1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA"

Átírás

1 1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül a közszolgálati és kereskedelmi csatornák politikai műsoraiban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának, pártatlanságának törvényi követelménye. Az alábbiakban néhány hírműsor gyakorlatát két aspektusból, a politikai szereplők médiahasználata, illetve a hírek tartalmi jellemzői felől közelítjük meg. Az előbbi szempont azt vizsgálja, hogy a különböző politikai irányzatok képviselői milyen arányban kapnak szereplési lehetőséget a műsorokban. Közkeletű vélekedésnek tekinthető, hogy nagyobb jelentősséggel bír, ha a szereplők saját hangjukon szólalhatnak meg, mintha cselekedeteiket, véleményüket narrátor foglalja össze. Ezért elemzésünk során külön figyelmet fordítottunk az élőszóban nyilatkozó szereplők arányára. Másik szempontunk a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a hírek tartalmi jellemzői alapján elemezi. Ez az aspektus többek között a siker/kudarc-propaganda jelenlétét próbálja mérni az országos jelentőségű sikerekről (pl. ingyenessé váló felsőoktatás), illetve kudarcokról (pl. a munkanélküliség növekedése) beszámoló hírek előfordulásának vizsgálatával. Vizsgálatunkban kizárólag azokat a megjelenéseket vesszük figyelembe, amikor a műsorok ismertették a szereplők álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. Jelentésünk a november között sugárzott hírműsorok számszerű jellemzőit tartalmazza. A továbbiakban végig kerekített adatokat közlünk, a kurzívval szedett paraméterek a rendkívül alacsony esetszám miatt nem alkalmasak következtetések levonására!

2 A vizsgálat mintája Jelentésünk az M1 déli és esti Híradójára (19:30), a Duna Televízió Híradójára (19:00), a Kossuth Rádió Reggeli Krónika c. hírműsorának 6:00-7:00-ig terjedő részére, a Déli és Esti Krónikára, a TV2 Tények című (18:30) hírműsorára, az RTL Klub Híradójára (18:30), valamint a Danubius és Sláger Rádió reggeli hírblokkjára, a TV2 Jó estét, Magyarország! című műsorára (hétfőtől-péntekig kb. 23 órai kezdéssel) és az ATV Híradójára (19:00) terjedt ki. A vizsgált műsorfolyamban - a műsoregységek összműsorideje megközelítőleg 109 óra volt (5.716 műsoregység), amelyből körülbelül 84 órányi (3.947 műsoregység) magyar vonatkozású témával foglalkozott - összesen szereplőt regisztráltunk, akik közül parlamenti politikus volt. 1. táblázat A műsoregységek vonatkozási kerete külföldi határon túli vonatkozású magyar vonatkozású magyar vonatkozású összesen M1 Híradó (esti) Esti Krónika TV2 Tények RTL Klub Híradó Duna TV Híradó Danubius Rádió reggeli hírműsora Reggeli Krónika Déli Krónika ATV Híradó Sláger Rádió reggeli hírműsora Jó estét, Magyarország! M1 Híradó (déli) Összesen

3 2. A HÓNAP FŐBB TÖRTÉNÉSEI A politikai hírműsorok adatainak könnyebb értékelésének érdekében az ORTT Műsorelemző Osztálya minden hónap meghatározó eseményeit összefoglalva a hírműsorok tartalomelemzéséhez csatolja. A történéseket időrendben közöljük. Forrásként a Tallózó Hírösszefoglaló című rovatát használtuk november november 1.: Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya mondott beszédet Tóth Ilona szobrának avatásakor a Semmelweis Orvostudományi Egyetem kapujában. november 2.: Tudatos hazugságnak tartja az SZDSZ Horváth Béla kisgazda képviselő azon állításait, amelyek szerint a párt az 1998-as kampányban 800 millió forintos adósságot halmozott fel, be nem vallott kampánypénzeket használt fel, és meghamisította a gazdálkodásról szóló mérleget. november 2.: Az ország összes traumatológiai és intenzív osztálya után a debreceni Kenézy Kórház is csatlakozott a már gyógyítást veszélyeztető egészségügyi válsághelyzet miatti tiltakozáshoz. november 3.: Franz Josef Strauss-díjjal tüntették ki Münchenben Orbán Viktort. november 4.: A Nemzeti Sírkertben megtartott koszorúzáson kifütyülték Kovács Lászlót, Mécs Imrét és Demszky Gábort. november 4.: Csurka István cáfolta, hogy a MIÉP a jövő évi választásokon elindítaná Gidai Erzsébetet, Nagy Ferót és Lakatos Pált. november 5.: Nem tarthatott házszabályon kívüli zárószavazást a parlament a terrorizmus elleni törvénycsomagról, mivel azt elutasították a szocialisták és a szabad demokraták. november 5.: Horváth Béla az SZDSZ gazdálkodásáról szóló dokumentumokat átadta a legfőbb ügyésznek. Az SZDSZ tudatta, hogy rágalmazásért feljelenti Horváth Bélát. november 6.: Ismét nem választotta alelnökké az Országgyűlés a kisgazda frakció által ajánlott Bánk Attilát, viszont újra felfüggesztették Szabadi Béla mentelmi jogát. Az Országgyűlés előtt felszólalt volt államtitkár szerint politikai okokból indítottak ellene eljárást. november 8.: Megkezdődött a tűzoltók háromnaposra tervezett demonstrációja a parlament előtt, ahol a résztvevők jelképesen eltemették a veszélyességi pótlékot szimbolizáló koporsót. 3

4 november 8.: Öt tonna kukoricát ajánlott fel megvételre a földművelésügyi minisztériumnak Karsai József, aki így tiltakozott a minisztérium felvásárlási politikája ellen. november 8.: Az MSZP frakció 150 milliárdos egészségügyi tűzoltócsomagot készített, amelyet határozati javaslatként nyújt be az Országgyűlésnek. november 9.: Elfogadta a kulturális államtitkár lemondását Orbán Viktor azután, hogy Várhegyi Attilát - nem jogerősen ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság hanyag kezelés vétsége miatt. Az SZDSZ elnöke az ítélet kapcsán úgy vélte, hogy a Schlecht-ügy után a rendőrség és az ügyészség segítségével újabb Fidesz-szennyest mosnak tisztára. november 9.: Az MSZP szerint a kormánynak vissza kellene vonnia a kórháztörvény tervezetét, mert az csak a kormánypártok klientúra-építését szolgálja. november 10.: Az MDF nem lép koalícióra a MIÉP-pel - jelentette be Dávid Ibolya. november 10.: Kötelességük nemet mondani a zárszámadási törvényre az FKgP-hez hű képviselőknek - mondta Torgyán József. november 11.: Nyílt levélben kérte Kovács László Mádl Ferenc államfőtől, hogy hozza nyilvánosságra véleményét az 56-os megemlékezéseken történt incidensekkel kapcsolatban. november 12.: 207 igen szavazattal, 160 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta a parlament a zárszámadást. november 12.: Tanúvallomást tett a Tocsik Márta és társai ellen folyó büntetőperben Suchmann Tamás volt privatizációs miniszter. november 13.: Nem tartja méltó viselkedésnek sem a temetőben, sem a parlamentben Mádl Ferenc, hogy jogos vagy annak vélt indulatait bárki másokat megsértve juttasson kifejezésre. november 13.: Magyarország a tíz legfelkészültebb ország egyike, s 2002 végére befejezheti a csatlakozási tárgyalásokat - állapította meg az Európai Unió országjelentése. november 13.: A kormány döntése értelmében december elsejétől elszámolható az egészségügyben a különféle eszközök értékcsökkenése. A kabinet úgy határozott, hogy januártól 50 ezer forint lesz a minimálbér. november 14.: Kedvezőnek tartja a Magyarországról megjelent országjelentést Orbán Viktor, aki ugyanakkor elismerte, hogy jogosak az értékelésben megfogalmazott kritikák. november 14.: Kovács László közölte, hogy vizsgálatot indítanak, miért szavazta meg három szocialista képviselő a zárszámadást. 4

5 november 16.: Befolyással való üzérkedéssel vádolták meg Medgyessy Pétert amiatt, mert három éve gazdasági tanácsadó cége 100 ezer dollárt kapott azért, hogy győzze meg a főváros V. kerületének szocialista képviselőit: jó üzlet a Gresham-palota eladása és szállodává alakítása. november 17.: Tízéves országfejlesztési programot készít a kormány az olimpia rendezési jogának elnyerése érdekében. A kabinet abban is döntött, hogy Szabó János aláírhatja a vadászgépbérlési egyetértési nyilatkozatot. november 17.: Az olasz nagykövetnek átadott petícióban azt követelték a magyar természetvédők, hogy Olaszország indítson szigorú vizsgálatot a Magyarországon védett madarakat lemészárló vadászok ellen. november 19.: Hatpárti tárgyalást kezdeményez az MSZP az alkotmány módosítása érdekében, hogy a külföldi csapatok magyarországi állomásoztatásáról, valamint a honvédség külföldre küldéséről a parlament helyett a kormány dönthessen. november 20.: Aggodalmának adott hangot Nancy Goodman Brinker amerikai nagykövet a Magyarországon tapasztalható idegenellenes és antiszemita hangok miatt. november 20.: Nem sikerült megállapodnia Rogán Antal Fidesz-alelnöknek és Újhelyi Istvánnak, az MSZP elnökségi tagjának arról, hogy mi lesz a pártelnökök esetleges négyszemközti találkozójának témája. november 22.: Medgyessy Péter kizárta, hogy az MSZP együtt tudjon működni Torgyán Józseffel. november 22.: Lesz parlamenti ülésszak a 2002-es választások előtt - jelentette be Áder János, hozzátéve, hogy annak időtartama attól függ majd, mennyi elvégzendő munkája marad az Országgyűlésnek. november 23.: Centrum néven tömörülést alapított az MDNP, a KDNP, a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület és a Zöld Demokrata Összefogás Magyarországért. A párt elnöke Kupa Mihály lett. november 23.: A Fidesz pécsi önkormányzati frakciója szerint Medgyessy Péter cége egy konzorcium tagjaként értéktelen átvilágítási tanulmányt készített a városnak, s az ebben résztvevők több mint 30 millió forintot vettek fel. november 23.: A Fidesz csapatát véli a személyét és cégét ért támadások mögött Medgyessy Péter. november 24.: Válsághelyzet van az egészségügyben, tűrhetetlen állapotok uralkodnak az intézményekben - foglalta össze az SZDSZ álláspontját a Péterffy Sándor utcai kórház előtt megtartott rendezvényén Fodor Gábor. 5

6 november 26.: Péterfalvi Attila lehet az új adatvédelmi biztos - derült ki a hatpárti egyeztetés után. november 26.: Az Alkotmánybíróság szerint az MSZP nem kezdeményezhet népszavazást a Munka törvénykönyvével kapcsolatban, valamint a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetéséről sem. Nagy Sándor szerint, oly mértékben elhúzódtak a népszavazási tárgyalásokkal kapcsolatos jogi eljárások, hogy a referendumot a évi választások előtt már nem lehet megtartani. november 27.: A parlament elfogadta a terrorizmus elleni törvénycsomagot, amely több rendelkezést tartalmaz a pénzmosás megakadályozására. november 27.: Az MSZP-nek lesz önálló főpolgármester-jelöltje, a jelenlegi főpolgármester pedig elindul a posztért 2002-ben is - derült ki Medgyessy Péter és Demszky Gábor találkozóján. november 27.: Juhász Ferenc és Molnár Róbert szocialista képviselők feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen a Magyar Posta és a Defend Kft. közötti szerződések miatt. november 28.: Az ország 15 megyéjében a Földművelésügyi Hivatalok elé vonultak a gazdák azzal a követeléssel, hogy mind a takarmánybúzát, mind a takarmánykukoricát 18 ezer forintos tonnánkénti áron vásárolják fel. november 28.: A Magyarországi Református Egyház Zsinata a református hitvallással ellentétesnek tartja ifj. Hegedűs Lóránt MIÉP-alelnöknek az Ébresztő című lapban megjelent cikkét. november 29.: Menedékjogot kért maga és a családja számára az Egyesült Államok, Ausztria és Németország budapesti nagykövetségén Székely Zoltán. november 29.: Január elsejétől református lelkész nem lehet politikai párt tagja, illetve erre az időre fel kell függesztenie lelkészi szolgálatait - döntött a Magyarországi Református Egyház Zsinata. november 30.: Az MSZP tagjai a Tények és hazugságok címmel megrendezett országos videokonferencián kijelentették, hogy a kormány elvesztegette az elmúlt négy évet. 6

7 3. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Novemberben a hírműsorok szereplőinek 26 százaléka a parlamenti politikumot képviselte. 18 százalék a kormány/koalícióhoz, 8 százalék pedig a parlamenti ellenzékhez tartozott (6. ábra). Az előző hónaphoz képest a politikai szereplők előfordulása csökkent a hírműsorokban. Az év utolsó előtti hónapjában a parlamenti politikusok kétharmada (66%) a kormány/koalíció, 30 százaléka az ellenzék, 4 százaléka pedig a függetlenek képviseletében jelent meg a híradásokban (7. ábra). Az októberi adatokhoz képest nem történt változás a parlamenti politikusok szereplésének megoszlásában. A vizsgált időszakban újra csökkent a kormányzati politikusokra jutó beszédidő aránya: októberben a parlamenti politikusok beszédidejének 77, novemberben pedig már csak 73 százaléka kötődött a kormányzat képviselőihez (10. ábra). Novemberben Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szereplési gyakoriságának növekedése volt a legszembetűnőbb változás (9. táblázat). Az ellenzéki politikusok közül hosszú idő óta ő az első, aki megközelítette Orbán Viktort. 7

8 4. A HÍREK TARTALMI JELLEMZŐI Novemberben - az előző hónapok adataihoz képest - újra előtérbe került a hírműsorok szerkesztésében a belpolitika. Az év utolsó előtti hónapjában a leggyakrabban előforduló témakörök közül a szociális szféra helyzetével foglalkozó hírek aránya jelentős mértékben emelkedett (18% vs. 21%) (2. táblázat), ami főként a szakszervezetek és egyéb érdekvédelmi szervezetek nagyobb aktivitásával magyarázható. A jelenség következményeként a sztrájkokra, tüntetésekre, civil megmozdulásokra és a szakszervezetek tevékenységére fókuszáló műsoregységek aránya több mint kétszeresére nőtt (lásd Melléklet, 10. táblázat). (A vizsgált hónapban követelték a tűzoltók veszélyességi pótlékuk visszaállítását, de ekkor tiltakozott többször Karsai József, battonyai vállalkozó is a magasabb felvásárlási árakért.) Az előző témakörhöz hasonló arányban emelkedett a belpolitikai botrányokról szóló műsoregységek mennyisége (9% vs. 12%). A téma növekedéséhez nagymértékben hozzájárult a szocialista párt miniszterelnök-jelöltjének sűrűbb szerepeltetése, aki korábbi pénzügyi tevékenységének megítélésével kapcsolatban került a médiafigyelem középpontjába. Az említett tényezők hatásaként a konkrét botrányokkal foglalkozó tudósítások száma több mint másfélszeresére emelkedett. A két említett témakörön kívül a természeti, ipari katasztrófák, balesetek témakörének előfordulása duplájára emelkedett, ami főként a közlekedési baleseteket taglaló műsoregységek számának növekedésével hozható összefüggésbe (74 eset vs. 133 eset) (lásd Melléklet, 10. táblázat). A bűnözést, közbiztonságot bemutató tudósítások aránya jelentősen visszaesett, mivel a szeptemberi terrortámadás, és az azt követő akcióktól való félelem után a médiumok figyelme újra a belpolitikai történésekre összpontosult (22% vs. 15%). Az összevont témakörökben nem szereplő témák közül a megemlékezésekről, ünnepekről szóló beszámolók továbbra is magas esetszámot mondhattak magukénak, ami elsősorban a november 4-én, a Nemzeti Sírkertben történt, heves vitákat kiváltó események következményének tekinthető. A hírműsorok tudósításaiban leggyakrabban előforduló témákat a Mellékletben (10. táblázat) tüntettük fel. 8

9 2. táblázat N=3947 A hírműsorok tudósításainak témái (a magyar vonatkozású műsoregységek százalékában, egy tudósítás több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya október november gazdasági helyzet szociális szféra bűnözés kormány tevékenysége külpolitikai kapcsolatok kormány gazdaságpolitikája belpolitikai botrányok, korrupció 9 12 kultúra, média általános belpolitikai kérdések 9 9 parlament tevékenysége 9 9 pártok viszonya, ügyei 7 9 természeti, ipari katasztrófák, balesetek 4 8 önkormányzatok tevékenysége 5 6 rendvédelmi szervezetek helyzete 6 4 kormányzat-ellenzék viszonya 2 2 A híradások tartalmával kapcsolatban az ORTT azt is vizsgálja, hogy a magyar vonatkozású hírek milyen arányban számoltak be országos jelentőségű sikerről illetve kudarcról (1. ábra). Novemberben a kudarcról tudósító műsoregységek aránya (7% vs. 7%) nem változott, míg a sikerről beszámolóké csökkent (6% vs. 5%). A kudarctartalmú műsoregységek 32 százaléka a kormányzat, 15 százaléka az ellenzék, 53 százaléka pedig egyéb intézmény tevékenységéhez kapcsolódott. Az adatok alapján megállapítható, hogy az ellenzék prezentációja 8 százalékkal emelkedett a negatív hírekben az előző havi 7 százalékhoz képest, míg a kormányzati szereplőké 7 százalékkal csökkent. A negatív tartalmú hírek majdnem teljes egészét ebben a hónapban is a Kossuth Rádió és a kereskedelmi tévécsatornák közvetítették a hallgatók/nézők felé (272 esetből 259 eset). A sikerről tudósító műsoregységek tekintetében - az előző vizsgálatunkhoz képest - a kormány előfordulása harmadával (24% vs. 32%) emelkedett, míg az egyéb intézményeké visszaesett (75% vs. 65%). Az ellenzék előfordulása ebben a hírtípusban elenyésző volt (1% vs. 3%) (1. ábra). 9

10 1. ábra N=3947 A kudarcról és sikerről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 80 kudarc szeptember kudarc október kudarc november 60 % kormány ellenzék egyéb intézmény kudarc szeptember kudarc október kudarc november siker szeptember siker október siker november 60 % kormány ellenzék egyéb intézmény siker szeptember siker október siker november Az előző hónaphoz képest a konfliktusokról tudósító műsoregységek (10% vs. 10%) és az együttműködésről szóló hírek aránya is stagnált (8% vs. 8%). Az összeütközésekről beszámoló anyagokban az egyéb intézmények előfordulása (43% vs. 55%) szembetűnően emelkedett, s ezzel párhuzamosan visszaesett a kormány (33% vs. 26%) és az ellenzék prezentációja (24% vs. 19%) (2. ábra). 10

11 Az együttműködésről tudósító hírekben a kormányzat szereplőinek megjelenése stagnált, igaz, az egyéb intézmények és az ellenzék képviselőinek médiaprezentációja sem változott. 2. ábra N=3947 A konfliktusról és együttműködésről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 80 konfliktus szeptember konfliktus október konfliktus november 60 % kormány ellenzék egyéb konfliktus szeptember konfliktus október konfliktus november együttműködés szeptember együttműködés október együttműködés november % kormány ellenzék egyéb együttműködés szeptember együttműködés október együttműködés november

12 5. A HÍRSZOLGÁLTATÁS TARTALMI JELLEMZŐI Az ORTT a politikusok nyilatkozatainak tartalmi vonatkozásait is elemzi, ennek keretében azt vizsgálja, hogy a parlamenti politikusok milyen eséllyel láthatják el kritikai, ellenőrző funkciójukat, azaz milyen gyakran fogalmazhatnak meg bírálatokat, eltérő véleményeket. Novemberben a bírálatok aránya elhanyagolható mértékben emelkedett (9% vs. 10%). Az elmarasztaló vélemények címzettjeinek tekintetében nagyobb mértékű elmozdulás volt tapasztalható, hiszen a kormányzatot ért bírálatok részesedése októberhez képest 10 százalékkal csökkent (50% vs. 40%) (3. ábra). 3. ábra N=7263 A hírműsorokban elhangzott bírálatok aránya és címzettjei (az összes szereplés százalékában) bírálatot tartalmazó szereplések bírálatot nem tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata A parlamenti politikum novemberben gyakrabban fogalmazott meg bírálatot, mint októberben (16% vs. 18%) (4. ábra). A kormányzatot ért bírálatok előfordulása stagnált (10% vs. 10%), az ellenzéket (2% vs. 3%) és az egyéb intézményeket bíráló kijelentések aránya 1 százalékkal nőtt (4% vs. 5%). A legtöbb kifogást az ellenzéki pártok képviselői tették közzé, akikhez az összes bírálat (302 eset) majdnem kétharmada kötődött (195 eset). A nevesített szereplők közül ebben a hónapban Horváth Béla fogalmazta meg a legtöbb kritikát (26 eset), akit a sorban Kovács László (22 eset) és Kuncze Gábor (12 eset) követett. 12

13 4. ábra N=1955 A kormánytagok és a parlamenti képviselők által megfogalmazott bírálatok megoszlása (kormánytagok, parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) nincs bírálat egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata A pártkötődéssel nem rendelkező szereplők előfordulásaik 8 százalékában (422 eset) emeltek valamilyen intézmény működésével szemben kifogást, és ez két százalékos emelkedést jelent az előző hónaphoz képest (6%). Ez a tendencia az érdekvédelmi szervezetek nagyobb aktivitásával hozható kapcsolatba, amit az is alátámaszt, hogy leggyakrabban a szakszervezetek, érdekképviseletek bírálták valamely intézmény működését, és ők kifogásolták leginkább a kormány/koalíció tevékenységét, munkáját (11%) (3. táblázat). Ez egyrészt a tűzoltók érdekképviseleti szervezeteinek kritikáival és demonstrációjával függ össze, akik a belügyminisztert támadták a veszélyességi pótlék megszüntetése miatt, másrészt pedig az egészségügyi dolgozóknak a tervezett kórházreform rendelkezései elleni tiltakozásaival magyarázható. 13

14 3. táblázat Az öt legtöbb bírálatot megfogalmazó, pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (az összes bírálat arányában, egy nyilatkozat több bírálatot is tartalmazhat) kormány ellenzék egyéb intézmény esetszám százalék esetszám százalék esetszám százalék szakszervezet, érdekképviselet vállalat, vállalkozás, bank, biztosító nincs intézményi kötődés pártkötődés nélküli szakértő jogi szakágazati intézmény Novemberben továbbra is a szereplések mindössze egy százaléka tartalmazott valamilyen elismerést (5. ábra). A kormányzat tevékenységének méltatása - az októberben mért szinthez képest - nagyobb mértékben visszaesett (44% vs. 37%). A legtöbb elismerést megfogalmazó politikus ebben a hónapban is Orbán Viktor volt, aki öt esetben beszélt elismeréssel valamely intézmény működéséről. Novemberben, csakúgy, mint a megelőző hónapokban, a dicséreteket tartalmazó szereplések száma igen alacsony volt (47 eset), emiatt a részletesebb elemzésre nincs lehetőség. 5. ábra N=7263 A hírműsorokban elhangzott elismerések aránya, illetve címzettjei (az összes szereplés százalékában) elismerést nem tartalmazó szereplések elismerést tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének elismerése kormányzat tevékenységének elismerése

15 6. A POLITIKAI SZEREPLŐK MÉDIAHASZNÁLATA Az ORTT havi gyakorisággal végzett elemzései elsősorban azt vizsgálják, hogy az elektronikus médiumok milyen arányban biztosítottak lehetőséget a kormányzati hatalom, illetve a parlamenti ellenzék képviselői számára álláspontjaik kifejtésére. Az elemzés első lépésében a két szemben álló politikai oldal médiahasználatát az összes szereplési lehetőség alapján vizsgáljuk, azaz egyaránt figyelembe vesszük azokat a megjelenéseket, amikor a politikusok véleményét narrátor ismertette, illetve amikor a szereplők élőszóban nyilatkoztak. Novemberben a parlamenti politikum képviselőinek részvétele a hírműsorokban az összes szereplés negyedét (26%) tette ki (6. ábra). A kormány/koalíciót a szereplők 18, a parlamenti ellenzéket 8 százalék képviselte. Az egyéb szereplők aránya októberhez képest 4 százalékkal emelkedett (70% vs. 74%). A vizsgált időszakban a politikai aktorok szereplési aránya négy százalékkal visszaesett (30% vs. 26%). A kormány/koalíció reprezentánsainak aránya 3 százalékkal (21% vs. 18%), az ellenzéké pedig 1 százalékkal csökkent (9% vs. 8%). A kormányzati oldal előfordulási aránya a Duna TV Híradójában (40% vs. 41%) és az ATV Híradójában (19% vs. 22%) némileg nőtt, a többi műsorban viszont vagy változatlan maradt, vagy csökkent. A legnagyobb csökkenést a Sláger Rádió reggeli hírösszefoglalója tudhatta magáénak (31% vs. 20%). A kabinet és a koalíciós pártok médiaprezentációja az MTV kivételével a közszolgálati csatornákon ebben a hónapban is jóval 20 százalék fölött alakult, de közülük is kiemelkedett a Duna TV Híradója, ahol 41 százalékos arányt ért el. Az ellenzék térvesztése nem volt jelentős a médiumokban. Megjelenésének aránya a Duna TV Híradójában (11% vs. 14%) és a Sláger Rádióban (10% vs. 14%) jelentősen emelkedett. A közszolgálati és a kereskedelmi adók összehasonlításában megállapítható, hogy az előbbiekben kisebb mértékű volt a csökkenése, mint az utóbbiakban. A legnézettebb hírműsorok közül novemberben is a Jó estét, Magyarország!-ban (9%) és a Tényekben (13%) maradt továbbra is igen alacsony a parlamenti politikusok megjelenési aránya többi hírműsorhoz képest. 15

16 6. ábra N=7263 A parlamenti politikusok és az egyéb szereplők megjelenéseinek aránya a hírműsorokban (a szereplések százalékában) kormány/koalíció parlamenti ellenzék egyéb szereplők Átlag Sláger Rádió Danubius Rádió ATV Híradó RTL Klub Híradó Jó estét, Magyarország! (TV2) Tények (TV2) Esti Krónika Déli Krónika Reggeli Krónika Duna TV Híradó M1 Híradó (déli kiadás) M1 Híradó (esti kiadás) % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A következő táblázatban azokat a szereplőket (az ún. egyéb szereplők ) gyűjtöttük össze, akik/amelyek megjelenéseik, megszólalásaik alapján nem a parlamenti politikai életet reprezentálták. A pártkötődéssel nem rendelkező aktorok közül a legnagyobb arányban az intézményi kötődéssel nem rendelkezők fordultak elő (12,3%). Második helyen a vállalatok, vállalkozások, bankok és biztosítók vagy alkalmazottaik (11,5%), a harmadikon a külföldi szereplők (10,1%) álltak (4. táblázat). Ebben a hónapban is megtartották magas szereplési arányukat az egészségügy intézményei, dolgozói, akik a kórházak és a betegellátás gondjai miatt szerepeltek a média fókuszában. Nagy növekedést tudhattak magukénak a szakszervezetek és érdekképviseletek, mivel novemberben több követelésükkel is behatóan foglalkozott a média. 16

17 4. táblázat N=5013 A 15 leggyakrabban előforduló pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (szerepléseik arányában) esetszám százalék nincs intézményi kötődés ,3 vállalat, vállalkozás, bank, biztosító ,5 külföldi szereplő ,1 egészségügy jogi szakágazati intézmény 289 5,8 szakszervezet, érdekképviselet 282 5,6 rendőrség, VPOP 267 5,3 minisztérium 256 5,1 kultúra, tudomány 233 4,6 civil szféra szerveződése 174 3,5 pártkötődés nélküli szakértő gazdasági szakágazati intézmény 129 2,6 tömegkommunikáció 108 2,2 önkormányzat hivatala, közalkalmazottak 86 1,7 bűnöző, gyanúsított, elítélt 85 1, Szereplési arányok az egyes témákban A szereplési arányok általános elemzése mellett az ORTT rendszeresen vizsgálja azt is, hogy az egyes témakörökön belül milyen eséllyel nyilváníthattak véleményt (élőszóban vagy narrátori idézet útján) a szemben álló felek (5. táblázat). Az egyes témakörökön belüli szereplési arányok elemzésénél a parlamenti politikusok mellett az egyéb szereplők megjelenéseit is figyelembe vesszük. A hírműsorok szereplőinek előfordulása a szociális szféra helyzetét boncolgató tudósításokban folytatta az előző hónapban elkezdődött emelkedését (18% vs. 22%). Ehhez hasonlóan növekedett a belpolitikai botrányokkal foglalkozó műsoregységek súlya (10% vs. 14%), amihez az is hozzájárult, hogy a parlamenti választások közeledtével a politikai paletta egymással szemben álló erői egyre erősebb támadásokat indítanak ellenfeleik ellen. Novemberben igen alacsony volt a parlamenti ellenzék megjelenése a témakörök egy jelentős részében, mindössze három témában haladta meg a kormányoldal szereplőinek arányát (pártok viszonya, általános belpolitikai kérdések, kormányzat-ellenzék viszonya). A kormányzati oldal szereplését tekintve a témák több mint felében 20 százalék körül, vagy a felett szerepelt. 17

18 5. táblázat N=7263 A kormányzati oldal, a parlamenti ellenzék, valamint az egyéb szereplők előfordulása az egyes témakörökben (százalékban, egy nyilatkozat több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya kormányzati parlamenti egyéb előfordulás oldal ellenzék szereplők aránya szociális szféra gazdasági helyzet belpolitikai botrányok, korrupció kormány tevékenysége parlament tevékenysége pártok viszonya, ügyei bűnözés kormány gazdaságpolitikája kultúra, média külpolitikai kapcsolatok általános belpolitikai kérdések önkormányzatok tevékenysége természeti, ipari katasztrófák, balesetek rendvédelmi szervezetek kormányzat-ellenzék viszonya A szereplők megjelenítési módjai A szereplőket aszerint is vizsgáltuk, hogy a szerkesztők fontosnak tartották-e felhívni rájuk a közönség figyelmét, azaz megjelentek-e a headline-ban vagy az összefoglalóban. A szereplők legnagyobb része (92%) sem a headline-ban, sem az összefoglalóban nem kapott helyet. A nevesített szereplők közül a legnagyobb gyakorisággal Orbán Viktorra és Mikola Istvánra (10 eset) hívták fel a figyelmet. Az összefoglalókban harmadik legtöbbet szerepelt politikus Horváth Béla volt, akit kilenc alkalommal láthattunk, hallhattunk a műsorok elején vagy végén elhelyezett szalagcímekben. A vizsgált időszakban októberhez képest kétszer annyi politikai szereplőt említettek meg a bevezetőkben és összefoglalókban (63 eset vs. 132 eset). Novemberben a kormányzat reprezentánsai közel háromszor olyan gyakran fordultak elő a headline-okban, mint az ellenzékiek (90 eset vs. 30 eset). A kormány/koalíción belül nagyobb gyakorisággal hívták fel a figyelmet a kabinet tagjaira, mint a kormánypártok prominenseire (68 eset vs. 22 eset). Az ellenzéki pártok közül csak a két nagyobb, az MSZP és az SZDSZ szerepelt az összefoglalókban. 18

19 6. 3. A politikusok médiahasználatának tendenciái Az év tizenegyedik hónapjában a parlamenti politikusok 66 százaléka a kormány/koalíció, közel harmada (30%) az ellenzék, 4 százaléka pedig a függetlenek képviseletében jelent meg a hírműsorokban (7. ábra). Novemberben közel ugyanakkora médiafigyelem irányult a parlamenti politikum tevékenységére, mint októberben (1951 eset vs eset). A két ellentétes politikai oldal megoszlása az előző vizsgálathoz képest változatlan maradt. Ezzel szemben a kormányzati oldalon belül az egyes erők szereplési arányai megváltoztak. A szereplések 48 százalékát a kormány tagjainak megjelenései tették ki, ami októberhez képest 2 százalékos csökkenést jelent (50% vs. 48%). A koalíciós pártok előfordulásán belül a Fideszé (14% vs. 13%) enyhén csökkent, az FKgP-é számottevően emelkedett (1% vs. 4%), míg az MDF-é stagnált az igen alacsonynak mondható 1 százalékos szinten. A kabinet magas szereplése főként Orbán Viktor kormányfő (129 eset), Mikola István egészségügyi miniszter (82 eset) és Martonyi János külügyminiszter (76 eset) sűrű médiahasználatával magyarázható. E három politikus adta a kormány szerepléseinek közel harmadát (951 esetből 287 eset). Az egészségügyi tárca vezetője továbbra is a második leggyakrabban szereplő kormánytag, aminek oka a tervezett kórházreform körül kialakult polémiára vezethető vissza (lásd Melléklet, 9. táblázat). A parlamenti ellenzék szerepléseinek nagyobb részét az MSZP (18%) és az SZDSZ (9%) adta, a legkisebb ellenzéki párt (MIÉP) mindössze a megjelenések 3 százalékában kapott lehetőséget véleményének kifejtésére. Az SZDSZ parlamenti képviselői közül Kuncze Gábor előfordulásának száma jócskán csökkent az előző hónaphoz képest (47 eset vs. 24 eset). Ebben a hónapban fordult elő először, hogy Torgyán József 1 nem került be az első húsz leggyakrabban szereplő közéleti személyiség közé, mivel megjelenéseinek száma majdnem a felére esett vissza (33 eset vs. 17 eset) (lásd Melléklet, 9. táblázat). 1 Júniustól Torgyán Józsefet a független képviselők közé soroljuk, mivel az országgyűlés ügyrendi bizottsága úgy döntött, hogy ugyan Torgyán József a kisgazdapárt elnöke, de nem tagja a frakciónak. Az ORTT a parlamenti képviselők állásánál az Országgyűlés honlapját tekinti mértékadónak. 19

20 7. ábra N=1955 A kormány és a parlamenti pártok képviselőinek szereplései a hírműsorokban (a kormánytagok és a parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) szeptember október november % kormány Fidesz- MPP FKgP MDF MSZP SZDSZ MIÉP független szeptember október november Az ORTT - nemzetközi példákat követve - elsősorban a parlamenti politikum (kormánytagok, parlamenti képviselők) médiahasználatának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Emellett azonban a politikai elit szereplésének vizsgálata más módszer alapján is elképzelhető. Így érdemes elemezni a parlamenti politikusok mellett az összes, köztudomásúan politikai kötődéssel bíró szereplő megjelenését is (8. ábra). E megközelítés alapján kisebb eltérés mutatkozott a parlamenti politikusok szerepléseinek megoszlásához képest. A kormányoldal a szereplések 63, míg az ellenzék 36 százalékát birtokolta. A nem parlamenti pártok közül ebben a hónapban az MDNP és a KDNP szerepelt gyakrabban a hírműsorokban (0,5%-0,5%), ami azzal magyarázható, hogy e két párt belépett a Kupa Mihály nevével fémjelzett Centrum Pártba, és emiatt szegeződött rájuk nagyobb médiafigyelem (Függelék). A kormányoldal reprezentánsai közül egyedül az FKgP (8% vs. 10%) és az MDF (4% vs. 5%) politikusainak megjelenése növekedett. A kabinet tagjainak megjelenése erősen visszaesett (23% vs. 19%), míg a Fideszé változatlan maradt (29% vs. 29%). A Fidesz előfordulásának közel ötöde Orbán Viktorhoz volt köthető (647 esetből 129 eset). Az ellenzéki pártok szereplésének mértéke folytatta előző havi emelkedését (35% vs. 36%). Közülük az MSZP megjelenése 3 százalékkal nőtt (20% vs. 23%), míg az SZDSZ-é (11% vs. 10) és a MIÉP-é (4% vs. 3%) 1-1 százalékkal csökkent. Az MSZP reprezentánsai 20

A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

A VIZSGÁLAT METODIKÁJA A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Osztálya folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2013. június A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és -elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2012. február A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és -elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése Budapest, 2015. április A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése Budapest, 2015. március A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya

Részletesebben

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA 1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG GYORSJELENTÉSE 2015. MÁJUS A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

A határon túli magyarok szereplése a hírműsorokban, 2010-ben

A határon túli magyarok szereplése a hírműsorokban, 2010-ben A határon túli magyarok szereplése a hírműsorokban, 2010-ben A Magyarország határain kívül élő nemzettársainkra egyre nagyobb figyelem irányul. 2010. augusztus 20-án lépett életbe a kettős állampolgárságról

Részletesebben

A hírműsorok tartalomelemzése (2008. október)

A hírműsorok tartalomelemzése (2008. október) A hírműsorok tartalomelemzése (2008. október) A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése,

Részletesebben

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA 1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül

Részletesebben

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA 1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül

Részletesebben

A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2008. OKTÓBER-DECEMBER)

A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2008. OKTÓBER-DECEMBER) A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2008. OKTÓBER-DECEMBER) A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorfigyelő és -elemző Igazgatósága megvizsgálta a fontosabb (nézettségi és hallgatottsági adatok alapján) közszolgálati

Részletesebben

j i; i,- 2007.2. szám KEP KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA

j i; i,- 2007.2. szám KEP KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA 2007.2. szám j i; i,- KEP KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA JEL-KÉP 2007/2 A Magyar Médiáért Alapítvány és az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport folyóirata Szerkesztőbizottság ANGELUSZ RÓBERT GÁLIK

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

2004.1. szám JEL- KÉP KOMMUNIKACIO, KOZVELEMENY, MEDIA

2004.1. szám JEL- KÉP KOMMUNIKACIO, KOZVELEMENY, MEDIA 2004.1. szám JEL- KÉP KOMMUNIKACIO, KOZVELEMENY, MEDIA JEL-KÉP 2004/1 A Magyar Médiáért Alapítvány és az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport folyóirata Szerkesztőbizottság ANGELUSZ ROBERT GÁLIK

Részletesebben

Frakcióvezetők a Parlamentben

Frakcióvezetők a Parlamentben Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában

Részletesebben

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló

Részletesebben

O RSZÁGOS R ÁDIÓ ÉS T ELEVÍZIÓ T ESTÜLET J/8505 BESZÁMOLÓ. az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről. 2004. február 26.

O RSZÁGOS R ÁDIÓ ÉS T ELEVÍZIÓ T ESTÜLET J/8505 BESZÁMOLÓ. az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről. 2004. február 26. O RSZÁGOS R ÁDIÓ ÉS T ELEVÍZIÓ T ESTÜLET J/8505 BESZÁMOLÓ az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről 2004. február 26. 2 3 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 5 I. A VÉLEMÉNYSZABADSÁG, A

Részletesebben

I. Bevezetés. II. A megrázó hírek gyakorisága és hossza

I. Bevezetés. II. A megrázó hírek gyakorisága és hossza I. Bevezetés Sok mindenről beszámolhatunk, de az életveszély meg a haláleset mindig előnyt élvez. Arról a híradóban soha nem tudósítanak, hogy felépült egy új ház és sokan beköltöztek, viszont ha az a

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2009. JANUÁR-MÁRCIUS) TARTALOMJEGYZÉK

A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2009. JANUÁR-MÁRCIUS) TARTALOMJEGYZÉK A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2009. JANUÁR-MÁRCIUS) TARTALOMJEGYZÉK Előterjesztés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. I. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA... 2 I.1 A VIZSGÁLAT MINTÁJA... 3 II. AZ ELMÚLT HÁROM

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ - Csányi Alapítvány 11. Életút Nap április 26.

ÖSSZEFOGLALÓ - Csányi Alapítvány 11. Életút Nap április 26. ÖSSZEFOGLALÓ - Csányi Alapítvány 11. Életút Nap 2016. április 26. Rövid áttekintés Az idei Életút Napra 12 médiumtól 18 újságíró érkezett. Összesen 69 média megjelenés szüleletett az Alapítványról, amellyel

Részletesebben

Egyeduralkodó a Fidesz a híradókban

Egyeduralkodó a Fidesz a híradókban Egyeduralkodó a Fidesz a híradókban A Policy Solutions elemzése az orsz{gos televíziók híradóinak kiegyensúlyozotts{g{ról 2011. febru{r Vezetői összefoglaló A Policy Solutions 2011. február 21-től egy

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Híradóelemzés I. negyedév április 24.

Híradóelemzés I. negyedév április 24. Híradóelemzés 2013. I. negyedév 2013. április 24. Összefoglaló Az öt vizsgált csatorna esti híradóiban 2013 I. negyedévében összesen 8954 tudósítás hangzott el. Arányaiban a legtöbb eseményről február

Részletesebben

OMNIBUSZ 99/5. A válaszadás önkéntes! sorszám. 1 fõcím. 2 pótcím. 1999...hónap... nap... óra... perctõl. Település neve:... Budapesten kerület:

OMNIBUSZ 99/5. A válaszadás önkéntes! sorszám. 1 fõcím. 2 pótcím. 1999...hónap... nap... óra... perctõl. Település neve:... Budapesten kerület: sorszám 1 fõcím 2 pótcím OMNIBUSZ 99/5 A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat bizalmasan kezelem, azokat csak a kutatásban

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban (2013. január 1. 2013. június 30.) Műsorelemző osztály Budapest, 2013. október 30. Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. A vizsgálat legfontosabb eredményei

1. Bevezetés. 2. A vizsgálat legfontosabb eredményei 1. Bevezetés Tanulmányunk kvantitatív tartalomelemzési módszer segítségével vizsgálta a magyar országgyűlési választások médiaképét a külföldi újságok és hírügynökségek anyagaiban. Az elemzés a Magyar

Részletesebben

kérdőív 2000/3 A válaszadás önkéntes! sorszám 1 főcím 2 pótcím 2000. 03... nap... óra... perctől HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6

kérdőív 2000/3 A válaszadás önkéntes! sorszám 1 főcím 2 pótcím 2000. 03... nap... óra... perctől HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6 1 főcím 2 pótcím sorszám HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6 kérdőív 2000/3 A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Bevezetés. Alaptézisek

Bevezetés. Alaptézisek Bevezetés Az erőszakról szóló tudósítások egyre nagyobb teret kapnak a híradókban. A műsorszolgáltatók mind gyakrabban mutatnak be olyan képeket, melyeken fedetlen holttestek, súlyosan sérült, haldokló

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban (2012. július 1-december 31.)

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban (2012. július 1-december 31.) Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban (212. július 1-december 31.) Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Veszprém Vizl Péterné Szakszervezet megnevezése: 1.Pedagógusok

Részletesebben

Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. 2012. november 12. - december 7.

Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. 2012. november 12. - december 7. 1 Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. november 12. - december 7. A Nyilvánosság Klub Monitor Csoportja 2011 ősze és tavasza után őszén (november 12-e és december 7-e) között négy héten keresztül

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

J e g y zőkönyv FVB-19/ (FVB-19/ )

J e g y zőkönyv FVB-19/ (FVB-19/ ) FVB-19/20010. (FVB-19/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának 2010. december 6-án, hétfőn, 10 óra 5 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében

Részletesebben

A társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban

A társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban A társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban Budapest, 2012. június 27. Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

Összehasonlító adatok 2006., 2010., évekről

Összehasonlító adatok 2006., 2010., évekről AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE 215. január 26. Összehasonlító adatok 26., 21., 214. évekről Készítette: Tájékoztatási és Módszertani Osztály Tartalomjegyzék oldal Az országgyűlési ülésszakok, ülések és ülésnapok

Részletesebben

Összehasonlító adatok 2006., 2010., I. félévek

Összehasonlító adatok 2006., 2010., I. félévek AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE 214. július 4. Összehasonlító adatok 26., 21., 214. I. ek Készítette: Tájékoztatási és Módszertani Osztály A 214. július 4-ei ülés számított adataival. Tartalomjegyzék oldal

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Nbb-10/2011. (Nbb-29/ )

J e g y zőkönyv. Nbb-10/2011. (Nbb-29/ ) Nbb-10/2011. (Nbb-29/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának 2011. május 24-én, kedden, 11 óra 13 perckor a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tárgyalótermében

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Az elmúlt napok főbb hírei 2013.07.13-16.

Az elmúlt napok főbb hírei 2013.07.13-16. 1 Az elmúlt napok főbb hírei 2013.07.13-16. A főbb témák: 1. (Interjú Handó Tündével) 2. Bíróságok napja - Darák: változás és t 3. Interjú Handó Tündével a központi igazgatásáról (Inforádió Aréna) 4. Az

Részletesebben

A menekültügy képe a magyar sajtóban

A menekültügy képe a magyar sajtóban A menekültügy képe a magyar sajtóban A Népszabadságban és Magyar Nemzetben 005-ben megjelent cikkek elemzése Dr. Vicsek Lilla (Budapesti Corvinus Egyetem KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet),

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

Bevezetés. Alaptézisek

Bevezetés. Alaptézisek Bevezetés Az erőszakról szóló tudósítások egyre nagyobb teret kapnak a híradókban. A műsorszolgáltatók mind gyakrabban mutatnak be olyan képeket, melyeken fedetlen holttestek, súlyosan sérült, haldokló

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt.sz.: ABB/1-1/2013. ABB-1/2013. (ABB-7/ )

J e g y zőkönyv. Ikt.sz.: ABB/1-1/2013. ABB-1/2013. (ABB-7/ ) Ikt.sz.: ABB/1-1/2013. ABB-1/2013. (ABB-7/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottságának 2013. március 19-én, kedden, 11 óra 3 perckor az Országház

Részletesebben

A 20%-os bűncselekményarány

A 20%-os bűncselekményarány A 20%-os arány vizsgálata a hírműsorokban (2015.) 2016. december 2. Az Mttv. 38 (1) bekezdése alapján a jelentős befolyásoló erővel rendelkező (továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatók

Részletesebben

2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése

2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése 2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése 2014. június 6. A Műsorfigyelő és elemző főosztály a 2014. évi országgyűlési választással kapcsolatos műsorfigyelésre vonatkozó

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak.

1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak. Az SZDSZ története Április 27-én rendkívüli küldöttgyűlést tart a Szabad Demokraták Szövetsége Budaörsön, döntenek a koalícióból való kilépésről, az SZDSZ alapszabályának módosításáról és a második rendkívüli

Részletesebben

Nyitottság és törvénytisztelet Magyar városi önkormányzatok honlapjainak elemzése

Nyitottság és törvénytisztelet Magyar városi önkormányzatok honlapjainak elemzése Nyitottság és törvénytisztelet Magyar városi önkormányzatok honlapjainak elemzése - 2015 magyar nyelvű összefoglaló A CRCB legújabb elemzése 368 magyar város önkormányzati honlapjainak 2015. évi adatai

Részletesebben

Társadalmi sokszínűség a hírműsorokban

Társadalmi sokszínűség a hírműsorokban Társadalmi sokszínűség a ban 2016. január 1. - június 30. 2017. január 31. Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével,

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

Két választás Magyarországon Kampányidőszakok a legnagyobb elérésű hírforrásokban

Két választás Magyarországon Kampányidőszakok a legnagyobb elérésű hírforrásokban 201 Két választás Magyarországon Kampányidőszakok a legnagyobb elérésű hírforrásokban Mérték Médiaelemző Műhely Prospect Műhely Alapítvány 201.11.2. Tartalom A kutatásról... 2 Összefoglaló... 3 Módszertan...

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK

Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK NAPI HÍREK KÖZLEMÉNYEK MÉDIASZEREPLÉSEK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK Korózs Lajos: totális káosz a kormányhatározat, ötletelés zajlik;

Részletesebben

Ikt. sz.: NOB-40/36-2/2014. NOB-13/2014. sz. ülés (NOB-13/2014-2018. sz. ülés)

Ikt. sz.: NOB-40/36-2/2014. NOB-13/2014. sz. ülés (NOB-13/2014-2018. sz. ülés) Ikt. sz.: NOB-40/36-2/2014. NOB-13/2014. sz. ülés (NOB-13/2014-2018. sz. ülés) Jegyzőkönyv az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának 2014. november 24-én, hétfőn, 10 óra 04 perckor az Országház

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 388/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 388/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 388/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

J e g y zőkönyv HOB 3/2011/EL (HOB 5/ /EL)

J e g y zőkönyv HOB 3/2011/EL (HOB 5/ /EL) HOB 3/2011/EL (HOB 5/2010-2014/EL) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága Ellenőrző albizottságának 2011. április 28-án, csütörtökön, 10 óra 05 perckor az Országház földszint

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2015. JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE A napirendi javaslat a rendkívüli ülésre vonatkozó kezdeményezés(ek)re figyelemmel módosulhat!

Részletesebben

Omnibusz 2001/5. kérdőív. A válaszadás önkéntes! 1 főcím 2 pótcím. sorszám. Település neve:... Budapesten kerület: Kérdező aláírása:...

Omnibusz 2001/5. kérdőív. A válaszadás önkéntes! 1 főcím 2 pótcím. sorszám. Település neve:... Budapesten kerület: Kérdező aláírása:... sorszám 1 főcím 2 pótcím HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6 Omnibusz 2001/5 kérdőív A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2203/2007. (IX. 26.) számú HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2203/2007. (IX. 26.) számú HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2203/2007. (IX. 26.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában Tartalomelemzés 2000 január és 2015 március között megjelent cikkek alapján Bevezetés Elemzésünk célja, hogy áttekintő képet adjunk a szegénység

Részletesebben

A médiatörvény mindent be{rnyékolt A Policy Solutions belpolitikai napirend-elemzése

A médiatörvény mindent be{rnyékolt A Policy Solutions belpolitikai napirend-elemzése A médiatörvény mindent be{rnyékolt A Policy Solutions belpolitikai napirend-elemzése 2011. janu{r Vezetői összefoglaló A médiatörvény a Fidesz összes januári pozitív intézkedését beárnyékolta, mert tizenkilenc

Részletesebben

Az országgyűlési választás kampányfinanszírozása

Az országgyűlési választás kampányfinanszírozása Az országgyűlési választás kampányfinanszírozása A Transparency International Magyarország monitorozta a 2010-ben zajló magyarországi országgyűlési választás kampányfinanszírozását. A cél az volt, hogy

Részletesebben

Fogyasztóbarát város lett Salgótarján, rekordszámú pozitív listás cég kapott elismerést

Fogyasztóbarát város lett Salgótarján, rekordszámú pozitív listás cég kapott elismerést Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 75/2015 Kedves Kolléga! Hírlevelünk következő számában tisztelettel tájékoztatjuk Önt arról, hogy SALGÓTARJÁN az országban tizenötödikként

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági

Részletesebben

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya Műhely Ünnepi tévénézés Az év végi ünnepek - Karácsony, Újév és a kettő közötti időszak - a televíziós csatornák számára mindig komoly kihívást jelentenek, hiszen ezen időszak alatt a nézők különlegesen

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2012. évben összesen 8.451 db eredményes eljárás

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első nyolc hónapjában az ajánlatkérők összesen 7519 eredményes eljárást

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2576/2007. (XI.14.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2576/2007. (XI.14.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2576/2007. (XI.14.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ALELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK ÉS JOGORVOSLATOK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ALELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK ÉS JOGORVOSLATOK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL ! A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ALELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK ÉS JOGORVOSLATOK 2015. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2015. év első felében

Részletesebben