A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VIZSGÁLAT METODIKÁJA"

Átírás

1 A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Osztálya folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül a közszolgálati és kereskedelmi csatornák politikai műsoraiban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának, pártatlanságának törvényi követelménye. Az alábbiakban néhány hírműsor gyakorlatát két aspektusból, a politikai szereplők médiahasználata, illetve a hírek tartalmi jellemzői felől közelítjük meg. Az előbbi szempont azt vizsgálja, hogy a különböző politikai irányzatok képviselői milyen arányban kapnak szereplési lehetőséget a műsorokban. Közkeletű vélekedésnek tekinthető, hogy nagyobb jelentősséggel bír, ha a szereplők saját hangjukon szólalhatnak meg, mintha cselekedeteiket, véleményüket narrátor foglalja össze. Ezért elemzésünk során külön figyelmet fordítottunk az élőszóban nyilatkozó szereplők arányára. Másik szempontunk a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a hírek tartalmi jellemzői alapján elemezi. Ez az aspektus többek között a siker/kudarc-propaganda jelenlétét próbálja mérni az országos jelentőségű sikerekről (pl. ingyenessé váló felsőoktatás), illetve kudarcokról (pl. a munkanélküliség növekedése) beszámoló hírek előfordulásának vizsgálatával. Vizsgálatunkban kizárólag azokat a megjelenéseket vesszük figyelembe, amikor a műsorok ismertették a szereplők álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. Jelentésünk a október 1. és 31. között sugárzott hírműsorok számszerű jellemzőit tartalmazza. A továbbiakban végig kerekített adatokat közlünk, a kurzívval szedett paraméterek a rendkívül alacsony esetszám miatt nem alkalmasak következtetések levonására!

2 A vizsgálat mintája Jelentésünk az M1 déli és esti Híradójára (19:30), a Duna Televízió Híradójára (19:00), a Kossuth Rádió Reggeli Krónika c. hírműsorának 6:00-7:00-ig terjedő részére, a Déli és Esti Krónikára, a TV2 Tények című (18:30) hírműsorára, az RTL Klub Híradójára (18:30), valamint a Danubius és Sláger Rádió reggeli hírblokkjára, a TV2 Jó estét, Magyarország! című műsorára (hétfőtől-péntekig kb. 23 órai kezdéssel) és az ATV Híradójára (19:00) terjedt ki. A vizsgált műsorfolyamban a műsoregységek összműsorideje megközelítőleg 117 óra volt (5740 műsoregység), amelyből körülbelül 92 órányi (4008 műsoregység) magyar vonatkozású témával foglalkozott összesen 6505 szereplőt regisztráltunk, akik közül 2378 parlamenti politikus volt. 1. táblázat A műsoregységek vonatkozási kerete külföldi vonatkozású határon túli magyar vonatkozású magyar vonatkozású összesen Duna TV Híradó M1 esti Híradó Tények Esti Krónika Danubius Rádió hírműsora RTL Klub Híradó Sláger Rádió hírműsora Reggeli Krónika Déli Krónika ATV Híradó M1 déli Híradó Jó estét, Magyarország! Összesen

3 2. A HÓNAP FŐBB TÖRTÉNÉSEI A politikai hírműsorok adatainak könnyebb értékelésének érdekében az ORTT Műsorelemző Osztálya minden hónap meghatározó eseményeit összefoglalva a hírműsorok tartalomelemzéséhez csatolja. A történéseket időrendben közöljük, forrásként a Tallózó Hírösszefoglaló című rovatát használtuk október október 1.: Medgyessy Péter az egri nagygyűlésen elmondott beszédében kiemelte az oktatásban és az egészségügyben dolgozók fontosságát, elsőszámú prioritásnak nevezte a nyugdíjasok helyzetének javítását, valamint a kistérségek felzárkóztatását. október 1.: Egyes üzleti körök érdekei befolyásolhatták az állami vállalatok döntéseit az Orbán-kormány idején állítja az a társaság, amely hat állami vállalat közpénzfelhasználását vizsgálja. október 1.: Az ORFK szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága őrizetbe vette a Millenáris Kht. volt vezetőjét, és előzetes letartóztatását indítványozza. október 2: Csökkennek a lakosság közterhei az adókról és a járulékokról szóló törvény módosításával jelentette ki parlamenti expozéjában a pénzügyi tárca politikai államtitkára. október 3.: Medgyessy Péter az ország jövőjéről tartott vitanapon azt mondta, hogy az Európai Unió esélyt biztosít a felzárkózásra. A miniszterelnök minden politikai erőnek párbeszédet és partnerséget kínált. október 4.: Mindenütt a szabályoknak megfelelően hajtották végre a 640 ezer közalkalmazott béremelését jelentette be Kiss Péter munkaügyi miniszter. október 4.: Áder János úgy látja: a kormánynak bocsánatot kellett volna kérnie a becsapott pedagógusoktól és egészségügyi dolgozóktól, ugyanis értesülései szerint az ígért fizetésemelés felét, harmadát kapták csak meg. október 5.: Medgyessy Péter Dunaújvárosban kijelentette: nem engedi, hogy az ellenzék zsarolja, és ezzel gátolja hazánk uniós csatlakozását, miután külső akadálya már nincs az integrációnak. október 6.: Az aradi vértanúk tiszteletére a Kossuth téren katonai tiszteletadás mellett félárbocra eresztették a nemzeti lobogót. 3

4 október 7.: Egy év két évre felfüggesztett szabadságvesztésre és 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság Várhegyi Attilát, a Fidesz pártigazgatóját hűtlen kezelés miatt. október 7.: Demszky Gábor úgy tudja, hogy az MSZP Schmitt Pállal egyeztetett leváltásáról. október 8.: Kétséges, hogy a Fidesz-MPP frakciója részt vesz-e az Országgyűlés október 23-i ünnepi ülésén, mert a kormánypárti képviselők nem járultak hozzá az 56-os szervezetek képviselőinek felszólalásához. október 9.: Az Alkotmánybírósághoz és a Legfelsőbb Bírósághoz fordul a Fidesz-MPP, mert a manipulációinak tartja, hogy az önkormányzati szavazólapokon minden pártemblémát azonos méretű, 2 centis körben kell elhelyezni, a megoldás a párt számára hátrányos. október 10.: Kertész Imre kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. október 11.: A kormány október 15-én nyújtja be a parlamentnek a Magyarország uniós csatlakozásával összefüggő alkotmánymódosítási javaslatot mondta Medgyessy Péter a kormány ülése után. A kabinet azt javasolja, hogy március 15-én legyen a csatlakozásról szóló népszavazás. október 11.: Egyelőre nincs napirenden az állami kézben lévő 25 százalékos MOL részvénycsomag eladása hangzott el a társaság közgyűlésén. október 12.: Az MDF szeretné, ha elnöke felszólalhatna a parlament október 23-i ülésén mondta Boross Péter, aki szerint ugyan a baloldali többség hibát követett el azzal, hogy nem engedi beszélni az ötvenhatosokat, ám emiatt egyetlen párt sem utasíthatja el a részvételt az ülésen. október 14.: A kormány benyújtja a parlamentnek az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás tervezetét jelentette be Bárándy Péter, miután az előterjesztés szövegéről egyeztetett az MSZP és az SZDSZ képviselőivel. A megbeszélésen az ellenzéki pártok nem vettek részt, mert nehezményezték, hogy a meghívás csak az utolsó pillanatban érkezett meg, s a törvénymódosítás részleteit sem ismerték. október 15.: A kormány párbeszédre törekszik az 56-os szervezetekkel mondta Medgyessy Péter, miután találkozott a csoportok képviselőivel. október 15.: Az MSZP budapesti elnöksége úgy döntött, hogy nem lépteti vissza Gy. Németh Erzsébetet, az MSZP főpolgármester-jelöltjét. 4

5 október 16.: Kovács László egy gyöngyösi fórumon azt mondta: akár rendkívüli parlamenti választások megrendezését is lehetségesnek tartja, ha a Fidesz nem járul hozzá az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításhoz. október 17.: A parlament várhatóan november 5-én kezdi meg az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás általános vitáját jelentette be Szili Katalin. október 18.: Parlamenti vitanapot kezdeményez a Fidesz-MPP EU-val kapcsolatos álláspontok megtárgyalására. A kormány örömmel fogadta a kezdeményezést. Hasonlóan egyetértett a vitanap megrendezésével az MDF és az SZDSZ is. október 20.: Az ír választók kitűnően vizsgáztak felelősségtudatból, megértették, hogy Európa jövője az ő kezükben volt, a népszavazáson adott igen szavazatokkal megadták a lehetőséget arra, hogy az Európai Unióba belépni szándékozó valamennyi ország élvezhesse a csatlakozás előnyeit jelentette ki Kovács László. október 20.: Az önkormányzati választásokon 110 ezer jelölt mintegy 30 ezer helyért indult harcba. október 21.: A helyhatósági választásokkal kapcsolatban Medgyessy Péter kijelentette: a választók igent mondtak a kormány eddigi tevékenységére, és nemet mondtak a Fidesz- MPP negatív kampányára, az ország kettéosztására, illetve a gyűlölködésre. A Fidesz- MPP szerint ismét bebizonyosodott, hogy két markáns politikai erő alakult ki Magyarországon, hiszen csak a Fidesz-MPP és az MSZP szerepelt eredményesen minden megye listáján. október 21.: Újra fellángolt a vita Jászladányban, miután a választások nyomán a cigány kisebbségi önkormányzat öttagú testületébe csak egy romát szavaztak be a település lakói. október 22.: Az IBM vezérigazgatója levélben tájékoztatta Medgyessy Pétert arról, hogy a cég bezárja székesfehérvári gyárát. október 22.: Semmissé nyilvánította a Legfelsőbb Bíróság a Tocsik-ügyben hozott eddigi ítéleteket, s az ügyet visszautalta az első fokú bíróságra, azzal, hogy a jogásznő és az állami privatizációs szervezet közötti szerződések nem törvénytelenek. október 23.: Az 1956-os forradalomra és a köztársaság kikiáltásának 13. évfordulójára emlékeztek országszerte. október 24.: Egymást hibáztatja a kormányoldal és az ellenzék az október 23-i megemlékezések botrányos jeleneteiért. október 25.: Elkészült az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás új tervezete, a négy parlamenti párt és az igazságügyi tárca közötti megbeszélés alapján. 5

6 október 26.: Az MSZP a rendszerváltozás óta legnagyobb sikerét érte el az önkormányzati választásokon hangsúlyozta Kovács László a párt országos választmányának ülésén. október 28.: Duplájára emelte a kormány a bíróságok jövő évi költségvetését. A tervek szerint az eredeti 6 milliárd forint helyett jövőre 12 milliárd forintból gazdálkodhat majd az igazságszolgáltatás. október 28.: Jordán Tamás lesz a Nemzeti Színház vezérigazgatója január elsejétől. október 29.: Módosította az Országgyűlés a családok támogatásáról szóló törvényt. Így egységesen és szeptemberig visszamenőleg 20 százalékkal emelkedik a családi pótlék. október 30.: 2003 kiegyensúlyozott és racionálisan költekező év lesz közölte Medgyessy Péter az MSZP frakcióülésén, hozzátéve, hogy a vállalások teljesítéséhez nem lesz szükség semmiféle megszorító intézkedésre. október 30.: Medgyessy Péter levélben kérte Orbán Viktort mint az Európai Néppárt alelnökét -, hogy tisztségét felhasználva támogassa Magyarország törekvéseit az uniós csatlakozási folyamatban. október 30.: A második tárgyaláson sem jutottak egyezségre a parlamenti pártok, valamint a kormány képviselői az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás ügyében. október 31.: A kormány beterjesztette az Országgyűlésnek a évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amely szerint a központi költségvetés hiánya jövőre 569 milliárd forint lesz. október 31.: Egy tekintélyes amerikai külpolitikai folyóirat szerint a NATO már kizárta volna Magyarországot, ha lenne rá jogi lehetősége. A kritika az Orbán-kormányt antiszemitizmussal vádolta, valamint azzal, hogy elmulasztotta a szerepvállalását a balkáni stabilitás megteremtésében. 6

7 3. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Októberben a hírműsorok szereplőinek 36 százaléka képviselte a parlamenti politikumot. 24 százalék a kormány/koalícióhoz, 12 százalék pedig a parlamenti ellenzékhez tartozott (6. ábra). A politikai aktorok aránya az előző hónap adataihoz képest nem változott. Az év tizedik hónapjában a parlamenti politikusok kétharmada (67%) a kormány/koalíció, 33 százaléka az ellenzék képviseletében jelent meg a hírműsorokban (7. ábra). Szeptemberhez képest a két politikai pólus megjelenési aránya nem változott érzékelhető módon, azonban a kabinet szereplési megoszlásában átrendeződés figyelhettünk meg. A szereplést tekintve az októberi hónap az MSZP képviselőinek kedvezett, miközben a kormánytagok és az SZDSZ parlamenti képviselői kevesebb lehetőséget kaptak. Az ellenzéki oldalon a Fidesz-MPP megjelenései emelkedtek, míg az MDF parlamenti politikusainak a prezentációja változatlan maradt. A vizsgált időszakban tovább csökkent a kormányzati politikusokra jutó beszédidő aránya. Az előző vizsgálatunkkor a parlamenti politikusok beszédidejének 70, októberben már csak 66 százaléka kötődött a kormányzat képviselőihez (10. ábra). Októberben is Medgyessy Péter szerepelt a leggyakrabban a hírműsorokban (9. táblázat). Az önkormányzati választás hatásaként a főpolgármester-jelöltek magas szereplési mutatókkal rendelkeztek. A pártok első emberei közül Áder János szereplése emelkedett meg számottevően, több mint kétszer olyan gyakran jelent meg a hírműsorokban, mint szeptemberben (62 eset vs. 136 eset), és a listán az előkelő második helyet foglalta el. 7

8 4. A HÍREK TARTALMI JELLEMZŐI Az év tizedik hónapjában az előző időszakhoz képest a legnagyobb növekedést az önkormányzatok tevékenységének témaköre mutatta (15% vs. 20%) (2. táblázat). A nagy mértékű előretörés okát abban találjuk, hogy az október 20-án tartott helyhatósági választás kampányeseményeire nagy médiafigyelem összpontosult. Ezt mutatja az is, hogy a témakörön belül az önkormányzati választásokkal foglalkozó hírek száma kétszeresére emelkedett (lásd 10. táblázat). A referendumhoz kötődő pártpolitikai történések központi motívummá válását az is mutatja, hogy a pártok viszonyát, belső ügyeit taglaló híradások aránya szintén nőtt (8% vs. 10%). Az ország gazdasági helyzetéről szóló tudósítások előfordulása az előző vizsgálathoz képest öt százalékkal esett vissza (28% vs. 22%), ezzel párhuzamosan azonban a kormány gazdaságpolitikájával foglalkozó híradások aránya továbbra is igen magas maradt (15%). A jelenség egyrészt azzal magyarázható, hogy az önkormányzati választás kampányában mind a kormányoldal, mind az ellenzék politikusai gyakran foglalkoztak az új kabinet által képviselt gazdasági irányvonallal, másrészt a hónap végén terjesztette elő a kormány a jövő évi költségvetést, amelynek előkészítő munkájáról többször adtak hírt a televíziók és a rádióadók. A munkanélküliség témakörének előfordulása az előző hónaphoz képest megduplázódott (lásd 10. táblázat), a kérdéskör az IBM székesfehérvári gyárának megszüntetése kapcsán került a hírműsorok harminc leggyakrabban szereplő témája közé. A külpolitikai kapcsolatok taglalása egy százalékkal emelte részesedését szeptemberhez képest, a témakörön belül az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapott másfélszer nagyobb médianyilvánosságot, mint az előző vizsgálati periódusban (lásd 10. táblázat). A legnagyobb mértékű csökkenést az általános belpolitikai kérdések és a belpolitikai botrányok, korrupció témakörében regisztráltuk (11% vs 8%). A hírműsorok tudósításaiban leggyakrabban előforduló témákat a Mellékletben (10. táblázat) tüntettük fel. 8

9 2. táblázat N=4008 A hírműsorok tudósításainak témái (a magyar vonatkozású műsoregységek százalékában, egy tudósítás több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya szeptember október gazdasági helyzet önkormányzatok tevékenysége kormány gazdaságpolitikája külpolitikai kapcsolatok kormány tevékenysége bűnözés szociális szféra kultúra, média pártok viszonya, ügyei 8 10 általános belpolitikai kérdések 11 8 belpolitikai botrányok, korrupció 11 8 parlament tevékenysége 8 8 természeti, ipari katasztrófák, balesetek 8 7 rendvédelmi szervezetek helyzete 3 3 kormányzat-ellenzék viszonya 3 3 A híradások tartalmával kapcsolatban az ORTT azt is vizsgálja, hogy a magyar vonatkozású hírek milyen arányban számoltak be országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról (1. ábra). 4Az év tizedik hónapjában a sikertelenségekről tudósító műsoregységek aránya két százalékkal csökkent (8% vs. 6%), az eredményekről beszámoló műsoregységek száma egy százalékkal emelkedett (8% vs. 9%). A fiaskókról szóló műsoregységek majd egyötöde (19%) a kormányzat, hatoda az ellenzék (16%), valamivel kevesebb mint kétharmada (65%) egyéb intézmény tevékenységéhez kapcsolódott. A politikusok októberben több balsikerű történés szereplői voltak, amely az önkormányzati választások eredményével hozható összefüggésbe. Állításunkat támasztja alá a tény, hogy a parlamenti oppozíció képviselőinek aránya megduplázódott a dimenzióban, ami gyenge produkciójuknak köszönhető (8% vs. 16%). A sikerekről tudósító műsoregységek tekintetében az előző vizsgálatunkhoz képest a kormány előfordulása enyhén csökkent (48% vs. 46%). Ezzel párhuzamosan az egyéb intézményekhez kötődő sikerek prezentációja kis mértékben emelkedett (49% vs. 51%). Az ellenzék előfordulása most is elenyésző volt (3%). 9

10 1. ábra N=4008 A kudarcról és sikerről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 100 kudarc augusztus kudarc szeptember kudarc október % 50 0 kormány ellenzék egyéb intézmény kudarc augusztus kudarc szeptember kudarc október siker augusztus siker szeptember siker október % kormány ellenzék egyéb intézmény siker augusztus siker szeptember siker október Októberben a konfliktusról tudósító műsoregységek előfordulása enyhén csökkent (10% vs. 9%), az együttműködésről szóló hírek aránya stagnált (8% vs. 8%). A kormányhoz (32% vs. 35%) és az ellenzékhez kötődő konfliktusok megoszlása kis mértékben emelkedett (26% vs. 27%). A csekély mértékű növekedés hátterében az önkormányzati választások és az uniós csatlakozás feltételei körül kialakult viták álltak (2. ábra). 10

11 A két politikai oldal együttműködéséről kevesebb műsoregység számolt be, mint az előző hónapban. Mind a kormány (31% vs. 28%), mind az ellenzék (8% vs 5%) prezentációja három százalékkal csökkent, míg az egyéb szereplőkhöz köthető kooperációk aránya néhány százalékkal emelkedett (61% vs. 67%). 2. ábra N=4008 A konfliktusról és együttműködésről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) konfliktus augusztus konfliktus szeptember konfliktus október % kormány ellenzék egyéb konfliktus augusztus konfliktus szeptember konfliktus október együttmûködés augusztus együttmûködés szeptember együttmûködés október % kormány ellenzék egyéb együttmûködés augusztus együttmûködés szeptember együttmûködés október

12 5. A HÍRSZOLGÁLTATÁS TARTALMI JELLEMZŐI Az ORTT a politikusok nyilatkozatainak tartalmi vonatkozásait is elemezte, ennek keretében azt vizsgálta, hogy a parlamenti politikusok milyen eséllyel láthatták el kritikai, ellenőrző funkciójukat, azaz milyen gyakran fogalmazhattak meg bírálatokat, eltérő véleményeket. Októberben a szereplők egytizede (10%) fogalmazhatott meg bírálatot (3. ábra). A legtöbb elmarasztaló véleményt a kormánynak címezték. A kabinet tovább folytatta előző hónapban megkezdett emelkedését a dimenzióban (39% vs. 47%). Az ellenzék konzerválta szeptemberben mért eredményeit (14% vs. 14%). Az egyéb szereplőkhöz kapcsolódó kritikákon belül továbbra is magas maradt az előző adminisztrációt és annak tisztségviselőit elmarasztaló megnyilatkozások aránya, amely az egyéb intézményeket ért kritikák közel negyedét tette ki (24%). 3. ábra N=6505 A hírműsorokban elhangzott bírálatok aránya és címzettjei (az összes szereplés százalékában) bírálatot tartalmazó szereplések bírálatot nem tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata A politikusok minden negyedik szereplésük alkalmával hívták fel a közvélemény figyelmét valamely általuk tapasztalt visszásságra (24%), ami az előző vizsgálat adataihoz képest 4 százalékos csökkenést jelent (4. ábra). A kormányzat kritikájának frekvenciája szeptemberhez képest változatlan maradt (14% vs. 14%), az ellenzéké enyhén (5% vs. 4%), 12

13 míg az egyéb intézményeket szapuló kijelentések aránya jelentősen visszaesett (9% vs. 6%). A legtöbb negatív ítéletet megfogalmazó parlamenti politikus ebben a hónapban is Áder János volt (75 eset), a pártelnököt Kovács László (21 eset) és Kuncze Gábor (19 eset) követte. 4. ábra N=2378 A kormánytagok és a parlamenti képviselők által megfogalmazott bírálatok megoszlása (kormánytagok, parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) nincs bírálat egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata A pártkötődéssel nem rendelkező szereplők előfordulásaik 6 százalékában (225 eset) emeltek valamilyen intézmény működésével szemben kifogást. A legtöbb problémára az országos jogi intézmények világították rá ebben a hónapban (3. táblázat). Az első öt legtöbb kritikát megfogalmazó aktor közé felkerültek a civil szféra szerveződései, ami a jászladányi iskola körül kialakult konfliktusnak köszönhető. 13

14 3. táblázat Az öt legtöbb bírálatot megfogalmazó, pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (az összes bírálatuk arányában, egy nyilatkozat több bírálatot is tartalmazhat) kormány ellenzék egyéb intézmény esetszám százalék esetszám százalék esetszám százalék országos jogi szakágazati intézmény intézményi kötődés nem derül ki vállalat, vállalkozás, bank, biztosító civil szféra szerveződése szakszervezetek, érdekképviseletek Októberben a szereplések két százaléka tartalmazott valamilyen elismerést (5. ábra). A kormányzat tevékenységének méltatása az előző hónapban mért szinthez képest tovább emelkedett (52% vs. 60%). Legtöbbször Kovács László adott hangot nagyrabecsülésének, aki 12 esetben beszélt dicsérőleg valamely intézmény működéséről. Az elismeréseket tartalmazó szereplések száma igen alacsony volt (161 eset), emiatt a részletesebb elemzésre nincs lehetőség. 5. ábra N=6505 A hírműsorokban elhangzott elismerések aránya, illetve címzettjei (az összes szereplés százalékában) elismerést nem tartalmazó szereplések elismerést tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének elismerése kormányzat tevékenységének elismerése

15 6. A POLITIKAI SZEREPLŐK MÉDIAHASZNÁLATA Az ORTT havi gyakorisággal végzett elemzései elsősorban azt vizsgálják, hogy az elektronikus médiumok milyen arányban biztosítottak lehetőséget a kormányzati hatalom, illetve a parlamenti ellenzék képviselői számára álláspontjaik kifejtésére. Az elemzés első lépésében a két szemben álló politikai oldal médiahasználatát az összes szereplési lehetőség alapján vizsgáljuk, azaz egyaránt figyelembe veszzük azokat a megjelenéseket, amikor a politikusok véleményét narrátor ismertette, illetve amikor a szereplők élőszóban nyilatkoztak. Októberben a hírműsorok szerkesztői továbbra is nagy figyelmet fordítottak a politikai élet történéseire (36% vs. 36%) (6. ábra). A kormány/koalíciót a szereplők 24, a parlamenti ellenzéket 12 százaléka képviselte. A vizsgált műsorokban a pártok képviselőinek szereplési aránya nem változott jelentős mértékben, egyedül a Jó estét, Magyarország! jelenített meg jóval több parlamenti politikust, mint szeptemberben (32% vs. 39%). A két politikai oldal magas prezentációja azzal hozható összefüggésbe, hogy az önkormányzati választások utolsó kampányeseményei és az uniós csatlakozás körül kialakult heves vita továbbra is a politikusokra irányította a figyelmet. A kormány/koalíció szereplése mindössze a Jó estét, Magyarország!-ban emelkedett meg számottevő mértékben (18% vs. 22%), ezenkívül még öt műsorszolgáltató hírműsorában tapasztaltunk egy-két százalékos emelkedést a kabinet szereplőinek javára. Az ellenzéki pártok szereplése azonos mértékben emelkedett a Jó estét, Magyaroszág!-ban (14% vs. 17%) és a Danubius Rádióban (8% vs. 11%). Érzékelhető módon csak az ATV Híradójában csökkent megjelenéseik megoszlása (15% vs. 12%), a többi műsorban az előző hónappal közel azonos adatokat regisztráltunk, csupán egy-két százalékos elmozdulást tapasztaltunk. 15

16 6. ábra N=6505 A parlamenti politikusok és az egyéb szereplők megjelenéseinek aránya a hírműsorokban (a szereplések százalékában) kormány/koalíció parlamenti ellenzék egyéb szereplők Átlag ATV Híradó Jó estét, Magyarország! (TV2) M1 déli Híradó Sláger Rádió Danubius Rádió RTL Klub Híradó Tények (TV2) Esti Krónika Déli Krónika Reggeli Krónika Duna TV Híradó M1 esti Híradó % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A következő táblázatba azokat a szereplőket (az ún. egyéb szereplők ) gyűjtöttük össze, akik megjelenéseik, megszólalásaik alapján nem a hazai parlamenti politikai életet reprezentálják. A pártkötődéssel nem rendelkező aktorok közül a legnagyobb arányban a vállalatok, vállalkozások, bankok, biztosítók fordultak elő (11,4%). A második helyet az országos jogi szakágazati intézmények tudhatták magukénak (10,4%), harmadikon azok álltak, akiknek intézményi kötődés nem derül fény (9,5%) (4. táblázat). A jogi szakágazati intézmények szereplési aránya az előző hónaphoz képest tovább emelkedett (8,6% vs 10,4%), ami az önkormányzati választásokkal állt összefüggésben, amelynek előkészületei kapcsán sokszor nyilatkozott az Országos Választási Iroda vezetője, Rytkó Emília (lásd Melléklet 11. táblázat). Továbbá a jászladányi alapítványi iskola körül kialakult heves csatározásoknak köszönhetően sokat szerepelt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa (lásd Melléklet 11. táblázat), végül a bíróságok anyagi válsága miatt gyakran nyilatkozott a Legfelsőbb Bíróság elnöke is (lásd Melléklet 11. táblázat). 16

17 4. táblázat N=3852 A 15 leggyakrabban előforduló pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (szerepléseik arányában) esetszám százalék vállalat, vállalkozás, bank, biztosító ,4 országos jogi szakágazati intézmény ,4 intézményi kötődés nem derül ki 367 9,5 külföldi szereplő 324 8,4 kultúra, tudomány, művészet, 267 6,9 szórakoztatóipar, oktatás rendőrség, VPOP 267 6,9 minisztériumok 238 6,2 civil szféra szerveződése 188 4,9 egészségügy 158 4,1 pártkötődés nélküli szakértő 139 3,6 szakszervezetek, érdekképviseletek 134 3,5 köztársasági elnök 93 2,4 országos gazdasági szakágazati intézmény 64 1,7 határon túli magyarok és szervezeteik 58 1,5 polgármester, megyei önkormányzat elnöke 56 1, Szereplési arányok az egyes témákban A szereplési arányok általános elemzése mellett az ORTT rendszeresen vizsgálja, hogy az egyes témakörökön belül milyen eséllyel nyilváníthattak véleményt (élőszóban vagy narrátori idézet útján) a szemben álló felek (5. táblázat). Az egyes témakörökön belüli szereplési arányok elemzésénél a parlamenti politikusok mellett az egyéb szereplők megjelenéseit is figyelembe vesszük. A hírműsorok szereplőinek nyilatkozataiban a leghangsúlyosabban az önkormányzatok tevékenységének témaköre fordult elő, az előző hónap adataihoz képest 4 százalékos növekedést könyvelhetett el a kérdéskör (15% vs. 19%), ennek több mint kétharmadát az önkormányzati választásról hangoztatott vélemények tették ki. Az ország külpolitikai kapcsolatairól tett nyilatkozatok aránya 3 százalékkal emelkedett (10% vs. 13%), ennek oka egyértelműen az Európai Unióhoz való csatlakozásunk körül kialakult vita volt. A belpolitikai kérdéseket boncolgató témakörök közül az általános belpolitikai csoporttal (14% vs. 8%) foglalkozók könyvelhették el a legnagyobb visszaesést. 17

18 Most is, mint az ezt megelőző időszakokban, a kormány nagyobb súllyal szerepelt a témák többségében, mint az ellenzék. Októberben az ellenzék mindössze két kérdéskörben nyilatkozhatott többször (általános belpolitikai kérdések, pártok viszonya, ügyei). Októberben kezdődött meg a évi költségvetés parlamenti előkészítése, ezzel magyarázható, hogy az ellenzék a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban tett nyilatkozatainak aránya másfélszeresére emelkedett (10% vs. 25%). 5. táblázat N=6505 A kormányzati oldal, a parlamenti ellenzék, valamint az egyéb szereplők előfordulása az egyes témakörökben (százalékban, egy nyilatkozat több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya kormányzati parlamenti egyéb nyilatkozatok oldal ellenzék szereplők aránya önkormányzatok tevékenysége gazdasági helyzet külpolitikai kapcsolatok kormány gazdaságpolitikája kormány tevékenysége szociális szféra kultúra, média pártok viszonya, ügyei bűnözés parlament tevékenysége általános belpolitikai kérdések belpolitikai botrányok, korrupció kormányzat-ellenzék viszonya természeti, ipari katasztrófák, balesetek rendvédelmi szervezetek helyzete A szereplők megjelenítési módjai A szereplőket aszerint is vizsgáltuk, hogy a szerkesztők fontosnak tartották-e felhívni rájuk a közönség figyelmét, azaz megjelentek-e a headline-ban vagy az összefoglalóban. Az aktorok legnagyobb része (90%) sem a headline-ban, sem az összefoglalóban nem kapott helyet. A nevesített közszereplők közül a legnagyobb gyakorisággal Kovács Lászlóra (30 eset) hívták fel a figyelmet. Az összefoglalókban második legtöbbet megjelenő politikus Medgyessy Péter volt, akit 26 esetben láthattunk a műsor elején vagy végén elhelyezett szalagcímekben. 18

19 Mádl Ferenc köztársasági elnök volt a harmadik legtöbbet szereplő közéleti személyiség (16 eset) a headline-okban. Októberben a kormányzat reprezentánsai közel kétszer olyan gyakran fordultak elő a headline-okban, mint az ellenzékiek (212 eset vs. 102 eset). A hírműsorok a kabinetre és tagjaira hívták fel a figyelmet a legtöbbször, az említett csoport tette ki a politikusok megjelenésének közel felét (314 esetből 166 eset). Az ellenzéki pártok képviselői közül Áder János szerepelt a leggyakrabban a hírösszefoglalókban (14 eset). Várhegyi Attila szintén sokszor szerepelt a headline-okban, személye a polgármesterként elkövetett visszaélések miatt kirótt jogerős bírói ítélet következtében került a média figyelmének középpontjába A politikusok médiahasználatának tendenciái Az év tizedik hónapjában a parlamenti politikusok 67 százaléka a kormány/koalíció, harmada (33%) az ellenzék képviseletében jelent meg a hírműsorokban (7. ábra). A kormány/koalíció szereplése az előző időszak adataihoz képest egy százalékkal visszaesett (68% vs. 67%). A kormányoldal reprezentánsainak mutatóin belül átrendeződés figyelhettünk meg. A kabinet tagjainak részesedése csökkenni kezdett (47% vs. 45%), hasonló tendenciát regisztráltunk az SZDSZ esetében (10% vs. 8%). Ezzel párhuzamosan a MSZP százalékos aránya három százalékkal emelkedett (11% vs. 14%), a folyamat két képviselőnőjük gyakori szereplésével függött össze. Gy. Németh Erzsébet, az MSZP főpolgármester-jelöltje októberben közel két és félszer gyakrabban jelent meg a hírműsorok tudósításaiban, mint szeptemberben (20 eset vs. 51 eset). Hasonló volt a helyzet az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin esetében, aki másfélszer többször szerepelt a beszámolókban (33 eset vs. 52 eset) (lásd Melléklet 9. táblázat). Az SZDSZ-ről megállapítható, hogy parlamenti képviselői közül az elemzett programok főként a párt elnökét, Kuncze Gábort idézték, aki a frakció nyilatkozatainak több mint kétötödét adta (188 esetből 78 eset). A kabinet megjelenéseinek kétharmadát szocialista pártkötődésű miniszterek, államtitkárok szolgáltatták (1042 esetből 679 eset). Az ellenzék szereplése októberben 1 százalékkal emelkedett (32% vs. 33%). A Fidesz- MPP megjelenésének aránya folytatta szeptemberi növekedését, a csoport adta az összes politikusi felbukkanás negyedét (23% vs. 25%), az MDF részesedése a dimenzióban nem változott (8% vs. 8%). Az adatokból kitűnik, hogy az önkormányzati választások miatt a műsorok a két nagy párt szerepeltetésére helyezték a hangsúlyt. 19

20 7. ábra N=2306 A kormány és a parlamenti pártok képviselőinek szereplései a hírműsorokban (a kormánytagok és a parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) 60 augusztus szeptember október 40 % 20 0 kormány MSZP SZDSZ Fidesz MDF független augusztus szeptember október Az ORTT - nemzetközi példákat követve - elsősorban a parlamenti politikum (kormánytagok, parlamenti képviselők) médiahasználatának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Emellett azonban a politikai elit szereplésnek vizsgálata más módszer alapján is elképzelhető. Így érdemes elemezni a parlamenti politikusok mellett az összes köztudomásúan politikai kötődéssel bíró szereplő megjelenését is (8. ábra). E megközelítés alapján kisebb eltérés mutatkozott a parlamenti politikusok szerepléseinek megoszlásához képest. A kormány oldal a megjelenések 65, míg az ellenzék 32 százalékát birtokolta. A parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok az összes felbukkanás mindössze 3 százalékát tudhatták magukénak. A MIÉP és a Centrum Párt a helyhatósági választások miatt, míg az FKgP a tovább húzódó belső vitái következtében szerepelt a hírműsorokban. A Centrum Párt képviselői közül továbbra is Mizsei Zsuzsanna tekinthető a leggyakrabban idézett politikusnak, aki a Millenáris Kht. gazdálkodásában felfedezett visszaélések ügyében nyilatkozott (lásd Függelék). A kormány pártkötődéssel nem rendelkező tagjainak aránya tovább folytatta enyhe emelkedését (11% vs. 12%). A kabinet független tagjai közül a legtöbbet Bárándy Péter szerepelt, aki az ország uniós csatlakozásához szükséges alkotmánymódosítás előkészítése miatt jelenhetett meg gyakrabban a hírműsorokban. Októberben az MSZP reprezentánsainak előfordulása stagnált (40% vs. 40%), míg az SZDSZ képviselőinek aránya 3 százalékkal 20

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2013. június A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és -elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA 1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2012. február A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és -elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA 1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül

Részletesebben

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA 1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül

Részletesebben

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA 1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése Budapest, 2015. április A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya

Részletesebben

A hírműsorok tartalomelemzése (2008. október)

A hírműsorok tartalomelemzése (2008. október) A hírműsorok tartalomelemzése (2008. október) A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése,

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése Budapest, 2015. március A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG GYORSJELENTÉSE 2015. MÁJUS A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

A határon túli magyarok szereplése a hírműsorokban, 2010-ben

A határon túli magyarok szereplése a hírműsorokban, 2010-ben A határon túli magyarok szereplése a hírműsorokban, 2010-ben A Magyarország határain kívül élő nemzettársainkra egyre nagyobb figyelem irányul. 2010. augusztus 20-án lépett életbe a kettős állampolgárságról

Részletesebben

A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2008. OKTÓBER-DECEMBER)

A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2008. OKTÓBER-DECEMBER) A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2008. OKTÓBER-DECEMBER) A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorfigyelő és -elemző Igazgatósága megvizsgálta a fontosabb (nézettségi és hallgatottsági adatok alapján) közszolgálati

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

j i; i,- 2007.2. szám KEP KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA

j i; i,- 2007.2. szám KEP KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA 2007.2. szám j i; i,- KEP KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA JEL-KÉP 2007/2 A Magyar Médiáért Alapítvány és az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport folyóirata Szerkesztőbizottság ANGELUSZ RÓBERT GÁLIK

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ - Csányi Alapítvány 11. Életút Nap április 26.

ÖSSZEFOGLALÓ - Csányi Alapítvány 11. Életút Nap április 26. ÖSSZEFOGLALÓ - Csányi Alapítvány 11. Életút Nap 2016. április 26. Rövid áttekintés Az idei Életút Napra 12 médiumtól 18 újságíró érkezett. Összesen 69 média megjelenés szüleletett az Alapítványról, amellyel

Részletesebben

A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2009. JANUÁR-MÁRCIUS) TARTALOMJEGYZÉK

A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2009. JANUÁR-MÁRCIUS) TARTALOMJEGYZÉK A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2009. JANUÁR-MÁRCIUS) TARTALOMJEGYZÉK Előterjesztés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. I. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA... 2 I.1 A VIZSGÁLAT MINTÁJA... 3 II. AZ ELMÚLT HÁROM

Részletesebben

2004.1. szám JEL- KÉP KOMMUNIKACIO, KOZVELEMENY, MEDIA

2004.1. szám JEL- KÉP KOMMUNIKACIO, KOZVELEMENY, MEDIA 2004.1. szám JEL- KÉP KOMMUNIKACIO, KOZVELEMENY, MEDIA JEL-KÉP 2004/1 A Magyar Médiáért Alapítvány és az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport folyóirata Szerkesztőbizottság ANGELUSZ ROBERT GÁLIK

Részletesebben

I. Bevezetés. II. A megrázó hírek gyakorisága és hossza

I. Bevezetés. II. A megrázó hírek gyakorisága és hossza I. Bevezetés Sok mindenről beszámolhatunk, de az életveszély meg a haláleset mindig előnyt élvez. Arról a híradóban soha nem tudósítanak, hogy felépült egy új ház és sokan beköltöztek, viszont ha az a

Részletesebben

O RSZÁGOS R ÁDIÓ ÉS T ELEVÍZIÓ T ESTÜLET J/8505 BESZÁMOLÓ. az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről. 2004. február 26.

O RSZÁGOS R ÁDIÓ ÉS T ELEVÍZIÓ T ESTÜLET J/8505 BESZÁMOLÓ. az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről. 2004. február 26. O RSZÁGOS R ÁDIÓ ÉS T ELEVÍZIÓ T ESTÜLET J/8505 BESZÁMOLÓ az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről 2004. február 26. 2 3 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 5 I. A VÉLEMÉNYSZABADSÁG, A

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2015. JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE A napirendi javaslat a rendkívüli ülésre vonatkozó kezdeményezés(ek)re figyelemmel módosulhat!

Részletesebben

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló

Részletesebben

Híradóelemzés I. negyedév április 24.

Híradóelemzés I. negyedév április 24. Híradóelemzés 2013. I. negyedév 2013. április 24. Összefoglaló Az öt vizsgált csatorna esti híradóiban 2013 I. negyedévében összesen 8954 tudósítás hangzott el. Arányaiban a legtöbb eseményről február

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. A vizsgálat legfontosabb eredményei

1. Bevezetés. 2. A vizsgálat legfontosabb eredményei 1. Bevezetés Tanulmányunk kvantitatív tartalomelemzési módszer segítségével vizsgálta a magyar országgyűlési választások médiaképét a külföldi újságok és hírügynökségek anyagaiban. Az elemzés a Magyar

Részletesebben

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban (2013. január 1. 2013. június 30.) Műsorelemző osztály Budapest, 2013. október 30. Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Az MSZP állásfoglalásai az 1956-os forradalomról és Nagy Imréről ( ) a) Népszabadság

Az MSZP állásfoglalásai az 1956-os forradalomról és Nagy Imréről ( ) a) Népszabadság Az MSZP állásfoglalásai az 1956-os forradalomról és Nagy Imréről (1989-2005) a) Népszabadság (?) Bossányi Katalin: Meddig engedünk 56-ból? 1991. június 15. Emlékmű a megbékélésért. Megbékélés Emlékmű Alapítvány

Részletesebben

Egyeduralkodó a Fidesz a híradókban

Egyeduralkodó a Fidesz a híradókban Egyeduralkodó a Fidesz a híradókban A Policy Solutions elemzése az orsz{gos televíziók híradóinak kiegyensúlyozotts{g{ról 2011. febru{r Vezetői összefoglaló A Policy Solutions 2011. február 21-től egy

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2015. JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2015. július 6-án 10 15 órai állapot szerint JÚLIUS 6. HÉTFŐ üléskezdés: 9 00 óra határozathozatalok: legkorábban: 9 50 órától (napirend

Részletesebben

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban (2012. július 1-december 31.)

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban (2012. július 1-december 31.) Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban (212. július 1-december 31.) Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom

Részletesebben

Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. 2012. november 12. - december 7.

Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. 2012. november 12. - december 7. 1 Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. november 12. - december 7. A Nyilvánosság Klub Monitor Csoportja 2011 ősze és tavasza után őszén (november 12-e és december 7-e) között négy héten keresztül

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 388/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 388/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 388/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Bevezetés. Alaptézisek

Bevezetés. Alaptézisek Bevezetés Az erőszakról szóló tudósítások egyre nagyobb teret kapnak a híradókban. A műsorszolgáltatók mind gyakrabban mutatnak be olyan képeket, melyeken fedetlen holttestek, súlyosan sérült, haldokló

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 12. heti ülésszakának napirendjére március 21.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 12. heti ülésszakának napirendjére március 21. Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 202. évi 2. heti ülésszakának napirendjére Kezdési időpont: 9.00 Helyszín: Médiatanács ülésterem 202. március 2. (szerda) Tájékoztató: A 202.

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Az elmúlt napok főbb hírei 2013.07.13-16.

Az elmúlt napok főbb hírei 2013.07.13-16. 1 Az elmúlt napok főbb hírei 2013.07.13-16. A főbb témák: 1. (Interjú Handó Tündével) 2. Bíróságok napja - Darák: változás és t 3. Interjú Handó Tündével a központi igazgatásáról (Inforádió Aréna) 4. Az

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Veszprém Vizl Péterné Szakszervezet megnevezése: 1.Pedagógusok

Részletesebben

A társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban

A társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban A társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban Budapest, 2012. június 27. Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 31. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 31. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 31. hét Erdély Ponta: Orbán bántó és provokáló alak Victor Ponta sértőnek nevezte a magyar miniszterelnök Romániával szemben tanúsított magatartását. A román kormányfő

Részletesebben

Összehasonlító adatok 2006., 2010., évekről

Összehasonlító adatok 2006., 2010., évekről AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE 215. január 26. Összehasonlító adatok 26., 21., 214. évekről Készítette: Tájékoztatási és Módszertani Osztály Tartalomjegyzék oldal Az országgyűlési ülésszakok, ülések és ülésnapok

Részletesebben

I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK

I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK 1. MEDGYESSY-KORMÁNY - MINISZTÉRIUMOK Párosítsd össze a minisztereket az általuk vezetett intézménnyel! 1.Kovács László Igazságügyi Minisztérium (6.) 2. Juhász Ferenc Környezetvédelmi

Részletesebben

2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése

2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése 2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése 2014. június 6. A Műsorfigyelő és elemző főosztály a 2014. évi országgyűlési választással kapcsolatos műsorfigyelésre vonatkozó

Részletesebben

A 20%-os bűncselekményarány

A 20%-os bűncselekményarány A 20%-os arány vizsgálata a hírműsorokban (2015.) 2016. december 2. Az Mttv. 38 (1) bekezdése alapján a jelentős befolyásoló erővel rendelkező (továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatók

Részletesebben

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában Tartalomelemzés 2000 január és 2015 március között megjelent cikkek alapján Bevezetés Elemzésünk célja, hogy áttekintő képet adjunk a szegénység

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2576/2007. (XI.14.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2576/2007. (XI.14.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2576/2007. (XI.14.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 669/2009.(III. 25.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 669/2009.(III. 25.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 669/2009.(III. 25.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Társadalmi sokszínűség a hírműsorokban

Társadalmi sokszínűség a hírműsorokban Társadalmi sokszínűség a ban 2016. január 1. - június 30. 2017. január 31. Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével,

Részletesebben

A menekültügy képe a magyar sajtóban

A menekültügy képe a magyar sajtóban A menekültügy képe a magyar sajtóban A Népszabadságban és Magyar Nemzetben 005-ben megjelent cikkek elemzése Dr. Vicsek Lilla (Budapesti Corvinus Egyetem KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet),

Részletesebben

Összehasonlító adatok 2006., 2010., I. félévek

Összehasonlító adatok 2006., 2010., I. félévek AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE 214. július 4. Összehasonlító adatok 26., 21., 214. I. ek Készítette: Tájékoztatási és Módszertani Osztály A 214. július 4-ei ülés számított adataival. Tartalomjegyzék oldal

Részletesebben

Bevezetés. Alaptézisek

Bevezetés. Alaptézisek Bevezetés Az erőszakról szóló tudósítások egyre nagyobb teret kapnak a híradókban. A műsorszolgáltatók mind gyakrabban mutatnak be olyan képeket, melyeken fedetlen holttestek, súlyosan sérült, haldokló

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ALELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK ÉS JOGORVOSLATOK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ALELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK ÉS JOGORVOSLATOK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL ! A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ALELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK ÉS JOGORVOSLATOK 2015. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2015. év első felében

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

Frakcióvezetők a Parlamentben

Frakcióvezetők a Parlamentben Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Nbb-10/2011. (Nbb-29/ )

J e g y zőkönyv. Nbb-10/2011. (Nbb-29/ ) Nbb-10/2011. (Nbb-29/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának 2011. május 24-én, kedden, 11 óra 13 perckor a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tárgyalótermében

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 24. heti ülésszakának napirendjére június 13.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 24. heti ülésszakának napirendjére június 13. Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2012. évi 24. heti ülésszakának napirendjére 2012. június 13. (szerda) Tájékoztató:

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

REKLÁMTORTA 2014 A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei

REKLÁMTORTA 2014 A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei 2015. február 19. Reklámtorta 2014 A Reklámtorta 2014 felmérés az elmúlt évek gyakorlatát követve készült. A piac méretének megállapításához az adatokat

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 8-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 8-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel. (88) 545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 07/271/2007. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

AZ ÜLÉS ELSŐ HETE: szünet: szükség szerint. SZEPTEMBER 27. KEDD üléskezdés: 9 00 óra határozathozatalok: legkorábban: 9 50 órától

AZ ÜLÉS ELSŐ HETE: szünet: szükség szerint. SZEPTEMBER 27. KEDD üléskezdés: 9 00 óra határozathozatalok: legkorábban: 9 50 órától AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2016. ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER 26-27. (HÉTFŐ-KEDD) ÉS OKTÓBER 3-I (HÉTFŐ) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2016. szeptember 23-án 12 00 órai állapot szerint

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Népesedésvita a parlamentben

Népesedésvita a parlamentben Dobos Arnold Török Zoltán Népesedésvita a parlamentben Tematizációs kísérlet vagy valódi szakpolitikai alternatíva? Hogyan értékeljük a Jobbik által kezdeményezett parlamenti népesedési vitát? A Jobbik

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

Nyitottság és törvénytisztelet Magyar városi önkormányzatok honlapjainak elemzése

Nyitottság és törvénytisztelet Magyar városi önkormányzatok honlapjainak elemzése Nyitottság és törvénytisztelet Magyar városi önkormányzatok honlapjainak elemzése - 2015 magyar nyelvű összefoglaló A CRCB legújabb elemzése 368 magyar város önkormányzati honlapjainak 2015. évi adatai

Részletesebben

Két választás Magyarországon Kampányidőszakok a legnagyobb elérésű hírforrásokban

Két választás Magyarországon Kampányidőszakok a legnagyobb elérésű hírforrásokban 201 Két választás Magyarországon Kampányidőszakok a legnagyobb elérésű hírforrásokban Mérték Médiaelemző Műhely Prospect Műhely Alapítvány 201.11.2. Tartalom A kutatásról... 2 Összefoglaló... 3 Módszertan...

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

J e g y zőkönyv HOB 3/2011/EL (HOB 5/ /EL)

J e g y zőkönyv HOB 3/2011/EL (HOB 5/ /EL) HOB 3/2011/EL (HOB 5/2010-2014/EL) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága Ellenőrző albizottságának 2011. április 28-án, csütörtökön, 10 óra 05 perckor az Országház földszint

Részletesebben

A médiatörvény mindent be{rnyékolt A Policy Solutions belpolitikai napirend-elemzése

A médiatörvény mindent be{rnyékolt A Policy Solutions belpolitikai napirend-elemzése A médiatörvény mindent be{rnyékolt A Policy Solutions belpolitikai napirend-elemzése 2011. janu{r Vezetői összefoglaló A médiatörvény a Fidesz összes januári pozitív intézkedését beárnyékolta, mert tizenkilenc

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2012. évben összesen 8.451 db eredményes eljárás

Részletesebben

Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén

Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén 0. június A Policy Solutions és a Medián kutatása alapján a magyar soros elnökség utolsó hónapjában az állampolgárok 0 százaléka tudta fejből, hogy

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 393/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 393/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 393/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 619/2009. (III.18.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 619/2009. (III.18.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 619/2009. (III.18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ATV 2012-ES NÉZETTSÉGI EREDMÉNYEIRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ATV 2012-ES NÉZETTSÉGI EREDMÉNYEIRŐL ÖSSZEFOGLALÓ AZ ATV 2012-ES NÉZETTSÉGI EREDMÉNYEIRŐL 5 indok az ATV mellett Stabil nézettség megbízhatóan tervezhető adatokkal Nézőink jómódúak és a legnagyobb arányban városiak. Hatékony reklámkörnyezet,

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2203/2007. (IX. 26.) számú HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2203/2007. (IX. 26.) számú HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2203/2007. (IX. 26.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

Alba Radar. 6. hullám

Alba Radar. 6. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám Lakossági vélemények a Fehérvár Televízió Ütköző című műsoráról 2011. február 28. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM

ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM 1 ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM 1. Általános rendelkezések 1.1 1 Az egyesület neve: Bolgár Kulturális Fórum. 1.2 Az egyesület székhelye: 1112 Budapest, Cirmos u. 1-3., B lépcsőház, VIII. em. 47.

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2503/2006. (XI. 15.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2503/2006. (XI. 15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület 2503/2006. (XI. 15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Beszámoló az Iparjogvédelmi Szakértői Testület évi működéséről

Beszámoló az Iparjogvédelmi Szakértői Testület évi működéséről Beszámoló az Iparjogvédelmi Szakértői Testület 205. évi működéséről I. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezeti és működési rendje; a működési költségek fedezete. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2016/2009. (X. 13.) sz. HATÁROZATA határozatot.

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2016/2009. (X. 13.) sz. HATÁROZATA határozatot. az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2016/2009. (X. 13.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA. TÁJÉKOZTATÓ a május 2-ai plenáris ülésnap főbb eseményeiről 1. Tartalomjegyzék

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA. TÁJÉKOZTATÓ a május 2-ai plenáris ülésnap főbb eseményeiről 1. Tartalomjegyzék ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÁSI ÉS IROMÁNY-NYILVÁNTARTÓ IRODA Budapest, 2016. május 3. TÁJÉKOZTATÓ a 2016. május 2-ai plenáris ülésnap főbb eseményeiről 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

ZÁHONY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT V.I.P. LISTA ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI

ZÁHONY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT V.I.P. LISTA ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI XVI. rész ZÁHONY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT V.I.P. LISTA ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Záhony Város Önkormányzat V.I.P lista összeállításának szempontjai: A V.I.P. listán szerepeljen csoportonként a személy 1.

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben