1. Bevezetés. 2. A vizsgálat legfontosabb eredményei

Átírás

1 1. Bevezetés Tanulmányunk kvantitatív tartalomelemzési módszer segítségével vizsgálta a magyar országgyűlési választások médiaképét a külföldi újságok és hírügynökségek anyagaiban. Az elemzés a Magyar Távirat Iroda Külföldi Hírlevelében szereplő, március 1. és május 31. között (a 9. héttől a 22. hétig) kiadott magyar vonatkozású újsághírekre és hírügynökségi beszámolókra terjedt ki. Az adatfelvétel során a magyar vonatkozású híradásokat (összesen 372 cikk) sztenderd kódlapok alapján jellemeztük, majd adatbázist hoztunk létre, és statisztikai szempontok szerint értelmeztük. Az elemzés során azt vizsgáltuk, hogy az egyes paraméterek alapján milyen releváns jelenségek és tendenciák rajzolódnak ki az adatokból. A vizsgálat összesen három hónapot foglalt magába 1. Az elemzett időszak a választási- és kampányesemények, valamint a külföldi média magyar vonatkozású aktivitásának függvényében több szakaszra bontható. Március első három hete már a korteshadjárat időszaka, de az igazi kampány március utolsó napjaira és a két forduló közötti időszakra datálható. A választások második fordulója után a koalíciós tárgyalások és a kormányalakítás keltették fel a média érdeklődését. Mivel a híradások többsége átfogó, összegző írás volt a magyar politikai eseményekről, így a hírek jellemzőinek bemutatása mellett vizsgálatunk fókuszába a szereplőket állítottuk, felmérve médiahasználatukat és megjelenítésüket, valamint az általuk érintett témákat is. Ha a táblázatok egyes kategóriájába egyetlen műsoregység sem volt sorolható, akkor jel szerepel, a fél százaléknál alacsonyabb esetszámot pedig a nulla jelzi. A táblázatokban és az ábrákon közölt százalékos adatok összege a kerekítések miatt eltérhet a száz százaléktól. 2. A vizsgálat legfontosabb eredményei 1 A hetének márciusba átnyúló négy napját a 10. héthez soroltuk

2 A külföldi médiumok csak a jelentősebb magyarországi politikai eseményeket követték nyomon (választási fordulók, kormányalakítás), a kisebb történésekre általában késve és kontextusba ágyazva reagáltak. A hírek forrását vizsgálva kimutathatóvá vált, hogy a magyarországi események iránt elsősorban Ausztria, Románia és Szlovákia médiumai, tehát a szomszédos országok, valamint az európai fejlődési folyamatban kiemelkedő szerepet játszó államok, így a németországi, franciaországi, illetve az Európai Unió központjához kötődő (Brüsszel) források tanúsítottak nagy érdeklődést (1. táblázat). Leggyakrabban a (német nyelvű) konzervatív lapok (Die Presse, Frankfurter Allgemeine Zeitung) foglalkoztak magyar témájú eseményekkel. A hírek másik jelentős forrásának a gazdasági lapok tekinthetők, ezek a magyar vonatkozású híradások 13 százalékát közölték. Emellett egy román médium a Ziarul került fel a legtöbb magyar vonatkozású cikket közlő újságok listájára (2. táblázat). A magyarországi történéseket gyakorlatilag négy szereplő: Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Csurka István és Kovács László jelenítette meg (4. táblázat). Az ex-miniszterelnökhöz a megjelenések harmada (30%), az MSZP kormányfő-jelöltjéhez ötöde (18%), a MIÉP és az MSZP elnökéhez pedig huszada (6%, ill. 5%) kötődött. Kiemelésre érdemes, hogy a többi pártvezető gyakorlatilag nem került be a híráramba. A pártok megjelenését a MIÉP vezette (10%) az MSZP és a Fidesz előtt (8%-8%). A jelöltek médiahasználatának megoszlása nem mutatott jelentős eltérést a konzervatív lapok esetében. A baloldali és liberális besorolású újságok viszont a jobboldali jelöltet (10%) a baloldalinál (5%) lényegesen gyakrabban szerepeltették (7. táblázat). Orbán Viktor szerepléseinek negyedében (26%) kapott minősítő jelzőt, Medgyessynél ez arány valamivel kisebb (20%) volt. Orbán Viktor konzervatív, nacionalista beállítottságú karizmatikus politikusként jelent meg a híradásokban. Ellenfelét, Medgyessy Pétert kevésbé karizmatikusként, de elegáns pénzügyi szakemberként ábrázolták a külföldi lapok (8. táblázat). 3. A híradások általános jellemzői 2

3 Az általunk vizsgált és Magyarországhoz kapcsolódó 372 hír több mint száz médiumban jelent meg. Ezek a híradások időben egyenetlenül oszlottak meg: minden második (57%) áprilishoz, a választások hónapjához volt köthető, ezt a májusi (31%), illetve a márciusi (12%) keltezésű tudósítások követték. 3.1 A hírek időbeni megoszlása A vizsgált hónapok közül márciusban jelent meg a legkevesebb olyan hír, amely magyar vonatkozású eseménnyel foglalkozott, ekkor hetente az összes vizsgált hír 2-4 százaléka került napvilágra (1. ábra). Az igazi áttörést április első hete az első forduló időpontja jelentette (14%). Az ezt követő két héten a híradások száma márciushoz képest többszörösére emelkedett (16%, 10 %). A csúcspont a második fordulót követő hétre (17. hét) esett (17%). Ezután, ( hét) bár radikális csökkenés következett be, a Magyarországról szóló hírek száma még mindig meghaladta a március eleji összesített értékeket (5-10%). A hírek mennyiségi eloszlását vizsgálva az a kézenfekvő következtetés vonható le, hogy a külföldi médiumok kizárólag a jelentősebb politikai eseményeket követték nyomon (választási fordulók, kormányalakítás), a kisebb történésekre általában csak késve és szélesebb kontextusba ágyazva reagáltak. 1. ábra A hírek idő beni m egoszlása, százalék Százalék Hetek 3

4 3.2 A hírek forrásai A magyarországi események iránt Ausztria, Románia és Szlovákia, tehát a szomszédos országok médiumai, valamint az európai fejlődési folyamatban kiemelkedő szerepet játszó államok, így Németország és Franciaország sajtója, illetve az általánosan hivatkozott brüsszeli források tanúsítottak nagy érdeklődést (1. táblázat). A híradások ötöde (19%) Ausztriából származott, de kiemelhető még a román sajtó aktivitása is (11%), csakúgy, mint Szlovákiáé (8%). A fenti államoknál kisebb érdeklődést mutatott Jugoszlávia (4%) és Ukrajna (3%) sajtója. Ugyanakkor két, hasonló geopolitikai helyzetben lévő visegrádi tagállam Lengyelország és Csehország médiája is ehhez hasonló aktivitást produkált. Horvátország és Szlovénia sajtójának figyelme kifejezetten csekélynek mondható, itt a részarány egy százalék alatt maradt. Az európai nagyhatalmak közül a német sajtó volt a legtevékenyebb (12%). Ugyanakkor az EU központja is kiemelt érdeklődést mutatott a magyarországi történések iránt, a hírek tizede innen származott. A francia (6%) és az amerikai (5%) médiumok figyelme ennél valamivel kisebb volt. A legcsekélyebb érdeklődést a magyar események iránt a brit sajtó mutatta (3%). 1. táblázat A hírek forrása országok szerinti bontásban, százalék Ország Összes hír Ausztria 19 Németország 12 Románia 11 EU (Brüsszel) 10 Szlovákia 8 Franciaország 6 USA 5 Csehország 5 Jugoszlávia 4 Lengyelország 4 Ukrajna 3 Anglia 3 Egyéb 10 összesen: 100 A vizsgált MTI hírek többsége tartalmazott valamilyen utalást, meghatározást (például konzervatív, baloldali, gazdasági) a külföldi hírforrás orientációjára vonatkozóan (2. táblázat). (A táblázatban csak az egy százalékos arányt meghaladó lapok szerepelnek.) 4

5 Ha megvizsgáljuk a hírforrások orientációját eltekintve azoktól, amelyek nem rendelkeztek meghatározással az MTI beszámolóiban, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy leggyakrabban a német nyelvű konzervatív lapok (Die Presse, Frankfurter Allgemeine Zeitung) foglalkoztak magyar témájú anyagokkal. Az összes híradás 15 százaléka e két konzervatív lapban jelent meg. A hírek másik jelentős forrásának a gazdasági lapok tekinthetők, ezek a magyar vonatkozású híradások 13 százalékát közölték. A liberálisnak mondott újságokból a hírek öt százaléka, a baloldaliakból pedig három százaléka származott. Az angol és német nyelvű lapok mellett mindössze egy román médium a Ziarul került fel a legtöbb magyar vonatkozású cikket közlő újságok listájára. 2. táblázat A hírek forrása a médiumok orientációja szerint, százalékban (Az egy százalékot elérő médiumok) Médium Besorolás Összes hír Die Presse Konzervatív 8 Frankfurter Allgemeine Zeitung Konzervatív 7 Liberation Baloldali 3 Der Standard Liberális 5 Handelsblatt Gazdasági 6 Financial Times Gazdasági 4 Wall Street Journal Gazdasági 2 Ziarul Gazdasági 1 Neue Zürcher Zeitung Nincsen 5 Kurier Nincsen 4 New York Times Nincsen 3 Economist Nincsen 1 Hírügynökségek Nincsen 5 egyéb médiumok (egy százaléknál kisebb részesedésű médiumok) Nincsen 46 összesen: A hírek témái A híradások témaválasztását természetesen alapvetően meghatározta a vizsgált időszak legjelentősebb eseménye: az országgyűlési választás. A kampány alatt és a választási fordulók között a külföldi médiumok többsége is a politikai történésekkel és az esélyek latolgatásával foglalkozott (3. táblázat). Az általunk feldolgozott hírek többsége belpolitikai (52%), illetve külpolitikai témákat érintett (32%). Kiemelhető még az ország gazdasági helyzetét és kapcsolatait taglalók cikkek aránya (7%). Más magyar vonatkozású történéseket média (3%), kultúra, tudomány (2%), 5

6 botrányok (2%), egyéb témák (2%) ismertető tudósítások, ügyek viszont csak igen ritkán kerültek be a magyar nemzeti hírügynökség hírfolyamába. 3. táblázat A hírek témái, százalékban Témák Előfordulás Belpolitika 52 Külpolitika 32 Gazdaság 7 Média 3 Kultúra, oktatás, tudomány 2 Botrányok 2 Egyéb 2 összesen: 100 6

7 4. A híradások szereplői A hírek témái után a híradások szereplőinek főbb jellemzőit is górcső alá vettük 2. A politikai szféra képviselői mellett a kulturális és gazdasági élet prominenseinek előfordulását is vizsgáltuk, de ez utóbbiak aránya alig haladta meg a két százalékot. A külföldi médiumok értelmezésében a magyarországi történéseket gyakorlatilag négy szereplő: Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Csurka István és Kovács László jelenítette meg (4. táblázat). Az ex-miniszterelnökhöz a megjelenések harmada (30%), az MSZP kormányfőjelöltjéhez ötöde (18%), a MIÉP és az MSZP elnökéhez pedig huszada (6% ill. 5%) kötődött. Kiemelésre érdemes, hogy a fontosabb politikai szereplők közül a többi pártvezető gyakorlatilag háttérbe szorult. Az egyszázalékos előfordulási arányt is mindössze öten tudták meghaladni: Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke (2%), Kövér László és Szájer József, a Fidesz két elnökhelyettese, Mádl Ferenc államfő (1%), illetve Markó Béla, az RMDSZ vezetője (1%). Ugyanakkor Dávid Ibolya médiahasználata statisztikailag elenyésző volt, úgy tűnik, a külföldi újságok szemében nem jelent meg önálló politikai tényezőként. 4. táblázat Politikai szereplők előfordulása a hírekben, százalékban Szereplő Összes hír Orbán Viktor 30 Medgyessy Péter 18 Csurka István 6 Kovács László 5 Kuncze Gábor 2 Kövér László 1 Szájer József 1 Mádl Ferenc 1 Markó Béla 1 Egyéb 35 összesen: 100 A híradások politikai szereplői mellett vizsgáltuk a tudósításokban előforduló szakértőket is, akiknek a véleményét, állásfoglalását idézték az elemzett médiumok. A külföldi lapok csak minden tizedik hírben hivatkoztak magyarországi szakértőre, de ezek többsége sem konkrét személyre vonatkozott, hanem leginkább elemzőre és közvéleménykutató cégre (3%-3%, az összes hír arányában). 7

8 A szereplők médiahasználatának vizsgálata során érdemes feltárni intézményi kötődésüket is (5. táblázat). A kormányzati hatalomért vetélkedő két nagy párt vezetője egyaránt, mint pártpolitikán felülálló vezető, kormányfő-jelölt jelent meg a külföldi médiában. Ennek köszönhetően a pártok megjelenését a MIÉP vezette (10%) az MSZP és a Fidesz előtt (8%-8%). A pártok közül még az SZDSZ (4%) előfordulását érdemes kiemelni, míg a többi párt szereplésének száma statisztikailag elhanyagolható maradt, arányuk összesen is alig érte el az egy százalékot. A kormányokra vonatkozó hivatkozások után a nem magyar intézmények képviselői fordultak elő a leggyakrabban a hírekben (15%). 5. táblázat A szereplők intézményi kötődése, százalékban Intézmény Médiahasználat Jobboldali kormány 26 Baloldali kormány 19 MIÉP 10 MSZP 8 FIDESZ 8 SZDSZ 4 Egyéb párt 1 Kultúra, tudomány 2 Külképviselet 2 Köztársasági elnök hivatala 1 Határon túli magyar szervezet 1 Nem magyar intézmény 15 Egyéb 3 összesen: Magyar szereplőnek tekintettük a határon túli magyar közélet képviselőit is. 8

9 5. Miniszterelnök-jelöltek médiahasználata Orbán Viktor összesen 193 hírben (52%) jelent meg szereplőként, vetélytársa Medgyessy Péter pedig 116 híradásban (31%) fordult elő. A jobboldali jelöltet elsősorban a választások előtti kampányidőszakban, valamint a két forduló között választották elemzésük tárgyául a vizsgált újságok, Medgyessy Péter megjelenéseinek zöme pedig a választások utáni időszakhoz volt köthető (6. táblázat). Orbán médiahasználata az első két szakaszban kiegyensúlyozottnak nevezhető (36%, illetve 35%), majd a választások után csökkenő tendenciát mutatott (29%). Ezzel szemben Medgyessynél fokozatos emelkedés figyelhető meg, ami a választási győzelem után vált igazán karakteressé (19% vs. 28% vs. 53%). 6. táblázat A miniszterelnök-jelöltek megjelenései a hírekben: szakaszok szerinti bontásban, százalékban Szakaszok Orbán Viktor Medgyessy Péter átlag hét (az első fordulóig) hét (a két forduló között) hét (a második forduló után) összesen: A miniszterelnök-jelöltek médiahasználatában tehát ellentétes irányú trend figyelhető meg. Az adatok alapján azt is mondhatnánk, hogy Medgyessy Péter a külföldi médiumok szemében a teljes ismeretlenségből indult. Erre enged következtetni az is, hogy március első két hetében ( hét) gyakorlatilag nem, a választások első fordulójáig ( hét) pedig csak elhanyagolható mértékben jelent meg a külföldi médiumokban (2. ábra). Medgyessy Péter az első forduló után vált igazán ismertté, érdekessé, ekkor médiahasználata már megegyezett vetélytársáéval. Megjelenéseinek száma a választások végeredményének napvilágra kerülése után megelőzte Orbán Viktorét. Ez az aktívabb médiahasználat a vizsgált időszak végéig kitartott, leszámítva a 19. hetet, amikor az exminiszterelnök jelenléte vált aktívabbá. 9

10 2. ábra Miniszterelnök-jelöltek médiahasználata A jelöltek szerepléseinek százalékában Orbán Viktor Medgyessy Péter Százalék Orbán Viktor Medgyessy Péter Hetek 5.1 A jelöltek megjelenése médiumok szerint A tanulmány elején utaltunk arra, hogy a legnagyobb érdeklődést a német nyelvű, konzervatív lapok tanúsították hazánk eseményei iránt, de a gazdasági és az MTI által be nem sorolt lapok hasábjain is jelentős teret szenteltek a magyar eseményeknek. A jelöltek médiahasználatának megoszlása nem mutatott jelentős eltérést a konzervatív lapok esetében. A baloldali és liberális besorolású újságok viszont a jobboldali jelölttel (10%) gyakrabban foglalkoztak munkájuk során, mint a baloldalival (5%) (7. táblázat). Sem a gazdasági, sem a besorolás nélküli lapok esetében nem volt kimutatható jelentős eltérés a jelöltek szerepléseinek számában. 10

11 7. táblázat A miniszterelnök-jelöltek médiahasználata a médiumok megoszlásában, százalékban Médium Besorolás Orbán Viktor Medgyessy Péter Die Presse Konzervatív 7 7 Frankfurter Allgemeine Zeitung Konzervatív 8 5 Der Standard Liberális 6 4 Liberation Baloldali 4 1 Handelsblatt Gazdasági 5 6 Financial Times Gazdasági 4 4 Wall Street Journal Gazdasági 3 0 Ziarul Gazdasági 1 2 Neue Zürcher Zeitung Nincsen 5 4 Kurier Nincsen 3 4 New York Times Nincsen 3 1 Economist Nincsen 2 1 Spiegel Nincsen 1 3 Nem egyértelmű, nincsen összesen: A jelöltek megjelenítése A jelöltek médiaképét erősen meghatározza az a kontextus, amelyben megjelennek. Ezért figyelmet fordítottunk azon jelzőkre, amelyekkel a médiumok a politikusokat illeték. Orbán Viktor szerepléseinek negyedében (26%) kapott minősítő jelzőt, Medgyessynél ez az arány valamivel kisebb (20%) volt (8. táblázat). Orbán Viktor konzervatív, nacionalista beállítottságú, ám karizmatikus politikusként jelent meg a híradásokban. Ellenfelét, Medgyessy Pétert kevésbé karizmatikusként, de elegáns, udvarias pénzügyi szakemberként ábrázolták a külföldi lapok. A jelöltek bemutatása során csak ritkán fordultak elő szélsőségesnek nevezhető minősítések. Orbán Viktor esetében ilyennek tekinthető a szónoki képességekkel megáldott öntudatos ragadozó, vagy a hajcsár típusú néptribunus minősítés. Medgyessy Péter esetében előfordult a merev, karizma nélküli könyvelő, vagy az agresszív, populista hangnemű erőfitogtató szófordulat is. 11

12 8. táblázat A jelöltekkel kapcsolatban legtöbbet előfordult jelzők, a jelöltek előfordulásának arányában, százalékban Jelzők Orbán Viktor Konzervatív 5 Nacionalista 3 Karizmatikus 3 Energikus 2 Arrogáns 2 Populista 2 Becsvágyó, nagyra törő 2 Egyéb 7 Nem volt jelző 74 összesen: 100 Jelzők Medgyessy Péter Pénzügyi szakember, bankár 4 Elegáns, udvarias 4 Kevéssé karizmatikus 4 Technokrata 2 Liberális 1 Egyéb 5 Nem volt jelző 80 összesen: 100 A jelöltek médiaképét nagyban befolyásolja, hogy a híradásokban inkább kudarc- vagy inkább sikertartalom köthető a nevükhöz (9. táblázat). Orbán Viktor szerepléseinek közel harmadához (29%), míg Medgyessy Péter megjelenéseinek hét százalékához kötődött siker- vagy kudarctartalom. A jobboldali jelölt médiaképét a kudarcról (19%), illetve a sikerről történő beszámolók (14%) is nagyjából azonos arányban határozták meg. Ezzel szemben a baloldali aspiráns gyakorlatilag csak pozitív összefüggésben jelent meg az MTI külföldi sajtószemléiben. 9. táblázat A jelöltek megjelenéséhez köthető siker- és kudarctartalom, százalékban Megjelenés Orbán Viktor Medgyessy Péter Sikertartalom 10 7 Kudarctartalom 15 0 Siker-és kudarctartalom 4 0 Egyik sincs összesen:

13 5.3 A jelöltek által érintett témák Az eltérő politikai irányzathoz tartozó miniszterelnök-jelölteket különböző témákkal összefüggésben szerepeltették a külföldi médiumok (10. táblázat). Természetesen leggyakrabban az országgyűlési választások kérdése került előtérbe, amely Orbán Viktor megjelenéseinek több mint harmadához (40%), Medgyessy Péter szerepléseinek pedig közel negyedéhez (24%) kapcsolódott. Szintén nem meglepő, hogy a kormány tevékenységének a kampányt ellenzékiként kezdő szocialista jelölt szentelt nagyobb figyelmet (Orbán Viktor 3%, Medgyessy Péter 9%). Medgyessy Péter vetélytársánál gyakrabban elemezte a kormány és az ellenzék viszonyát is (6% vs. 3%). A magyar választási kampány jellegzetességének tekinthető, hogy a média tevékenysége és helyzete (Orbán Viktor 5%, Medgyessy Péter 3%), illetve a társadalmi megosztottság viszonylag jelentős súllyal jelent meg mindkét jelöltnél (Orbán Viktor 3% vs. Medgyessy Péter 3%). (A jobboldali jelölt általában kiegyensúlyozatlan és manipulatív médiáról beszélt, míg vetélytársa a sajtó függetlenségét és szabadságát tárgyalta.) A két jelölt külpolitikai prioritása közötti legnagyobb eltérés abban mutatkozott meg, hogy a szocialista jelölt témái a külföldi médiumokban egyértelműen Európa nyugati feléhez kapcsolódtak, mind földrajzi, mind kulturális szempontból. Ezzel szemben a jobboldali vezető a hangsúlyt a közép-európai problémákra és a határon túl élő magyarság helyzetére helyezte. Medgyessy az EU-csatlakozással (8%), a szomszédos országok és hazánk közötti külpolitikai kapcsolatokkal (6%), valamint a nyugati államokkal kapcsolatos külpolitikai kérdésekkel (4%) foglalkozott leggyakrabban. Orbán megjelenéseihez az EU-csatlakozás (4%) mellett a kedvezménytörvény (6%) és a Benes-dekrétum kérdésköre (5%) kapcsolódott. Jelentős eltérés volt kimutatható a nyugati államokkal kapcsolatos külpolitika terén, amely témában gyakorlatilag csak Medgyessy Péter véleményét idézték a lapok (4% vs. 0%). A belpolitikai és külpolitikai kérdések mögött jelentősen elmaradtak a gazdasági és szociális témák. Az általános gazdasági helyzetet mindkét jelölt értékelte (Orbán 3%, Medgyessy 4%), de a költségvetés, a bérek alakulása és az egészségügy helyzete csak a baloldali jelöltnél került előtérbe (egyaránt 2%-2%). 13

14 10. táblázat A jelöltek által érintett témák (egy híradásban több témát is érinthettek), százalékban Téma Orbán Viktor Medgyessy Péter EU-csatlakozás 4 8 Benes-dekrétum 5 0 Határon túli magyarság 2 2 Külpolitikai kapcsolatok nyugati államokkal 0 4 Külpolitikai kapcsolatok szomszédos országokkal 3 6 NATO 2 3 Kedvezménytörvény 6 3 Visegrádi együttműködés 2 3 Általános gazdasági helyzet 3 4 Gazdasági kapcsolatok a 0 3 Nyugattal Árak alakulása, infláció 1 0 Bérek alakulása 0 2 Költségvetés 0 2 Egészségügy 0 2 Nyugdíjasok helyzete 1 1 Média 5 3 Kormány-ellenzék viszony 3 6 Kormánypártok viszonya 2 0 Kormány tevékenysége 3 9 Szavazatok újraszámolása 1 0 Száznapos program 0 2 Társadalmi megosztottság 3 3 Választások Választási visszaélések 1 0 Utcai politizálás 7 0 Egyéb 6 10 összesen A két jelölt kampányának médiavisszhangját elemezve érdemes szakaszokra bontani az általunk vizsgált időszakot. Az első szakasz amelynek a kampány is része volt - egészen a választások első fordulójáig terjedt ( hét), a második szakasz a két forduló közötti időszakot ölelte fel ( hét), míg a harmadik egység a választások második fordulójától egészen május végéig húzódott (11. táblázat). Az első két periódust mindkét jelöltnél a választások témaköre uralta. A harmadik szakaszban a baloldal jelöltjénél ez a kérdés már háttérbe szorult (10%), míg Orbán Viktornál továbbra is a legfontosabb kérdéskörként funkcionált (35%). 14

15 A jobboldal vezetője a kedvezménytörvény (10%) és az EU-csatlakozás (7%) témájával startolt. A szocialista miniszterelnök-jelölt pedig a kormány tevékenységét bírálta (11%), valamint a média és a sajtó (11%) helyzetét elemezte az első fordulóig. A második szakasz a belpolitikai kérdések felértékelődését hozta magával. Ez Orbán Viktornál a választások témáját (48%) és ezzel összefüggésben a politikai demonstrációkat (12%) jelentette, míg Medgyessy Péter a választások (42%) mellett az általános gazdasági kérdéseket tárgyalta (7%). A választások lezárultával Orbánnál megmaradt a két forduló közötti időszakra jellemző témaválasztás: a szavazás kérdése (35%) és a politizálás átalakítása, utcára vitele (10%) hangsúlyosan kapcsolódott megjelenéseihez. Medgyessy viszont az új kormány tevékenysége (12%), valamint az EU-csatlakozás ügye felé fordult. 11. táblázat A miniszterelnök-jelöltek által érintett három legfontosabb téma változása a választási küzdelem szakaszaiban, százalékban Orbán Viktor Medgyessy Péter március 1-től április 7-ig Választások Kedvezménytörvény 10 2 EU-csatlakozás 7 4 Média és sajtó 5 11 Kormány tevékenysége 2 11 április 8-tól április 21-ig Választások Általános gazdasági helyzet 6 7 Utcai politizálás 12 0 Társadalmi megosztottság 1 4 április 22-től május 31-ig Választások Utcai politizálás 10 1 Média 6 0 Kormány tevékenysége 2 12 EU-csatlakozás