A VIZSGÁLT CSOPORTKATEGÓRIÁK... 5 TÁRSADALMI GAZDASÁGI KATEGÓRIÁK... 5 NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK, BEVÁNDORLÓK, HATÁRON TÚLI MAGYAROK...

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK A VIZSGÁLT CSOPORTKATEGÓRIÁK... 5 TÁRSADALMI GAZDASÁGI KATEGÓRIÁK... 5 NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK, BEVÁNDORLÓK, HATÁRON TÚLI MAGYAROK... 5 FOGYATÉKKAL ÉLŐK... 5 NEMEK... 5 SZEREPLŐ TISZTSÉGE, FOGLALKOZÁSA, INTÉZMÉNYI KÖTŐDÉSE... 6 A VIZSGÁLAT MINTÁJA... 6 A VIZSGÁLT TÁRSADALMI CSOPORTOK DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI... 6 INAKTÍV CSOPORTOK... 7 FOGYATÉKKAL ÉLŐK... 7 KISEBBSÉGEK, MIGRÁNSOK... 7 A FÉRFIAK ÉS NŐK NÉPESSÉGEN BELÜLI ARÁNYA... 7 ALAPADATOK... 8 A GAZDASÁG SZEREPLŐI... 9 SZAKSZERVEZETEK ÉS ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK EGYHÁZAK CIVIL SZERVEZETEK INAKTÍVAK KISEBBSÉGEK FOGYATÉKKAL ÉLŐK A FÉRFI NŐ MEGOSZLÁS A BEMUTATÁS MÓDJA ÖSSZEGZÉS MELLÉKLET... 20

3 Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével, valamint mennyiben válnak fogékonnyá az egyes társadalmi csoportok problémái iránt. A hazai médiaszolgáltatók közvetve befolyásolhatják a magyarországi társadalmi szolidaritás és ezzel összefüggésben a társadalmi kohézió alakulását. A évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról a közszolgálati médiaszolgáltatás esetében kifejezetten kiemeli a társadalmi sokszínűséggel kapcsolatos célokat. Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltatásnak fontos feladata a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, a társadalom speciális csoportjainak (nemzetiségek, vallási közösségek, hátrányos helyzetben lévő csoportok, fogyatékkal élők, a határon túli magyar kisebbségek) bemutatása. A törvény 83. (1) bekezdése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás célja: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása, e) nemzetiségek, vallási közösségek valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása, f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele, k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása, l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára. A Közszolgálati Kódex a média identitásképző, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatások megkülönböztetett információs szerepét figyelembe véve szintén kiemelten kezeli a társadalmi sokszínűség reprezentációját. A Kódexben foglaltak szerint a közszolgálati média a közösségi kohézió és integráció egyik letéteményese, amely mint ilyen lehetőséget teremt valamennyi társadalmi rétegnek és csoportnak a nyilvánosságban való megjelenésre. A közszolgálati médiaszolgáltatás céljaiként a Kódex egyebek mellett az alábbiakat nevesíti: 2

4 a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, ugyanakkor lehetőséget teremt valamennyi társadalmi rétegnek vagy kulturálisan elkülönülő csoportnak az országos nyilvánosságban való megjelenésre, mindezt úgy, hogy segítse az egyes csoportok, rétegek közti közeledést, megértést, az integrálódást, b) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás, c) a nemzeti, a közösségi, a vallási, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, a történelmi ismeretek hiteles terjesztése, d) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása és támogatása, f) nemzeti és etnikai kisebbségek, vallási közösségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének ápolása, g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékossággal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, tekintettel a közszolgálati médiaszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés jogára, h) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele, l) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása, m) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára, o) sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele; a közszolgálati médiaszolgáltatónak törekednie kell arra, hogy az adott témákhoz kapcsolódóan bemutassa a lehetséges, többféle értékrend alapján való megközelítést, értékelést, u) az Országgyűlés, a kormányzati és önkormányzati szervek, az egyházak, a pártok, az érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és állampolgári közösségek tevékenységének bemutatása, működésük nyilvánosságának biztosítása. 1 1 Közszolgálati Kódex. A magyar nemzeti közszolgálati médiaszolgáltatás alapdokumentuma o. 3

5 A fentieket figyelembe véve az NMHH Műsorfigyelő és elemző főosztálya vizsgálatot végzett, amelyben felmérte, hogy a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok, a határon túli magyarok, a bevándorlók és a fogyatékkal élők miként jelentek meg a magyarországi hír- és tájékoztató jellegű műsorokban. 2 Emellett kimutatást készítettünk a nemek megoszlásáról is. A vizsgálati metodika kialakításánál a francia Legfelsőbb Audiovizuális Tanács (CSA Conseil Supérieur de l Audiovisuel) által a társadalmi sokszínűség médiában való megjelenéséről készített tanulmányát tekintettük mintának. Franciaországban a médiával kapcsolatban általános elvárás, hogy tartsa tiszteletben a közönség (politikai, vallási, kulturális) sokféleségét, reprezentálja a nemzeti közösség származási és kulturális sokszínűségét, valamint segítse elő a köztársaság integrációját és erősítse az állampolgári szolidaritás érzését. 3 A CSA november 10-én elfogadott állásfoglalása szerint ösztönözni kell a francia társadalom sokszínűségének bemutatását az ingyenesen fogható országos csatornákon, valamint a Canal+-n. Ennek érdekében a Tanács megállapodást kötött a médiaszolgáltatókkal, amely tartalmazza, hogy az egyes csatornáknak milyen vállalásokat kell teljesíteniük, valamint megállapítja a kvóták ellenőrzésére szolgáló eljárásokat. A francia médiumok vállalták a társadalom sokszínűségének reprezentálását, a CSA pedig létrehozta az ún. sokszínűség indikátort, amely alapján tartalomelemzéssel mérik az előirányzott kvóták teljesülését. Vizsgálatunk a nemek, a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok és a fogyatékkal élők média-megjelenéseire terjed ki. A francia hatóság három műsortípust különös figyelemmel vizsgál: a francia vonatkozású beszámolókat a hírműsorokban, a szórakoztató műsorszámokat és a korábban még be nem mutatott hazai gyártású filmeket. Az NMHH vizsgálata a rendelkezésre álló források és kapacitások korlátai miatt a hír- és tájékoztató jellegű programokra terjedt ki. A mintába került műsorokról kvantitatív tartalomelemzést készítettünk, hogy az anyagokat különböző módokon osztályozva mérhetővé tegyük, bemutatva azt is, hogy ezek milyen képet közvetítenek a különböző társadalmi csoportokról. A vizsgálatok eredményei megmutatják, hogy mely médiumok/műsorok, mely társadalmi csoportok bemutatására fordítanak nagyobb figyelmet, illetve milyen módon, milyen kontextusban mutatják be e csoportok tagjait. A kontextus feltárása rávilágíthat, hogy az egyes médiaszolgáltatók milyen attitűdökkel fordulnak a különböző társadalmi csoportok felé, illetve a médiafogyasztó milyen képet kap egyfelől a társadalom sokszínűségéről, másfelől az egyes csoportoknak a magyar társadalomban elfoglalt helyéről. Az elemzés az alapadatokon túl összességében és médiaszolgáltatóra/műsorra lebontva egyaránt feldolgozza és táblázatos, valamint szöveges formában bemutatja a kategóriákban meghatározott csoportok médiareprezentációjára vonatkozó adatsorokból nyert eredményeket, az egyes csoporttagok megjelenésének számszerű adatait, azok kontextusát (mely témákban milyen arányban jelentek meg), az egyes csoportok más csoportokkal összevetett megjelenési arányait. Választ ad továbbá olyan alapvető kérdésekre, hogy az egyes társadalmi csoportok megjelenése miként reprezentálja azok társadalomban elfoglalt helyét. Megmutatja-e őket, vagy láthatatlanok maradnak, bemutatásuk sokoldalú és tükrözi-e az egyes csoportokon belüli sokféleséget, vagy a megjelenések témájának többsége alapján sztereotipizált, homogenizált-e a róluk közvetített kép? 2 A kisebbségi csoporthoz való tartozás azonosítása történhet fizikai jellemzők, családi vagy utónév vagy önbevallás (amikor egy adott csoporthoz tartozó személy ezt saját magáról kijelenti) alapján, illetve kiderülhet a kontextusból vagy a narrációból (kisebbségi kulturális rendezvény, választás stb.). A fogyatékkal élők közé azon szereplők sorolandók, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük. 3 Szekeres Péter: A kisebbségek és az elektronikus média II. Jel-Kép, sz. 4

6 A kisebbségi csoportoknál szintén a megjelenés kontextusai alapján (azaz, hogy milyen témákban domináns a jelenlétük) kimutatható, hogy a magyar társadalom integráns, hasznos és tevékeny szereplőiként jelennek-e meg (a munkaerőpiac, az iskolarendszer tagjai, a kultúra és a tudomány képviselői), vagy elsősorban mint társadalmi probléma (az egészségügyi-, vagy a szociális ellátórendszer haszonélvezői, konfliktusok résztvevői), vagy kulturális érdekesség stb. Az elemzés kitér arra is, hogy az egyes csoportok tagjai milyen társadalmi szerepekben tűnnek föl, azonosításuk a médiafogyasztó számára egyéniségük (foglalkozásuk, tisztségük, intézményi kötődésük stb.), vagy kizárólag csoporttagságuk (fogyatékkal élő, kisebbségi, nyugdíjas stb. mivoltuk) alapján lehetséges. A vizsgált csoportkategóriák Társadalmi-gazdasági kategóriák Civil és egyházi szervezetek képviselői Szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek képviselői Nyugdíjasok Munkanélküliek Tanulók (általános- és középiskolai diákok, felsőoktatásban tanulók) Mezőgazdaságban dolgozók Iparban dolgozók Szolgáltatásban dolgozók Nemzeti és etnikai kisebbségek, bevándorlók, határon túli magyarok Magyarországi nemzeti kisebbségek Magyarországi etnikai kisebbség (romák) Határon túli magyarok (kivándorolt magyarok is) Bevándorlók, migránsok, menekültek Gazdasági célból Magyarországon élő külföldiek Fogyatékkal élők Azon személyek sorolandók ide, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük. érzékszervi fogyatékosok értelmi fogyatékosok halmozottan fogyatékosok Nemek Férfi 5

7 Nő Szereplő tisztsége, foglalkozása, intézményi kötődése Témakategóriák (amelyekhez kapcsolódva az egyes csoportok tagjai megjelenhetnek) kormány belpolitikai ügyek (az Országgyűlés, a köztársasági elnök tevékenysége stb.) önkormányzatok tevékenysége pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás külpolitika, EU civil szervezetek tevékenysége, jótékonyság gazdasági aktivitás, munkaerőpiaci-helyzet oktatási szféra (az oktatás helyzete, felvételik, érettségik stb.) egészségügy helyzete szociális problémák közéleti botrányok nem közéleti botrányok bűncselekmények kisebbségek helyzete megemlékezések, ünnepek, művészeti és kulturális események balesetek, természeti katasztrófák bulvár (érdekességek, szenzációk) információs híradások A vizsgálat mintája Vizsgálatunk az alábbi médiaszolgáltatókra, illetve műsorokra terjedt ki: MTV1: Híradó (esti), Ma reggel, Este; Duna TV: Híradó, Közbeszéd; MR1 180 perc, Déli Krónika, Esti Krónika, Ütköző; TV2: Tények, Mokka; RTL Klub: Híradó; Class FM: Hírek; ATV: Híradó, Egyenes beszéd; Hír TV: Híradó 21, Magyarország élőben; Echo TV: Híradó. A fenti műsorszámokat minden megjelenésük alkalmával vizsgáltuk. A vizsgált társadalmi csoportok demográfiai jellemzői A különböző társadalmi csoportok szociológiai-demográfiai jellemzőiről elsősorban, de nem kizárólag a legutóbbi (2011. évi) népszámlálás szolgál adatokkal. 6

8 Inaktív csoportok Magyarországon 2014-ben a munkanélküliségi ráta folyamatosan csökkent, az I. negyedévben 8,3, a IV. negyedévben pedig 7,1 százalék volt ben átlagosan 343 ezer volt a munkanélküliek száma, akik így a teljes népesség mintegy 3,5 százalékát tették ki.4 Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2014 januárjában összesen személy részére folyósított nyugdíjat, járadékot, illetve nyugdíjszerű ellátást. Az ellátottak a népesség 28 százalékát tették ki. 5 Fogyatékkal élők A fogyatékkal élő emberek létszáma 2011-ben fő volt, arányuk a népességen belül 4,59 százalékot tett ki. 6 Kisebbségek, migránsok A 2011-es népszámlálás során fő, azaz 5,58 százalék jelzett valamilyen nemzeti, etnikai kisebbségi kötődést. 7 A fenti adatok önbevalláson alapulnak, így erős fenntartásokkal kezelendők. Az önbevallással együtt járó látencia a cigányság esetében a legnagyobb: a téma kutatói a cigányság tényleges számát a népszámlálási adatokhoz képest jóval magasabbra, általában fő körülire becsülik. A Magyarországon élő külföldiek száma 2011-ben fő volt. 8 Eszerint a bevándorlók, migránsok, illetve a gazdasági célból itt tartózkodó külföldiek a hazai népesség mintegy kettő százalékát tették ki. A férfiak és nők népességen belüli aránya A 2011-es népszámlálás adatai szerint a férfira jutó nők száma országosan fő volt 9, azaz a magyarországi népesség 47,5 százaléka férfi, 52,5 százaléka pedig nő volt KSH: Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok földrészek, országok és nemek szerint, január 1. (1995 )(2/2)

9 Alapadatok A vizsgált társadalmi csoportok megjelenési aránya a mintába került műsorok összességében 14,8 százalék volt, ami számottevő csökkenést mutat az előző félév 18,2 százalékos arányához képest. Ezen belül a kereskedelmi médiaszolgáltatók hírműsorai szerepeltették leggyakrabban a vizsgált csoportokat, összességében 20 százalékos arányban. A közszolgálati műsorok 13,7, a közéleti hírműsorok 12,5, a magazinműsorok pedig 9,8 százalékban számoltak be az elemzett szociális közösségekkel kapcsolatos eseményekről (1. ábra) - ezek az eredmények egytől egyig alacsonyabbak a korábban mérteknél. 1. ábra: A kiemelt társadalmi csoportok aránya az összes szereplőhöz képest a hír- és magazinműsorokban Minden médiaszolgáltatónál és műsortípusban a gazdaság szereplői jelentek meg leggyakrabban, összességében 46,7 százalékban. A nemzeti kisebbségek intézményeinek megjelenései 0,8 százalékot tettek ki. A korábbiakhoz képest újdonságként regisztráltuk, hogy a legmagasabb arányt (1,8%) a magazinműsorokban érték el, míg a korábbi mérések esetében a közszolgálati és a közéleti hírműsorokban jelentek meg legtöbbször. Továbbra is jelentős médiafelülethez jutottak az inaktív társadalmi csoportok (22,1%), a civil (15,1%) és az érdekvédelmi szervezetek (10,8%). Az egyházak megjelenése az előző (egyben első) mérésünkhöz (3,3%) képest 4,4 százalékra növekedett. (2. ábra). 8

10 2. ábra: A kiemelt társadalmi csoportok megoszlása a hír- és magazinműsorokban A gazdaság szereplői A kategórián belüli szereplési arányok - a korábban mértekhez hasonlóan - a tercier szféra kiemelten magas, átlagosan 72,2 százalékos reprezentációját mutatták. Az ipar és a mezőgazdaság képviselői továbbra is jóval kevesebb megjelenéshez jutottak (18,3, illetve 9,5%) (3. ábra). 3. ábra: A gazdaság szereplőinek megoszlása a hír- és magazinműsorokban 9

11 Szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek A hazai szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek egymáshoz viszonyított megjelenési aránya összességében 14,3-85,7 százalék volt (4. ábra). 4. ábra: A szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek megoszlása a hír- és magazinműsorokban Egyházak Másodszor mértük az egyes egyházak egymáshoz viszonyított szereplési arányait. Az eredmények jelentősen eltértek médiaszolgáltató-típusonként és műsoronként. Az összesített adatok szerint leggyakrabban a Magyar Katolikus Egyház és a zsidó felekezetek képviselői szerepeltek 37,6-37,6 százalékos arányban. A Magyar Református Egyház 11,4, a Magyarországi Evangélikus Egyház 7 százalékot ért el, míg az egyéb egyházak együttesen 6,3 százalékkal részesültek a szóban forgó csoportoknak szánt műsoridőből. Míg a magazinműsorokban és a közéleti hírműsorokban 77,9, illetve 44,9 százalékos aránnyal a zsidó szervezetek jelenléte dominált, addig a közszolgálati híradókban a katolikusok szerepeltek leggyakrabban (49,6%). A kereskedelmi híradókban e két csoport között oszlott meg a műsoridő nagy része (38,5, illetve 35,6%) (5. ábra). 10

12 5. ábra: Az egyházak megoszlása a hír- és magazinműsorokban Civil szervezetek A civilek között első alkalommal mértük az egyházi civil intézményeket és az LMBT szervezetek megjelenéseit. Ebben a kategóriában elsősorban (63,1%) az országos társulások szerepeltek gyakran a vizsgált műsorokban - ezek megjelenési arányában a különböző programtípusoknál jelentős különbségeket találtunk. A kereskedelmi hírműsorokban mért 45,5 százalékkal szemben a magazinműsorokban, valamint a közéleti híradásokban jóval magasabb, 77,1, illetve 76,9 százalékos megjelenést regisztrálhattunk, míg a közszolgálati hírműsorokban 64 százalék volt ugyanez az arány. Ugyanakkor a kereskedelmi híradók a civil szférával foglalkozó híregységeiken belül kiemelkedően magasan (29,1%) reprezentálták a helyi civil szervezeteket, az átlagos érték ennél a csoportnál 14,6 százalék volt. Jelentős, 10 százalékos volt az egyházak civil szervezeteinek reprezentációja, amely a közszolgálati hírműsorokban 18,3 százalékot ért el, valamint a külföldi civil szervezetek magyarországi intézményeinek aránya (9,5%). Az összes médiaszolgáltatót és műsortípust tekintve alig jutottak megjelenéshez a fogyatékkal élők (2,2%), valamint az LMBT szervezetei (0,6%) (6. ábra). 11

13 6. ábra: A civil szervezetek megoszlása a hír- és magazinműsorokban Az egyes civil szervezetek médiareprezentációja a szereplések gyakoriságán túl a megjelenések kontextusát tekintve is jelentős különbségeket mutatott. Az összes vizsgált műsorban a civilek (összes megjelenés: 2876) elsősorban (16,9%) a civil szféra ügyeiben, valamint a kormány működését feldolgozó tudósításokban (13,1%) szerepeltek. A csoporton belül (1830 megjelenéssel) egyértelműen az országos szervezetek domináltak. Ezek képviselői leginkább a kormány kapcsán (16,2%), pártpolitikai ügyekben (11,4%), valamint a külpolitikai és az Európai Unió ügyeiről szóló beszámolókban (11,1%) kerültek képernyőre. Jóval kevesebbet (366 esetben), illetve más témákban szerepeltek a helyi civilek képviselői, elsősorban a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra kontextusában (29,5%), kisebb részben a civil szféra (12,8%) és az egészségügy helyzetét (12%) feldolgozó híradásokban jelentek meg. A kategórián belül a harmadik legtöbbet szereplő csoport az egyházak civil szervezetei voltak 299 előfordulással. Esetükben a civil szféra ügyeinek témái domináltak (56,5%), de számottevőnek mondható arányban (19,4%) regisztráltuk őket a balesetekről, természeti katasztrófákról szóló beszámolókban is. 296 alkalommal regisztráltuk a külföldi civil szervezetek magyarországi intézményeit. Reprezentációikban kiemelkedőek voltak a civil szféra történései (24,7%), emellett a pártpolitikát (11,8%), illetve a kormány működését bemutató anyagokban (10,5%) tűntek fel. 71 esetben jelentek meg a fogyatékkal élők szervezetei, elsősorban az egészségügy helyzetéről szóló (53,5%), valamint a kormány tevékenységét tárgyaló (26,8%) híradásokban. A magyarországi LMBT-szervezetek képviselőivel összesen 14 alkalommal találkozhatott a médiafogyasztó. Megjelenéseik szövegkörnyezetét a belpolitikai ügyek (35,7%) és az egészségügy helyzete (21,4%) adta. 12

14 Inaktívak A társadalom munkaerőpiaci szempontból inaktív csoportjai között a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók) jelentek meg a legtöbbször (63,1%). Mellettük jelentős médiareprezentációval rendelkeztek a nyugdíjasok (32,3%). A munkanélküliek megjelenése minimális, összességében 1,7 százalék volt, hozzájuk képest a hajléktalanok többet (3%) szerepeltek (7. ábra). 7. ábra: Az inaktív csoportok megoszlása a hír- és magazinműsorokban Az inaktív társadalmi csoportok médiareprezentációja a megjelenések témáját tekintve rendkívül eltérő volt. A vizsgált műsorokban legtöbbször (2191 esetben) a gyerekek és a diákok csoportjához kapcsolódó hírek jelentek meg. Ezek között a leggyakrabban feldolgozott témacsoportok a megemlékezések, ünnepnapok, kultúra (17,8%), a balesetek, természeti katasztrófák (16,8%), valamint a bűnözés (13%) voltak. A másik viszonylag gyakran szereplő csoport a nyugdíjasoké volt, összesen 1157 megjelenéssel. Ők leginkább (22,8%) a balesetekről, természeti katasztrófákról, valamint a bűnözésről (22%) szóló tudósításokban szerepeltek. Emellett viszonylag magas arányban jelentek meg a megemlékezések, ünnepnapok, kultúra kontextusában (12,5%). A magyarországi hajléktalanokkal összesen 123 alkalommal foglalkoztak a műsorok, ami az előző félévben regisztrált emelkedés és magasabb gyakoriság (174) után jelentős csökkenést mutat. A fedél nélküliek elsősorban az egészségügy helyzetét érintő anyagokban (21,1%) fordultak elő. Emellett felbukkanásaik 18,7 százaléka a bűnözés témájában született, 16,3 százaléka balesetekről, természeti katasztrófákról szólt. 13

15 Munkanélküliek 72 alkalommal jelentek meg a műsorokban, ami komoly csökkenést mutat az előző félév 116 előfordulásához képest: 27,8 százalékban a közéleti botrányok, 16,7 százalékban a pártpolitika, végül 12,5 százalékban a kormány működésével összefüggésben tűntek fel. A vizsgálatok eredményei azt is megmutatták, hogy az egyes médiumok/műsorok mely társadalmi csoportok bemutatására fordítottak nagyobb figyelmet, illetve milyen kontextusban jelenítették meg e közösségek tagjait. (A részleteket lásd a melléklet 2. sz. táblázatában.) Kisebbségek A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők 2,3 százalékos arányban jelentek meg a vizsgált műsorokban, ami az előző két év (3,0 és 2,2 százalék között ingadozó) eredményeivel közel azonosnak mondható. A korábbi időszakokhoz hasonlóan leggyakrabban (3,3%) a közszolgálati híradókban, legritkábban pedig (1,6%) a kereskedelmi médiaszolgáltatók híradásaiban (8. ábra) bukkantak fel. 8. ábra: A kisebbségi szereplők aránya a hír- és magazinműsorokban Az egyes kisebbségek egymáshoz viszonyított szereplési arányai jelentősen eltértek médiaszolgáltató-típusonként és műsoronként. E csoportokon belül a magazinműsorokban és a közszolgálati hírműsorokban 82,2, illetve 77,1 százalékos aránnyal a határon túli magyarok megjelenítése dominált. A kereskedelmi híradókban a romák prezentációs aránya (65,9%) volt jelentős. A közéleti hírműsorokban a határon túli magyarok 54,8, a romák pedig 30,8 százalékban voltak láthatóak. Az összesített adatok szerint ugyanez az arány 60,6, illetve 26,6 százalék volt, míg a hazai nemzeti kisebbségek 3,5 százalékos szereplési arányt értek el. Viszonylag jelentősnek mondható a valamilyen gazdasági célból (általában Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalóként, cégvezetőként) itt élők csoportjának reprezentációja (8,8%). A bevándorlók, 14

16 migránsok megjelenései a kereskedelmi hírműsorok (1,2%) kivételével mindenhol egy százalék alatti értéket mutattak, arányuk összességében 0,6 százalékot tett ki (9. ábra). 9. ábra: A nemzeti kisebbségek csoportjainak megoszlása a hír- és magazinműsorokban Az egyes kisebbségek médiareprezentációja a megjelenések témáját tekintve jelentős különbségeket mutatott. Az összes vizsgált műsorban a hazai nemzeti kisebbségek (összes megjelenés: 86) elsősorban (39,5%) belpolitikai ügyekben, kisebb mértékben (20,9%) a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra témáit ábrázoló tudósításokban, valamint a külpolitikai (10,5%) témákban szerepeltek. A nemzeti kisebbségekhez képest a romák egyrészt jóval többet (712 esetben) szerepeltek (ami a korábbi félév 1377 megjelenéséhez képest drasztikus visszaesést jelent), másrészt alapvetően más képet mutattak. Reprezentációikban továbbra is dominált a bűnözés kontextusa (22,9%), emellett a balesetekről, természeti katasztrófákról tudósító szegmensekben tűntek fel a leggyakrabban. Jelentős arányban (16,1%) regisztráltuk őket a pártpolitikáról szóló beszámolókban is. A Magyarországon politikai, gazdasági célból itt tartózkodó migránsok alig, összesen 13 alkalommal voltak láthatóak. Esetükben továbbra is a bűnözés témájában való megjelenés volt a legerőteljesebb (46,2%). Emellett elsősorban a külpolitikai és az Európai Unió ügyeiről szóló beszámolókban (23,1%), valamint a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra témáit és a civil szféra ügyeit feldolgozó tudósításokban (15,4-15,4%) jelent meg a szóban forgó csoport. A kisebbségi csoportok közül továbbra is a határon túli magyarok szerepeltek leggyakrabban (1766). Esetükben a legkiemeltebb téma a külpolitika és az Európai Unió (31%) volt, 15

17 de jelentős arányban jelentek meg belpolitikai ügyekben (20,4%), valamint a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra kontextusában (14,6%) is. A minoritásokat az egyes műsortípusok különböző arányban és kontextusban jelenítették meg. A közszolgálati- és közéleti híradók, valamint a magazinműsorok leggyakrabban a határon túli magyarok csoportjával foglalkoztak, elsősorban külpolitikai ügyek ismertetésekor. A kereskedelmi hírműsorokban legtöbbször a romák szerepeltek, leggyakrabban a bűnözésről szóló tudósításokban. Fogyatékkal élők A fogyatékkal élők megjelenése minden műsortípusnál elenyésző volt, sőt reprezentációjuk a korábbi alacsony értékekhez (0,3-0,4%) képest is tovább csökkent: összességében 0,2 százalék volt. Továbbra is elmondható, hogy a fogyatékkal élők a magyar médiafogyasztók számára gyakorlatilag láthatatlanok maradnak (1. táblázat). Megjelenésük aránya különösen éles kontrasztot mutat a évi népszámlálás adatai által prezentált arányukkal összevetve (4,59%). 10. táblázat: A fogyatékkal élők aránya a hír- és magazinműsorokban (N=94989) fogyatékkal élő nem fogyatékos közszolgálati hírműsorok 0,3 99,7 kereskedelmi hírműsorok 0,3 99,7 közéleti hírműsorok 0,1 99,9 magazinműsorok 0,2 99,8 összesen 0,2 99,8 A fenti csoporton belül a legmagasabban reprezentált közösség a testi fogyatékkal élők voltak (46%). Az érzékszervi fogyatékkal élők tették ki az összes érintett 34, az értelmi fogyatékkal élők a 11,6, a halmozott fogyatékossággal élők 8,4 százalékát (10. ábra). 16

18 11. ábra: A fogyatékkal élők megoszlása a hír- és magazinműsorokban A fogyatékkal élők médiareprezentációja a megjelenések témáját tekintve rendkívül egysíkú volt. Megjelenéseik (összesen 328 eset) nagy része (36,9%) az egészségügy eseményeit bemutató témák tárgyalásához kötődött. Emellett leggyakrabban a kormány tevékenységét ismertető anyagokban (19,2%) szerepeltek. (A részleteket lásd a melléklet 4. sz. táblázatában.) Reprezentációik a megjelenés kontextusait tekintve nem különböztek a korábban mértektől. A férfi-nő megoszlás A nemek megjelenési arányai átlagosan mintegy négyötödös többséget mutattak a férfiak javára. A korábbiakhoz hasonlóan a nők legtöbbet (30,8%) a kereskedelmi hírműsorokban, legkevesebbet (13,2%) a magazinműsorokban szerepeltek (11. ábra). 12. ábra: A férfiak és nők megoszlása a hír- és magazinműsorokban 17

19 A bemutatás módja A bemutatás módja az egyes csoportokhoz tartozó szereplők esetében rendkívül eltérő volt. Névvel és beosztással/foglalkozással a szereplők 40,9 százalékát mutatták be. Ezen belül a legmagasabb arányban (72,2%) a nemzeti kisebbségek képviselőit harangozták be ily módon. Hozzájuk képest a romák jóval kisebb megoszlásban rendelkeztek hasonló kondíciókkal (18,4%). A fogyatékkal élőknek 19,6 százaléka szerepelt ekként. A nemek bemutatásánál a részletes reprezentációt tekintve jelentős eltérést tapasztaltunk: a férfiak 51,2 százalékát, míg a nők 44,1 százalékát jelenítették meg névvel és beosztással/foglalkozással. Ennél is nagyobb különbség volt megfigyelhető a bemutatás nélküli szereplők arányában, amely a nőknél 18,9, a férfiak esetében 7,7 százalék volt. (A bemutatás módjának részleteit lásd a melléklet 5-9. sz. táblázataiban.) Ezek az adatok szinte pontosan megegyeznek a korábban mért értékekkel. A fenti értékek minimális eltérést mutatnak a korábban mértekhez képest, azaz a bemutatás módjánál egyik csoport esetében sem tapasztalunk említésre méltó elmozdulást. Összegzés A kiemelt társadalmi csoportok összes megjelenésének aránya a korábbi mérésekhez viszonyítva enyhén csökkent, összesen 14,8 százalékot ért el. Az elmúlt években arányuk százalék körül ingadozott. A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők megjelenése 2,3 százalék volt, ami a korábbi tapasztalatok alapján átlagosnak mondható, hiszen arányuk a mérések kezdete óta 2,2 és 3,0 18

20 százalék között mozog, komolyabb kiugrások nélkül. E csoport tagjai a legmagasabb megjelenési arányt továbbra is a közszolgálati műsorokban produkálták, 3,3 százalékkal. Második alkalommal mértük az egyházi szervezetek megjelenését, ezek kiemelt csoportokon belüli aránya (az előző félév 3,3 százaléka után) 4,4 százalékra nőtt. Az egyes egyházak egymáshoz viszonyított szereplési arányait tekintve leggyakrabban a Magyar Katolikus Egyház és a zsidó felekezetek képviselői szerepeltek (37,6-37,6%). Utóbbiak jelenléte a magazinműsorokban és a közéleti hírműsorokban, míg a katolikusoké a közszolgálati híradókban dominált. Összességében a Magyar Református Egyház 11,4, a Magyarországi Evangélikus Egyház 7, az egyéb egyházak együttesen 6,3 százalékot értek el. A civil szervezetek kategóriáján belül jelentős, 10 százalékos volt az egyházak civil szervezeteinek reprezentációja, míg az LMBT-szervezetek képviselőivel alig találkozhatott a médiafogyasztó (0,6%). A romák reprezentációja a mérésünket megelőző két év enyhe emelkedése (2012 első félév: 27,2%; 2012 második félév: 33,2%; 2013 első félév: 31,6%; 2013 második félév 39%) után drasztikusan, 26,6 százalékra esett. A leggyakrabban szereplő határon túli magyarok esetében 60,6 százalékos arányt regisztráltunk, amely a korábbi enyhe csökkenés után (2012 első félév: 63,6%; 2012 második félév: 55%; 2013 első félév: 58,6%; 2013 második félév: 51,2%) erőteljes növekedést mutatott. A fogyatékkal élők médiareprezentációja 0,2 százalék volt, így a korábban mértek átlagát (0,3%) sem érte el. A fogyatékkal élők a korábbiakhoz hasonlóan leggyakrabban valamilyen egészségügyi témához kapcsolódva kerültek a műsorokba. Minimálisan változott a Magyarországon politikai, gazdasági célból tartózkodó migránsok médiaképe. A nemek megjelenési arányai továbbra is átlagosan négyötödös többséget mutattak a férfiak javára. 19

21 Melléklet 1. sz. táblázat gyerekek, óvodások, diákok, egyetemisták INAKTÍVAK MEGJELENÉSE TÉMACSOPORTONKÉNT munkanélküliek hajléktalanok nyugdíjasok a kormány ,6% 9,5% 7,4% 18,5% 22,7% belpolitikai ügyek ,4% 0,0% 0,0% 0,0% 2,4% önkormányzatok ,7% 0,0% 29,6% 4,8% 3,6% KÖZSZOLGÁLATI HÍRMŰSOROK pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltat ás ,7% 19,0% 3,7% 2,4% 1,9% ,2% 0,0% 0,0%,8%,3% külpolitika, EU ,9% 0,0% 0,0% 6,5% 2,7% civil szféra ,2% 0,0% 7,4% 1,6% 1,5% gazdasági szféra ,3% 4,8% 0,0% 6,5% 6,0% oktatási szféra ,3% 0,0% 0,0% 0,0% 10,1% 20

22 egészségügy helyzete ,0% 4,8% 29,6% 4,8% 8,2% közéleti botrány ,0% 57,1% 0,0% 0,0% 2,0% bűnözés ,7% 0,0% 7,4% 8,9% 3,4% KÖZSZOLGÁLATI HÍRMŰSOROK megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa ,8% 0,0% 0,0% 36,3% 25,9% ,1% 4,8% 14,8% 6,5% 5,8% bulvár hírek ,6% 0,0% 0,0% 0,0% 2,6% információs híradások ,5% 0,0% 0,0% 2,4%,9% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% a kormány ,3% 7,7% 2,7% 2,4% 2,4% KERESKEDELMI HÍRMŰSOROK belpolitikai ügyek önkormányzatok ,2% 0,0% 0,0% 1,7% 1,3% ,1% 7,7% 6,7% 2,5% 1,8% pártpolitika ,7% 0,0% 0,0% 3,7% 1,6% 21

23 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás ,8% 0,0% 0,0% 1,2%,9% külpolitika, EU ,3% 0,0% 0,0%,4%,3% civil szféra ,8% 11,5% 17,3% 1,2% 2,8% gazdasági szféra ,4% 15,4% 0,0% 6,1% 4,3% oktatási szféra ,7% 0,0% 0,0%,1% 3,6% KERESKEDELMI HÍRMŰSOROK egészségügy helyzete ,6% 11,5% 21,3% 3,9% 6,9% közéleti botrány ,7% 0,0% 6,7%,4%,8% nem közéleti botrányok ,4% 0,0% 0,0% 3,0% 1,8% bűnözés ,1% 19,2% 22,7% 28,8% 21,8% megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média ,6% 0,0% 1,3% 5,8% 10,5% baleset, természeti katasztrófa ,2% 26,9% 20,0% 29,5% 25,2% 22

24 bulvár hírek ,6% 0,0% 1,3% 5,4% 10,9% KERESKEDELMI HÍRMŰSOROK információs híradások ,7% 0,0% 0,0% 3,8% 2,9% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% a kormány ,7% 14,3% 11,8% 8,8% 11,8% belpolitikai ügyek ,9% 0,0% 5,9% 11,5% 6,0% önkormányzatok ,8% 0,0% 29,4% 6,9% 5,2% KÖZÉLETI HÍRMŰSOROK pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás ,5% 35,7% 0,0% 9,7% 8,2% ,4% 0,0% 0,0%,9% 1,1% külpolitika, EU ,3% 0,0% 0,0% 1,8% 1,9% civil szféra ,8% 14,3% 5,9% 1,4% 5,4% gazdasági szféra ,0% 7,1% 0,0% 4,1% 4,9% 23

25 oktatási szféra ,0% 0,0% 0,0% 0,0% 5,6% egészségügy helyzete ,3% 0,0% 5,9% 1,8% 2,2% közéleti botrány ,0% 28,6% 0,0% 2,8% 2,2% nem közéleti botrányok ,0% 0,0% 5,9%,9%,6% KÖZÉLETI HÍRMŰSOROK bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa ,6% 0,0% 23,5% 10,6% 8,0% ,9% 0,0% 0,0% 23,5% 25,4% ,7% 0,0% 5,9% 13,4% 8,2% bulvár hírek ,6% 0,0% 5,9%,5% 2,6% információs híradások ,5% 0,0% 0,0% 1,4%,9% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% MAGAZIN- MŰSOROK a kormány belpolitikai ügyek önkormányzatok ,7% 27,3% 0,0% 19,6% 22,1% ,2% 0,0% 0,0% 3,9% 4,3% ,1% 0,0% 0,0% 17,6% 8,0% 24

26 pártpolitika ,3% 27,3% 0,0% 5,9% 9,2% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás ,0% 0,0% 0,0% 2,0% 1,2% külpolitika, EU ,2% 0,0% 0,0% 3,9% 4,3% civil szféra ,1% 0,0% 25,0% 0,0% 3,1% gazdasági szféra ,2% 0,0% 0,0% 13,7% 7,4% MAGAZIN- MŰSOROK oktatási szféra egészségügy helyzete ,2% 0,0% 0,0% 2,0% 5,5% ,4% 9,1% 25,0% 9,8% 11,7% közéleti botrány ,0% 36,4% 25,0% 9,8% 6,1% bűnözés ,1% 0,0% 0,0% 0,0% 1,2% megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média ,6% 0,0% 25,0% 9,8% 14,7% baleset, természeti katasztrófa ,0% 0,0% 0,0% 2,0% 1,2% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 25

27 a kormány ,9% 12,5% 4,9% 6,1% 7,9% belpolitikai ügyek ,7% 0,0%,8% 3,5% 2,2% önkormányzatok ,4% 2,8% 14,6% 4,2% 2,8% pártpolitika ,6% 16,7%,8% 4,8% 2,9% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás ,8% 0,0% 0,0% 1,1%,8% ÖSSZESEN külpolitika, EU civil szféra ,0% 0,0% 0,0% 1,5% 1,1% ,1% 6,9% 13,8% 1,2% 3,0% gazdasági szféra ,3% 8,3% 0,0% 6,1% 4,8% oktatási szféra ,0% 0,0% 0,0%,2% 5,0% egészségügy helyzete ,3% 6,9% 21,1% 3,9% 6,7% közéleti botrány ,5% 27,8% 4,9% 1,2% 1,4% nem közéleti botrányok ,9% 0,0%,8% 2,2% 1,3% 26

28 bűnözés ,0% 6,9% 18,7% 22,0% 16,0% megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média ,8% 0,0% 1,6% 12,5% 15,2% ÖSSZESEN baleset, természeti katasztrófa bulvár hírek ,8% 11,1% 16,3% 22,8% 18,7% ,9% 0,0% 1,6% 3,6% 8,0% információs híradások ,9% 0,0% 0,0% 3,0% 2,2% ÖSSZESEN ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 27

29 2. sz. táblázat KISEBBSÉGEK MEGJELENÉSE TÉMACSOPORTONKÉNT roma egyéb magyarországi nemzeti kisebbségi politikai, gazdasági célból migránsok gazdasági célból itt élők határon túli magyarok a kormány ,2% 12,8% 0,0% 25,5% 9,8% 12,0% belpolitikai ügyek ,3% 51,3% 0,0% 1,0% 22,4% 19,2% önkormányzatok ,3% 0,0% 0,0% 0,0%,1%,8% pártpolitika ,0% 7,7% 0,0% 11,8% 11,1% 11,8% KÖZSZOLGÁLATI HÍRMŰSOROK államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás külpolitika, EU ,0% 2,6% 0,0% 0,0% 0,0%,1% ,8% 0,0% 25,0% 5,9% 27,6% 21,8% civil szféra ,8% 0,0% 25,0% 0,0% 1,3% 2,0% gazdasági szféra ,8% 0,0% 0,0% 39,2%,7% 4,0% oktatási szféra ,0% 0,0% 0,0% 0,0%,1%,1% egészségügy helyzete ,8% 5,1% 0,0% 0,0%,9% 1,7% 28

30 közéleti botrány ,6% 0,0% 0,0% 8,8% 2,7% 3,8% bűnözés ,0% 0,0% 0,0% 2,9%,2% 1,2% KÖZSZOLGÁLATI HÍRMŰSOROK megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa ,9% 20,5% 50,0% 2,0% 18,4% 16,3% ,7% 0,0% 0,0% 2,0% 2,4% 3,3% bulvár hírek ,8% 0,0% 0,0% 1,0% 2,4% 2,0% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% a kormány ,3% 0,0% 0,0% 3,6% 6,4% 2,6% belpolitikai ügyek ,5% 0,0% 0,0% 0,0% 17,4% 3,6% KERESKEDELMI HÍRMŰSOROK önkormányzatok pártpolitika ,0% 0,0% 0,0% 1,2% 0,0% 3,5% ,7% 0,0% 0,0% 3,6% 18,3% 6,4% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás ,3% 0,0% 0,0% 0,0%,9%,3% külpolitika, EU ,3% 33,3% 16,7% 0,0% 10,1% 2,4% 29

31 civil szféra ,2% 0,0% 16,7% 2,4% 0,0% 3,3% gazdasági szféra ,4% 0,0% 0,0% 10,8%,9% 3,3% egészségügy helyzete ,3% 0,0% 0,0% 3,6% 1,8% 4,3% közéleti botrány ,4% 0,0% 0,0% 8,4% 19,3% 6,4% KERESKEDELMI HÍRMŰSOROK nem közéleti botrányok bűnözés ,2% 0,0% 0,0% 7,2% 0,0% 3,1% ,2% 33,3% 66,7% 25,3% 2,8% 26,6% megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média ,3% 33,3% 0,0% 12,0% 13,8% 8,0% baleset, természeti katasztrófa ,6% 0,0% 0,0% 16,9% 5,5% 24,0% bulvár hírek ,3% 0,0% 0,0% 4,8% 2,8% 2,1% ÖSSZESEN ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 30

32 a kormány ,8% 13,6% 0,0% 23,5% 10,3% 11,0% belpolitikai ügyek ,9% 4,5% 0,0% 0,0% 20,3% 12,4% önkormányzatok ,6% 0,0% 0,0% 0,0%,4% 4,4% pártpolitika ,5% 18,2% 0,0% 21,6% 18,8% 18,6% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás ,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,0% KÖZÉLETI HÍRMŰSOROK külpolitika, EU ,6% 18,2% 0,0% 0,0% 21,8% 12,8% civil szféra ,9% 9,1% 0,0% 0,0% 1,5% 2,4% gazdasági szféra ,6% 0,0% 0,0% 25,5%,4% 3,6% egészségügy helyzete ,4% 4,5% 0,0% 0,0%,4% 3,0% közéleti botrány ,0% 4,5% 0,0% 3,9% 11,8% 10,4% nem közéleti botrányok ,6% 0,0% 0,0% 2,0% 0,0%,4% 31

33 KÖZÉLETI HÍRMŰSOROK bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa ,2% 4,5% 100,0% 9,8%,4% 7,4% ,6% 22,7% 0,0% 9,8% 13,3% 10,0% ,8% 0,0% 0,0% 2,0%,4% 2,2% bulvár hírek ,0% 0,0% 0,0% 2,0%,4%,4% Összesen a kormány ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,8% 0,0% 0,0% 18,2% 6,5% 7,7% belpolitikai ügyek ,9% 59,1% 0,0% 0,0% 17,6% 17,4% MAGAZINMŰSOROK önkormányzatok pártpolitika ,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%,9% ,9% 0,0% 0,0% 18,2% 14,4% 14,3% államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás ,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%,7% külpolitika, EU ,0% 18,2% 100,0% 18,2% 46,8% 41,0% civil szféra ,5% 0,0% 0,0% 0,0%,2%,9% gazdasági szféra ,8% 0,0% 0,0% 27,3%,2% 1,0% 32

34 oktatási szféra ,0% 0,0% 0,0% 0,0%,4%,3% egészségügy helyzete ,5% 0,0% 0,0% 0,0% 1,4% 1,9% közéleti botrány ,9% 0,0% 0,0% 0,0% 3,8% 5,0% MAGAZINMŰSOROK bűnözés ,9% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%,2% megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média ,9% 18,2% 0,0% 18,2% 8,7% 8,6% baleset, természeti katasztrófa ,0% 4,5% 0,0% 0,0% 0,0%,2% ÖSSZESEN ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% a kormány ,0% 9,3% 0,0% 17,4% 8,7% 9,0% ÖSSZESEN belpolitikai ügyek önkormányzatok ,7% 39,5% 0,0%,4% 20,4% 14,4% ,4% 0,0% 0,0%,4%,1% 2,0% pártpolitika ,4% 8,1% 0,0% 11,3% 13,6% 12,4% 33

35 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás ,4% 1,2% 0,0% 0,0%,1%,4% külpolitika, EU ,4% 10,5% 23,1% 3,2% 31,0% 20,2% civil szféra ,1% 2,3% 15,4%,8% 1,0% 2,1% gazdasági szféra ,2% 0,0% 0,0% 26,3%,5% 3,2% oktatási szféra ,0% 0,0% 0,0% 0,0%,2%,1% egészségügy helyzete ,6% 3,5% 0,0% 1,2% 1,0% 2,5% ÖSSZESEN közéleti botrány ,6% 1,2% 0,0% 7,3% 5,4% 5,7% nem közéleti botrányok ,8% 0,0% 0,0% 2,8% 0,0%,7% bűnözés ,9% 2,3% 46,2% 11,7%,3% 7,3% megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média ,5% 20,9% 15,4% 7,7% 14,6% 11,9% baleset, természeti katasztrófa ,1% 1,2% 0,0% 6,9% 1,6% 6,7% bulvár hírek ,8% 0,0% 0,0% 2,4% 1,4% 1,3% ÖSSZESEN ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 34

36 3. sz. táblázat a kormány belpolitikai ügyek önkormányzatok pártpolitika külpolitika, EU civil szféra gazdasági szféra oktatási szféra egészségügy helyzete közéleti botrány nem közéleti botrányok bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa ÖSSZESEN közszolgálati hírműsorok FOGYATÉKKAL ÉLŐK MEGJELENÉSE TÉMACSOPORTONKÉNT kereskedelmi hírműsorok közéleti hírműsorok magazinműsorok ,9% 4,2% 26,9% 17,1% 19,2% ,4% 0,0% 3,8% 9,8% 3,0% ,7% 1,7% 0,0% 0,0% 1,2% ,2% 1,7% 13,5% 14,6% 6,4% ,4% 0,0% 1,9% 9,8% 2,7% ,6% 10,1% 7,7% 2,4% 6,1% ,4% 0,0% 0,0% 0,0% 1,2% ,0%,8% 0,0% 0,0%,3% ,7% 39,5% 30,8% 29,3% 36,9% ,0% 1,7% 1,9% 9,8% 2,1% ,0% 7,6% 0,0% 0,0% 2,7% ,0% 11,8% 1,9% 0,0% 4,6% ,6% 5,9% 11,5% 7,3% 7,9% ,0% 15,1% 0,0% 0,0% 5,5% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 35

37 4. sz. táblázat csak név hangzott el név, beosztás, foglalkozás hangzott el pártkötődés is elhangzott nem volt bemutatás ÖSSZESEN közszolgálati hírműsorok BEMUTATÁS MÓDJA, ÖSSZES SZEREPLŐ kereskedelmi hírműsorok közéleti hírműsorok magazinműsorok ,8% 25,3% 22,9% 35,8% 25,2% ,4% 45,8% 37,7% 32,6% 40,9% ,3% 7,9% 32,9% 29,3% 23,7% ,5% 21,0% 6,5% 2,3% 10,2% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 5. sz. táblázat csak név hangzott el név, beosztás, foglalkozás hangzott el pártkötődés is elhangzott nem volt bemutatás ÖSSZESEN közszolgálati hírműsorok BEMUTATÁS MÓDJA, FOGYATÉKKAL ÉLŐK kereskedelmi hírműsorok közéleti hírműsorok magazinműsorok ,6% 44,0% 32,3% 32,1% 35,2% ,7% 19,3% 9,7% 28,6% 19,6% ,7% 1,8% 32,3% 25,0% 14,4% ,9% 34,9% 25,8% 14,3% 30,8% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 36

38 6. sz. táblázat csak név hangzott el név, beosztás, foglalkozás hangzott el pártkötődés is elhangzott nem volt bemutatás ÖSSZESEN közszolgálati hírműsorok BEMUTATÁS MÓDJA, NEMZETI KISEBBSÉGEK kereskedelmi hírműsorok közéleti hírműsorok magazinműsorok ,3% 0,0% 12,5% 13,6% 8,9% ,1% 66,7% 56,3% 86,4% 72,2% ,6% 0,0% 12,5% 0,0% 3,8% ,1% 33,3% 18,8% 0,0% 15,2% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 7. sz. táblázat csak név hangzott el név, beosztás, foglalkozás hangzott el pártkötődés is elhangzott nem volt bemutatás ÖSSZESEN közszolgálati hírműsorok BEMUTATÁS MÓDJA, ROMÁK kereskedelmi hírműsorok közéleti hírműsorok magazinműsorok ,9% 53,0% 38,5% 44,4% 43,1% ,8% 16,0% 16,4% 22,2% 18,4% ,2% 1,5% 22,1% 19,4% 10,7% ,1% 29,6% 23,0% 13,9% 27,8% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 37

39 8. sz. táblázat FÉRFI NŐ ÖSSZESEN csak név hangzott el név, beosztás, foglalkozás hangzott el pártkötődés is elhangzott nem volt bemutatás csak név hangzott el név, beosztás, foglalkozás hangzott el pártkötődés is elhangzott nem volt bemutatás csak név hangzott el név, beosztás, foglalkozás hangzott el pártkötődés is elhangzott nem volt bemutatás ÖSSZESEN közszolgálati hírműsorok BEMUTATÁS MÓDJA, NEMEK kereskedelmi hírműsorok közéleti hírműsorok magazinműsorok ,2% 14,2% 12,5% 22,6% 13,0% ,2% 56,2% 45,6% 44,3% 51,2% ,1% 10,9% 37,8% 31,8% 28,1% ,6% 18,7% 4,1% 1,3% 7,7% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,9% 24,9% 18,1% 19,9% 20,9% ,9% 44,7% 40,5% 44,7% 44,1% ,8% 3,8% 27,2% 29,2% 16,1% ,3% 26,7% 14,2% 6,3% 18,9% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,8% 17,5% 13,4% 22,2% 14,7% ,5% 52,7% 44,7% 44,4% 49,7% ,5% 8,7% 36,1% 31,4% 25,6% ,2% 21,1% 5,7% 1,9% 10,1% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 38

40 9. sz. táblázat a kormány belpolitikai ügyek önkormányzatok országos civil szervezetek CIVIL SZERVEZETEK MEGJELENÉSE TÉMACSOPORTONKÉNT külföldi civil szervezetek magyarországi intézményei fogyatékosok érdekvédelmi szervezetei helyi civil szervezetek egyházak civil szervezetei LMBT Q ,9% 5,3% 35,7% 0,0% 4,0% 13,0% ,9% 1,8% 3,6% 0,0% 0,0% 7,7% ,2% 0,0% 0,0% 7,4% 0,0%,7% KÖZSZOLGÁLATI HÍRMŰSOROK pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás külpolitika, EU civil szféra gazdasági szféra ,3% 10,5% 0,0% 3,7% 0,0% 5,6% ,2% 1,8% 0,0% 0,0% 0,0%,3% ,4% 5,3% 0,0% 1,9% 12,1% 12,5% ,3% 33,3% 7,1% 7,4% 58,4% 21,6% ,6% 1,8% 0,0% 7,4% 1,3% 6,9% oktatási szféra egészségügy helyzete közéleti botrány nem közéleti botrányok bűnözés ,3% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%,8% ,1% 12,3% 46,4% 11,1%,7% 8,6% ,9% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,2% ,9% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,2% ,4% 0,0% 0,0% 3,7% 0,0%,5% 39

41 KÖZSZOLGÁLATI HÍRMŰSOROK a kormány baleset, természeti katasztrófa bulvár hírek ,7% 5,3% 7,1% 48,1%,7% 11,5% ,3% 21,1% 0,0% 3,7% 22,8% 7,0% ,6% 1,8% 0,0% 5,6% 0,0%,9% a kormány belpolitikai ügyek önkormányzatok 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% ,5% 9,5% 10,0% 3,4% 3,1% 0,0% 5,7% ,5% 1,7% 0,0% 1,3% 0,0% ,3 % 2,1% 2,0% 1,7% 0,0% 2,6% 2,1% 0,0% 2,1% KERES-KEDELMI HÍRMŰSOROK pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás külpolitika, EU civil szféra ,6% 7,8% 0,0% 1,3% 0,0% ,1 % 4,9% 2,8% 1,7% 0,0% 1,3% 0,0% 0,0% 1,8% ,0% 8,6% 0,0%,4% 14,6% ,2 % 4,0% 10,6% 25,9% 5,0% 13,2% 54,2% 0,0% 17,9% gazdasági szféra oktatási szféra egészségügy helyzete közéleti botrány ,5% 1,7% 0,0% 2,6% 0,0% 0,0% 2,5% ,8% 0,0% 0,0%,9% 0,0% 0,0%,6% ,6% 18,1% 75,0% 14,1% 5,2% ,3 % 16,4% 4,5% 2,6% 5,0% 1,3% 0,0% 0,0% 2,9% 40

42 a kormány ,5% 1,7% 5,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,4% KERES-KEDELMI HÍRMŰSOROK bűnözés megemlékezés, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa bulvár hírek ,9% 4,3% 0,0% 7,7% 1,0% 0,0% 9,1% ,0% 5,2% 0,0% 26,5% 2,1% 0,0% 9,9% ,8% 7,8% 0,0% 8,1% 17,7% 0,0% 9,6% ,5% 1,7% 0,0% 14,1% 0,0% 0,0% 7,0% információs híradások a kormány belpolitikai ügyek önkormányzatok ,8% 0,0% 0,0% 1,3% 0,0% 0,0% 1,1% ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0 % 100,0% ,3% 15,9% 26,7% 19,0% 3,1% 0,0% 18,2% ,6% 3,7% 6,7% 0,0% 0,0% 0,0% 10,2% ,1% 0,0% 0,0% 0,0% 3,1% 0,0% 1,0% KÖZÉLETI HÍRMŰSOROK pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás külpolitika, EU civil szféra ,7% 17,1% 0,0% 9,5% 0,0% 0,0% 11,4% ,0% 2,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,8% ,5% 4,9% 0,0% 4,8% 6,3% 100,0 % ,8% 13,9% 24,4% 20,0% 16,7% 59,4% 0,0% 17,3% gazdasági szféra ,2% 0,0% 0,0% 2,4% 0,0% 0,0% 4,1% 41