A társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban

Átírás

1 A társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban Budapest, június 27.

2 Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével, valamint mennyiben válnak fogékonnyá az egyes társadalmi csoportok problémái iránt. A hazai médiaszolgáltatók közvetve befolyásolhatják a magyarországi társadalmi szolidaritás és ezzel összefüggésben a társadalmi kohézió alakulását. A évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (továbbiakban: Smtv.) egyfelől nevesíti az állampolgárok, valamint a nemzet tagjainak jogát a széleskörű tájékozódásra, másfelől előírja a média hiteles tájékoztatási kötelezettségét. A tekintetében kiemeli a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatatás követelményét. 1 A évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (továbbiakban: Mttv.) kimondja, hogy a médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték, valamint az Smtv. rendelkezéseivel összhangban a tájékozódás jogán és tájékoztatás kötelezettségén túl, illetve azokkal összefüggésben, kiemelkedő alkotmányos érdekként említi a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulását és megerősödését. 2 A fentieken túl az Mttv. a közszolgálati médiaszolgáltatás esetében kifejezetten kiemeli a társadalmi sokszínűséggel kapcsolatos célokat. Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltatásnak fontos feladata a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, a társadalom speciális csoportjainak (nemzetiségek, vallási közösségek, hátrányos helyzetben lévő csoportok, fogyatékkal élők, a határon túli magyar kisebbségek) bemutatása. A törvény 83. (1) bekezdése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai közé tartozik: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása, e) nemzetiségek, vallási közösségek valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása, f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele, k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása, l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára. A Közszolgálati Kódex a média identitásképző, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatások megkülönböztetett információs szerepét figyelembe véve szintén kiemelten kezeli a társadalmi sokszínűség reprezentációját. A Kódexben foglaltak szerint a közszolgálati média a közösségi kohézió és integráció egyik letéteményese, s mint ilyen, lehetőséget teremt 1 Részletesen lásd: évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, 10. és Részletesen lásd: évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, 4., 5. és

3 valamennyi társadalmi rétegnek és csoportnak a nyilvánosságban való megjelenésre. A közszolgálati médiaszolgáltatás céljaiként a Kódex - egyebek mellett - az alábbiakat nevesíti: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, ugyanakkor lehetőséget teremt valamennyi társadalmi rétegnek vagy kulturálisan elkülönülő csoportnak az országos nyilvánosságban való megjelenésre, mindezt úgy, hogy segítse az egyes csoportok, rétegek közti közeledést, megértést, az integrálódást, c) a nemzeti, a közösségi, a vallási, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, a történelmi ismeretek hiteles terjesztése, d) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása és támogatása, f) nemzeti és etnikai kisebbségek, vallási közösségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének ápolása, g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékossággal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, tekintettel a közszolgálati médiaszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés jogára, h) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele, l) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása, m) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára. 3 A fentieket szem előtt tartva, az NMHH Műsorelemző osztálya 2010 júliusától folyamatos figyelemmel kíséri, hogy a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok, a határon túli magyarok, a bevándorlók és a fogyatékkal élők miként jelennek meg a magyarországi hír- és tájékoztató jellegű műsorokban. 4 Emellett kimutatást készít a nemek megoszlásáról is. A vizsgálati metodika kialakításánál a francia Legfelsőbb Audiovizuális Tanács (CSA Conseil Supérieur de l Audiovisuel) által a társadalmi sokszínűség médiában való megjelenéséről készített tanulmányát tekintettük mintának. Franciaországban a médiával kapcsolatban általános elvárás, hogy tartsa tiszteletben a közönség (politikai, vallási, kulturális) sokféleségét, reprezentálja a nemzeti közösség származási és kulturális sokszínűségét, valamint segítse elő a köztársaság integrációját és erősítse az állampolgári 5 szolidaritás érzését. A CSA november 10-én elfogadott állásfoglalása szerint ösztönözni kell a francia társadalom sokszínűségének bemutatását az ingyenesen fogható országos csatornákon, valamint a Canal+-n. Ennek érdekében a Tanács megállapodást kötött a műsorszolgáltatókkal, amely tartalmazza, hogy az egyes csatornáknak milyen vállalásokat kell teljesíteniük, valamint megállapítja a kvóták ellenőrzésére szolgáló eljárásokat. A francia műsorszolgáltatók vállalták a társadalom sokszínűségének reprezentálását, a CSA pedig létrehozta az ún. sokszínűség indikátort, amely alapján tartalomelemzéssel mérik az előirányzott kvóták teljesülését. Vizsgálatunk a nemek, a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok és a fogyatékkal élők média- 3 Közszolgálati Kódex. A magyar nemzeti közszolgálati médiaszolgáltatás alapdokumentuma o. 4 A kisebbségi csoporthoz való tartozás azonosítása történhet fizikai jellemzők, családi vagy utónév vagy önbevallás (amikor egy adott csoporthoz tartozó személy ezt saját magáról kijelenti) alapján, illetve kiderülhet a kontextusból vagy a narrációból (kisebbségi kulturális rendezvény, választás stb.). A fogyatékkal élők közé azon szereplők sorolandók, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük. 5 Szekeres Péter: A kisebbségek és az elektronikus média II. Jel-Kép, sz. 4

4 megjelenéseire terjed ki. A francia hatóság három műsortípust különös figyelemmel vizsgál: a francia vonatkozású beszámolókat a ban, a szórakoztató műsorszámokat és a korábban még be nem mutatott hazai gyártású filmeket. Az NMHH vizsgálata a rendelkezésre álló források és kapacitások korlátai miatt a hír- és tájékoztató jellegű programokra terjedt ki. A mintába került műsorokról kvantitatív tartalomelemzést készítettünk, hogy az anyagokat különböző módokon osztályozva mérhetővé tegyük, bemutatva azt is, hogy ezek milyen képet közvetítenek a különböző társadalmi csoportokról. A vizsgálatok eredményei megmutatják, hogy mely médiumok/műsorok, mely társadalmi csoportok bemutatására fordítanak nagyobb figyelmet, illetve milyen módon, milyen kontextusban mutatják be e csoportok tagjait. A kontextus feltárása rávilágíthat, hogy az egyes médiaszolgáltatók milyen attitűdökkel fordulnak az egyes társadalmi csoportok felé, illetve a médiafogyasztó milyen képet kap egyfelől a társadalom sokszínűségéről, másfelől az egyes csoportoknak a magyar társadalomban elfoglalt helyéről. Az elemzés az alapadatokon túl összességében és médiaszolgáltatóra/műsorra lebontva egyaránt feldolgozza és táblázatos, valamint szöveges formában bemutatja a kategóriákban meghatározott csoportok médiareprezentációjára vonatkozó adatsorokból nyert eredményeket, az egyes csoporttagok megjelenésének számszerű adatait, azok kontextusát (mely témákban milyen arányban jelentek meg), az egyes csoportok más csoportokkal összevetett megjelenési arányait. Választ ad továbbá olyan alapvető kérdésekre, hogy az egyes társadalmi csoportok megjelenése miként reprezentálja azok társadalomban elfoglalt helyét. Megmutatja-e őket, vagy láthatatlanok maradnak, bemutatásuk sokoldalú és tükrözi-e az egyes csoportokon belüli sokféleséget, vagy a megjelenések témájának többsége alapján sztereotipizált, homogenizált-e a róluk közvetített kép? A kisebbségi csoportoknál szintén a megjelenés kontextusai alapján (azaz, hogy milyen témákban domináns a jelenlétük) kimutatható, hogy a magyar társadalom integráns, hasznos és tevékeny szereplőiként jelennek-e meg (a munkaerőpiac, az iskolarendszer tagjai, a kultúra és a tudomány képviselői), vagy elsősorban mint társadalmi probléma (az egészségügyi-, vagy a szociális ellátórendszer haszonélvezői, konfliktusok résztvevői), vagy kulturális érdekesség stb. Az elemzés kitér arra is, hogy az egyes csoportok tagjai milyen társadalmi szerepekben tűnnek föl, azonosításuk a médiafogyasztó számára egyéniségük (foglalkozásuk, tisztségük, intézményi kötődésük stb.), vagy kizárólag csoporttagságuk (fogyatékkal élő, kisebbségi, nyugdíjas stb. mivoltuk) alapján lehetséges. Vizsgált csoportkategóriák: Társadalmi-gazdasági kategóriák Civil szervezetek képviselői Szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek képviselői Nyugdíjasok Munkanélküliek Tanulók (általános- és középiskolai diákok, felsőoktatásban tanulók) Mezőgazdaságban dolgozók Iparban dolgozók Szolgáltatásban dolgozók Nemzeti- és etnikai kisebbségek, bevándorlók, határon túli magyarok Magyarországi nemzeti kisebbségek Magyarországi etnikai kisebbség (romák) Határon túli magyarok (kivándorolt magyarok is) Bevándorlók, migránsok, menekültek Gazdasági célból Magyarországon élő külföldiek 5

5 Fogyatékkal élők Azon személyek sorolandók ide, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük. érzékszervi fogyatékosok értelmi fogyatékosok halmozottan fogyatékosok Nemek Férfi Nő Szereplő tisztsége, foglalkozása, intézményi kötődése Témakategóriák (amelyekhez kapcsolódva az egyes csoportok tagjai megjelenhetnek) kormány belpolitikai ügyek (az Országgyűlés, a köztársasági elnök tevékenysége stb.) önkormányzatok tevékenysége pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás külpolitika, EU civil szervezetek tevékenysége, jótékonyság gazdasági aktivitás, munkaerőpiaci-helyzet oktatási szféra (az oktatás helyzete, felvételik, érettségik stb.) egészségügy helyzete szociális problémák közéleti botrányok nem közéleti botrányok bűncselekmények kisebbségek helyzete megemlékezések, ünnepek, művészeti és kulturális események balesetek, természeti katasztrófák bulvár (érdekességek, szenzációk) információs híradások A vizsgálat mintája Vizsgálatunk az alábbi médiaszolgáltatókra, illetve műsorokra terjedt ki: MTV1: Híradó (esti), Ma reggel, Este; Duna TV: Híradó, Közbeszéd; MR1 180 perc, Déli Krónika, Esti Krónika, Ütköző; TV2: Tények, Mokka; RTL Klub: Híradó; Class FM: Hírek; Neo FM: Hírek; ATV: Híradó, Egyenes beszéd; Hír TV: Híradó 21, Rájátszás; Echo TV: Híradó. A fenti műsorszámokat minden megjelenésük alkalmával vizsgáltuk. A vizsgált társadalmi csoportok demográfiai jellemzői A különböző társadalmi csoportok szociológiai-demográfiai jellemzőiről elsősorban, de nem kizárólag a legutóbbi (2001. évi) népszámlálás szolgál adatokkal. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy 1) az azóta eltelt tíz évben jelentős változások történhettek a lakosság összetételében; 2) egyes kisebbségi csoportoknál (elsősorban a romáknál) mindig fennáll a látencia, azaz hogy jóval kevesebben vallják magukat a kisebbséghez tartozónak, mint ahányan valójában kötődnek az adott csoporthoz. 6

6 Inaktív csoportok 2011 III. negyedévében 10,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Az állástalanok száma átlagosan 462 ezer volt. A munkanélküliek a teljes népesség 4,62 6 százalékát tették ki. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2011 januárjában 2 millió 921 ezer személy részére összesen közel 258 milliárd forint nyugdíjat, járadékot, illetve nyugdíjszerű ellátást folyósított. Az ellátottak a népesség 29 százalékát tették ki.7 Fogyatékkal élők A fogyatékos emberek létszáma 2001-ben fő volt, arányuk a népességen belül 5,7 8 százalékot tett ki. Kisebbségek, migránsok A 2001-es népszámlálás során a érdemi válaszadóból fő, azaz 3,26 százalék jelzett valamilyen nemzeti, etnikai kisebbségi kötődést, az alábbiak szerint: cigány, romani, beás német szlovák horvát román ukrán szerb szlovén, vend lengyel görög bolgár ruszin 620 örmény 9 A fenti adatok önbevalláson alapulnak, így erős fenntartásokkal kezelendők. Az önbevallással együtt járó látencia a cigányság esetében a legnagyobb: a téma kutatói a cigányság tényleges számát a népszámlálási adatokhoz képest jóval magasabbra, általában fő körülire becsülik. Egy 2003-ban Kemény István és munkatársai által készített vizsgálat és fő közé tette a magyarországi romák számát, amely akkor a népesség 5,1-6,4 százalékát jelentette. A Magyarországon élő külföldiek száma 2011-ben fő volt. 10 Eszerint a bevándorlók, migránsok, illetve a gazdasági célból itt tartózkodó külföldiek a hazai népesség mintegy 2 százalékát tették ki. A férfiak és nők megjelenési aránya A 2001-es népszámlálás adatai szerint az 1000 férfira jutó nők száma országosan 1102 fő volt 11, azaz a magyarországi népesség 47,6 százaléka férfi, 52,4 százaléka pedig nő volt KSH: A népesség anyanyelv, nemzetiség és nemek szerint, KSH: Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok földrészek, országok és nemek szerint, január 1. (1995 )(2/2)

7 Alapadatok A vizsgált társadalmi csoportok megjelenési aránya a mintába került műsorok összességében 17,9 százalék volt. Ezen belül leginkább a kereskedelmi médiaszolgáltatók hírműsorai szerepeltették leggyakrabban, összességében 20,7 százalékos arányban azokat. A közszolgálati és közéleti egyaránt 17 százalék körüli megoszlásban, a magazinműsorok 14,4 százalékban számoltak be a fenti csoportokkal kapcsolatos eseményekről (1. ábra). 1. ábra: A kiemelt társadalmi csoportok aránya az összes szereplőhöz képest a hír- és magazinműsorokban Minden médiaszolgáltatónál és műsortípusban a gazdaság szereplői jelentek meg leggyakrabban, összességében 43,8 százalékban. A nemzeti kisebbségek intézményeinek megjelenései 0,7 százalékot tettek ki, a legmagasabb arányt (1,3 százalékot) a közéleti ban érték el. Jelentős média megjelenéshez jutottak az érdekvédelmi szervezetek (22 százalék), a civil szervezetek (15,9) és az inaktív társadalmi csoportok (17,6). Utóbbiak a kereskedelmi ban a vizsgált csoportokon belül 28,9 százalékos arányban jelentek meg, ami a többi műsorral összehasonlítva feltűnően magas szám (2. ábra). 8

8 2. ábra: A kiemelt társadalmi csoportok megoszlása a hír- és magazinműsorokban A gazdaság szereplői A leggyakrabban megjelenő csoport a gazdaság szereplői voltak. A csoporton belüli szereplési arányok a tercier szféra kiemelten magas, átlagosan 74,6 százalékos prezentációját mutatták. Az ipar és a mezőgazdaság képviselői jóval kevesebb megjelenéshez jutottak (17,1 illetve 8,3 százalék) (3. ábra). 3. ábra: A gazdaság szereplőinek megoszlása a hír- és magazinműsorokban 9

9 Szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek A hazai szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek egymáshoz viszonyított megjelenési aránya összességében százalék volt (4. ábra). 4. ábra: A szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek megoszlása a hír- és magazinműsorokban Civil szervezetek A civil szervezetek közül elsősorban (70,9 százalék) az országos társulások szerepelhettek gyakran a vizsgált hír- és politikai magazinműsorokban. Ezek megjelenési arányában a különböző műsortípusoknál jelentős különbségeket találtunk. A kereskedelmi ban mért 58,4 százalékkal szemben a közéleti híradásokban, valamint a magazinműsorokban jóval magasabb, 81,7, illetve 80,4 százalékos megjelenést regisztrálhattunk. Ugyanakkor a kereskedelmi híradók a civil szférával foglalkozó híregységeiken belül kiemelkedően magasan (25 százalékban) reprezentálták a helyi civil szervezeteket, míg az átlagos érték ennél a csoportnál 15,2 százalék volt. Az összes médiaszolgáltatót és műsortípust tekintve alig jutottak megjelenéshez (2,7 százalék) a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei (5. ábra). 10

10 5. ábra: A civil szervezetek megoszlása a hír- és magazinműsorokban Inaktívak A társadalom munkaerőpiaci szempontból inaktív csoportjai között a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók) jelentek meg a legtöbbször (68,1 százalék). Mellettük jelentős médiareprezentációval rendelkeztek a nyugdíjasok (23,3 százalék). A munkanélküliek megjelenése minimális, összességében 1,2 százalék volt (6. ábra). 6. ábra: Az inaktív csoportok megoszlása a hír- és magazinműsorokban Az inaktív társadalmi csoportok médiareprezentációja a megjelenések témáját tekintve rendkívül eltérő volt. A vizsgált műsorokban legtöbbször (2102 esetben) a gyerekek és diákok csoportjához kapcsolódó hírek jelentek meg. Ezek között a leggyakrabban 11

11 feldolgozott témacsoportok a balesetek, természeti katasztrófák (22,1%), a bűnözés (15,5 %) és a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra (12,9 %) témakörei voltak. A másik viszonylag gyakran szereplő csoport a nyugdíjasoké volt, összesen 727 megjelenéssel. Ők leginkább (21,2%-ban) a bűnözésről szóló tudósításokban szerepeltek. Emellett viszonylag magas arányban jelentek meg a balesetek, természeti katasztrófák témáiban (19,7%), valamint a kormány működését feldolgozó tudósításokban (11,1%). A magyarországi hajléktalanokkal összesen 355 alkalommal foglalkoztak a műsorok, elsősorban az egészségügy helyzetét érintő anyagokban (29,9%). Megjelenéseik 13,8 százaléka a kormány működéséről szólt, 11 százaléka pedig a civil szféra ügyeiről. Munkanélküliek 39 alkalommal szerepeltek a műsorokban. Reprezentációik 23,1 százaléka az egészségügy helyzetét, 20,5 százaléka a kormány működését feldolgozó tudósításokban jelent meg, míg 12,7 százalékuk a gazdasági szféra ügyeihez kapcsolódott. A vizsgálatok eredményei azt is megmutatták, hogy az egyes médiumok/műsorok mely társadalmi csoportok bemutatására fordítottak nagyobb figyelmet, illetve milyen kontextusban mutatták be e csoportok tagjait. (A részleteket lásd a melléklet 2. sz. táblázatában.) Kissebségek A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők 2,8 százalékos arányban jelentek meg a vizsgált műsorokban, leggyakrabban (4 százalék) a közszolgálati híradókban, legritkábban pedig (1,6 százalékban) a kereskedelmi médiaszolgáltatók híradásaiban (7. ábra). 7. ábra: A kisebbségi szereplők aránya a hír- és magazinműsorokban Az egyes kisebbségek egymáshoz viszonyított szereplési arányai jelentősen eltértek médiaszolgáltató-típusonként és műsoronként. E csoportokon belül a közszolgálati ban 74,4 százalékos aránnyal a határon túli magyarok megjelenítése dominált. A kereskedelmi híradókban a romák prezentációs aránya 59,3 százaléka volt a bármilyen kisebbségi szereplők számára allokált megjelenéseknek. A közéleti ban a határon 12

12 túli magyarok 55,9, a romák 36,1 százalékban voltak láthatóak. A magazinműsorok az előbbieket 63,9, utóbbiakat 31,7 százalékban szerepeltették. Az összesített adatok szerint ugyanez az arány pedig 60,5, illetve 30,6 százalék volt, míg a hazai nemzeti kisebbségek 1,2 százalékos szereplési arányt értek el. Viszonylag jelentősnek mondható a valamilyen gazdasági célból (általában Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalóként, cégvezetőként) itt élők csoportjának reprezentációja (6 százalék). A bevándorlók, migránsok megjelenései a kereskedelmi (3,8 százalék) kivételével sehol nem érték el a 2 százalékot, arányuk összességében is csak 1,7 százalékot mutatott (8. ábra). 8. ábra: A nemzeti kisebbségek csoportjainak megoszlása a hír- és magazinműsorokban Az egyes kisebbségek médiareprezentációja a megjelenések témáját tekintve jelentős különbségeket mutatott. Az összes vizsgált műsorban a hazai nemzeti kisebbségek (összes megjelenés: 37) elsősorban az egészségügy helyzetét feldolgozó tudósításokban (37,8%), külpolitikai témákban (21,6%), valamint a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra kontextusában (18,9%) szerepeltek. A nemzeti kisebbségekhez képest a romák egyrészt jóval többet (979 esetben) jelentek meg, másrészt alapvetően más képet mutattak. Leggyakrabban (19,1%) a bűnözés kontextusában jelentek meg, de viszonylag sokat szerepeltek az egészségügy helyzetéről szóló beszámolókban (13,8%), illetve a kormány működését bemutató híradásokban (13,4%) is. A Magyarországon politikai, gazdasági célból tartózkodó migránsok (összes megjelenés 45) esetében a bűnözés témájában való megjelenés volt a legerőteljesebb (62,2%). A fentiek mellett elsősorban a külpolitika és az Európai Unió (28,9%), valamint a balesetről, természeti katasztrófákról szóló beszámolókban (4,4%) jelent meg a szóban forgó csoport. A gazdasági célból itt élők (összes megjelenés 170) leginkább a bűnözés (29,4%) és a közéleti botrányok (20,6%) kontextusában, valamint a gazdasági szféra eseményeit feldolgozó tudósításokban (12,9%) kerültek be a vizsgált műsorokba. A kisebbségi csoportok közül a határon túli magyarok szerepeltek leggyakrabban (1998). Esetükben a legkiemeltebb téma a külpolitika és az Európai Unió (54,8%) volt, de jelentős 13

13 arányban jelentek meg a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra kontextusában (15,5%) is. A fentieken túl a kormány működését bemutató híradásokban volt komolyabban érzékelhető a jelenlétük. A minoritásokat az egyes műsortípusok különböző arányban és kontextusban jelenítették meg. A közszolgálati és a közéleti híradók, valamint a magazinműsorok leggyakrabban a határon túli magyarok csoportjával foglalkoztak, elsősorban a külpolitikai és EU-s ügyek ismertetésekor. A kereskedelmi ban legtöbbször a romák szerepeltek, elsősorban a bűnözésről szóló tudósításokban. (A részleteket lásd a melléklet 3. sz. táblázatában.) Fogyatékkal élők A fogyatékkal élők megjelenése minden műsortípusnál elenyésző volt: összességében 0,3 százalék, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fogyatékkal élők a magyar médiafogyasztók számára láthatatlanok maradtak (1. táblázat). Megjelenésük aránya különösen éles kontrasztot mutat a évi népszámlálás adatai által mutatott arányukkal összevetve (amely a teljes népességen belül 5,7 százalék volt). 1. táblázat: A fogyatékkal élők aránya a hír- és magazinműsorokban (N=88669) fogyatékkal élő nem fogyatékos közszolgálati 0,3 99,7 kereskedelmi 0,4 99,6 közéleti 0,2 99,8 magazinműsorok 0,3 99,7 összesen 0,3 99,7 A fenti csoporton belül a legmagasabban reprezentált közösség a testi fogyatékkal élők voltak 38,3 százalékkal. Az érzékszervi fogyatékkal élők tették ki az összes fogyatékkal élő szereplő 28,8, az értelmi fogyatékkal élők pedig a 25,5 százalékát (9. ábra). 9. ábra: A fogyatékosok megoszlása a hír- és magazinműsorokban 14

14 A fogyatékkal élők médiareprezentációja a megjelenések témáját tekintve rendkívül egysíkú volt. Megjelenéseik (összesen 336 eset) nagy része (41,4%) az egészségügy eseményeit bemutató témák tárgyalásához kötődött. Emellett gyakrabban a kormány tevékenységét ismertető anyagokban (15,8%), valamint a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra témáit feldolgozó tudósításokban (11%) szerepeltek. (A részleteket lásd a melléklet 4. sz. táblázatában.) A férfi-nő megoszlás A nemek megjelenési arányai átlagosan négyötödös többséget mutattak a férfiak javára. A nők legtöbbet (29,6 százalék) a kereskedelmi ban, legkevesebbet (11,9 százalék) pedig a magazinműsorokban szerepeltek (10. ábra). 10. ábra: A férfiak és nők megoszlása a hír- és magazinműsorokban A bemutatás módja A bemutatás módja az egyes csoportokhoz tartozó szereplők esetében rendkívül eltérő volt. Az összes műsortípus minden szereplőjét tekintve névvel és beosztással/foglalkozással a szereplők 49,8 százalékát mutatták be. Ezen belül a legmagasabb arányban (57,1%) a nemzeti kisebbségek képviselőit. Hozzájuk képest a romák jóval kisebb megoszlásban tűntek fel a programokban (25,7%). A fogyatékkal élők esetében mindössze 19,8 százalékuk szerepelt ekként. A nemek bemutatásánál a részletes reprezentációt tekintve jelentős eltérést tapasztaltunk: a férfiak 63,8 százalékát, míg a nők 52,4 százalékát jelenítették meg névvel és beosztással/foglalkozással. Hasonló tendencia volt megfigyelhető a bemutatás nélküli szereplők arányában, amely a nőknél 21,5, a férfiak esetében 8,3 százalék volt. (A bemutatás módjának részleteit lásd a melléklet 5-9. sz. táblázataiban.) 15

15 Összegzés A kiemelt társadalmi csoportok összes megjelenésének aránya a megelőző félévhez (2011. január-június) viszonyítva alig változott (4 ezrelékkel csökkent). Az egymáshoz viszonyított arányukban csupán egyetlen említésre méltó változást regisztrálhattunk, nevezetesen a nemzeti kisebbségek intézményeinek megjelenései a megelőző hat hónap 1,3 százalékáról 0,7 százalékra csökkentek. Az inaktív csoportok belső arányait tekintve szintén említésre méltó elmozdulással szembesültünk: az előző félévben 2,6 százalékos arányban szereplő hajléktalanok súlya 7,5 százalékra nőtt. Az ugrásszerű növekedést magyarázhatja, hogy általában a tél közeledtével a médiumok egyre többet foglalkoznak a hajléktalan-ellátás akut problémáival. A hajléktalan-reprezentációban megjelenő többlet a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók) oldalán jelentkezett hiányként. A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők megjelenése lényegében nem változott (2,6, illetve 2,8%), ahogy az sem, hogy a legmagasabb reprezentációt továbbra is a közszolgálati műsorokban produkálták. Jelentős változást tapasztaltunk az egyes kisebbségek egymáshoz viszonyított szereplési arányaiban. Míg a romák reprezentációja az előző félévben az összes műsortípust figyelembe véve 43,9 százalék volt, addig ez 2011 második felére 30,6 százalékra esett vissza. A leggyakrabban szereplő határon túli magyarok esetében mindez fordított irányt mutatott. Itt a korábbi 47 százalékos arány a vizsgált periódusban 60,5 százalékra nőtt. Ez a tendencia egyaránt minden médiaszolgáltatóra jellemző volt. A fogyatékkal élők médiareprezentációja nőtt ugyan, de a rendkívül alacsony esetszám miatt az 50 százalékos emelkedés (0,2-ről 0,3%-ra) alig érzékelhető. A fogyatékkal élők a korábbiakhoz hasonlóan most is elsősorban valamilyen egészségügyi témához kapcsolódva kerültek a nyilvánosságba. A nemek megjelenési arányai továbbra is egyoldalúságot tükröztek, hiszen átlagosan négyötödös többséggel rendelkeztek a férfiak a ban. 16

16 2. sz. táblázat Melléklet közszolgálati a kormány Inaktívak megjelenése témacsoportonként gyerekek, óvodások, diákok, egyetemisták munkanélküliek hajléktalanok nyugdíjasok Összesen ,5% 30,0% 11,1% 11,7% 12,8% belpolitikai ügyek önkormányzatok 1,0%,0% 8,9% 2,4% 2,8% ,7%,0% 5,9%,5% 3,7% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltat ás,5%,0% 3,7% 1,5% 1,3% ,7%,0%,0% 1,5% 1,3% külpolitika, EU ,5%,0%,0% 1,9% 1,8% civil szféra ,3% 10,0% 14,1% 3,9% 8,7% gazdasági szféra ,2% 20,0%,0% 14,1% 5,3% oktatási szféra egészségügy helyzete 9,6%,0%,0%,0% 5,1% ,9% 40,0% 29,6% 6,3% 11,7% közéleti botrány nem közéleti botrányok,0%,0%,7%,5%,3% ,2%,0%,7%,5%,4% bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa 12,8%,0% 19,3% 16,5% 14,8% ,7%,0%,7% 17,0% 13,7% ,7%,0% 3,7% 18,4% 13,6% bulvár hírek információs híradások 2,0%,0%,0% 1,5% 1,5% ,5%,0% 1,5% 1,5%,9% Egyéb ,2%,0%,0%,5%,3% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 17

17 kereskedelm i Összesen a kormány belpolitikai ügyek önkormányzatok ,7% 5,0% 12,0% 4,1% 3,4% ,4%,0% 2,4% 3,0%,9% ,2% 10,0% 4,8%,8% 3,0% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgált atás,6%,0% 1,2% 1,9%,8% ,4% 5,0% 1,2% 1,1% 1,4% külpolitika, EU ,1%,0%,0%,0%,1% civil szféra gazdasági szféra 6,4% 5,0% 6,0% 2,3% 5,8% ,2% 10,0% 1,2% 6,8% 4,5% oktatási szféra egészségügy helyzete 2,0%,0%,0%,0% 1,5% ,7% 25,0% 28,9% 3,8% 9,9% közéleti botrány nem közéleti botrányok,7%,0%,0% 1,1%,7% ,3% 5,0%,0% 3,0% 3,9% bűnözés megemlékezése k, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa 18,1% 20,0% 21,7% 39,1% 21,5% ,4% 5,0% 1,2% 2,6% 8,7% ,4% 5,0% 14,5% 26,7% 25,6% bulvár hírek információs híradások 8,6% 5,0% 2,4% 3,8% 7,5% ,9%,0% 2,4%,0%,8% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% közéleti a kormány ,1% 33,3% 16,5% 16,4% 17,6% belpolitikai ügyek önkormányzatok 1,6%,0% 9,3% 5,5% 4,7% ,5%,0% 12,4% 5,9% 5,1% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltat ás 2,7%,0% 5,2% 3,6% 3,5% ,1%,0%,0% 1,8% 1,6% 18

18 külpolitika, EU magazinműsorok,5%,0%,0%,9%,6% civil szféra ,2%,0% 13,4% 4,5% 9,0% gazdasági szféra ,2% 33,3%,0% 9,1% 5,5% oktatási szféra egészségügy helyzete 5,9%,0%,0%,0% 2,2% ,9%,0% 27,8% 11,8% 12,5% közéleti botrány nem közéleti botrányok,0%,0%,0% 3,6% 1,6% ,0%,0%,0% 1,4%,6% bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa 8,5% 16,7% 11,3% 5,9% 8,0% ,7%,0% 1,0% 11,8% 12,5% ,4%,0% 3,1% 15,0% 12,7% bulvár hírek információs híradások 2,1% 16,7%,0%,5% 1,2% ,5%,0%,0% 1,4%,8% Egyéb ,0%,0%,0%,9%,4% Összesen a kormány 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,6% 66,7% 20,0% 28,6% 22,5% belpolitikai ügyek önkormányzatok,8%,0% 15,0% 22,9% 7,4% ,8%,0% 12,5%,0% 2,9% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltat ás 2,4%,0%,0% 14,3% 3,9% ,6%,0%,0%,0% 3,4% külpolitika, EU ,4%,0%,0% 8,6% 2,9% civil szféra ,9% 33,3% 5,0%,0% 6,4% gazdasági szféra ,0%,0%,0%,0% 2,5% oktatási szféra egészségügy helyzete 5,6%,0%,0%,0% 3,4% ,5%,0% 37,5% 2,9% 16,2% 19

19 közéleti botrány Az összes vizsgált műsor nem közéleti botrányok,0%,0%,0% 2,9%,5% ,8%,0%,0%,0%,5% bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa 5,6%,0% 10,0% 8,6% 6,9% ,3%,0%,0% 5,7% 12,3% ,5%,0%,0% 2,9% 6,4% bulvár hírek ,4%,0%,0% 2,9% 2,0% Összesen a kormány 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,3% 20,5% 13,8% 11,1% 9,1% belpolitikai ügyek önkormányzatok,7%,0% 8,2% 4,5% 2,4% ,1% 5,1% 8,2% 2,2% 3,5% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltat ás,9%,0% 3,1% 2,9% 1,6% ,8% 2,6%,3% 1,4% 1,6% külpolitika, EU ,7%,0%,0% 1,2%,7% civil szféra ,6% 7,7% 11,0% 3,3% 7,0% gazdasági szféra ,7% 15,4%,3% 9,2% 4,7% oktatási szféra egészségügy helyzete 4,0%,0%,0%,0% 2,6% ,2% 23,1% 29,9% 6,9% 11,1% közéleti botrány nem közéleti botrányok,4%,0%,3% 1,8%,7% ,9% 2,6%,3% 1,7% 2,4% bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa 15,5% 12,8% 16,6% 21,2% 16,8% ,9% 2,6%,8% 9,6% 10,7% ,1% 2,6% 5,6% 19,7% 19,5% bulvár hírek információs híradások 6,4% 5,1%,6% 2,1% 4,7% ,7%,0% 1,1%,8%,8% 20

20 Egyéb Összesen,0%,0%,0%,4%,1% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 3. sz. táblázat Kisebbségek megjelenése témacsoportonként közszolgálati a kormány roma egyéb magyarországi nemzeti kisebbségi politikai, gazdasági célból migránsok gazdasági célból itt élők határon túli magyarok Összesen ,80% 11,10% 4,30% 10,00% 7,50% 9,40% belpolitikai ügyek önkormányzatok 4,50% 0,00% 0,00% 2,90% 2,50% 2,90% ,40% 0,00% 0,00% 2,90% 0,70% 1,20% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 10,10% 0,00% 0,00% 2,90% 1,00% 2,90% ,10% 0,00% 4,30% 0,00% 0,20% 0,80% külpolitika, EU ,40% 11,10% 30,40% 2,90% 48,70% 36,80% civil szféra ,60% 0,00% 0,00% 1,40% 7,10% 6,50% gazdasági szféra ,40% 0,00% 0,00% 14,30% 2,80% 3,00% oktatási szféra egészségügy helyzete 1,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,50% 0,50% ,20% 50,00% 0,00% 1,40% 1,10% 5,20% közéleti botrány nem közéleti botrányok 4,50% 0,00% 0,00% 20,00% 0,80% 2,50% ,40% 0,00% 0,00% 2,90% 0,40% 0,70% bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média 16,10% 0,00% 60,90% 28,60% 1,60% 6,60% baleset, természeti katasztrófa 8,40% 22,20% 0,00% 4,30% 21,40% 17,70% ,40% 5,60% 0,00% 5,70% 2,30% 2,30% bulvár hírek ,30% 0,00% 0,00% 0,00% 0,70% 0,60% 21

21 információs híradások ,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,20% 0,10% Egyéb ,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,50% 0,30% összesen kereskedelmi a kormány 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% ,80% 0,00% 0,00% 2,00% 0,80% 2,70% belpolitikai ügyek önkormányzatok 1,40% 0,00% 0,00% 0,00% 4,20% 1,90% ,40% 0,00% 0,00% 0,00% 4,20% 2,50% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 0,70% 0,00% 0,00% 0,00% 0,80% 0,60% ,70% 0,00% 0,00% 2,00% 0,80% 0,80% külpolitika, EU ,00% 50,00% 18,80% 7,80% 21,20% 7,10% civil szféra ,30% 0,00% 0,00% 2,00% 1,70% 5,00% gazdasági szféra ,90% 0,00% 0,00% 11,80% 4,20% 5,90% oktatási szféra egészségügy helyzete 0,70% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,40% ,30% 0,00% 0,00% 2,00% 13,60% 8,60% közéleti botrány nem közéleti botrányok 4,50% 0,00% 0,00% 5,90% 0,00% 3,40% ,00% 0,00% 0,00% 7,80% 0,00% 5,70% bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média 29,50% 25,00% 68,80% 47,10% 9,30% 27,70% baleset, természeti katasztrófa 3,50% 25,00% 0,00% 0,00% 5,90% 3,80% ,80% 0,00% 12,50% 9,80% 22,00% 18,90% bulvár hírek információs híradások 3,10% 0,00% 0,00% 2,00% 11,00% 4,80% ,30% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,20% Összesen közéleti a kormány 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% ,00% 20,00% 0,00% 8,80% 10,20% 12,80% belpolitikai ügyek ,00% 0,00% 0,00% 0,00% 3,90% 7,50% 22

22 önkormányzatok ,50% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,90% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 4,00% 0,00% 0,00% 11,80% 0,60% 2,40% ,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,30% 0,20% külpolitika, EU ,00% 0,00% 0,00% 0,00% 67,10% 38,90% civil szféra ,00% 0,00% 0,00% 2,90% 0,30% 1,70% gazdasági szféra ,50% 0,00% 0,00% 14,70% 3,00% 2,80% oktatási szféra egészségügy helyzete 0,50% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,20% ,50% 60,00% 0,00% 0,00% 0,30% 5,40% közéleti botrány nem közéleti botrányok 14,50% 0,00% 0,00% 38,20% 2,10% 8,50% ,00% 0,00% 0,00% 2,90% 0,00% 1,60% bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média 16,00% 0,00% 100,00% 14,70% 0,90% 7,50% baleset, természeti katasztrófa 5,50% 20,00% 0,00% 5,90% 10,20% 8,30% ,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,70% bulvár hírek ,00% 0,00% 0,00% 0,00% 1,20% 0,70% Összesen magazinműsorok a kormány 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% ,60% 10,00% 0,00% 0,00% 8,40% 10,90% belpolitikai ügyek önkormányzatok 3,40% 10,00% 0,00% 13,30% 3,40% 3,70% ,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,60% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 3,40% 0,00% 0,00% 20,00% 0,80% 2,00% ,50% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,10% külpolitika, EU ,00% 40,00% 100,00% 13,30% 68,40% 47,70% 23

23 civil szféra ,40% 0,00% 0,00% 0,00% 2,50% 3,30% gazdasági szféra ,00% 0,00% 0,00% 6,70% 1,30% 1,00% oktatási szféra egészségügy helyzete 0,50% 0,00% 0,00% 0,00% 2,30% 1,70% ,10% 20,00% 0,00% 0,00% 1,30% 5,20% közéleti botrány nem közéleti botrányok 5,90% 0,00% 0,00% 33,30% 1,10% 3,10% ,90% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 1,40% bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média 11,70% 10,00% 0,00% 6,70% 0,80% 4,20% baleset, természeti katasztrófa 4,90% 10,00% 0,00% 6,70% 8,40% 7,40% ,30% 0,00% 0,00% 0,00% 1,30% 3,30% bulvár hírek ,10% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 4,40% Egyéb ,50% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,10% Összesen Az összes vizsgált műsor a kormány 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% ,40% 10,80% 2,20% 6,50% 7,80% 9,40% belpolitikai ügyek önkormányzatok 5,50% 2,70% 0,00% 2,40% 3,10% 3,70% ,30% 0,00% 0,00% 1,20% 0,70% 1,20% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 4,70% 0,00% 0,00% 5,30% 0,90% 2,30% ,20% 0,00% 2,20% 0,60% 0,20% 0,60% külpolitika, EU ,10% 21,60% 28,90% 4,70% 54,80% 35,20% civil szféra ,00% 0,00% 0,00% 1,80% 4,60% 4,70% gazdasági szféra ,20% 0,00% 0,00% 12,90% 2,60% 2,90% oktatási szféra egészségügy helyzete 0,70% 0,00% 0,00% 0,00% 0,80% 0,70% ,80% 37,80% 0,00% 1,20% 1,80% 5,80% közéleti botrány ,80% 0,00% 0,00% 20,60% 1,10% 3,80% 24

24 nem közéleti botrányok 4,60% 0,00% 0,00% 4,10% 0,20% 1,70% bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média 19,10% 5,40% 62,20% 29,40% 1,80% 9,40% baleset, természeti katasztrófa 5,60% 18,90% 0,00% 3,50% 15,50% 11,70% ,40% 2,70% 4,40% 5,30% 2,90% 4,70% bulvár hírek információs híradások 4,20% 0,00% 0,00% 0,60% 1,30% 2,10% ,10% 0,00% 0,00% 0,00% 0,10% 0,10% Egyéb ,10% 0,00% 0,00% 0,00% 0,30% 0,20% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 4. sz. táblázat Fogyatékkal élők megjelenése témacsoportonként közszolgálati kereskedelmi közéleti hírműsor ok magazinmű sorok Összesen a kormány ,7% 6,1% 19,5% 15,3% 15,8% belpolitikai ügyek ,0%,0%,0%,0%,3% önkormányzatok ,0% 1,5% 4,9%,0% 1,5% pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 1,9%,0%,0% 1,7%,9% ,0%,0%,0%,0%,3% külpolitika, EU ,0%,0% 2,4% 1,7%,9% civil szféra ,8% 10,7% 14,6% 18,6% 10,4% gazdasági szféra ,9% 3,8% 4,9%,0% 2,7% oktatási szféra ,9%,0%,0%,0%,9% egészségügy helyzete ,8% 36,6% 41,5% 47,5% 41,4% közéleti botrány ,9% 2,3%,0%,0% 1,5% nem közéleti botrányok ,9% 7,6%,0%,0% 3,6% 25

25 bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa 2,9% 7,6% 4,9%,0% 4,5% ,7% 14,5% 7,3% 13,6% 11,0% ,0% 8,4%,0%,0% 3,6% bulvár hírek ,0%,8%,0% 1,7%,9% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 5. sz. táblázat Bemutatás módja, összes szereplő 24,4% 22,8% 23,0% 32,9% 24,9% név, beosztás, foglalkozás hangzott el ,8% 49,9% 50,5% 44,3% 49,8% pártkötődés is elhangzott ,9% 5,2% 19,6% 19,6% 13,9% nem volt bemutatás ,9% 22,1% 6,9% 3,2% 11,4% összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 6. sz. táblázat Bemutatás módja, fogyatékkal élők közszolgálati kereskedelmi közéleti magazinműsorok összesen csak név hangzott el közszolgálati kereskedelmi közéleti magazinműsorok összesen csak név hangzott el ,3% 40,6% 33,3% 36,1% 34,2% név, beosztás, foglalkozás hangzott el ,3% 22,6% 18,5% 11,1% 19,8% pártkötődés is elhangzott ,7%,9% 3,7% 5,6% 2,5% nem volt bemutatás ,7% 35,8% 44,4% 47,2% 43,6% összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 26

26 7. sz. táblázat Bemutatás módja, nemzeti kisebbségek 30,8% 25,0%,0% 37,5% 28,6% név, beosztás, foglalkozás hangzott el ,8% 50,0% 100,0% 50,0% 57,1% nem volt bemutatás ,4% 25,0%,0% 12,5% 14,3% összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 8. sz. táblázat Bemutatás módja, romák 28,1% 49,4% 34,5% 47,8% 40,4% név, beosztás, foglalkozás hangzott el ,2% 14,7% 37,8% 24,6% 25,7% pártkötődés is elhangzott ,1%,0% 7,4% 3,6% 5,4% nem volt bemutatás ,6% 35,9% 20,3% 23,9% 28,5% összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 9. sz. táblázat Bemutatás módja, nemek közszolgálati kereskedelmi közéleti magazinműsorok összesen csak név hangzott el közszolgálati kereskedelmi közéleti magazinműsorok összesen csak név hangzott el szereplő neme közszolgálati kereskedelmi közéleti magazinműsorok összesen férfi csak név hangzott el ,1% 13,4% 7,6% 15,2% 10,0% név, beosztás, fogalkozás hangzott el ,6% 61,3% 64,0% 59,9% 63,8% pártkötődés is elhangzott ,4% 7,2% 23,7% 23,3% 17,9% nem volt bemutatás ,9% 18,1% 4,7% 1,6% 8,3% összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% nő csak név hangzott el ,6% 21,9% 16,8% 22,2% 18,7% 27

27 név, beosztás, fogalkozás hangzott el ,2% 47,9% 53,4% 55,9% 52,4% pártkötődés is elhangzott ,8% 1,7% 13,3% 15,2% 7,3% nem volt bemutatás ,5% 28,5% 16,5% 6,7% 21,5% összesen össz esen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% csak név hangzott el ,5% 15,9% 9,0% 16,1% 11,7% név, beosztás, fogalkozás hangzott el ,9% 57,3% 62,5% 59,4% 61,5% pártkötődés is elhangzott ,7% 5,6% 22,1% 22,3% 15,8% nem volt bemutatás ,0% 21,2% 6,4% 2,2% 11,0% összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 28