Társadalmi sokszínűség a hírműsorokban

Átírás

1 Társadalmi sokszínűség a ban július 1. - december május 11.

2 Bevezetés: A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a fogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével, valamint mennyiben válnak fogékonnyá az egyes társadalmi csoportok problémái iránt. A hazai szolgáltatók közvetve befolyásolhatják a magyarországi társadalmi szolidaritás és ezzel összefüggésben a társadalmi kohézió alakulását. A évi CLXXXV. törvény a szolgáltatásokról és a tömegkommunikációról a közszolgálati szolgáltatás esetében kifejezetten kiemeli a társadalmi sokszínűséggel kapcsolatos célokat. Eszerint a közszolgálati szolgáltatásnak fontos feladata a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, a társadalom speciális csoportjainak (nemzetiségek, vallási közösségek, hátrányos helyzetben lévő csoportok, fogyatékkal élők, határon túli magyar kisebbségek) bemutatása. A törvény 83. (1) bekezdése szerint a közszolgálati szolgáltatás célja: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó szolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása, e) nemzetiségek, vallási közösségek valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása, f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a szolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele, k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása, l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára. A Közszolgálati Kódex a identitásképző, valamint a közszolgálati szolgáltatások megkülönböztetett információs szerepét figyelembe véve szintén kiemelten kezeli a társadalmi sokszínűség reprezentációját. A Kódexben foglaltak szerint a közszolgálati a közösségi kohézió és integráció egyik letéteményese, amely mint ilyen lehetőséget teremt valamennyi társadalmi rétegnek és csoportnak a nyilvánosságban való megjelenésre. A közszolgálati szolgáltatás céljaiként a Kódex egyebek mellett az alábbiakat nevesíti: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó szolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, ugyanakkor lehetőséget teremt valamennyi társadalmi rétegnek vagy kulturálisan elkülönülő csoportnak az országos nyilvánosságban való megjelenésre, mindezt úgy, hogy segítse az egyes csoportok, rétegek közti közeledést, megértést, az integrálódást, 1

3 b) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás, c) a nemzeti, a közösségi, a vallási, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, a történelmi ismeretek hiteles terjesztése, d) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása és támogatása, f) nemzeti és etnikai kisebbségek, vallási közösségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének ápolása, g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékossággal élőknek a szolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, tekintettel a közszolgálati szolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés jogára, h) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele, l) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása, m) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára, o) sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele; a közszolgálati szolgáltatónak törekednie kell arra, hogy az adott témákhoz kapcsolódóan bemutassa a lehetséges, többféle értékrend alapján való megközelítést, értékelést, u) az Országgyűlés, zati és önkormányzati szervek, az egyházak, a pártok, az érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és állampolgári közösségek tevékenységének bemutatása, működésük nyilvánosságának biztosítása. 1 A fentieket figyelembe véve az NMHH Műsorfigyelő és -elemző főosztálya vizsgálatot végzett, amelyben felmérte, hogy a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok, a határon túli magyarok, a bevándorlók és a fogyatékkal élők miként jelentek meg a magyarországi ban. 2 Emellett kimutatást készített a nemek megoszlásáról is. A vizsgálati metodika kialakításánál a francia Legfelsőbb Audiovizuális Tanács (CSA Conseil Supérieur de l Audiovisuel) által a társadalmi sokszínűség médiában való megjelenéséről készített tanulmányát tekintettük mintának. Franciaországban a médiával kapcsolatban általános elvárás, hogy tartsa tiszteletben a közönség (politikai, vallási, kulturális) sokféleségét, reprezentálja a nemzeti közösség származási és kulturális sokszínűségét, valamint segítse elő a köztársaság integrációját és erősítse az állampolgári szolidaritás érzését. 3 A CSA november 10-én elfogadott állásfoglalása szerint ösztönözni kell a francia társadalom sokszínűségének bemutatását az ingyenesen fogható 1 Közszolgálati Kódex. A magyar nemzeti közszolgálati szolgáltatás alapdokumentuma o. 2 A kisebbségi csoporthoz való tartozás azonosítása történhet fizikai jellemzők, családi vagy utónév vagy önbevallás (amikor egy adott csoporthoz tartozó személy ezt saját magáról kijelenti) alapján, illetve kiderülhet a kontextusból vagy a narrációból (kisebbségi kulturális rendezvény, választás stb.). A fogyatékkal élők közé azon szereplők sorolandók, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük. 3 Szekeres Péter: A kisebbségek és az elektronikus II. Jel-Kép, sz. 2

4 országos csatornákon, valamint a Canal+-n. Ennek érdekében a Tanács megállapodást kötött a szolgáltatókkal, amely tartalmazza, hogy az egyes csatornáknak milyen vállalásokat kell teljesíteniük, valamint megállapítja a kvóták ellenőrzésére szolgáló eljárásokat. A francia médiumok vállalták a társadalom sokszínűségének reprezentálását, a CSA pedig létrehozta az ún. sokszínűség indikátort, amely alapján tartalomelemzéssel mérik az előirányzott kvóták teljesülését. A francia hatóság három műsortípust különös figyelemmel vizsgál: a francia vonatkozású beszámolókat a ban, a szórakoztató műsorszámokat és a korábban még be nem mutatott hazai gyártású filmeket. Az NMHH vizsgálata a rendelkezésre álló források és kapacitások korlátai miatt a ra terjed ki. A mintába került műsorokról kvantitatív tartalomelemzést készítünk, hogy az adatok segítségével bemutassuk, milyen képet közvetítenek a különböző társadalmi csoportokról. A vizsgálatok eredményei megmutatják, hogy mely médiumok/műsorok, mely társadalmi csoportok bemutatására fordítanak nagyobb figyelmet, illetve milyen módon, milyen kontextusban mutatják be e csoportok tagjait. A kontextus feltárása rávilágíthat, hogy az egyes szolgáltatók milyen attitűdökkel fordulnak a különböző társadalmi csoportok felé, illetve a fogyasztó milyen képet kap egyfelől a társadalom sokszínűségéről, másfelől az egyes csoportoknak a magyar társadalomban elfoglalt helyéről. Az elemzés az alapadatokon túl összességében és szolgáltatóra/műsorra lebontva egyaránt feldolgozza és táblázatos, valamint szöveges formában bemutatja a kategóriákban meghatározott csoportok reprezentációjára vonatkozó adatsorokból nyert eredményeket, az egyes csoporttagok megjelenésének számszerű adatait, azok kontextusát (mely témákban milyen arányban jelentek meg), az egyes csoportok más csoportokkal összevetett megjelenési arányait. Választ ad továbbá olyan alapvető kérdésekre, hogy az egyes társadalmi csoportok megjelenése miként reprezentálja azok társadalomban elfoglalt helyét. Megmutatja-e őket, vagy láthatatlanok maradnak, bemutatásuk sokoldalú és tükrözi-e az egyes csoportokon belüli sokféleséget, vagy a megjelenések témájának többsége alapján sztereotipizált, homogenizált-e a róluk közvetített kép? A kisebbségi csoportoknál szintén a megjelenés kontextusai alapján (azaz, hogy milyen témákban domináns a jelenlétük) kimutatható, hogy a magyar társadalom integráns, hasznos és tevékeny szereplőiként jelennek-e meg (a munkaerőpiac, az iskolarendszer tagjai, a kultúra és a tudomány képviselői), vagy elsősorban, mint társadalmi probléma (az egészségügyi vagy a szociális ellátórendszer haszonélvezői, konfliktusok résztvevői), vagy kulturális érdekesség stb. Az elemzés kitér arra is, hogy az egyes csoportok tagjai milyen társadalmi szerepekben tűnnek föl, azonosításuk a fogyasztó számára egyéniségük (foglalkozásuk, tisztségük, intézményi kötődésük stb.), vagy kizárólag csoporttagságuk (fogyatékkal élő, kisebbségi, nyugdíjas stb. mivoltuk) alapján lehetséges. A vizsgált csoportkategóriák: Társadalmi-gazdasági kategóriák Civil és egyházi szervezetek képviselői Szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek képviselői Nyugdíjasok Munkanélküliek Tanulók (általános és középiskolai diákok, felsőoktatásban tanulók) Mezőgazdaságban dolgozók Iparban dolgozók Szolgáltatásban dolgozók 3

5 Nemzeti és etnikai kisebbségek, bevándorlók, határon túli magyarok Magyarországi nemzeti kisebbségek Magyarországi etnikai kisebbség (romák) Határon túli magyarok (kivándorolt magyarok is) Bevándorlók, migránsok, menekültek Gazdasági célból Magyarországon élő külföldiek Fogyatékkal élők Azon személyek sorolandók ide, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük. érzékszervi fogyatékosok értelmi fogyatékosok halmozottan fogyatékosok Nemek Férfi Nő Szereplő tisztsége, foglalkozása, intézményi kötődése Témakategóriák (amelyekhez kapcsolódva az egyes csoportok tagjai megjelenhetnek) kormány belpolitikai ügyek (az Országgyűlés, a köztársasági elnök tevékenysége stb.) önkormányzatok tevékenysége pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás külpolitika, EU civil szervezetek tevékenysége, jótékonyság gazdasági aktivitás, munkaerőpiaci-helyzet oktatási szféra (az oktatás, felvételik, érettségik stb.) egészségügy szociális problémák közéleti bűncselekmények kisebbségek megemlékezések, ünnepek, művészeti és kulturális események balesetek, természeti katasztrófák bulvár (érdekességek, szenzációk) információs híradások 4

6 A vizsgálat mintája Elemzésünk az alábbi szolgáltatókra, illetve műsorokra terjedt ki: m1: Híradó (esti); Duna TV: Híradó; Kossuth Rádió: 180 perc, Déli Krónika, Esti Krónika; TV2: Tények; RTL Klub: Híradó; Magyar ATV: Híradó, Egyenes beszéd; Hír TV: Híradó; Echo TV: Híradó. A fenti műsorszámokat minden megjelenésük alkalmával vizsgálta a Hatóság. A vizsgált társadalmi csoportok demográfiai jellemzői A különböző társadalmi csoportok szociológiai-demográfiai jellemzőiről elsősorban, de nem kizárólag a legutóbbi (2011. évi) népszámlálás és a 2016 októberében készült mikrocenzus szolgál adatokkal. Inaktív csoportok Magyarországon a munkanélküliségi ráta 2017 III. negyedévében 4,1, a IV. negyedévben pedig 3,78 százalék volt július 1. és december 31. között átlagosan 182 ezer fő volt a munkanélküliek száma, akik így a teljes népesség mintegy két százalékát tették ki. 5 Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2017 januárjában összesen személy részére folyósított nyugdíjat, járadékot, illetve nyugdíjszerű ellátást. 6 Az ellátottak a népesség 27 százalékát tették ki. Fogyatékkal élők A fogyatékkal élő emberek létszáma 2011-ben fő volt, arányuk a népességen belül 4,59 százaléknak felelt meg. 7 Kisebbségek, migránsok A 2011-es népszámlálás során fő, azaz 5,58 százalék jelzett valamilyen nemzeti, etnikai kisebbségi kötődést. 8 A fenti adatok önbevalláson alapulnak, így erős fenntartásokkal kezelendők. Az önbevallással együtt járó látencia a cigányság esetében a legnagyobb: a téma kutatói a cigányság tényleges számát a népszámlálási adatokhoz képest jóval magasabbra, általában fő körülire becsülik. A Magyarországon élő külföldiek száma január 1-jén fő volt. 9 Eszerint a bevándorlók, migránsok, illetve a gazdasági célból itt tartózkodó külföldiek a hazai népesség mintegy 1,5 százalékát tették ki. A férfiak és nők népességen belüli aránya A 2016-os mikrocenzus adatai szerint október 1-jén országosan a férfiak száma ezer, a nőké pedig ezer volt 10, azaz a magyarországi népesség 47,5 százaléka férfi, 52,5 százaléka pedig nő volt forrás: KSH: Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok földrészek, országok és nemek szerint, január 1. (1995 )(2/2)

7 Alapadatok A vizsgált társadalmi csoportok megjelenési aránya a mintába került műsorok összességében 19,3 százalék volt, ami közel két százalékos növekedést jelent az előző félév eredményéhez és a hosszú távú átlagához képest is. A fenti csoportok továbbra is a kereskedelmi szolgáltatók műsoraiban szerepeltek leggyakrabban, összességében 23,5 százalékos arányban. A közszolgálati 15,1, a közéleti híradások 19,4 százalékban számoltak be velük kapcsolatos eseményekről (1. ábra). 1. ábra: A kiemelt társadalmi csoportok aránya az összes szereplőhöz képest a ban A már megszokott módon, minden szolgáltatónál a gazdaság szereplői jelentek meg leggyakrabban, összességében 41,4 százalékban. A nemzeti kisebbségek intézményeinek megjelenései 0,5 százalékot tettek ki (ami mind az előző félév 0,8 százalékos eredményéhez, mind a korábbi években megszokottakhoz képest csökkenést jelent). A legmagasabb arányt ezúttal is a közéleti ban (1,1%), a legalacsonyabbat a közszolgálati és a kereskedelmi híradókban (egyaránt 0,3%) érték el. Továbbra is jelentős felülethez jutottak az inaktív társadalmi csoportok (29,4%), míg kissé visszaestek a civil szervezetek (16,0%, az előző félévben 19,9%). Az érdekvédelmi szervezetek megjelenése 9,5, az egyházaké 3,1 százalékot tett ki (2. ábra). 6

8 2. ábra: A kiemelt társadalmi csoportok megoszlása a ban A gazdaság szereplői A kategórián belüli szereplési arányok a tercier szféra korábbiaknál is magasabb, átlagosan 83 százalékos reprezentációját mutatták. Az ipar és a mezőgazdaság képviselői továbbra is jóval kisebb felülethez jutottak (10,5 illetve 6,4%) (3. ábra). 3. ábra: A gazdaság szereplőinek megoszlása a ban Szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek A szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek egymáshoz viszonyított megjelenési aránya összességében 30,2-69,8 százalék volt, ami közel azonos az előző félévi eredménnyel, valamint tükrözi az elmúlt évek adatait is (4. ábra). 7

9 4. ábra: A szakszervezetek és az érdekvédelmi szervezetek megoszlása a ban Egyházak Az összesített adatok szerint leggyakrabban a Magyar Katolikus Egyház képviselői szerepeltek (51,1%), tőlük erősen lemaradva következtek a zsidó felekezetek (21,9%), majd a korábbi mérésekhez képest jelentősen visszaesve a Magyar Református Egyház (8,9%) reprezentánsai. A Magyarországi Evangélikus Egyház 7,1, az összes többi egyház és felekezet együttes megjelenése 11,1 százalékos arányt mutatott. A fenti arányok a legtöbb szolgáltatónál hasonlóak voltak. Markáns eltérést a közéleti nál regisztráltunk, amelyekben a katolikusok és az evangélikusok az átlagnál kevesebbet, a zsidó közösségek, ill. az egyéb felekezetek képviselői viszont többet szerepeltek (5. ábra). 5. ábra: Az egyházak megoszlása a ban 8

10 Az egyházak reprezentációja a megjelenések témáját tekintve viszonylag egységes képet mutatott két hangsúlyos kivétellel. A három nagy keresztény egyház képviselőinek többsége (katolikus 58,2%, református 43,1%, evangélikus 64,1%) a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra témáit ábrázoló tudósításokban szerepelt. A zsidó szervezeteknél ez az arány 4,1 százalék volt, esetükben a leggyakoribb kontextusnak a közéleti számítottak 52,1 százalékkal. Az egyéb egyházak előfordulásai szintén más képet mutattak: megjelenéseik 39,1 százalékát tették ki a nem közéleti, 18,1 százalékát a civil szféra ügyei, 15,3 százalékban szerepeltek továbbá a kormány tevékenységét bemutató híradásokban. (A részleteket lásd a melléklet 11. sz. táblázatában.) Civil szervezetek Ebben a kategóriában továbbra is az országos társulások jelentek meg leggyakrabban, ugyanakkor a korábban mértekhez képest alacsonyabb számban (55,3%) második félévében a helyi civileken kívül (13%) minden más típusú szervezetnek növekedett a reprezentációja a korábbiakhoz képest. Figyelemre méltó, hogy míg a kereskedelmi híradók a civil szférával foglalkozó híregységeiken belül továbbra is kiemelkedően magasan (21,1%) reprezentálták a helyi civil szervezeteket, addig a közszolgálati ban az egyházak civil csoportosulásai, valamint a külföldi civil szervezetek magyarországi intézményei jelentek meg az átlagnál nagyobb arányban. Az összes szolgáltatót tekintve kevés megjelenéshez jutottak a fogyatékkal élők (2,7%) és az LMBTQ-szervezetek képviselői (1,1%) (6. ábra). 6. ábra: A civil szervezetek megoszlása a ban A civil szervezetek reprezentációja a szereplések gyakoriságán túl a megjelenések kontextusát tekintve is jelentős különbségeket mutatott. Az összes vizsgált műsorban a civilek (összes megjelenés: 3087) elsősorban a civil szféra (17,7%), (14,1%) és a belpolitika (12,4%) kapcsán kaptak figyelmet. A csoporton belül (1712 megjelenéssel) továbbra is az országos szervezetek domináltak, jellemzően az alábbi három témakörben: belpolitika: 13,4%, kormány : 13,9%, pártpolitika: 12,0%. A külföldi szervezetek magyarországi intézményeinek reprezentánsaival 533 alkalommal találkozhatott a néző, hasonló, külpolitikával kiegészített témaorientációval (kormány : 23,8%, belpolitika 22,5%, külpolitika 15,2%). Más képet 9

11 mutattak a helyi civilek (368), valamint az egyházak szervezeteinek reprezentációi (353), mindkettő esetében leggyakoribb témaként a civil szféra ügyeit regisztráltuk. A fogyatékkal élők (95), valamint az LMBTQ-szervezetek (26) képviselői kiemelkedő arányban (38,9, illetve 92,3%) szerepeltek az egészségügy helyzetét tárgyaló anyagokban. (A részleteket lásd a melléklet 10. sz. táblázatában.) Inaktívak A társadalom munkaerőpiaci szempontból inaktív csoportjai között - méréseink kezdete óta - először történt meg, hogy a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók) kategóriájával azonos arányban jelentek meg a nyugdíjasok (49,3, valamint 49,0%). A munkanélküliek a korábban tapasztalt minimális előfordulások után gyakorlatilag eltűntek a ból (0,1%), a hajléktalanok hozzájuk képest többet (1,7%) szerepeltek a híradásokban (7. ábra). 7. ábra: Az inaktív csoportok megoszlása a ban Az inaktív társadalmi csoportok reprezentációja a megjelenések témáját tekintve rendkívül eltérő volt. A vizsgált műsorokban legtöbbször a gyerekek/diákok és a nyugdíjasok csoportjához kapcsolódó hírek jelentek meg, egyaránt 2413 esetben. Az első csoport megjelenései esetében a leginkább feldolgozott témák a bűnözés (20,8%), a balesetek, természeti katasztrófák (19,6%), valamint a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra témái (13,0%) voltak. A nyugdíjasok elsősorban a baleseteket, természeti katasztrófákat (25%) és a bűnözést (18,6%) bemutató tudósításokban szerepeltek. A magyarországi hajléktalanokkal összesen 92 alkalommal foglalkoztak a műsorok. Leggyakrabban a civil szféra ügyeit (38,0%), a bűnözést (18,5%) és az egészségügy helyzetét (17,4%) érintő híradásokban fordultak elő. A munkanélküliek a vizsgált időszakban összesen hat alkalommal jelentek meg, ők leginkább működéséről és a pártpolitikáról (mindkettő 33,3%) készült anyagokban fordultak elő. (A részleteket lásd a melléklet 2. sz. táblázatában.) Kisebbségek A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők 2,1 százalékos arányban jelentek meg a vizsgált műsorokban (ami nagyságrendileg megfelel a hosszú távon mért eredményeknek). Velük leggyakrabban (2,3%) - a korábbi időszakokhoz hasonlóan - a közszolgálati híradókban foglalkoztak (8. ábra). 10

12 8. ábra: A kisebbségi szereplők aránya a ban Az egyes kisebbségek szereplési arányai jelentősen eltértek szolgáltató-típusonként és műsoronként. A csoporton belüli arányok 2015-től komoly változásokon mentek keresztül. A kategóriát alapvetően két közösség dominálta, első helyen a leggyakrabban szereplő határon túli magyarok, másodsorban a hazai roma kisebbség. A bevándorlók, migránsok a korábbi években a kisebbségi csoportokon belüli megjelenések 1-1,5 százalékát adták. A változás már 2015 első félévében látványos volt (ekkor az összes műsortípust tekintve arányuk 23,4%-ot tett ki). Ez a tendencia csúcsosodott ki 2015 második félévében, amikor az összesített arányuk elérte a 62,4 százalékot. Ezzel összefüggésben a kisebbségek reprezentációját hagyományosan uraló csoportok visszaszorultak a híradásokban első félévében az inga valamelyest visszalendült. Jelen mérésünkkor tovább csökkent a migránsok aránya (10,7%) és az évtized első felében tapasztaltakhoz hasonlóan újra a romák (40,9%) és a határon túli magyarok (38%) lettek a leggyakrabban reprezentált csoportok. Őket követték a bevándorlók, migránsok (10,7%), valamint a gazdasági célból itt élő külföldiek (8,5%) megjelenései. A hazai nemzeti kisebbségek szereplései 1,9 százalékot mutattak (9. ábra). 9. ábra: A kisebbségek csoportjainak megoszlása a ban 11

13 A kisebbségek reprezentációja a megjelenések témáját tekintve jelentős különbségeket mutatott. A vizsgált műsorokban a hazai nemzeti kisebbségek (összes megjelenés: 39) elsősorban a külpolitikai témákban (35,9%), működését feldolgozó híradásokban (30,8%), valamint a balesetek, természeti katasztrófák kontextusában jelentek meg. A nemzeti kisebbségekhez képest a romák jóval többet (768) szerepeltek. Reprezentációikban a bűnözés (25,8%), a balesetekről, természeti katasztrófákról készült anyagok (17,4%), valamint a közéleti (13,7%) domináltak. A legutóbbi mérések eredményeihez képest tovább csökkent a Magyarországon politikai, gazdasági célból itt tartózkodó migránsok szereplése (193 megjelenés). Reprezentációikat a bűnözés kontextusa dominálta (60,1%), de emellett jelentős mértékben szerepeltek a külpolitikai és az európai uniós ügyekről szóló (21,2%), valamint működését bemutató (13,5%) beszámolókban. A kisebbségi csoportok között legnagyobb számban (838 esetben) a határon túli magyarok jelentek meg. Esetükben a legkiemeltebb téma a külpolitika, az Európai Unió volt (45,5%), ugyanakkor említésre méltó arányban (14,1%) jelentek meg működését tárgyaló hírekben, valamint a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra kontextusában (12,6%) is. A minoritásokat az egyes műsortípusok különböző arányban és kontextusban jelenítették meg: a közszolgálati műsorokban a határon túli magyarok és a migránsok megjelenése volt említésre méltó, a kereskedelmi híradásokban a romák domináltak, a közéleti pedig hasonló arányban reprezentálták a romák és a határon túli magyarok csoportjait. (A részleteket lásd a melléklet 3. sz. táblázatában.) Fogyatékkal élők A fogyatékkal élők megjelenése minden műsortípusnál elenyésző, összességében 0,3 százalék volt. Továbbra is elmondható tehát, hogy a fogyatékkal élők a magyar fogyasztók számára gyakorlatilag láthatatlanok maradnak (1. táblázat). Megjelenésük aránya különösen éles kontrasztot mutat a évi népszámlálás adatai által prezentált arányukkal összevetve (4,6%). Reprezentációjuk az előző időszakokban tapasztaltakkal egybeesően továbbra is a kereskedelmi médiumok műsoraiban a magasabb (0,4%). 1. táblázat: A fogyatékkal élők aránya a ban (N=79831) fogyatékkal élő nem fogyatékos közszolgálati 0,3 99,7 kereskedelmi 0,4 99,6 közéleti 0,2 99,8 összesen 0,3 99,7 A fenti csoporton belül a legmagasabban reprezentált közösség a testi fogyatékkal élők voltak (50%). Az érzékszervi fogyatékkal élők tették ki a kategória 24, az értelmi fogyatékkal élők a 17,8, míg a halmozott fogyatékossággal élők a 8,3 százalékát (10. ábra). 12

14 10. ábra: A fogyatékkal élők megoszlása a ban A fogyatékkal élők reprezentációja a megjelenések témáját tekintve viszonylag egysíkú volt. Előfordulásaik (253 eset) többsége az egészségügyhöz (27,7%), kisebb mértékben a civil szféra ügyeihez (15,3%) és működéséhez (15%) kapcsolódott. (A részleteket lásd a melléklet 4. sz. táblázatában.) A férfi-nő megoszlás A nemek megjelenési arányai átlagosan közel négyötödös többséget mutattak a férfiak javára. A korábbiakhoz hasonlóan a nők legtöbbet (30,5%) a kereskedelmi ban, legkevesebbet (17,4%) pedig a közszolgálati ban szerepeltek (11. ábra). 11. ábra: A férfiak és a nők megoszlása a ban 13

15 A bemutatás módja A bemutatás módja az egyes csoportokhoz tartozó szereplők esetében rendkívül eltérő volt. Névvel és beosztással/foglalkozással a szereplők 43,1 százalékát mutatták be. A vizsgált csoportokon belül a legmagasabb arányban (83,9%) a nemzeti kisebbségek képviselőit jelenítették meg ilyen módon. Bemutatás szempontjából a romák (21,2%) és a fogyatékkal élők (21,5%) sokkal rosszabb kondíciókkal rendelkeztek. A nemek bemutatásánál a részletes reprezentációt tekintve továbbra is jelentős eltérést tapasztaltunk: a férfiak 54,3 százalékát, míg a nők mindössze 39,2 százalékát jelenítették meg névvel és beosztással/foglalkozással. (A bemutatás módjának részleteit lásd a melléklet 5-9. sz. táblázataiban.) Összegzés A kiemelt társadalmi csoportok együttes megjelenésének aránya 19,3 százalék volt 2017 második felében, ami nagyságrendileg az elmúlt évek (17-19%) eredményeinek felel meg. A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők előfordulása 2,1 százalékot tett ki, ami szintén átlagosnak mondható. E csoport tagjai a legmagasabb megjelenési arányt továbbra is a közszolgálati híradásokban produkálták (2,3%). Nyolcadik alkalommal mértük az egyházi szervezetek megjelenését, melyek kiemelt csoportokon belüli aránya 3,2 százalékot tett ki, ami nagyságrendileg megfelel a korábbi adatoknak. Az egyes egyházak egymáshoz viszonyított szereplési arányait tekintve leggyakrabban (51,1%) a Magyar Katolikus Egyház képviselői fordultak elő a műsorokban, arányuk a közszolgálati híradásokban volt a legmagasabb (54,7%). Második helyen ezúttal a zsidó felekezetek képviselőit regisztráltuk (21,9%), akiket a Magyar Református Egyház reprezentánsai követtek a korábbiakhoz képest csekélyebb jelenléttel (8,9%). A Magyarországi Evangélikus Egyház képviselői összességében 7,1 százalékát tették ki az összes egyházi szereplésnek, míg az egyéb egyházak együttesen 11 százalékot értek el (az utóbbi szám jelentős növekedést jelez az előző félév 4,4 százalékához képest, ugyanakkor hasonló az azt megelőző időszak 10 százalék feletti eredményeihez). Megjelenések témáit tekintve a három keresztény egyház a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra témáit feldolgozó tudósításokban szerepeltek kimagaslóan, a zsidó felekezeteknél viszont a leggyakoribb kontextus a közéleti témaköre volt, több mint 50 százalékkal. Az egyéb egyházak esetében a nem közéleti témaköre dominált 39,1 százalékkal. A civil szervezetek kategóriáján belül az országos társulások dominanciája mellett továbbra is jelentős volt a külföldi civil szervezetek magyarországi intézményeinek, valamint az egyházi és a helyi szervezetek reprezentációja. Az LMBTQ-szervezetek és a fogyatékkal élők képviselőivel alig találkozhatott a fogyasztó. Az egyes műsortípusok közötti különbségeket tekintve figyelemre méltó, hogy míg a kereskedelmi híradók a civil szférával foglalkozó híregységeiken belül kiemelkedően magasan (21,1%) reprezentálták a helyi civil szervezeteket, addig a közszolgálati ban az egyházak civil szervezetei, valamint a külföldi civil szervezetek magyarországi intézményei jelentek meg az átlagnál nagyobb arányban. A kisebbségeken belül a os időszak nagy változása (azaz a menekültek/migránsok megjelenéseinek látványos felfutása) után folytatódott a 2017 első félévében tapasztalt visszarendeződés: a kategórián belül a romák (40,9%) és a határon túli magyarok (38%) voltak a két leggyakrabban reprezentált csoport. A romák a kereskedelmi híradókban, a határon túliak pedig a közszolgálati ban domináltak a kisebbségi kategórián belül. Utóbbiak külpolitikai témák kontextusában fordultak elő leginkább, a romák megjelenéseinek leggyakoribb környezete a bűnözés volt. A fogyatékkal élők reprezentációja ezúttal is 0,3 százalék volt. Ők a korábbiakhoz hasonlóan leggyakrabban valamilyen egészségügyi témához kapcsolódva kerültek a ba. 14

16 Melléklet 2. sz. táblázat közszolgálati kereskedelmi Inaktívak megjelenése témacsoportonként gyerekek, óvodások, diákok, egyetemisták munkanélküliek hajléktalanok nyugdíjasok Összesen ,2% 4,5% 23,1% 16,8% belpolitikai ügyek ,3% 0,0% 0,0% 0,2% önkormányzatok ,1% 0,0% 0,2% 0,2% pártpolitika ,7% 0,0% 11,7% 8,4% államigazgatás, közigazgatás, 1,9% 0,0% 1,6% 1,7% igazságszolgáltatás külpolitika, EU ,1% 0,0% 1,4% 1,2% civil szféra ,6% 59,1% 3,2% 6,3% gazdasági szféra ,6% 0,0% 3,9% 4,2% oktatási szféra ,6% 0,0% 0,0% 2,2% egészségügy ,4% 13,6% 1,8% 4,8% közéleti botrány ,7% 0,0% 11,0% 4,6% ,3% 0,0% 1,6% 0,8% bűnözés ,0% 0,0% 5,9% 11,9% megemlékezések, ünnepnapok, 25,2% 22,7% 15,1% 21,4% baleset, természeti katasztrófa 6,8% 0,0% 16,9% 10,5% bulvár hírek ,3% 0,0% 0,0% 2,6% információs híradások 2,3% 0,0% 2,5% 2,3% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,2% 50,0% 0,0% 4,1% 3,6% belpolitikai ügyek ,1% 0,0% 0,0% 0,4% 0,3% önkormányzatok ,4% 0,0% 0,0% 1,3% 0,9% pártpolitika ,3% 50,0% 0,0% 2,3% 1,8% államigazgatás, közigazgatás, 0,3% 0,0% 0,0% 1,2% 0,8% igazságszolgáltatás külpolitika, EU ,4% 0,0% 0,0% 1,0% 0,7% civil szféra ,2% 0,0% 18,6% 1,1% 3,8% 15

17 közéleti gazdasági szféra ,9% 0,0% 0,0% 11,0% 8,4% oktatási szféra ,5% 0,0% 0,0% 0,1% 1,2% egészségügy ,1% 0,0% 16,3% 4,9% 6,1% közéleti botrány ,1% 0,0% 0,0% 2,8% 2,0% ,4% 0,0% 2,3% 4,7% 4,5% bűnözés ,6% 0,0% 39,5% 24,5% 24,7% megemlékezések, ünnepnapok, 7,7% 0,0% 9,3% 3,2% 5,4% baleset, természeti katasztrófa 28,2% 0,0% 11,6% 30,9% 29,3% bulvár hírek ,7% 0,0% 0,0% 2,2% 3,3% információs híradások 1,9% 0,0% 2,3% 4,3% 3,1% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,5% 25,0% 22,2% 11,5% 11,1% belpolitikai ügyek ,9% 0,0% 0,0% 1,9% 1,4% önkormányzatok ,0% 0,0% 0,0% 2,7% 1,5% pártpolitika ,6% 25,0% 0,0% 6,3% 5,5% államigazgatás, közigazgatás, 1,7% 0,0% 0,0% 1,0% 1,3% igazságszolgáltatás külpolitika, EU ,2% 0,0% 0,0% 2,3% 1,8% civil szféra ,5% 25,0% 51,9% 5,6% 9,6% gazdasági szféra ,0% 0,0% 0,0% 9,2% 6,8% oktatási szféra ,6% 0,0% 0,0% 0,0% 1,1% egészségügy ,1% 25,0% 22,2% 4,0% 6,3% közéleti botrány ,7% 0,0% 0,0% 12,1% 8,3% ,3% 0,0% 0,0% 3,5% 4,6% bűnözés ,9% 0,0% 0,0% 11,7% 13,0% megemlékezések, ünnepnapok, 14,4% 0,0% 3,7% 10,4% 11,8% baleset, természeti katasztrófa 11,8% 0,0% 0,0% 14,0% 12,6% bulvár hírek ,6% 0,0% 0,0% 1,5% 1,9% információs híradások 1,2% 0,0% 0,0% 2,3% 1,8% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 16

18 Összesen ,0% 33,3% 7,6% 9,0% 8,0% belpolitikai ügyek ,3% 0,0% 0,0% 0,6% 0,4% önkormányzatok ,3% 0,0% 0,0% 1,4% 0,8% pártpolitika ,4% 33,3% 0,0% 4,8% 4,0% államigazgatás, közigazgatás, 1,0% 0,0% 0,0% 1,2% 1,1% igazságszolgáltatás külpolitika, EU ,7% 0,0% 0,0% 1,3% 1,0% civil szféra ,1% 16,7% 38,0% 2,4% 5,4% gazdasági szféra ,2% 0,0% 0,0% 9,3% 7,1% oktatási szféra ,8% 0,0% 0,0% 0,1% 1,4% egészségügy ,0% 16,7% 17,4% 4,2% 5,8% közéleti botrány ,4% 0,0% 0,0% 6,1% 3,7% ,5% 0,0% 1,1% 3,9% 3,7% bűnözés ,8% 0,0% 18,5% 18,6% 19,7% megemlékezések, ünnepnapok, 13,8% 0,0% 10,9% 6,8% 10,3% baleset, természeti katasztrófa 19,6% 0,0% 5,4% 25,0% 22,0% bulvár hírek ,3% 0,0% 0,0% 1,7% 2,9% ,9% 0,0% 1,1% 3,6% 2,7% információs híradások Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 3. sz. táblázat közszolgálati Kisebbségek megjelenése témacsoportonként egyéb politikai, magyarországi gazdasági gazdasági nemzeti célból célból itt kisebbségi migránsok élők határon túli magyarok roma Összesen ,5% 54,5% 14,2% 9,5% 15,2% 15,7% belpolitikai ügyek ,2% 0,0% 1,3% 0,0% 7,1% 4,9% pártpolitika ,0% 0,0% 1,3% 2,4% 3,2% 3,0% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás ,0% 0,0% 0,6% 0,0% 0,0% 0,1% külpolitika, EU ,4% 36,4% 22,6% 35,7% 48,6% 38,8% civil szféra ,4% 0,0% 0,6% 0,0% 3,8% 3,4% gazdasági szféra ,0% 0,0% 0,0% 21,4% 0,2% 1,2% 17

19 kereskedelmi közéleti oktatási szféra ,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% egészségügy ,2% 4,5% 0,0% 0,0% 0,9% 0,8% közéleti botrány ,3% 0,0% 0,0% 2,4% 0,4% 1,7% bűnözés ,6% 0,0% 58,7% 21,4% 0,9% 12,9% megemlékezések, ünnepnapok, 18,1% 4,5% 0,0% 4,8% 15,6% 12,1% baleset, természeti katasztrófa 13,3% 0,0% 0,0% 2,4% 2,1% 2,8% bulvár hírek ,8% 0,0% 0,0% 0,0% 1,9% 2,3% információs híradások 0,0% 0,0% 0,6% 0,0% 0,2% 0,2% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,0% 0,0% 9,1% 11,3% 10,6% 5,4% belpolitikai ügyek ,0% 0,0% 0,0% 2,5% 7,3% 1,6% önkormányzatok ,9% 0,0% 9,1% 0,0% 0,0% 0,7% pártpolitika ,3% 10,0% 0,0% 6,3% 18,7% 6,4% államigazgatás, közigazgatás, 0,2% 0,0% 0,0% 2,5% 0,0% 0,4% igazságszolgáltatás külpolitika, EU ,7% 0,0% 9,1% 5,0% 26,0% 6,6% civil szféra ,8% 0,0% 9,1% 3,8% 0,8% 3,9% gazdasági szféra ,3% 0,0% 0,0% 2,5% 1,6% 2,8% oktatási szféra ,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,3% egészségügy ,7% 0,0% 0,0% 2,5% 4,9% 3,6% közéleti botrány ,2% 20,0% 0,0% 1,3% 5,7% 7,0% ,0% 0,0% 0,0% 3,8% 1,6% 4,1% bűnözés ,8% 30,0% 54,5% 41,3% 0,8% 30,4% megemlékezések, ünnepnapok, 3,3% 0,0% 9,1% 11,3% 8,1% 5,1% baleset, természeti katasztrófa 24,1% 40,0% 0,0% 3,8% 10,6% 19,1% bulvár hírek ,3% 0,0% 0,0% 2,5% 0,8% 1,3% információs híradások 1,1% 0,0% 0,0% 0,0% 2,4% 1,2% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,9% 0,0% 11,1% 30,3% 13,2% 14,0% belpolitikai ügyek ,7% 0,0% 0,0% 9,1% 9,3% 5,5% 18

20 Összesen önkormányzatok ,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,1% pártpolitika ,8% 0,0% 0,0% 0,0% 10,4% 8,7% külpolitika, EU ,6% 85,7% 18,5% 15,2% 49,5% 24,1% civil szféra ,5% 14,3% 0,0% 3,0% 1,1% 4,9% gazdasági szféra ,1% 0,0% 0,0% 9,1% 1,6% 2,7% oktatási szféra ,3% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,6% egészségügy ,9% 0,0% 0,0% 6,1% 2,2% 5,5% közéleti botrány ,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,2% 12,7% ,4% 0,0% 0,0% 3,0% 1,1% 0,8% bűnözés ,4% 0,0% 70,4% 9,1% 0,0% 11,0% megemlékezések, ünnepnapok, 2,7% 0,0% 0,0% 6,1% 7,1% 4,4% baleset, természeti katasztrófa 5,4% 0,0% 0,0% 9,1% 2,2% 4,0% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,2% 30,8% 13,5% 14,8% 14,1% 11,7% belpolitikai ügyek ,9% 0,0% 1,0% 3,2% 7,6% 3,9% önkormányzatok ,2% 0,0% 0,5% 0,0% 0,0% 0,5% pártpolitika ,5% 2,6% 1,0% 3,9% 7,0% 5,5% államigazgatás, közigazgatás, 0,1% 0,0% 0,5% 1,3% 0,0% 0,2% igazságszolgáltatás külpolitika, EU ,0% 35,9% 21,2% 15,5% 45,5% 24,2% civil szféra ,3% 2,6% 1,0% 2,6% 2,7% 3,9% gazdasági szféra ,9% 0,0% 0,0% 9,0% 0,7% 2,1% oktatási szféra ,8% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,3% egészségügy ,9% 2,6% 0,0% 2,6% 1,8% 2,9% közéleti botrány ,7% 5,1% 0,0% 1,3% 1,6% 6,1% ,1% 0,0% 0,0% 2,6% 0,5% 1,6% bűnözés ,8% 7,7% 60,1% 29,0% 0,7% 18,5% megemlékezések, ünnepnapok, 4,7% 2,6% 0,5% 8,4% 12,6% 7,9% baleset, természeti katasztrófa 17,4% 10,3% 0,0% 4,5% 3,3% 8,7% bulvár hírek ,0% 0,0% 0,0% 1,3% 1,3% 1,4% 19

21 információs híradások 0,7% 0,0% 0,5% 0,0% 0,5% 0,5% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 4. sz. táblázat Fogyatékkal élők megjelenése témacsoportonként közszolgálati kereskedelmi közéleti Összesen ,7% 7,5% 15,6% 15,0% belpolitikai ügyek ,0% 0,8% 0,0% 0,3% önkormányzatok ,0% 3,0% 13,0% 4,6% pártpolitika ,0% 2,3% 6,5% 2,6% külpolitika, EU ,0% 0,0% 1,3% 0,3% civil szféra ,5% 12,0% 20,8% 15,3% gazdasági szféra ,1% 3,8% 1,3% 2,6% egészségügy ,2% 24,1% 19,5% 27,7% közéleti botrány ,0% 0,0% 6,5% 1,6% ,0% 9,0% 1,3% 4,6% bűnözés ,1% 11,3% 3,9% 6,5% megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, 14,4% 9,0% 9,1% 10,7% baleset, természeti katasztrófa ,0% 14,3% 0,0% 6,5% bulvár hírek ,0% 3,0% 0,0% 1,3% információs híradások 0,0% 0,0% 1,3% 0,3% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 5. sz. táblázat Bemutatás módja, összes szereplő közszolgálati kereskedelmi közéleti Összesen csak név hangzott el ,3% 24,4% 23,6% 21,9% név, beosztás, foglalkozás hangzott el 45,4% 41,9% 41,7% 43,1% pártkötődés is elhangzott 27,9% 9,2% 27,0% 21,0% nem volt bemutatás ,4% 24,6% 7,7% 14,0% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 20

22 6. sz. táblázat Bemutatás módja, fogyatékkal élők közszolgálati kereskedelmi közéleti Összesen csak név hangzott el ,0% 41,5% 45,1% 37,6% név, beosztás, foglalkozás hangzott el 23,3% 16,1% 31,4% 21,5% pártkötődés is elhangzott ,1% 2,5% 2,0% 2,9% nem volt bemutatás ,6% 39,8% 21,6% 38,0% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 7. sz. táblázat Bemutatás módja, nemzeti kisebbségek közszolgálati kereskedelmi közéleti Összesen csak név hangzott el ,9% 0,0% 0,0% 3,2% név, beosztás, foglalkozás hangzott el 70,6% 100,0% 100,0% 83,9% pártkötődés is elhangzott 5,9% 0,0% 0,0% 3,2% nem volt bemutatás ,6% 0,0% 0,0% 9,7% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 8. sz. táblázat Bemutatás módja, romák közszolgálati kereskedelmi közéleti Összesen csak név hangzott el ,3% 45,0% 38,2% 42,9% név, beosztás, foglalkozás hangzott el 26,8% 15,5% 32,9% 21,2% pártkötődés is elhangzott 9,9% 3,3% 7,5% 5,1% nem volt bemutatás ,1% 36,3% 21,4% 30,8% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 9. sz. táblázat Bemutatás módja, nemek közszolgálati kereskedelmi közéleti Összesen férfi csak név hangzott el ,6% 12,1% 9,9% 9,3% név, beosztás, fogalkozás hangzott el 55,7% 53,7% 53,1% 54,3% pártkötődés is elhangzott 32,6% 12,0% 31,4% 25,6% nem volt bemutatás ,1% 22,2% 5,5% 10,7% 21

23 Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% nő csak név hangzott el ,4% 26,3% 21,3% 23,0% név, beosztás, fogalkozás hangzott el 45,8% 35,4% 39,4% 39,2% pártkötődés is elhangzott 20,9% 3,5% 21,9% 12,5% nem volt bemutatás ,0% 34,8% 17,4% 25,3% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% Összesen csak név hangzott el ,7% 16,4% 11,9% 12,4% név, beosztás, fogalkozás hangzott el 54,0% 48,1% 50,7% 51,0% pártkötődés is elhangzott 30,5% 9,4% 29,7% 22,7% nem volt bemutatás ,8% 26,1% 7,6% 14,0% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 10. sz. táblázat közszolgálati országos civil szervezetek Civil szervezetek megjelenése témacsoportonként külföldi civil szervezetek fogyatékosok magyarországi érdekvédelmi helyi civil intézményei szervezetei szervezetek egyházak civil szervezetei LMBTQ Összesen ,9% 27,4% 42,5% 2,1% 4,3% 0,0% 14,6% belpolitikai ügyek ,7% 25,0% 0,0% 14,6% 0,4% 0,0% 9,1% önkormányzatok ,4% 0,5% 2,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,4% pártpolitika ,1% 4,8% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 4,9% államigazgatás, közigazgatás, 0,8% 1,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,7% igazságszolgáltatás külpolitika, EU ,0% 16,8% 0,0% 0,0% 5,2% 0,0% 8,9% civil szféra ,3% 14,4% 5,0% 20,8% 70,3% 0,0% 28,0% gazdasági szféra ,1% 0,5% 0,0% 6,3% 0,0% 0,0% 1,4% oktatási szféra ,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,9% 0,0% 0,4% egészségügy ,5% 1,4% 47,5% 4,2% 2,6% 100,0% 6,8% közéleti botrány ,1% 0,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 5,8% ,0% 0,5% 0,0% 2,1% 0,0% 0,0% 0,2% bűnözés ,3% 2,9% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,2% megemlékezések, ünnepnapok, 21,1% 2,9% 2,5% 41,7% 13,4% 0,0% 15,7% baleset, természeti

24 kereskedelmi közéleti katasztrófa 1,0% 0,5% 0,0% 4,2% 2,6% 0,0% 1,4% bulvár hírek ,2% 0,5% 0,0% 4,2% 0,4% 0,0% 0,5% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,5% 19,0% 7,1% 9,1% 2,1% 0,0% 10,6% belpolitikai ügyek ,3% 19,0% 7,1% 3,6% 4,2% 0,0% 10,2% önkormányzatok ,9% 1,0% 14,3% 10,3% 0,0% 0,0% 3,4% pártpolitika ,7% 15,2% 7,1% 1,2% 4,2% 0,0% 8,9% államigazgatás, közigazgatás, 0,8% 1,0% 0,0% 1,2% 0,0% 0,0% 0,8% igazságszolgáltatás külpolitika, EU ,1% 12,4% 0,0% 1,2% 0,0% 0,0% 3,0% civil szféra ,7% 9,5% 7,1% 13,9% 54,2% 0,0% 14,0% gazdasági szféra ,0% 1,0% 0,0% 4,2% 0,0% 0,0% 2,7% oktatási szféra ,6% 0,0% 0,0% 0,6% 2,1% 0,0% 0,6% egészségügy ,0% 1,9% 28,6% 6,7% 0,0% 100,0% 11,0% közéleti botrány ,3% 6,7% 0,0% 9,1% 0,0% 0,0% 7,6% ,1% 1,9% 21,4% 5,5% 0,0% 0,0% 4,1% bűnözés ,4% 3,8% 0,0% 12,7% 2,1% 0,0% 8,7% megemlékezések, ünnepnapok, 5,6% 2,9% 7,1% 5,5% 16,7% 0,0% 5,8% baleset, természeti katasztrófa 5,3% 3,8% 0,0% 7,9% 14,6% 0,0% 5,9% bulvár hírek ,7% 0,0% 0,0% 7,3% 0,0% 0,0% 2,4% információs híradások 0,2% 1,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,2% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,1% 22,7% 19,5% 7,7% 8,2% 0,0% 16,3% belpolitikai ügyek ,7% 21,8% 0,0% 6,5% 6,8% 0,0% 16,7% önkormányzatok ,1% 3,2% 12,2% 14,2% 2,7% 0,0% 4,2% pártpolitika ,5% 12,7% 12,2% 5,8% 2,7% 7,7% 12,8% államigazgatás, közigazgatás, 1,4% 0,5% 0,0% 1,3% 0,0% 0,0% 1,1% igazságszolgáltatás külpolitika, EU ,3% 15,0% 0,0% 1,3% 5,5% 0,0% 5,7% civil szféra ,7% 6,4% 17,1% 15,5% 47,9% 0,0% 11,7% gazdasági szféra ,3% 0,5% 0,0% 4,5% 4,1% 0,0% 2,2% oktatási szféra

25 Összesen 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,4% 0,0% 0,1% egészségügy ,0% 1,4% 34,1% 9,7% 4,1% 84,6% 7,9% közéleti botrány ,8% 8,6% 2,4% 5,2% 0,0% 7,7% 7,0% ,4% 1,8% 0,0% 3,9% 0,0% 0,0% 2,8% bűnözés ,7% 1,4% 0,0% 2,6% 0,0% 0,0% 2,2% megemlékezések, ünnepnapok, 6,1% 2,7% 2,4% 16,8% 16,4% 0,0% 7,3% baleset, természeti katasztrófa 1,4% 1,4% 0,0% 3,2% 0,0% 0,0% 1,5% bulvár hírek ,1% 0,0% 0,0% 1,9% 0,0% 0,0% 0,3% információs híradások 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,9% 23,8% 27,4% 7,6% 4,8% 0,0% 14,1% belpolitikai ügyek ,4% 22,5% 1,1% 6,3% 2,3% 0,0% 12,4% önkormányzatok ,6% 1,7% 8,4% 10,6% 0,6% 0,0% 2,8% pártpolitika ,0% 10,1% 6,3% 3,0% 1,1% 3,8% 9,1% államigazgatás, közigazgatás, 1,1% 0,9% 0,0% 1,1% 0,0% 0,0% 0,9% igazságszolgáltatás külpolitika, EU ,9% 15,2% 0,0% 1,1% 4,5% 0,0% 6,0% civil szféra ,7% 10,1% 10,5% 15,5% 63,5% 0,0% 17,7% gazdasági szféra ,5% 0,6% 0,0% 4,6% 0,8% 0,0% 2,1% oktatási szféra ,3% 0,0% 0,0% 0,3% 1,1% 0,0% 0,3% egészségügy ,0% 1,5% 38,9% 7,6% 2,5% 92,3% 8,4% közéleti botrány ,2% 5,1% 1,1% 6,3% 0,0% 3,8% 6,8% ,7% 1,3% 3,2% 4,3% 0,0% 0,0% 2,3% bűnözés ,4% 2,4% 0,0% 6,8% 0,3% 0,0% 3,7% megemlékezések, ünnepnapok, 10,2% 2,8% 3,2% 14,9% 14,4% 0,0% 9,7% baleset, természeti katasztrófa 2,5% 1,5% 0,0% 5,4% 3,7% 0,0% 2,7% bulvár hírek ,6% 0,2% 0,0% 4,6% 0,3% 0,0% 1,0% információs híradások 0,1% 0,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 24

26 11. sz. táblázat közszolgálati kereskedelmi Egyházak megjelenése témacsoportonként egyéb katolikus református evangélikus zsidó egyház Összesen ,1% 20,0% 0,0% 12,3% 0,0% 10,3% belpolitikai ügyek ,0% 0,0% 0,0% 2,5% 0,0% 0,7% pártpolitika ,0% 0,0% 0,0% 2,5% 0,0% 0,7% külpolitika, EU ,7% 8,0% 6,3% 9,9% 0,0% 4,3% civil szféra ,3% 8,0% 28,1% 0,0% 35,0% 9,9% oktatási szféra ,0% 4,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,3% egészségügy ,7% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,3% közéleti botrány ,0% 0,0% 0,0% 65,4% 0,0% 17,5% ,4% 0,0% 0,0% 0,0% 30,0% 2,6% megemlékezések, ünnepnapok, ,8% 52,0% 65,6% 7,4% 35,0% 52,6% baleset, természeti katasztrófa 0,0% 8,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,7% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,5% 20,0% 0,0% 22,2% 18,8% 20,2% belpolitikai ügyek ,0% 10,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,1% önkormányzatok ,6% 10,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,1% pártpolitika ,1% 20,0% 0,0% 7,4% 18,8% 9,6% államigazgatás, közigazgatás, 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 6,3% 1,1% igazságszolgáltatás külpolitika, EU ,1% 0,0% 0,0% 18,5% 0,0% 14,9% gazdasági szféra ,6% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,1% oktatási szféra ,0% 0,0% 0,0% 3,7% 0,0% 1,1% egészségügy ,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,1% közéleti botrány ,3% 0,0% 50,0% 48,1% 0,0% 19,1% ,6% 0,0% 0,0% 0,0% 37,5% 7,4% bűnözés ,6% 10,0% 0,0% 0,0% 12,5% 4,3% megemlékezések, ünnepnapok, 23,1% 30,0% 0,0% 0,0% 0,0% 12,8% baleset, természeti katasztrófa 2,6% 0,0% 50,0% 0,0% 0,0% 2,1% bulvár hírek

27 közéleti Összesen 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 6,3% 1,1% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,1% 18,8% 0,0% 37,2% 22,2% 26,6% belpolitikai ügyek ,2% 0,0% 0,0% 0,0% 5,6% 1,7% pártpolitika ,6% 12,5% 0,0% 11,6% 8,3% 8,6% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás ,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,8% 0,4% külpolitika, EU ,1% 12,5% 20,0% 5,8% 0,0% 7,7% civil szféra ,6% 0,0% 0,0% 0,0% 16,7% 4,7% oktatási szféra ,0% 6,3% 0,0% 0,0% 0,0% 0,4% egészségügy ,4% 0,0% 0,0% 0,0% 2,8% 2,1% közéleti botrány ,1% 12,5% 0,0% 40,7% 5,6% 17,2% ,1% 0,0% 0,0% 1,2% 30,6% 5,6% megemlékezések, ünnepnapok, 42,2% 37,5% 80,0% 2,3% 5,6% 22,3% baleset, természeti katasztrófa 5,6% 0,0% 0,0% 1,2% 0,0% 2,6% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,8% 19,6% 0,0% 24,7% 15,3% 17,8% belpolitikai ügyek ,7% 2,0% 0,0% 1,0% 2,8% 1,1% önkormányzatok ,4% 2,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,3% pártpolitika ,6% 7,8% 0,0% 7,2% 8,3% 4,9% államigazgatás, közigazgatás, 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,8% 0,3% igazságszolgáltatás külpolitika, EU ,3% 7,8% 7,7% 9,3% 0,0% 7,2% civil szféra ,2% 3,9% 23,1% 0,0% 18,1% 6,5% gazdasági szféra ,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,2% oktatási szféra ,0% 3,9% 0,0% 0,5% 0,0% 0,5% egészségügy ,6% 0,0% 0,0% 0,0% 1,4% 1,3% közéleti botrány ,8% 3,9% 2,6% 52,1% 2,8% 17,6% ,5% 0,0% 0,0% 0,5% 31,9% 4,5% bűnözés ,4% 2,0% 0,0% 0,0% 2,8% 0,6% megemlékezések, ünnepnapok, 58,2% 43,1% 64,1% 4,1% 12,5% 35,5% 26