vezetői összefoglaló A Policy Solutions 2011. február 21-től egy

Részletesebben

O RSZÁGOS R ÁDIÓ ÉS T ELEVÍZIÓ T ESTÜLET J/8505 BESZÁMOLÓ. az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről. 2004. február 26.

O RSZÁGOS R ÁDIÓ ÉS T ELEVÍZIÓ T ESTÜLET J/8505 BESZÁMOLÓ. az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről. 2004. február 26. O RSZÁGOS R ÁDIÓ ÉS T ELEVÍZIÓ T ESTÜLET J/8505 BESZÁMOLÓ az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről 2004. február 26. 2 3 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 5 I. A VÉLEMÉNYSZABADSÁG, A

Részletesebben

Társadalmi sokszínűség a hírműsorokban

Társadalmi sokszínűség a hírműsorokban Társadalmi sokszínűség a ban 2016. január 1. - június 30. 2017. január 31. Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével,

Részletesebben

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló

Részletesebben

Bevezetés. Alaptézisek

Bevezetés. Alaptézisek Bevezetés Az erőszakról szóló tudósítások egyre nagyobb teret kapnak a híradókban. A műsorszolgáltatók mind gyakrabban mutatnak be olyan képeket, melyeken fedetlen holttestek, súlyosan sérült, haldokló

Részletesebben

A 20%-os bűncselekményarány

A 20%-os bűncselekményarány A 20%-os arány vizsgálata a hírműsorokban (2015.) 2016. december 2. Az Mttv. 38 (1) bekezdése alapján a jelentős befolyásoló erővel rendelkező (továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatók

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Bevezetés. Alaptézisek

Bevezetés. Alaptézisek Bevezetés Az erőszakról szóló tudósítások egyre nagyobb teret kapnak a híradókban. A műsorszolgáltatók mind gyakrabban mutatnak be olyan képeket, melyeken fedetlen holttestek, súlyosan sérült, haldokló

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. A vizsgálat legfontosabb eredményei

1. Bevezetés. 2. A vizsgálat legfontosabb eredményei 1. Bevezetés Tanulmányunk kvantitatív tartalomelemzési módszer segítségével vizsgálta a magyar országgyűlési választások médiaképét a külföldi újságok és hírügynökségek anyagaiban. Az elemzés a Magyar

Részletesebben

Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. 2012. november 12. - december 7.

Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. 2012. november 12. - december 7. 1 Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. november 12. - december 7. A Nyilvánosság Klub Monitor Csoportja 2011 ősze és tavasza után őszén (november 12-e és december 7-e) között négy héten keresztül

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 27. heti ülésszakának napirendjére július 6. (szerda)

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 27. heti ülésszakának napirendjére július 6. (szerda) Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi 27. heti ülésszakának napirendjére 2011. július 6. (szerda) Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Tájékoztató:

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

Két választás Magyarországon Kampányidőszakok a legnagyobb elérésű hírforrásokban

Két választás Magyarországon Kampányidőszakok a legnagyobb elérésű hírforrásokban 201 Két választás Magyarországon Kampányidőszakok a legnagyobb elérésű hírforrásokban Mérték Médiaelemző Műhely Prospect Műhely Alapítvány 201.11.2. Tartalom A kutatásról... 2 Összefoglaló... 3 Módszertan...

Részletesebben

Összehasonlító adatok 2006., 2010., évekről

Összehasonlító adatok 2006., 2010., évekről AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE 215. január 26. Összehasonlító adatok 26., 21., 214. évekről Készítette: Tájékoztatási és Módszertani Osztály Tartalomjegyzék oldal Az országgyűlési ülésszakok, ülések és ülésnapok

Részletesebben

Frakcióvezetők a Parlamentben

Frakcióvezetők a Parlamentben Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában

Részletesebben

Összehasonlító adatok 2006., 2010., I. félévek

Összehasonlító adatok 2006., 2010., I. félévek AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE 214. július 4. Összehasonlító adatok 26., 21., 214. I. ek Készítette: Tájékoztatási és Módszertani Osztály A 214. július 4-ei ülés számított adataival. Tartalomjegyzék oldal

Részletesebben

Civil médiamonitor. A civil szervezetekkel kapcsolatos események megjelenése a magyar elektronikus és nyomtatott sajtóban. 2005. április - szeptember

Civil médiamonitor. A civil szervezetekkel kapcsolatos események megjelenése a magyar elektronikus és nyomtatott sajtóban. 2005. április - szeptember A civil szervezetekkel kapcsolatos események megjelenése a magyar elektronikus és nyomtatott sajtóban Tartalomjegyzék CIVIL MÉDIAMONITOR...1 2005. ÁPRILIS - SZEPTEMBER...1 TARTALOMJEGYZÉK...2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...3

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 12. heti ülésszakának napirendjére március 21.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 12. heti ülésszakának napirendjére március 21. Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 202. évi 2. heti ülésszakának napirendjére Kezdési időpont: 9.00 Helyszín: Médiatanács ülésterem 202. március 2. (szerda) Tájékoztató: A 202.

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 388/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 388/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 388/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

A menekültügy képe a magyar sajtóban

A menekültügy képe a magyar sajtóban A menekültügy képe a magyar sajtóban A Népszabadságban és Magyar Nemzetben 005-ben megjelent cikkek elemzése Dr. Vicsek Lilla (Budapesti Corvinus Egyetem KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet),

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 42. heti ülésszakának napirendjére október 17.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 42. heti ülésszakának napirendjére október 17. Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2012. évi 42. heti ülésszakának napirendjére 2012. október 17. (szerda) Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Tájékoztató:

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az elmúlt napok főbb hírei 2013.07.13-16.

Az elmúlt napok főbb hírei 2013.07.13-16. 1 Az elmúlt napok főbb hírei 2013.07.13-16. A főbb témák: 1. (Interjú Handó Tündével) 2. Bíróságok napja - Darák: változás és t 3. Interjú Handó Tündével a központi igazgatásáról (Inforádió Aréna) 4. Az

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában Tartalomelemzés 2000 január és 2015 március között megjelent cikkek alapján Bevezetés Elemzésünk célja, hogy áttekintő képet adjunk a szegénység

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. 2011. november 7-december 16.

Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. 2011. november 7-december 16. 1 Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése 2011. november 7-december 16. A Nyilvánosság Klub Monitor csoportja 2011. november 7-december 16 között hat héten keresztül vizsgálta a legnagyobb közönséget

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 63/2009. (I.7.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 63/2009. (I.7.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 63/2009. (I.7.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 34. heti ülésszakának napirendjére augusztus 24.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 34. heti ülésszakának napirendjére augusztus 24. Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi 34. heti ülésszakának napirendjére 2011. augusztus 24. (szerda) Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Tájékoztató:

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

RENDSZERVALTOK A BALOLDALON

RENDSZERVALTOK A BALOLDALON RENDSZERVALTOK A BALOLDALON REFORMEREK ÉS REFORMKÖRÖK 1988-1989 VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK KOSSUTH KIADÓ BUDAPEST 1999 NIEDERS, \ ATS- U. UNIV.-! Tartalom Előszó 19 Géczi József: Reformerek és reformkorok

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Esti hírműsorok elemzése

Esti hírműsorok elemzése Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKS0901 Sajtó- és médiaismeret (Médiapolitika) dr. Agárdi Péter egyetemi tanár Esti hírműsorok elemzése Magyar Televízió és Kornhoffer

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2576/2007. (XI.14.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2576/2007. (XI.14.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2576/2007. (XI.14.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

GAZDASÁG, KÖZÉLET, KULTÚRA MÉDIAAJÁNLAT Gazdasági tematikájú, közéleti és információs televízió. Érvényes: február 17-től visszavonásig

GAZDASÁG, KÖZÉLET, KULTÚRA MÉDIAAJÁNLAT Gazdasági tematikájú, közéleti és információs televízió. Érvényes: február 17-től visszavonásig MÉDIAAJÁNLAT 2017. Gazdasági tematikájú, közéleti és információs televízió Érvényes: 2017. február 17-től visszavonásig Célcsoport Az ECHO TV célcsoportja a világ történéseire, a gazdaság változásaira,

Részletesebben

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás

Részletesebben

Az MSZP állásfoglalásai az 1956-os forradalomról és Nagy Imréről ( ) a) Népszabadság

Az MSZP állásfoglalásai az 1956-os forradalomról és Nagy Imréről ( ) a) Népszabadság Az MSZP állásfoglalásai az 1956-os forradalomról és Nagy Imréről (1989-2005) a) Népszabadság (?) Bossányi Katalin: Meddig engedünk 56-ból? 1991. június 15. Emlékmű a megbékélésért. Megbékélés Emlékmű Alapítvány

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 24. heti ülésszakának napirendjére június 13.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 24. heti ülésszakának napirendjére június 13. Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2012. évi 24. heti ülésszakának napirendjére 2012. június 13. (szerda) Tájékoztató:

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 686/2009. (III.25.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 686/2009. (III.25.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 686/2009. (III.25.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

J e g y zőkönyv HOB 3/2011/EL (HOB 5/ /EL)

J e g y zőkönyv HOB 3/2011/EL (HOB 5/ /EL) HOB 3/2011/EL (HOB 5/2010-2014/EL) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága Ellenőrző albizottságának 2011. április 28-án, csütörtökön, 10 óra 05 perckor az Országház földszint

Részletesebben

A médiatörvény mindent be{rnyékolt A Policy Solutions belpolitikai napirend-elemzése

A médiatörvény mindent be{rnyékolt A Policy Solutions belpolitikai napirend-elemzése A médiatörvény mindent be{rnyékolt A Policy Solutions belpolitikai napirend-elemzése 2011. janu{r Vezetői összefoglaló A médiatörvény a Fidesz összes januári pozitív intézkedését beárnyékolta, mert tizenkilenc

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése

2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése 2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése 2014. június 6. A Műsorfigyelő és elemző főosztály a 2014. évi országgyűlési választással kapcsolatos műsorfigyelésre vonatkozó

Részletesebben

T E R V E Z E T

T E R V E Z E T 1. melléklet a számú kormány-előterjesztéshez T E R V E Z E T 2006. 11. 07. A K o r m á n y /2006. ( ) Korm. r e n d e l e t e váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről A honvédelemről és

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

REKLÁMTORTA 2014 A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei

REKLÁMTORTA 2014 A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei 2015. február 19. Reklámtorta 2014 A Reklámtorta 2014 felmérés az elmúlt évek gyakorlatát követve készült. A piac méretének megállapításához az adatokat

Részletesebben

Alba Radar. 4. hullám. Helyi politikai preferencia

Alba Radar. 4. hullám. Helyi politikai preferencia Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Helyi politikai preferencia. szeptember. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo Research Center

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 212/2009. (I. 28.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi 43. heti ülésszakának napirendjére 2011. október 26.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi 43. heti ülésszakának napirendjére 2011. október 26. Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi 43. heti ülésszakának napirendjére 2011. október 26. (szerda) Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Tájékoztató:

Részletesebben

Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK

Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK NAPI HÍREK KÖZLEMÉNYEK MÉDIASZEREPLÉSEK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK Korózs Lajos: totális káosz a kormányhatározat, ötletelés zajlik;

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 610/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 610/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 610/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Nbb-10/2011. (Nbb-29/ )

J e g y zőkönyv. Nbb-10/2011. (Nbb-29/ ) Nbb-10/2011. (Nbb-29/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának 2011. május 24-én, kedden, 11 óra 13 perckor a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tárgyalótermében

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak

Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Back András 1 I. A Közszolgálati

Részletesebben

Támogatási gyakorlat a legnagyobb eléréssel rendelkező televízióknál

Támogatási gyakorlat a legnagyobb eléréssel rendelkező televízióknál Támogatási gyakorlat a legnagyobb eléréssel rendelkező televízióknál (2015. JÚLIUS 1. - DECEMBER 31.) 2016. FEBRUÁR 24. Az NMHH a hatósági ellenőrző tevékenysége során kiemelt figyelemmel kíséri a kereskedelmi

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

J e g y zőkönyv FVB-19/ (FVB-19/ )

J e g y zőkönyv FVB-19/ (FVB-19/ ) FVB-19/20010. (FVB-19/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának 2010. december 6-án, hétfőn, 10 óra 5 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 5. heti ülésszakának napirendjére február 1. (szerda)

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 5. heti ülésszakának napirendjére február 1. (szerda) Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 202. évi 5. heti ülésszakának napirendjére 202. február. (szerda) Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Tájékoztató: A 202.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA. TÁJÉKOZTATÓ a április 18-ai plenáris ülésnap főbb eseményeiről 1. Tartalomjegyzék

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA. TÁJÉKOZTATÓ a április 18-ai plenáris ülésnap főbb eseményeiről 1. Tartalomjegyzék ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÁSI ÉS IROMÁNY-NYILVÁNTARTÓ IRODA Budapest, 2016. április 19. TÁJÉKOZTATÓ a 2016. április 18-ai plenáris ülésnap főbb eseményeiről 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben